A jövő hadihajói

thx
Elsõre erre gondoltam én is csak bennem volt a kép a fedélzetet súroló matrózokkal 😄

Fedélzetmosás. Több célt is szolgálhat, a legfontosabb, hogy egy vegyi-, biológiai- (ill. esetlegesen egy nukleáris) támadás után megtisztitsák a fedélzetett a szennyezõ anyagoktól.
Ezen kívûl tisztításra is használják, tehát ha túl sok a por, szemét, stb. a fedélzeten, akkor idõnként elvégeznek egy ilyen mosást (de csak az újabb egységeken van ilyen mosórendszer).

srí nem egészen idevágó de ez micsoda? <#confused>

Sajnos. 😞

Az ember természeténél fogva önpusztító, úh ne reménykedj.

1-2 fantáziarajz annyira élethû, hogy lehet, nem is fantáziarajz... 😊

nekem teccik

Sajnos az a baj, hogy egy-egy cikk nagyon rövid ideig szerepel a fõoldalon, így kevesebben tudják elolvasni. Kellene egy kiemelt cikkek rovat, ahová a sokakat érdeklõ (lásd: hozzászólások és hozzászólók száma) cikkek kerülnének.

Azért jó lenne, ha az emberiség felfogná, hogy nincs ezekre szükség, éljünk békében...

Gratulálok Cifu a cikksorozathoz, nagyon tetszik, így tovább!

A Blue Marlin 224.5 méter hosszú, mintegy 58000 tonna volt a vízkiszorítása, az USS Cole pedig mintegy 8300 tonnát tett erre még rá (a Blue Marlin max. teherbírása 73000 tonna körül van, olajfúró tornyokat és különféle hajókat szokott szállítani).



Itt egy képsorozat ahogy a Blue Marlin a fedélzetére veszi az USS Cole-t.

"egy nagy méretû Norvég teherhajó, a Blue Marlin a fedélzetére vette és visszaszálítta az USA-ba,"

Vazz mekkora volt az a teherhajo? Nincs egy tavoli kep arrol ahogy szallitja? Kivancsi vagyok az aranyokra. Mekkora volt a rombolo es a teherhajo vizkiszoritasa?

A Hood-ot a saját lõporraktárainak berobbanása vitte a sírba (persze ehhez kellett egy kis segítség a Bismarck tüzéreitõl 😊), itt azonban szó sincs lõszer- vagy üzemanyagrobanásról. A támadók "csak" egy lyukat vágtak a testbe, de a vízzáró ajtók megakadályozzák ilyenkor, hogy elsülyedjen a hajó.

hmm, én azt várnám, hogy el is süllyedjen egy ilyen hajó, ez meg csak "kilyukadt". :-)
vagy túl sok hálivúdi szart néztem? bár a Hood-ot egy sorozat vágta haza, bár szerencse is kellet hozzá.

A részecskegyorsító zabálja az energiát, nem termeli.

na, ez is kellett ide

nincs mese .. részecskegyorítót kell szereln ia hajókra 😊)

Egyébként ha rendelkeznénk megfelelõ energiaforrással
már rég az energiafegyverek uralkodnának. Gonduljunk csak bele, ha elég nagy energiájú lézert használnak, akkor még a fényvisszaverõ felület sem segít, hiszen olyan brutális a sugár mechanikus energiája, hogy nem a sugár, hanem a céltárgy verõdik vissza<#csodalk>.
Egy ilyen típusú fegyvernek elég lenne csak látótávolságon belül mûködnie. Mindent mechanikus dolgot le lehetne szedni vele. A gond csak az iszonyatos energiaigény és némi hûtés. Ehhez még a jelenlegi nukleáris reaktorok is kevesek. Még szerencse!!!

Az ÍEMPÍ sem csodafegyver. Igazándiból hadihajók ellen csak közvetlen találat esetén használható szerintem, mivel a hajók fémtestét minimális erõfeszítéssel, ha egyáltalán kell le lehet árnyékolni ez ellen. Lásd hirhedett tesla kisérlet, ahol a hajótestben tzartózkodó emberek egész jól meguszták ellenben a fedélzeten tébláboló társaikkal.
Itt is a gigantikus mágneses mezõ volt a lényeg.
Egyébként megfelelõ tervezéssel az elektrónika jobban állja az ÍEMPÍt mint a humanoid személyzet.
Innéttõl kezdve ....

A légköri zavarást nem lehet teljesen kiküszöbölni, hiába növeled az lézer eneriáját az egekbe, az effektív hatótávolságot befolyásolják a környezeti tényezõk.

Atomenergiaforrású felszini hadihajó van összesen 13db (10db amerikai repülõgép-hordozó, 1db francia repülõgép-hordozó, valamint 2db(?) orosz cirkáló), és a közeljövõben várhatóan sem lesz belõlük több, mint 14-16db (a 12db amerikai CVN, két francia CVN plusz az orosz Ушаков-osztály (nesze 😊)).

A lézerfény annál kevésbé érzékeny a légköri viszonyokra, minél nagyobb az energiája. Tehát ha sikerül kisebb helyen nagyobb energiát tárolni, akkor azzal megoldódik a légkör káros hatása. A mai lézerfegyverek még egyértelmûen csak elsõ generációs, kísérleti stádiumban lévõ fegyverek. Az idõ múlásával ezek is nagy fejlõdésen mennek majd át. Az energiát elsõ lépésben egyébként meg lehet oldani úgy, hogy a hajók atomreaktorától veszik az energiát, és nem külön-külön biztosítják a lézerfegyvereknek.

Az agyonelektronizált hajókon, mind a dídíex, vagy társai, marha könnyen ki lehet ütni fegyverrendszereket. Egy íempí segítségével az elektronika máris használhatatlanná válik (mûködését már az elsõ Öböl-háborúban tesztelték), és ott marad a hajó védtelenül. A hagyományos fegyverzetnek éppen ezért megvan még a létjogosultsága, bár csak csökkenõ mértékben.

Hasonló okok miatt az amcsik nagy hordozói, mint a Júeszesz Nimic, a Júeszesz Ráneld Régen, a Júeszesz Dvájt Dí Ejzenháuer, a Júeszesz Karl Vinson, a Júeszesz Teodor Rúzvelt, a Júeszesz Ébrehem Linkoln, a Júeszesz Dzsordzs Vasington, a Júeszesz Dzson Szí Sztennisz, és a Júeszesz Herri Esz Trúmen nem nagyon mernek belekötni a kínaiakba, akik hihetetlen módon fejlesztik a haditengerészetüket és a légierejüket. Egy ilyen találat azonnal többmilliárdos kárt okozhat az Egyesült Államoknak úgy, hogy emberélet nem sérül.

(ui: az angol nevek kiejtés szerinti átírásával csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy szovjet / orosz hajók neveit nem a szar angol átírással kell megtenni, hanem kiejtés szerinti magyarral. Ha valakit zavar az írásmódom, akkor örülök neki, elértem a célom.)

Ezt majd az idõ fogja megválaszolni, szvsz az elsõ idõben biztos, hogy csak kiegészítõ rendszerként fog feltünni, a csöves és a rakétás légvédelem mellett.

A USS Cole (Arleigh Burke-osztályú) romboló kikötött Jemenben, hogy üzemanyagot vételezzen (ugyan eredetileg Jemen 'nem biztonságos' besorolást kapott, de az amerikaik megegyeztek a helyi hatóságokkal, hogy az amerikai hadihajók szükség esetén itt tölthessék fel készleteiket, a megegyezés részeként a kikötõben az amerikai tengerészgyalogság felügyelte a biztonságot a hadihajók körül). 2000 Október 12.-én a kikötött hadihajó mellé úszott egy kis méretû motoros hajó, amelyen a szemtanuk két embert láttak, akik valamiféle integetéssel akarták magukra vonni a figyelmet, majd hirtelen, helyi idõ szerin 11:18 órakor bekövetkezett a detonáció. A robbanásban a Cole legénysége közül összesen 17-en haltak meg és 37-en sérültek meg. A hajó olyan súlyosan rongálódott meg, hogy képtelen volt önerejébõl elhajózni, így egy nagy méretû Norvég teherhajó, a Blue Marlin a fedélzetére vette és visszaszálítta az USA-ba, ahol kijavították a sérüléseit, és 2002-ben újra hadrendbe állították.
A támadásért az Al-Kaida helyi szervezetétt tették felelõssé, és több, mint egy tucat gyanusítottat itéltek el a támadás kiterveléséért illetve bûnsegédletért.


Az USS Cole a Blue Marlin fedélzetén.

Egy kis szószedet a témához:

Hajóosztályok: A hajótípusok megnevezése általában az adott típus elsõ hajóegységének a neve, így pl. a Nimitz-osztályú repülõgép-hordozók. Az egyes hajók között azonban még azonos hajóosztályban is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések.

Besorolás:

Elég nehéz követni a besorolásokat, de egy hozzávetõleges ismertetõ:

(Rakétás) Gyorsnaszád: Kis méretû, max. néhány száz tonnás, nagy sebességre képes támadóhajó, amelyek általában csoportosan támadják meg a nagyobb hadihajókat, flottacsoportokat. Manapság fõleg hajó elleni rakétákkal vannak felfegyverezve.
Korvett: Kis méretû, 700-2000 tonna vízkiszorítás közötti hadihajó, elsõ sorban a partmenti vizeken való járõrözésre.
Fregatt: Közepes méretû, 2000-5000 tonna közötti hadihajó, amely már képes akár egyedül is nyilttengeri bevetésekre, illetve általában nagyobb hadihajók, vagy konvojok kiséretére is használhatják.
Romboló: Nagy méretû, 5000-9000 (egyes esetekben még nagyobb) tonna vízkiszorítású hadihajó.
Cirkáló: Nagy méretû, 9000 tonna feletti vízkiszorítású hadihajó, csak három orszának van jelenleg ilyen méretû hadihajója, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Ukrajnának.
Repülõgép-hordozó: Aligha kell bemutatni, csak annyit hozzáfûzni való lenne, hogy az "anyahajó" elnevezés nem korrekt (az a vizirepülõgép-anyahajókra használatos inkább, amelyek a második világháború elõtt készültek).

"Tengeri" mértékegységek:

A hajózásban a távolságokat általában "tengeri mérföldben" adják meg, egy tengeri mérföld egyenlõ 1852 méterrel. A sebesség is ebbõl vonatkoztatható, 1 tengeri mérföld / óra, amit a hajósok "csomónak" neveznek, de ez a repülésben is használatos.

Az az X47B valami nagyon zorall. Ha majd lesz pénzem veszek egy ilyet.

Már megint egy olyan cikk, amit érdemes eltenni. Ugye jön majd a tengeralattjárós rész is? Van még ötletem, mivel lehetne folytatni ezt a nagyszerû cikksorozatot. Például elektronikus hadviselés, bár ebbõl már kaptunk ízelítõt az eddigi cikkekben is. Ûrhadviselés, itt nem is az SDI-re és hasonló elvetélt tervekre gondolok, hanem a mûholdakra épülõ hadvezetésre.
Gratula az eddigiekhez!

Kis halaszhajoval odaeveztek a hadihajo melle, es egy bazi nagy lukat robbantottak az oldalara. Sok tengeresz meghalt es hajo is nagyon megrongalodott.

Egyebkent az Iraki haboru elott volt egy virtualis hadgyakorlat (nem jut eszembe mi volt a neve) ahol a flottaval tamadtak meg a partot. Az "ellenseget" egy volt vietnami veteran tabornok vezette. Hasonlo modszerekkel siman tonkreverte a flottat igen rovid ido alatt. Pl: nem hasznaltak radiot, hanem a muezinek tovabbitottak az infot.

"USS Cole ellen 2000-ben végrehajtott öngyilkos akció." ott mi volt pontosan?

wow, cool cikk 😊 grat cifu, már vártam😊

én

Gratula, megint egy jó cikk...mint mindig... kiváncsi vagyok hányan mondják még majd ezt...;-)

Szep uj vilag. 😉

Cifu, Te nem kérsz kenyeret 😊
Látom Téged is megragadnak a lézerfegyverek. Én azért nem lennék biztos a hagyományos légvédelem "kikopásában" ugyanis a lézerfegyverek erõsen idõjárás-függõek: ködben vagy sûrû esõben nem sokat érnek.
Érdekesség: amikor a hozzászólásomat írom, éppen egy , a témával egybevágó film megy a National Geographic-on (Tengeri jármûvek (angol dokumentumfilm sorozat - 12.) Tengeri hadviselés) Ajánlom mindenkinek az ismétlést.