121
Kína
-
Cat #41 Igen, komolyan irtam. Hogy miért ekkora a magyar fórumélet? Szerintem ez is simán megérne egy topicot. Rengeteg oka lehet - a magyarokban hatalmas a közlési vágy, rengeteg el nem mondott dolguk van, no meg máshol a blogélet gazdag, nálunk meg hozzájuk képest az aránytalanul szegény.
japán viszont van, most nem kopizok mert késő van, de nagyon gazdag az internetes világuk. No meg inkább azt a másik topicomba kérdezd majd meg. :) -
#40
Ez komoly? Néha én is szoktam keresni külföldi fórumokat, de eddig elég gyatra oldalakra akadtam. Csetben sem találtam nekem megfelelőt (angoltanulás szempontjából)..
Jó lenne kínaiakkal is beszélgetni Kínáról, v japánokkal Japánról (angolul). -
#39
Megpróbálom a China Daily-t, mindenestre thanks. -
Cat #38 passz, talán a China Daily ha van annak fóruma
de hogy őszinte legyek, tudomásom szerint a magyar fórumozgatás átlagon felüli, index.hu hoz hasonló külföldi képződmény (annak ellenére hogy mi csak tizmilliós nemzetecske vagyunk) szerintem nincs. -
#37
Na igen, nem bölcs dolog a történelmet megmásítani, vagy legalábbis szépíteni. Persze ezt meg a Kínai vezetés rendesen kihasználja. Azért kíváncsi lennék, hogy mikor lesz az embereknek elegük. Bár ez biztos nem lesz egyhamar.
Cat
Véletlen nem tudsz ajánlani olyan nemzetközi fórumot, ami Kínára van kihegyezve? És persze Kínaiak is írnak oda (Japánra találtam, csak oda egy árva Japán sem írt).
Megköszönném -
Cat #36 Kína bátorítja a japánellenes megmozdulásokat
Kazumi Tanaka harmincéves Pekingben élő tokiói nő két hete egyfolytában bocsánatot kér. "Rettenetesen sajnálom a történteket, mind magam mind az egész japán nép nevében" - ismétli el akcentusos kínaiján naponta többször a taxiban, az étteremben meg az egyetemen, ahol nyelvet tanul. Illedelmesen fejet is hajt a mondat végén, mégis van a hanghordozásban valami békéltető, a kicsinyes vitákon felüli összekacsintás: ugye szerinted is nevetséges ez az egész? A kínaiak - van aki könnyek közt - meg is bocsátanak Kazuminak. Csakhogy amikor már egy Nikonnal dolgozó fotós is sérti a kínai nép nemzeti érzelmeit, nincs mindenki ennyire humoránál/eszénél.
A készülődő demonstrációkról három hete szereztem először tudomást egy népszerű pekingi blogon keresztül. A felhívásban a legnagyobb elektromos cikkeket forgalmazó fővárosi piac-monstrum elé szólították a szimpatizánsokat, szerénytelenül húszezer főre taksálva a várható létszámot.
![]()
Persze. Abban az országban, ahol keresztül-kasul ellenőriznek minden leírt, vagy nyilvánosan kimondott szót, ahol a nagyobb állami ünnepek környékén leszerelik a Tienanmen tér melletti nyilvános vécék ajtaját, nehogy valaki rendbontást készítsen elő, pont ott lesz húszezres tüntetés. És mégis lett. Igaz Pekingben csak ötezer, de egy hét múlva Sanghajban valóban összejött harmincezer ember.
Először az akció sikere volt gyanús, majd pedig az, hogy a külföldi hírcsatornák riportjait a pekingi megmozdulásról végig lehetett nézni. Ez azért furcsa, mert, ha bármilyen, Kínát csak burkoltan is bíráló, a hivatalos kínai véleménytől eltérő, jellegzetesen Tajvannal vagy az emberi jogokkal kapcsolatos híradás kerül műsorra, néhány percre elsötétül a képernyő a pekingi külföldi otthonában. Az egyszerű kínaiak természetesen nem foghatják a BBC-t vagy a CNN-t. Tehát nyilvánvalóvá vált a múlt hét végén, hogy a megmozdulás a kormány érdekeivel összecseng, esetleg onnan irányított, és a nemzetközi nyilvánosság csak kiszolgálja Kína dominancia-törekvéseit, esetleg elgondolkodtatja a világot Japán állandó BT-tagsávál kapcsolatban.
A kínai sajtó persze sajátosan tálalja az eseményeket. A pekingi demonstrációról nem adhattak helyszíni tudósítást a lapok, csak a hivatalos, Csinhua-hírügynökség által készített anyagot vehették át. Az angol nyelvű China Daily, melynek cikkei nagyrészt a Zsenminzsöpao pártnapilap szerkesztőségében készülnek, eddig egyáltalán nem számolt be a tüntetésekről, viszont mindig szerepel a címlapon egy, a japánok disznóságait felelevenítő cikk. Pár napja egy rövid képes beszámoló a címlap jobb felső sarkában Schröder német kancellár Buchenwaldban mondott beszédéből idézett, sűrűn ismételgetve a szégyen, és a bocsánat szavakat - alatta egy hasonló terjedelmű helyre kis írás hangsúlyozta, hogy Japán képtelen őszintén megbánni a háborús bűnöket.
![]()
Az össze-vissza cenzúrázott interneten minden további nélkül lehet hozzájutni a japánellenes virtuál-csomópontokhoz, a milliónyi chat roomhoz. A témakört gazdagon tálaló oldalak egyike a japanpig.com, ahol fotó-és kisfilmarchívum áll a japán vonatkozású valós történelmi tényekre kíváncsi netező rendelkezésére. Valamint innen is elérhető a webszerte népszerű Samurai asshole névre keresztelt japánverő játék, ahol kínai kung-fu mesterként kell elbánni a karatézó szamurájokkal. A hivatalos média-magatartásból is kitűnik, hogy a kormány szerepe nagyon kényes. Japánnal eddig igyekeztek a diplomáciai jóviszony fenntartására, mely 1972 óta viszonylag sértetlen, és Japán gazdaságilag is jócskán besegített a kommunista országnak. És hát igen, többször bocsánatot is kértek az 1931-45 közötti invázió és azt kísérő mészárlások, erőszakolások, emberkísérletek miatt.
Miért kell ez a feszültség most, mikor olyan szépen beindult Kína? Mi táplálja ezt a nem túl praktikus nacionalizmust? Az egyik réteg a valóban rettenetes történelmi tények és minden ehhez kapcsolódó esemény: a japán vezetők rendszeres tisztelettétele a japán háborús síremlékeknél, az adott korszakot érintő, japánok által kifogásolt kínai értelmező szótárak és a kínaiaknak nem tetsző japán történelemkönyvek.
Vannak kevésbé absztrakt nézeteltérések például energiaforrás-ügyben, illetve több apró, vitatható hovatartozású sziget-ügyében. Ezen szigetek leghíresebbje a kínaiul Tiaojü, japánul Senkaku nevű kis lakatlan földterület, ahová nagy kedvvel hajóznak ki a nemzeti érzelmű fiatalok mindkét országból; és amelynek világítótornyára a japánok Kína tájékoztatásának mellőzésével a februári Holdújév alatt kitűzték a japán zászlót. A nagyobb sziget, Tajvan, szintén okot ad a szemöldökráncolásra, mivel Japán többször is vette magának a bátorságot és a kínai kommunista kormány figyelmen kívül hagyásával tárgyalt a szakadár vezetőkkel. És vannak a már japofóbián keresztül üggyé vált események, mint például 2003-ban a dél-kínai Dzsuhajban leleplezett és világgá kürtölt négyszáz japán szexturista esete, akik óvatlanul épp az 1931-es japán bevonulás évfordulóján kívánták igénybe venni a már előre leszervezett, egyébként más külföldiek által is szívesen látogatott kínai örömlányok szolgáltatásait.
A fenti fordulatok már magukban elegendők lennének a torzsalkodáshoz, de van még más is. Több elemző is egyetért abban, hogy a nacionalizmus életben tartása a mostanra ideológiailag okafogyottá vált kommunista párt legitimációját jelenti: a legfontosabb idea, amely mögé az óriási országot egy emberként fel lehet sorakoztatni. A proletáriátus győzelme vagy a kollektív termelés és vagyonelosztás teljesen kiveszett a modern Kína jelszavainak kelléktárából.
![]()
Viszont bekerült a sokat tűrt, történelmileg megalázott nép fogalma, amelynek alapja, hogy az 1840-es első ópiumháborúval kezdődően a Nyugat - főleg az angolok és a franciák -, valamint majdnem száz év múlva, az invázió idején Japán tényleg csúnyán elbántak Kínával. Ez a komolyabb retorzió nélküli megalázottság-tudat remekül összeegyeztethető volt az imperialistagyűlölettel, mely indulat ma a nacionalizmusban él tovább. A nemzeti öntudatot táplálják a monumentális beruházások, erőművek építése, az űrrepülés, az olimpiai aranyak és még a karaoke-szobákban félrészegen elvonyított egyre divatosabb patrióta slágerek is.
Kik vonulnak az utcára ott, ahol a gyülekezési jog, mint állampolgári jog nemigen létezik, ahol ismeretlen a szólásszabadság? Főleg fiatalok. Egyetemisták és a netkávézókban megszállottan egymással virtuál-harcoló srácok. Kivonulnak az utcára, mert most lehet üvölteni, bomolni, akár egy koncerten vagy karneválon. Lényegesen előkelőbb gőzkiengedés ez, mint egy stroboszkópos diszkóban ütemesen fejetrázni a hangfalak előtt. Ki lehet tombolni az elégedetlenséget. Sőt a nacionalizmussal viszonylag könnyen lehet azonosulni, azt lehet gondolni, hogy ezt most ők szabadon választották, el lehet felejteni, hogy közben ez államérdek is, meg hogy talán a mozgosító emailt a propagandaosztály küldte. Komolynak lehet tűnni, hazafinak és szabadnak.
De közben azt is elfelejtik, hogy az egész igaz ügyért, valós tényekért küzdő harcot egy olyan társadalom tagjaiként vívják, ahol nemhogy a történelemről nem lehet tiszta képet kapni, hanem a jelenleg zajló események is cenzúrázva vannak. Ahol az emberek nem tudnak a pápa temetéséről, ahol a 16 évvel ezelőtti Tienanmen-téri események egyik fő alakja is ki van iktatva a köztudatból.
![]()
Közben az interneten már megjelentek a következő megmozdulások kitűzött időpontjai. A május elsejei munkaszüneti napra Nankingba, május 4-re újra Pekingbe, Sanghajba valamint Vencsouba és Csunkingba szerveznek demonstrációt. Május 4. a modern Kína első tömegdemonstrációjának, az 1919-es Tienanmen téri diáktüntetésnek az évfordulója. A többezer diák a versailles-i békekonferencia döntése ellen tiltakozott, amelyen Japánnak ítélték a tengermenti Sandong tartományt. A tüntetésből mozgalom lett, mely nemcsak a japán befolyás ellen harcolt, hanem országon belüli reformokat is sürgetett.
Az egységben az erő elvnek a kínaiak nevetve eleget tudnak tenni, tömeget, fiatalokat mozgósítani ebben az embermasszában nem olyan nehéz, de egy diktatórikus hatalom részéről ezt elnézni sőt támogatni vakmerőség. Ha ez a tömeg túllépi a kezelhető méretet, könnyen hangot adhat valódi elégedetlenségeinek: a brutális városrendezések, monumentális beruházások miatti kiköltöztetetések vagy a közpénzeket elkaszinózó vezetéssel szemben a nincstelenségig való elszegényedés okozta elkeseredésnek. Akárcsak a máris hősként emlegetett rohamrendőrverő falusiak, akik állítólag a lakóhelyüket ért kontrollálatlan környezetmérgezést elégelték meg.
De ha nem is fordulnak komolyabb kormányellenességbe a következő patrióta-demonstrációk - amennyiben nem akadályozza meg őket a hatalom - , akkor is egyre kínosabbá válnak. Nem biztos, hogy megéri Kínának ez a külpolitikai erőfitogtatás. Az országnak gazdaságilag stabilizálnia kell magát, ami egybeesik a kínaiak nagy részének legfontosabb hagyományos kívánságával is, melyet egy pesti kínai vendéglős így foglalt össze: "péncvan, mindenvan". -
#35
lol bazze :D, arról mért nem szólnak hogy erekció közben mennyi? :) -
#34
LOL -
Aspyrin #33 
-
Cat #32 Nem igaz, hogy a kínaiaknak rövid a péniszük
Egy hongkongi tanulmány szerint a kínai férfiak péniszhossza átlagosan 8,46 cm. Ehhez az eredményhez öt hónapon át folytak a mérések 148 férfin. A legfiatalabb 23 éves volt, a legidősebb 93. Erekciós állapotban azonban nem mérték meg a hímvesszőket.
Más országokban is végeztek már korábban hasonló méréseket, aminek alapján a kínaiak a középmezőnyben vannak. A németeké 8,6 centi, az izraeli férfiaké 8,3, a törököké 7,8. A legrövidebb a Fülöp-szigeteki férfiaké: 7,35 centis, a leghosszabb pedig olaszoké, ott 9 centi az átlag. Az Egyesült Államokban 8,8 centiméteres az átlagméret.
A hongkongi urológusok, akik a mérést végezték, úgy találták, hogy minél kövérebb valaki, annál kurtább a hímtagja. Ennek oka a véredények állapotának hízás miatti rosszabbodása lehet. A testmagasság és a péniszhossz között viszont nem találtak összefüggést.
A témához megjegyzendő, hogy alapvetően kétféle hímvessző van, az un. hús- és a vérvessző. Az előbbi nyugalmi állapotban terjedelmesebb, mint a második, ám erekció közben nem sokkal nagyobb, mint petyhüdten. A vérvessző viszont jókorát képes nőni, ha vérrel telítődik. -
Cat #31 Szélesedik a textilvita az EU és Kína között
Egyes kínai textiláruk feltételezett uniós dömpingje kapcsán élesedik a vita az EU és Kína között: Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos április 25-én vizsgálatot és nemhivatalos megbeszéléseket kezd Kínával néhány kínai textilipari termékcsoport ügyében.
Ez gyakorlatilag egy olyan eljárás megindulását jelenti, amelyben - utolsó lépésként - akár bizonyos kínai textilipari termékek kvótakorlátozásának újbóli bevezetéséig is eljuthatnak, de legkorábban csak szeptemberben. Mandelson szóvivője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: kielégítő adatok állnak rendelkezésre a tagországok részéről, amelyek igazolhatják az uniós beavatkozást. Ugyanakkor közölte: a kép nem egységes, termékcsoportról-termékcsoportra kell megvizsgálni a helyzetet, a ez érintett termékcsoportokat azonban csak később részletezik.
Az európai ágazati szövetség, az Eurotex és a tagországok közül elsősorban a hagyományos divatnagyhatalmak, Olaszország és Franciaország sürgetik az Európai Bizottság beavatkozását. A kínai kereskedelmi minisztérium korábban már tiltakozott az EU és az Egyesült Államok, textilpiacaikat a feltételezett kínai dömping ellen védő, tervezett intézkedései ellen. Peking szerint az ilyen lépések sértik a világkereskedelmet. A tiltakozás szerint a január 1-től megszűntetett kvótarendszer újbóli bevezetése sértené a szabad kereskedelem alapelveit, és alapjaiban rázná meg a többoldalú kereskedelmi rendszert.
Az amerikai textilipar azt kérte a kormányzattól, hogy 14 ruházati kategóriában állítsa vissza az idén január 1-től eltörölt korábbi importkvótákat. Washington szerint a kínai textiláruk amerikai importja 33,6 százalékkal nőtt januárban tavaly januárhoz képest, 1,05 milliárd dollárra. Washington azt fontolgatja, hogy a növekedési határt 7,5 százalékban korlátozza.
A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője a tervezett uniós intézkedések ellen is tiltakozott, mondván, hogy az ezzel kapcsolatban kiadott uniós irányelvek "rendkívül negatív hatással lesznek nem csupán a Kína és Európa közti, de a globális textilkereskedelemre is". Az ezzel kapcsolatban elfogadott EU irányelvek szerint a 10-100 százalék között textilimport növekedés - a 2004-es szinthez képest - vizsgálatot vonhat maga után. Peter Mandelson ugyanakkor korábban kijelentette, hogy bármilyen vizsgálat előtt, először áttekintik az idei első három hónap - vagyis a kvóta nélküli időszak - kínai textilimport adatait. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányelvek kiadása nem jelent feltétlenül korlátozást, Pekinggel először nemhivatalos tárgyalásokat folytatnak. -
#30
na épp megjelent egy cikk az origoban itt -
#29
Ja,az más :) -
#28
Nem biztos....sztem akkor egyenlitődnének ki az erőviszonyok,nem? -
#27
Nem!:)
De Németországban dolgoztam egy ideig és a Hannoveri illetve a Kölni kiállításon a Hong-Kong standot építettük. Ott Kínai magánszakács főzött. Amikor számomra ehető volt a kaja akkor mindig elfogadtam a meghívást!:) -
#26
Van rá esély!:(
Gondoljátok át, mi lenne, ha Kina,India,Pakisztán csinálna egy triumvirátust?
Kussolás lenne Brüsszelben az biztos... :) -
#25
Jártál Kinában? 
-
#24
Itt lenne az ideje,hogy arra járjon egy cunami 
-
Aspyrin #23 Igen, Kína lesz a pont. Emlékszem megkérdeztek egy nagynevű koponyát, hogy mit gondol mi lesz 20 év múlva a valuta. Erre csak annyit válaszolt: Kína. De nem szabad kifelejteni/lebecsülni Indiát sem, az ő gazdasági fejlődésük is veszélyezteti az amerikai piacot(de nekik azért ne nyissunk külön topikot). -
#22
így átolvasva a statisztikai adatokat, első gondolatom az volt, hogy sok jóra nem fog vezetni ez az egész.
Valaki, valahol erőböl fog pontot tenni a végére ennek az egésznek...:( -
#21
tudom, de szerencsére volt alkalmam kipróbálni az igazi kínai ízeket. Persze csak azt ami még egy európai ember tűréshatárába belefér!:) -
Cat #20 Nem csitul Kína acéléhsége
Az előrejelzések szerint a következő években sem csitul Kína acéléhsége: legalább a 2008-as pekingi olimpiáig magas szinten marad az éves kínai acélszükséglet.
Az idén a kínai acélszükséglet 10 százalékkal, 293 millió tonnára nő tavalyhoz képest - hangzott el a hannoveri vásáron a német acélgazdasági szövetség jóslata. 2010-ig 360-420 millió tonna között lesz az ország éves acéligénye. A világ acélipari keresletének felfutása az utóbbi időben elsősorban Kínának köszönhető. Az idén a szövetség világszerte egymilliárd tonnás szükséglettel számol, ez 3,7 százalékos növekedés 2004-hez képest.
A német acélszükséglet alakulásával kapcsolatban a szövetség az idén enyhe növekedést vár. A termelés 47 millió tonnára nő, a tavalyi 46,4 millió tonnáról, ami akkor 3,6 százalékos növekedést jelentett. Több cég elérte már termelési kapacitásai határát, de acélból még mindig nem telített a német piac. Az acélipari felfutás ugyanakkor nem hatott pozitívan a német foglalkoztatásra. Az acéliparban foglalkoztatottak száma az idén így is 500-zal 92 500-ra csökken.
A magas nyersanyagárak miatt nem szűnik az ágazatban az árnyomás sem, legutóbb számos termelő növelte acélárait - jelezte a német ágazati szövetség. -
Cat #19 Az IEA továbbra is tart a kínai olajkereslettől
A kínai olajkereslet lassabban nő, mint tavaly, de az ottani fogyasztás ezentúl is nagynak ígérkezik, közölte becslését a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Az IEA csökkentette előrejelzését a világkereslet ez évi növekedésére. "A kereslet oldalán úgy tűnik, hogy, két éven belül először, a kockázat csökken" - írták a havi jelentés készítői. "A kamatok emelkednek a nagy gazdasági növekedésű országokban, főleg az Egyesült Államokban, és ez, együtt a magas olajárakkal, fékezi a gazdaságot" - írták.
A világ olajellátása márciusban napi 365 ezer hordóval napi 84,2 millió hordóra nőtt, főleg az OPEC Öböl menti tagjainak többtermelése révén. Az OPEC márciusban napi 29,14 millió hordót olajat termelt, napi 290 ezer hordóval többet, mint februárban, az IEA kedden kiadott becslése szerint. Az év végén az OPEC olaja iránt napi 29,3 millió hordós kereslet várható, ez napi 100 ezer hordóval kevesebb a korábbi becslésnél, és "nincs ok az aggodalomra: addigra az OPEC termelési kapacitása napi 32 millió hordóra nő", az IEA becslése szerint.
Az OECD-országok kereskedelmi kőolajtartaléka februárban 39 millió hordóval, azaz napi 1,39 millió hordós ütemben 2,57 milliárd hordóra csökkent, de 96 millió hordóval, 4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a keddi becslés szerint. Ez 52 napra elegendő változatlan fogyasztással - márciusi becslés 51 napra szólt. A világ olajkereslete idén napi átlagban, a tavalyihoz képest, 1,77 millió hordóval napi 84,27 millió hordóra nő az IEA szerint. A most becsült növekedés napi 50 ezer hordóval kisebb az egy hónappal korábbi becslésnél.
Az IEA megdicsérte az OPEC termelési politikáját, amely szerinte "megújult": az OPEC márciusi döntése a termelési összkvóta napi 500 ezer hordós növeléséről napi 27,5 millió hordóra áprilistól a tíz kvótakötelezett tag számára az IEA szerint azt jelzi, hogy az OPEC hosszabb távra tervez, túltekint a tavaszi hónapokban szokásos keresletcsökkenésen, és segíteni akarja a tartalékképzést. A tíz kvótakötelezett OPEC-tag termelése márciusban napi 27,3 millió hordó volt, napi 275 ezer hordóval több a februárinál.
Az OPEC-en kívüli termelésből az IEA napi 50,4 millió hordót számolt össze márciusról, napi 60 ezer hordóval többet a februárinál. Ez főleg az amerikai termelés növekedéséből adódott a tavalyi hurrikánkárok kijavítása után. A volt szovjetköztársaságok termelése második hónapja nőtt, márciusban napi 20 ezer hordóval napi 9,38 millió hordóra. Az OPEC-en kívüli termelőktől évi átlagban napi 50,96 millió hordó olajat vár az IEA, ez napi 30 ezer hordóval kevesebb a márciusban kiadott becslésnél, de napi 90 ezer hordóval több a tavalyi termelésnél.
A kínai kereslet az első két hónapban 5,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a tavalyi első két havi 20,8 százalékos többlethez képest, ugyancsak az egy évvel azelőttihez viszonyítva, az IEA becslése szerint. Azonban ebből még nem lehet tartós következtetést levonni, mert a gazdasági növekedés erős maradt Kínában, tették hozzá. Egész évre azt jósolták, hogy a kínai kereslet átlagosan 7,9 százalékkal, azaz napi 500 ezer hordóval nőhet - ez azonos a márciusi becsléssel. Hosszabb távon döntő lesz a kínai kormány árpolitikája, vélték az IEA elemzői, emlékeztetve, hogy Kínában márciusban 7 százalékkal emelték a benzin és 12 százalékkal a kerozin árát.[/b]
A világpiacot újabban szintén erősen befolyásoló Indiában a kereslet februárban átlagosan 30 ezer hordóval nőtt, a januári napi 100 ezer hordós emelkedés után, írták az elemzők. -
Cat #18 Kína 9,5%-os GDP-növekedést ért el az első negyedben - gyorsabbat a vártnál
A kínai hazai össztermék (GDP) 9,5 százalékkal volt nagyobb az első negyedévben a tavalyi első negyedévinél, jelentették a kínai statisztikai hivatalban szerdán. Az elemzők 8,9-9,1 százalékot vártak.
Az első negyedévben a fogyasztóár-infláció 2,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban 2,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció. A tőkeberuházások 22,8 százalékkal gyarapodtak az első negyedben a tavalyi első negyedhez képest.
A hónap elején már a kínai feldolgozóipar beszerzőmenedzser-mutatója - 55,2 pont márciusra, tizenegy havi rekord, a februári 52,9 pont után - jelezte, hogy egyelőre nem sikerül a fékezés. A mutatót kezelő hongkongi CLSA Ltd. értékforgalmazó kommentárja szerint "főhet a kínai gazdasági vezetés feje", vajon hogyan szerez érvényt a gazdasági növekedés lassítását célzó szándékainak. Az elemzők szerint újabb kamatemelés várható, de csak a második félévben.
Szerdán annak is híre ment, hogy a kínai kormány állítólag maximálni fogja vasérc importárát, meg fogja állapítani, milyen ár fölött nem vehetnek további vasércet a kohók. Tavaly a kínai vasércimport 40,5 százalékkal 208 millió tonnára nőtt. Nem utolsó sorban ez is ösztönözte a nagy bányavállalatokat a vasérc világpiaci árának 71,5 százalékos emelésére az idei szerződésekben. Kína a világ legnagyobb acéltermelője.
A kínai GDP tavaly 9,5 százalékkal nőtt, 13,6515 billió jüanra (1,649 billió dollár). A kitermelő iparágak teljesítménye 6,3 százalékkal növekedett tavaly, a feldolgozóiparé 11,1 százalékkal emelkedett. Idén az első negyedben a feldolgozóipar teljesítménye 16,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az évi átlagos infláció 3,9 százalékos volt.
A negyedik negyedévben 9,5 százalékkal nőtt a kínai GDP az egy évvel azelőttihez képest, jeléül annak, hogy a gazdaság hűtésére szolgáló intézkedések nem voltak egyértelműen sikeresek. A kínai gazdasági növekedés tavaly az első háromnegyed évben még folyamatosan lassult, az első negyedben 9,8 százalékos, a második negyedben 9,6 százalékos, a harmadik negyedben 9,1 százalékos volt, rendre az egy évvel korábbihoz képest. A kínai gazdaság 2003 utolsó negyedében 9,9 százalékkal bővült. A 2003-as átlagos gazdasági növekedés 9,3 százalékos volt, a 2002-es 8,1 százalékos ütem után.
Nemzetközi elemzők korábban azt várták, hogy Kína gazdasági növekedése az idén 8,4 százalékra lassul, és jövőre a növekedés 8 százalékra csökken. A túlfűtöttnek tartott ütem lassítása a kínai kormány célja is, erre az évre 8 százalékos GDP-növekedést tervez, és ugyanennyit vár átlagosan a következő, 2006/2010-es ötéves terv éveiben is, közölték a kínai kormány gazdasági kutatóközpontjában március végén. Korábban a kormány célja évi 7 százalék volt.
Az elemzők most úgy vélik, hogy a kínai gazdasági kormányzat beavatkozásai - egyebek közt az októberi, kilenc év óta első alapkamat-emelés, 0,27 százalékponttal 5,58 százalékra az egyéves jüankölcsönök számára - nem voltak elegendők a várt fékezéshez. Az elemzők felfigyeltek arra, hogy a tavalyi utolsó negyedévi eredményt a lakossági fogyasztás és az export emelte elsősorban, miközben a beruházások növekedése tovább lassult. A beruházások növekedése az idei első negyedév átlagában is lassult, de márciusban már megint gyorsult. -
Cat #17 A fogyasztásuk emelkedése nemcsak a kőolaj, hanem már az acél, a réz, meg mindenféle nyersanyag árának alakulását is döntően befolyásolja. -
Cat #16 gondolom tudod, hogy amit magyarországon kinai kaja cimén árulnak, annak KÖZE NINCS az eredeti kinai ételek izlésvilágához. -
#15
Ami kimaradt...
Kínának elfogyott a kőolaja, azaz hazai termelésből már nem tudja ellátni a lakosságot. Ezért kénytelen felvásárolni... Mivel igen nagy fogyasztó többek között nekik IS köszönhetjük, hogy a kőolaj ára az utobbi 2 évben a duplája lett, rgo a benzin ára az egekben!
Ui: Globálisan mondom nem csak Magyarországra kivetítve... -
#14
#7-8 ra.
Gyerekek, gyertek át itt Komáromnál a határon, és töltsetek el egy fél napot a szlovákoknál.
Rájöttök, hogy ők is utálnak minket, és a viselkedésük miatt ti se fogjátok szeretni őket.
Egyébként én sem szeretem a kínaiakat, de csak az üzletszemléletük miatt.(fizetni sux) A kajájukat viszont imádom...:)
Szal' ne legyetek állszentek, ha még nincs tapasztalatotok. -
#13
nem szerencsés a világ 1/7-éd utálni... 
-
#12
Lehet,hogy ők is téged :) -
#11
egy kinti utazási irodával kéne megszervezni az utat, sztem sokkal gazdaságosabb lenne. -
#10
Én nem utálom a kínaiakat, de szó mi szó, b@szott sok van belőlük. -
Shadow_THH #9 nekem nem hiényzik egy kinai út -
Ben C #8 gratulálunk bunkóci -
#7
Én meg utálom az ilyen primitív magyarokat, mint te. -
Cat #6 nagyon drága, úgytudom a belföldi járatokra monopolium van, tehát peking még ugy ahogy megfizethető, de onnan tibetbe, vagy a parti városokat megnézni irtó sokba kerül. Hatalmas ország, szoval vonatozás kizárva. Senki nem tud angolul, vezető nélkül lehetetlen, szervezett utak meg 6-800ezernél kezdődnek. -
blackgamer #5 a túrista tájaik szépek lehetnek, egyszer szívesen tennék egy körutazást Kínában
Renault remélem ezért kapsz pár büntető lámát -
Cat #4 Az ötvenöt éves Kínai Népköztársaság történetének egyik legstabilabb időszakát éli, s nem utalnak rá igazán jelek, hogy a közeli jövőben jelentősebb változás állna be.
S ez szorosan összefügg a politikai stabilitással is. Ha az ember nyomon követi a The Asian Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök itteni lapjának véleménycikkeit, azt tapasztalja, hogy mindig ott élesen kritikusak, ahol a gazdasági élet tisztaságát érheti vád. Ezenkívül vannak panelek, mert nyilván nem támogatják az egypártrendszert, de ez igazából nem tűnik olyan nagy problémának.
http://www.nol.hu/cikk/334928/ -
#3
utálom a kinaiakat 
-
Cat #2 Vitaindítónak:
Az autóipari beszállítóknak is súlyos gondot okoznak a kínai hamisítványok
Az amerikai Metaldyne Corp. tengelykapcsoló cserealkatrészei keresletének hirtelen visszaesését tapasztalta tavaly Kelet-Európában. Hamarosan ki is derítette ennek okát: egy kínai hamisítvány gyártó szorította ki a piacról. Hamarosan azt is kiderítette, hogy nem csak a termék maga, hanem annak doboza és a mellékelt technológiai utasítás is pontos másolat. Még a használt betűtípus is ugyanaz volt. A hamisítvány annyira jónak bizonyult, hogy a Metadyne megpróbálta felderíteni gyártóját, de nem azért hogy bíróság elé citálja, hanem hogy beszállítói szerződést kössön vele. Sajnos nem sikerült a nyomára bukkannia.
A szellemi tulajdon (IP) védelme akut problémája a világ harmadik legnagyobb jármű piacára behatolni szándékozó alkatrész gyártóknak. A kínai kormány a hamisítvány piac nagyságát évi 24 milliárd dollárra becsülik, ami megfelel Sri Lanka éves nemzeti termékének. Hollywood legfrissebb alkotásai például rendszeresen hamarabb jelennek meg a kínai kalóz DVD-piacon mint az amerikai Mozikban. Amerikai források a filmipart így ért kárt évi 12 milliárd dollárra becsülik.
A kalózmásolatok problémája már évtizedek óta terheli az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat. Washington szerint Pekingnek sokkal többet kellene tennie a figyelemfelhívó kampányoknál ahhoz, hogy érzékelhető eredményt érhessen el az ügyben. A kínai legfelsőbb bíróság tavalyi törvény értelmezése alacsonyabbra szállította a törvénysértések üldözhetőségének küszöbét, de Washington szerint ezt a joggyakorlat nem alkalmazza megfelelően széles körben.
A kínai Chery Automobile Co., például gyárt egy autót, amelyik megtévesztésig hasonlít a General Motors által Kínában Chevrolet Spark néven értékesített Daewoo Matiz kocsira. Még az autó műszerfala is "csereszabatos". A Chery cáfol bármiféle jogsértést. A japán Toyota 2003-ban elveszítette a Geely ellen a saját stilizált "T" logojához kísértetiesen hasonlító márkajelzés miatt indított pert.
Ha kenyértörésre kerül a sor a kínai fél persze kész a válasszal: a nyugati hatalmaknak nem okozott problémát eltulajdonítani a lőpor és a papírgyártás szellemi tulajdonát még annakidején. A forgalmuk zsugorodásával szembesülni kénytelen nyugati cégek ezt azonban már nem találják annyira viccesnek mint amilyennek hangzik. Michael Dunne, Automotive Resources Asia Ltd. autóipari tanácsadó vállalat elnöke szerint a helyzet nem fog változni mindaddig, amíg a kínaiaknak maguknak nem lesznek félteni való szellemi termékeik. A gyors gazdasági növekedést alapul véve erre már nem kell sokáig várni.
