69
-
Shadow_THH #29 ezt magyarázza már el nekem valaki
hogy létezhet 'lefagyasztott atom meg fény' amikor a 0 Kelvin az abszolult 0 és ennél nincs kisebb, valamint az űrben is ez a hőmérséklet uralkodik, ahol viszont nem fagy meg a fény??? -
DcsabaS #28 Szó sincs az "atomok lassúságáról" (:-). Egyszerűen arról van szó, hogy a vörösréz az jobb elektromos és hővezető, mint az alumínium, ezért adott keresztmetszeten át több áramot képes vezetni (illetve ugyanannyi áramot kevesebb hőveszteséggel). Ez a különbség elektronszerkezeti okokra megy vissza.
Az sem igaz, hogy az alumínium proci, vagy vezeték 1.5 GHz fölött törvényszerűen bemondaná az unalmast, hiszen a határfrekvencia döntően az alkalmazott félvezető technológia finomságán múlik (minél finomabb, annál magasabb lehet a freki, ugyanis kisebbek azok a kapacitások, amelyeket az elektromos áramoknak át kell töltögetniük a logikai állapot megváltozásakor).
Tehát alumínium procival is menne mondjuk akár a 10 GHz-es működési freki (35 nm-en), de ugyanazon finomságú félvezető technológián a réz vezetékelés 20-40 százalékkal is magasabb működési frekit tehet lehetővé, így hát jobb a réz. (Hogy nem eleve rézzel kezdtek, az azért van, mert a rézzel is vannak gondok, csak másfélék, és eleinte nem tudták megoldani. Egy-egy új félvezető technológia rendszerbe állításához sok száz anyagtechnológiai problémát is meg kell oldani.)
-
Shadow_THH #27 a kutatások óta nálnuk nem jár a Family Frost 
-
AlexX #26 "Hiába használnák fényt az információ továbbítására, SEMMIKÉPP sem lehetne 10-szer gyorsabb a hagyományos elektromos átvitelnél, hiszen már az is a c határsebesség"
Na ezt hülyén fogom leírni, de én egyszer valami ilyesmit tanultam a suliban:
Nem azzal van a nagyobb probléma, hogy az elektromos átvitel lassabb a fénynél, hanem a vezető anyag atomjai lassúak. Nem oly rég még alumíniumot használtak áramvezetőként a procikban, most meg tudtommal már mindenki rezet használ, mert a réz atomjai gyorsabbak, és a magasabb frekvenciákat is képesek elviselni. Valamikor olyasmit olvastam, hogy az alumíniummal készült proci 1,5 GHz felett bemondja az unalmast, mert abban a tartmányban az alumíniummal már gond van. -
#25
A válasz: IGEN!
;))) -
blaze #24 Van egy nagyon ostoba költői kérdésem, mivel ezt még senki sem kérdezte: Dr. Lene Hau nő vagy férfi?
A képből na meg az írásból nem derűl ki egyáltalán:DDDD -
DcsabaS #23 2: Lehet, hogy csak fordítási probléma, de már nincs türelmem folyton ellenőrizgetni.
Írod:
"Gondolom, azt nem kell magyarázni, hogy a mai procik sebessége távol áll attól, mintha nem kellene számolni a hőtermeléssel."
Nem egészen világos, mire akartál utalni, mert ha az igaz is, hogy a jelenlegi procik fajlagos hőtermelése (logikai műveletenként) még magas, de miért lenne alacsonyabb egy procié, csak mert optikai?
A fajlagos hőtermelést alapvetően azzal tudjuk csökkenteni, ha minél kevesebb részecskével, illetve minél kisebb energiaváltozású állapotaikkal tároljuk, illetve változtatjuk meg az információt. Ebből a szempontból pedig az elektronok (és energiaállapotaik) perspektivikusak, a Bose-Einstein kondenzátumok (lézer féleségek) pedig nem, hiszen ott szükségképpen SOK részecsként (fotont) használunk fel erre. A Bose-Einstein kondenzátumok használata csak annak függvényében lehet értelmes, ha sikerülne elérni, hogy mondjuk egy 100 fotonos állapot 1 lépésben számoljon ki valamit, amit egyébként az egyes elektronokkal operáló gépnek több, mint 100 lépésébe kerülne (feltéve, hogy a lépések azonos sebességűek).
3. Kutatási témaként sokminden lehet érdekes és hasznos, ami termékként halálra van ítélve. Döntő, hogy hol járnak a konkurens technológiák. Pl. a maga idejében forradalmat jelentett az elektroncső, majd a Ge tranzisztor, de a ma használt Si tranzisztorok és IC-k mellett használunk GaAs-et is (szűkebb körben). És akkor még nem szóltunk arról, hogy lehet csinálni (sőt, csináltak is) erősítőt, illetve logikai műveletet végző elemeket mechanikus, pneomatikus, hidraulikus, akusztikus, elektrokémiai, molekuláris, mágneses és szupravezető elven is, ezek sorában csak 1 az optikai.
A konkrétan megvalósított 1-2 qubit-es "számítógépekkel" nemcsak az a probléma, hogy drágák, és hogy a létező számítógépekkel semmiféle értelemben sem veszik fel a versenyt, de most nem akarom részletezni.
A helyzet mindenesetre hasonló az analóg számítógépekéhez, illetve az olyan logikákéhoz, amelyek nem csupán 2 szintet, hanem sokkal többet próbálnak meg cellánként tárolni.
-
#22
Az elso szamitogep is igy nezett ki az elejen es mi lett belole...... 
-
dez #21 Neked van valamiről saját véleményed? -
IoIa #20 A hírek alapján akár az itteniek is kitalálhatták volna 
-
p00h #19 mennyi okos ember... nemtudom mér nem ti találjátok fel ezeket ... -
dez #18 2. Itt szerintem nem a vezetőkben haladó áram sebességéről volt szó, hanem magasabb szintről nézve az feldolgozási sebességről, csak már megint elírták egy kicsit. Gondolom, azt nem kell magyarázni, hogy a mai procik sebessége távol áll attól, mintha nem kellene számolni a hőtermeléssel.
3. Már évekkel ezelőtt lehetett olvasni olyan híreket, amik 1-2 működő qubitről számoltak be. Csak azok a megoldások még túl drágák és körülményesek. Azt senki sem gondolja, hogy haszontalan lenne a dolog (esetleg, akik nem értik), épp ellenkezőleg. -
#17
Jó hogy ilyen elvi dolgokat ígérgetnek, de már a 70 es években is opto számítógépről beszéltek.. -
Cat #16 ![]()
Ez egy 1993-ban (!) készített optikai számítógép, 0,05 MHzes, de lgalább infravörös lézerrel megy :)
General view of the Bit-Serial Optical Computer (BSOC), the first optical computer that stores and manipulates data and instructions as pulses of light. To enable this, the designers developed 'bit-serial' architecture. Each binary digit is represented by a pulse of infra-red laser light 4 metres long. The pulses circulate sequentially through a tightly-wound 4 kilometer loop of optical fibre some 50,000 times per second. Other laser beams operate lithium niobate optical switches which perform the data processing. This computer was developed by Harry Jordan and Vincent Heuring at the University of Colorado, and was unveiled on 12 January 1993 -
Alien_AM #15 ezzel egyetertek, ez egyenlore nevetseges. -
atys2 #14 azert azt birom, hogy milyen professzor urak cerkaznak ide a forumba!
fenykard marpedig kell!!! de izibe!
az ero legyen veletek! :D -
DcsabaS #13 A LY-J csere szerintem nem vicces.
-
irkab1rka #12 DCsabaS: "Quantum számítógép" helyett "quantum számítógép" :)
És mi mindannyiad LYedik vagyunk. (HasználLYátok már a LY-t mindenhol LYól, mert vicces) -
#11
dehát te is jedi vagy :D -
#10
Lassan tudnának, de minek ?!! Teljesen hasznavehetetlen fegyver sima halandóknak és mivel nem rohangásznak a hivatásos katonák között a jedi-k... -
#9
inkább fénykardot építenének már :) -
#8
299 792 ± 0,5 km/s ! :DDD -
#7
http://www.szgti.bmf.hu/opto/4_Optika.htm:
"Ez természetesen nem valamiféle mechanikai ellenállás miatt van, hanem azért, mert a váltakozó elektromos tér kényszerrezgésbe hozza az anyag elektronburkát. A rezgő töltések pedig, mint tudjuk, (a kényszerrezgésével megegyező frekvenciájú) sugárzást bocsátanak ki. Számításokkal követni lehet, hogy a beérkező és a közeg rezgő atomjai által kibocsátott sugárzás összege (a rezgéseket jelentő forgó vektorok eredője) a közeg utáni térben ugyanolyan rezgés, mint a beérkező, de a közeg vastagságával arányos fáziskésést szenved. Ezt a fáziskésést észleljük úgy, mintha a fény a közegben lassabban haladt volna." -
DcsabaS #6 1.) A fény sebessége normál esetben nem 297600 km/s, hanem 299792 km/s! (Valószínűleg pontatlanul lett átváltva az angolszász mértékegységről.)
2.) Hiába használnák fényt az információ továbbítására, SEMMIKÉPP sem lehetne 10-szer gyorsabb a hagyományos elektromos átvitelnél, hiszen már az is a c határsebesség (vákuumbeli fénysebesség) kb. 2/3 részével megy, a c-t pedig meghaladni elvi képtelenség.
3.) Nátrium gőzből való Bose-Einstein kondenzátumot felhasználhatnánk egyfajta Quantum számítógép megalkotására, amely elvben bizonyos típusú feladatokat nagyon gyorsan tud elvégezni, de gyakorlatilag az ilyen eszközök még sosem bizonyultak hasznosnak.
-
#5
A fénysebességet közegben a közeg abszolút törésmutatójából (n) és a vákuumbeli fénysebességből lehet kiszámolni. -
asdefge #4 És a tükör? Az piskóta? Na jó, a piskóta formájú tükör... :-) -
#3
Nem. A fény sebessége változik, attól függően milyen anyagon hatol át, ezenkívűl terjedési iránya manipulálható erős elektomagnetikus és gravitációs mezőkkel. -
GOalie #2 "a fény sebessége minden közegben állandó.."
ketlem, hogy ez igaz lenne :) -
HUmanEmber41st #1 vazz..
a fény sebessége minden közegben állandó..
most akkor hogy is van ez ??
