A Biblia értelmezése

ja de, ...van. 😊

Más, vallással foglalkozó topic nincs itt a fórumon, de van valami, ami nagyon megfogott, egy fórumozótárs írása, tehát bevágom ide:

"Akkor én a vallást nagyon másképp értelmezem, mint itt sokan. Nekem a vallás jelenti azt a reményt, igen reményt, ami megadja a cél eltökélt tudatosságát, miszerint elmenekülhetek önmagam csalóka látszatából fakadó szenvedésdömping elõl, és magát a létezést érthetem meg, immáron nem kívülállóként. A buddhizmus minden vallások legvallásabbika. Aki nem vallásos buddhista, az vagy már buddha, vagy pszichológus. Más lehetõség nemigen van. A pszichológus az, aki azért nyal lsd-t, hogy újabb lehetõségét fedezze fel miként érezheti mégjobban magát a bõrében. Kipróbálja, jól érzi magát tõle, aztán abbahagyja, mert rongálja az egészségét.

Azt mondom, a vallás remény és menekülés, vagyis egy olyan vágy, ami mint egy hatökrös szekér gázol át a szétszóródó vágyak ezrein és nyílegyenesen repít a megértéshez. A vallás belül van, a buddhizmus egy eszköz, de vallás nélkül csak pszichológia. Node kit érdekel a pszichológia, ha megvan a kis kertesház, jó munkahely, barátok, meg a szeretõ házastárs gyerekekkel, kutyával? Kit érdekel akkor a buddhizmus, mint eszköz? Eszköz, de mire? Szabadulás, de mitõl? Melyikõtök az, akinek a késztetései inkább a szenvedéstõl való szabadulásra irányulnak, mintsem földi társadalmi-szellemi-stb egzisztenciájának bebiztosítására?

De valamiért a végén ígyisúgyis csak egy remény marad: a (belsõ) vallás. Összetörik a formába vetett hit, csak idõ kérdése. A ki vagyok én? kérdést elõbb-utóbb a sejtek fogják ordítozni, s azt már egy jó munkahely meg összejött körülmények nem fogják tudni leküldeni a süllyesztõbe. Onnantól világossá válik, hogy ez az egyetlen igazi kérdés. Ez a vallás, amikor már sehova nem lehet menekülni e kérdés elõl, se jóba, se rosszba. Csak oda, ahonnan a kérdés jön. Szív magába, mint a forgószél. Mégsem tudjuk megfogni, bárhogyan is szeretnénk. Nem megy fogódzó nélkül. A lényeg nélküli végsõ lényeg, az üresség nem ad fogást. Az olyanság nem ad fogást. Fogást csak az ad, ami valami. A Buddha, a Dharma, a Szangha. Beléjük lehet menekülni, bennük menedéket lehet venni. Belõlük erõt lehet meríteni, hitet, bizalmat, reményt. Egy Amitabha-képmásban is menedéket lehet venni. Bármiben. De mindez vallás nélkül hasztalan vesszõfutás, az elsõ érkezõ jó elsöpri. Ha nem érett meg belül, hogy ez a kérdés valóban ONNAN jön…..

Az én vallásos hitem tárgya....hm elgondolkoztam, van-e tárgya....nem, ilyen értelemben nincs. Az én hitem az a bizonyos kérdés...s ez kitölt belülrõl. Kétely nem férhet hozzá, mert csak azt lehet cáfolat alá vetni, amirõl állításokat teszünk. De ez csak egy mágnes, mely nem állít semmit, csak ellenállhatatlan erõvel húz....mintha ott lenne valami, mintha ott lenne a "helyem". Gyerekkoromtól többé-kevésbé rendszeresen megjelenik a "miért van valami" kérdés....amire nem jön válasz, de egy pillanatra...hm....tudomásom lesz "arról"..... amirõl négyrét sem lehet semmit mondani.

Rám azért volt Nagárdzsuna akkora hatással, mert ezt a pillanatot fogta meg logikai úton. Azaz dehogy is fogta meg, hogy is lehetne azt, de mégis, a "jól" olvasás és a megfeszített gondolkodás után elõállhat az a "vákum", amit fogalmi gondolkozással, logikával egyáltalán nem lehet sehogyan sem elgondolni. Éppúgy, ahogy a végtelent sem.

Hogyan szerzel tudomást a végtelenrõl nem fogalmi úton?"

vallásokról beszéltünk, nem Isten elérésérõl. elõbbi fennmaradásához meg kell egyház is, különben tíz év alatt egy nagy teóriamaszlag lesz az egész.

Erre azt modnom: NEm, nem ugyanoda juttat el.

Tehát a Nirvana = Isten elérése? Mennyország ;]]] hmm

Isten eléréséhez nincs szükség semmilyen egyházra.
Arra csak az ingyenélõ papoknak van szüksége.

Nem igaz, h nem érted, mit írok!

Már huszadszor mondom, h a vallások NEM KOMPATIBILISEK EGYMÁSSAL!!!!!
Csak a végcél egyezik.
Mert Istenbõl csak egy van.

na hát ebbõl amit írtál kezdõdik minden maszat.

amelyik egyház nem azt tanítja, hogy csak az õ hite igaz, az szerintem nem tudja fenntartani magát. vallás az lehet, de egyház az nehezen.

Akkor bõvebben:
Isten csak egy lehet, hiszen Õ mindenható
( az, h személy, vagy személytelen végsõ sorban, most ne legyen téma).
MIvel sok milliárd lakott bolygó van az Univerzumban, azon nagyon sokféle érterlmes lény formával, és az értelmes lényeknek is változatos az Isten-tudata, ezért Isten, h segítse ez a roppant változatosságot, megajándékozta ezt a sokfajta értelmes lényt az õhozzájuk szabott vallásos gyakorlattal -felfogással.
Az emberek különbözõek ( hiszen nincs 2 egyforma ember) így a vallások is különböznek, de végsõ lényegét tekintve mind Istenhez visszavezetõ utat mutatják meg. Hogy ez most a Nirvana, vagy Mennyország, vagy Goloka Vrindávana, Valhalla, Paradicsom a Hurrikkal, vagy ki tudja még mi...az a lényeget tekintve tök mindegy.
Akkor van baj, amikor az adott vallás kijelenti magáról, h ez a legjobb, és a többi szar, és még üldözi is. Az a hiteles, mely nem üldözi a többi vallást, tiszteletben tartja más vallások "szent embereit", tanításait.

Ezt én nem látom helytállónak.

Mint lentebb leírtam, én sem vagyok híve a turmixolásnak. ( 1 seggel 2 lovat..)
Én csak annyit mondtam, h minden vallás 1 Isten különbözõ megnyilvánulásairól tanít.

Hopp ez a hozászólás kimaradt:

Nagyszerû ellenpélda a buddhizmus. Hogyan turmixolod össze mondjuk a kereszténységgel?

A biblia az örök igazság, de én szarok az igazságra <#eplus2>

Más az istenfogalmuk. Tetszik, nem tetszik.
És ha Isten különbözõ arcait tanítják, akkor sem ugyanazt.
Ennyi. 😊

tudod, olyan akit nem érdekel a valóság. 😄

mégis úgy érzem, hogy nem tehetem meg a maszatolást, mert akkor kis köcsög leszek. :-)

Na jó, leírom, hogy miket gyüjtöttem ki eddig a kis kutakodásom alkalmával, amiket tökéletesen lehetne buddhista filozófiával hogy is mondjam... megmaszatolni, de ehhez értened kéne a buddhista, és a védikus írások közti különbséget.:

„Értelmes lelke körülöleli, nem tud semmi külsõrõl, semmi belsõrõl” (Brihad-áranjaka-upanisad IV.3.21).

„Mint lobogó tûzbõl szikrák kélnek minden irányba szerteszét, e lélekbõl (átma) ugyanúgy kél az összes lélegzet, szerte a saját helyére; a lélegzetekbõl az istenek, az istenekbõl a világok.” „S ebbõl a lélekbõl keletkezett az éter” (Taittiríja-upanisad II.1); „Mindez csakis a lélekbõl való” (Cshándógja-upanisad VII.26.1); és „A lélekbõl születik e lélegzet” (Prasna-upanisad III.3) – az összes védánta azt mutatja, hogy a lélek az ok. A lélek (átma) szó pedig tudatosságot fejez ki, ezt már elmondottuk.

„Hiszen ahol mintegy kettõzve van, akkor egyik a másikat látja… Ahol viszont számára mindenbõl csupán önnön maga (átma) lett, akkor mivel s kit láthat?” (Brihad-áranjaka-upanisad IV.5.15.) „Ahol nem lát mást, nem hall mást, nem ismer meg mást, az a bõség. Ám ahol mást lát, mást hall, mást ismer meg, az a kevés. Ami pedig bõség, az halhatatlan; ám ami kevés, az halandó” (Cshándógja-upanisad VII.24.1).

És a Brahma, még ha egyfajta teljesen befejezett dolog is, akkor sem tárgya az érzékelésnek stb.; hiszen a Tanítás nélkül: „Az vagy te”, nem érthetõ meg, hogy a Brahma és önmagunk azonos.
Ami pedig azt az ellenvetést illeti, hogy az olyan tanítás, mely nem minõsít valamit kerülendõnek vagy kívánatosnak, céltalan – nem áll fenn ez a hiba. Ugyanis éppenséggel abból, hogy megértjük: ‘a Brahma – önmagunk’ (s ebben nincs kerülendõ vagy kívánatos), ebbõl fakad minden gyötrelem elvetése, s így az ember célja beteljesül.
Az istenség stb. tárgyalása pedig a legkevésbé sem mond ellent annak, hogy a szöveg célja maga a szöveg feletti meditáció. Ám a Brahma nem lehet ugyanígy egy meditációs elõírásnak alárendelve, az egységben ugyanis nincsen kerülendõ vagy kívánatos, mert véget vet a kettõsségek (mint cselekvõ – cselekmény) felfogásának. Ha pedig az egység felfogása szétzúzta a kettõsségek felfogását, az újra nem támadhat; meditációs elõírásnak pedig csak így lehetne alávetve a Brahma.

Túl a nyelven, túl a kultúrális hasonlóságon. - nem ezekre gondoltam.
Elõször értsd meg, miben különböznek, utána megbeszéljük, miben hasonlítanak. 😊

Szabad vallásgyakorlás van 8))

Akkor milyen értelemben?

"-Jézus nem élt.
-Nem élt??! Hát akkor ki tette azokat a csodákat?"

Nem lehet egy seggel 2 lovat megülni, fõleg nem 3,4 vagy több lovat.
Ha valaki elkötelezi magát 1 féle tanítványi rendszerben, akkor annak a rendszernek minden parancsát hajtsa végre, és ne foglalkozzon egyszerre egy másik vallás tanításainak tanulmányozásával egyszerre.
Vagyis ha Somogyvámosban a Krisnások közt laksz, akkor hétvégén ne járj be a faluba a katolikus Istentiszteletre ! 😊 😊 Vagy az egyik, vagy a másik 😊
A szabad választás lehetõsége ! 😊

Most ezt úgy írod, mint ha ez valami újdonság lenne. :-)

Még véletlenül sem abban az értelemben írtam, hogy hasonlítanak egymásra, ahogy most elgondoltad. :-)

"Ismeritek a karma-égetõ kenõcsöt?"

lolololol!!!!!!! 😊 😊 😊

Szolidaritok... de jobban mondva én is meguntam a sok maszlagot, összemosást, new-age-t és a többit.

"Ismeritek a karma-égetõ kenõcsöt?"

Ha a vallások mind Istenrõl tanítanak, akkor ugyanarról tanítanak .
Isten mivel végtelen, így végtelen formában nyilvánul meg. A hiteles vallások száma is így = végtelen.
Hogy éppen milyen vallási forma jó az adott korban, errõl Õmaga, vagy hiteles küldötte világosítja fel az adott bolygó lakosait.
Így történt a Földön is ~2000 évvel ezelõtt Júdea tartományban 😊

Jóhogy a Buddhizmus sokban egyezik a Védikus tanításokal, hiszen Sziddhátra herceg is indiai volt 😊 Sõt sok régi buddhista szöveg is szanszkrit nyelven íródott.

Errõl meg voltak itt nagy vitáim ugyebár.
Mertem maszatolásnak hívni a vallások ugyanazt tanítják felfogást. 😊)

Értelmezés kérdése 😉 😄

ja ez még lemaradt:

Nem hiszem, hogy túl jó ötlet lenne a buddhizmus énnélküliségét egyenlõvé tenni a keresztény mennyországgal, a hinduk "valódi én"-jével, az ezoterikusok transzcendens tudásával.
Fellelhetõek az ellentmondások a vallások közt, és nem hiszem, hogy úgy kéne ezeket feloldani, hogy íme, mind egy fele mutat, tehát akkor nincs is különbség.
Nyelvi rendszerben ezek a dolgok közt mindig mutatkozni fog a különbség.
Például most olvastam a védikus írásokat, és nagyon sok hasonlóságot mutattak a buddhizmussal. Meditációval õk is a kettõsséget szüntetik meg, csak amég a hinduk a "valódi én"-ig, lélekig jutnak el vele, addig a buddhisták az önlényeg-nélküliséghez.
Ha végsõ soron ezek nem mutatnak különbséget, akkor is a nyelvi jelentés megkülönbözteti ezeket.

ezt még tegnap írtam neked. 😊
pating: egy ateista nem tud Istennek tetszõ életet élni, ugyanis nem hisz Istenben.
Ez annyira hogy nem Istennek tetszõ élet, hogy Biblia szerint kárhozik is.
SRobert: jól írom? 😄
Amennyiben feltesszük, hogy Isten nem a Bibliai Isten, hanem Brahman, miegymás, akkor én is már sok hívõt kérdeztem meg, hogy ha az én istenképem nem egyezik egyik vallás istenével sem, akkor vajon melyiknek poklára jutok?

Igen, adott. De ha nem teszed meg, hogyan élhetnél a Biblia tanítása szerint úgy, hogy az ne csak egy erkölcs-kódex lenne?

Hacsak nem arról van szó, hogy egy ateista a Biblia egyes részeit követi, más részeit elveti... Ilyen módon minden további nélkül. 😊

Nah hát a TAO Te King-et tényleg kihagytam!!! Pedig olvastam azt is Weöres fordításában 😊 😊
Hermész Triszmegisztos-ról is olvastam egypár könyvet, meg az õ Smaragd táblájáról. Szépen kódolva le van írva, hogyan kell elkészíteni a "Vörös Oroszlánt" avagy a bölcsek kövét.
Ezzel a Védikus irodalom is foglalkozik. Srí Chaitanja Maháprabu egyik közeli tanítványának is volt, de kidobta a szemétre, mert Isten többet ér, mint holmi bölcsek köve. A Védák érintõkõ néven ismerik.

Kell !? Nem inkább a lehetõség adatott ?

Off: Érdekes lehet még Hermész tanáról olvasgatni.

Esetleg taoizmusból: Tao Te King, vagy Weöres Sándor: A teljesség felé - elég erõs taoista beütés.

Buddhizmusban pedig a szutrákat, amibõl rengeteg van, vagy a filozófiai hátteret - Jógacsára filozófia

Lankávatára szutra fogott meg leginkább
vagy
Nagardzsuna - Drágakõfüzér

Most újra kezdem olvasgatni a védikus írásokat, de nekem túl nyersnek tûnik, sok kinyilatkoztatással.
Elõtte inkább keresek kommentárokat, hogy a végénél fogjam meg az elejét.

De, de, csak azt hiszem a Bibliában van valami olyasmi is, hogy hinni kell az Egyistenben. 😊 Ha pedig ezt a tanítást kihagyod, akkor nem a Biblia tanát követed.

Én igencsak érdeklõdtem.. 😊 😊 a Vaisnava Dharma után 😊 ( is )

Nem oly mélyen, de a többi vallás is érdekel. És látod ez jelenti azt, amikor egy ember nem gubózik be a saját tök igaznak vélt hitébe.
Egyébként a hinduizmus, ha érdeklõdsz utána, meglepõ igazságokat mond.

Köszi. Megkeresem.

Patiang!
Ismerekdj meg a többi világvallással is
Szufi bölcsességek- Khalil Gibran : A Próféta
Védikus filozófia A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupád : Bhagavad Gíta
Srí Chinmoy : Meditáció
Buddhista könyveket viszont nem olvastam, azokat nem ismerek 😊

ja és nem kioktatásilag, hanem mert érdekelni fog. 😊

Ugyan nem vallás, hanem filozófia, de ajánlom neked elolvasásra (mire is lehetne egy könyvet, hehehe):
R. Tarnas: A nyugati gondolat stációi

Szerinted nem pont az a lényeg, hogy a Biblia tanait kövessük?

Látod sz4bolcs ez az amirõl Te sem szereztél bizonyosságot.

Azt hiszem nem értetted amit mondani akartam. Ha megsértettelek volna, az nem akarattal volt. Ne haragudj ! Én elitélem azokat, akik az embereket két nagy csoportra osszák. Hívõk és ateisták. Pedig a dolog nem ilyen egyszerû. Említettem utóbb, lehet, hogy egy ateista Istennek tetszõbb módon él mint egy a lábát térdig lekoptatott vallásos. Természetesen ez fordítva is megállja a helyét. Én a Bibliát párszor "olvasgattam". Vallásos környezetben nõttem fel. És pont azért, mert többé-kevésbé tájékozott vagyok Benne, olyan kételyek támadtak fel bennem amit hivatásos papok sem tudtak feloldani. Õk csak azt hajtogatják: Ez az Isten akarata, a mi elménk nem ér fel az Õ világába stb. A legjobb amikor egyszerûen átnéznek a kérdésemen.
Az én véleményem / nem biztos, hogy helyes /, mi emberek teremtettük az isteneket, és nem õk minket. Ha elfogadjuk azt, hogy az elsõ emberpár nem rögtön tök inteligens volt, hanem netán elõember, õsember, akkor õk is létrehozták a maguk isteneit, démonait. Egyébként nem azt mondja a tudomány, hogy a majomtól származunk, hanem azt, hogy lehet, hogy közös õsünk volt. Na most ha visszamennénk az idõben, és mondanánk nekik: ti hülyék vagytok, ilyenben hisztek? A válasz azt hiszem borítékolható. Õk abban hittek, és igazuk volt. Vagy akár a késõbbi többistenségû vallások. Õk mind meg voltak gyõzödve a hitük valóságáról. A probléma ott kezdõdött, hogy mindig voltak "kételkedõk". Nem is igaz, hogy este démonok járják a vadont, csak a sámán akart nekünk így un. törvényt alkotni. Ne menjek át a másik barlangba húst lopni stb. Erre ki kellett találni egy újabb verziót. De hát a hegyen sem laknak az istenek, okoskodott a kételkedõ. Ekkor jöttek az elsõ monoista vallások, pl a zsidó.
Én úgy vélem a kereszténység, mint bármely más vallás, lehet hogy csak idõleges. Az, hogy kiben vagy miben hiszünk szerintem másodlagos. A tetteink mérnek meg bennünket. Az, hogy van-e egy felsõbbrendû lény vagy sem, szintén. Ha létezik, az emberiség épp oly kedves Neki, mint a legutolsó féreg. Ha úgy "akarja" lezuhan egy gyerekekkel zsúfolt repülõ, ha úgy akkor egy bestiális többszörös gyilkos békén hal meg. Az meg, hogy van-e menyország, netán pokol KI tudja???

arról nem is beszélve, hogy Isten nem embert, és ember nem Istent jelent. 😛

Szerinted a sok hithû térítõ most a mennyországban lógatja a lábát? :-)

Vagy az USA pedofilok önként mentek az újságokhoz, és vállalták a perveriójukat?

Az ateista nem él a Biblia tanítása szerint, mert nem hisz Istenben, legalábbis úgy tudom, hogy azt is tanítja.(?)
Ha pedig valaki erkölcs kódexnek használja a Bibliát az nem hívõ. 😛

behhehe

emmegjóvótt 😊

megvédem: arról beszél, h divat vallásosnak lenni és hülyének nézni, aki nem az.
vagymi