211
-
plamex #211 Van valami ilyen modern tudomány is hogy egy nayvásos pl hasonlóan működik mint egy élőlény ...
ha tudtok valami linket nyomjatok erről :) -
plamex #210 A hálozatos társadalomstruktúrához :
A jelenegi társadalmi berendezkedés se teljesen centralizált ... gondolj csak a gazdasági társaságokra vagy a kistermelőkre kis közösségekre. És a legkissebb alkozóelem a család.
Sőt. a jelenlegi rendszer hosszú társadalmi evolúció eredménye. Sajnos ahogy Cifu érzékeltette szükség van cetralizáltságra is mivel egy teljesen decentralizált társadalom nem életképes.
(az állatvilágban is létezik: pl a termeszek centralizált "nagyvárosokban" élnek és munkamegosztás van ami nagyban hasonlít az emberi aglomerációkra)
Más:
Az ideológiákra épült társadalomra jó példa a kommunizmus ahol ugye elvileg minenki egyenlő lett volna. Csak aztán kialakult hogy az egyenlőbbek között is vannak egyenlőbbek.
Ha valai elolvassa Orwell állatfarm című regényét (nagyon rövid de velős) az érteni fogja mi lett egy nagyszerű ideológiából a valóségban.
Ajánlom mindenkinek.
-
BiroAndras #209 Itt van olvashatóan :
"A pontos leírást Istenről
szerintem a Védikus irodalom tartalmazza."
Miért pont az a helyes? Mi van a többi vallások istenképével?
Elolvastam több cikket is, ami konkrétan erről szól. Ebből nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez ugyanolyan vallás, mint bármelyik másik, hiába próbálják tudományosabbnak feltüntetni. Ugyanazok a klisék, ugyanazok az eszközök, ugyanazok az érvek. Csak egy kicsit modernizálva van az interpretáció. Na meg az is kérdés, hogy miután minden erejükkel harcolnak a tudomány (szó szerint : természettudományos világkép) ellen, miért próbálnak tudományosnak látszani.
Csak pár érdekesebb idézet:
"Miért éppen a védikus irodalmat választottuk ki arra a feladatra, hogy alternatívát mutasson a természettudományos világképpel szemben?
Erre az egyik érvünk az, hogy a védikus írások saját magukról mint tökéletes, abszolút tudásról számolnak be, amely evilágon túli forrásból származik, és mentes mindennemû tévedéstõl és hiányosságtól."
Hát nem is tudom, milyen bizonyíték kellhet még ???
"A bizonyítási eljárás hipotézisbõl, kísérletbõl és megfigyelésbõl áll:
— Hipotézis: E szentírások állításai igazak.
— Kísérlet: A puránák által javasolt gyakorlatok precíz elvégzése (és a szövegek alapos tanulmányozása).
— Megfigyelés: A gyakorlatok eredményére vonatkozó állítások beigazolódása, aminek folytán a puránák közvetlenül nem ellenõrizhetõ állításai hitelt nyernek."
Ez is szép tudományosnak látszó modás, csak épp semmi köze a tudományhoz. Több alapvető probléma is van ezzel a "Kísérlettel" :
1. Alapvetően szubjektív, ami ugye nem elfogadható egy kísérletnél.
2. Az eredményt nem tudod hitelesen átadni másoknak, épp a szubjektivitás miatt. Ráadásul túl macerás ahhoz, hogy csupán kíváncsiságból kipróbálja az ember.
3. A "kutatás" és az alkalmazás nem különül el, mint a tudománynál. Következésképp nem oldható meg, hogy egy ember munkjának eredményét többen élvezzék, vagyis rendkívül gazdaságtalan. Ezzel szemben egy moblitelefont úgy is remekül használhatsz, hogy gőzöd sincs az elektronikáról.
"A kis tisztogatóhal meglepõ módon beúszik a veszélyes ragadozóhal szájába, és ami még meglepõbb, a sügér nem eszi meg! Türelmesen megvárja, míg a kis hal leharapdálja a szájában lévõ élõsködõket, gombásodó bõrrészeket. Ezután a tisztogatóhal kiúszik a sügér szájából, s mindketten mennek a dolgukra. Nem létezik evolucionista magyarázat, amely számot adna arról, hogyan jöhetne létre egy ilyen kapcsolat "fokozatosan" egy ragadozó és egy lehetséges zsákmányállat között. Úgy tûnik, inkább eleve egymásnak lettek rendelve..."
Ezt már a múltkor is olvastam, és elsőre elég meggyőzőnek látszik. A leírt esetben valóban nem működik az evolúció. Viszont ha jobban átgondolja az ember, és van némi fogalma a biológiáról, rájöhet, hogy hol a hiba. A probléma azzal a naív feltevéssel van, hogy a ragadozó minden körülmények közt megeszik minden nála kisebb/gyengébb élőlényt. Így konkrétan leírva szerintem már látszik is, hogy nem egészen kalppol.
Valójában a ragadozóknak szinte mindíg van kedvenc zsákmányállata, és amíg teheti azt vadássza, nem mást. Emellett nem végtelen az étvágya egyiknek se, döntő többségben csak akkor öl, ha éhes. Van egy híres felvétel, ami ezt gyönyörűen mutatja. Az történik, hogy egy csapat fiatal kardszárnyú delfin játszik egy pingvinnel (ami az egyik kedvenc zsákmánya), és amikor megunják, nem csak elengedik, de az egyik kiviszi a partra, és óvatosan leteszi ! De rengeteg más ragadozónál is meg lehet figyelni, hogy csak akkor bánt más állatokat, ha éhes, és akkor sem akármelyiket. Még az egyik legvérengzőbbnek tartott nagy fehér cápa is egészen békés tud lenni. Ma már nem ritka, hogy a biológusok mindenféle védőfelszerelés nélkül együtt úsznak egy csapat fehér cápával. A kisebbeket akár kézből is lehet etetni. A trükk az, hogy ismerni kell a viselkedésüket. Még azok az esetek is ezt igazoják, amikor a cápák megtámadnak egy embert. Ugyanis a cápa méretét, erejét, és fogazatát nézve világos, hogy ha a cápa komolyan gondolja, akkor az embernek egyáltalán semmi esélye túlélni a kalandot. Viszont a legtöbb esetben 1-2 kisebb harapással megússzák a dolgot. Ebből az következik, hogy amikor a cápa beleharap az emberbe, rájön, hogy nem finom, és elengedi.
Szóval, miután tudjuk, hogy a nagy hal nem mindíg eszi meg a kishalat már ki lehet találni, hogy hogyan is alakulhatott ki ez a szimbiózis. A kis hal nyílván jól ismeri a ragadozókat, hiszen együtt él velük. Tehát tudja, hogy mikor "biztonságos" közel menni. Az is lehet, hogy nem is rá vadászik a ragadozó, így szinte bármikor biztonságosan a közelébe mehet. Mivel a ragadozó szájában levő ételmeradványok és élősködők táplálékot jelentenek, amelyik hal azt képes megszerezni, az nyílvánvalóan előnyhöz jut a társaival szemben. A ragadozó közelében lenni önmagában is jó lehet, mert más halakat elriaszt (amiket tényleg megeszik). Ez megér egy kis kockázatot. A körülményektől függően ez elég lehet ahhoz, hogy a bátrabbak kilopjanak egy-egy darab maradékot a ragadozó fogai közül. Ez viszont nyílvánvalóan hasznos a ragadozó számára is, tehát egyre barátságosabb lesz a takarítókkal szemben. Mivel egyébként sem az volt a fő zsákmánya, ez nem jelent neki hátrányt. Innentől pedig a folyamat már öngerjesztő, és az eredménye pont az, amit ma látunk.
Sőt, közben a résztvevő felek alaposan meg is változhatnak. Lehet, hogy a takarító hal eredetileg olyan picike volt, hogy a nem volt érdemes megenni, és csak később nőtt meg, a bőséges táplálék hatására.
De az is lehet, hogy kezdetben egészen fiatal korukban táplálkoztak csak így, amikor még túl picik ahhoz, hogy érdemes legyen őket megenni. Ezután pedig egyre idősebb korukban is biztonságban lehettek, mert a nagyobb hal a nagyobb élősködőt/maradékot is el tudja távolítani, ami előny a páciensnek.
"Még maga Einstein is azt hitte, hogy az E=mc2 képlet mindent meg tud majd magyarázni. A késõbbiekben figyelembe kellett venni a kvantummechanikát is, amelyre ez a képlet már nem volt elegendõ, így újabb képletekkel gazdagították a leírásokat. Tehát e harmadik hiedelem szerint képesek vagyunk a valóságot egyszerû képletekkel megmagyarázni."
Ez is szép nagy ferdítés. Eleve az a híres képlet csupán egy fontos következménye az elméletnek, de nem az alapja. Valójában a hagyományos newtoni képleteket kell csak kicsit módosítani a Lorentz tranzformációval, és kész is vagyunk. Minden más ebből következik (ezért szép az elméleti fizika). A kvantummechnika lényege is egyetlen egyenlet, amit Schrödinger írt fel még az elején. Ma még mindkét egyenletet ki kell egészíteni a különféle erőket leíró egyenletekkel, de az egyesítésnek épp az a lényege, hogy ezeket is belegyúrjuk egyetlen képletbe.
"A kvantummechanikai számításoknál sokan figyelembe veszik ezt. Még egy tényezõvel számolnak: a megfigyelést végzõ személy tudatával. Egyre több ilyen irányú kísérletet végeznek. Például egy szubatomikus részecske pályáját - azt, hogy jobbra, balra vagy egyenesen haladjon - a megfigyelõ befolyásolni tudja a tudatával."
Na ez is egy emeletes baromság. Alaposan félreértelmezték a kvantummechanikát. Valójában szó sincs tudatról, maga a megfigyelés ténye kavar bele a kísérletbe, függetlenül attól, hogy tudat van-e a környéken. Másrészt pláne baromság, hogy akaratlagosan lehetne befolyásolni a kísérletet, hiszen az elmélet egyik lényeges állítása épp az, hogy ez teljesen véletlen, és elvileg sem lehet se megjósolni, se befolyásolni. Sőt, ezt az EPR kísérlettel igazolták is.
"A mai fizika a materializmus kategóriájába sorolható, mivel alapját az anyag képezi, és magyarázataiban csak az anyagra épít."
Ez sem igaz. Van még energia, és téridő is. Emellett a modern elméleti fizikában egyre inkább kezd elmosódottá válni az ezek közti határvonal. Még a létezés fogalma is átértékelésre szorul. Lehet még ezek után materializmusról beszélni ?
"Ezen öt elemnek (éter, levegõ, tûz, víz, föld) több kombinációs változata létezik. Hányféle módon tudnak egymással kombinálódni? Öt faktoriális (5!), azaz 5x4x3x2x1=120. Szóval százhúsz kombináció létezik, melyek a periódusos táblázat vegyelemeivel azonosak."
Na ez is egy orbitális ferdítés. Eleve a számolással is baj van, hiszen ez a képlet a permutációk számát adja meg, vagyis, hogy hányféleképp lehet sorbarakni 5 objektumot. Viszont amikor különféle dolgokat összekeverünk nem szokott számítani a sorrend. Ha meg nem keverjük, csak összekapcsoljuk, akkor meg több dimenziós konfigurációk is kijöhetnek, és ez esetben lényegesen nagyobb számot kapunk. De még ha csak 1 dimenziót engedünk, akkor sem igaz, hiszen a tükörképek azonosak, hiszen minden elemnek ugyanaz a szomszédja. De ha feltesszük, hogy valamiért mégis ennek kell kijönné, még akkor is hülyeség az állítás. Eleve a jelenleg hivatalosan elfogadott elemek száma 111, ami nincs túl közel a 120-hoz. Elképzelhető, hogy 116-ig is sikerült elmenni, de még ez sem 120. Emellett elvi akadálya nincs tetszőleges számú elem előállításának, csak ezek nem feltétlen stabilak. De ez nem számít, hiszen 110 környékén már egyik sem az. És könnyen lehet, hogy magasabb rendszámoknál újból vannak stabil elemek. De még itt sincs vége a dolognak, hiszen a periodusos rendszer és a hozzá kapcsolódó atom modell nagyon jól magyarázza, sőt előrejelzi az elemek számtalan kémiai és fizikai tulajdonságát, míg a védikus elmélet ilyet nem tud.
"Az ok-okozat törvénye szerint az okozatban nem lehet több, vagy olyan tulajdonság, amely nincs jelen az okban."
Na, itt a következő okosság. Ezt a szerencsétlen elvet is úgy kicsavarták, hogy az anyja se ismerne rá, ha lenne neki egyáltalán. És persze ha egy egészen picit is belegondol az ember, látszik, hogy nem csak téves az állítás, de teljesen értelmetlen is.
Ezek mellett van még sok más ferdítés is, de azokat már nagyrészt említettem korábban. Több szót nem is érdemel az egész (ennyit se). -
BiroAndras #208 bammeg sortörés... -
BiroAndras #207 "A pontos leírást Istenről
szerintem a Védikus irodalom tartalmazza."
Miért pont az a helyes? Mi van a többi vallások istenképével?
Elolvastam több cikket is, ami konkrétan erről szól. Ebből nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez ugyanolyan vallás, mint bármelyik
másik, hiába próbálják tudományosabbnak feltüntetni. Ugyanazok a klisék, ugyanazok az eszközök, ugyanazok az érvek. Csak egy
kicsit modernizálva van az interpretáció. Na meg az is kérdés, hogy miután minden erejükkel harcolnak a tudomány (szó szerint
: természettudományos világkép) ellen, miért próbálnak tudományosnak látszani.
Csak pár érdekesebb idézet:
"Miért éppen a védikus irodalmat választottuk ki arra a feladatra, hogy alternatívát mutasson a természettudományos
világképpel szemben?
Erre az egyik érvünk az, hogy a védikus írások saját magukról mint tökéletes, abszolút tudásról számolnak be, amely evilágon
túli forrásból származik, és mentes mindennemû tévedéstõl és hiányosságtól."
Hát nem is tudom, milyen bizonyíték kellhet még ???
"A bizonyítási eljárás hipotézisbõl, kísérletbõl és megfigyelésbõl áll:
— Hipotézis: E szentírások állításai igazak.
— Kísérlet: A puránák által javasolt gyakorlatok precíz elvégzése (és a szövegek alapos tanulmányozása).
— Megfigyelés: A gyakorlatok eredményére vonatkozó állítások beigazolódása, aminek folytán a puránák közvetlenül nem
ellenõrizhetõ állításai hitelt nyernek."
Ez is szép tudományosnak látszó modás, csak épp semmi köze a tudományhoz. Több alapvető probléma is van ezzel a "Kísérlettel"
:
1. Alapvetően szubjektív, ami ugye nem elfogadható egy kísérletnél.
2. Az eredményt nem tudod hitelesen átadni másoknak, épp a szubjektivitás miatt. Ráadásul túl macerás ahhoz, hogy csupán
kíváncsiságból kipróbálja az ember.
3. A "kutatás" és az alkalmazás nem különül el, mint a tudománynál. Következésképp nem oldható meg, hogy egy ember munkjának
eredményét többen élvezzék, vagyis rendkívül gazdaságtalan. Ezzel szemben egy moblitelefont úgy is remekül használhatsz, hogy
gőzöd sincs az elektronikáról.
"A kis tisztogatóhal meglepõ módon beúszik a veszélyes ragadozóhal szájába, és ami még meglepõbb, a sügér nem eszi meg!
Türelmesen megvárja, míg a kis hal leharapdálja a szájában lévõ élõsködõket, gombásodó bõrrészeket. Ezután a tisztogatóhal
kiúszik a sügér szájából, s mindketten mennek a dolgukra. Nem létezik evolucionista magyarázat, amely számot adna arról,
hogyan jöhetne létre egy ilyen kapcsolat "fokozatosan" egy ragadozó és egy lehetséges zsákmányállat között. Úgy tûnik, inkább
eleve egymásnak lettek rendelve..."
Ezt már a múltkor is olvastam, és elsőre elég meggyőzőnek látszik. A leírt esetben valóban nem működik az evolúció. Viszont
ha jobban átgondolja az ember, és van némi fogalma a biológiáról, rájöhet, hogy hol a hiba. A probléma azzal a naív
feltevéssel van, hogy a ragadozó minden körülmények közt megeszik minden nála kisebb/gyengébb élőlényt. Így konkrétan leírva
szerintem már látszik is, hogy nem egészen kalppol.
Valójában a ragadozóknak szinte mindíg van kedvenc zsákmányállata, és amíg teheti azt vadássza, nem mást. Emellett nem
végtelen az étvágya egyiknek se, döntő többségben csak akkor öl, ha éhes. Van egy híres felvétel, ami ezt gyönyörűen mutatja.
Az történik, hogy egy csapat fiatal kardszárnyú delfin játszik egy pingvinnel (ami az egyik kedvenc zsákmánya), és amikor
megunják, nem csak elengedik, de az egyik kiviszi a partra, és óvatosan leteszi ! De rengeteg más ragadozónál is meg lehet
figyelni, hogy csak akkor bánt más állatokat, ha éhes, és akkor sem akármelyiket. Még az egyik legvérengzőbbnek tartott nagy
fehér cápa is egészen békés tud lenni. Ma már nem ritka, hogy a biológusok mindenféle védőfelszerelés nélkül együtt úsznak
egy csapat fehér cápával. A kisebbeket akár kézből is lehet etetni. A trükk az, hogy ismerni kell a viselkedésüket. Még azok
az esetek is ezt igazoják, amikor a cápák megtámadnak egy embert. Ugyanis a cápa méretét, erejét, és fogazatát nézve világos,
hogy ha a cápa komolyan gondolja, akkor az embernek egyáltalán semmi esélye túlélni a kalandot. Viszont a legtöbb esetben 1-2
kisebb harapással megússzák a dolgot. Ebből az következik, hogy amikor a cápa beleharap az emberbe, rájön, hogy nem finom,
és elengedi.
Szóval, miután tudjuk, hogy a nagy hal nem mindíg eszi meg a kishalat már ki lehet találni, hogy hogyan is alakulhatott ki ez
a szimbiózis. A kis hal nyílván jól ismeri a ragadozókat, hiszen együtt él velük. Tehát tudja, hogy mikor "biztonságos" közel
menni. Az is lehet, hogy nem is rá vadászik a ragadozó, így szinte bármikor biztonságosan a közelébe mehet. Mivel a ragadozó
szájában levő ételmeradványok és élősködők táplálékot jelentenek, amelyik hal azt képes megszerezni, az nyílvánvalóan
előnyhöz jut a társaival szemben. A ragadozó közelében lenni önmagában is jó lehet, mert más halakat elriaszt (amiket tényleg
megeszik). Ez megér egy kis kockázatot. A körülményektől függően ez elég lehet ahhoz, hogy a bátrabbak kilopjanak egy-egy
darab maradékot a ragadozó fogai közül. Ez viszont nyílvánvalóan hasznos a ragadozó számára is, tehát egyre barátságosabb
lesz a takarítókkal szemben. Mivel egyébként sem az volt a fő zsákmánya, ez nem jelent neki hátrányt. Innentől pedig a
folyamat már öngerjesztő, és az eredménye pont az, amit ma látunk.
Sőt, közben a résztvevő felek alaposan meg is változhatnak. Lehet, hogy a takarító hal eredetileg olyan picike volt, hogy a
nem volt érdemes megenni, és csak később nőtt meg, a bőséges táplálék hatására.
De az is lehet, hogy kezdetben egészen fiatal korukban táplálkoztak csak így, amikor még túl picik ahhoz, hogy érdemes legyen
őket megenni. Ezután pedig egyre idősebb korukban is biztonságban lehettek, mert a nagyobb hal a nagyobb élősködőt/maradékot
is el tudja távolítani, ami előny a páciensnek.
"Még maga Einstein is azt hitte, hogy az E=mc2 képlet mindent meg tud majd magyarázni. A késõbbiekben figyelembe kellett
venni a kvantummechanikát is, amelyre ez a képlet már nem volt elegendõ, így újabb képletekkel gazdagították a leírásokat.
Tehát e harmadik hiedelem szerint képesek vagyunk a valóságot egyszerû képletekkel megmagyarázni."
Ez is szép nagy ferdítés. Eleve az a híres képlet csupán egy fontos következménye az elméletnek, de nem az alapja. Valójában
a hagyományos newtoni képleteket kell csak kicsit módosítani a Lorentz tranzformációval, és kész is vagyunk. Minden más ebből
következik (ezért szép az elméleti fizika). A kvantummechnika lényege is egyetlen egyenlet, amit Schrödinger írt fel még az
elején. Ma még mindkét egyenletet ki kell egészíteni a különféle erőket leíró egyenletekkel, de az egyesítésnek épp az a
lényege, hogy ezeket is belegyúrjuk egyetlen képletbe.
"A kvantummechanikai számításoknál sokan figyelembe veszik ezt. Még egy tényezõvel számolnak: a megfigyelést végzõ személy
tudatával. Egyre több ilyen irányú kísérletet végeznek. Például egy szubatomikus részecske pályáját - azt, hogy jobbra, balra
vagy egyenesen haladjon - a megfigyelõ befolyásolni tudja a tudatával."
Na ez is egy emeletes baromság. Alaposan félreértelmezték a kvantummechanikát. Valójában szó sincs tudatról, maga a
megfigyelés ténye kavar bele a kísérletbe, függetlenül attól, hogy tudat van-e a környéken. Másrészt pláne baromság, hogy
akaratlagosan lehetne befolyásolni a kísérletet, hiszen az elmélet egyik lényeges állítása épp az, hogy ez teljesen véletlen,
és elvileg sem lehet se megjósolni, se befolyásolni. Sőt, ezt az EPR kísérlettel igazolták is.
"A mai fizika a materializmus kategóriájába sorolható, mivel alapját az anyag képezi, és magyarázataiban csak az anyagra
épít."
Ez sem igaz. Van még energia, és téridő is. Emellett a modern elméleti fizikában egyre inkább kezd elmosódottá válni az ezek
közti határvonal. Még a létezés fogalma is átértékelésre szorul. Lehet még ezek után materializmusról beszélni ?
"Ezen öt elemnek (éter, levegõ, tûz, víz, föld) több kombinációs változata létezik. Hányféle módon tudnak egymással
kombinálódni? Öt faktoriális (5!), azaz 5x4x3x2x1=120. Szóval százhúsz kombináció létezik, melyek a periódusos táblázat
vegyelemeivel azonosak."
Na ez is egy orbitális ferdítés. Eleve a számolással is baj van, hiszen ez a képlet a permutációk számát adja meg, vagyis,
hogy hányféleképp lehet sorbarakni 5 objektumot. Viszont amikor különféle dolgokat összekeverünk nem szokott számítani a
sorrend. Ha meg nem keverjük, csak összekapcsoljuk, akkor meg több dimenziós konfigurációk is kijöhetnek, és ez esetben
lényegesen nagyobb számot kapunk. De még ha csak 1 dimenziót engedünk, akkor sem igaz, hiszen a tükörképek azonosak, hiszen
minden elemnek ugyanaz a szomszédja. De ha feltesszük, hogy valamiért mégis ennek kell kijönné, még akkor is hülyeség az
állítás. Eleve a jelenleg hivatalosan elfogadott elemek száma 111, ami nincs túl közel a 120-hoz. Elképzelhető, hogy 116-ig
is sikerült elmenni, de még ez sem 120. Emellett elvi akadálya nincs tetszőleges számú elem előállításának, csak ezek nem
feltétlen stabilak. De ez nem számít, hiszen 110 környékén már egyik sem az. És könnyen lehet, hogy magasabb rendszámoknál
újból vannak stabil elemek. De még itt sincs vége a dolognak, hiszen a periodusos rendszer és a hozzá kapcsolódó atom modell
nagyon jól magyarázza, sőt előrejelzi az elemek számtalan kémiai és fizikai tulajdonságát, míg a védikus elmélet ilyet nem
tud.
"Az ok-okozat törvénye szerint az okozatban nem lehet több, vagy olyan tulajdonság, amely nincs jelen az okban."
Na, itt a következő okosság. Ezt a szerencsétlen elvet is úgy kicsavarták, hogy az anyja se ismerne rá, ha lenne neki
egyáltalán. És persze ha egy egészen picit is belegondol az ember, látszik, hogy nem csak téves az állítás, de teljesen
értelmetlen is.
Ezek mellett van még sok más ferdítés is, de azokat már nagyrészt említettem korábban. Több szót nem is érdemel az egész
(ennyit se). -
#206
Paks:
azért nem mindegy hogy egy 5dkg-os szerelt TNT töltettel nem egy családi háznyi elektromos áramot veszel el, hanem 10 000-et, még ha a többi blokk üzemel is, nem?
Egy néhány tucat fős gerilla hadsereg már viszonylag jól nyomonkövethető a jelenlegi felderítő eszközökkel is (a terroristák meg nem!!!). Nem beszélve arról, hogy egy századnyi katona azért már meglepően nagy logisztikai támogatást igényel. Szal ez a kis magánhadsereg lehet hogy lemészárolna az első kibucot és aztán akkorát kapna a fejérha hogy csak na. Elbúni sem tudna, mert ahhoz ugye túl nagy. Manapság viszont simán felszívódik egy városban/menekülttáborban (lásd izrael/palesztina)
"Pardon, de a Centralizált társadalom alatt én nem kizárólag a Demokráciát értem, hanem ide jönnek a királyságtól kezdve a diktatúráig minden centralizált irányítású rendszer."
Én is így értem, egy királyság/diktatúra még anyival szarabb, hogy ha hüle a király akkor nincs semmi csak háború.
Űrtech: szerintem a SC nem fogja a két szép szemedért a rendselkezésedre bocsájtani a SS1 teljes gyártástechnológiáját. Azonkívül nem tudnál össze szedni két három olyan ismerőst sem akinek megfelelő gyártási kapacitás van a kezében egy ilyen vállakozáshoz.
A hálózatos modellben mindkettő rendelkezésedre állhatna.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#205
Támadd be Paksot, aztán meg egy családi házban levő aggregátort és majd meglátod!
Especiel az energiatermelésben és elosztásban én is hajlok a decentrializációra, viszont ahhoz, hogy mondjuk megbénisd Magyarország energiahálózatát, mindnégy Paksi blokknak ki kellene esni, ráadásul elvileg még ekkor is pótolható a hiány külföldről.
2. A jelenlegi hisztérikus hangulat részben télleg mesterségesen keltett. De azért még a jelenleginél is sokkal szigorúbb lenne mindenki hangulata, ha nap mint nap kellene egy támadás okozta lyukat nézegetni a Kossuth téren, meg minden nagyvárosban.
Akkor nem, ha külön-külön támadgatnák a kis csoportok városait v. falvait? Ráadásul a jelenlegi bombarobbangatós terrorista támadás éppen azért terjedt el, mert a jelenlegi állapotoknál ez a leghatékonyabb. Egy decentralizált társadalomnál inkább a gerrilatámadás lenne hatékonyabb, vagyis max. néhány tucat fős, jól felfegyverzett kis banda támadná be sorra a falvakat meglepetésszerűen. Ahhoz a falvak saját védelmi ereje aligha lehet elegendő, hogy egy-egy ilyen támadással szemben meg tudják védeni magukat, amire pedig odaérne egy kellő számú erősítés, máris elszeleltek a támadók. Ez a fajta támadási mód viszont egy nagyváros ellen életképtelen.
Szal fenntartom, azt az álláspontomat, hogy nem meggyőző a számomra az a hatékonyság ahogy ez a mai rendszer működik.
Pardon, de a Centralizált társadalom alatt én nem kizárólag a Demokráciát értem, hanem ide jönnek a királyságtól kezdve a diktatúráig minden centralizált irányítású rendszer.
Na közben találtam neked egy példát: űrturizmus űripar. Imádni fogod;)))
A probléma az, hogy nem csak az SC foglalkozik szuborbitális űrjárművek fejlesztésével, tehát ez nem centralizált rendszer. Ráadásul a technológia maga nincs "egy kézben", hiszen megfelelő hozzáállás esetén szinte bármelyik komolyabb űripari cég (Lockheed-Martin, NorthropGrumman, Boeing, Astrium, Energia, stb.) képes lenne hasonló jármű megépítésére, legfeljebb kicsit drágábban. Ha innen nézzük, akkor a helyzet pont az, hogy nagyon is decentralizáltak a jelenlegi fejlesztés, hiszen egymással versenve próbálnak révbe érni, a helyett, hogy elosztanák a feladatokat egymás között... -
#204
Bakker most volt ármaszünet.
Na közben találtam neked egy példát: űrturizmus űripar. Imádni fogod;)))
szal, lenne rá igény ma is ?
Hát hogy a Q-rva életbe ne, már kitudja hány ezren jelentkeztek a Virginnél?
1. Csak éppen a technológia a SC kezében van, és nem hozzáférhető.
2. Nincsenek elegendő termelő erőforrások szétosztva ahhoz, hogy több kis közösség összeállva létrehozzon, továbbfejlesszen ilyen eszközöket.
A hálózatos társadalomnál mindkettő rendelkezésre állhatna, és már tucatszám épülnének, repülnének SS1-ek. Ráadásul a Linux példájából kiindulva, a továbbfejlesztésére is nagyobb erők állnának rendelkezésre, mint egy olyan kis cégnek, mint a SC.
Nem tökéletes példa sok kérdést vet fel, de azthiszem látszik az a különbség, hogy milyen "hatékony" a jó kis centralizált rendszer a hálózatossal szemben. -
#203
"Nem azért van gazdasági válság, mert a terrortámadás célpontja gazdasági/katonai célpont volt, hanem mert az emberekben félelem alakult ki. "
Asszem télleg összekeveredett a dolog ezért tegyük gyorsan tisztába:
1: Miért sebezhető a centralizált társadalom a decentralizálttal szemben?
Támadd be Paksot, aztán meg egy családi házban levő aggregátort és majd meglátod!
2. A jelenlegi hisztérikus hangulat részben télleg mesterségesen keltett. De azért még a jelenleginél is sokkal szigorúbb lenne mindenki hangulata, ha nap mint nap kellene egy támadás okozta lyukat nézegetni a Kossuth téren, meg minden nagyvárosban.
Másrészt ki is kelti a hisztériát, nahát csak nem a centralizált szenzáció ipar?
"Ez az adott társadalmi helyzet is befolyásolja, lásd Afrikai közösségek."
Szerintem nem annyira a társadalmi helyzet, mint az adott társadalomban alkalmazott kommunikációs technológia.
"A nácipárt is a "nép" akaratából került hatalomra Németországban, nem? Nem lehet kizárni újabb szélsőséges diktatúrák létrejöttét, márpedig ezek a legveszélyesebbek mindig, függetlenül milyen társadalom van a "másik oldalon". "
A náci párt hatalomrajutásában nagy szerepe volt az egész nyugati világon eluralkodott kommunistafóbiának.
Asszem vagy 3-szor nyert a szocdem párt, de egyszer sem jelölték ki őket kormányalakításra, a végére a polgár már azt se tudta kire szavazzon. Ezen kívül mindíg nagy szerepe volt a nagyhatalmaknak a diktatúrák megtartásában is, valahogy mindíg kaptak valakitől támogatást.
Mondjuk tény, hogy még talán a demokrácia sem biztosíték arra, hogy eccercsak ne menjen át diktatúrába.
"Ez eléggé rossz példa, leginkább a politika és a politikusok "érdeme" ez a csodás állapot, plusz a meglehetősen nyakatekert belvilága a HM-nek. "
Csúnya és rossz vagyok, mert tudtam hogy magaslabdaként fogom ezt visszakapni.;))))
Szal a mai -centralizált- világnak bizony szükséges velejárói a csúnya rossz politikusok, eccerűen hozzá tartozik. Ők döntik el hogy mire van szükség és abba sem átallanak beleszolni, hogy ezt hogyan valósítják meg.
És itt felidézném a demokratikus rendszer két dilemmáját:
1. A választópolgárnak okosabbnak kéne lennie, mint a politikusoknak, hiszen reálisan kéne felmérnie azok szellemi képességeit ahhoz hogy döntsön.
2. Hiába gyűlik össze akár több száz hozzá nem értő politikus egy egy képviseletben, akkor sem tudnak jól/szakszerűen dönteni.
Felesleges tehát fikázni, olyan ez mint amikor a szüleinket szídjuk, hogy mér csináltak bennünket erre a világra.
Szal fenntartom, azt az álláspontomat, hogy nem meggyőző a számomra az a hatékonyság ahogy ez a mai rendszer működik.
-
#202
Szal volt "csupán" 3 támadás, erre a nyugati világ gazdasága 5 éve recesszióban van, végeláthatatlan politikai gabajodásban 2 háborúval megtarkítva halvány remény nélkül vergődünk egy olyan szituációban, aminek nem látszik a vége.
Hóhó, ez a szezon vs. fazon esete. Eleddig a centralizált társadalom hibája az volt, hogy könnyen sebezhető a centralizált erőforrások miatt. Viszont most te a társadalmi hatásról beszélsz. Nem azért van gazdasági válság, mert a terrortámadás célpontja gazdasági/katonai célpont volt, hanem mert az emberekben félelem alakult ki. Ez a probléma egy decentralizált társadalomban is fentállhat!
Mi lett volna, ha havonta betámad az alkaida egy nagyvárost, és csak egy egy szobrot robbant fel? Asszem más lenne a véleményed!
Ha elszórva az egész világon egy-egy kisebb áldozattal járó támadás lenne, a hatás talán még nagyobb lenne, méginkább félnének az emberek.
emberiség/emberi közösségek által létrehozható berendezések, rendszerek összetettsége egyenes arányban van az adott civilizációt alkotó egyedek számával (munkamegosztás, specializáció stb).
Ez az adott társadalmi helyzet is befolyásolja, lásd Afrikai közösségek.
Engem már csak az érdekelne hogy egy ilyen hálózatos társadalomban, hogyan képzeled el a háborút? Ki-kiellen háborúzna?
A mai világban is már csak elszigetelt diktatúrákat lehet mumusnak beállítani, ráadásuk ezek száma is rohamosan csökken;)))
A nácipárt is a "nép" akaratából került hatalomra Németországban, nem? Nem lehet kizárni újabb szélsőséges diktatúrák létrejöttét, márpedig ezek a legveszélyesebbek mindig, függetlenül milyen társadalom van a "másik oldalon".
ezen belül kiemelném a honvédség reformját, hogy haza is beszéljek;))))
Ez eléggé rossz példa, leginkább a politika és a politikusok "érdeme" ez a csodás állapot, plusz a meglehetősen nyakatekert belvilága a HM-nek. -
#201
"A centralizált rendszer valóban nem képes gyors változásokra, de a változtatásokat képes hatékonyan levezetni. "
Láttam én már roppant "hatékony" tervezést meg átalakulást az utóbbi pár évben, pl. Magyarország rendszerváltása ugye, ezen belül kiemelném a honvédség reformját, hogy haza is beszéljek;))))
Szal ezzel azért vitatkoznék. Sajnos viszont nincs összehasonlítási alapunk, a mostani rendszer biztos hatékonyabb, mint az előzők, amiről meg beszélgetünk az a következő lenne, de az még nincs. -
#200
wow cifu!
Asztem lassan lezárhatjuk a témát de látom vannak még itt elvarratlan szálak;)
"Pontosan ez a helyzet: a Hálózatos társadalom sem lenne más, mint egy újabb társadalmi berendezkedés, amit aztán a történelem vihara (valószinüleg) elsöpör."
Én sem hiszem hogy "Az" Utópiáról beszélünk. Én látok a történelem során egy kitapintható folyamatot, aminek ez a következő lépcsőfoka lehet. Nem több, nem a végső lépcsőfok.
"Összeomlott a jelenlegi társadalom a terrortámadások miatt? Nem."
A nyugati/fejlett/nem iszlám társadalmat 2001-óta hány és milyen erejű terror támadás is érte? Legyen 3.
09.11, Madrid meg Indonézia. Pár száz ember halálával járt mindegyik (09.11 többel, de ezt szerintem senki nem látta előre). Nem kevés ember, de 4 milliárd emberhez képest elég elenyésző.
Szal volt "csupán" 3 támadás, erre a nyugati világ gazdasága 5 éve recesszióban van, végeláthatatlan politikai gabajodásban 2 háborúval megtarkítva halvány remény nélkül vergődünk egy olyan szituációban, aminek nem látszik a vége.
Mi lett volna, ha havonta betámad az alkaida egy nagyvárost, és csak egy egy szobrot robbant fel? Asszem más lenne a véleményed!
"Ez azért egy erősen sarkított nézet, nem gondolod?"
Nem, nem gondolom. Az emberiség/emberi közösségek által létrehozható berendezések, rendszerek összetettsége egyenes arányban van az adott civilizációt alkotó egyedek számával (munkamegosztás, specializáció stb). Érdemes Csányi vilmos könyvét elolvasni az emberi természetről.
"A decentralizált társadalom egyik rákfenéje az én meglátásom szerint pont az, hogy bárki mondhatja, hogy az A terv nem jó, inkább a B tervet valósítsuk meg, sőt, a saját feje után menve akár a többiekkel ellentétesen is cselekedhet. Ez a fajta viselkedés ugyan hosszú távon bizonyíthat csak (a két vagy több különböző irányba mozduló csoportosulások közül melyik marad életben), de egy rövid időintervallumban, mint egy háborús helyzetben való katonai döntésnél ez a fajta "szabadság" károsabb, mint a centralizált rendszer. "
Engem már csak az érdekelne hogy egy ilyen hálózatos társadalomban, hogyan képzeled el a háborút? Ki-kiellen háborúzna?
A mai világban is már csak elszigetelt diktatúrákat lehet mumusnak beállítani, ráadásuk ezek száma is rohamosan csökken;)))
Vendetta, Kersztapus és a többiek: Jogos a félelem, de mint mondtam, decentralizált, elkülönült, DE NEM elszigetelt közösségekről van szó. Azon kívül csak azt mondhatom: "semmi sem áll távol tőlem ami emberi";))).
Szal annak ellenére, hogy nem hiszem, hogy egy hálózatos világ szükségszerűen erőszakosabb lenne, de nem értem, mennyivel jobb a mostani állapot, amikor is boldogtalan, elidegenedett tömeghadseregek mészárolják egymást és a civileket 100 000 számra, ahelyett hogy ugyanezt sokkal kisebb mértékben valamivel boldogabb emberek teszik. Nem lenne az sem tökéletes megoldás, de azért egy auswitzhoz képest maga lenne a menyország. -
#199
Az bizti, hogy a mai nevelési/oktatási rendszer abszolút szarul szocializálja a lurkókat. Azonos korosztályú gyerkőcökből kis páviáncsordákat alakítanak ki, minimális elvárásokat követelményt stb. állítanak fel velük szemben. Szörnyű látni ahogy egy egy kockafejűre szocializálodott eminens gyerek hogy vergődik az első munkahelyén, ahol egy vegyes korosztályú közösségbe kéne beilleszkedni, és a közösségben felelősség teljesen dolgozni.
Egy olyan nevelési rendszer, ahol egy-két család gyűjtené össze a lurkókat és a közösségben a fiatalbbak neveléséért esetleg az idősebbeket is felelőssé teszik sokkal jobban fejlesztené a gyerekek szociális képességeit. Ja és mellette lehet hoyg még jobban is éreznék magukat. -
#198
A hagyományos -szinte zárt- faluközösségben nagyon ritka a bűnözés, mindenki ismer mindenkit. Ilyen közegben nehéz folyamatosan a másét lopni, egyéb bűnöket elkövetni.
Ezt azért nem mondanám. Ha a bűnt elkövetők elég erősen, simán képesek az akaratukat ráerőszakolni a gyengébekre.
De rá kellene hagyni az emberekre, hogy mit szeretenének...
És ismét: mit csinálsz azokkal, akik olyasmit szeretnének, amely etikátlan, erkölcstelen, káros, stb.? (Bár itt felmerül akkor rögtön az a kérdés, hogy ki szerint etikátlan, erkölcstelen, káros, stb.) -
#197
Milyen egységre meg életképességre gondolsz?
Ma ugye....
...Egy hálózatos társadalom csak annyira lenne egységes, vagy kevésbé egységes mint a mai. Csak éppen ebben ez már nyílvánvaló lenne mindenki számára.
Pontosan ez a helyzet: a Hálózatos társadalom sem lenne más, mint egy újabb társadalmi berendezkedés, amit aztán a történelem vihara (valószinüleg) elsöpör.
A kérdés az, hogy mi az, amire törekszünk? Én csak azt feszegetem itt, hogy mennyivel lenne huzamosan életképesebb ez a társadalmi berendezkedés bármely másikkal szemben. De felteszem mindenki agyában az motoszkált, hogy milyen legyen az a társadalom, amely hosszú ideig képes stabil maradni, és az egész emberiség számára pozitív jövőt biztosítani. Nem ez a "végső cél"?
Egy mai társadalmat, a központjait ért legcsekélyebb támadás az alapjaiban rendít meg, ezért oriási erőket tartunk fenn ezek védelmére. Ennyit a mai rendszerek stabilitásáról, túlélőképességeiről.
Összeomlott a jelenlegi társadalom a terrortámadások miatt? Nem. Nem állítom, hogy ilyen téren biztonságosabb a jelenlegi megoldás, de abból a szempontból is meg lehet közelíteni a témát, hogy itt legalább sejthető, mely célpontok veszélyeztettek. A terrortámadások jelentős része egyébként nem annyira a gazdasági vagy katonai célpontok ellen, hanem inkább az emberekek, tömegek vagy jelképek ellen irányul - a terror elsődleges célja a félelem és a bizonytalanság.
Szal az ember nem attól van valamilyen szempontból ma a csúcson mert mindenkit felzabál, hanem mert az adott körülmények között marhára szaporodik.
Ez azért egy erősen sarkított nézet, nem gondolod?
Egy hálózatos szinergikus társadalom valóban nem a fizikai harcra épül, de ez nem azt jelenti, hogy nincs verseny, vagy a rendszer elemei nem képesek külső hatásra villámgyorsan átrendeződni. Dehogynem sőt még sokkal hatékonyabban, mint egy hierarchikus struktúra!!!
A centralizált rendszer valóban nem képes gyors változásokra, de a változtatásokat képes hatékonyan levezetni. A decentralizált társadalom egyik lényege éppen az lenne elvileg ugye, hogy nincs egységes döntés, amit te írsz most, az viszont egy olyan helyzetet mutat, amelynél egységes, centralizált és kötelező érvényű irányítás van, csak éppen az erőforrások egy decentralizált rendszerben vannak. A decentralizált társadalom egyik rákfenéje az én meglátásom szerint pont az, hogy bárki mondhatja, hogy az A terv nem jó, inkább a B tervet valósítsuk meg, sőt, a saját feje után menve akár a többiekkel ellentétesen is cselekedhet. Ez a fajta viselkedés ugyan hosszú távon bizonyíthat csak (a két vagy több különböző irányba mozduló csoportosulások közül melyik marad életben), de egy rövid időintervallumban, mint egy háborús helyzetben való katonai döntésnél ez a fajta "szabadság" károsabb, mint a centralizált rendszer.
Egy ilyen társadalom is csak olyan emberekre épülne mint a mai, csak nem korlátozná emberi mivoltukat! Ezt lehet Szabadságnak is nevezni.
Akkor visszatérnék egy korábbi kérdésemre: hogy szakncionálod azokat, akik mások kárára terjesztik ki a "szabadságukat"?
Van ilyesmi, a családi vendetta például a Kaukázusban, Ingusföldön, és környékén. Úgy működik, hogy mindenkinél van fegyver, és ha valaki valami bűnt követ el (mondjuk B család tagja megerőszakolja/megrontja az A család leányát), akkor a család elégtételt vehet rajta (tehát A család talpig fegyverben elsétál B családhoz, és közlik velük, hogy vagy kiadják az elkövetőt, vagy vérengzésbe kezdenek, ha az A család úgy véli, hogy az illető valóban bűnt követett el, akkor a felesleges vérengzés miatt kiadják őt - ez a rendszer elvileg jó, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy mik a tetteinek következményei, a probléma ott van, ha nem tudja B család, hogy ki követte el a cselekedet, vagy ha annyival erősebb az A családnál, hogy inkább úgy dönt, simán legázolja azokat).
Vagy mégis hogy képzeled el a rendfentartást? -
HUmanEmber41st #196 Azért a normális nevelés sokat lendít ám az ügyön.
Descartes (azt hiszem) mondta azt, hogy az ifjak zárt, egymást ismerő környezetben nőjenek fel, pl: falu.
A hagyományos -szinte zárt- faluközösségben nagyon ritka a bűnözés, mindenki ismer mindenkit. Ilyen közegben nehéz folyamatosan a másét lopni, egyéb bűnöket elkövetni. A mostani tendencia is az, hogy a nagyvárosok belsejében megszűnnek a lakóházak, szinte csak munkahelyek vannak.
Mindenki kertvárosokban lakik, vagy igyekszik ott lakni.
Ha pl az otthon elvégezhető munkák aránya jelentősen növekedne, akkor a szülők is kicsit több időt tudnának gyermekük nevelésére fordítani (jobb esetben.. rosszabb esetben több időt töltenének a kocsmában).
De rá kellene hagyni az emberekre, hogy mit szeretenének, mert a "tudományosan" megtervezett világrend (kommunizmus) csak totális elnyomó diktatúrával együtt tud működni. Az meg nem igazán stabil rendszer.. -
Kryon #195 Van abban valami amit írsz,de szerintem,"durvább" lenne a megvalósult forma,mint gondolod.Itt is működne a felzabálás csak másképp. -
Kryon #194 Ilyen gondok adódhatnak,de ez jelenleg is így van.Persze rávilágítottál arra amire én csak utaltam,hogy "ideális","tökéletes" rendszer nem létezik,mert annak "tökéletes" tagokból kéne állnia,és ugyebár az ember nem ilyen....Egy új struktúrát ezért gondolatmenetem alapján "mihez képest?" kell értelmezni,és ez alapján egy dinamikus,versengő,kiszámíthatatlan,technikailag fejlett világban,melyben a kontrolltól mind inkább szabadulni akaró elégedetlen,sőt kiábrándult társadalom,rétegek élnek,a decentralizált/hálózatépítő struktúra előnyösebb,a tagok részére kifizetődőbb a mainál,bár nem állitom hogy ez a struktúra "tökéletes".Sőt! A struktúra lényege pont ez,ugyanis nem képez merev egészet,az alapelgondolás,ha tetszik, az "eszme" csupén egy logikusan átgondolt vázlat,mely arra elég,hogy kiindulópont legyen,"kiút a maiból".Az utat azok építik tovább akik járnak rajta,kollektív tudatukkal,építő kritikával,ötletekkel ők maguk formálják saját képükre a struktúrát folyamatosan alakítva,fejlesztve azt,mely már képes választ adni azon kérdésekre,melyekre ma még nem lehet.Most még csak megtippelni sem igen lehet mivé fejlődik egy ilyen társadalom.....A háborúkról pedig annyit,hogy megfelelő ésszel,erővel és kitartással bármit el lehet pusztítani,ez alól ez a struktúra sem kivétel,kérdés kinek érné meg megfizetni az árat?,egy totális pusztítással járó elhúzódó,kegyetlen háborút,ahol mindenki célponttá válik,és nem az a kérdés ki győz,hanem,hogy ki éli túl.... 
-
#193
Milyen is az ember valójában?
Nézzük a lottót.
Azok akik ezt a dolgot létrehozták, a fenti statisztika szerint ahoz a bizonyos 3%-hoz tartoznak, akik tudják hogyan kell meggazdagodni, a pénzt forgatni. A statisztikából az is kiderül, hogy azok akik játszanak azok nem pusztán nem értenek az üzlethez, hanem számukra fontosabb a játék, (ami egyfajta kreatív kapcsolat) mint a pénz.
Általánosságban a gazdaság, a hatalom, mások sorsa 3%-nyi olyan ember kezében van, akik a többiektől eltérnek, és csak ez az egyenlőtlenség képes fenntartani ezt a mai rendszert.
Most akkor milyen is az ember valójában? Az a 3%-nyi nyerészkedő, vagy a 97%-nyi játékos?
Egy másik hálózatos rendszerben az egyén/ember/kis közösség sorsa, sokkal inkább saját kezébe lenne, és ez nem vezetne szükségszerű hátrányhoz/halálához, mint manapság, mert ahhoz hogy egy életképes közösséget hozz létre ma még olyannak kell lenned mint az a 3%, a többieknek meg rád kell bízniuk a sorsukat.
Az élet viszont nem csak nyerészkedésből áll, szerintem pl nem ez a 3% akik pl egyben a leg kreatívabbak, legokosabbak is!!!!
Az ő képességük olyan mint bárki más speciális képessége, és nem biztos hogy minden kihívásra az ő válaszuk a legjobb!!! -
#192
CIFU!
Milyen egységre meg életképességre gondolsz?
Ma ugye még a nemzetállamok a legmagasabb szerveződési szintek (meg az ezek analógiájára létrehozott szuperközösségek pl EU), melyek alapja a XVIII-XIX. szd. tól kezdve az emberek fejébe elültetett nemzeti identitás eszmélye, ami még magasabb szintű is valahogy mint a sima kultúrális/nyelvi identitás. És aztán eljött a demokráciák korszaka ahol kiderült, hogy ezt a nemzeti identitást mindenki máshogy értelmezi.
Na csókolom.
Egy hálózatos társadalom csak annyira lenne egységes, vagy kevésbé egységes mint a mai. Csak éppen ebben ez már nyílvánvaló lenne mindenki számára.
Más.
Egy mai társadalmat, a központjait ért legcsekélyebb támadás az alapjaiban rendít meg, ezért oriási erőket tartunk fenn ezek védelmére. Ennyit a mai rendszerek stabilitásáról, túlélőképességeiről.
Az egyéni/közösségi életképesség szempontjából pedig szerintem el kell felejteni azt a konzervatív darwinista nézetet, hogy csak a verseny, pontosabba a harc az ami rendszereket erőssé tesz, amolyan macsós "ami nem pusztít el az erőssé tesz" módon, meg a gyengébbeket mindíg megeszik.
A világ ennél bonyolultabb, ha csak puszta harc meg természetes kiválasztódás lenne akkor nem igazán jöhetnének létre olyan bonyolult rendszerek mint az ember.
Az evolúcióban mindíg van szinergia, egyensúlyok, és kreatívitás meg ilyenek is, és nem csak a verseny. Az evolóció nem csak arról szól, hogy vannak csúcsragadozók és mindenkit megesznek. Ennek a filozófiának a követvetkezménye az a társadalom ami körülvesz bennünket és láthatóan önmaga elpusztítására törekszik.
A tulélőképesség kulcsa nem a pusztítóerő vagy valami sérülésállóság, hanem a reprodukciós képesség tágabban értelmezve. Az evolúció nem egymást felzabáló rendszerek dinamikája, hanem egymással különböző kapcsolatban álló, különböző reprodukációs képességgel rendelkező rendszerek fejlődése.
Szal az ember nem attól van valamilyen szempontból ma a csúcson mert mindenkit felzabál, hanem mert az adott körülmények között marhára szaporodik. Persze valamit enni is kell, és ezért egyre inkább mindent elpusztít maga körül de ez következmény és nem ok!!!!
Egy hálózatos szinergikus társadalom valóban nem a fizikai harcra épül, de ez nem azt jelenti, hogy nincs verseny, vagy a rendszer elemei nem képesek külső hatásra villámgyorsan átrendeződni. Dehogynem sőt még sokkal hatékonyabban, mint egy hierarchikus struktúra!!!
Az is tévedés, hogy egy ilyen társadalom valami módon jobb embereket követel. Én úgy fogalmaznám meg a mai társadalom az ami sokkal rosszabbat hoz ki az emberből, mint amilyen az valójában.
Egy ilyen társadalom is csak olyan emberekre épülne mint a mai, csak nem korlátozná emberi mivoltukat! Ezt lehet Szabadságnak is nevezni.
-
#191
nem értem ez miért ne kovácsolná egybe az erőket...
Ha akarod felsorolhatom, hogy hány és hány esetben segítették a támadó/megszálló erőket olyan "helyiek", akik bizonyos okokból (politikai vagy vallási okok, vélt vagy valós sérelmek a jelenlegi rendszerrel szemben, nyereségvágy, a puszta túlélés, stb.). Ilyenek mindig voltak és mindig lesznek. Amit leírsz igaz lehet, de csak egy "ideális" társadalomban. -
Kryon #190 Jelenleg a jelen állapot még életképes,de abban mindenki egyetért,hogy elkerülhetetlenül a vesztébe rohan,ez a struktúra létezni már ma is tudna,ám a várható "krach" után teljesedne ki. -
Kryon #189 Az előző neked szól. -
Kryon #188 Már megbocsáss,de a kérdésedben egy az egész struktúrát érintő támadásról beszéltél,ahol a túlélés a tét,nem értem ez miért ne kovácsolná egybe az erőket... 
-
#187
Itt a problémám a decentralizált "háló-társadalommal". Arra épít, hogy egymástól fizikailag távol lévő csoportok tagjai eléggé bíznak egymásban és eléggé önzetlenek ahhoz, hogy bármilyen nehéz helyzetben segítsenek egymásnak. A mai emberiség nem ilyen, tudom hogy ez már unalmas, én mégis papagájként ismételgetem. Az életképességgel van bajom, és erre nem látok megoldást.
A fentről irányított társadalom katonailag hatékonyabb, céltudatosan tervezve, kellően irányítva és megfelelő morális támogatással abszolut katonai erő - az én itt példának felhozott "ellen-társadalmának" ez a gyenge pontja, hiszen hogy valósítható meg mindezt úgy, hogy ne zuhanjon abba a hibába, amibe belesüppedt már sok-sok társadalom (korrupció, szigorú tekintélyelvűség, a vezetők politikai és nem szakmai alapon való kiválasztása, stb.). Viszont egy ilyen társadalom gazdaságilag és morálisan problémásabb. -
Kryon #186 Képviselet,vagy külső fenyegetettség esetén a "kvázi-háló" miatt mégis egységes "lényként" jelenhet meg,magát az elgondolást képviselve/védelmezve,lévén abban nyilván egyetért mindenki aki belép,hogy ezt akarja,igy ez megmarad kollektív akaratként.. 
-
Kryon #185 Olyan kisebb hatalmak sokaságáról beszélünk,melyek külön-külön nem fedik le az egész struktúrát. -
Kryon #184 8-Később kiegészítené mindezt a "transzhumán" megjelenése,melynek egy ilyen struktúra valóságos inkubátora lenne.(pl.már a kommunikációs háló miatt is növekedne az igény az implantokra)Így e struktúra katalizálná gép és ember összeolvadását.Miután ez végbemegy még evolúciós előnybe is kerül a struktúra támadóival szemben... 
-
Kryon #183 Igaz,az USA lehetőség szerint igyekszik kímélni a polgári lakosságot és nem folytat totális háborút,csak igyekeztem mai példát találni. Egy totalitárius hatalommal szemben bizonyos fokig előnyösebb inkább kitérni,ám ha ez nem segít,továbbra is támadják a struktúrát,akkor megmutatná pusztítóbb arcát.Pl. 1-Jellegéből kifolyólag ez a struktúra mindenütt jelen van,beépül...tehát nem tudni ki döfi az ellenfél hátába a kést,(kémkedés,szivárogtatás,esetleg gyilkosságok).2-Egy centralizált hatalom nagyban függ a logisztikai infrastruktúrától,míg egy decentralizált támadóerő megfelelő nagy hatóerejű,hordozható fegyverekkel kiválóan alkalmas annak lerombolására.3-egy képlékeny struktúra gyorsan átszervezhető afféle "hadi" arculatra.4-elárasztásos,inváziós stratégiát is alkalmazhat,alkalmas a "villámháborúra".5-egyes önmagukat túlbiztosító csoportok esélyesebbek a túlélésre.6-A gyenge,vagy épp hiányzó kontroll miatt az indulatok,a bosszúszomjas düh hamar elszabadulhatna,s minden hatalom tudná,hogy alapideológiából kifolyólag a struktúra bármeddig hajlandó elmenni túlélése érdekében,nem finnyáskodna pl.tömegpusztító fegyvereket bevetni,pl.nukleáris tűzzel felperzselni egy pl.a nácikhoz hasonló hatalmat,főképp,hogy egy totális háború a struktúrában eredendően kevesebb kárt tenne mint az ellenségben.7-A struktúra a "nagy tűz" után a legkisebb darabjából is regenerálódhat. -
#182
A viszonylagosan korlátlan erőforrásra jó példa a szélessávú net, ami lehetőséget biztosít arra, hogy több filmet/programot töltsél le, mint amennyit egy nap alatt meg tudsz nézni.
Pont ez a gond vele: viszonylagosan korlátlan, és nem mindenki számára arányosan hozzáférhető. Arra is jó példa viszont, hogy mennyire cudarul bánik az ember az erőforrásaival... -
#181
A viszonylagosan korlátlan erőforrásra jó példa a szélessávú net, ami lehetőséget biztosít arra, hogy több filmet/programot töltsél le, mint amennyit egy nap alatt meg tudsz nézni. Az emberek szórakozhatnának azzal, hogy éjjel nappal cédéket, dévédéket töltenek meg írnak, amik aztán ott porosodnak a sarokban.
Az emberi természet negatív tulajdonságait hangsúlyozó elméletek szerint logikusan télleg ezt kéne tenni.
De az emberek nem ezt teszik.
Az informatikai korlátlanság az csak informatikai korlátlanság. Az anyagi is csak anyagi lenne. Ha van egy másoló gépem amivel mindent le tudok másolni, akkor is csak azt tudom lemásolni, ami már létezik. Ha autót akarok és csak trabantok vesznek körül, akkor csak azt fogok tudni másolni. Ha nem tetszik, akkor nekem vagy valakinek ki kell elötte fejleszteni valami jobbat.
Szal a korlátlan anyagi lehetőségek csak annyit, jelentenének, hogy az emberekben tudatosulna a kreativitás fontossága, meg az ha a másikkal kitolok attól még nekem nem lesz jobb. -
#180
De azt még hozzá kell tenni, amikor ezt föltaláljuk, akkor valaki más már föltalálta a "god-mode"-ot. Szóval nem biztos, hogy kihal az, aki másiknak keresztbe tesz. Irigységből is megteheti... pl ő már előrébb jár.. -
#179
Így van. Fölfedezzük ezt az energiából anyagot dolgot? Már csak gyakorlatban kéne megoldani, remélem többet értesz a fizikához, mint én. :) -
#178
Bocsáss meg, nekem a hatalom azt jelenti, hogy érdek érvényesítési jog, akarat rákényszerítése valakire. Uralkodás. Hatalmad akkor van, ha van ki fölött érvényesíteni az akaratod. Most akkor hatalomról beszélünk-e vagy nem-e? -
#177
Székely Dózsa György csillagromboló, és Tündér Ilona Rohamosztag... -
#176
Lehet, hogy ez a "találmány" egyesítené a népeket, és mindenkinek lesz otthonra egy gépe, amivel egy ablakért cserébe hívhatja MZ/X-szet, aki küldi a frankó cuccokat. Lehet, hogy Árpi volt a világ legnagyobb zsenije, csak a média nem hagyta kibontakozni, és hülyét csinált belőle... Árpád nem Szalacsi Sándor, hanem Sándor spanja, Fogarasi Árpád alias JÓMUNKÁSEMBER, aki a vízbül veszi kijazoxigént. -
#175
A jelenlegti fegyverrendszerek tényleg nem képesek a gerilla harcmodort folytató ellenfelet hatékonyan elpusztítani, és ez szerintem a jövőben sem igen fog változni.
Nukleáris-, Biológiai- és Vegyifegyverek? -
#174
Nem az USA-ból akartam kiindulni, hanem a szélsőséges esetekből, mint a Szovjetúnióból, a náci Németországból, régebbi korok esetén a Róma Birodalom, stb.
Az USA úgy próbál harcolni a terroristák ellen, hogy közben figyelnie kell bizonyos határok betartására, mégha a módszerei a mai értelmezésünk szerint radikálisak is egyes esetekben (pl. Irak lerohanása). Viszont szemben egy korlátlan hatalmú centralizált társadalommal, az USA mostani terror-ellenes hadviselése viszonylagosan arra épül, hogy csak a harcoló elemekkel veszi fel a harcot, nem az egész "ellenséges" társadalommal. -
#173
A második rész inkább szabinak ment. -
#172
A jelenlegti fegyverrendszerek tényleg nem képesek a gerilla harcmodort folytató ellenfelet hatékonyan elpusztítani, és ez szerintem a jövőben sem igen fog változni.
Ha viszont egy csoport fenyegetű nagyságúra -a rendszer egészét fenyegető nagyságúra - növekszik, már könnyen meg fognak tudni vele birkózni.
De itt megint csak közbeszúrnám, egy korlátlan, vagy relatíve korlátlan erőforrásokkal rendelkező társadalomban hátrányba kerül az, aki azzal szórakozik hogy betegyen a többieknek, ahelyett hogy a saját rendszerét építené gőzerővel. Ui mindenkit nem tud legyőzni, a saját idejét viszont el fogja pazarolni, míg a többiek közül az akit nem tudott befégezni vígan elhúz mellette!!!!
Aki ezt egy ilyen társadalomban nem fogja fel, az rövid idő alatt kipusztul, elszigetelődik, a többiekkel szemben behozhatatlan hátrányba kerül.