61
-
#61
Nem? Afenébe! Akkor ezt csináltam rosszul! :) -
HUmanEmber41st #60 A dombokat nem kutatni kell !!!! -
saldi #59 "A fenti teljesítményhez egy 60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség, aminek képesnek kell lennie a távolodó űrhajó követésére. A NASA mélyűr kommunikációs hálózata, ami kapcsolatot tart a két marsjáróval, valamint a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondával, jelenleg fél megawatt kezelésére képes."
Ebben nem latok problemat. Fel megavatt radioadas nem egyenlo fel megavatt toloerovel. A radioadas nagyon pontosan modulalt, egy csomo tenyezovel szamolva nagyon precizen eloallitott radiohullam. A toloero meg tokmindegy milyen, csak jo eros legyen. Peldaul egy mikrohullamu suto nem tul nagy, es nem is tul draga, megis 600w 2.5ghz kimeno teljesitmenye van. Egy ekkora teljesitmenyu, ebben a frekvenciatartomanyban mukodo radioado rettento draga...
Az iranyitast meg ugyis a parabola antenna megteszi. -
dez #58 Sehol. ;) De ne zavartasd magad miatta... :) -
#57
Szerintem mostanában egyik bolygóra sem megyünk (mi emberek). A Vénuszt kutatni ugyanolyan érdekes mint a Marsot, (a dombokról nem is beszélve :). -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#56
viszünk naptejet meg napernyőt .. meg pár doboz hideg sört ;] -
HUmanEmber41st #55 Így van, menjünk a Vénuszra, sokkal érdekesebb, mint a Mars!
Igaz, hogy kicsit meleg van, meg a légnyomás is kissé nagy, de sebaj, mert van 1 kis kénsav is a levegőben..
-
#54
Ha a festék ennyire hatékony, akkor fékezésre is lehetne használni, + egy tükör segítségével, bár akkor forogna.. meg messzebb van a Naptól ill Földtől.
De Vénusz szondáknak ez frankó meghajtás lenne (a Földről), majd a Nap pedig lassítaná. -
#53
Ahol a whiskyre toltad az anyagot. :) -
HUmanEmber41st #52 azt hiszem,a #43 ban...de lehet, hogy csak mi értettük félre.. -
zpe #51 "1. A hajtómű teljesítménye és tolóereje független az űrhajó sebességétől.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel."
Igen és hol állítottam ennek az ellenkezőjét ??????????? -
lokko #50 szerintem az a kínos hogy egy tudmányos cikk fórumában mernek teljesen dilettánsok (akik még a gimnáziumi fizikával is látványosan hadilábon állnak) okoskodni ... :( -
BiroAndras #49 "Gyorsítani,csak olyan sebességre lehet amennyi a hajtóműből kiáramló gázok sebessége. A vitorlánál ez elérheti a 60 km/s-t ami nagyon jó érték és nem kell magaddal vinni a nehéz üzemanyagot "bár a festékes megoldásnál ez nem teljesen igaz". A lassításnál nem lényeges a hajtóműből kiáramló gázok sebessége ott inkább a hajtómű ereje számít.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az űrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezőhajtóműből kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erőt,az energiát és a sebességet!"
jó lenne legalább a newtoni fizikát ismerni.
1. A hajtómű teljesítménye és tolóereje független az űrhajó sebességétől.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel.
Annyi a különbség, hogy a fékezéshez lehet használni a bolygó légkörét, illetve a felszínét.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#48
Egyfelől a lassításhoz egy Mars misszió esetén valószinüleg a kémiai hajtómű és a Mars gravitációját kombináltan használnák fel (a légköri fékezés is lehetséges, csak nem tudom reális lehetőség-e). Mi értelme van így az egésznek? Nos annyi, hogy csak a fékezéshez szükséges üzemanyagmennyiséget kell magaddal vinned. Ez azért egyáltalán nem elhanyagolható.
Kérdés viszont a gazdaságosság. Hiába tudjuk egy hónap alatt megtenni az odautat, ha mindehez sokkal több befektetést kell elvégezni (a Földi 'meghajtóállomás' létrehozása), mint egy három, hat vagy kilenc hónapos út esetén. Ez a megoldás is akkor lesz gazdaságos, ha már egy-egy Föld-Mars közeli állapotnál több űrhajó, menetrend szerint indul majd. -
lokko #47 ha csak lassítani kell az már fele üzemanyagszükséglet ... a vegyi elven működő hajtóműveknek meg jóval nagyobb a teljesítményük mint az ilyen vitorláknak, csak sokkal rövidebb ideig működtethetők, mert kifogy a szufla, szóval az idővel nincs gond. Az ionhajtóműben az a vidám hogy nagyon nagyra lehet növelni általa a vitt tömegből kinyerhető meghajtásra használt energiát, mert az ionhajtóműnek áram kell, azt meg lehet termelni nukleáris alapon, a nukleáris energia meg jóval nagyobb fajlagos hasznos energia mint bármi kémiai energia ... -
HUmanEmber41st #46 Volt már itt is hasonló cikk, lézerrel tolták volna a cuccot. Igenám, de fékezni az sem tudott volna, csak akkor, ha a Marson van már 1 hasonló berendezés.
Ha mint a cikk mondja "itthon hagyja a hajtóművét" akkor az hasonló, mint f***sz nélkül menne ********-ni
Andörsztend ???? -
HUmanEmber41st #45 Ezen rágódok már mióta...
A kémiai energiának majdnem ugyanakkora erővel kellene lassítani, mint amennyivel a "vitorla" felgyorsította. Vagy kisebb erővel, de akkor meg a fékezési idő nő meg nagyon. Ez is növeli az utazás időtartamát. Plusz megint megnő nagyon az induló tömeg. -
lokko #44 a rakétameghajtás legnagyobb gondja hogy a gyorsítandó eszköz magával viszi az üzemanyagot, és maga az üzemanyag teszi ki a legnagyobb tömeget, így sokkal olcsóbb ha a hajtóerőt röghöz kötik, és csak a hasznos terhet gyorsítják. A napvitorla régi ötlet, de a legnagyobb baj az vele hogy ONE WAY TICKET, a naprendszerben csak kifele lehet vele haladni, az űrben nem lehet széllel szemben vitorlázni. A műholdak, meg a föld forgása nem annyira zavaró mint azt hiszitek, elég ritkán vannak még a műholdanik az űrben, és nem úgy kell elképzelni hogy folyamatosa a mikrohullámú sugártolás, hanem periodikus, plusz lökések sorozata ... a fékezés alternatívái meg tényleg kimerül a saját hajtómű a garavitáció és a légköri fékezésben, más nem nagyon van ... -
zpe #43 Gyorsítani,csak olyan sebességre lehet amennyi a hajtóműből kiáramló gázok sebessége. A vitorlánál ez elérheti a 60 km/s-t ami nagyon jó érték és nem kell magaddal vinni a nehéz üzemanyagot "bár a festékes megoldásnál ez nem teljesen igaz". A lassításnál nem lényeges a hajtóműből kiáramló gázok sebessége ott inkább a hajtómű ereje számít.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az űrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezőhajtóműből kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erőt,az energiát és a sebességet! -
HUmanEmber41st #42 Már csak azért kérdem:
mert minek akkor napvitorlás, ha ezt a sebességet kémiai hajtással is el lehetne érni ??
Mert gyorsítani ugyanannyi erő kell, mint lassítani?????
(Jó Mars közelben már csak a folyamatosan csökkenő tömegű lassító fokozattal kell számolni)
A kémiai rakéta pedig már "egy jól bejáratott rendszer"
Kíváncsi lennék, mi történne azokkal a Föld körül keringő műholdakkal, melyek ennek a gyorsító sugárnak az útjába kerülnek ??? Meg hogyan kompenzálnák a Föld forgását? ( Hogy folyamatosan melegíteni tudják a bevonatot ? )
Légköri fékezés ?? Igen drága tüzijáték lenne a Marslakóknak... -
#41
Lehetőségek:
-Kémiai-, esetleg ion-hajtómű
-Mars tömegvonzása
-Aerodinamikai fékezés (?) -
zpe #40 Pl.: hagyományos kémiai fékezőrakétákkal. Szerintem az a legolcsóbb. Esetleg ionhajtóművel. Csak annyira kell lelassítaniuk,hogy Mars körüli pályára álljanak. -
HUmanEmber41st #39 Még mindig az iránt érdeklődnék, vajon mivel fékeznek a Mars előtt ??? -
#38
Csacskaság. Főleg azért mert még mindig tanulmányozzák a súlytalanság hatásait az emberi testre, de annyit már tudunk, hogy a szervezetnek komoly kihívásokat jelent a tartós mikrogravitáció. Jelenleg még kutatják ezekre a megoldást, a mesterséges gravitáció jelentené az ideális megoldást, de lehet, hogy csak az imitálása (pl. forgó ágyak) is elég. Következésképpen a kijelentésed legalábbis félrevezető. -
haxoror #37 Ha megpörgetik a lakórészt akkor a centrifugális erő szimulálja a gravitációt és minimalizálhatja a szervi károsodást, az már más kérdés hogy ez csak az űrben megoldható, egy másik bolygó felszínén vmi mást kell kitalálni.
Egyébként meg tökmindegy mert pl. a Mars (elméleti) kolonizálását eleinte csak odaútra tervezik, aki megy az soha nem tér vissza. Mikorra megoldható lesz az oda-vissza út addigra ez a probléma is megoldódik :) -
Kryon #36 A probléma nem az hogy kibírja-e az emberi szervezet a hosszas súlytalanságot vagy mikrogravitációt.A gond ott kezdődik,hogy a szervezet alkalmazkodik,átalakul(csontok,izmok,vérkeringés,stb).Az átalakulás nem kizárt,hogy néhány év után visszafordíthatatlan,így a manus sohasem térhet vissza a Földre,mert a földi körülményeket már nem bírná. 
-
haxoror #35 Miért ne bírhatná ki?
A rekord asszem több mint egy év folyamatos űrállomáson tartózkodás amit vmi ruszki állított föl.
Erről eszembe jut hogy annak idején meg azt mondták hogy a gőzmozdonyt nem érdemes fejleszteni mert azt az őrült sebességet nem bírhatja ki az emberi szervezet :D -
booyaa #34 az hogy ember utazgasson más bolygókra és huzamosabb ideig ott is tartózkodjon azt nem bírja ki a szervezete senkinek ezt már állítólag a NASA is közzétette csak nem verik nagydobra!!! -
haxoror #33 Be kell vonni a vitorlákat és le kell ereszteni a horgonyt!
Aztán jöhet az ágyúsortűz meg a csáklyázás!
Har! Har!
-
Genin #32 Gondolj bele milyen sebességgel repülünk a Nap körül... Az más kérdés, hogy mi ebből semmit sem érzünk ;)
A TV-ben már láttam ugyanezt a Napvitorla elméletet, csak festék nélkül. Ott a fékezést úgy képzelték el, hogy a vitorla másik oldalán visszatükrözték a napsugarakat, és azzal ellentétesen gyorsították az űrhajót -
#31
A sebesség sose volt probléma, csak a gyorsulás. Egy átlag ember tartósan (pár percig) 2-3G-t még kényelmesen kibir, rövid ideig (másodpercek) 5-6G is belefér. A vadászpilóták megfelelő öltözetben és légzéssel 10-12G-ig is elmennek (szintén másodpercekig), egy katapultálás vadászgépből olyan 20-24G-t is elérhet (>1 másodpercig), de itt már előfordulhat gerincsérülés. Mindez azonban 'felfelé' irányúló (pozitív) gyorsulásra értendő. -
#30
Nem a sebesség a gond, hanem a gyorsulás, akár pozitív, akár negatív... -
#29
Az emberi szervezet egyáltalán ezt a sebességet kibírná? :( -
#28
Shipwright vagyok SWG-ben. Bármikor csinálok neked. :) -
#27
Szvsz a marsi légkör biztos hogy nem.
A gravitáció már valszínű, de kis hiba sztán szevasz, Napkörüli pályára áll a zűrhajó..
/Még mindig nem értem a foton lendületét, ha vki tud egy (magyar) linket.. -
#26
volt már pár sc-fi ben vitorlás pl ST:DS9
-
vax #25 Nem valami ilyesmivel lógott el Doku gróf a SW 2-ben? :) -
lokko #24 a mikrohullámot könnyű árnyékoli, gondolj csak a sütő rácsára ... -
lokko #23 ez nagyon bonyolúlt számítás hogy ezt meg tudjam neked mondani ... az is elképzelhető hogy ilyen sebességről a légkör nem is tud akkorát fékezni (9G nél alacsonyabb terhelés mellett), hogy képes legyen utána orbitális pályára beállni az űrhajó, ehhez az kell hogy a Marsi szökési sebesség alá érjenek az első belépés után -
xmacx #22 "60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség"
Mi véfi meg a rakományt a sugártól?
Csak nehogy az utasok is odaégjenek...