62
Olajipar
-
#1
Üdv!
Az olajiparból irom a diplomámat azon belül a TEXACO-ból. Az általános dolgokkal mint a világ olajipara, Magyarország olajipara, piaci szereplők elég nagy gondban vagyok, mert nagyon kevés róla az anyag a neten. Külföldi anyagok vannak, de fordítgatni nincs időm ezeket.
Ha bárkinek van esetleg ezekben a témákban valamilyen anyaga és megosztaná velem, azt nagyon megköszönném. -
Dr DeViLKiNG #2 "Magyarország olajipara"
LÁL -
#3
Mit nevetsz?
Van. -
#4
Ja van bár a gáz az jelentősebb. Konkrétan elég sok a nyugat export nagyon jó minőségű a födgázunk ezért szar orosszal hígítva exportáljuk és még így is viszik (Hollandia, Franciao., Svájc, Németek) -
#5
"Magyarország focija" na ez a LÁL -
#6
Nagyon lál vagy. A MOL-ról mint olyanról hallottál már? Tudod az a nagy zöld. ;) Nem magyar kőolajfúrótornyok tervrajza kéne nekem, hanem kenőanyagpiaci részesedések, piacmegoszlás, piaci szereplők, forgalmi adatok... Aki nem érti az ne írjon ide, köszi. ;)
-
#7
Meg nem is csak magyar, hanem világ szinten is érdekelne bármi. Nagyon pukkantak az anyagok a neten sajnos. -
#8
mikor kicsi votlam és mentünk egerbe strandra, midnig megnéztük a mezőn az olajfúró tornyokat 
-
Cnut #9 Mi is a buszból! :) -
Cnut #10 Hú egyszer olyan köd volt hogy nem is látszottak! (több off tőlem már nem lesz itt) -
#11
![]()
-
skristof #12 mer rendes -
#13
Megvertük Izlandot és Máltát is, pedig az izlandiaknál van Gudjohnsen is :)
Szerintem csak "Magyarország Gyepes Gabija"
LÁL -
Cat #14 miért irsz diplomamunkát olyan témából, amiről semmit nem találsz sehol?
-
#15
Mert egy olajcégnél dolgozom és máshoz nem értek. :) -
#16
kösz a képet, király... ;) -
skristof #17 de ha ehhez értesz, akkor minek kell hozzá netről anyag?? 
[gonosz][kötözködik]
amugy hajrá :P -
#18
A hét nővér c könyvet tudom ajánlani, bár a könyv nem mai kiindulásnak jó lehet. -
#19
Sziasztok!
Lehet hogy páran már láttátok korábban a kérdőívet a motorolajfogyasztásról. A diplomamunkámhoz kellene és az a helyzet, hogy még mindig nem gyűlt össze elég, hogy jól értékelhető legyen.
Aki még nem töltötte ki és van autója, valamint hajlandó is segíteni ebben az töltse ki légyszíves. Nagyon nagy segítség lenne.
KÉRDŐÍV
A kitöltött kérdőívet ide küldje aki hajlandó kitölteni: [email protected]
Előre is köszönöm a segítséget! -
Cat #20 Az olajcégek nem tudják, mit tegyenek a pénzükkel
A világ legnagyobb olajvállalatai rekord szabad pénzeszközöket halmoztak fel tavaly az olaj drágulásából, de nem tudják, mire költsék a vagyonukat: felvásárlásokra, a termelés növelésére vagy pedig az osztalék emelésére, írta a The Wall Street Journal pénteken.
A bizonytalanság - pontosabban, hogy nem biztos a pénz termelésnövelésre fordítása - hozzájárul a kőolaj további drágulásához. A cégek vezetői azonban úgy vélik, hosszabb távon nem lehet biztosan számítani új beruházások megtérülésére. - Az olaj egy piaci árucikk. Nehéz volna akár egyetlen olyan nyersanyagot megnevezni, amely nagyon sokáig nagyon drága maradt volna - idézte Lee Raymondot, a világ legnagyobb olajcége, az ExxonMobil elnök-vezérigazgatóját az újság.
A világ öt legnagyobb olajvállalata, az ExxonMobil, a BP, a Royal Dutch-Shell, a Chevron Texaco és a Total tavaly összesen 67,4 milliárd dollárnak megfelelő szabad pénzeszközt halmozott fel, szakmai elemzők szerint, 32 százalékkal többet a 2003-as 51,1 milliárd dollárnál. -
Cat #21 Az OPEC újabb 500 ezer hordós termelésnövelést hajt végre, ha 10 napon belül nem csökken az olajár
Az OPEC megfontolja annak a lehetőségét, hogy további napi 500 ezer hordóval növeli kőolajtermelését, ha a következő 10 nap során nem csökken az energiahordozó ára.
Al-Szabah, az OPEC elnöke, aki egyben a kuvaiti olajügyi miniszter, azt mondta, hogy ha a következő 7-10 napban a kőolaj ára nem csökken, felveszi a kapcsolatot a többi tagország olajügyi illetékesével, hogy megvitassa a napi 500 ezer hordó termelésnövelés kérdését. Egyetértés esetén nem kell összehívni a miniszteri ülést, az olajtermelés növelését a szervezet elnöke egymaga is bejelentheti.
Szerdán az OPEC miniszterei arról állapodtak meg, hogy azonnali hatállyal napi 500 ezer hordóval napi 27,5 millióra növelik a szervezet termelési kvótát. A miniszterek akkor abban is megegyeztek, hogy a második negyedév második felében várhatóan további 500 ezer hordóval napi 28 millió hordóra emelik a termelést. -
Cat #22 Egy-két millió hordós kínálatcsökkentés esetén vészintézkedéseket javasolna az IEA
Vésztakarékossági intézkedéseket fog javasolni az ipari térség olajimportáló országainak a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra az esetre, ha a globális napi kínálat már 1-2 millió hordóval csökken - írta a pénteki Financial Times.
A brit üzleti napilap értesülése szerint a 70-es évek olajválsága után a nyugati felhasználó országok által létrehozott közös piacfigyelő szervezet jövő hónapban fogja hivatalosan megtenni ezt az ajánlását. Az 1-2 millió hordós napi kínálatkiesés jóval alacsonyabb küszöb a vészintézkedések életbe léptetésére, mint a globális pillanatnyi kínálat 7 százalékában meghatározott mennyiség, ami az IEA-t életre hívó szerződésben szerepel - áll a Financial Timesban.
A lap szerint a napi kínálat 1-2 millió hordós esése annyi, mint amennyivel a 2003-as iraki háború, vagy a 2002-es venezuelai olajipari sztrájk idején csökkent a világkínálat.
Az újság spanyol testvérlapja, az Expansión által látott tanulmányban, amelyet a szervezet a tagországok energiaipari minisztereinek májusi értekezletén hoz nyilvánosságra, "keresletcsökkentő intézkedések" szerepelnek a közlekedési szektorban, például járműhasználati tilalom bizonyos napokon, az autópályákon érvényes sebességhatárok 25 százalékos további csökkentése, a tömegközlekedés ingyenessé tétele, a közös autóhasználat ösztönzése, vagy a rövidített munkaidő.
A jelentéstervezet szerint az IEA-térség járműüzemanyag-igényének már néhány százalékos csökkenése is jelentős mérséklő hatással járhat az égbe törő olajárakra.
A Financial Times szerint a javaslattal az IEA eltér saját eddigi politikájától, amely eddig csak válságidőszakokra irányzott elő keresletkorlátozó vészintézkedéseket. Az idézett jelentéstervezet szerint az ügynökség most már úgy tartja, hogy az ilyen intézkedések "kívánatossá válhatnak a magas olajárakkal jellemzett időszakok elhúzódása esetén is, a keresleti nyomás enyhítése végett". -
#23
Szvsz ez az intézkedés növeli a pánikot a tőzsdén, egy kis léggömb keletkezik, ami azért pukkan. Az árfolyam pedig az intézkedés fizikai hatása miatt jó soká realizálódik.. -
Cat #24 Az OPEC májustól napi félmillió hordóval növeli termelését
Al-Szabah sejk, az OPEC jelenlegi elnöke a hét végén bejelentette, hogy május elejétől az olajkartell napi 500 ezer hordóval növeli majd termelését. Az elnök megjegyezte, hogy a harmadik és a negyedik negyedévre is emelnék az együttes kitermelési plafont.
Jelenleg az Irak nélküli együttes OPEC-termelés felső plafonja 27,5 millió hordó naponta, ez nőne még fél millió hordóval. Az elnök szerint egyébként ténylegesen 28 millió hordó körüli már az OPEC-termelés.
Al-Szabah ugyanakkor elmondta, hogy még egyeztet a tagországok illetékeseivel a májustól tervezett emelésről, bár szerinte akkor is emelni fognak, ha erről nem jön létre teljes tagországi egyetértés.
Emlékezetes, hogy a kartell legutóbbi miniszteri értekezlete az elnök jogkörébe adta a már akkor elhatározott félmillió hordós termelésnövelés feletti újabb hasonló termelésnövelés elhatározását. Az OPEC elnöke most megjegyezte, hogy lélektani okok állnak a nagy olajár-drágulás hátterében: a piac egy jövőbeni elégtelen kínálattól fél. -
blast25 #25 Hello!
Előző félévben tanultam Szénhidrogén Gazdaságtant...ha jól emléxem még a jegyzetet se dobtam ki...ha érdekel a dolog írj! -
Cat #26 IMF: a magas olajár komoly kockázat a világgazdaságra nézve
Egyebek között a kínai gazdasági növekedés és a szűkös olajtermelési kapacitások 2030-ig igen bizonytalanná teszik a kőolaj árát, ami hordónként akár 100 dollárra is nőhet - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza.
Raghuram Rajan szerint az életszínvonal növekedése Kínában, Indiában és más fejlődő államokban azt eredményezi, hogy nő a kőolaj iránti kereslet. A szakértő azzal számol, hogy 2030-ban Kína közel annyi kőolajat fogyaszt majd, mint jelenleg az Egyesült Államok, amely a világ olajtermelésének a negyedét használja fel.
Féléves világgazdasági jelentésében az IMF rámutatott arra, hogy a következő években fennmarad az olajpiacok szűkös kínálata és a magas olajár komoly kockázatot kezd jelenteni a globális gazdaságra. A washingtoni székhelyű szervezet azzal számol, hogy idén a kőolaj átlagára hordónként 52,23 dollár lesz, ami jóval meghaladja az IMF szeptemberi jelentésében szerepelt 37,25 dollárt.
Az IMF előrejelzése szerint 2030-ban a globális olajkereslet napi 138,5 millió hordó lesz a tavalyi 82,4 millió hordóval szemben. A keresletbővülés különösen Kína esetébe lesz szembetűnő: 2030-ban napi 19 millió hordó kőolajat fogyaszt majd az ázsiai állam, ami több mint a háromszorosa a tavalyinak. A lakossági jövedelmek emelkedésére Kínában 2030-ban az 1000 főre eső járművek száma 267 lesz a 2002. évi 16-tal szemben. Az Egyesült Álalmokban az 1000 főre jutó járművek száma ez idő alatt 812-ről 843-re nő.
Az IMF szerint az OPEC kőolaja iránti kereslet 2030-ra több mint a kétszeresére nő, napi 61-74 millió hordó lesz. A kereslet kielégítésére az olajkartellnek mintegy 350 milliárd dollár befektetést kell majd végrehajtania termelési kapacitása emelése céljából. -
Cat #27 Az EIA növekvő olajfogyasztást jósol
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának tájékoztató-információs ügynöksége (EIA) szerint a kínai olajigény továbbra is gyorsan nő, habár mérsékeltebben, mint tavaly. Az idei év második negyedében a kínai olajszükséglet napi 7,4 millió hordósnak ígérkezik - ez 1,4 százalékkal több, mint amit az EIA egy hónapja jósolt -, ennyi lesz a harmadik évnegyedben is, és várhatóan ennyi lesz az idei évi átlag is, az EIA csütörtökön kiadott, új becslése szerint. A negyedik negyedévi kínai szükségletet most napi 7,7 millió hordóra becsli az EIA.
Tavaly a kínai kereslet 20 százalékkal, több mint napi 1 millió hordóval napi 6,6 millió hordóra nőtt, emlékeztetett az EIA, hozzátéve, hogy idén egész évben a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb, átlagosan napi 7,4 millió hordós kínai keresletre lehet számítani, és jövőre további 6,7 százalékkal többre, évi átlagban napi 7,9 millió hordóra.
Az Egyesült Államok nyersolajkereslete a második negyedévben napi 20,67 millió hordó lesz, napi 20 ezer hordóval több a korábban becsültnél, a harmadik negyedben pedig napi 20,95 millió hordó, napi 30 ezer hordóval kevesebb, mint márciusban becsülték. Csökkentette az EIA az amerikai benzinfelhasználásra szóló előrejelzéseit is a második és a harmadik negyedévre, bár a negyedévek között továbbra is minden bizonnyal nő a benzinkereslet, az új becslés szerint ez a második negyedévben napi 9,32 millió hordó, a harmadik negyedévben napi 9,34 millió hordó lesz az Egyesült Államokban.
A világ nyersolajkereslete az idei második negyedévben az eddig becsültnél minden bizonnyal napi 100 ezer hordóval több, átlagosan napi 83,1 millió lesz, a harmadik negyedévben napi 84,6 millió hordós, a negyedik negyedévben napi 86,8 millió hordós kereslet várható. Az EIA szerint a negyedik negyedévi világkereslet napi 700 ezer hordóval haladhatja majd meg az ugyanakkorra becsült kínálatot.
Az OPEC termelése, Irakkal együtt az EIA számításai szerint az idén márciusban napi átlagban 29,815 millió hordó volt, februárhoz képest 50 ezer hordóval emelkedett. Az EIA szerint az OPEC teljes termelésének az idén napi átlagban 30,2 millió hordósnak kellene lennie ahhoz, hogy eleget tegyen a világkereslet rá jutó részének, mivel az OPEC-en kívüli termelők teljesítménye a korábban vártnál kisebb.
Az EIA szerint a világ még mozgósítható tartalék olajtermelő-kapacitásai jövőre már napi 1 millió hordó alá csökkennek a növekvő kihasználás miatt, ez kevesebb lesz, a jövőre várt világkereslet 1 százalékánál, vagyis nem nyújt biztonságot, ha előre nem látható okból jelentősebb termelés kiesik valahol. -
Cat #28 Ötven dollár alatt az olaj ára
Csütörtökön a New York-i árupiacon a kikiáltásos kereskedés első perceiben 1,7 dollárral esett a határidős nyersolaj ára és néhány centtel 50 dollár alá került.
A hirtelen zuhanást a vártnál gyengébb első negyedéves amerikai GDP-adat váltotta ki, a gazdaság lassulására és az olaj iránti igények lassuló növekedésére számít a piac, miközben szerdán az amerikai olajtartalékok vártnál sokkal nagyobb növekedéséről értesülhetett. Londonban a Brent júniusra 1,1 dollárral hordónként 51,19 dollárra esett. -
#29
Te csak híreket tudsz bekopizni mindenhova? -
#30
Ezt má' én is meg akartam kérdezni (tőle) :); viszont soxor olyat kopizik, ami engem érdekel.. -
Cat #31 szolj, ha valamelyiket offtopicnak tartod :) sztm mind az olajiparhoz tartozik
nagyon tud idegesíteni, hogyha az emberek egyoldaluan nyilvánítanak véleményt dolgokról, nem ismerik a körülményeket, fikáznak, lázadoznak, ahelyett hogy utánanéznének/rákeresnének, megpróbálnának belegondolni a másik oldal helyzetébe is. Ha ezen egy kicsit tudok változtatni, már jobban érzem magam. -
#32
nem offtopikságról van szó, hanem arról, hogy minden topikba csak híreket kopizol. Mi vagy te, Reuters? Egy fórum nem arról szól szvsz, hogy mások szövegeit beírjuk (kopizzuk). :) -
#33
Azér van ez, mer a vérében van. Ő is közéjük tartozik! Cikkeket ír! Meg (gondolom) kimoderál.
V nem így van? -
Cat #34 a beirásom második részét is elolvasnád? -
#35
Elolvastam. Nem akartalak bántani, csak már nem bírtam tovább, és megkérdeztem, hogy miért csak cikkeket kopizol. -
#36
Szóval Cat, kiváncsiak vagyunk a szubjektív véleményedre is. :) -
#37
Te is az olajiparban dolgozol? -
Cat #38 Feltámadó textilipar és hidrogénhajtású autó
Feltámad a hazai textilipar és megszűnik a kínai import, visszatérünk a szénkályhákhoz, de hidrogénnel hajtjuk az autókat - néhány elméletileg lehetséges, és nem is feltétlen távoli következménye annak, ha az olaj ára eléri a száz dolláros szintet. Arról, hogy árrobbanás mikor, mennyi idő alatt következhet be, és egyáltalán mennyi olaj van még a Földön, éles szakmai vita folyik világszerte, a kérdésben az Index által megkérdezett szakértők véleménye is megoszlik.
Tíz év múlva 380 dollár fölé kúszhat az olajár - állítja egy a napokban megjelent, a francia Ixis-CIB befektetési bank elemzői által készített tanulmány. A jóslat a pesszimistábbak közül való, de az olajárak emelkedésének mértékéről és ennek várható hatásairól egyre másra jelennek meg (igaz, sokszor egymásnak jelentősen ellentmondó) borúlátó és az aggodalmakat kevéssé megalapozottnak tartó elemzések. Azt, hogy a jelenlegi (és váratlanul magas) 50 dollár feletti ár után hamarosan a száz dollárt is átlépheti az olaj ára, többen is elképzelhetőnek tarják. A legrosszabb forgatókönyvek szerint a kínálat folyamatos szűkülése és a kereslet emelkedése miatt hamarosan az egekbe kúszhat a fekete arany ára: ez pedig jelentősen átrendezheti a világpiac jelenlegi tendenciáit, megtorpanhat a fejlődő országok növekedése, de eltűnhetnek egyes kereskedelmi útvonalak is a szállítás költségeinek aránytalan növekedése miatt. Ugyanakkor az olaj drágulása hatalmas technológiai fejlődést generálna.
Nem omlana össze a világgazdaság, ha hirtelen száz dollára emelkedne az olajár - mondta az Indexnek Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. A 70-es években, az első olajválság idején, reálértékén tekintve az olaj drágább volt, mintha ma száz dollárba kerülne. A szakértő ugyanakkor ezt a közeljövőben nem tartja reálisnak: szerinte a mostani árszint sem indokoltható sem gazdasági, sem politikai okokkal, így arra számít, hogy az idén még csökkeni fognak az árak.
Az árak alakulásának egyik meghatározó szempontja természetesen a készletek nagysága. Míg az biztos, hogy a Föld olajtartalékai végesek, arról azonban komoly geológusok is vitatkoznak, vajon mekkora kitermelhető mennyiséget rejt még a bolygó - mondta az Farkas Péter. Egyelőre azonban a készlet még inkább közgazdasági, mintsem geológiai kérdés - teszi hozzá Surányi Sándor, a Corvinus Egyetem világgazdaság tanszékének tanára, azaz a kérdés egyelőre még az, hogy milyen árszínvonal mellett honnan lehet gazdaságosan termelni. Az árak emelkedésével ugyanis olyan lelőhelyeken is megéri fúrni, ahol a nehezebb körülmények között csak a megszokottnál több pénzért lehet felszínre hozni az ásványi kincset.
Mindehhez hozzátartozik: jelenleg közgazdaságilag sem indokolható a számos más tényező által is erősen befolyásolt olajár. Nem csak szabadpiaci mechanizmusok érvényesülnek az árképzésben, mondja Farkas Péter: a közel-keleti országokban mindössze 2-3 dollár az olaj termelői ára, de az összeg 15-20 dollár között marad a lényegesen költségesebb északi-tengeri termelés során is. A kutató szerint nem is született olyan elemzés az utóbbi időben, mely egyértelműen megmagyarázta volna, minek köszönhető az 50 dollár körüli ár, miközben az év elején még az olaj-multik is 30-40 dolláros árral számoltak az idénre. Ekkora különbséget jelenleg sem az emelkedő kínai kereslet, sem politikai okok nem indokolnak: utóbbiak - elég a tavaly az afrikai illetve dél-amerikai kontinens két legnagyobb kitermelő országában, Nigériában és Venezuelában bekövetkezett válságokra vagy az Öböl-háborúra, a Jukosz körüli botrányra gondolni - rendszeresen nagyon érzékenyen befolyásolják az olaj árát.
Milyen lesz az áremelkedés?
Hirtelen árrobbanásra a mostani szintről egyik kutató, és Varró László, a Mol vezető elemzője sem számít. "Nagyon óvatosan úgy gondolom, most csökkeni fog az ár, véget ért a tél, nincs válsághelyzet a nagy kitermelőknél" - mondja Farkas Péter, hozzátéve, hogy ő maga már tavaly év végén is az árak csökkenésére számított volna. Hosszabb távon azonban más a kép: "ha húsz év múlva visszanézzük a 2005-2025 közötti olajár-görbét, az egyértelmű emelkedést mutat majd" - mondta Varró László. Szerinte hirtelen megugrások addig is folyamatosan elképzelhetőek az árgörbében: ha a kínálati oldalon valamiféle váratlan zavar, politikai vagy háborús válsághelyzet alakul ki, az ár a közeljövőben is tesztelheti a száz dolláros szintet. Farkas Péter ugyanakkor az utóbbi három évtizedhez hasonló hullámzó árakra számít. Surányi Sándorral együtt arra emlékeztetett, 2001-ben tíz dollár is volt a hordónkénti olajár (igaz, a dollár akkor lényegesen erősebb volt, mint ma - a szerk.). Farkas Péter úgy véli, a jelenlegi gyenge dollár mellett 30-40, erősebb amerikai valutával 25-35 dollár lehet az átlagos olajár öt-tíz éves távlatban.
Surányi Sándor is úgy véli, hogy - a kitermelő országokban adódható válságok ellenére is - nehezen képzelhető el drasztikus árrobbanás. Ez nem érdeke a termelő országoknak sem, mert biztosan piacaik egy részének elvesztésével járna, a fejlődő országok például egyszerűen nem tudnák megfizetni az olajat - mondta a kutató, utalva arra, hogy a termelő országokat tömörítő OPEC éppen az árak szinten tartása érdekében emeli rendre a kitermelési kvótákat. Ugyanakkor a beszerzési oldalon a fejlett országok ma már sokkal kevésbé kiszolgáltatottak, mint voltak akár a 70-es években: a közös energiapolitikai lépések, az, hogy a beszerzések nem egyetlen területhez kötődnek, azt eredményezi, hogy a vásárló országok is kevésbé kiszolgáltatottak, így a termelők nem emelhetik az árakat tetszésük szerint.
Jobbegyenes helyett pofon balról
Az olajár emelkedésének számos negatív hatása mellett egyértelmű pozitív következménye egy valószínűsíthetően nagy mértékben felgyorsuló technikai fejlődés lenne - értettek egyet az Index által megkérdezett szakértők. A kutatás-fejlesztésnek óriási lendületet adna az a kényszerűség, hogy az élet minél több területén ki kell váltani, illetve radikálisan csökkenteni kell az olajfogyasztást - mondta Surányi Sándor, aki szerint azonban fontos felhívni a figyelmet arra is: a magas fogyasztói árak már jelentős részben a felhasználó országok kormányai által diktált adóterheknek köszönhetőek. "Mindenki egy jobbegyenest várt, de balról jött a pofon" - tette hozzá a kutató, utalva arra, hogy míg az elmúlt évtizedekben mindenki attól félt, hogy a nyersanyagkészletek apadása vezet a dráguláshoz, valójában egyelőre inkább a részben a környezetszennyezés ellensúlyozására kivetett különböző adóterhek miatt kell többet fizetni.
Ma az autók szinte száz százaléka olajszármazékokkal üzemel, és a helyzet fordítva is hasonló: az olajtermelés döntő része az üzemanyagigény kielégítésére szolgál, kisebb része pedig a műanyagiparban hasznosul. Ebből adódóan meglehetősen rugalmatlan a piac - mondta Varró László, és erre vezethető vissza, hogy egy-egy a kínálati oldalon beálló válságot a kereslet folyamatos magas szintje miatt csak az áremelésekkel lehet kompenzálni.
Szép új világ
Tartósan magas árak esetén más lehet a helyzet: az árak emelkedésével egyfelől egyre lehetetlenebb helyeken is megéri majd olajat a felszínre hozni. Másrészt több lehetőség van arra is, hogy a különböző technológiákkal azonos mennyiségű olajból több üzemanyagot állítsanak elő: ilyen lehet egyszerűen egy korábbinál korszerűbb finomító, de az is, ha kis mennyiségben bioüzemanyagot kevernek a nyersanyaghoz, mely a motorok teljesítményét és élettartalmát sem befolyásolja. Emellett - ahogy a II. világháború alatt Németország is tett például - a szénből is előállítható benzin, egy ilyen, Kínában most épülő üzem költsége azonban 1,5 milliárd dollárra rúg - mondta Varró László.
A Mol vezető elemzője szerint az olaj árának emelkedésével először ezek a technikák fejlődnek illetve terjednek majd, hosszabb távon azonban a hidrogén hajtású kocsiké lehet a jövő: a technika már ma is létezik, és ahogy a 70-es évek válsága után az autóipar néhány év alatt át állt a kisebb fogyasztású motorok gyártására, úgy a benzinár emelkedése hamarosan rákényszeríti a gyártókat, hogy a hidrogénhajtáshoz szükséges tüzelőanyagcellákat köznapi használatra alkalmassá tegyék. Ha ez megtörténik, az energiatermelésből az atom és megújuló források által már amúgy is kiszorított olaj szerepe marginalizálódna a világgazdaságban.
Nehéz átmenet
A köztes évek azonban komoly változásokat hozhatnak: a legnehezebben a fejlődő országok viselnék az áremelkedést, hiszen gazdaságuk nagy mértékben épít az olajra - ért egyet Farkas Péter és Surányi Sándor. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy újra gazdaságossá válna a szénbányászat, és már bezárt bányák nyitnának meg újra, hogy tüzelőanyagot biztosítsanak. Varró László szerint megszűnne bizonyos áruk egyes térségekből érkező dömping jellege is, a szállítási költségek megugrása miatt például valószínűleg nem érné meg Európába hozni az olyan olcsó termékeket, például a kínai ruhákat, melyek esetében a szállítási költség fajlagosan túl nagy lenne. Így alighanem újra erőre kapna a hazai és az európai textilipar, de átrendeződne a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek piaca is. -
#39
Igaza volt a többieknek, tényleg idegesítő vagy. ;) -
#40
Finomítói Nyílt Nap
