A 70-es és 80-as stb. évek zenéi

1. You're My Heart, You're My Soul (Modern Talking Mix '98)
2. You're My Heart, You're My Soul (Classic Mix '98)
3. You're My Heart, You're My Soul (Modern Talking Mix '98 feat. Eric Singleton)
4. You're My Heart, You're My Soul (Original Short Mix '84)
5. You're My Heart, You're My Soul (Original Long Mix '84)

http://rapidshare.de/files/13977335/11_-_You_re_My_Heart__You_re_My_Soul__98_CD5__1998_.rar.html

Modern Talking

1. You Are Not Alone (feat. Eric Singleton) (Video Version)
2. You Are Not Alone (Vocal Version - Radio Edit)
3. You Are Not Alone (feat. Eric Singleton) (Extended Version)
4. You Are Not Alone (Remix)
5. Space Mix (feat. Eric Singleton)
- Cheri Cheri Lady
- Brother Louie
- You Can Win If You Want
- Geronimo's Cadillac
- You're My Heart, You're My Soul
- Atlantis Is Calling

http://rapidshare.de/files/13960124/yana.rar.html

várj 25 mp-et, ami eltakarja a linket azt zárd be az x-el, nem kell reg.

Mármint a sabrina link

Nálam ez a link nem mûködik. Regelni kell hozzá?

Stage - Woodoo dance
http://www.sendspace.com/file/nanaog

<#eljen>

Korábban Sabrina videót keresett valaki, itt egy "Sex Drive Ultimix":
http://depositfiles.com/files/27014/Sabrina_-_Sex_Drive_Ultimix_Me.html

Részben igaza van Imykének a forrást illetõen.

Biztos sokan örülnek a sok infónak, mert hasznos és informatív, bár lehet, hogy egy fórum szempontjából szerencsésebb, ha 6 oldalnyi "másolt" szöveg inkább "linkelve" kerül ide.

Nyilván nem kiváncsi mindenki egy-egy infó (kép,zene,szöveg,videó...bármi) forrására és ez nem is mindig lényeges, de mivel ezek a biográfiák (amik nyilván szintén csak fordítások, de) mégis egy-két személy "munkáját" dícséri, ráadásul egy szintén magyar discooldalról lettek bemásolva, ha más miatt nem is, de ezért ILLENE belinkelni a forrást.

Biztos örülne az oldal tulaja is, Gyuszi bá (alias Gila), aki jelenleg egyben az italodisco.lap.hu oldal fõszerkesztõje is egyben (és valszeg Tibetilama, alias AeroCool is ismeri), ha már dolgozgatott az oldallal és társai, segítõi segítségével sokak örömére felrakták oda ezeket a biográfiákat, akkor oda is ellátogatna a kíváncsi érdeklõdõ, hisz az ÖRÖM és elismerés neki is, mint mindenki másnak, aki valamilyen szinten képviselteti ezt a korszakot.

szóval ez nem elvi vita, inkább csak GESZTUS!

discomusic.hu

Akkor itt az 1-es

oks akkor viszlát Imike
ha nem tûnt volna fel elõtte is voltak idézetek

Érdekes akkor nem zavart.
Ilyen hülyeségekbe kötsz bele állandóan

És még te szólsz be másoknak.
Itt nem te fogod megszabni, hogy én mit csinálok.

Szánalmas... <#levele>

a sorozatot nem ismerem. az elõadókat sem igazán.😄

Stage woodoo-ja csak kazin van meg...😞
Mareen "Germany" viszont ott van a 98 db kívánság-felvételem között. Úgyhogy: köszönöm!😊)

Mike Mareen - Germany.mp3 (8,319,199 b)
http://www.mytempdir.com/611532

Radiorama - My Chery.mp3 (7,538,651 b)
http://www.mytempdir.com/611531

Joy - Lost in Hong Kong (remix).mp3 (11,122,482 b)
http://www.mytempdir.com/611544

Miko Mission - I Can Fly.mp3 (4,415,250 b)
http://www.mytempdir.com/611541

Ezt a sorozatot ismeritek?

DJ Salvo
Viva el Vinilo (Italo Classic Mix) Vol. 2
http://rapidshare.de/files/18525341/DJ_Salvo_-_Viva_el_Vinilo_Vol_2.mp3.html


DJ Mischen
The 80s Mix (44:32 min)
http://rapidshare.de/files/18548449/DJ_Mischen_The_80s_Mix_FULL_MIX.mp3.html

Fel tudna valaki tenni a Stage - Woodoo Dance-t?
Adok cserebe valami jo albumot. :-)

I Love Disco Diamonds

Vol. 19
http://www.sendspace.com/file/ru0xkz

Vol. 18
http://www.sendspace.com/file/132jat

Vol. 17
http://www.sendspace.com/file/mzbge5

És hogy kéréseimet ne feledjem:

Mauro: Ole, Ole
Denise Moto: Miss Demeanor (Walking Violation)

:o)

és szerinted az elõtte lévõkben meg van?


ne fárassz már kérlek

Szerintem meg a forrás véletlenül maradt le. De végül is: lényeges ez?😊)

Ellenben: a reges torrentek nyilvánosba kikötése nem sérti a torrentes honlap szabályzatát? Hogy is van ez? Mert ha bannolják érte a felhasználot, úgy nincs sok értelme... Amúgy technikailag ez a megoldás mûködõképes egyáltalán?

Csupa kérdõjel.😊)

Ne lol-ozz, hanem olvasd el a saját írásodat... sehol sincs forrás megjelölve.

lol

olvass már kicsit vissza :-)))))

Talán ez felett elsiklott a szemed: "Forrás-megjelölés nélkül nem idézgetünk!"

miért ne idézgethetnék?
lol

a többi itt nem érdekes

Forrás-megjelölés nélkül nem idézgetünk! Ráadásul önkényesen csak a cikk felét közlöd. <#ejnye1>
Forrás: http://www.gamestar.hu/kommentek.php?sid=21483

Túl népszerû a BitTorrent
<2006. április 19. @ 12:43 - Berkenye></2006. április 19. @ 12:43 - Berkenye>
Elemzõk szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélõ hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértõi, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövõben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is.

A fájlcserélõk virágkora néhány éve kezdõdött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerûen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekrõl, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat.

A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltõ megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltõdött már le, azonnal megkezdõdik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetõségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik

közben megvan

A temp könyvtárba kiterjesztés nélkül ott lesz "get_video" néven. Ez flv formátum, ingyenes lejátszót találsz
itt

konvertáláshoz

Meg nem probaztam, de sztem a wmrecorderrel lehetne, most rohannom kell, ha visszajottem kiprobazom, viszont mi az a youtube?

a youtube-rõl ti tudtok letölteni?

nyugodtan

<#eljen><#finom>

Sandra-t kéne még az új dolgokkal kiegészíteni.

jó de ez thepiratebay-es ezeket rakják ki az oldalukra?

Nah akkor igy reggeltajban egy kis 80-s clip-oldal, nezzetek be van sok finomsag 😊
http://www.milinkito.com/archivos/001373.php

Jo reggelt, de korankeltel Tibetilama, meg egy Ken Laci storyt nyomhatnal 😊
Merthogy nekem az a legnagyobb kedvencem.
Hol talaltal ra ezekre a dolgokra?

Igérem már többet nem rakok fel:-))
Most majd jönnek a zenék:-))

C.C. Catch
Caroline Muller története:

C.C.Catch1963. július 31-én, Oss-ban (Hollandia) született Caroline „Caro” Catherina Muller, avagy „C.C. Catch”, aki születése óta énekes sztár szeretett volna lenni. Olyannyira énekes ambícióval rendelkezett, hogy Caroline otthagyta a varrónõi tanfolyamot azért, hogy csatlakozhasson a zenei fesztiválhoz és, hogy egyre gyakrabban jelenhessen meg a színpadon. Édesanyjával együtt Hollandiában éltek. Mivel az apja német származású volt, ezért Caroline anyja úgy határozott, hogy megtalálja a módját, hogy a Mullereket összehozza. 16 éves volt Caro, amikor családjával együtt 1979-ben Németországba költöztek. Itt újra varrónõi, valamint tervezõi leckéket vett, de soha nem adta föl zene iránt érzett vágyát- Caro gitározni tanult, és táncleckéket vett. Egy évvel késõbb (1980) belép egy helyi nõi kvartettbe („Optimal”😉, majd aláírnak egy stúdiószerzõdést 2 kislemez kiadásáról Németországban. („Eg war magnetish” az egyik)

Rögtön ezután egymást érik a nagy lehetõségek Caro életében. Számos producer és menedzser segíti a zenei stílusát és olyan stúdiókat ajánlanak fel, ahol elõadhatja a zenéjét, valamint számos TV showkban való gyakori szereplést. Az egyik producer, akivel Caro felvette a kapcsolatot, Caro Dean volt. Még egy valódi szerzõdést is ígért Caro-nak. Ez nagyon jó elgondolásnak bizonyult, de sajnos, Mr Dean hazugnak bizonyult, aki soha nem akart Caro-val dolgozni. Inkább csak annyi pénzt próbált kicsavarni Caro dalaiból, amennyit csak tudott. 4 évvel késõbb az együttes egyik showján, és egy „Tehetségkutató” verseny alkalmával 1985-ben Hamburgban, az Optimalt felfedezte a német zeneszerzõ, Dieter Bohlen, aki egyben a híres pop-duó, a Modern Talking frontembere is volt. Ami számára olyan lenyûgözõvé tette az együttest, az Caroline Catherina Mullernek csodálatos vokálja volt. Ugyanezen az éjszakán Dieter felajánlott számára egy valódi szerzõdést és ezzel Dieter Caroline személyes producerévé vált. Innentõl kezdve a mûvészi hírneve egy új korszakba lép, egy olyan zenei idõszakba, mely Caro-t úgy mutatja be, mint egy legyõzhetetlen énekesnõt, Európa, Ázsia szerte (Skandinávia, Németország, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Románia, Lengyelország, Szovjetunió, Izrael, Irán, stb., Dél-Amerika): ez a korszak, a disco zene. C. C. Catch avagy a disco királynõ nagy számú hallgatóságra talál, éveken keresztül tiszteletet ébreszt azokban a szívekben, amelyek értik, hogy hogyan szól a zene, milyen a tánc, mit jelent a szerelem. A legkézenfekvõbb magyarázata a mûvész nevének a következõ: a 2 db „C” a 2 keresztnevére utal, (Caroline, Catherina), és a „catch” (megragadás) csak egy formális szó, melybõl az érthetõ ki, hogy sok zenei elragadtatás várható.
Így tehát 1985 nyarán kiadják C.C. Catch elsõ kislemezét, „I Can Lose My Heart Tonight” címen. Sem az album borítójának elején, sem a hátsó oldalán nem jelenik meg a neve, senki nem tudja ki áll e mögött a gyönyörû hang mögött. És mégis, az „I Can Lose My Heart Tonight” Európában nagy sikerre tett szert, és minden zenei ranglistán az elsõ legjobb 10 dal között szerepelt.
1986 elején a „Cause You Are Young” jelent meg második kislemezeként. Ez alakalommal az elsõ oldalon egy gyönyörû lány fotója látható és a nagy rejtély hirtelen megoldódott: a nagyszerû hang és a fantasztikus produkció mögött egy C.C. Catch nevû lány állt. Ez a kislemez ugyancsak nagy sikerre tett szert és 1986 tavaszán elsõ albuma is meglátja a napvilágot: CATCH THE CATCH.

Ezen az albumon csak 8 dal szerepel, melybõl 7 tulajdonképpen maxi változat volt. Ez egy nagyon sikeres albummá lett világszerte (Spanyolországban arany, Németországban platinum) és az összes dalát játszották a nagy európai discókban. A CATCH THE CATCH album borítóján egy elbûvölõ fekete macska látható- C.C. Catch kedvenc háziállata. (édes kis cicájára Mortjee-re Caro nagyon vigyáz. Számára olyan õ, mintha a gyermeke lenne.)
1986-ban a Hansa Kiadó 2 kislemezt jelentetett meg: „Strangers By Night”, mely az elõzõ kettõtõl sikeresebbnek bizonyult, és novemberben a „Heartbreak Hotel”, amely dal ugyancsak szerepel a második albumon. Ezalatt a C. C Catch karrierjének felejthetetlen periódusa alatt a Modern Talkinghoz hû rajongók, úgy, mint a többi rádióhallgató valahogyan szkeptikusan fogadta a C.C. Catch hangzást. Emiatt C.C. Catch-t azzal vádolták, hogy zenéje túlságosan hasonlít a Modern Talkinghoz, és bár hátulról támadták sikerének kellõs közepén, és a Hansa Label Kiadótól sem támogatta senki, Caro megnyugtató magyarázatot tudott adni a kritikáknak: „Dieter Bohlen a producerem és a Modern Talkingé egyaránt. Mindkettõnknek ír dalokat tehát egyértelmû, hogy hatása érzõdik a dalaimban…de remélem, hogy idõvel, majd nekem is meglesz a meghatározó stílusom.”

Tehát…a „Welcom To My Heartbreak Hotel” 1986. Karácsonya tájékán jelent meg. C.C. Catch második albumából sokkal több kelt el, mint a „Catch The Catch”-bõl. A „Welcome To Heartbreak Hotel” egy sokkal jobb produkció és 10 dal szerpel az albumon..
Megérett az idõ egy új kislemez születéséhez: a „Heaven And Hell” a legjobb C.C. Catch dal, melyC.C.Catch valaha is megjelent egy német kiadó által. Ez a dal, több, mint 3 héten keresztül marad az elsõ 10 között, egyetemben az elõzõ kislemezének „Heatrbreak Hotel” címû dalával. A „Heaven And Hell” kiadásával egy idõben, forgattak egy video clipet a „Heartbreak Hotel”-re, egy fantasztikus videót, félelmetes párducok és sötétségben megbújó pókok képeivel. Másik oldalról az emberek szenvedélyesebbé váltak a személyes életével kapcsolatosan: C.C. Catch csodálatosan néz ki és még nincs férje. Ezért számítottak a „Welcome To Heartbreak Hotel” címû album harmadik dalára. A harmadik kislemez címe a „Tears Won’t Wash Away My Heartache” címû dal lett volna. Sajnos egy nem közölt ok miatt, soha nem jelent meg.

1987 nyarán, C.C. Catch új dalát játsza az összes európai rádió csatorna: „Are You Man Enough?”. Egy új dal a harmadik albumáról, mely ez idõ tájt nem jelent meg…ahogyan a nagy siker sem jött össze. A címével kapcsolatosan Caro azt állítja, hogy a dal arról szól, hogy „a férfiak csal elõadják magukat a nõk elõtt, aztán pedig semmit sem nyújtanak”. Rögtön ezután egy videó változata jelent meg a „Are You Man Enough”-nak Ez volt C.C. Catch utolsó fellépése hosszú hajjal. Ebbõl következik, hogy 3. albuma megjelenése alatt C.C. Catch levágatta a haját. Egyébként a megváltozott Caro és az új kislemez a „Soul Surviver” nagy hatással van a zenei hallgatóságra és a több ezer C.C. Catch rajongóra, akik „DISCO KIRÁLYNÕNEK” nevezik el bálványukat. Természetesen a „Soul Survivor” egyenesen az elsõ helyre kerül fel a legtöbb európai klubban és discóban. Ez idõ alatt Thomas Anders kiválik a Modern Talkingból és egyes pletykák elkezdik megtéveszteni a a sajtót olyan hírekkel, hogy C.C. Catch fogja átvenni Thomas helyét a Modern Talkingban. Végül… egy kis csend után, Dieter Bohlen megalapít egy új együttest, Blue System néven, a legjobb sleazy hi-energy bandát, egy együttest, melyet minden tinédzser, klub táncos szeret, aki valaha is hallgatta a 80-as évek Eurobeat-jét. Kihasználván a „Soul Survivor” sikerét, megjelenik a harmadik album, a „Like a Hurricane”. 9 dal szerepel rajta, melybõl 3 maxi változat. („Good Guys Only Win In Movies”, „Soul Survivor”, „Midnight Gambler”😉 Ez az album nagyobb sikert hoz számára, és megérett az idõ arra is, hogy Caro élõben is szerepeljen. 1988 tavaszán megkezdi európai turnéját és C.C. Catch olyan országokban lép fel, mint Németország, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Luxemburg, Dánia, Svédország, Olaszország, Kelet-Európa. Májusban (1988), megjelenik a „House Of Mystic Lights”. Leforgatnak egy videó klipet is Las Vegasban, és a számban lesz egy rap rész is, melyet a híres zenész, Captain Hollywood énekel. A kislemez siker lesz és a dal táncos változata, a Diamonds is. Két bónusz dala van az albumnak, a „Don’t Shoot My Sheriff” és a „Do You Love As You Look?”, a Diamonds határozottan a legtöbbet eladott dala.

Aggódván a tény miatt, hogy Caro zenéje túlságosan is hasonló volt a Blue System és a Modern Talking zenéjéhez, C.C. Catch igazat adott a kritikusainak és arra kérte meg Dieter Bohlent, hogy következõ albumához õ saját maga is írhasson egy pár dalt. Dieter válasza egy nagyon rövid és rideg válasz volt: NEM. A lehetõség Caro számára, hogy saját maga is írhasson dalokat olyannyira nem volt lehetséges, hogy MINDENNEK DIETER ELLENÕRZÉSE ALATT KELLETT TÖRTÉNNIE.
Ekkor C. C. Catch minden kapcsolatot meg akar szakítani Dieterrel, de jó természetének és a BMG nemzetközi igazgatója, Mr Ariola, közremûködésével egy ötödik album is megjelenik. 1988 végén adják ki a „Backseat Of Your Cadillac”-et. Utolsó fellépése alkalmával, amikor a „Backseat Of Your Cadillac” videóját forgatják, C.C. Catch úgy néz ki, mint ha boldogabb lenne, amely annak köszönhetõ, hogy tudja, hogy a Big Fun lesz az utolsó közös albuma Dieter Bohlennel.

Az utolsó slágerlistás dal, a „Nothing But a Heartache” marad az utolsó kislemez, mely benne van az elsõ 10-ben a holland és német slágerlistán. Mindent egybevetve Dieter és Caro 1989 végéig dolgoztak együtt. 12 kislemez és 6 album jelent meg.
1989-ben, C.C. Catch azon dolgozik, hogy stílust váltson, azzal magyarázván, hogy Dieter lírái túl egyszerûek. Ez idõ tájt a C.C. Catch hangzás nagyban különbözik a korábban „Sleazy hi- energy”-ként ismert hangzástól. 1989. nyarán mialatt C.C. Catch még Londonban tartózkodik, egy dalgyûjtemény jelenik meg Németországban, valamint más európai országokban, Super 20 címen. Az egyetlen kislemez, amely megjelenik tõle, az a klasszikus „Summer Kisses”. Habár ez egy nagyszerû dal, nem lett túlságosan sikeres. Pletykák kezdenek terjengeni és a C.C. Catch rajongók kezdik átlátni, hogy valami történt, vagy Caro-val, vagy Dieterrel. Amikor C.C. Catch a „Big Time” felvételén volt Londonban, mely az elsõ dal Dieter produkciója nélkül, akkor attól félt, hogy nem használhatja a mûvész nevét, a C.C. Catch-t, mivel ez Dieter által lett regisztrálva. Végül hosszas bírósági harcok után, melyet Dieter és Caro vívott egymással, egy megállapodás alapján, engedélyezték C.C. Catch-nek, hogy újra használhatja nevét.

A Dieter Bohlen hangzás befejeztével, egy új élet kezdõdik számára New York estéjén Spanyolországban, amikor is bemutatják Simon Napier Bell-nek (ex-menedzsere a Wham-nek, George Michael-nek). Amikor egy kis idõre Londonba költözik, Caroline Muller látogatást tesz Simon-nál és megkérdezi tõle, hogy mutat-e iránta érdeklõdést. És igen. Nem sokkal ezután Caro és Simon
hozzáfognak egy új album készítéséhez, olyan producerekkel együtt dolgozva, mint Avenue, Andy Taylor, (ex Duran-Duran), Jo Dworniak, dave Clayton, aki dolgozott együtt a Trannsvision Vamp-el, stb….C.C. Catch otthagyja a Hansa&BMG-t, mellyel egyidejûleg a Polygram (Metronome) tagjává válik. Az elsõ kislemez címe: „Big Time”. A hangzás sokkal másabb, mint amilyen korábban volt. Egy video clip is készül, amelyben ismét megmutatja mûvészi szépségét…ez alkalommal tapasztaltabb módon: Caro fekete, göndör hajjal.

„Nagyon boldog vagyok. Ez az elsõ alkalom, hogy egy album elkészítésénél az elejétõl a végéig ott lehettem. Senki nem döntött anélkül, hogy ki ne kérték volna a véleményemet, és 7 dal megírásánál én is közremûködtem. Úgy érzem, hogy most jött el az én idõm.” Tehát az elsõ kislemez, melynek megalkotásában Dieter Bohlen egyáltalán nem vett részt, 1989 végén jelent meg és még ugyanekkor a BMG kiadja „Baby I Need Your Love” címû kislemezét, és a „Classic” címû gyûjteményt, mely csak Dieter Bohlen régi dalait tartalmazza. Ez lehet az egyik oka, hogy a „Big Time” nem aratott túl nagy sikert ez idõ tájt. És amikor megjelenik a második kislemez a „Midnight Hour”, a BMG kiadja a „Good Guys Only Win In Movies”, valamint Spanyolországban a „The Decade 7” remixet. Ezt nevezhetjük bojkottnak, a BMG és Dieter Bohlen részérõl, mely C.C. Catch új albuma és kislemezei ellen irányul.
Amikor már mindenki látja a BMG Kiadó és C.C. Catch új kiadója között fennálló harcot, ez egy szilárd ténnyé válik. Amikor a „Hear What I Say” ( Hallani, amit mondok) címû albumról beszélünk, mely az elsõ album Dieter Bohlen közremûködése nélkül, úgy a címe is azt akarja elmagyarázni neki, hogy Caroline Muller „azt akarja hallani, amit Õ mond”, ahelyett, hogy Dieter Bohlen szavaira figyelne, C.C. Catch teljesen másképp énekel és a hangja is más, tulajdonképpen nagyon nehezen C.C.Catchfelismerhetõ olyan dalokban pl., mint a „I’m Gonna Miss You”, vagy a „Backgirl”. Az igazság az, hogy C.C. Catch sokkal képzettebb, mint a korábbi albumoknál és a dalok is teljesen másak, mint az elõzõekben.Ez után az album után C.C. Catch egyáltalán nem adott ki semmi mást. Bár 1998-ban úgy tûnt, mint aki visszatér a színpadra. A rap énekes Krayzee-vel énekelt együtt a legtöbb Közép-Európai országban, Németországban, Spanyolországban.

Rögtön azután, hogy a Modern Talking újraéled 1998-ban, C.C. Catch is visszatér, csak, hogy énekeljen. Caro, Dieterrel való kapcsolata ugyanolyan, mint korábban volt. Nem dolgoznak együtt, de még mindig barátok. 1998-ban a BMG kiadásában megjelenik egy új C.C. Catch kollekció, Best of ’98 címen, valamint egy Megamix, mely a legjobb Dieter Bohlen által alkotott C.C. Catch dalokból áll. De továbbra sincs semmi újdonság a régi rajongók számára, csak a felfrissített régi Dieter Bohlen dalok egy minõségibb hangzással.
Caro sikere mindig volt és lesz… Dieter Bohlennel, vagy nélküle. Õ mindig ugyanaz a Caro marad és a rajongók mindig meg fogják venni a CD-it és kazettáit, úgy Németországban, Spanyolországban, Oroszországban, mint Hong Kongban, Afrikában, avagy a messzi Északon, vagy Dél-Amerikában.

Mostanság (1999) Caronak írásos anyaga van egy utolsó új albumra, mely akkor jelenik meg, amikor megérett rá az idõ. Tapasztalata, melyet a zenei életben eltöltött 15 év folyamán szerzett, arra ösztönzik a C.C. Catch rajongókat, hogy tartsák életben Caro dalait és videóit.

És azt mindannyian tudjuk, hogy a ZENE soha nem öregszik meg, csak mi, és ha hû rajongókhoz méltón hiszünk benne, és bízunk, hitelt adunk a dalainak, akkor Caroline Catherina Muller örökké a legjobb énekesnõ marad.

Szeretünk azért, ami igazán vagy….DISZKÓ KIRÁLYNÕ.

The Twins
A Twins története

1980-ban Sven Dohrow és Ronny Schreinzer miután különbözõ együttesekben játszottak gitárosként és dobosként, elhatározták, hogy egy új bandát alakítanak közösen. Eleinte olyan együttesek voltak hatással rájuk, mint a Tubeway Army, Gary Numan, OMD és a Depeche Mode.

Ronny SchreinzerA név „Twins” (ikrek) egy kissé humorosnak tûnhet az angolul beszélõ rajongóknak, hiszen Sven és Ronny határozottan nem ikrek és a név önmagában nem igazán ötletes. A név azt takarja, ahogyan összedolgoznak, amikor közösen készítik zenéjüket. Tulajdonképpen más személy nem is vett részt a Twins albumának elkészítésében. Sven és Ronny egy személyben zeneszerzõ, rendezõ, zenész, és producer, valamint õk felelnek a végsõ termék keveréséért, tökéletesítéséért is. Elsõ kislemezük a „Desert Place” bombasiker lett a német tánc parketten és a dal újra kevert hosszú változata felkerült a US-Billboard-Dance listára 1981-ben. A nagy európai áttörést a „Face To Face” címû daluk hozta meg számukra, amikor felkerültek vele az olasz toplistára és 1983-ban egyike volt a legtöbbet eladott kislemezeknek Olaszországban.

A „Fece To Face” után még egy párszor az olasz toplista élére kerültek olyan dalokkal, mint pl. a „Not The Loving Kind”, vagy a „Ballet Dancer”. Számos európai országban elért sikerei hatására néhány német rádió játszani kezdte dalaikat és hirtelen a toplista élre került a „Ballet Dancer” címû számmal. Ebben az idõben nem igazán volt megszokott egy német disco együttesnek, hogy saját országukban érjen el sikereket. Következõ daluk mellyel felkerültek a német slágerlistára a „Love System” és a „Love In The Dark” volt.

Nagy sikerüknek következtében Sven-nek és Ronny-nak alapítaniuk kellett egy élõ zenekart, ugyanis aSven Dohrow rajongóik színpadon is akarták õket látni. A Twins-nek esélyük lett, hogy bebizonyítsák, hogy õk nem egy 1 slágeres zenekar és a rajongók alapján élõ koncertjei megérték pénzüket. Európa szerte turnéztak az új 5 tagú együttessel, beleértve egy dobost, aki minden show-t egy izgalmas estté varázsolt azzal, hogy fantasztikus aláfestést adott minden Twins dalnak. Egy kicsit késõbb ismét változott a zenekar felállása. Az, hogy Ronny éveken keresztül dobolt, lehetõvé tette, hogy a Twins még több izgalamat vigyen az élõ koncertekbe, azzal, hogy 2 dobossal játszott.

1987-ben, amikor a Twins túl volt sorrendben az ötödik albumon is "Hold On To Your Dreams" (1986), felajánlottak nekik egy szovjet turnét, mely Moszkvát és Leningrádot jelentette. Ez alatt a 10 koncert alatt lehetõségük volt, 120.000 fõs hallgatóság elõtt játszani.

Miután befejezték a turnét Swen és Ronny úgy döntött, hogy leállnak egy kicsit és saját stúdiojukban más zenészeknek lettek producerei. 1991- ben a Twins visszatért, amikor kiadtak egy remix albumot a legjobb dalaikból „The Classics remixed” címmel. A CD elsöprõ sikert aratott és úgy gondolták, hogy megérett az idõ arra, hogy egy új albummal is elõrukkoljanak. Majdnem 2 évet vett igénybe, hogy befejezzék ezt az albumot, mert olyan jóra akarták csinálni, amennyire csak lehet. Az album címe a „The Impossible Dream” és a „Tonight” címû szám, mely szerepelt az albumon még egyszer lehetõvé tette számukra, hogy meghódítsák a top listákat.
A „Greatest Hits CD-k sorozatának befejezéseként 1994-ben kiadták a „12 Inch Classics”címû CD-t, melyet hosszú változatok, mixek jellemeznek a legjobb dalaikra alapozva.

A közelmúltban a Twins az új zenekarával adott egy pár koncertet Németországban.
Ronny és Swen jelenleg egy új albumon dolgozik.

Styloo

1982/83
Az együttes eredeti felállása:
Alberto Signorini (becenevén Kid) - fõ vokál, billentyûs, programozó,
Tullio Colombo (becenevén David) - vokál, gitáros, billentyûs, programozó,
Maurizio Lucci - vokál, programozó


1983
Maurizio Lucci kivált az együttesbõl, és DJ Ryn’o az új tag. Megjelenik az elsõ kislemez, a Pretty Face (szeptemberben) Roberto Turatti és Micky Chieregato rendezésében, akik producerei Den Harrow-nak és Tom Hooker-nek is.

1984
A banda tovább dolgozott egy albumon Raiders Of The Lost Charts, melyet aztán nem adtak ki. Azonban megjelent a 2. kislemez, a Miss You. A b oldalon pedig a Pretty Face nek egy élõ változata lett rögzítve a Potenzai Ray televízió showban való szerepléskor. Ez volt az utolsó kislemez így együtt: Ryn’o kivált a csapatból.

1986
A Time Record kiadásában megjelent a Styloo 3. kislemeze, a Why? A b oldalon egy különös kompozíciója található Alberto Signorini és Tullio Colombo-nak, a The Ghost In Me.

1988
A Discomagic kiadásában megjelent Pretty Face Re-Edit kislemez, Mauro Farina és Giuliano Crivellente által remixált változatban. A b oldalon egy új szerzemény a Radiogame.Alberto Signorini 1984

1991
Discomagic kiadó ünnepli az italo-disco korszakot és 2 arany helyezett dalt adott ki, a Pretty Face eredeti változatát és a Miss You-t.

1992
My Dreams az új kislemez. A Styloo egyetlen eredeti tagja sem szerepel ezen a lemezen.

1993
A Pretty Face ’93 Remix egy újabb Pretty Face remix. A b oldalon szerepel egy új szám, a No Words.

Silent Circle
Axel Breitung (1957.08.21.): gitár,billentyûs hangszerek,ének
Martin Tychsen (1959.01.23.): ének,billentyûs hangszerek
CC Behrens (1955.12.12.): dob

Ki ne ismerné a legnagyobb slágereit ennek a sikeres együttesnek „ Touch In The Night”, „Stop The Rain In The Night”, „Moonlight Affair” és még sorolhatnám. A 80-as évek derekán állandó szereplõi voltak a slágerlistáknak, sikert sikerre halmoztak. A Silent Circle a kezdetektõl az egyik legjobb német producerrel, kiadóval dolgozott, Bernd Dietrich-el, akinek az elsõ alkalommal sikerült a bandát slágerlistára juttatni, illetve megismertetni a közönséggel. Elsõ albumuk "No.1" címmel 1986-ban jelent meg.

Amikor DJ Bobo és vele együtt Axel Breitung, mint társ-dalszövegíró és producer ismertté vált, akkor Axel saját együttesénél a Silent Circle-nél is felvállalta a producer szerepét.
Korábban Italo Boot Mix-eket remixelt és dolgozott együtt Thomas Anders-el (Modern Talking), Fancy-vel és még sok mással. Ezen korábbi sikernek köszönhetõen, a Silent Circle 1994-ben kiadta vadonatúj albumát, a „Back”-et, melyen hallható a sikeres „2Night” és a „Every Move Every Touch”. Felléptek a Tv-ben, a dalokat játszotta a rádió, és a turnéjuk folyamán több, mint 50 városba jutottak el. Az elõbb említett két nóta heteken keresztül a legjobb 15 dal közé tartozott. 1997-ben megjelenik a "Back II" ami tulajdonképpen az 1994-es album remixelt változata.

1998 a nagy visszatérés éve Több mint három éves szünet után. Az elsõ új kislemez a „One More Night/Be My Lover" ez év tavaszán jelent meg és az új album, a „Stories'Bout love” (1998 év végén jelent meg), melynek az énekes és zeneszerzõ Martin Tychsen volt a producere és saját stúdiójában az „In The Gardens”-ben lett felvéve. A Silent Circle tovább halmozta sikereit dallamos dance floor stílusával. A zenekar megtartotta stílusát, anélkül, hogy elfelejtette volna a mai divatot. 1999 áprilisában jelenik meg a „Night train” Maxi CD, mely 35 percnyi zenét tartalmaz. A legutóbbi sikerük mely szintén egy Maxi CD-n került forgalomba az „I Need A Woman” címû dal (2000 augusztus). Szintén 2000-ben egy válogatás album is megjelenik "Their Greatest Hits Of The 90's" címmel ami tulajdonképpen a negyedik best of lemezük 1991 óta. (Best Of Vol.I. 1991), (Best Of Vol.II. 1993),(Best Of III. 1998), ("Their Greatest Hits Of The 90's" 2000)

Savage
Roberto Zanetti

Roberto Zanetti mûvésznevén SAVAGE (szül.:1956 Olaszország, Massa) aki zeneszerzõ, vokalista, producer és üzletember egy személyben. Pályakezdése a mûvészet területén a 70-es években kezdõdött, amikor tagja lett a Santaro nevû bandának (leghíresebb daluk 1978-ban a „Souvenir” volt ami 200,000 példányban kelt el).

A 80-as évek elején úgy döntött, hogy pályafutását szóló karrierként folytatja. Az elsõ olasz lemeze az általa alapított Taxi zenekar elõadásában jelent meg: „To Miami”, „Kapsi cum”. A lemeznek õ maga volt a producere, 1983-ban adta ki Stargo néven. 1983 végén vette fel a ma is ismert nevet: Savage
SLEAZY ENERGY „Don’t Cry Tonight” meghódította egész Európát és mai napig remixelik. A lemez népszerûsége olyan nagy volt, hogy elhatározta követi a sikert és még ugyanabban az évben kiadta következõ lemezét, ugyanolyan stílusban, „Only You” címmel. Ez a dal része lett a klasszikus ITALO DISCO hangzásnak és manapság minden Hi- Energy-t játszó, komoly DJ listáján szerepel. Elsõ albuma a „Tonight” ugyancsak irtózatos sikert ért el, olyan dalokkal követve, mint a „Radio”, „Time”, „A Love Again”, „Celebrate”, „Love is Death”. 1989-ben vette fel a „I Just Died In Your Arms Tonight” címû dalt (egy Hi-Nrg változata a klasszikus tecno-popnak, eredetileg a „Cutting Crew”által kiadva). 1989-ben még kiadott egy albumot a legjobb dalaiból. 1994-ben jelent meg Strangelove címû albuma. Ez az album tartalmazott remixált dalokat a régi nótáiból, és 4 dalát a „Strangelove-nak (eredetileg a Depeche Mode írta).A Savage utolsó kislemeze a „Don’t You Want Me” volt, melyet a Dance World Attack Records (DWA) adott ki 1994-ben. Ez a nóta nem szerepelt egyik elõzõ albumán sem.

Roberto Zanetti producer is egyben (mûvésznéven Robyx). Honnan ez a név? Ez tulajdonképpen egy érdekes történet. Vissza kell mennünk az iskolás éveibe, hogy megértsük. Szokása volt rajzfilm figurákat rajzolgatni, és az egyik karaktere egy rock sztár volt, akit Robyxnak hívtak. Hogy mi volt a különleges ebben az alakban, azt nem tudom, de valószínûleg van valami magyarázat arra, hogy Zonetti miért ezt a karaktert választotta. Zonetti nem csak a saját dalainak volt producere, hanem más elõadók dalainak is. E. g. Claudio Mingardi „Star” (1984), Tango „Computerised Love”(1986), avagy Lena „Run To Me”(1987). Õ írta és volta producere a kedvenc olasz dalomnak a Rose-tól a „Magic Carillon”-nak (1983 ). Ice MC az egyik leghíresebb elõadó, akinek dalokat írt, mint pl. a „It’s a Rainy Day”, „Think About The Way”, „Take Away The Colours”és még sok mást. Tulajdonképpen Zonetti énekelt együtt Ice MC-vel. A legjobb példa rá Ice MC korábbi dala, az „Easy”. Yeah! Emlékszünk még a sorra:”…easy, easy to remeber..”. Ez volt maga a Savage. Ice MC mostanában adta ki új albumát, Dreadatour címmel, melynek nem RobyX volt a szerzõje, de õ remixelte a „Give Me The Light”-ot, mely megjelent az albumon. Ez a remix több vélemény szerint nagyszerû volt a Masterboy által szerzett eredetihez. Ice MC nõi partnere majdnem minden alakalommal Alexia volt (a másik Jasmine). Amikor Ice MC kivált, szóló karrierbe kezdett és Roberto Zanetti lett a producere. 1996-ban jelent meg nagyszerû albuma a „The Summer Is Crazy”( RobyX és DJ Dado remixelésében, melyet az 1996-ban kiadott legújabb albuma, a „Number One” követett. Roberto Zanetti Raimunda Navarr részére is szerzett dalokat („Jesahel”, „C:I:A😮😊 és a Double You („Please Don’t Go”, „We All Need Love”, Part Time Lover”, „Run To Me”, „Loving You”, és még sok más). Olyan mûvészeket támogat, mint pl. Corona, akinek a DWA-val van szerzõdése és Lee Marrow a producere.

Sandra
Név: Sandra Cretu
Szül. név: Sandra Ann Lauer
Szül.hely: Saarbruecken (Németország)
Szül.idõ: 1962. május 18.
Házasság: 1988. január 07.
Férje: Michael Cretu
Gyerekek: Nikita, Sebastian (ikrek)
Szül. idõ: 1995. július 06.
Hajszín: barna
Szem szín: barna
Testagasság: 1. 70 mhttp://www.discomusic.hu/images/stories//sandra.jpg
Sandra Lauer 1985-ben vált világhírûvé a „Maria Magdalena” címû dallal, habár ebben az idõben Japánban már maga mögött tudhatta a karrierjét megasztárként.

1962. május 18. Saarbrück, Németország, közel a francia határhoz. A német Karinnak és a francia születésû Robertnek megszületik 2. gyermekük. A lány, akit „SANDRA”-nak neveztek el.
Kislányként Sandra megosztotta szobáját 2 évvel idõsebb bátyjával, Gastonnal. A falakat kedvenceik, David & Shaun Cassidy poszterei borították. Az 5 $-os zsebpénzüket kedvenc kislemezeikre költötték.
10 évesen Sandra kapott egy gitárt és - zene tanárától akivel egy utcában laktak és egyben az iskolai tanára is volt- órákat kezdett venni. 12 évesen már biztosan tudta, hogy énekesnõ akar lenni!
Egy "gyermek dalversenyen” meglepte a hallgatóságot egy Olivia Newton-John dallal.

George Roman producer fedezte fel Sandrát 1976-ban és kiadta elsõ kislemezét „Andy My Freund” címmel. Gitár leckéi mellett Sandra 10 éven keresztül járt klasszikus balett órákra heti 2 alkalommal 3 órát. Ez azt jelentette, hogy a Saarbrücker-i városi színházban is voltak fellépései.

A szülei 1979-ben aláírtak egy szerzõdést, hogy 16 éves lányuk fõ énekesként beállhat a 3 tagú lány zenekarba az „Arabesque”-be. Az „Arabesque” Japánban olyan híres volt, mint ez idõ tájt Európában az Abba. 1979 és 1985 között Japánban 15 LP, 30 kislemez és egy CD jelent meg. Habár felléptek egy pár nagy német tv showban, az „Arabesque” mégsem tudta meghódítani Németországot. De azért Németországban is kiadtak 6 LP-t, átlagban 12 dallal, és 13 kislemezt.
Sandra különösen feltûnõ jelenség volt az „Arabesque”-ben, a szûk felsõivel, rövid szoknyáival, avagy a tipikus 70-es évekbeli erotikus disco-lady ruháival.
Sandra így nyilatkozott errõl az idõszakról: "Egy lány sem érezheti jól magát, ha ilyen öltözetben kell megjelennie a színpadon, de hozzátartozik a show-hatáshoz.. De nem csinálom többé!”

Az Arabesque feloszlása után 1985-ben kiadták szóló lemezét, a „Japan Isn’t wait” (német változata az Alphaville „Big In Japan” címû dalának) Nem csügged el a dal sikertelenségén. Barátjával, Michael Cretuval az Arabesque idején ismerkedik meg. Miután Michael elhagyja szülõföldjét, Romániát, nagy tapasztalatra tesz szert. 1977 óta rendezõje, producere a Boney M-nek, Peter Kentnek, Corneliusnak, és még sok másik mûvésznek., kiépített egy erõs csapatot Sandra körül.

1985 nyarán jelenik meg az elsõ „Sandra” csapat kislemeze. Az énekes és szövegíró Hubert Kemler (a „Hubert KaH” együttesbõl) adta az ötletet, hogy a dal címe a Bibliából ismert alak „Maria Magdalena” legyen. Ugyanakkor Hubert énekli a férfi szólamát a dalnak és a késõbb megjelent lemezen pedig háttérénekesként szólal meg. A dalnak õrületes sikere lett. 21 országban, Dél-Amerikától Egyiptomig, mindenhol elsõ helyet ér el a zenei listákon és további 5 országban szerepel a legjobb dal között.http://www.discomusic.hu/images/stories//sandra01.jpg
1986-ban a japán „Tokió Dalverseny” második helyezettje a „In The Heat Of The Night” címû dallal.
Egy évvel késõbb szerepelt a Tatort (Tetthely) német krimi sorozat „Salü-Palü” címû részében, élõ koncertezett Kelet-Európában és 1989. június 17-én a német televíziós játék, a „The Pyramid” (Die Pyramide) központi szereplõje volt. Közben, 1988. január 7-én feleségül ment Michael Cretuhoz és a komplett kiadóval-stúdióval és a teljes csapattal elköltözött a spanyol szigetre, Ibizára.
És a siker még nem ért véget! 1995. július 6-án megszülettek az ikrei. 2 bájos gyermek, Nikita és Sebastian. Születésük elõtt megjelent a „Won’t Run Away”, aztán 9. albuma ”Fading Shades” címmel, valamint feltûnik a hangja Michaels „Enigma” albumán is.

1997 végén kezdtek el terjengeni az elsõ pletykák arról, hogy 1998-ban megjelenik egy új album, és egy kislemez is az év végén. Végül 1999 májusában adnak ki 2 CD-t, „My Favourites” címmel, valamint egy remix változat is megjelenik egy CD-n, „Secret Land 99” címen.

Az elsõ új Sandra dalt 2001. október 1-én adták ki, „Forever” címmel. 2002. március 22-én megjelent a „Such A Shame”, 2002. április 29-én egy teljesen új Sandra album, „The Wheel Of Time”.
2003. szeptemberében egy DVD jelent meg, „The Complete History” címmel.

Ryan Paris
(Fabio Roscioli)

Ryan ParisRyan Paris (valódi nevén Fabio Roscioli) gitározni és színészkedni tanult. Színészi karrierjének fénypontja az volt, amikor a Sergio Leone rendezte, Robert De Niro, James Woods fõszereplésével készült „Once Upon A Time In America” (Volt egyszer egy Amerika (1984))címû filmben szerepelt.
Igazi áttörése a zenei színpadra 1983-ban történt, amikor Dolce Vita címû dalából több mint 5 millió példány kelt el világszerte, és az Italo-Disco zene valódi himnuszává vált. Ryan ennek a rendkívüli kislemeznek az elismeréseként 12 arany, 2 ezüst és 2 platina lemezt kapott, valamint meghívták minden fontos európai Tv Show-ba, mint pl.a „Top Of The Pops”-ba.

1996-ban az USA-ban turnézott és Ryan Paris együtt játszott egy zenei összejövetelen Al Jarreau-val, Stanley Clarke-val, a legendás progresszív jazz zenészekkel.

Mialatt Amszterdamban élt, 1989-ben Ryan társ producerként a híres DJ és producer Ben Liebrand-dal („Holiday Rap”, In The Air Tonight”😉 egyetemben remixelték a „Dolce Vita”-t.
A remix felkerült a holland Top Ten listára. Az angol „Face” magazin a legjobb kritikával jutalmazta.

Ryan dolgozott Enigma, a No Mercy, a Culture Beat producerével, és õ is volt producere pl. a Coca-Cola Inc.-nek. 2003-ban a német DJ-k társulása Ryan-nek ítélte a „Legjobb Oldi 2002” címet.

Patty Ryan


Patty RyanPatty Ryan éveken keresztül élvezhette a show-business-ben elért sikereit, úgy hazai, mint nemzetközi pályán. 18 ország slágerlistáin jelentek meg dalai, beleértve No. 1 dalokat is, Japánban, Hong-Kongban, Svájcban, Franciaországban és az USA-ban.

Legnagyobb slágere a „You are My Love, You Are My Life” több arany lemezt kapott szerte a világon. Különleges hangja van, mely könnyen felismerhetõ és hihetetlen nagy a hallgatói köre.
Ezen tulajdonsága sztáros varázsával párosítva lehetõvé tette Patty számára, hogy otthon és külföldön egyaránt, több gálaturnén sztárvendégként szerepelhessen, emlékezetes fellépésekkel pl. a Las Vegas-i Mirage-ban, Los Angeles-i Hall of Flame-ben. Showjai magukért beszélnek, úgy mint pl. a Párizsi fellépése Kylie Minogue-al. Karrierje tekintetében a japán és ázsiai szereplései ugyancsak említésre méltóak. Teltházas koncerttermek Japánban (Tokyo, Yokohama, Kyoto) Hong Kongban melyek turnéinak mérföldköveit jelentik. Számtalan fellépései gálasztárként, különbözõ tengerjáró hajókon, elõadásai ismert TV Showkban hazai és külföldi pályán (elsõ hely a ZDF hit parádéján) tovább emelték fénypontját a lelkes mûvésznek. Pár évvel ezelõtt Patty a német zenei biznisz egy új ösvényére lépett. Hála az új csapata támogatásának és a ténynek, hogy elõször életében menedzsere van, Patty Ryan egyre több nemzetközi sikernek örvendhet. Patty Ryan különbözõsége és a lehetõség, melyet a sport és a zene kombinálására kapott lehetõvé tette számára, hogy kulcs szereplõként lépjen fel több nagy méretû esten, pl. az „Americanisation-ben”; vagy az ATP döntõ teniszturnéján, a „Gerry Weber Open”, melyet a ZDF közvetített; a Bayernai Regina Halmich World Champion Fight-on ugyancsak a ZDF által közvetítve; az Ulf Kirsten által játszott, 2 millió televíziónézõ által (DSF) végigkísért döntõ futballmérkõzésen; valamint kb. 30 000 foci rajongóval a Drezdai Stadionban a WSV - Bayern Münich közötti mérkõzésen; Wuppertal-ban a teltházas Zoo Stadionban, melyet a volt német szövetségi elnök, Johannes Rau is végignézett a stadion 25 000 rajongójával együtt, valamint ezen kívül még millió tv nézõ is figyelemmel kísérte (ZDF, DSF, ARD) valamint a Steffi Graf jótékonysági gáláján (Interconti Berlin).

2004 újabb fénypontja az orosz koncert turné volt. Thomas Anders, Baccara, CC Catch, Bad Boys Blue, Lian Ross, Bananarama, Kaoma és az Opus szereplésével együtt 2 kiváló Megashown lépett fel (Moszkva😮lympic Stdion, Szentpétervár: New Ice Aréna)
Németországban megnyerte a „2005-ös év legjobb mûvésze” díjat. Mesés visszatérésekor 5-ször volt elsõ helyezett a dala a WDR4 Top13 listáján, zenei videóit gyakran adják a Goldstar Tv-n (Premiere). Ez a siker reméljük folytatódni fog.

Mr. Zivago
(Massimo Rastrelli)

Massimo Rastrelli gitárosként kezdte pályafutását, a dalszövegíró, Marco Mansini vezette együttesben. Legelsõ kislemezét, a „Little Russian”-t az Olasz „BMS” adta ki. Ezen felvétel hozzásegítette egy sokkal sikeresebb kislemezhez, a „Tell By Your Eyes” elkészítéséhez. (250 000-et adtak el belõle világszerte). 1992-ben Massimo, japán szerzõkkel fogott össze, hogy kiadja egyetlen teljes hosszúságú albumát, a „Tell By Your Eyes”-t. Ez az album az ázsiai piacon lett terítve kevésbé ismert dalokkal jellemezvén, mint pl. „Yesterday”, Sadness Is Like Snow”. Sajnálatomra ezeket a dalokat soha nem adták ki maxi lemezként. Massimo emlékezetes pillanatai közé tartozik, amikor fellépett a San Remo-i zenei fesztiválon Umberto Tozzi vokalistájaként.

Mike Mareen



Mike MareenMike Mareen 1949 november 9.-én Berlinben született, és Lüneburgban nõtt fel.
Elsõ zenei tapasztalatát a „Cemetary” nevû (nem disco) együttes dobosaként szerezte, beleértve a legendás hamburgi Star-Club-ban elõadott showkat is. Lelkes utazó, körbejárta a világot, hogy megtalálja saját zenei stílusát.
Éveken keresztül élt Amerikában, ahol számos amerikai együttesnek volt vokalistája. Hazatérvén színészetet tanult, zongoraleckéket vett azzal a céllal, hogy kibõvítse mûvészeti tudását. Extravagáns showinak köszönhetõen mûsorai a legjobban keresettek voltak Európa szerte.

1982-ben megalapította a „Night ’n’ Day Records” nevû sajaát lemezkiadóját. Fõ célja volt és célja is a fiatal mûvészek kezdésének segítése a zenei üzletben.
1984/85-ben Mike megalapítja a „Dance Control”-t, 1985-ben Chris Evans-Ironside-al koprodukcióban kiadják a „Dancing In The Dark” címû nótát, mely 27 országban állt a toplisták elsõ helyén. Show-i telt házasok voltak, melyet pl a Mexico Cityben 50.000-es hallgatóság elõtt játszott show bizonyít.

1986-ban a „Love Spy” volt a végsõ áttörés, mellyel Mike Mareen az „Olasz Disco Király” névvel beírta magát a nemzetközi zenei piacra.
Mai napig nincs olyan a „Régi Németországból” származó mûvész, aki több, mint 3000 rajongót hozott össze érkezési helyén (Mexikóban). Ebben az idõben minden hasonló stílusú mûvészt Mike Mareen-hez hasonlítottak.

Egyike azon kevés európainak, akik heteken keresztül különbözõ dalokkal rajta voltak az Amerikai Mike Mareen (1986)Billboard Charts-on. Nemzetközi sikere annak is tudható be, hogy olyan híres sztároknak dolgozott, mint Roberto Blanco,DJ’s Project, UK, és Shipra stb.

1987-ben Mike-nak ismét lett egy toplistás dala, kislemezével „Agent Of Liberty”, melynek különbözõ változatait mai napig adják a rádió csatornák.
Ez a siker hozzásegítette, hogy 1988 végén megjelenjen következõ nagylemeze „Let’s Start Now” címmel, mely mindennapossá vált az európai discókban.

1988 elején kiadta kislemezét, a „Stand Up”-ot. Mivel Mike Mareen tánczenéje olyan sikerre tett szert, hogy számos ismert klub DJ kérésére 1991-ben megjelent egy remix a klasszikus slágereibõl.

Mike Mareen engedélyezett magának egy kis pihenõt, hogy ismét lélegzethez jusson, majd 2004-ben visszatért a „Darkness and Light” címû új albumával- a legjobb újítások és sok egészen új dal- melynek barátaival együtt õ volt a producere, Chris Evans-Ironside, Holly Post, DJ-Producer-Crew-„Da Freaks”.

Mauro Farina


Mauro FarinaMauro Farina a zene megszemélyesítõje. A hét 7 napján, a nap 24 órájában zenén él, zenét eszik, iszik, lélegzik.


Brescia-ban, egy kis városban született Milano és Velence között. Gyermekként zeneileg a Beatles hatott rá legfõképpen, 6 évesen már összes számukat ismerte. Lemezgyûjteménye az „I Want To Hold Your Hand” megvásárlásával kezdõdött, és nem sokkal ezután megkapta élete elsõ gitárját és magától tanult rajta játszani. 11 évesen alapította elsõ zenekarát ALBATROS néven.

Az ALBATROS-ban Mauro ritmikus gitáron játszott és õ volt a banda fõ vokalistája. Beatles dalokat játszottak, mint a „Get Back”, „Hey Jude”, ahogyan más népszerû zenekarok is tették akkortájt. Természetesen iskolába is járt és 18 évesen egyetemre ment gépészmérnök szakra. Zene iránti szenvedélyessége viszont mindenek felett állt.

Mauro életében a következõ zenei lépés az volt, hogy 19 évesen beállt a 70-es, 80-as évek legjobb olasz zenei csoportjába, a Caravan-ba. A Caravan 15 éven keresztül szórakoztatta számtalan rajongóját nagyszerû zenei érzékükkel, stílusukkal, frissességükkel. Õk voltak az elsõ olasz csoport, akik olyan zenészeket utánoztak, mint Bobby Orlando, Sylvester, Patrick Cowley, K.C And The Sunshine Band, Giorgio Morder és még sok mást.

Aztán egy napon, amikor a Caravan 1975-ben egy veronai kastélyban 15000 rajongó elõtt játszott, összeismerkedett Giuliano Crivellente-vel, egy tehetséges fiatal virtuózzal, aki ekkor már keményen dolgozik lemezstúdiókban, együtt mûködik számos híres olasz zenésszel. Rögtön találkozásuk után nekiálltak együtt dalokat felvenni Giuliano stúdiójában, majd évek elteltével több, mint 1000 dalt írtak, 1500 dalnak voltak producerei, és több, mint 1,000,000 albumot, és jó pár millió kislemezt adtak el.

1981-ben Mauro Farina megalapította a Factory Sound Studio-t és a Saifam Group sr-t. Nem sokkal ezután, miután pár éven belül új producereket és zenészeket ismert meg, elsõ nagy slágere a Factory Sound Studio-tól a „Hey Hey Guy” volt Ken Lászlótól. Ennek a dalnak õrületesen nagy sikere volt, rengeteget adtak el belõle világszerte.

A 80-as években Mauro Farina és a Factory Sound Studio sok-sok sztár számtalan slágerét élvezhette. Zenéje az egész világon elterjedt, fõleg Japánban, Dél-Kelet Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Még a japán High-Energie stílus, mely mai napig kedvelt, megalakítását is neki tulajdonítják A 80-as évek végére Mauro megkapta elsõ arany lemezét, és ez a siker az 1990-es
években is folytatódott.

Ebben az idõben Mauro több kulcs emberrel ismerkedett meg, akik segítették, hogy további sikereket érjen el, és azzal, hogy az üzleti dolgai jobban mentek, több zenét tudott eladni. Johnny Di Martino, Fabio Serra, Fabio Turatti segítségével Mauro tovább tudott lépni, hogy a következõ 10 évben is számos kislemeznek legyen szövegírója, producere. Leginkább említésre méltó a „Tell By Your Side” Dr Zivago-tól, mely 500 000 példányban kelt el, a „What’s Up” D. J. Miko-tól 1 000 000 pédányban talált gazdára világszerte. Ez az 1990-es években történt, és ez fontos volt a The Saifam Group kiadónak, amikor olyan kiadók születtek, mint a 21st Century és a One Way Records és az egész bolygó élvezhette zenéjüket évrõl évre.

Manapság Mauro továbbra is folytatja briliáns munkáját, mint a The Saifam Group Elnöke és C. E. O.-ja.Öt különbözõ cég fut a The Saifam Group név alatt, valamint tulajdonosa hat stúdiónak és menedzsel (megdöbbentõ számú) 37 kiadót. Kapcsolatot létesített az amerikai Grammy nyertes Jeff Johnson-nal, az Interhit Records-tól és a The Saifam Group zenéjének amerikai gyûjteménye már nagy sikerként jelent meg.

Lime


A Lime-ot Denis és Denyse Lepage Denise és Denyse Lepage alkotta…és nem Joy Dorris és Chris Marsh. Igen, Chris és Joy (lásd alsó két kép) turnézott világszerte Lime-ként, de a Lime igazi hangja és tehetsége mögött a kanadai férj és feleség csapata bújik meg, melyben Denis a rendezõ és a producer, felesége Denyse pedig a dalszövegíró.
Hihetetlen karrierjük 1980-ban kezdõdött. Denis neve már ismert a kanadai zenei körforgásban, Kat Mandu, France Joli, Geraldine Hun, Freddy James, csak, hogy egy párat említsünk. Slágereinek köszönhetõen, Denis elhatározta, hogy itt az idõ, hogy belefogjon egy új, teljesen független produkcióba.

1980 nyarán Denis, Denyse segítségével összeállított egy listát azokból a dalokból, melyeket fel akart venni. Stúdióbeli társával, Joe La Greca-val (Carol Jiani mestere, producere) és George Cucuzella-val bevonultak a Montreal Sound Studios-ba, hogy a számos albumuk közül megalkossák az elsõt. Az elsõ 12” lemez a manapság klasszikusnak mondott „Your Love” volt. Egy energikus, felgyorsult lemez, mely azonnal elkezdett hódítani a slágerlistákon, az eredeti a Matra Records nyomásában. Kiadása utáni hetekben, valamint az amerikai klubok slágerlistáin való megjelenésekor, egyDenise és Denyse Lepage független kiadó, a Prism felvállalta a hazai pályán való megjelentetést. Egy erõs bemutató után, remixelték és újra kiadták, elõsegítvén ezzel a slágerlistán való életét. Az „Your Love” album összes dala megjelent kislemezeken, történetesen a Matra és a Prism között megosztva. Olyan slágereket hátrahagyva, mint a „Your My Magician”, „(Baby) I’ll Be Yours”, „It’s You”, „Agent 406”. Ez az album azért is volt különleges, mert ez az egyetlen album, melynek borítóján Denyse alakja szerepel. Az összes késõbbi albumon festmények, rajzok láthatóak.

Miután elsõ albumuk sikerét maximálisan kiélvezték, 1982 júliusában kiadták második albumukat a „Lime 2”-õt. Mivel ismét a Matra Records kiadásában jelent meg, a szövegnek, producernek és a keverés szabályainak ugyanaz volt a formulája. És még egyszer az összes dala megjelent 12” maxin, legyen az, az A avagy a B oldalon szereplõ. A 12” kislemezek a „Babe We’re Gonna Love Tonight”, „Wake Dream”és a „Come And Get Your Love” mindegyikére azonnal rávetette magát a falánk, high energy dance hallgatóság és azonnal a toplisták 10-es listáján szerepelt. Még egyszer a Prism kapta meg a számokat, az amerikai kiadásra. Ekkorra a Lime lett a pénzügyi fejõstehenük, és a szó szoros értelemében õk tartották felszínen a kiadót. Mivel az összes Maxi a Matra által lett kiadva és általuk vált slágerré, a Prism beállt a sorba és kiadott egy remixált változatot, mely garantálta a klub listákon való uralmát egész éven át. Ez az album volt az elsõ, melynek a borítóján mûvészi kép jelent meg a Graffiti Studiótól, mely a késõbbi összes borítót készítette. A nem megszokott képek a csapat egyik védjegyévé váltak.

Denise és Denyse Lepage1983-ra a Lime világsikerük csúcsára jutott. „Lime 3” ez év tavaszán jelent meg, mely a leguniverzálisabb albumuk. A siker az elsõ Maxival kezdõdött. A „Guilty” annak komor és sötét hangzásával egészen eltérõ volt a korábbi pezsgõ, rugalmas számoktól. A következõ 12"-es az „Angel Eyes” kevésbé volt sötét és levert hangulatú és a legromantikusabb szám a durva, szintetikus albumon. A harmadik lemez volt világszerte a legismertebb, mely áttört mindenféle etnikai, racionális szex klub vonalat. Az „On The Grid” sokakat késztetett elmélkedésre a mondanivalójával kapcsolatosan, az igazság nagyon tiszta és egyszerû, az akkori video õrületrõl szól. Ez az elsõ album, mely teljes egészében Roland Juno és Jupiter szintetizátorral készült, Denis által kezelve. Denis magára vállalta a producer szerepét is és még a keverési procedúrába is belekóstolt. Ugyancsak az egyetlen album volt, melyben az összes vokált Denis-nek és Denyse-nek nyilvánítottak, a korábbi és a késõbbi albumok nem tesznek említést a vokálról. A vegyesen kevert 12” a „Guilty/Angel Eyes” soha nem jelent meg egyetlen albumon sem. Valamikor 1982 és 1983 körül a Lime olyannyira sikeressé vált, hogy a személyes fellépésére valóJoy Dorris és Chris Marsh igény rendkívüli lett. Denis és Denyse azon választásának, hogy nem turnéznak számtalan oka volt. A koruk volt az egyik tényezõ, egyikük sem akarta a fárasztó utazást a világ körül, az egy estés fellépésekkel. A másik, a gondolat, hogy vajon elég vonzóak-e a korosztályuknak, a külsõ megjelenésük nem igazán volt szinkronban a hallgatóságukkal. Hosszú meghallgatások után 2 hasonló szintû vokállal rendelkezõ szõkét bíztak meg a Lime-ként való turnézással. Joy Dorris és Chris Marsh beváltak és bár nekem volt szerencsém 1984-ben megismerni illetve együtt dolgozni velük, nem tudok róluk külsõ információt mondani. Világkörüli turnéjuk ellenére az együttes 1984-es albuma, a „Sensual Sensation” nem hozott bombasikerû dalt. Csak a „I Don’t Wanna Lose You” és a „My Love” volt sikeres 1983-ban és 1984-ben az együttes világszerte turnézott, számos díjat kaptak. Az amerikai rajongók elragadtatottak voltak a klubokban való fellépéseiktõl. A DJ-ék bár tudták az igazságot, örömmel fogadták Joy-t és Chris-t, még az éves Billboard Disco Forum-on is szívesen fogadták. Amikor a duó élõben lépett fel, élõben énekelték az elõzetesen rögzített dalokat és nagyon sokan azt hitték, hogy õk az eredeti énekese.k Becsületüknek köszönhetõen, õk nem voltak olyanok, mint más híres 1980-as duó.(Milli Vanilli) 1985 volt az év, amikor a férj és feleségbõl álló csapat visszatért és mialatt egy új anyagot raktak össze, Matra felbérelte a New York-i ügyeletes tehetségeket Morales-t és Munzibai-t ( M&M), hogy az eddigi zenéket remixeljék egy új albumként, „Lime-The Greatest Hits”.
A „Greatest Hits” album a slágerlisták élére került és felfrissítette a csapat iránti érdeklõdést.1985-en megjelent egy új album, egy kissé új hangzással és egy nagyon más hangulattal. A Matra remix kiadása klubokban szerepelt, de gyorsan megkapta az engedélyt a TSR Records-tól az amerikai terjesztésre. Ezután a Matra és a TSR-tõl is a „Do Your Time On The Planet” következett, bár ez a slágerlisták alsóbb helyén szerepelt csak. Miközben a Matra és a TSR is kiadja az albumot és a 12”
dalt, a Matra úgy dönt, hogy megjelentet egy harmadik kis lemezt „Alive And Well” a háttérben „ I Am Falling In Love”, 1986 elején. Mindkét dal sikeresen szerepelt a klubokban és hozzásegítette az albumot, hogy aranylemez legyen. 1986-ban a csapat készen állt a 7. album kiadására, melynek címe a „Take That Love” és az elsõ 12"-es Matra kislemez mely Különbözõ reakciót váltott ki és nem volt egy bölcs választás címadó dalnak. A második 12” „Goldnigger”, mely ugyancsak lassú tempójú, a legnagyobb slágerükké vált az „Unexpected Lovers” óta. Ennek köszönhetõen a TSR Kiadó és a Both Kiadó is megjelentette a 2 oldalas „Cutie Pie”-t és a „Did You See That Girl”-t.

Joy Dorris és Chris MarshAz 1989-es „Brand New Day” kiadására a férj és feleség csapat megalkotott egy birodalmat, melynek saját élete volt. Denis és Denyse hozzásegítettek az albumhoz, de már elhatárolták magukat az egész színpadtól és Richard Buck-hoz irányították a produkciót. A vokálok ugyancsak kettéváltak Joy-tól és Chris-tõl az ominózus felvételre. Azt lehet mondani, hogy Joy-nak és Chris-nek ez volt pályaútjuk vége, ugyszintén a Lime slágergyártóinak számára is. A „Please Say You Will”, „Brand New Day”,
„Sentimentally Yours” a Karisma Kiadó által lettek kiadva és a slágerlistán elõkelõ helyre kerültek, ahogyan a klubok listáin is. Az album nem keltett fel ugyanilyen érdeklõdést és nem kereste meg egy amerikai kiadással. Talán a LePage anyagi kötelezettségének hiánya, vagy az anyag, illetve énekesek rendszertelensége okozta de bárhogyan is történt, gyorsan a süllyesztõbe csúszott. Ez idõ alatt Jeff Stregel és számos hölgy turnézott Lime-ként. Az elsõ hölgy, Kim Cermank Art Garfunkel felesége. Szilárd sláger hiányában, a rosszul elsült turnék okán a Lime hamarosan kikerült a körforgásból.

1991-ben Denis és Denyse õszinte buzgalommal tért vissza az íráshoz, szerepléshez, hogy megcsinálják az együttes 9. albumát, a „Caroline”-t. A különös hangzású „Caroline” az akkori New-Jack hangzással lett készítve. Ízléses választások, mint a „Never Say Never” és a „Web Of Desire” növelte az album eladási számát. De az ízlések és a stílusok megváltoztak és a Lime nem volt többé a régi.

2002-ben kiadtak egy új albumot a „Love Fury”-t. Denis tovább folytatja rendezését és munkáját más elõadókkal, a leg említésre méltóbb Los Del Mar és Ouba.

Joy

JoyA csapat egy kis ausztriai, 7500 lakosú városban, Bad Aussee-ben alakult. Freddy Jacklitsch (1960.01.22.), Manfred Temmel (1959.02.25.),Andy Schweitzer iskolatársak voltak,de érettségi után mindhárman más karriert építettek. Freddy német tanár lett, Mannfred DJ, Andy pedig a rendõrségnél szolgált. Aztán valahogyan mégiscsak összeröffentek és 1984-ben megalapították a Joy nevû együttest. Az elsõ kislemezük "Lost in Hong Kong" címmel, 1985 februárjában jelent meg. Ez nem volt túl nagy szám, de az új bandát említésre méltónak találta a sajtó. És ez nem volt hiábavaló, hiszen a következõ kislemezük a "Touch by Touch" (1985.szeptember) azonnal az Europai Top 20 Dance Charts-ban találta magát. Ennek a dalnak megvolt minden sajátossága, mely az együttes jellemzõjévé vált. A banda elsõ albumát "Hello"-ként adták ki és 5 héten keresztül vezetett számos slágerlistát. Ez nemzetközi sikereket hozott az együttes számára, több, mint 30 országban adták el albumaikat.

1986 nyarán ismét studióba vonulnak és felveszik második albumukat "Joy And Tears". A két album alapján a Joy egy sorozat koncertet adott amerikában, majd visszatérvén Európába, turnézott Németországban, Portugáliában, Olaszországban. Nemsokkal ezután (1989-ben), a Joy legtöbb daljának társ producere és billentyûse, Andy Schweitzer kiválik az együttesbõl, hogy szóló karrierbe kezdjen.Bár megkapta az engedélyt, hogy használja az eredeti "Joy" nevet a teljes album felvételére, ezt az albumot különbözõ kiadók, más-más címekkel adták ki, mint pl. "She's dancing Alone", vagy "Joy-3rd".Stílusa eléggé különbözik az eredeti albumétól, a zene határozottan békésebb, kevésbé groove-os.

A következõ években a rap és a tecno Európába való betörése, kiszorítja a színpadról a Joy-t, bár visszatérnek a színre az 1992-ben újra kiadott melodikus dalaikkal a "Best of Joy"-al. 1994-ben a csapat 2 eredeti tagja a MBG által megjelentet egy új kislemezt "Hello, Mrs Johnson" címmel. Majd miután egy új billentyûssel bõvülnek, még egy kislemezt adnak ki 1995-ben,"Felicidad" néven. Az együttes új tagjának neve Johannes Groebl (1960.01.30.) Bár nem olyan magas, mint a banda többi tagja,de személysége nem kevésbé kiváló. A "hobbiai" közé tartozik többek között a buddhizmus, és nem hivatalos értesülések szerint külöleges gyógyító erõvel rendelkezik.

1996-ban "Full of Joy" címmel egy teljes albumot vesznek fel a BMG közremûködésével, mely 12 dalt tartalmaz. Sajnálatos módon ,nyilvánosságra nem hozott okok miatt a CD-ket soha nem nyomták ki és a BMG-vel kötött szerzõdés hirtelen lejárt.Úgy néz ki, hogy jelenleg senkinek nincs meg a dalok kiadási joga