55
  • Cat #41
    erre hogy jutottál? :D
    csak mert naprendszerünk a virgo szuperklaszter közepe felé tart, most a Tejút síkjától 40 fényévre vagyunk, és mintegy 35 millió év múlva fogjuk keresztezni a síkot.
  • HUmanEmber41st
    #42
    Bocsi, én a VÉGSŐ SZINGULARITÁSRÓL kérdeztem..hogy miért volt ez a bizonyos ősrobbanás..mert a teória az, hogy ebben a szingularitásban gyűlik össze a világegyetem összes anyaga, majd valamitől felrobban...
    Teóriának jó..
  • ge3lan
    #43
    Neked gond,hogy van ilyen elmélet?
    Nem erőlteti rád senki.
    De egyelőre ez a legjobb, vagy tudsz jobbat?
    Hogy miért volt ösrobbanás azt nem tudjuk, valószínűleg nem is tudhatjuk meg, de azt se fogjuk tudni soha bizonyítani, hogy egyáltalán volt ősrobbanás.

    Egyébként a rossz elmélet is jobb mint, ha nem lenne elmélet.
  • Ahhoj
    #44
    biztos? biztos hogy jobb "biztosra" tudni a rosszat, mint tudni, hogy nem tudunk semmit? :)
    najó ez így nem a legjobb megfogalmazás, de egy rossz elméletet tudni sztem nem jobb mintha nem is lenne, mert rossz elméletből csak rossz következtetések és elméletek sora születik, és így tovább, ami már annyira nem jó :)
  • ge3lan
    #45
    Ez így erős túlzás, miért lenne csak rossz következménye?
    Ha valamiről tudjuk, hogy rossz, az jobb mint ha semmit sem tudnánk, mert így lehet helyesen alkalmazni és értelmes dolgokra következtetni belőle.Mindennek megvan az érvényességi köre.
    Egy dinnyére mondhatod, hogy kocka vagy gömb alakú és aztán elgonkodhatsz rajta hogyan tud gurulni.Vajon menyik ROSSZ modell lesz használhatóbb?

    Rossz volt feltételezni az anyag atomos szerkezetét?
    Felesleges volt a Thomson,Rutherford atommodell? Felesleges dolog az ideális gáz modell, vagy a klasszikus mechanika?
  • dez
    #46
    Minden elképzelhető lehetőséget számon kell tartani, persze súlyozva a valószínűségüket. (Így egy súlyozott variációs fraktál alakul ki.) Persze nem úgy, hogy egyetlen elképzelést 100%-nak veszünk, az összes többit meg 0-nak. Soha sem lehet tudni, hogy esetleg egy 0.0001%-osnak gondolt dologról kiderül, hogy jóval nagyobb a "valóságossági indexe". Volt már ilyen jópárszor. Egy XIX.sz.-i fizikusnak az égnek állna a haja a mai fizikától.
  • ge3lan
    #47
    Így van, ezért nem jó az a hozzáállás, hogy úgyse tudjuk, ezért ne is foglalkozzunk vele.
    MEg hogy semmivel se foglalkozzunk, mert esetleg valamit nem érthetünk meg vagy kiderül, hogy rosszat gondoltunk.
  • Tetsuo
    #48
    Ezt én már rég tudtam, s nemsokára hazamehetek! :)
  • lokko
    #49
    a periodikus világszemlélet már rég elbukott, amikor kimérték hogy gyorsulva tágul a világegyetem ... bimmm ... a legtöbb kozmológiai modell meghalva vala, lehet újakat csinálni. Most a M-elmélet az élvonalbali okoskodás, de én egy mukkot nem értek már az egészből, nekem a 10 dimeziós szúperhúrosdi is sok volt, főleg hogy 5 különböző de mégis a 11 dimenziós membránok világában ekvivalens modell jött ki rájuk ... az Einseini relativitást csak csak fel lehet fogni, de ezt bakker??? köpni nyelni nem tudok ...
  • BiroAndras
    #50
    A végső szingularitás nem fekete lyuk. De ez már mindegy, mert a legutóbbi mérések szerint gyorsulva tágulunk, így soha nem lesz összeomlás.
  • SirLord
    #51
    nem vágom mi a fekete juk definicioja...egyszercsak besziv mindent nem??(vagy folyamatosan)
  • BiroAndras
    #53
    http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/fiz_atom/fekete_lyuk.htm
    http://www.babylon5.hu/tech/feketelyuk-main.html
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk
  • Zocsi
    #54
    Hmmm... Már várom. Kiváncsi vagyok egy kér tészletre, mármint hogyan oldották meg. Bár én Martint nem így képzeltem L, de gondolom ezzel nem én vok 1edül.

    Egyvmit. nem értek. Ha a centrumban a gigafeketelyuk van, akkor hol van Trantor???

    Mindenesetre nekem nagyon tetszik, hogy ilyeneket is "tudunk" már. Érdekes hipotézizis. Számomra csak az furi, hogy ilyeneket ki "tudunk" mutatni, de a naprendszer konkrét struktúrájával, és határaival nem vagyunk tisztában... Hmmm...
  • BiroAndras
    #55
    "Számomra csak az furi, hogy ilyeneket ki "tudunk" mutatni, de a naprendszer konkrét struktúrájával, és határaival nem vagyunk tisztában..."

    A kulcsszavak : Méret, fényerő.

    Magyarul, ami nagy és világít, azt jól látjuk, ami kicsi és sötét, azt meg nem.
    A feketelyukkak ugyan nem világítnak, de ha a környezetükben elég sok anyag van, akkor az már világíthat. Plussz a körülöttük keringő csillagok mozgásából észrevehető a gravitációjuk.