Eltûnhet az Intel - Microsoft dominancia

Oldal 1 / 5Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#223
De jobb is ha abbahagyjátok az egymás mellett elbeszélõs vitát. (Vagyis nekem végülis mindegy.)

#222
Copper most sincs a VGA-kban, pedig néha hasznos lenne. Akkoriban blitter sem volt, és ami ma van, az is elég korlátozott (mondjuk van helyette más, ami már túlmutat rajta , de ezek relatíve nem olyan rég óta vannak). Akkor már DMA-ból ment Amigán a hang és lemezkezelés is, PC-n sokáig mindent a proci csinált. Sok volt neki, hidd el.

#221
Mi van? Stack-ból elég egy is szálanként. Az x86-os kód is egy csomó mindent a stack-ba pakol, csak ott ez nem egy utasítás.

#220
Nagyon le vagy maradva a témában (több évet): nyitott szabványos PPC procis alaplapokon futó AmigaOS változatok vannak ma már. (De ezt már leírtam. Szóval még csak nem is figyelsz oda, mit mond a másik. Ez mégcsak nem is vita.)

#219
Én is abbahagyom.
Még annyit hogy a rendszer szempontjából egyátalán nem mindegy mennyire tudtak együttmûködni azok a chipek a géppel (kompatibilitás, stb.) már ha kiegészítõ chipekrõl van szó egyátalán. Ez is nyilván tudható számunkra...Szerintem is az új információ hiányának közlése ez itt kettõnk között...

#218
Egyébként erre ugyanazt tudom mondani mint a RAM mennységének kérdésénél: Tapasztalatból tudom. Nemhogy a 25, de a 33, 40Mhz-s 386-os sem volt elég hozzá hogy sokmindenben gyorsabb legyen, demóknál(ASM) meg volt amiben talán még lassúbb is volt, sõt...

mir
#217
na jo, most hagytam abba. kiegeszito chipek minden rendszerhez voltak, es vannak. de ha nem kozolsz uj ionformaciot en nem koptatom a billentyuzetet.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#216
#178

#215
#124

mir
#214
arrol nem is beszelve, hogy a tobb regiszter miatt amennyivel kisebb a kod, annyival nagyobb a program valos memoriaigenye a megnovekedett call-stack miatt, hogy rogton eltunik az a kis elony, amit a kod emrete jelent.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#213
Tudod ha én meg a nagyhatalmú vezér lennék, lehet hogy sokminden máshogy lenne:) Vagy ha nem lettem volna olyan hülye, akkor még mindig lenne Amigám:) Azt a rendszert is jobban ismerném:) Meg sok minden is lehet, ha így meg úgy csinálnak valakik valamit.
Az mondjuk érdekes hogy te így tudod hogy kik hogy írtak meg akkor ezt azt:))
Nem tudom minek próbálsz lejáratni, írtam már egy másik topikban hogy demóból is volt mindkettõre és azokat ugyanazok írták. mintha nem is lett volna az akkori beszélgetésünk... Kár próbálokzni egyszerûen Pheel is meg te is látatlanban próbáltok valamirõl meggyõzni másokat.
Csak csináljátok nem én fogom kiröhögtetni magamat...

mir
#212
igen, azt is alairom, h azonos orajelen a motorola processzorai gyorsabbak voltak, mint az intel CPUi, de ~7 es 25 MHznel ez mar nem nem kompenzalja az orajelkulonbseget.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

mir
#211
ha a PCs valtozatot balfaszok irjak akkor az eredmenyek irrelevansak az architekturak osszehasonlitasaban. de ha te ezzel tisztaban vagy, akkor megintcsak nem tudom masnak nevezni mindezt, mint szandekos felremagyarazasnak.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#210
Akkor igen, ha ugyanazok az adatszerkezetek, de errõl ki beszélt? Én a programokról ítram...
"tehat ezt az 1M - 4M sort csak a demagogia gyonge probalkozasanak tartom."
Te annak tartod. Csak én ezt onnan tudom hogy mindkét géptípusból volt nekem példányom ezzel a paraméteraránnyal és bizony volt hogy programból is megvolt mindkettõre ugyanaz, vagy hasonló és Amigán fél vagy 1Mega kellett hozzá PC-n meg legalább 4, de talán még ritkán 8 is. És akkor az órajelrõl még ne is beszéljünk, pontosabban 1000*er volt róla szó, csak érdekes mindig mindenki úgy tesz mintha már nem emlékezne...

mir
#209
igen. es azt is mindenki tudja, hogy meg ha nemivel kisebb is a binaris kod merete ami az Amigahoz keszult, akkor sem lehet ez a kulonbseg nagyon sarkitott esetben SEM tobb, mint 20-30%, es emellett a tarolt adatok mindket rendszerben ugyan annyi helyet foglalnak el, ha ugyan azokat az adatszerkezeteket alkalmazzak.
tehat ezt az 1M - 4M sort csak a demagogia gyonge probalkozasanak tartom.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#208
Csak a tárolt adatok egész mások egyik platformon mint a másikon. Ezt meg mindenki tudja:)

mir
#207
ezt most ugy mondod, mintha nem lennel teljesen tisztaban azzal, hogy a programok meretenek a jelentos reszet a tarolt adatok foglaljak el. es ez 10 ev mulva meginkabb igaz volt.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#206
Pedig így van. Csak a PC-s gondolkodásmód és a PC-n felnõtt felfogás ezt nem tudja elfogadni. Hozzáteszem ugyanahhoz a feladathoz, programhoz, stb. elég kevesebb memória, de ezt mindenki tudja aki tisztában van azzal, hogy ha egy processzornak több regisztere, címzésmódja stb. van az tömörebb és gyorsabb formában tud valamit kezelni.
Nem beszélve a rendszer többi részérõl...

mir
#205
igen, es a vasarolk 99%at vagy a platformhoz-kotottseg, vagy a fanatizmus vezerli.
szerk: egy PCI sin moge bujtotott co-processzor heggesztes.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#204
Nem heggesztés. Erre cégek, gyártók adnak el kártyákat készen. Azt meg ezek után nem tudom honnan tudod hogy mi versenyképes és mi nem ha ilyen tájékozatlan vagy valamiben...

mir
#203
"Egyszerûen elég volt a legtöbb programhoz 1M ami a PC-n jó ha 4M-en futott."
erre mashogy nem lehet reagalni.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

mir
#202
igen... PPC bovitokartya... erdekes heggesztes. de tavolrol sem versenykepes alternativa egy nativ PPC rendszerre.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#201
Azt legalább elárultad, hogy fogalmad nincs a dolgoról és még csak el sem tudod képzelni mirõl van szó. A mások lejáratása helyett én inkább ezen gondolkodnék el... Mondtam már hogy ezzel a lenézõ a stílussal nem érsz el nálam semmit.
Ebbõl is látszik hogy aki a Windóz rendszerében jártas még koránt sem biztos hogy az informatikában is akkora profi.
Minden jót!

#200
Elárulom hogy az SGi-t és az Amiga4000-et együtt is használtak magas szintû grafikai mûveletekre és ezért ez a rendszer díjat is kapott.

A PC bõvíthetõsége pedig egy mese. Egy 386-ost ma nem igazán lehetne mai szintû grafkártyákkal meg hangkártyákkal, processzorokkal felszerelni, egyszerûen inkompatibilis, egy 1987-es Amiga2000eshez meg még ma is lehet G4-es processzorbõvítõkártyát és egyéb bõvítõkártyákat kapni, amit a bõvítõegységre lehet külön csatlakoztatni.

mir
#199
ezen hozzaszolas alapjan kijelentem, hogy a billentyuzetem rendeltetes szeru hasznalata soran bekovetkezo ertekvesztese joval nagyobb, mint amennyit erdemesnek tartok arra pazarolni, hogy a tenyekrol meggyozzelek, nomeg a harmadik vilagban ehezo stacokkal szemben is kiszurasnak erzem, hogy erre pazarlom az energiamat, inkabb megyek, es programozok jo kis .NETet, hugyozok a szellel szemben, esetleg hegyezek zabot, netantan nezek TVt, de meg az is lehet, h leulok a teraszra, es varom az UFOkat, mert annak joval tobb ertelme van...

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

mir
#198
grafika teren a unixokkal sosem tudott versenyezni. ha valaki komolyan ilyesmivel foglalkozott, akkor az altalaban a SUN fele vagy a SGI fele huzott, ha nem a SUN fele, akkor esetleg a HPhoz, IBMhez, vagy uram bocsa' a DEChoz.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

mir
#197
es mennyibe is kerult az az amiga PPC processzorral, hackelt PCIal? amugy meg azza legyutt sem volt olyan rugalmas, es bovitheto, mint a PC.

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#196
És hogy ne a levegõbe beszéljek a programozhatóság terén: a 68k eleve 32 bites volt (elõször még 16 biten érte el a proci a memóriát, de a kód szempontjából ez nem számított), a címzésmódokról, stb. már írtam, címezhetõ volt az egész memória, nem volt lapozás, nem volt protected mode, meg hasonló nyalánkságok, mint x86-on; akkoriban nagyon jó volt a HW (amit lehetett, azt DMA-ból és megszakítás-vezérelten csináltak), de úgy volt kodolgozva az OS, hogy csak azt használva teljesen HW függetlenül is lehetett progamot írni (amik ma is jól futnak); talán az OS (ami késõbb más területen is ismertté vált személyiségek írtak) fõbb erényeirõl már hallottatok, nem sorolom - a legalacsonyabb szintig ésszerûen, és többnyire bõvíthetõen volt kidolgozva. És ehhez hozzájön a csapatmunkában fejlesztett library-gyûjtemény, a minõségi munkára való törekvés, stb. Nem véletlenül volt nagy csalódás, hogy mindez kvázi kárba vészett (bár a remény hal meg utoljára).

#195
(Library = kb. mint a DLL, de jobb.)

#194
Csak 1-2 valódi tény: annyira korlátolt volt a rendszer, hogy úgy 6-7 éve le lett cserélve a proci PPC-re, megjelentek olyan bõvítõ kártyák, amik hídat képeztek a zorro és a PCI busz közé, azaz PCI kártyákkel is lehetett bõvíteni. És a korábbi programok többsége vígan futott PC-s grafkártyával, hangkártyával stb. (Már évekkel korábban támogatott lett a 24 bites megjelenítés, 16-bites hang, stb. De futottak rendesen még a legrégebbi programok is, ha OS-comliant módon lettek írva - mint a komolyabb programok többsége.) És néhány éve megjelentek olyan PPC-s alaplapok, amiken a régi Amigás chipsetekbõl egy tranzisztor sincs... Sokan használnak ma ilyet.

Programozás: én is sok ismerõsöm imádott Amigán programozni (akár HW-szinten, akár az OS-en keresztül), és voltak PC-s programozó ismerõsök is, õk egyátalán nem dícsérték a PC-t, inkább csak panaszkodtak az olyan dolgok miatt, amik Amigán sokkal egyszerûbbek voltak (az jobb átgondoltság, modernebb alapok által). Valószínû ma már jobb a helyzet, a különféle PC-s fejlesztõi környezetek kényelmesebbé teszik a fejlesztést. (Mondjuk olyan áron, hogy sokkal több erõforrást is igényelnek.)

Egyébként az Amigán már nagyon sok éve létezett a nyílt forráskódú fejlesztés, vagy említhetném (ezzel kapcsolatban is) a Library-gyûjteményt, amitnek egy nagyon jó nyilvántartása volt, és nagyon sok program használta õket. Így afféle kvázi szabványok is kialakultak. Igazi komoly közösségi munka volt. (De gondolom, az ilyesmi a MS-fanatikusok szemében igazi vörös posztó. Bocs.)

#193
Aha. Mostmár szerintem is :-)) Kösz az infót:) 10éve volt de talán most is tanulhatok az esetbõl:)
Bár a Windows már koránt sem csak ilyenektõl fagy:( (jó lehet hogy a DOS sem).

h4x0r
#192
Az sztem az Illegal operation miatt volt :-)))

\"No boom today. Boom tomorrow. There\'s always a boom tomorrow. What? Look, somebody\'s got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!\" -- Lt. Cmd. Ivanova

#191
Régen játszottam DOS alatt írtam kamu .com file-t:) Létrehoztam és beleírtam a file editorral találomra néhány karaktert és resetelt:) Ez lett volna az? De inkább lefagyott ha nem resetelt, úgyhogy veszélyes játék volt.

h4x0r
#190
nem meghalt. ez egy "tisztesseges" reboot volt (amennyire DOS alatt egy reboot tisztesseges volt :-). Egy jmp tipusu, hosszu ugras volt.

\"No boom today. Boom tomorrow. There\'s always a boom tomorrow. What? Look, somebody\'s got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!\" -- Lt. Cmd. Ivanova

#189
Ennek sok értelme van... Dedó... Inkább térjünk vissza az ablakos esethez.

#188
Hja, igen, a kooperatív multitask idejében (Win3.1 és állítólag Win95 is) meg elég volt 1db utasítás a teljes leálláshoz (halt). Illetve nem tudom, hogy ez csak vicc-e, szal nem tudom, van-e, volt-e halt x86-on.

Pheel
#187
Van 4 byteos is, régen tudtam fejbõl :D
h4x0r
#186
Egy dosos warm v. cold boot (nem tom melyik) 8-9 byte :-)

\"No boom today. Boom tomorrow. There\'s always a boom tomorrow. What? Look, somebody\'s got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!\" -- Lt. Cmd. Ivanova

Pheel
#185
"Amugy vannak meg elf a.out, stb. binarisok is. Tudod hol"
Uhh! Kimaradt. Persze, hogy tudom. Ezúton is szeretném megkövetni az érintetteket. Sajnálom. :>>>>
h4x0r
#184
Huh, ez van, ha az ember programzik egy kicsit, csak ugy a szintenmaradas kedveert :-)

Laci: "Komoly?" Mi komoly? A konyv? Azt csak poennak szantam. De meg barmi lehet.

Pheel: Tenyleg, a .com fileok max. egy szegmensnyiek lehetnek, azaz 64K-100 byte (parameterek, stb.). De nincs semmilyen fejlecuk. Az exekre nincs semmilyen kikotes. Amugy vannak meg elf a.out, stb. binarisok is. Tudod hol >:-)

Amugy van nemi DOSos assemblys tapasztalatom 8-)

\"No boom today. Boom tomorrow. There\'s always a boom tomorrow. What? Look, somebody\'s got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!\" -- Lt. Cmd. Ivanova

#183
(Ja és a MS+Intel már akkor nagyon szervezkedett, nem akarták kiengedni a markukból a kecsegtetõ lehetõségeket.) Szóval szerintem alaposan befûtöttek volna a Commodore-nak, ha a levesükbe köp.

#182
Az egydüli dolog, ami igaz, hogy el volt hanyagolva az üzleti piac (itt fõleg a nyilvántartóprogramokra goldolok), de ez is nem kis részben a Commodore hibája, ami elsõsorban új home-computerként reklámozta az Amigát, és annak is tekintette. De ez egyátalán nem azt jelenti, hogy csak játékok lettek volna, pl. Amigára jelentek meg az elsõ (legalábbis kommersziális) ray-tracer és egyéb animációs programok. PC-n csak évekkek késõbb lettek ilyenek, fõleg, hogy az akkori PC 16 színû, lassú képernyõjén nem sok értelme lett volna. De még a 256 színû VGA-n sem. Akkoriban egy csomó videostúdióban Amigák voltak, PC max. a titkárnõnél volt.

Pheel
#181
ASMben a com-os változat lehet vagy 80-100 byte?
#180
Nevetséges, amit írsz. Tökéletesen laikus vagy Amiga ügyben. Minden mondat téves.

#179
Mellesleg a 8.6kB is jóval több, mint a fél kilobájt (vagy még kevesebb), amennyi a command-line-os hello world! lehet AmigaOS-en.

#178
Van egy tippem, hogy honnan jön a 64KB. Egy lefordított, gépi kódú programban lehetnek abszolút (konkrét memóriacím) és relataív ugrások, címzések. x86-on az abszolút ugrások, stb., nagyon kezdetlegesen vannak megoldva, ehhez kell a kacifántos memóriakezelés. 68k-n, PPC ezzel semmi ilyesmi gond nincs! (Egy ügyes kis relokáció van.) A relatív címzéseknél egy 8 v. 16 bites offset van, ami a pillanatnyi programszámláló értékéhez adódik hozzá. 16 bites offset esetén 64k-ban lehet címezgetni (pontosabban adott címtõl számolva -32768 és +32767 között).

Tehát itt van még egy dolog, ami miatt eleve hosszabb az x86-os exe ("memóriamenedzsment")...

#177
Egy kis pontosítás: nem sima command line-os hello world!-rõl van szó, hanem olyanról, ami megnyit egy ablakot, és oda írja ki.

mir
#176
viszont en 10 sorban irok meg egy LDAP-keresest<#beka2>

When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?

#175
"...a m$ rendszerre orom volt fejleszteni, es most is az, az amigara nem"
Kb. ilyenekre gondoltam amikor azt írtam hogy csak a TE VÉLEMÉNYED (ha egyáltalán tényleg az). Sok olyat ismerek, aki bizony sokkal jobban szeret még most is Amigára fejleszteni...
Vajon miért volt a nyolcvanas évek végén az egyik legjobb szoftverellátottságú gép az Amiga?
Továbbra is attól tartok a piac az ami az uralkodó WinPC platform uralmáról döntött, nem az hogy olyan jó lenne, mert szerintem meg (és sokak szerint sem) nem az...

#174
Elhiheted hogy nem mindenki gondolja így és fõleg azok nem akik nemcsak a Win alatt fejlesztenek x86 környezetben. Persze tudom én hogy köztük is van aki így gondolja, de nem a többség. Talán ez sem véletlen.
Egyébként azok szokták az Amiga fejlesztõkörnyezetét hátrányosnak mondani akik csak próbálgatták, ez egy másik topikban is elõjött régebben, ahol valaki elismerte, hogy nem sokat próbálgatta és azt is hogy lehet hogy nem is olyan rossz neki sem az a környezet.

Oldal 1 / 5Következő →