Repülési engedélyt kaptak a Bigelow űrmodulok

"és a családban fejenként 2-3 mobil teló van"

Fejenkent 2-3 kez is dukal hozza? <#idiota>

na akkor még1x, máshonnan...

Év autója 1908



Év autója 2004.
Alig van különbség. Pláne, hogy ez utóbbi hibrid üzemû.

Hehe, dettó 😄 1995-ben láttam elõször internetet valami hulladék gépeken windows 3.11 alól az egyetem géptermében 😄 És szerintem is pont hogy a nagy változások korában élünk, ha csak az elsõ commodore16-osomat hasonlítom össze a mai gépemmel, vagy azt nézem, hogy amikor én voltam gyerek, színes TV nem hogy luxus volt, de alig-alig volt valakinek, és Dacia volt a családi autó 😄 És a legjobb, hogy ezek a technológiai-társadalmi vívmányok, mint pl. az internet nem egy kiválasztott szûk réteg számára elérhetõek, hanem effektív a társadalom egésze számára.

Cifu, téged idõsebbnek gondoltalak ;P

ennek ellenére még a fogorvos is többszáz éves barbár módszerekkel dolgozik

Egyáltalán jársz te fogorvoshoz? Mert az orvosi pneumatikus fúrógép nem éppen többszáz éves találmány, ahogy a a nyálelszívó gép vagy a implantációs fogpótlás sem... 😊))

Amúgy a lent igencsak felsoroltak pár dolgot a változások terén, én csak egyre hívnám fel a figyelmet: most interneten keresztül kommunikálsz, valószinüleg szélessávú internetkapcsolattal, és ebben nincs semmi rendkívûli. Én elõször 1994-ben találkoztam az internettel (16 évesen), UNIX gépen. Hát mit ne mondjak, azért kicsit megváltozott mára...

Pl. az én gyerekkoromban a vezetékes telefon és a színes TV luxuscikkek voltak. Ma meg 19 colos LCD moncsin nézek TV-t, és a családban fejenként 2-3 mobil teló van.
És újra nincs vezetékes telefonunk... mégis van ami ugyanolyan. 😊

Persze vannak dolgok, amik lassabban változnak.

Te nem tudom mikor voltál gyerek, de az én gyerekkorom óta igen nagyot változott a világ. Pedig én sem vagyok túl öreg...<#vigyor3>

21. sz. LOL

nap mint nap azt hallani, hogy a tudományok így meg úgy

ennek ellenére még a fogorvos is többszáz éves barbár módszerekkel dolgozik és még hány ilyen területe van a hétköznapoknak. még egy nyomi vihart esetén sem mehet a gép folyamatosan.

nagyon szép a pentinyuszi 4 is, de én egyáltalán nem érzem a különbséget a gyerekkorom beli és a mostani világ között...szerintem egy helyben toporgunk...

nem tom de egy kisebb meteor vagy egyéb kavics érkezése esetén talán egy masszívabb kaszni jobban bírná, bár feltételezem akkor meg a felvitele lenne szép mûsorszám

Sztem tart már ott a mûanyag- és kémiaipar, hogy elérjék a kellõ anyagminõséget egy ilyen ûrlufihoz. - és gondolom már szerepet kapnak nanotech anyagok is...

Amúgy meg elég innovatív az egész, csak gratulálni tudok a fejlesztõknek. (Szokjunk már le "a merev, fémtest a legerõsebb" felfogásról, a XXI. században élünk vagy mi)<#integet2>

gumi ûrállomásra gumi asztronautákat, és guminõt!!!

Nyilván nem úgy kell elképzelni ezeket a felfújható ûrállomásokat, mint egy eccerû felfúható csónakot, egész más anyagfelhasználás lehet. Fõleg annak tudatában, hogy már itt is rengeteget lehetett hallani az ûrben keringõ szemétrõl, ami nagyon veszélyes az ûrállomásra (ISS) nézve. Persze, ez a felfújható csoda, ha találkozna egy rendesen felgyorsult szeméttel, akkor nagyobb kárt szenvedne, mint az ISS, de a komoly teszteléseken ezekre biztos odafigyeltek. Tehát ez egy nagyon biztonságos lufi lakás lehet <#violent>

last stand (Led Zeppelin)

Szerintem ha szivárog a levegõ és nem tudják elháritani akkor csak elméleti kérdés, hogy felfújható vagy sem. Különben csak annyiban különbözik hogy nincs szilárd váza, mint a hagyományos moduloknak, de ez nem hátrány. Sõt kisseb ütközések esetén még elõny is lehet (lásd MIR) a rugalmassága.

Levegõ: nos igazából csak két dologra kell ügyelni

1.: Ki kell vonni a levegõbõl a CO2-õt. Erre speciális szûrõket használnak, amelyek szépen megkötik a CO2-õt (az ûrsiklókban pl. a teljes belsõ levegõmennyiség átfordul 7 percenként ezeken a szûrõkön).
2.: Pótolni kell a fogyó oxigént.

Gyakorlatilag tehát csak oxigént kell felvinni, amit nagy nyomású tartályokban szállítanak, és egy-egy tartály napokra, hetekre elég lehet.

Víz: Ez az egyik legnagyobb tétel, egy-egy embernek napi szinten mintegy 2 liter vízre van szüksége, ezért az ellátóhajók (az ISS esetén eddig az orosz Progresz, hamarosan az európai Jules Verne) többszáz liter vizet visznek fel. Az ûrhajókban kevésbé probléma, mert az Hidrogén-Oxigén üzemanyagcellák (amelyek pl. az amerikai ûrhajókban az Apolló óta mindig a fõ energiaforrást jelentik) a reakcióból fakadóan folyamatosan termelnek vízet, ám az ûrállomásokon napellemeket használnak.

Élelem: Az ûrsiklókon pl. fõleg dehidratált élelmiszert visznek, amelybõl minden vizet kivontak, az ûrben csak vizet kell hozzá adni, meg kell melegíteni, és már fogyasztható is (kb. olyasmi, mint a levesporok). Az ûrállomáson is mindenféle trükköt bevetnek, hogy tápláló, egészséges és ugyanakkor kis helyigényû és könnyû élelmiszert biztosítsanak.

Visznek a batyuban szalonnát kóbászt és hagymát

Lehet hogy ez hülyeség, de soha nem értettem, hogy honnan van nekik ott fenn hetekig levegõ kaja meg víz? De fõleg a levegõ

Megyek a gombostûvel!!! 😄

Én se. 😊

Szvsz jó hír az, hogy pont kis, nem profit-, hanem eredményorientált cégekrõl van szó, és nem multikról...

Szódásszifonnal fellehet fújni ? 😊

Ahogy elolvastam a hírt , a sok cégnév láttán nem sok jó jutott eszembe, de azért reméljük ,hogy nem észnélküli profithajhászással fogják megfojtani a még csak kibontakozóban lévõ ûr-turizmust/utazást , hanem mérséklik emberi kapzsiságukat és elõrelendítik az egész emberiséget ..

Mézga Aladár feeling 😄D

bár én nagyon szeretnék kijutni oda, de egy felfújható dologban akármit mondanának nem érezném biztonságban magam