A Titán felett lebegve

Felteszem igen, bár errõl nem találtam semmi konkrétat.

(Gondolom, a hibák észrevehetõsége, és/vagy az azokkal szembeni nagyobb érzéketlenség végett eleve nem 1:1-ben használják a kapacitást, hanem hibajavító kódolást alkalmaznak, mint pl. az audio-CD-k.)

Ha nem gond az angol nyelv, akkor nézd meg ezt az oldalt, vagy a NASA hivatalos Hivatalos Cassini weblapját.

A különféle alrendszereknek saját memóriájuk van, de az föld felé küldendõ tudományos adatok pl. 2db 2Gbites (250Mbyte-os) DRAM-ban vannak eltárolva, amelyek (noha a sugárzástól való védelem miatt 1.2cm vastag aluminium dobozban foglal helyet) a küldetés végére várhatóan annyira károsodnak a napból és az ûrbõl érkezõ sugárzástól, hogy tárolókapacitásuk 10%-al csökken.

Kíváncsi vok még milyen cuccok vannak a szondán. Pl memória milyen van s mekkora? Meg stb..

Ne flameljetek már, legyen peace, legalább, itt a Tudományos hírek topicokban már... <#szomoru1>

Tessék, ha már errõl szól a diskurzus, akkor itt egy (valódi) színes kép a Titánról by Cassini:



És itt a magyarázó szöveg:

"Images taken through blue, green and red filters were combined to create this natural color view."

Latom a hazamat! <#alien>

Már bocs, de szerintem #3 óta te kötözködsz... Csak nem CCD kamera van bennük? Igen? Na és színszûrõk vannak-e hozzá? Vannak? Na mostmár lehet kérdezni, hogy mirõl beszélünk! Lényeg, hogy Cifu mondta meg a valós okot, hogy miért kevés a színes kép.

Ha elfér a memóriájában, készíthet több képet gyors egymásutánban.

Látom a kötözködés megy. Szerinted milyen kamera van a Cassinin vagy a Huygensen? Vagy általában bármilyen ûrszondán?

Na ja, de Vegeta (#2) nem azt mondta, hogy a CCD miért nem képes színes képet készíteni...

Ne sírjatok már a színes képek után! Majd arra hajózok a Napvitorlásommal, oszt' küldök majd a telefonomról színeset!<#vigyor2><#vigyor2><#vigyor2>

"Attól, hogy CCD, még lehetne színes a fotó - a megfelelõ színszûrõk használatával, mint úgy általában."

Szerintem meg a te hozzászólásodnak nem volt értelme. A CCD lát színeket? Nem. Akkor meg mirõl is beszélünk? Még szép, hogy színszûrõkkel lehet színes képet készíteni, ezt szerintem senki sem vonta kétségbe.

és közben több százezer kilométert halad a szonda, mindegyik képet más szögbõl készítve, a bolygó más részérõl :o

Hát, érthetõ, de talán készíthettek volna 1db színes képet róla még távolabbról, amikor még ráfért volna egy 1024x1024-es képe.
Azért "poénos" volna minden figyelemre méltó Naprendszeri égitestrõl rendelkezni legalább egy ilyen "kisebb" felbontûsú (nem hamis, mert.. csak :) - illetve, lehetnek hamis színesek is, csak ne utólag színezett monokróm kép legyen, hanem pl. 3 bármilyen színszûrõs kép vörös-zöld-kékké alakítása) színes képpel. Az a laikusoknak (mint pl. én) talán jobban bejönne, ami által még jobban a köztudatban lenne az ûrkutatás.
Vagy túl kevés a fény hozzá, hogy még színszûrõkkel is élvezhezõ legyen? A fenti kép is kicsit zajos, pedig úgy tûnik, színszûrõ nélküli. (A színszûrõ kizárja a beérkezõ fény nagy részét a csak egy hullámhossz(-sáv) átengedésével.)

Dehogynem, csak éppen ugye a szonda folyamatosan mozgásban van, tehát ahhoz, hogy szines képet csináljon, egymás után ugyanazzal a beállítással kell (legalább) 3 szinszûrõvel készítenie képet, és ebbõl lehet aztán majd egy szines képet összehozni - és egy kép ekkor még csak 1024x1024 pixeles. A problémát az okozza, hogy egyfelõl a képek elkészítése idõbe és energiába kerül, másfelõl a kész vörös/zöld/kék képeket egyenként kell elküldeni a földre, márpedig az adatkapcsolat egyfelõl viszonylag kis sebességû (ideális esetben 365 KB/s), akadnak fennakadások benne (kissebb-nagyobb idõre még meg is szakadhat teljesen, így az adatok (itt: képek) egy része el is veszhet) és ezen az összes alrendszer adatainak osztoznia kell, amelybõl az ISS (Imaging Science Subsystem) csak egy. A fenti óriásképhez bizony több tucat képet kell készíteni, és ez csak egy színszûrõvel készült kép - szines esetén meg 3x ennyi felvétel kellene, ami 3x annyi idõ és 3x akkora adatmennyiség, amit sikerrel el kell jutattni a földre...

A 3x annyi idõre gondolsz? Az egy másik dolog...

Tehát a sok beszerelt színszûrõ nagy részét nem használják? Csodálkoznék. Inkább azt hinném, mindegyikkel csinálnak képeket. Akkor ki lehetne választani a nekünk megfelelõ hármat (vörös-zöld-kék).

Nem-nem, a problémát már leírtam: több szinszûrõvel kell elkészíteni a képeket (ugye ez a nagy kép több kis képbõl, mozaikszerûen lett összerakva), ami sokkal több idõt és energiát igényel. Valószinüleg azért nem készítettek ilyen részletességû valódi szines képet, mert egész egyszerûen tudományos kutatáshos számukra megfelel a fekete-fehér kép, "átlag" embereknek meg akár utólag is kiszinezhetnék: a hold szineit ismerik, tehát semmi akadálya egy hamis szines képnek, talán elöbb-utóbb valaki azt is megcsinálja - a laikusoknak meg olyan mindegy, hogy eredeti szines, vagy hamis szines kép.
(errõl anno volt egy szép kis flame egy másik fórumban, ahol egy illetõ berakott egy tényleg szép HST képet, hogy lám, milyen szép szines képeket is csinál az ûrtávcsõ. Erre valaki meg becopyzta az eredeti weboldalon lévõ angol kisérõszöveget, mely szépen kifejtette, hogy egy hamis szines képet látunk... :)))

szerintem ez a kép szép szines is lehetne , de úgyse a valódi , emberi szem számára látható szinekkel lenne tele .. ezért simán fekete fehérbe nyomták ki..

olvasd el Cifu hozzászólását ..

Már nem azért, de mrzool #3-as hozzászólásának nem volt túl sok értelme. <#vigyor> (Attól, hogy CCD, még lehetne színes a fotó - a megfelelõ színszûrõk használatával, mint úgy általában.)

NC...

látom nem értettétek a kérdésem, na mindegy, azért köszi

azt is hozzá kell tenni, hogy kutatási szempontból a klasszikus szines kép használhatatlan, csak számunkra érdekes - csak azért csinálják hogy az egyszeri ember is rácsodálkozhasson, és ne pampogjon ha egy politikus azt mondja hogy több támogatást kell adni a csillagászoknak :)

Miután a (jobb minõségû) digitális fényképezõgépek többsége szintén CCD technológiát használ, a kérdés ugye felesleges - az alapelv ugyanaz.

A Cassini-nek két kamerája van, egy széles látószögû (WAC) 200mm-es fókusztávolsággal és 3.5°-os látószöggel, valamint egy keskenylátószögû (NAC) 2000mm-es fokusztávolsággal és 0.35°-os látószöggel. Mindkét kamerának egy-egy 1024x1024 pixeles CCD-je van. A CCD-k ugye csak egy 'szint' látnak, ezért a WAC-nek 18 szûrõje van (380-1100 nm közötti hullámhossz), az NAC-nek pedig 24 (200-1100 nm közötti hullámhosszon). Ugye az ember a 400-700 nm közötti hullámhosszon lát (400nm az indigó, 700nm már vörös infrába hajló része), tehát a szonda "szeme" többet képes látni, mint az ember.

Az "egyszerû" fotón, amit te itt mondasz ugye (minimum) három szûrõvel kell felvételt készíteni, ez pedig 3x annyi idõ, 3x energiafelhasználás és a többi. Ettõl függetlenül tévedésben élsz: a Cassini több szines képet is készített, mondjuk nézd meg a Jupiterrõl készített képeit....

Csak egy buta kérdés:
mért nem hagyományos képeket csinálnak? olyan átlagosat, mint amilyet a földön állva nyomsz egy gombot a digit gépeden??? egyszerü képet ember által láthato átlagos tartományban??? ,ért keell ilyen bonyolultan összerakni a képet?
jo persze kell elemzöknek ilyen kép is, de még soha nem láttam egyszerü fotot....

Természetesen használnak színszûrõket, nem is keveset - soha nem állítottam ennek ellenkezõjét.

És egyébként akkor miért is nem használnak színszûrõket (mint úgy általában a színes kamerákban)? Csak nem monokróm fény jön az égitestekrõl? (Legalábbis a "közelebbiekrõl".)

jaja, de a szgépbe azé' még jól ütöttem be :P

Azért nem semmi dolog, hogy egy átlagember is láthatja, hogy mi van innen 1,4 milliárd kilóméterre. Ez a kacat több száz kilómétert megtesz, mialatt én csak kiállok a garázsból <#nyes>

Bocs a kötözködésért, de sárga helyett kéket.:)

ha raknak elé egy zöld, egy sárga meg egy piros színszûrõt, akkor visszaküldve össze tudnak rakni egy szines képet, de korántsem biztos hogy az emberi szem azt és ugy látja, ahogy a kamera

jaja, 1.43 milliárd kilométere van a cucc.

"h mi van a cassinibe"

Természetesen digicam, hiszen az ûrkutatásban gyakorlatilag a kezdetek óta azt használnak bolygóközi szondáknál (elég bonyolult lenne visszahozni a filmet...:)))

1.3 - 1.4 millio km??? az nek keves? Milliard ugye:)

Ujdonsagot mondassz, mivel halvany lila segedfogalmam nincs h mi van a cassinibe.

Mitõl rejtályes a Titán?

Rákerestem, úgy néz ki 1.3-1.4 millió kilométerre van tõlünk jelenleg. Leosztva 300e km/s-mal kijön a kicsit több mint egy óra.

Nem lehet messze, itt van a mammutban :P

igen ez az 1 óra 10 perc nekem is feltûnt...

hány csillagászati egységre van a Szaturnusz Földtõl?

"Mindemellett az adatok 1 óra 10 perces késéssel érkeztek vissza a földi irányításhoz, tehát ennyi idõ kell a fénynek és ezáltal a rádiójeleknek is, hogy megtegyék a Szaturnusz és a Föld közötti távolságot. "

Ez igy biztos igaz?

Az is szokott az oka lenni, hogy nem a látható tartományban fényképeznek ezek a kamerák.

Remélem nem mondok újdonságot azzal, hogy a CCD kamerák csak fekete-fehér képeket tudnak készíteni... Ilyen a technológia. Olvass kicsit utána a digicamek mûködésének.

De miert feketefeher a kep ?
Ha a Huygens leszall o is feketefeher kepeket fog nyomatni ? :\

Számomra a nem egyértelmûeka képen a leírt formációk. Majd edzem magam :)