25
-
HUmanEmber41st #25 A tekercsnek nem is lenne ideje átmelegedni/leégni, hiszen a mp tört része alatt elsuhan felette a "forgórész" (az űrhajó). A hosszú pályák csak szakaszosan leenének fesz alatt. (csak az a része, ahol a "rotor" van), szvsz tök felesleges hűteni.. inkább meg kellene építeni 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#24
Nem szükséges, legfeljebb ha maximalista a tervező/kivitelező, és van bőven pénz... Túl drága lenne ugyanis... -
#23
És szerinted az alább felvetett esetnél ez nem szükséges? LOL -
HUmanEmber41st #22 ja. -
#21
??? A lineáris motor annyit tesz, hogy "kiterítenek" egy hagyományos elektromotort. A pálya így (képletesen) az elektromotor álló része, a jármű pedig a forgó része. Szupravezetés csak akkor kell, ha nagyon jó hatásfokot akarsz elérni... -
#20
Ez a lineáris motor sem óccsó mulatság! Mágneses hűtésű szupravezetés meg ilyenek.. -
Kryon #19 Így akarják indítani a torlósugár-hajtóműves gépeket;ott néhány Mach elég is lenne. 
-
HUmanEmber41st #18 Csak reggelre mindig ellopnák a réztekercseket....lol -
HUmanEmber41st #17 A Gellérthegy oldala jó is lenne. 
-
BiroAndras #16 Nagy teljesítmény kell, ez nem vitás. De hát a mostani rakéták teljesítménye is egy atomerőműével vetekszik. Több száz tonna üzemanyagot égetnek el néhány perc alatt.
A plussz súly se gond, mivel a mostani rakéták az üzemanyagot is felviszik egy darabig, ami a tömegük több, mint 90%-át teszi ki. Az a pár darab mágnes meg csak néháyn tíz kiló lenne. -
Slartibartfast #15 A teljesítményigényt akkor is kisebbfajta erömüvel kellen fedezni. Meg a rakétával együtt ki kéne löni a motor "forgó részét" szóval az ellendarabot. Az is jelentös fölös tömeget jelent. -
HUmanEmber41st #14 A "motort" nem kell csapágyazni, mert lebeg, mint a mágnesvasutak, és nem 100 tonnákat kell vele kilőni...másrészt inkább csak alkatrészeket, meg vizet kellene indítani az űr/Hold bázisra. Arra megfelelne.. -
Slartibartfast #13 Az ötlet jó, de gondolj bele, hogy neked a motorodat milyen erök terhelnék? Az elsQ a rakéta súlya: egy jóhéle simán kitesz 100 tonnát. Azt a motort csapágyazni nem ovis feladat..
Meg gondolj arra a teljesítményre, F=m*a, P=F*v, ami mondjuk 1 mach felett kellene bevinni (ezekre az adatokra, 1 G-nél: 300 MW)
Nem piskóta, és 1 mach még full nem éri meg, hát még az 1 G mennyire nem éri meg.
-
HUmanEmber41st #12 ja hetekig kád vízben fekszenek utána, mert a visszatérő súly még rosszabb, mint a súlytalanság -
Cat #11 fennt semmi baja nem volt, csak visszatéréskor
legyengült, csökkent a csontjai szilárdsága, általános izomsorvadás annak ellenére hogy edzett fenn -
#10
...és megmaradt? :) -
Cat #9 sok orosz volt egy évnél tovább az űrállomáson, a rekord 450 nap körül van (egy orvos figyelte magát végig hogy milyen hatásai vannak a szervezetre a sulytalanságnak) -
pepe003 #8 Ja. És mit fognak enni 
Mert azok a tubusból kinyomott eperdzsemen nem lehet sokáig eléldegélni
-
#7
Van egy ilyen terv (bár most nem tudom, hogy él-e még a cég, amely anno elkezdett dolgozni rajta), a Jules Verne Launch System, amely elektromagnetikus gyorsítással juttatott volna igen olcsón (3 tonnát @ 185km LEO, 2 millió $-ért 1996-os árfolyamon) az űrbe műholdakat. A baj kettős: egyfelől a gyorsulás olyan intenzív, hogy elérheti az 1000G-t is, vagyis iszonyú strapabíró műholdakat kell építeni az adott tervhez, mert a mostani műholdak egy marék szecskaként hagynák el a gyorsítót. Emberi használatra sokkal hosszabb pálya kell, amely fokozatosan gyorsít, max. 3-5G-vel, de ehez több km hosszú pályára lenne szűkség, hogy értékelhető sebességre (olyan 2 Mach környékére) gyorsítsák a járművet - amely még így is igencsak méretes darab lesz (egy Szojuz méretű űrhajó esetén is jó 100-150 tonna körül lenne a tömege). A másik dolog a költségek, valóban olcsó megoldás lenne az első fokozat kiváltására ha sűrűn használnák. Viszont a felépítése több százmillió dollár kóstálna.
És ismét elérkeztünk a pénzhez... Sajnos egyik állam sem tartja magas prioritáson az űrkutatást, még mindig a sokat szídott NASA az, amely valóban komolyabb pénzeszköz felett rendelkezik, de ott meg folyton közbeszól a politika...
Amíg a civil szféra nem fog jelentős összeget befektetni, addig sajnos csigalassú fejlödés várható... -
HUmanEmber41st #6 Pl miért nem építenek a földön valami hosszú egyenes domboldalra egy lineáris villanymotort? azzal elég jelentősen meg lehetne lökni az ember nélküli szállítóegységeket az 1-es vagy akár a 2-es fokozatot is meg lehetne spórolni (V-1 rulez! )
persze ez csak hosszabb távon lene gazdaságos szerintem -
#5
Természetesen lehetne bolygóközi indítóplatform, vagy üzemanyag-töltőállomás (amennyiben a holdon gazdaságosan kinyerhető, nagy mennyíségű víz van, ebből pedig napenergiával hidrogént és oxigént lehetne előállítani), amelyik a földről induló, de üres üzemanyag tankú (ergo kissebb indítási tömegű) űrhajók számára, vagy teljesértékű indulóhely, ahol az űrhajókat megépítik, feltankolják, és innen is indulnának. A hold gravitációja 1.67 m/sec^2 (miért nincs <sup> ill. <sub> tag az SG-n?! Mindjárt megyek is panaszkodni St-nek... :))), a földé 9.8 m/sec^2, ugyan ez még mindig viszonylag jelentős, de messze könnyebb legyőzni.
Az óriási probléma egy holdbázis megépítésének költségei. Ugye egy ilyen bázis esetén (bármilyen apró (mondjuk 20 fős), de jobbára önfentartó bázis) is több száz tonnányi felszerelést kellene a holdra vinni. Ez pedig egyenlőre, a jelenlegi indító járművekkel csak horrobilis költségek árán lehetséges, amit senki sem akar felvállalni. Szóval a holdbázis egyáltalán nem sci-fi, de sajnos nem is realitás, amíg nem lesz olyan megoldás, amivel sokkal költséghatékonyabban juthatunk az űrbe... -
Slartibartfast #4 Azért mindig beleírnak ilyen futurisztikus utalásokat, hogy "esetleges kolonizálás", holott minden alkalommal elvetik az ésszerüségét, és lescifiznek mindent, ami erröl ír.
Egyébként a Holdat lehetne ugródeszkaként használni a Marsra, vagy ahhoz túl nagy a grav.? -
#3
Az Ion-hajtóművek előnye, hogy kis méretűek, és kevés üzemanyaggal is évekig képesek folyamatosan működni. Hátrányuk, hogy a tolóerejük olyan minimális, hogy még egy szódásszifon is nagyobb gyorsulásra bírná a járművet. Azonban amíg egy szódásszifon kb. két másodperc alatt kifújna, az ionhajtómű évekig működhet, és szépen lassan egyre gyorsabban és gyorsabban haladhat a szonda.
Ez esetben a szonda az ion-hajtómű minimális tolóerejét csak arra tudta felhasználni, hogy egyre nagyobb és nagyobb köröket rójon a Föld körül, egyre magasabb keringési pályára állva. Ahogy egyre távolodott a földtől, egyre közelebb került a Hold pályájához, a végén a Hold gravitációja fogja már be, így áll a szonda Hold körüli keringési pályára.
Noha tényleg időigényes folyamat, a szonda indulótömegének sokkal kissebb százalékának kell üzemanyagnak lennie, mint hagyományos kémiai hajtómű esetén. Ez pedig annyit tesz, hogy ennyivel több tudományos felszerelést vihet magával... -
Zro #2 Miért kellett ennyit keringenie szerencsétlen műholdnak? -
Jimmyke #1 "Ha minden rendben zajlik, akkor ilyen hajtóművekkel látják el az ESA mélyűr-expedícióit is"
"A szonda tavaly ősszel indult útjára"
Ha majd ezzel embereket fognak szállítani az ESA után akkor szegények 1 évig keringenek majd