A víz szabályozta az õs-atomerõmûvet

A deutériumnak nehezebben adja át a neutron az energiáját, de ez csak olyan reaktorban számít, ahol nem grafit a moderátor.

A reakciót elvileg befolyásolhatná, hiszen mások a moderátor jellemzõi a könnyûvíznek és a nehézvíznek.

Beztos kicsi a hatáskeresztmetszete a befogásnak :) De egyébként meg lehet hogy majdnem színtiszta tiszta deutérium kering a primer körben, zavar az bárkit? Én mindenesetre nem kóstolnám meg ... :)

Egy része bizonyosan átváltozik, HDO-vá vagy D2O-vá, sõt, ezekbõl további neutronbefogadás esetén akár T2O is lehet. Hogy miért nem alakul át az egész hûtõvíz D2O-vá? Bevallom fogalmam sincs, biztos van rá valami magyarázat, de sajnos eleddig mégcsak nem is olvastam/hallotam errõl sehol semmit. Pedig tényleg kézenfekvõ a kérdés...

Ok, valszeg rosszul Mlékeztem vmire. De az nem tiszta, hogy a primer körben levö kiadós neutronfluxus miért nem vágja át az összes H20-t D2O-vá?

Hát akkor most vagy õk tudnak valamit rosszul, vagy az összes netes, és az eddig kezembe került írott forrás, mert én mindenhol azt olvastam/hallotam eddig, hogy grafitmoderátoros, könnyûvíz hûtésû reaktor (RBMK) volt. Ez szerepel pl. az npp.hu-n is.
De ugyanez szerepel a Chernobyl.info és az INSC adatbázisában is.

Azt mondották, hogy a csernobili erömü grafit moderátoros ,nehézvízzel üzemelö reaktor. valahogy úgy járatják, hogy az falukban uránt tartalmazó csöveken átvezetett víz felforr, és ezt egyböl turbinákba vezetik. És azt is elmondták, hogy miert szállt el.
Egyébként azóta vagy kijavították a fúziót fisszóra, vagy sosem volt fúzió, mert én nem találom a szövegben.

Azert szanalmas a fissziot es a fuziot igy osszekeverni... Ennyit tudnia kellene, ha mar tudomanyos hireket irogat vagy vesz at. 'uránium fúzió egy radioaktív bomlási...' ettol egyenesen kirazott a hideg.

Emlegettek, de pontosan mivel kapcsolatban?

Ma délután voltam a BME reaktorában, és úgy emlékszem, hogy Csernobil esetében mintha nehézvizet emlegettek volna.

http://www.npp.hu/

LOL :)

Vazzz... kabbejó? :) Most látom a 'BAN PLZ' feliratot, Én meg bedõltem, hogy tényleg nem tudod. (Amúgy meg a válaszom sem jó, mert nem azt kérdezted, hogy mi van ott, hanem hogy mi az a Paks.) <#eplus2>

Pakson van egy atomerõmû.

Paksi erõmû oldala.

Elnézést kérek, csak 8 általánosom van - 1 elsõ és 7 második osztály - , megmagyarázná valaki , hogy mi az a a Paks? <#banplz>

Pakson ugyanaz a könnyûvíz a moderátor és a hûtõközeg is. Grafit nincs egy szál se.

Hopp, ez fel sem tünt, pedig tényleg így van. :)))

Csernobili reaktortipus egy forralóvizes reaktor, tehát a víz (amibõl a gõz lesz rögtön a reaktorban) a hûtõközeg és a grafit a moderátor. Mivel a víz hol viz, hol gõz, ezért nem töltheti be a moderátor szerepet, emiatt van a grafit. Grafit ugyebár szénbõl van, ami szintén könnyû elem és emiatt aránylag jó neutron lassító.

Reaktorok szabályozására elsõsorban rudakat használnak, (erõs neutron elnyelõ anyagból van) amit ki-be hozogatnak az aktív zónában.

Pakson ugyanaz a könnyûvíz a moderátor és a hûtõközeg is. Grafit nincs egy szál se.

Tehát a neutronok lassítására moderátort használnak (grafit, könnyûvíz, nehézvíz). A szabályozásra meg neutronelnyelõ anyaggal (elsõsorban bór atomok) ötvözött szabályzórudakat.

Pardon, de nemcsakfeel azt írta, hogy természetes fúziós erõmûvet is elöbb lesz, mint ember alkotta. Erre Jimmyke frappánsan megjegyezte, hogy természetes fúziós erõmûnek ugye ott vannak a csillagok...
Õ valóban fúzióról beszélt, és nem fisszióról.

Abban valóban tévedett, hogy a nehézvizet és a grafitot nevezte meg láncreakció gátlónak (már csak azért is, mert a nehézvizes reaktorokban ritkán van grafit, és vica versa).

Ja, azért nehéz, mert sugárzásnak van kitéve.

Õõ... ez így egy kicsit félrevezetõ, attól nem lesz a víz (H2O) nehézvíz (D20), ha sugárzásnak teszik ki, hisz akkor igen könnyen elõ lehetne állítani, és nem szórakoznának a drága és bonyolult tengervízbõl való kivonásával (a víz durván 1:6000 része D2O). Ugye a nehézvízben a hidrogénatomok helyett deutériumatomok (a deutérium a hidrogén izotópja, amelynek atommagjában egy proton és egy neutron van) találhatóak.

Ha Pakson elfolyna a hûtõvíz, leállna az egész, grafittal vagy anélkül

Én azért nem zárnám ki teljesen a magleolvadás veszélyét...

A régieket (like Csernobil) valszeg olyan "szaktekintélyek" tervezték, mint a kedves nemcsakfeel.

Csernobilban grafitmoderátoros, könnyûvíz hûtésû reaktorok voltak, és Szovjet Mûszaki Energetikai Kutatóintézetben tervezték, és nem hinném, hogy az ott dolgozó mérnököket bármi miatt is sértegetni kellene, a Csernobili baleset ugyanis nem az õ hibájuk volt. Mellesleg ilyen mûködési elvû volt az elsõ energiatermelésre használt nukleáris reaktor, az Obnyinszki.

nemcsakfeel:

Vigyázz öreg, nehogy a nap megsüsse a kobakodat, mert a havasi gyopár nem bírja a meleget, és véletlenül még behorpad a homlokod.

Valaki már elõtted írta, hogy ez biza nem fúzió. De nem baj.

A láncreakciót a víz Csernobilban fékezte. Itt a víz volt a katalizátor. Ugyanis ha nincs víz, akkor gyorsak a neutronok, ergo nincs láncreakció. Ha van víz, akkor lelassulnak a neutronok, tehát van láncreakció. De nem vaj.

A folyamat nem labilis. Ugyanis a felmelegedõ víz elforr, ergo leáll a láncreakció. Majd lehûl, lecsapódik, és ismét beindul a láncreakció. És így tovább. Nem is kell egyensúlyban tartani. De nem baj.

A víz nem hûtötte a "reaktort", max Csernobilnál. A nehézvíz a reaktorokban igaz hogy hût, de csak energia-továbbítási szerepe van (olyan mint a kábel a fûnyíróhoz). Nem a láncreakciót fékezi, hanem beindítja, lásd fent. Ja, azért nehéz, mert sugárzásnak van kitéve. A grafittal szabályozzák a reakciót, nem kordában tartják. Ha Pakson elfolyna a hûtõvíz, leállna az egész, grafittal vagy anélkül. Legfeljebb világítanának a halak a dunában. ;D De ez sem baj.

Ja, ezeket az új típusú reaktorokról írtam. A régieket (like Csernobil) valszeg olyan "szaktekintélyek" tervezték, mint a kedves nemcsakfeel.

A cikkben ha a "tarják féken" helyett "szabályozzák" szerepelne, majdnem hibátlan lenne.

Na üdv:

C

Cat!
Nagyjábol ok amit irsz, csak 1-2 kiegészítést engedj meg.
Paks blokkonkénti villamos teljesitménye 440 MW, ami már inkább 470 MW, de ez villamos teljesítmény, maga a reaktor (hõ)teljesítménye 1380 MW blokkonként, azaz reaktoronként.

Nem tudom, miért olyan meglepõ, hogy a víz szabályozta a reakciót. Amikor elõször hellottam errõl, évekkel ezelõtt, számomra ez azonnal nyilvánvaló volt.

1. a mai erõmûvek nem száz kilowattossak, hanem paks egy modulja 400 megawattos
2. a mai erõmûveknél fontos a sugárzás, nyilván itt nem érdekelt senkit
3. a mai erõmûveknél fontos a folyamat fenntarthatósága és a biztonság, nyilván itt nem érdekelt senkit
(még beirtam hármat, de kitöröltem, felesleges ezt ragozni)

"A végén hamarabb fedezünk fel természetes mûködõ fúziós erõmûvet, mint hogy megépítenék :)"

A Napot meg a csillagokat már az õsember is fölfedezte ;)

Ebben cikben az a hírértékû hogy a láncreakciót sima víz fékezte. Az egész jelenség már jónéhány éve publikálva lett, élet és tudomány is kiadott róla pároldalas ismertetést.
Azért elég kicsi a valószínûsége ennek, hogy egy ilyen labilis folyamatot a természet egyensúlyban tudott tartani. A végén hamarabb fedezünk fel természetes mûködõ fúziós erõmûvet, mint hogy megépítenék :)

Az nem teljesen világos, hogy itt mekkora mennyiségû víznek kellett hûteine az egészet, mivel a mi erõmûveinkbe a sokkal hatásosabb nehézvíz és grafittal gátolják a láncreakciót..

És a konkurencia mûködteti...

Ez jó!
A fizika tanárom, már több mint egy éve mesélt errõl!

Hiroshima<#vigyor3>

Nem lehet, hogy van egy scripje, ami minden SG-n megjelenõ új cikkhez beírja, hogy kamu?

Pedig érdemes elolvasni õket...garantált röhögés <#taps><#vigyor>

Akkor én most példamutatóan nem szólom le azokat, akik leszólják azokat, akik leszólják a cikkeket.

Jah, ez már nagyon lol. :)
Már megnézés nélkül tudom mit tartalmaz a srác másik 105 hozzászólása.

Csak azokhoz, amiket el tud olvasni :)

Bakker, ezt minden hírhez beírod, ami meghaladja az értelmi szinted?

Köszönjük, hogy megosztottad velünk mértéktelen inteligenciáról árulkodó véleményedet. Többre nem is számított szerintem senki... <#nyes>

Hiába, a természet ereje végtelen. :)

BTW, nem értek én annyira hozzá, de egy apró kiigazítást tennék szegényes tudásomra alapozva:

Fúzió = magegyesülés, amikor könnyebb elemek (pl. hidrogén, hélium) atommagjai egyesülnek, nehezebb elemeket létrehozva. Ez játszódik le pl. a nap belsejében.

Fisszió = maghasadás, amikor nehezebb elemek (pl. urán, plutónium) atommagjai széthasadnak könnyebb elemekre.

Itt szerintem fisszióról van szó, és nem fúzióról...

Kamu