22
-
Tiberius B #22 Ezek itt miről vitatkoztak tavaly??? Mer hogy nem tom az tuti. -
Epikurosz #21 robusztus = nagydarab, böszme nagy, behemót, bazi nagy -
pimplike #20 "Későbbiekben,pl.hasadási reaktorokkal ahol magasabb a hőmérséklet (nagyobb a hőm.különbség) bizonyára lényegesen nagyobb hatásfok is elérhető."
Nagyobb hőmérsékletkülönbséggel nagyobb energiát kapunk, de a hatásfok ugyanaz marad. kb. -
HUmanEmber41st #19 Ha meg nincs vákuum (így 2 u betűvel !!!)akkor máris súrlódik a dugattyúnk ...
-
#18 Nemma, nemtok gepelni: vlaamivelyen=valamilyen -
#17 Nem, az urben jobbara nem terjed. De egy zart rendszerben, amit kitoltenek vlaamivelyen kozeggel, hogy terjedjen benne a hang, valoszinuleg terjedni fog. -
Dömper Ármánd #16 Kiváló! A világűr és a hullámterjedés kapcsolatát boncolgató esszéd, első ránézésre tökéletesen fedi a valóságot. Csupán egy kérdésem van, hogy jön ez ide? -
asdasdasd #15 Urben nem terjed a hang -
dez #14 Hát igen, a dugattyú nem épp a leghosszabb életű mozgó alkatrész, úgyhogy kicsit furcsa a cikk ezzel kapcsolatos kijelentése.
Bár nemrég felfedeztek valami nagyon jó anyagot erre. Tulajdonképpen épp ez tette lehetővé az ilyen motorok gyakorlati életben valóban használható megvalósítását. -
HUmanEmber41st #13 Akármilyen anyagból csinálják, ha nem nulla a súrlódás akkor elkopik, és vége a dalnak...meg a szondának is...mozgó alkatrész=biztos hibaforrás -
#12 Ezzel az elvel csak az a baj, hogy az eddigi RTG-k egyik fő előnyét dobja sutba: a megbízhatóságot. Ugyanis a hagyományos radioaktív thermoelemek nem tartalmaztak mozgó alkatrészeket, a peltier-elemek elvét használták fel az elektromos energia kinyerésére, emiatt is olyan rossz a hatásfoka. Viszont a fent említett módszerrel készült elemek működni fognak akkor is, ha 20-30 évet töltöttek el a rideg űrben? Mert egyes Pioneer és a két Voyager szonda RTG-i még most is működnek, és táplálják a szondák rendszereit (mégha egyre kevesebb energiával is)... -
#11 a zindexnek is volt egy stirling motoros cikke, szépen leírva hogy működik mire jó + ábra stb :-) -
#10 miert msot a retro a divat nem? :D
majd lesz retro dizajn urhajo.. :) -
Vers #9 ha elolvastátok volna rendesen a cikket,akkor rájöttetek volna hogy ez csak az ürhajon lévö számitogépeket szközöket látja el elektromos energiával
szo nincs ürhajtomüröl
-
#8 erről az jut eszembe, hogy valamelyik rendkívül elmés és hiteles scifiben a hiperhajtóművet úgy aktiválták, meg úgy irányították az űrhajót, hogy lób*szó méretű vasrudakat tologattak ideoda:) kb ugyanennyire autentikus űrhajóhajtóműprototípusmodell (ajjjjh de szééép szóóó!) ez a szerkezet is :) de én drukkolok nekik, sikerüljön, hogy legalább az én ükunokám valamelyik kései leszármazottja fel tudjon emelkedni legalább 40-50 km magasra.. -
#7 majd .. tülelem ;]
de nemlehetne elhagyni ezt a szép kerék dizájn ? :P -
Kryon #6 Ez a 18% nagggggyon jó jelenleg.Későbbiekben,pl.hasadási reaktorokkal ahol magasabb a hőmérséklet (nagyobb a hőm.különbség) bizonyára lényegesen nagyobb hatásfok is elérhető. -
jeec #5 Az eddigi 7%-os hatásfokhoz képest jó az a 18%, nemde? Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a rendszernek kellően robosztusnak (itt megbízhatónak - izé nem tudom használja-e a magyar nyelv ezt a szót így..) kell lennie.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lehetne és kellene konstruálni jobbat, de ezt a lépcsőfokot sem szabad lenézni.
Ja, az univerzum legtávolabbi zugai.. Nagyon jól hangzik, de valójában ugye még szondát sem küldtünk még a legközelebbi csillagszomszédunkhoz sem.. :) -
#4 a jelenlegi hajtóművek hatékonysága még ennyi sincs. -
Flashy #3 hát attól függ, milyen drága az aminek a 18%-át hasznosítjuk és milyen drága ezt a 18%ot előállítani. -
rolika #2 ja, 80%-os energiaveszteséggel ne akarjunk az űr legtávolabbi zugába menni -
#1 én nem vagyok fizikus, legkevésbé asztrofizikus, vagy rakétaszakértő, sőt, még az energetikától és nagyon messze vagyok, de ez a 18% nem kevés még mindig?