45
  • SylverRaptor
    #45
    Kedves k0zi...
    "Lehet mondani hogy melegvérűek..."
    Igen, mondom.
    Először is szeretném felhívni a figyelmed hogy a dinoszauruszoknak nagyon vajmi közük volt a hüllőkhöz. Szinte semmi közük nem volt, egyetlen ma ismeretes élőlény csoporthoz. Ők teljesen más törzset képviseltek. Állítólag legújabb felfedezések szerint a triász, és a júra időszak végén is volt becsapódás. A kicsi dínók vajon ezt hogy élték túl? Gondolom volt szép füstfelhő akkor is... Válasz egyszerű; melegvér. Nem akarok kiselőadást tartani, de nagyon bosszant ha hozzá nem értő magyaráz. Előbb nézz utána a dolgoknak és aztán dumálj.
    Szeretném felhívni a figyelmed ezen állatok csontvázára... Felhívni a figyelmed egy normálisan kidolgozott törzsfejlődési rajzra...
    Megjegyezném azon hülyeségedre hogy a legtöbb hüllő ma is hidegvérű, hogy akkor mi mért vagyunk melegvérűek? Mi is a "hüllőktől" származunk. Gondolkodj el ezen.
    A növekedésük miértje pedig pofon egyszerű:
    a növényzet harcolt, versenygett a fényért, ezért egyre magasabbra nőttek. Az oxigén szint akkor valahol ha jól emlékszem 60% környékén volt. A növényevők egyik csoportja, a sauropodák szépen elkezdek felnőni a növényzet tetejéig, és ennek folytán, hogy a ragadozók továbbra is elejthessék őket, felnőttek hozzájuk. Remélem érthető.
  • Killgore
    #44
    haggyad, kis okos:D
  • Tetsuo
    #43
    Te sem vagy hívő, jólvan. :)
  • Cat #42
    az őstenger kémiai anyagaiból UV és más sugárzás révén képzödtek - amióta van ozonpajzs ez lehetetlen
    laboratoriumokban már megismételték a kisérletet, valóban keletkeznek teljesen kezdetleges, sejtfallal, sejtmaggal nem rendelkező dolgok - nem vagyok biologus, biztos van vmi nevük - amik ásványi anyagokkal táplálkoznak, utána párszázmillió év alatt mutálodtak, és egymást ették meg
  • lovagregeny
    #41
    Talan hulye kerdes. De a kezdetek kezdeten a legelso es legprimitivebb leny, hogy jott letre?
  • Mat
    #40
    Hmmm! Érdekes!
  • Tetsuo
    #39
    A méret persze hogy a génekben van kódolva, de az (hosszútávú) természetes szelekció eredménye.
    Az ember is nagyobb a 100millió éves előemlős ösénél.. s a szelekciónak oka van.
    A gravitáció elég erősen korlátozza az élőlények méretét. Csoda hogy éltek ilyen bazinagy állatok szárazföldön. Ha egy nagy bálna kivetődik a partra, rövid idő alatt összetörnek a bordái és Lpusztul. Persze azért mer' a víz közegéhez alkalmazkodott. De a szárazföldhöz ekkora test nemigen tud alkalmazkodni, ill a Brontosaurus meg a többi óriás a határ (szerintem).
    Ugyanis, a méreteket összehasonlítva ha a lineáris méretek 2X nagyobbak akkor a csont és az izom 4X erősebb, (ez eddig szuper,) de a súly a térfogattal arányos tehát 8X nagyobb. Általában minél nagyobb 1 állat, annál nagyobb tömegarányú benne a csont. Tehát 60m magas dínók nem véletlenül nem voltak, hanem mert nem életképes egy olyan. Zöld növényzet volt dögivel, de egész nap ennie kellett a benga hüllőnek hogy fitt legyen.
    (Bár a Trex húsevő volt és nem a legnagyobb.)
  • Tetsuo
    #38
    LOL!
  • HUmanEmber41st
    #37
    Árapály meg minden a Dinóknak meg meszeltek...
    Hogy miért nőttek ilyen nagyra? Hát az UFO-k Testsúly 2000-t adtak nekik..
  • HUmanEmber41st
    #36
    Akkor fogta be a Föld a Holdat.....
  • HUmanEmber41st
    #35
    Kukacos! minden héten 1 ilyen poént !!!
    Lefordultam a székről úgy röhögtem!!!
  • The Garrett
    #34
    HeHE lol... ha nem lett volna jégkorszak, ami elpusztította a nagyméretű puhatestű állatokat, a gerincesek(pontosabban elogerinchurosok) nem jönnek ki a tengerből. (mert meghalnak a puhatestűek által) ÉS akkor bizony csak kib nagy ízeltlábúak éltek volna a szárazföldön!
  • Xboxman
    #33
    lufibogár lol:)
  • Noffir
    #32
    Ja, egyébként még ma is élnek óriás rovarok. Íme a bizonyíték:
    http://www.ups.edu/biology/museum/unknown.html
  • Mice
    #31
    nagy bogarak?
  • Devla
    #30
    Azert nottek nagyra mert ez volt a genjeikbe kodolva. Ha egy ember q sokat eszik nem lesz 4 meteres.
  • Noffir
    #29
    Egyébiránt ha már ez a téma, akkor felhoznám azt a tényt, hogy az emberek is egyre nagyobbra nőttek az elmúlt pár ezer év alatt, főleg mióta javultak az életkörülmények. Erről van valakinek véleménye?
  • Noffir
    #28
    Anno a dínók előtt a bogarak is marhanagyok voltak, ha jól tudom. Mintha az derengene, hogy azért nőhettek akkorára, mert nem volt konkurencia ami elette volna előlük a kaját vagy éppen őket falatozta volna.
  • k0zi
    #27
    Fordítva talán még igazad is lehetne, hogy gyorsabb volt mint most és lelassult, de akkor megkérdezem a Gyapjas Mamut miért nőtt akkorára? Meg az afrikai elefánt? Azok sem kis dögök :)
    Egyébként számold már ki mekkora mozgási energia kell ahhoz, hogy a Föld forgási sebességét megváltoztassa. Kiderül hogy vagy egy aszteroidamezőbe került a Föld vagy akkora kisbolygó ütközött nekünk hogy annak ma is látványos nyoma kéne hogy legyen :)
  • k0zi
    #26
    Az fel se merült senkiben hogy akkor sokkal kedvezőbb volt az éghajlat. Kontinensek egyenlítő közelében voltak.
    Másik dolog, hogy akkor még nem terjedtek el a fejlettebb emlősök és madarak. Amelyek jobban viselték a hőingadozást. Hála a melegvérnek.
    Ma pl nagyon kevés növényevő hüllő van (én így kapásból 1-et se tudok, de e miatt nem mondom hogy nincs 1 se ). Persze lehet mondani, hogy melegvérű dino, de ha megnézzük a ma is élő hüllőket akkor látjuk, hogy sántít a dolog, hiszen ma is főleg hidegvérűek vannak.
    De szerintem egyszerűen meg kéne nézni mitől lesz 150t-ás egy kék bálna. Azért mert: van kaja és eszik. Elég egyszerű a képlet
  • Dömper Ármánd
    #25
    Dömsödi, ha egyszer írok a magyar oktatási rendszer hibáiról és hiányosságairól, felhasználhatom ezt a hozzászólásodat, mint példa? :)
  • dduma
    #24
    halgattak a szüleikre és megették a zöldséget. :)
  • MaDFoX
    #23
    2kg/nap? Ez tuti csaj volt (valasi depressziban)... :D Vagy vmi novekedesi hormont zabalo ficko (ha kopasz volt akkor az utobbi)...
  • PetruZ
    #22
    Ugyanazon az elven, amelyen a ma élő állatok vizsgálatából kiderült: a súly, bizonyos csontokban képződő gyűrűk (hasonló a fák korgyűrűihez) és az életkor között összefüggés van.
    Ilyen nagy méretű állatoknál pedig pusztán a csontokból szinte lehetetlen megállapítani a nemet. Kisebb termetnél általában a medencecsont alakja a döntő, ekkora méretben viszont ez nem döntő.
  • Rockk
    #21
    Tamadnak a kibaszot bogarak!!1 Raid ot ello!! :D
  • Pakosz
    #20
    Pontosan! elvileg a bogarak is ien nagyok lesznek par millio ev mulva! Ha addig nem tortenik valami a foldel.
  • WiLDoR
    #19
    ez kib***ott nagy duma
    fetrengtem a röhögéstől miközben olvastam
  • ttt ttt
    #18
    Még a nemét sem tudják megállapítani, de azt igen, napi 2kg-ot hízott. Van némi kételyem...
  • SuD
    #17
    ÁHHÁAHÁAHÁAÁHÁAHÁÁ
    LOL!
    gyakrabban írhatnál ieneket!
  • Mice
    #16
    danone-t mi? :)
  • Devla
    #15
    A dinocsontok valojaban verebcsontok pillanatragasztoval osszetakolva, amit a satanistak temettek el a foldbe, hogy megalapozzak az evolucios elmeletet -amit valojaban ok talaltak ki- ezzel megingatva a hitet a teremteselmeletben es ezzel egyutt a keresztenysegben!
  • Kelta
    #14
    hehe..most nagyot nöttél a szememben..állati nagy duma volt...betegre röhögtem magam:))
    No nézd csak van humorod...akkor szimpatikus vagy:))))
  • Sephi
    #13
    A Jani szerint aze' notek olyan nagyra mert sok gyumolcsott ettek!
  • kukacos
    #12
    Szerintem a laposakat a szél eróziója csiszolta ilyenre, a magasak elkoptak idővel. Talán épp ők lassították le a Föld forgását, olyan sok volt belőlük. Az elkopott dinókból kiszabaduló por meg beszennyezte az atmoszférát, visszaverte a Nap sugarait, a légkör lehűlt és akik nem koptak el a szélben, éhenhaltak. De az is lehet, hogy a laposak eredetileg vízszintesek voltak, mert akkor a gravitáció oldalirányú volt, nem függőleges.
  • harcu
    #11
    A növények azért nőttek olyan magasra, mert nagy volt a forgási sebesség, és ezek megnyúltak, amint csavarta őket a szél.
  • harcu
    #10
    Jaj, hát azok a hüllők azért laposak, mert rájuk esett a meteorit, ami kipusztította a dínókat. De az islehet, hogy csak rájuk lépett az elefánt. Vagy egy T-Rex. Avagy nem kisebb volt akkor a forgási sebesség, hanem nagyobb, ezek a szerencsétlen hüllők meg kapaszkodtak, ahogy tudtak, de csak a laposak tudtak megmaradni, a nagyobb, álló dínókat egyszerűen elsodorta a szél.
  • Gabest
    #9
    Az elméleted végéről is lehetne kezdeni a bizonyítást: mivel magasabbak voltak a fák, magasabbra nőttek a növényevők, és velük nagyobbra a ragadozók is. Tehát a kérdés helyesen: "Hogyan nőttek olyan nagyra a növények?"
  • Mike at home
    #8
    hogyan nottek ilyen nagyra?
    sokat ettek :))
  • ollie
    #7
    Nem csal elmálet, tényleg nagyobb volt a levegő oxigéntartalma. Amúgy meg gondolkozz Dömsödi, a Föld forgásának soha semmi köze nem volt a Föld tömegéhez.
  • fako
    #6
    A nehezsegi ero ami hat rank az elsosorban a tomegvonzasnak koszonheto, amibol kismertekben lejon az a centrifugalis ero amit a bolygo forgasa okoz. Am a lassab forgas az kisebb centrifugalis erot okoz, tehat ha lassaban forog a fold akkor nagyobb a nehezsegi ero.