24
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#24
A szonár érzékenysége függ annak méretétől, hiszen elegendő hangot kell összegyűjtenie (nem véletlen, hogy pl. az amerikai tengeralatjárók orrát szinte teljesen kitölti a fő szonár, sőt, az újabb tengeralatjárókon (pl. Seawolf-osztály) már a hajótest oldalán is van 3-3 db méretes dudor, amely további hanglokátorokat rejtenek. A szonárbója érzékenysége viszonylag kicsi, pontos adatot nem találtam, de gondolom max. 1km körül lehet.
A NATO víz alatti mikrofonhálózata valóban nagyon érzékeny, de iszonyú bonyolult elemezni, hiszen minden, a tengerekben keletkező hangot észlel, és ebből kell kiszűrni a keresett zajforrást. További probléma a víz hőrétegeinek fedése, ugyanis ezen rétegek találkozásakor a hang megtörik, ezért egy mélyen (200+ méter), lassan haladó tengeralatjárót észlelni a felszinről eléggé nehézkes.
Az Akula-osztályú tengeralatjáró (orosz elnevezése, ezt hívja a NATO Typhoon-nak) esetén is ezért állnak a kikötő kijáratánál lesben az amerikai tengeralatjárók: ha az nyílt tengerre kiért a tengeralatjáró, arra ráakadni már eléggé bonyolult...
Ha érdekel a téma, mindenképpen nézz el a Globalsecurity.org oldalára, rengeteg hasznos dolgot lehet tanulni a haditechnikával kapcsolatban. -
kukacos #23 Én azt hittem, hogy egy aktív bója elég nagy területet le tud fedni... meg a megfigyelőhálózat úgyis nyomon követ minden létező tengeralattjárót, a Tájfunokra pl. azonnal vadász-tengeralattjárók szoktak akaszkodni már Murmanszkból kifele... De bevallom, nem ismerem igazából a víz alatti hadviselés fő problémáit, erről a háromhavonta lemágnesezünk dologról pl. még sosem hallottam :) -
#22
A molekulaszerkezete hasonlít az üvegre. -
gy #21 Hmm, honnan vették az újságírok ezt az "üveges" jelzőt? A honlapon nem találok ilyet, csak azt, hogy plasztik-szerű. Az üveg éppenhogy rideg és törékeny. -
#20
Én még kompozit nyomásálló testel szerelt tengeralatjáróról még nem hallottam. Bár lehet, hogy lesz 1x olyan is, de ez inkább a jövő zenéje...
A víz alá merült tengeralatjárók esetén a víz feletti felderítésnél (tengeralatjáró-elhárító repülőgép vagy helikopter) a mágneses anomália detektor a fő eszköz, mivel ez az egyetlen módja, hogy egy nem ismert tengeralatjáró helyzetét felfedje (felkutatás) - nem számítva persze a felszini megfigyelést (pl. periszkóp észlelése).
Utána már jöhetnek a szonárbóják, de azok alkalmazásához előszőr fel kell kutatni a tengeralatjárót, hiszen csak úgy ledobálni a bójákat hogy van-e ott egy tengeralatjáró, vagy sem, eléggé drága mulatság... -
kukacos #19 Én is tengeralattjárókra gondoltam, de hát van egy rakat acélhelyettesítő nemmágnesezhető kompozit. A tankot meg nem csak mágneses aknával lehet felrobbantani, túl sokba kerül egy új tank kifejlesztése, aknákat gyártani meg marha olcsó... ugyanez a tengeralattjárókra, kétlem, hogy ma a mágneses anomália detektálás lenne ma a fő információforrás az ellenségről... -
Cat #18 ezt sztm lesd meg: http://www.liquidmetal.com/technology/ -
Csatti #17 Ha tényleg olyan jó a rugalmassága, akkor nem hiszem, hogy hajlamos lenne a kifáradásra. -
#16
A forrást elolvasva éppen az jön le, hogy elvileg itt a rugalmassága iszonyú jó (lásd a videót), ugyanakkor megőrzi az acél egyéb tulajdonságait (keménység, szakító és nyírószilárdság). Mondjuk a kifáradásra kiváncsi vagyok hogy reagálhat, mert arra nem tértek ki... -
Csatti #15 Szerintem tökéletes hülyeség az az ábra. Ha a kristályrácsot akarná mutatni, akkor túl sok benne az atom, ha meg a kristályszemcsékben a kristálysíkok összevisszaságát, akkor pedig túlságosan szimmetrikusak a szemcsék.
Ráadásul messze bonyolultabb a helyzet mint, ahogy a cikkből kiderül hisz csak a vasnál rengeteg szövetelemfajta alakulhat ki, nem beszélve a különböző szemcseméretketől, azok torzulásairól, amelyeket a különböző szén, vas és egyéb ötvözök mennyiségétől függenek, csakúgy mint a lehütés sebességétől, a későbbi hőkezelésektől illetve meleg/hideg alakításoktól.
Amit olyan marha nagy előnyként említ a cikk, hogy az acél ettől keményebb lesz, korántsem olyan nagy előny mindenhol, hisz ez általában a rugalmasság hátrányára válik, ridegebb lesz az anyag, gyors behatások esetén eltörhet. -
#14
pl ez csak egy péda, hogyaszongya: Ne, paraszt, a kristályos az szabályosan rendezett, az amorf meg egy katyvasz!! ? -
#12
Ez télleg fontos dolog. Pl a terroristák magasabb épületeket is lerombolhatnak, nagyobb lehet egy Crysler kasztnija, meg ijenek.. -
Cat #11 hát a könnyebb teniszütő már megvalósult :) (lásd link a cikkben)
irto fontos dolog, nem is értem mért nem érzem át a jelentőségét -
#10
ja profibb biciklivázakat lehetne csinálni, nem beszélve a strapabíróbb kasztni megoldásokról gondolok itt lökhárítókra vagy bármi a haditechnikában is az egyik legnagyobb haszna sztem abból adódik h könnyebb ergo több géppuskát lehet rakni a tankra:) -
Etele1 #9 Erről az "amorf acélról" nekem a sci-fi könyvekben gyakran feltűnő "plasztacél" űrhajótest vagy épületek jutnak eszembe. Ami késik nem múlik...bár az üvegacél bizonyára könnyebb a normál acélnál, de ez csak az első lépés. Képzeljétek el micsoda technikai előrelépés lenne egy műanyag súlyú, de acél szilárdságú ötvözet...a sci-fi már nem is annyira sci-fi :)
-
pakura #8 "Szokatlanul ERŐS, és..."
"...ötvözet részei hajlamosak a kristályosodásra, csökkentve ezáltal EREJÉT és keménységét."
Ó anyám! Ezt a dilettáns szöveget!!!!
Mit tanultál idáig Balázs? Teológiát?:))))) -
xmacx #7 dúrva a videó!!!
-
#6
Oké :))
De ha nagylétékű szerkezet, akkor meg nem túlságosan töredezett? -
#5
Tengeralatjárók esetén nagyon hasznos, a mágneses anomália detektorok nem tudják érzékelni. Jelenleg két megoldás van, az egyik a Titánból készült hajótest (ami nem túl elterjedt), a másik az acélból készült hajótest, amit rövid időközönként (kb. 3 hónap) szárazdokban kell elektrománesekkel semlegesítenek. -
#4
pl nem marad meg rajta az akna -
kukacos #3 Cifu ez a nagyléptékű szerkezet, nem? De kérdezzünk meg egy szilárdtestfizikust, kering itt néhány. -
kukacos #2 Mire jó katonáéknak egy nem mágnesezhető acél? -
#1
Az én időmben még olyan kristályokat rajzolgattunk a vas-vaskarbid állapotábrához, amelyek oldalai négyszögek voltak, és összesen 6 oldaluk volt (ie.: egy sima 6 oldalú dobókocka). Mi ez a hatszögletű kristálybigyula?