Utazás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1614
#1613
#1612
http://www.vandorfoto.hu http://www.magyargazdaforum.hu
#1611
#1610
#1609
http://www.vandorfoto.hu http://www.magyargazdaforum.hu
#1608
Libanon cédrusok
http://www.vandorfoto.hu http://www.magyargazdaforum.hu
#1607
Szupererõs a forint !!!
Folytatódik a forint drasztikus erõsödése, szerda délután már 235 forint közelébe csökkent az euró ára. Fényesen igazolva láthatja döntését a monetáris tanács: bár hétfõn meglepték a piacot azzal, hogy a várt, az államkötvények hozamába már be is árazott kamatemelés elmaradt, a piac átállt, a forint erõsödik, a hozamok csökkenek.
Nem vesztett hitelességébõl a jegybank, a forintárfolyam és az állampapírok hozamgörbéjének elmúlt napok beli alakulása (csökkenése) is azt mutatja, hogy a piac elfogadta: (az erõsebb forintnak is köszönhetõen) a 2009 végi inflációs cél bár bizonytalan, akár a jelenlegi kamatszint mellett, vagy késõbb, egy kisebb emeléssel, a mostani kivárással is elérhetõ lehet. Az Indexnek nyilatkozó elemzõk szerint ha hibát keresünk, az maximum az lehet, hogy a monetáris tanács tagjainak a hétfõi döntést megelõzõ megszólalásai a májusi, újra emelkedést mutató inflációs adat után, fûtötték a kamatemelési várakozásokat.
A forint komolyabb gyengülésére nem számítanak a szakértõk, hosszabb távon pedig további erõsödésre van kilátás.
Szupererõs a forint
A forint a múlt hét végén törte át az egykori, februárban eltörölt sáv erõs szélét, az euró ára becsúszott 240 egység alá <1>. A hétfõi kamatdöntés elõtt már a 238-as szinten mozgott a kurzus, majd a kamatdöntés váratlan elmaradása nyomán gyors gyengülés után újra 240 fölé kúszott az árfolyam. Hétfõ este és kedden már újra erõsödött a forint, a mai, szerdai reggelt 238 alatt kezdte az árfolyam. A délelõtti kisebbet délután ugrásszerû erõsödés követte, négy óra után már 235 forint közelébe süllyedt az euró ára. A dollár ezzel párhuzamosan 151 forintra gyengült.
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
Meglepõ a forinterõsödés amiatt, hogy a Fed-kamatdöntés napján ilyen intenzív árfolyammozgás következik be, inkább oldalazó mozgásra lehetett volna számítani - jegyezte meg a Portfolio.hu-nak Örvös Mihály. A Commerzbank devizakereskedõje hozzátette, hogy a 238-as szint áttörése volt a katalizátor a forint ugrásának, de nem pontosan látni, hogy milyen csatornákon keresztül izmosodik a magyar fizetõeszköz.
Igaza volt a jegybanknak
Egyértelmû meglepetéssel fogadták a pénzpiacokon hétfõn a monetáris tanács döntését <2>: miután májusban nõtt az infláció, ráadásul a tanácstagok elõzetesen a várható szigorításról nyilatkoztak, mindenki a 8,5 százalékos szint emelésére számított. A tankönyv szerint is emelnie kellett volna a jegybanknak, az egyértelmû piaci várakozásokkal való szembemenetel következménye a legtöbbször a hozamok további emelkedése, a deviza gyengülése – mondta az Indexnek Barcza György. A K&H vezetõ elemzõje szerint most azonban a jegybanknak áll a zászló: a döntés üzenete a piac számára az, hogy "túlspiráztátok a dolgot, nem is kell akkora kamat, és a piac most azt mondja, tényleg, igazuk van".
A döntés indokolható, és el is érte a célját – mondta az Indexnek Dunai Gábor, az OTP elemzõje is. Szerinte a piacon már túlzottak voltak a kamatemelési várakozások, további több lépést áraztak az állampapírpiaci hozamokban, és a jegybank ezt a folyamatot joggal akarta megfogni. Szerinte a monetáris döntésében bár szerepet játszhatott az elmúlt hetek-hónapok forinterõsödése, de ez nem lehetett meghatározó: a sáveltörlés nyomán a forinterõsödésére számítani lehetett, és továbbra is számítani lehet. Márpedig egy 235 forintos euróárfolyam már jelentõsen mérsékli az inflációt, az OTP számításai szerint ha nem változnak a körülmények, nem lesz újabb olaj- vagy élelmiszerársokk, 2009-re elérhetõ lehet a 3-assal kezdõdõ éves átlagos inflációs mutató.
Valódi a forint ereje
Dunai Gábor szerint a forinterõsödés egyik oka az, hogy megkezdõdött az a reálfelértékelõdés, mely a régiós vetélytársainkat már korábban jellemezte: a szlovák és a cseh korona, de a lengyel zloty is évente 5 százalék körüli mértékben erõsödött. Ebbõl a folyamatból a forint eddig kimaradt, a reálkonvergencia az infláción keresztük jelent meg. A forint erejének biztos támaszt nyújt ugyanakkor az immáron évente GDP 4-5 százalékát elérõ új folyósítású devizahitel-állomány. Az elemzõ nem számít gyengülésre, emlékeztetett: ha az elmúlt négy hónapot nézzük, a sáveltörlés óta, akkor mindig voltak olyan pillanatok, amikor arra lehetett volna számítani, hogy elkezd gyengülni a forint. Az olajár emelkedett, a kockázatvállalási hajlandóság ingadozott a nemzetközi piacokon, eközben a fejlett országokban erõsödtek a kamatemelési várakozások (ami a magyar hozamelõnyt csökkenti), ráadásul volt egy kormányválság is: a forint azonban nem gyengült, sõt, erõsödött. Ez Dunai Gábor szerint azt mutatja, hogy a jelenlegi árfolyam megalapozott, és hosszabb távon, a reálkonvergencia folytatódásával további erõdösére van kilátás.
Fair értéknek tartja a 235-ös árfolyamot Barcza György is, aki szerint bár annak is van esélye, hogy kialakul egy hisztérikus forintvásárlási roham (ami tovább erõsítené a forintot), de alapvetõen most már stabilabb forintra lehet számítani.
Azért még jöhet kamatemelés
Jöhet még kamatemelés, de csökkent az esélye – véli a K&H vezetõ elemzõje, aki szerint most a piac arra is vár, hogy ezt az MNB is kimondja valamilyen formában. Értékelése szerint az MNB összességében jól járt el, bár Bebesy Dániellel, a Budapest Alapkezelõ portfoliómenedzserével együtt úgy látják, a hétfõi döntést megelõzõ jegybanki kommunikáció erõsített a kamatemelési várakozásokat.
Bebesy szerint sincs szó arró, hogy a kamatemelési ciklus befejezõdött volna, a jegybank most vár, és megnézi, mi történik: a portfoliómenedzser szerint ez helyes döntés volt, ugyanis az elmúlt hónapok emelése nyomán az volt megfigyelhetõ, hogy a piacon minden emelés csak további újabb emelési várakozásokat indított el. Hûteni kellett a kedélyeket, és a monetáris tanács megtette ezt – értékelt Bebesy, aki szerint nem lehet hitelességvesztésrõl beszélni a döntés nyomán.
Folytatódik a forint drasztikus erõsödése, szerda délután már 235 forint közelébe csökkent az euró ára. Fényesen igazolva láthatja döntését a monetáris tanács: bár hétfõn meglepték a piacot azzal, hogy a várt, az államkötvények hozamába már be is árazott kamatemelés elmaradt, a piac átállt, a forint erõsödik, a hozamok csökkenek.
Nem vesztett hitelességébõl a jegybank, a forintárfolyam és az állampapírok hozamgörbéjének elmúlt napok beli alakulása (csökkenése) is azt mutatja, hogy a piac elfogadta: (az erõsebb forintnak is köszönhetõen) a 2009 végi inflációs cél bár bizonytalan, akár a jelenlegi kamatszint mellett, vagy késõbb, egy kisebb emeléssel, a mostani kivárással is elérhetõ lehet. Az Indexnek nyilatkozó elemzõk szerint ha hibát keresünk, az maximum az lehet, hogy a monetáris tanács tagjainak a hétfõi döntést megelõzõ megszólalásai a májusi, újra emelkedést mutató inflációs adat után, fûtötték a kamatemelési várakozásokat.
A forint komolyabb gyengülésére nem számítanak a szakértõk, hosszabb távon pedig további erõsödésre van kilátás.
Szupererõs a forint
A forint a múlt hét végén törte át az egykori, februárban eltörölt sáv erõs szélét, az euró ára becsúszott 240 egység alá <1>. A hétfõi kamatdöntés elõtt már a 238-as szinten mozgott a kurzus, majd a kamatdöntés váratlan elmaradása nyomán gyors gyengülés után újra 240 fölé kúszott az árfolyam. Hétfõ este és kedden már újra erõsödött a forint, a mai, szerdai reggelt 238 alatt kezdte az árfolyam. A délelõtti kisebbet délután ugrásszerû erõsödés követte, négy óra után már 235 forint közelébe süllyedt az euró ára. A dollár ezzel párhuzamosan 151 forintra gyengült.
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
Meglepõ a forinterõsödés amiatt, hogy a Fed-kamatdöntés napján ilyen intenzív árfolyammozgás következik be, inkább oldalazó mozgásra lehetett volna számítani - jegyezte meg a Portfolio.hu-nak Örvös Mihály. A Commerzbank devizakereskedõje hozzátette, hogy a 238-as szint áttörése volt a katalizátor a forint ugrásának, de nem pontosan látni, hogy milyen csatornákon keresztül izmosodik a magyar fizetõeszköz.
Igaza volt a jegybanknak
Egyértelmû meglepetéssel fogadták a pénzpiacokon hétfõn a monetáris tanács döntését <2>: miután májusban nõtt az infláció, ráadásul a tanácstagok elõzetesen a várható szigorításról nyilatkoztak, mindenki a 8,5 százalékos szint emelésére számított. A tankönyv szerint is emelnie kellett volna a jegybanknak, az egyértelmû piaci várakozásokkal való szembemenetel következménye a legtöbbször a hozamok további emelkedése, a deviza gyengülése – mondta az Indexnek Barcza György. A K&H vezetõ elemzõje szerint most azonban a jegybanknak áll a zászló: a döntés üzenete a piac számára az, hogy "túlspiráztátok a dolgot, nem is kell akkora kamat, és a piac most azt mondja, tényleg, igazuk van".
A döntés indokolható, és el is érte a célját – mondta az Indexnek Dunai Gábor, az OTP elemzõje is. Szerinte a piacon már túlzottak voltak a kamatemelési várakozások, további több lépést áraztak az állampapírpiaci hozamokban, és a jegybank ezt a folyamatot joggal akarta megfogni. Szerinte a monetáris döntésében bár szerepet játszhatott az elmúlt hetek-hónapok forinterõsödése, de ez nem lehetett meghatározó: a sáveltörlés nyomán a forinterõsödésére számítani lehetett, és továbbra is számítani lehet. Márpedig egy 235 forintos euróárfolyam már jelentõsen mérsékli az inflációt, az OTP számításai szerint ha nem változnak a körülmények, nem lesz újabb olaj- vagy élelmiszerársokk, 2009-re elérhetõ lehet a 3-assal kezdõdõ éves átlagos inflációs mutató.
Valódi a forint ereje
Dunai Gábor szerint a forinterõsödés egyik oka az, hogy megkezdõdött az a reálfelértékelõdés, mely a régiós vetélytársainkat már korábban jellemezte: a szlovák és a cseh korona, de a lengyel zloty is évente 5 százalék körüli mértékben erõsödött. Ebbõl a folyamatból a forint eddig kimaradt, a reálkonvergencia az infláción keresztük jelent meg. A forint erejének biztos támaszt nyújt ugyanakkor az immáron évente GDP 4-5 százalékát elérõ új folyósítású devizahitel-állomány. Az elemzõ nem számít gyengülésre, emlékeztetett: ha az elmúlt négy hónapot nézzük, a sáveltörlés óta, akkor mindig voltak olyan pillanatok, amikor arra lehetett volna számítani, hogy elkezd gyengülni a forint. Az olajár emelkedett, a kockázatvállalási hajlandóság ingadozott a nemzetközi piacokon, eközben a fejlett országokban erõsödtek a kamatemelési várakozások (ami a magyar hozamelõnyt csökkenti), ráadásul volt egy kormányválság is: a forint azonban nem gyengült, sõt, erõsödött. Ez Dunai Gábor szerint azt mutatja, hogy a jelenlegi árfolyam megalapozott, és hosszabb távon, a reálkonvergencia folytatódásával további erõdösére van kilátás.
Fair értéknek tartja a 235-ös árfolyamot Barcza György is, aki szerint bár annak is van esélye, hogy kialakul egy hisztérikus forintvásárlási roham (ami tovább erõsítené a forintot), de alapvetõen most már stabilabb forintra lehet számítani.
Azért még jöhet kamatemelés
Jöhet még kamatemelés, de csökkent az esélye – véli a K&H vezetõ elemzõje, aki szerint most a piac arra is vár, hogy ezt az MNB is kimondja valamilyen formában. Értékelése szerint az MNB összességében jól járt el, bár Bebesy Dániellel, a Budapest Alapkezelõ portfoliómenedzserével együtt úgy látják, a hétfõi döntést megelõzõ jegybanki kommunikáció erõsített a kamatemelési várakozásokat.
Bebesy szerint sincs szó arró, hogy a kamatemelési ciklus befejezõdött volna, a jegybank most vár, és megnézi, mi történik: a portfoliómenedzser szerint ez helyes döntés volt, ugyanis az elmúlt hónapok emelése nyomán az volt megfigyelhetõ, hogy a piacon minden emelés csak további újabb emelési várakozásokat indított el. Hûteni kellett a kedélyeket, és a monetáris tanács megtette ezt – értékelt Bebesy, aki szerint nem lehet hitelességvesztésrõl beszélni a döntés nyomán.
#1606
Történelmi csúcsközelben forint !!!
A reggeli forinterõsödési hullám a déli órákra megállt, majd délután újabb rohamra indult fizetõeszközünk az euróval szemben, amelynek nyomán hajszálnyira megközelítette a 2003 eléején felállított eddigi történelmi csúcsát. Eközben fizetõeszközünk a svájci frankkal és a dollárral szemben is évtizedes csúcsokat döntött.
A reggeli nyitást követõen áttörte a 238-as, opciós ügyletek miatt erõsen védett szintet a forint az euróval szemben, majd 237,50 körül stabilizálódott az alacsony forgalmú kereskedésben a bankközi piacon.
Kora délutántól újabb forinterõsödés bontakozott ki, amelynek nyomán a jegyzések elõbb a 237-es, majd a 236-os szintet is áttörték. 15:45-kor már 235,60-235,90-nél járt a kurzus, ami alig marad el a forint történelmi csúcsát jelentõ 234,70 körüli, 2003 elején felállított szinttõl.
Eközben a magyarországi devizahiteleseknek jó hír, hogy a magyar fizetõeszköz a svájci frankkal szemben újabb 10 éves csúcsot állított fel a tegnapi után, a jegyzések 145,50 körül járnak. A forint/dollár kurzus pedig a 150-es szinthez közelít, 4 óra elõtt 151,10 körül járt a kurzus, ami újabb bõ 12 éves csúcs a forint szempontjából.
Meglepõ mozgás
Meglepõ a forinterõsödés amiatt, hogy a Fed-kamatdöntés napján ilyen intenzív árfolyammozgás következik be, inkább oldalazó mozgásra lehetett volna számítani – jegyezte meg a Portfolio.hu-nak Örvös Mihály. A Commerzbank devizakereskedõje hozzátette, hogy a 238-as szint áttörése volt a katalizátor a forint ugrásának, de nem pontosan látni, hogy milyen csatornákon keresztül izmosodik a magyar fizetõeszköz.
A forgalom minimális az állampapírpiacon és nem látunk érdemi külföldi vételi érdeklõdést - jelezte a Portfolio.hu-nak egy elsõdleges állampapírkereskedõ. Elmondása szerint a hozamgörbe rövidebb szegmensében (2-3 év) mintegy 10-12 bázispontos hozamcsökkenés következett be (9,60-9,70 százalék körül mozognak a hozamok), míg az 5-10 éves futamidejû papíroknál csak mintegy 5 bázispontos volt a hozamcsökkenés. Meglátása szerint nem az áll a forinterõsödés mögött, hogy élénkülne a külföldiek vételi kedve a kötvénypiacon.
A reggeli forinterõsödési hullám a déli órákra megállt, majd délután újabb rohamra indult fizetõeszközünk az euróval szemben, amelynek nyomán hajszálnyira megközelítette a 2003 eléején felállított eddigi történelmi csúcsát. Eközben fizetõeszközünk a svájci frankkal és a dollárral szemben is évtizedes csúcsokat döntött.
A reggeli nyitást követõen áttörte a 238-as, opciós ügyletek miatt erõsen védett szintet a forint az euróval szemben, majd 237,50 körül stabilizálódott az alacsony forgalmú kereskedésben a bankközi piacon.
Kora délutántól újabb forinterõsödés bontakozott ki, amelynek nyomán a jegyzések elõbb a 237-es, majd a 236-os szintet is áttörték. 15:45-kor már 235,60-235,90-nél járt a kurzus, ami alig marad el a forint történelmi csúcsát jelentõ 234,70 körüli, 2003 elején felállított szinttõl.
Eközben a magyarországi devizahiteleseknek jó hír, hogy a magyar fizetõeszköz a svájci frankkal szemben újabb 10 éves csúcsot állított fel a tegnapi után, a jegyzések 145,50 körül járnak. A forint/dollár kurzus pedig a 150-es szinthez közelít, 4 óra elõtt 151,10 körül járt a kurzus, ami újabb bõ 12 éves csúcs a forint szempontjából.
Meglepõ mozgás
Meglepõ a forinterõsödés amiatt, hogy a Fed-kamatdöntés napján ilyen intenzív árfolyammozgás következik be, inkább oldalazó mozgásra lehetett volna számítani – jegyezte meg a Portfolio.hu-nak Örvös Mihály. A Commerzbank devizakereskedõje hozzátette, hogy a 238-as szint áttörése volt a katalizátor a forint ugrásának, de nem pontosan látni, hogy milyen csatornákon keresztül izmosodik a magyar fizetõeszköz.
A forgalom minimális az állampapírpiacon és nem látunk érdemi külföldi vételi érdeklõdést - jelezte a Portfolio.hu-nak egy elsõdleges állampapírkereskedõ. Elmondása szerint a hozamgörbe rövidebb szegmensében (2-3 év) mintegy 10-12 bázispontos hozamcsökkenés következett be (9,60-9,70 százalék körül mozognak a hozamok), míg az 5-10 éves futamidejû papíroknál csak mintegy 5 bázispontos volt a hozamcsökkenés. Meglátása szerint nem az áll a forinterõsödés mögött, hogy élénkülne a külföldiek vételi kedve a kötvénypiacon.
#1605
Áttörte a forint a 240-es szintet
Nem sokkal a kereskedés kezdete után áttörte a korábbi sáv erõs szélét a forint árfolyama.
Ami tegnap nem jött össze, az ma sikerült: kilenc óra után nem sokkal a forint áttörte a 240-es forint/euró szintet. Ez az újabb ötéves csúcs azt jelenti, most már erõsebb a hazai fizetõeszköz, mint a február végén eltörölt sáv erõs széle, 240,01 forint/euró. Fél 10-kor már 239,30 volt a kurzus.
Nem sokkal a kereskedés kezdete után áttörte a korábbi sáv erõs szélét a forint árfolyama.
Ami tegnap nem jött össze, az ma sikerült: kilenc óra után nem sokkal a forint áttörte a 240-es forint/euró szintet. Ez az újabb ötéves csúcs azt jelenti, most már erõsebb a hazai fizetõeszköz, mint a február végén eltörölt sáv erõs széle, 240,01 forint/euró. Fél 10-kor már 239,30 volt a kurzus.
#1604
Ötéves csúcson a forint, 240-nél az euró
A forint bõ két nap alatt három százalékot erõsödött, aminek hátterében globális és hazai okok is állnak. Ha áttöri a 240-es szintet az euróval szemben, a következõ állomás a 238-as kurzus lehet, mondja az elemzõ.
Délután két óra körül a forint erõsödése újabb lendületet vett: a hazai valuta árfolyama egy pillanatra 240,05 forint/euró volt a bankközi piacon, igaz, onnan minimálisan visszapattant, jelenleg 240,30-240,50 körül ingadozik a kurzus. Ez nemcsak ötéves csúcsot jelent, de azt is, hogy az árfolyam csak négy fillérrel maradt el a korábbi sávszéltõl. Emlékeztetõül: a kormány és a jegybank közös döntéssel február végén törölte el a korábbi plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávot, amelynek erõs oldala 240,01 forint/eurónál volt.
Két hét, hét forint
A forint két hete már járt a 241-es szint közelében, aztán a fejlett országok jegybankáraitól érkezett, az inflációs veszélyt középpontba helyezõ, így kamatemeléseket valószínûsítõ nyilatkozatai után azonban a világ pénzpiacain a fejlõdõ országok valutái, így a forint is gyengült. A hazai fizetõeszköz árfolyama egészen a 248-as szintig szaladt fel.
Aztán e hét elején az európai, a brit és a japán jegybank felõl már a múlt heti inflációs nyomást hangsúlyozó közleményeket enyhítõ jelzések érkeztek, így a fejlõdõ piacokon a valuták erõsödéssel reagáltak, a globális kockázatvállalási étvágy valamelyest visszatért. A forint tegnap és tegnapelõtt 2 százalékot erõsödött, a mai napot 244-nél kezdte. Elõbb 241,60-ig erõsödött a mai kereskedés során, aztán a második hullámban kis híján átlépte a korábbi erõs sávszélt.
A forint bõ két nap alatt három százalékot erõsödött, aminek hátterében globális és hazai okok is állnak. Ha áttöri a 240-es szintet az euróval szemben, a következõ állomás a 238-as kurzus lehet, mondja az elemzõ.
Délután két óra körül a forint erõsödése újabb lendületet vett: a hazai valuta árfolyama egy pillanatra 240,05 forint/euró volt a bankközi piacon, igaz, onnan minimálisan visszapattant, jelenleg 240,30-240,50 körül ingadozik a kurzus. Ez nemcsak ötéves csúcsot jelent, de azt is, hogy az árfolyam csak négy fillérrel maradt el a korábbi sávszéltõl. Emlékeztetõül: a kormány és a jegybank közös döntéssel február végén törölte el a korábbi plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávot, amelynek erõs oldala 240,01 forint/eurónál volt.
Két hét, hét forint
A forint két hete már járt a 241-es szint közelében, aztán a fejlett országok jegybankáraitól érkezett, az inflációs veszélyt középpontba helyezõ, így kamatemeléseket valószínûsítõ nyilatkozatai után azonban a világ pénzpiacain a fejlõdõ országok valutái, így a forint is gyengült. A hazai fizetõeszköz árfolyama egészen a 248-as szintig szaladt fel.
Aztán e hét elején az európai, a brit és a japán jegybank felõl már a múlt heti inflációs nyomást hangsúlyozó közleményeket enyhítõ jelzések érkeztek, így a fejlõdõ piacokon a valuták erõsödéssel reagáltak, a globális kockázatvállalási étvágy valamelyest visszatért. A forint tegnap és tegnapelõtt 2 százalékot erõsödött, a mai napot 244-nél kezdte. Elõbb 241,60-ig erõsödött a mai kereskedés során, aztán a második hullámban kis híján átlépte a korábbi erõs sávszélt.
#1603
Másik meg ha elmész Görögországba akkor jövõre is oda akarsz majd menni.
Énis eddig minden évben máshova mentem jópár országot bejártam (lásd ez a fórum korábban) de oda vissza akarok menni.
Énis eddig minden évben máshova mentem jópár országot bejártam (lásd ez a fórum korábban) de oda vissza akarok menni.
#1602
Az nem azt jelenti, hogy Tolóban nincs éjszakai élet
Pont ellenkezõleg, csak nem érzed úgy hogy egy siófoki utcán vagy lépten nyomon hülye magyar megnyilvánulásokat hallgatva.
Nagyon is lehet ott bulizni Nafplio pl este szinte teljesen más sztem korábban raktam is be képet róla
Tolóban még senkise unatkozott sztem P
Pont ellenkezõleg, csak nem érzed úgy hogy egy siófoki utcán vagy lépten nyomon hülye magyar megnyilvánulásokat hallgatva.
Nagyon is lehet ott bulizni Nafplio pl este szinte teljesen más sztem korábban raktam is be képet róla
Tolóban még senkise unatkozott sztem P
#1601
Paralia bulis, mas meg szebb, nehez a dontes, mert szeretek bulizni de jovore mar nem Gorogorszagba akarok menni, szoval jo lenne a legszebb oldalat latni.
Csak attol felek, hogy unatkoznek, ha este nem lenne semmi elet.
Csak attol felek, hogy unatkoznek, ha este nem lenne semmi elet.
Zene nélkül mit érek én?
#1600
Ezt írták errõl az index-en
Toló, Toló, Toló!!!! Paráliát csak akkor válaszd, ha állandóan bulizni akarsz és nem Görögországra vágysz. Toló nem csak gyönyörû fekvésû, de sokkal hangulatosabb is mint Parália. Nafplion amelyik szerintem talán az egyik legszebb görög város alig 8-10 km-re van tõle és gyakran jár busz is oda. Kötelezõ kirándulás véleményem szerint Nafplionba átmenni és egy hajóútra Hydra és Spetces szigetére. Amennyiben van még idõtök és pénzetek érdemes elmenni Sparta-Misztraszba, Olümpiába, Epidavrosba és Mükénébe is. Athén szerintem elég messze van innen és mivel ott sok a látnivaló, nem biztos, hogy megéri elmenni oda, mert csak egy rohanás az egész és fárasztó.
Toló, Toló, Toló!!!! Paráliát csak akkor válaszd, ha állandóan bulizni akarsz és nem Görögországra vágysz. Toló nem csak gyönyörû fekvésû, de sokkal hangulatosabb is mint Parália. Nafplion amelyik szerintem talán az egyik legszebb görög város alig 8-10 km-re van tõle és gyakran jár busz is oda. Kötelezõ kirándulás véleményem szerint Nafplionba átmenni és egy hajóútra Hydra és Spetces szigetére. Amennyiben van még idõtök és pénzetek érdemes elmenni Sparta-Misztraszba, Olümpiába, Epidavrosba és Mükénébe is. Athén szerintem elég messze van innen és mivel ott sok a látnivaló, nem biztos, hogy megéri elmenni oda, mert csak egy rohanás az egész és fárasztó.
#1599
Hat tenyleg nem egy kategoria.
Zene nélkül mit érek én?
#1598
Érdemes összehasonlítani pl a Tolói képekkel
#1597
Paralia hosszú egyenesa part idõközönként molóval végig szinte ugyanolyan, tele van magyarokkal keletiekkel semmi görög feeling
Last minute máshová is van.
Énis voltam a Meteóráknál de ennél sokkal szebb és izgalmasabb igazi görög hangulatú helyen nyaraltam
De ha ilyere vágysz
Last minute máshová is van.
Énis voltam a Meteóráknál de ennél sokkal szebb és izgalmasabb igazi görög hangulatú helyen nyaraltam
De ha ilyere vágysz
#1596
Igen, azt olvastam, hogy sok a turista ott, de jelenleg a legtobb ajanlat oda szol. En csak a kepek meg beszamolok utan mehetek, mivel nem voltam meg Gorogorszagban, es Paraliarol is csak jot olvastam.
Nekem fontos szempont az is, hogy viszonylag olcso legyen, valami last minute ut legyen (aug. vege fele) es legyen lehetoseg megnezni a Meteorakat, hajokazni, ilyesmik.
Nekem fontos szempont az is, hogy viszonylag olcso legyen, valami last minute ut legyen (aug. vege fele) es legyen lehetoseg megnezni a Meteorakat, hajokazni, ilyesmik.
Zene nélkül mit érek én?
#1595
hiába volt amit it mutatok?
Paralia nem görögország csak egy turistagyár
Paralia nem görögország csak egy turistagyár
#1594
neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee
csak Paraliia-t neeeeeeeeeee
csak Paraliia-t neeeeeeeeeee
#1593
Nagyon szep kepek. <#wow1>
Amugy most ugy nez ki, hogy Paralia lesz a dologbol. Sok jot olvastam rola es nincs veszesen messze a Meteoraktol sem.
Amugy most ugy nez ki, hogy Paralia lesz a dologbol. Sok jot olvastam rola es nincs veszesen messze a Meteoraktol sem.
Zene nélkül mit érek én?
#1592
#1591
#1590
azt csinálom 😄DDD
#1589
Hat apam tedd azt amit en: dolgozz!
Zene nélkül mit érek én?
#1588
Pedig pont a kekszes joghurt a legszimpibb 😄
#1587
"Gyõri Keksz: Bojkottálom a Danone-t!!!"
olvass utánna
olvass utánna
#1586
miért nem?
#1585
Denette-t elvbõl nem eszünk.......
#1584
Nekem nem nagyon van zsém utazásra ezért inkább megpróbáltam a lehetõ legtöbb nyereményjátékon regisztrálni (pl. Danette ízolimpia) és minden nap rászánok 10p-et amikoris ezeket kitöltöm és várom a csodát 😄
érzem menni fog!
érzem menni fog!
#1583
#1582
tavaly összegyûjtött infó-k Sarti-ról
SARTI 1922-ben alapított kis halászfalu, ma kb. 900 állandó lakosa van.A természet érintetlensége, a szikrázó napfény,a kristálytiszta tenger, a balzsamozó levegõ, a helyi lakosok vendégszeretete, ezek azok az egyáltalán nem túlzó tulajdonságok, melyeknek SARTI mai hírnevét köszönheti.
A Chalkidiki-félsziget középsõ "lábán", Sithonia-n található, szemközt a tengerbõl több mint 2000 m-re kiemelkedõ, lenyûgözõ és fenséges Athos-csúccsal. Sok kilométer hosszú homokos tengerpartja, sosem zsúfolt, pihenésre, fürdõzésre, sportolásra egyaránt alkalmas.
SARTI közelében, sõt az egész félszigeten sem gyárak, sem ipari létesítmények, sem végeláthatatlan szállodasorok nincsenek, melyek tönkre tennék a környezetet. Ennek ellenére a faluban minden megtalálható, ami biztosítja a komfortot az Önök részére: autó- és motorkölcsönzés, éttermek, tavernák, üzletek sokasága. Nagyszerû hangulatú diszkók és bárok várják az esténként szórakozni vágyókat.
Görögország északi része, azon belül is a Thesszalonikitõl délre, délkeletre elterülõ változatos domborzatú, tagoltságú Halkidiki-félsziget.
A viszonylagos közelségen túl mellette szólhat az is, hogy kis távolságokon belül egymástól nagyon különbözõ vidékeket, lehetõségeket találunk.
Kezdjük talán a legfontosabb kérdéssel, a megközelítéssel. A Szerbián, Macedónián át vezetõ 1100 kilométeres út nem olcsó, hisz oda-vissza összesen mintegy 16 ezer forintba kerül az autópályadíj, ehhez jön a 40 ezer forintos üzemanyagköltség - 260 forintos átlagos benzinárral számolva - és a hazai matrica ára, így összesen közel 60 ezer forint az út. Mielõtt autóba ülnénk, gondolni kell arra is, hogy az 1100 kilométeres úton legalább néhány órát aludni is kell, ha nincsenek megfelelõ váltott sofõrök.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a júliusi hétvégéken lassíthatja a lejutást a Németországból szabadságra menõ török vendégmunkások inváziója. Ezt persze kivédhetjük azzal, hogy hét közben utazunk. Hiszen eltérõen Horvátországtól, a görög szállásadók nem ragaszkodnak annyira a heti fix váltáshoz, s akár héttel nem osztható számú napra is örömmel fogadnak vendéget, ha éppen van hely náluk.
A Halkidiki régió déli részét alkotó három földnyelv - Kassandra, Sithonia, Athos - mindegyike mélyen benyúlik az Égei-tengerbe. A három közül Kassandra az, ami inkább hasonlít a hangos, bulizós tengerparti üdülésrõl alkotott képünkhöz. Fõleg a földnyelv északi részében több olyan település található, ahol a nyári szezonban mindennap hajnalig tart az élet. A strandjainak többsége homokos medrû, ahogy a középsõ földnyelvet alkotó Sithonián is. Bár itt is találunk élettel teli helyeket, ez a vidék inkább való a csendes pihenésre, ahogy a keleti földnyelv, Athos északi részére is ez jellemzõ.
Ha valaki igazán arra vágyik, hogy a világ zajától teljesen elvonuljon, annak az Athos déli részén álló kolostorbirodalmat kell választani. Az Ouranopolistól délre fekvõ vidék lassan egy évezred óta gyakorlatilag önálló egyházi államként mûködik, amelynek függetlenségét még a török hódítók is tiszteletben tartották. Ma is csak afféle vízummal lehet egy néhány napos túra erejéig a területére lépni. Az engedélyt a férfiaknak Thesszalonikiben kell igényelni hetekkel korábban. Nõnemû lények erre a területre nem léphetnek. Arra persze mindenkinek lehetõsége van, hogy sétahajóval legalább a tengerrõl megcsodálja a középkori kolostorokat, s ha máshol nem, a határváros kikötõi tavernáiban találkozzon az átutazó szerzetesekkel.
A kellemes strandok, hangulatos szórakozóhelyek mellett Halkidikin sok érdekes kirándulási lehetõség kínálkozik. A régió központja, Thesszaloniki magyar viszonylat- ban is nyüzsgõ nagyvárosnak számít, ahol a hatalmas autós és gyalogos forgalom a nyári éjszakákon ugyanúgy árad, mint napközben. Aki szereti az ókori emlékeket, itt kedvére válogathat. Olyntos, Akanthos, Afytos, Potidea vagy Arisztotelész városa, Stagira, ahol a nagy gondolkodó felfedezéseit, felismeréseit egy gyönyörû környezetben kialakított parkkal mutatják be. A félsziget egyik különlegessége a petralonai cseppkõbarlang, ahol egy 750 ezer évvel ezelõtti elõember maradványait találták meg. Persze, a mai látogatót inkább a gyönyörû cseppkõcsipkék és -oszlopok látványa nyûgözi le.
Végül ne hagyjuk ki a nyaralás másik fontos kellékét, a gasztronómiát se. Halkidiki éttermeiben, kocsmáiban, büféiben különösen gazdag választékát találjuk a vidék ételeinek, mert jó földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen különbözõ népek étkezési szokásai ötvözõdtek egybe.
Kirándulások
Marmaras
Sartitól délre (kb. 50 km-re) lévõ kisváros. Hegyes-völgyes vidéken vezet az út, az út szélén csak szikla, gyér fû és sok szép leander, néha csúnya bádog kecsketelepek tarkítják a képet. Reméltük, hogy Marmarasban az árak méltányosabbak lesznek, de sajnos ez nem lett igaz (az egész félszigetre sem). Hangulatos kis város, kikötõvel, kis éttermekkel, fagyizóval. Itt már volt olyan bankautomata, ami szerette a Maestro kártyámat (mert a Sartiban lévõ nem ismerte), próbaképp ki is vettünk 100 eurót, állítólag közép árfolyamon adja ki a pénzt, de ezt még nem tudom megerõsíteni.
Irtó meredek lejtõk vannak Marmarasban, kb. 45 (mértanilag) fokosnak tûnnek, kocsival nem is nagyon mertem használni csak az enyhébb utakat, ott is 1-es fokozatban bírta csak a hegymenetet.
Vásárolgattunk, fagyiztunk, jó fényképeket lehetett itt is csinálni. De itt sem volt hipermarket (nem is volt sehol, csak Nikiti-ben).
Nikiti
Nikiti felé haladva megálltunk egy pár beach-en szétnézni, fotózni.
Nikiti-be érve rögtön jobbra lesz a Lidl, ahol majdnem ugyanazokat árulják, mint Mo-n, de drágábban. Az üdítõk dupla annyiba, a szalámik 1,5-szer annyiba kerülnek, mint itthon. A ruha, gyümölcs és alkohol ugyanannyi.A Lidl-el szemben lévõ oldalon kb. 300 m-re van egy másik hipermarket, de az tényleg drága, viszont van benne minden.
Athos kolostorok
Befizettünk egy hajót kirándulásra (felnõtt ár: 28, gyerek ár: 14 euró), kulturált, légkondis busszal visznek el Ormos Panagias kikötõbe, onnan átvisz a hajó az Athos hegy lábához, majd felfelé halad Ouranoupoli kikötõig és közben további kolostorokat lehet látni, fényképezni. Kb. 50-100 m-re közelíti meg a partot, kikötnie nem szabad, mert az Athos köztársaság egy külön állam, az utasoknak engedélyt kellene beszerezni hosszas procedúrával a belépéshez. Nõk még úgy sem szállhatnak partra. Kolostoronként kb. 40 szerzetes él, de vannak 1 személyes remete-lakok is a sziklába vájva, izgalmas világ. Ouranoupoliban megebédeltünk, vásárolgattunk. Majd ismét vissza a hajóra, onnan Ormos Panagias, majd busszal Sartiba. Közben végig beszélt a magyar és szlovák idegenvezetõ, sok érdekes dolgot tudtunk meg.
Érdemes elmenni erre a kirándulásra, de lehet menni szervezett Thesszaloniki városnézésre, csúszdaparkba, kalózhajóval egy lakatlanszigetre, vagy egy jó hosszúra nyújtott napon egészen a Meteórákig visz a busz (ez utóbbinak a felnõtt ára kb 35 euró).
Narancspart
Sartitól északra 6 km-el jobbra egy szép fürdõhely lenne, ha nem lenne annyi sok alternatív (nudista) és "rendes" (fürdõruhás, de szemetelõ) fürdõzõ. Csináltunk szép fényképeket, de olyan sokan voltak, hogy kényelmetlenül éreztük magunkat, kicsit azért fürödtünk, labdáztunk is a vízben, hogy érezzük a hely auráját. Sok fehér szikla, különleges látvány.
Sykia
Ez egy kis tipikus, nem tengerparti görög falu 6 km-re délnek Sartitól. Hót nyugis öregek ülnek a kávézók teraszán, mert itt is sok kávézó, kis étterem van. Elõször nem tudtuk kinek, mert ide már csak a nagyon kíváncsi turista jár, de rájöttünk, hogy a görögök nem szeretnek otthon ücsörögni magukban, és nem is a házuk elõtt beszélgetnek a szomszédok, hanem beülnek ezekbe a III. osztályú-szerû, de hangulatos kis kocsmákba, korra és nemre tekintet nélkül.
SARTI 1922-ben alapított kis halászfalu, ma kb. 900 állandó lakosa van.A természet érintetlensége, a szikrázó napfény,a kristálytiszta tenger, a balzsamozó levegõ, a helyi lakosok vendégszeretete, ezek azok az egyáltalán nem túlzó tulajdonságok, melyeknek SARTI mai hírnevét köszönheti.
A Chalkidiki-félsziget középsõ "lábán", Sithonia-n található, szemközt a tengerbõl több mint 2000 m-re kiemelkedõ, lenyûgözõ és fenséges Athos-csúccsal. Sok kilométer hosszú homokos tengerpartja, sosem zsúfolt, pihenésre, fürdõzésre, sportolásra egyaránt alkalmas.
SARTI közelében, sõt az egész félszigeten sem gyárak, sem ipari létesítmények, sem végeláthatatlan szállodasorok nincsenek, melyek tönkre tennék a környezetet. Ennek ellenére a faluban minden megtalálható, ami biztosítja a komfortot az Önök részére: autó- és motorkölcsönzés, éttermek, tavernák, üzletek sokasága. Nagyszerû hangulatú diszkók és bárok várják az esténként szórakozni vágyókat.
Görögország északi része, azon belül is a Thesszalonikitõl délre, délkeletre elterülõ változatos domborzatú, tagoltságú Halkidiki-félsziget.
A viszonylagos közelségen túl mellette szólhat az is, hogy kis távolságokon belül egymástól nagyon különbözõ vidékeket, lehetõségeket találunk.
Kezdjük talán a legfontosabb kérdéssel, a megközelítéssel. A Szerbián, Macedónián át vezetõ 1100 kilométeres út nem olcsó, hisz oda-vissza összesen mintegy 16 ezer forintba kerül az autópályadíj, ehhez jön a 40 ezer forintos üzemanyagköltség - 260 forintos átlagos benzinárral számolva - és a hazai matrica ára, így összesen közel 60 ezer forint az út. Mielõtt autóba ülnénk, gondolni kell arra is, hogy az 1100 kilométeres úton legalább néhány órát aludni is kell, ha nincsenek megfelelõ váltott sofõrök.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a júliusi hétvégéken lassíthatja a lejutást a Németországból szabadságra menõ török vendégmunkások inváziója. Ezt persze kivédhetjük azzal, hogy hét közben utazunk. Hiszen eltérõen Horvátországtól, a görög szállásadók nem ragaszkodnak annyira a heti fix váltáshoz, s akár héttel nem osztható számú napra is örömmel fogadnak vendéget, ha éppen van hely náluk.
A Halkidiki régió déli részét alkotó három földnyelv - Kassandra, Sithonia, Athos - mindegyike mélyen benyúlik az Égei-tengerbe. A három közül Kassandra az, ami inkább hasonlít a hangos, bulizós tengerparti üdülésrõl alkotott képünkhöz. Fõleg a földnyelv északi részében több olyan település található, ahol a nyári szezonban mindennap hajnalig tart az élet. A strandjainak többsége homokos medrû, ahogy a középsõ földnyelvet alkotó Sithonián is. Bár itt is találunk élettel teli helyeket, ez a vidék inkább való a csendes pihenésre, ahogy a keleti földnyelv, Athos északi részére is ez jellemzõ.
Ha valaki igazán arra vágyik, hogy a világ zajától teljesen elvonuljon, annak az Athos déli részén álló kolostorbirodalmat kell választani. Az Ouranopolistól délre fekvõ vidék lassan egy évezred óta gyakorlatilag önálló egyházi államként mûködik, amelynek függetlenségét még a török hódítók is tiszteletben tartották. Ma is csak afféle vízummal lehet egy néhány napos túra erejéig a területére lépni. Az engedélyt a férfiaknak Thesszalonikiben kell igényelni hetekkel korábban. Nõnemû lények erre a területre nem léphetnek. Arra persze mindenkinek lehetõsége van, hogy sétahajóval legalább a tengerrõl megcsodálja a középkori kolostorokat, s ha máshol nem, a határváros kikötõi tavernáiban találkozzon az átutazó szerzetesekkel.
A kellemes strandok, hangulatos szórakozóhelyek mellett Halkidikin sok érdekes kirándulási lehetõség kínálkozik. A régió központja, Thesszaloniki magyar viszonylat- ban is nyüzsgõ nagyvárosnak számít, ahol a hatalmas autós és gyalogos forgalom a nyári éjszakákon ugyanúgy árad, mint napközben. Aki szereti az ókori emlékeket, itt kedvére válogathat. Olyntos, Akanthos, Afytos, Potidea vagy Arisztotelész városa, Stagira, ahol a nagy gondolkodó felfedezéseit, felismeréseit egy gyönyörû környezetben kialakított parkkal mutatják be. A félsziget egyik különlegessége a petralonai cseppkõbarlang, ahol egy 750 ezer évvel ezelõtti elõember maradványait találták meg. Persze, a mai látogatót inkább a gyönyörû cseppkõcsipkék és -oszlopok látványa nyûgözi le.
Végül ne hagyjuk ki a nyaralás másik fontos kellékét, a gasztronómiát se. Halkidiki éttermeiben, kocsmáiban, büféiben különösen gazdag választékát találjuk a vidék ételeinek, mert jó földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen különbözõ népek étkezési szokásai ötvözõdtek egybe.
Kirándulások
Marmaras
Sartitól délre (kb. 50 km-re) lévõ kisváros. Hegyes-völgyes vidéken vezet az út, az út szélén csak szikla, gyér fû és sok szép leander, néha csúnya bádog kecsketelepek tarkítják a képet. Reméltük, hogy Marmarasban az árak méltányosabbak lesznek, de sajnos ez nem lett igaz (az egész félszigetre sem). Hangulatos kis város, kikötõvel, kis éttermekkel, fagyizóval. Itt már volt olyan bankautomata, ami szerette a Maestro kártyámat (mert a Sartiban lévõ nem ismerte), próbaképp ki is vettünk 100 eurót, állítólag közép árfolyamon adja ki a pénzt, de ezt még nem tudom megerõsíteni.
Irtó meredek lejtõk vannak Marmarasban, kb. 45 (mértanilag) fokosnak tûnnek, kocsival nem is nagyon mertem használni csak az enyhébb utakat, ott is 1-es fokozatban bírta csak a hegymenetet.
Vásárolgattunk, fagyiztunk, jó fényképeket lehetett itt is csinálni. De itt sem volt hipermarket (nem is volt sehol, csak Nikiti-ben).
Nikiti
Nikiti felé haladva megálltunk egy pár beach-en szétnézni, fotózni.
Nikiti-be érve rögtön jobbra lesz a Lidl, ahol majdnem ugyanazokat árulják, mint Mo-n, de drágábban. Az üdítõk dupla annyiba, a szalámik 1,5-szer annyiba kerülnek, mint itthon. A ruha, gyümölcs és alkohol ugyanannyi.A Lidl-el szemben lévõ oldalon kb. 300 m-re van egy másik hipermarket, de az tényleg drága, viszont van benne minden.
Athos kolostorok
Befizettünk egy hajót kirándulásra (felnõtt ár: 28, gyerek ár: 14 euró), kulturált, légkondis busszal visznek el Ormos Panagias kikötõbe, onnan átvisz a hajó az Athos hegy lábához, majd felfelé halad Ouranoupoli kikötõig és közben további kolostorokat lehet látni, fényképezni. Kb. 50-100 m-re közelíti meg a partot, kikötnie nem szabad, mert az Athos köztársaság egy külön állam, az utasoknak engedélyt kellene beszerezni hosszas procedúrával a belépéshez. Nõk még úgy sem szállhatnak partra. Kolostoronként kb. 40 szerzetes él, de vannak 1 személyes remete-lakok is a sziklába vájva, izgalmas világ. Ouranoupoliban megebédeltünk, vásárolgattunk. Majd ismét vissza a hajóra, onnan Ormos Panagias, majd busszal Sartiba. Közben végig beszélt a magyar és szlovák idegenvezetõ, sok érdekes dolgot tudtunk meg.
Érdemes elmenni erre a kirándulásra, de lehet menni szervezett Thesszaloniki városnézésre, csúszdaparkba, kalózhajóval egy lakatlanszigetre, vagy egy jó hosszúra nyújtott napon egészen a Meteórákig visz a busz (ez utóbbinak a felnõtt ára kb 35 euró).
Narancspart
Sartitól északra 6 km-el jobbra egy szép fürdõhely lenne, ha nem lenne annyi sok alternatív (nudista) és "rendes" (fürdõruhás, de szemetelõ) fürdõzõ. Csináltunk szép fényképeket, de olyan sokan voltak, hogy kényelmetlenül éreztük magunkat, kicsit azért fürödtünk, labdáztunk is a vízben, hogy érezzük a hely auráját. Sok fehér szikla, különleges látvány.
Sykia
Ez egy kis tipikus, nem tengerparti görög falu 6 km-re délnek Sartitól. Hót nyugis öregek ülnek a kávézók teraszán, mert itt is sok kávézó, kis étterem van. Elõször nem tudtuk kinek, mert ide már csak a nagyon kíváncsi turista jár, de rájöttünk, hogy a görögök nem szeretnek otthon ücsörögni magukban, és nem is a házuk elõtt beszélgetnek a szomszédok, hanem beülnek ezekbe a III. osztályú-szerû, de hangulatos kis kocsmákba, korra és nemre tekintet nélkül.
#1581
nincs mit
#1580
Kosz szepen az infokat! Igyekszem majd kihasznalni a lehetosegeket.
Zene nélkül mit érek én?
#1579
Deha megkérdezel bárkit aki mindkét helyen volt nem kérséges melyiket mondjas jobbnak
Nem véletlen, hogy miis Toló-ra és Hydra-ra szeretnénk visszamenni Sarti-ra eszünkbe sem jut
Nem véletlen, hogy miis Toló-ra és Hydra-ra szeretnénk visszamenni Sarti-ra eszünkbe sem jut
#1578
#1577
csak az emberek tönkreteszik a helyet
mi igyekeztünk elhúzni abból a tömegnyomorból
én görögországba nem azért megyek, hogy magyar ...-at nézzek, hanem igazi görög hangulatra vágyom
És hogy a csajok mit mondanak?
nõk lapja café-ról idéznék
"Sartiban mi is voltunk velük, jó volt, tavaly õsszel is ott voltunk, de Toló sokkal szebb és nagyon sok kirándulási lehetõség van a Peloponészoszon. Hydrára Tolóból indul hajó, nem szabad kihagyni! "
A neten pedig elég infó van róla korábban énis írtam itt részletesen errõl a részrõl
mi igyekeztünk elhúzni abból a tömegnyomorból
én görögországba nem azért megyek, hogy magyar ...-at nézzek, hanem igazi görög hangulatra vágyom
És hogy a csajok mit mondanak?
nõk lapja café-ról idéznék
"Sartiban mi is voltunk velük, jó volt, tavaly õsszel is ott voltunk, de Toló sokkal szebb és nagyon sok kirándulási lehetõség van a Peloponészoszon. Hydrára Tolóból indul hajó, nem szabad kihagyni! "
A neten pedig elég infó van róla korábban énis írtam itt részletesen errõl a részrõl
#1576
Nem az emberek miatt megyek, hanem a hely miatt.
Csajok, szorakozasi lehetoseg,szallasok?
Ahhoz kepest eleg keves info van a neten rola, es elmenybeszamolot se talaltam Halkidikirol.
Csajok, szorakozasi lehetoseg,szallasok?
Ahhoz kepest eleg keves info van a neten rola, es elmenybeszamolot se talaltam Halkidikirol.
Zene nélkül mit érek én?
#1575
Toló szerencsére még nem ilyen bár évrõl évre több a turista ott is, de szerencsére még nincs magyar nagyüzem........
Nekem a vidék is jobban tetszik, de a hangulat össze sem hasonlítható
Nekem a vidék is jobban tetszik, de a hangulat össze sem hasonlítható
#1574
A Halkidiki gyönyörû, fõleg Sithonia (a középsõ félsziget). Ezen van a magyar fülnek ismerõsen csengõ Sarti is. Csupa hegy, sziklás hegyfok, ezer színben pompázó alkonyi tengerpart... számtalan gyönyörû öböl kínálkozik fürdésre, a homok/apró kavics egész finom (2-3 mm) szemcsékbõl áll.
Egy gubanc van vele.
Tele van magyarral.
Sétál az ember este nagy tömeg és úgy érezni mintha siófokon sétálgatnánk. Amikor ott voltunk magyar ember verekedett balhézott a fõutcán, magyarok rakták pofátlanul a törölközöiket a miénkre, az egyébként gyönyörû narancsparton hogy legyen helyük.
Ez már nem igazi görögország inkább egy üdültetési nagyüzem sok helyen magyarul vannak kiírva az éttermekben a kaják és az árak.
Szval ha ilyesmire vágysz menj nekem elég volt belõle ennyi.
Természetesen a félszigeten nem minden rész ilyen, de sajnos magyarok számára túl közkedvelté vált mára.
Egy gubanc van vele.
Tele van magyarral.
Sétál az ember este nagy tömeg és úgy érezni mintha siófokon sétálgatnánk. Amikor ott voltunk magyar ember verekedett balhézott a fõutcán, magyarok rakták pofátlanul a törölközöiket a miénkre, az egyébként gyönyörû narancsparton hogy legyen helyük.
Ez már nem igazi görögország inkább egy üdültetési nagyüzem sok helyen magyarul vannak kiírva az éttermekben a kaják és az árak.
Szval ha ilyesmire vágysz menj nekem elég volt belõle ennyi.
Természetesen a félszigeten nem minden rész ilyen, de sajnos magyarok számára túl közkedvelté vált mára.
#1573
Iden keszulok kimenni Gorogbe.
Neztem utazasi ajanlatokat, a legtobb Halkidikire szol es az ar is eleg elfogadhato.Kepek alapjan szep helynek tunik, de valami velemenyt vagy tapasztalatot szivesen elfogadnek.
Tolo is szep helynek tunik, meg persze sok van meg, de Halkidiki az eselyes.
Amugy busszal mennek, 1 hetre es 300 euronal nem szannek ra tobbet.
(Erdelybol vagyok - csak a tavolsag miatt).
Neztem utazasi ajanlatokat, a legtobb Halkidikire szol es az ar is eleg elfogadhato.Kepek alapjan szep helynek tunik, de valami velemenyt vagy tapasztalatot szivesen elfogadnek.
Tolo is szep helynek tunik, meg persze sok van meg, de Halkidiki az eselyes.
Amugy busszal mennek, 1 hetre es 300 euronal nem szannek ra tobbet.
(Erdelybol vagyok - csak a tavolsag miatt).
Zene nélkül mit érek én?
#1572
Bivalyerõs a forint
Öt éves csúcsot döntött a forint, egyetlen rövid idõszakban, 2002-2003 fordulóján volt hasonlóan erõs a magyar pénz: reggel az euró ára 241 forint alá süllyedt, így közvetlenül a februárban eltörölt sáv erõs oldalához, a 240-es szinthez került az árfolyam.
Újabb erõsödéssel indult a kereskedés forintpiacon: az euró ára 240,70-ig is lement, tíz óra körül 240,90-nél mozgott. Ez öt éves csúcsot, illetve voltaképpen minden idõk második legerõsebb forintárfolyamát jelenti.
A szlovák korona sávjának elmozdítása az erõsebb korona irányába csütörtök reggel a koronát is rekorderõsre emelte. Samu János, a Concorde makroelemzõje szerint azonban ez bár segíthette, hogy forint is szárnyaljon, alapvetõen csak a piacon fontos, de hangulati elemként játszott szerepet. A szakértõ szerint a forint elmúlt idõszakban mutatott erõsödése mögött az áll, hogy korábban sokan nyitottak az árfolyam gyengülésére, akár 280-as euróár feletti szintekre játszó pozíciókat. Miután a néhány hónapja még többek által várt-jósolt gyengülés elmaradt, ezekbõl az ügyletekbõl most sorra kihátráltak a befektetõk.
Ez a folyamat azonban arra is felhívja a figyelmet: nem az ország gazdasági helyzetének vagy annak megítélésének változása áll a forint erõsödése mögött. Így az, hogy a szárnyalás meddig tarthat, illetve tartós marad-e az erõs forint, vagy az árfolyam visszamegy a 250 körüli, fölötti szintekre, azon múlik, változik-e a befektetõk hozzáállása, megítélése a magyar inflációs és növekedési folyamatokat illetõen.
Öt éves csúcsot döntött a forint, egyetlen rövid idõszakban, 2002-2003 fordulóján volt hasonlóan erõs a magyar pénz: reggel az euró ára 241 forint alá süllyedt, így közvetlenül a februárban eltörölt sáv erõs oldalához, a 240-es szinthez került az árfolyam.
Újabb erõsödéssel indult a kereskedés forintpiacon: az euró ára 240,70-ig is lement, tíz óra körül 240,90-nél mozgott. Ez öt éves csúcsot, illetve voltaképpen minden idõk második legerõsebb forintárfolyamát jelenti.
A szlovák korona sávjának elmozdítása az erõsebb korona irányába csütörtök reggel a koronát is rekorderõsre emelte. Samu János, a Concorde makroelemzõje szerint azonban ez bár segíthette, hogy forint is szárnyaljon, alapvetõen csak a piacon fontos, de hangulati elemként játszott szerepet. A szakértõ szerint a forint elmúlt idõszakban mutatott erõsödése mögött az áll, hogy korábban sokan nyitottak az árfolyam gyengülésére, akár 280-as euróár feletti szintekre játszó pozíciókat. Miután a néhány hónapja még többek által várt-jósolt gyengülés elmaradt, ezekbõl az ügyletekbõl most sorra kihátráltak a befektetõk.
Ez a folyamat azonban arra is felhívja a figyelmet: nem az ország gazdasági helyzetének vagy annak megítélésének változása áll a forint erõsödése mögött. Így az, hogy a szárnyalás meddig tarthat, illetve tartós marad-e az erõs forint, vagy az árfolyam visszamegy a 250 körüli, fölötti szintekre, azon múlik, változik-e a befektetõk hozzáállása, megítélése a magyar inflációs és növekedési folyamatokat illetõen.
#1571
Roham az euróért
Index - [email protected]
2008. május 27., kedd 12:28
Az ilyenkor megszokottnál jóval nagyobb forgalmat bonyolítottak az elmúlt napokban a pénzváltók, az erõs forintnak köszönhetõen sokan most akarták megvenni a nyaraláshoz az eurót. Volt, ahol elfogyott a pénz, de a legnagyobb hálózatban is szükség volt arra, hogy bankoktól vásároljanak.
Ellentmondó hírek jelentek meg a forintárfolyam várható alakulásáról: vannak elemzõk, akik szerint hamarosan akár az egykori sávszél, a 240-es forintos szint alá sülyedhet az euró ára, de több olyan hír is megjelent a médiában, miszerint most érdemes vásárolni eurót a nyaraláshoz – mondta az Indexnek Madarász Gyula. A legnagyobb hazai pénzváltó lánc, az Exclusive-csoport vezetõje szerint úgy tûnik, az elmúlt hónap jelentõs forint erõsödése nyomán inkább ez utóbbi verziót fogadta el a lakosság, legalábbis a valutaváltóknál jelentõsen megemelkedett a forgalom.
Pontos adatok ezzel kapcsolatban csak a havi összesítések után lesznek, Madarász Gyula azt viszont elmondta: miközben a normál üzletmenet lényege, hogy a hálózatba beérkezõ valutamennyiség elég a kereslet kielégítésére, évente egyszer, esetleg néhány alkalommal elõfordul, hogy olyan roham indul, amit nem bírnak belsõ forrásból kiszolgálni. Ez történt most is, banki forrásból kellett plusz eurót vásárolni. Így a csoporton belül Madarász Gyula szerint az nem fordult elõ, hogy ne tudták volna kiszolgálni az ügyfeleket, de õ is tud olyan pénzváltóról, ahol szabályosan elfogyott az euró.
A banki vásárlás senkinek sem jó: a pénzváltó drágábban jut az euróhoz, és, ha csökkenti is saját nyereségét, valamivel így is drágábban adja azt, mintha saját forrásból szerzi be a valutát. Az euró és a dollár folyamatos slágerterméknek számít a pénzváltóknál, a nyári turistaszezonban pedig a horvát kuna iránt is ugrásszerûen nõ meg (az egész régióban) a kereslet.
Index - [email protected]
2008. május 27., kedd 12:28
Az ilyenkor megszokottnál jóval nagyobb forgalmat bonyolítottak az elmúlt napokban a pénzváltók, az erõs forintnak köszönhetõen sokan most akarták megvenni a nyaraláshoz az eurót. Volt, ahol elfogyott a pénz, de a legnagyobb hálózatban is szükség volt arra, hogy bankoktól vásároljanak.
Ellentmondó hírek jelentek meg a forintárfolyam várható alakulásáról: vannak elemzõk, akik szerint hamarosan akár az egykori sávszél, a 240-es forintos szint alá sülyedhet az euró ára, de több olyan hír is megjelent a médiában, miszerint most érdemes vásárolni eurót a nyaraláshoz – mondta az Indexnek Madarász Gyula. A legnagyobb hazai pénzváltó lánc, az Exclusive-csoport vezetõje szerint úgy tûnik, az elmúlt hónap jelentõs forint erõsödése nyomán inkább ez utóbbi verziót fogadta el a lakosság, legalábbis a valutaváltóknál jelentõsen megemelkedett a forgalom.
Pontos adatok ezzel kapcsolatban csak a havi összesítések után lesznek, Madarász Gyula azt viszont elmondta: miközben a normál üzletmenet lényege, hogy a hálózatba beérkezõ valutamennyiség elég a kereslet kielégítésére, évente egyszer, esetleg néhány alkalommal elõfordul, hogy olyan roham indul, amit nem bírnak belsõ forrásból kiszolgálni. Ez történt most is, banki forrásból kellett plusz eurót vásárolni. Így a csoporton belül Madarász Gyula szerint az nem fordult elõ, hogy ne tudták volna kiszolgálni az ügyfeleket, de õ is tud olyan pénzváltóról, ahol szabályosan elfogyott az euró.
A banki vásárlás senkinek sem jó: a pénzváltó drágábban jut az euróhoz, és, ha csökkenti is saját nyereségét, valamivel így is drágábban adja azt, mintha saját forrásból szerzi be a valutát. Az euró és a dollár folyamatos slágerterméknek számít a pénzváltóknál, a nyári turistaszezonban pedig a horvát kuna iránt is ugrásszerûen nõ meg (az egész régióban) a kereslet.
#1570
Sziasztok, lenne egy kérdésem. Szeretnék körülbelül 4-7 napot eltölteni vagy Párizsban, vagy Rómában. Vagy decemberben, vagy nyár végén mennék. Utazás vonattal, minnél olcsóbb hotelben, semmi különleges extrával körülbelül mennyiben állnék meg? Egyedül mennék (jobban mondva, aki jön velem az mindent fizet magának), nincsenek nagy igényeim kaja- és utazástéren. Mivel jelenleg egy vasam sincs, ezért érdekelne, hogy körülbelül mennyit kell rászánnom, hogy érdemes-e egyáltalán gondolkoznom rajta.
Elõre is köszi
Elõre is köszi
#1569
#1568
#1567
#1566
#1565
