35
-
#35
Az utolsó felvetésed egész értelmes. De télleg! -
#34
faszomse menne, unalmas ... -
#33
de most 3évig mi a fenét csinálsz ? nézel ki a fejedböl vagy mi ? -
moran #29 A sugárzás elsősorban a sejtromboló hatása miatt kellemetlen. Mi lenne, ha inkább kidolgoznánk olyan gyorsan regenerálódó sejteket, amik visszaépítik magukat?
Vagy mi lenne, ha kidolgoznánk a hibernálást? -
#27
Nem, de valahogy el kell magyarázzam, sajnos ez nálam muszáj :) -
#26
Úgy tudom (lehet h rosszul) a nanocsövek vezetik az elektromosságot, tehát póznának itt alkalmatlanok. -
#25
Laci, az nem baj h én úgy képzelem L mint 1 elektromágneses teret?
:) -
Cat #21 ezzel az a baj, hogy mivel az ember fizikailag hosszutávon nem bir nagy gyorsulást, távoli céloknál valószinuleg a táv feléig gyorsul az űrhajó (pl ionhajtóművel), majd onnantól kezdve lassul, tehát végig nagy erők hatnának 100 méterre kirakott töltésekre -
#20
A mágneses mező és a légkör nem igazán van összefüggésben.
A mágnesesmezőt egy bolygó vasmagja és az olvadt magma áramlása "generálja". -
#19
Kezdem érteni... Még egy kérdést engedjetek meg. A nanocsöveket nem erre találták ki? Könnyű és erős... Legalábbis ez a mottójuk rá... Innentől kezdve nem kötözködöm tovább. :-D -
JTBM #18 Gyorsulas kozben minel messzebb van a "pozna" teteje, annal nagyobb ero hat ra, ezert annal erosebbre kell csinalni, ami anyagot jelent. Az urhajon ez a legdragabb dolog...
Allo helyzetben lehet valamilyen teleszkopot kibocsatani, de ez eltorne gyorsulas kozben. Ha meg eroset csinalnak, ami nem torik el, annak tul nagy lenne a tomege. -
#17
Ez egyre érdekesebb... Nem lehetne őket rögzíteni valamilyen módon? Mert akkor maradhatna a töltés is, meg gyorsításkor sem lennének gondok, hogy "húzzuk magunk után a védőpajzsot"... :-) Ez merült fel bennem... Lehet, hogy hülyeség, de nem tudok mit tenni ellene. -
#16
Pontosan ezt írtam le az első hozzászólásban. -
JTBM #14 A kulonbozo bolygofelszinen pedig szerintem meg jo ideig csak rovid idoszakokat fognak eltolteni az elso telepesek es az idejuk jo reszet foldalatti barlangokban fogjak toltani. A Marson, holdon valszeg addig, amig nem keszul el a foldihez hasonlo atmoszfera, addig az emberek a fold alatt fognak dolgozni. -
JTBM #13 Az urben az urhajo alakja, amikor nem gyorsul, teljesen mindegy, hogy milyen, ezert a polusokat sokkal meszebbre is ki lehet bocsatani, amivel meg lehet novelni a toltes es vele a magneses mezo erejet. Pl. ha a ket polus 100-100 m-re van mind a ket oldalon, a toltes oriasi lehet, vele egyutt a magneses mezo is. Persze gyorsulas alatt szepen be kellene huzni a polusokat es akkor a pajzs is sokkal gyengebb lenne. -
tajfun #12 Az Endor bolygo alkalmasnak laccik pajzsgenerator letesitesere... -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#10
szinek pár patkómágnest :P -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#9
Amennyire én tudom, a gamma sugárzás viszonylag elhanyagolható a világűrben (legalábbis a naprendszer belső bolygóinál).
Az ISS elég alacsonyan kering, így a föld mágneses mezőjének védelmét élvezni (persze ettől még némi sugárvédelem elkel, de ez még nem olyan vészes). -
#8
Van igazság benne!! Sőt...Verne, Asimov, A. C. Clark....stb.....tuti. -
#7
...hááát amelyik vigyorog, az tuti be van lőve!! A másik meg sztem füvet keres...:) -
Cat #3 sugárzás mindenképpen fogja érni őket, nem is kicsi, ez elkerülhetetlen, tenni max. a minimalizálás érdekében lehet
egy emberi mars utazás optimális esetben is legalább 4 év (másfél oda, egy ott amig előállítják a visszatéréshez szükséges hajtóanyagot, másfél vissza), és ha ezalatt jön egy napkitörés (és garantáltan jön), akkor abba simán belehalhatnak az űrhajósok
elméletben a naptevékenységet figyelő SOHO azonnal jelezni tudja a megnövekedett sugárzást, ilyenkor pár óra mulva, amikor odaér a napszél - a tervek szerint - bevonulnának egy vizzel körbevett tartályba, várnak ott pár orát, és utána minden megy tovább -
MrTressy #2 találó mondás :) -
#1
Ez érdekes. Szépen lassan minden amit a Sci-Fi filmekben látunk elkészül a valóságban is. Nem tudom ki, de valami tudós mondta, hogy "Today's Sci-Fi is tomorrow's science"...