Új repülőgépet inspirálhatnak a repülő őslények

már hogyne deformálodna 😊 a kifuton még folyik belõle az üzemanyag is, mert rések vannak a gépen, ezek csak nagy sebességnél állnak be rendesen 😊

Hu bazze, de jol mutatnanak ezek a gepek lenn a parkoloban. Foleg az F-106os 😉

ha az emberiség a jelenlegi tempoban folytataja a környezetrombolást akkor elég gyorsan ki fogunk halni, szoval az õsmadarak még mindig jobbak lesznek nálunk tulélés szempontjábol 😊

nem rekedt meg, erre a célra is szánták, hogy az itt megszerzett tapasztalatokat késõbb más gépeken hasznositsák, szoval nem felesleges repkedés volt....

szépek 😊

elõre nyilazottrol igen 😊

de csak arra irtam hogy ne hidd hogy hulyék ulnek a NASA-ban és te majd megmondod nekik hogy ilyen már rég van 😄

Hmmm... Prelude To Fundation (magyar címe talán Bevezetés az Alapítványhoz) már a '70-es években fantáziált Asimov olyan siklóról, ami számítógépes vezérléssel változtatja a szárnyak alakját, így kiküszöbölve a változó surlódási tényezõket... Érdekes.

Ha nem nyilazott szárny alatt az egyenes szárnyat érted (mint B17, B24) akkor az utolsó amcsi képviselõje a B29 SuperFortress volt. Ennek lett volna utódja a WB-50D, de csak 370 példány épült belõle, ekkor tört ki ui. a világon a "jet" mánia és minden gépre gázturbinát kezdtek szerelni. Az utána következõ típusok vagy nyilazott szárnyú vegyes meghajtásúak voltak (Convair B36) vagy nyilazott szárnyú sugárhajtásúak (Boeing B47 vagy a B52), vagy pedig delta szárnyú sugárhajtásúak (B58 Hustler és balsikerû B70).

Az oroszok elég maradiak voltak nehézbombázó téren. A sugárhajtású M4 és a gázturbunás/légcsavaros Tu95 is nyilazott szárnyú volt. Ha jól emlékszem delta szárnyú bombázójuk nem állt csapatszolgálatban, hacsak a Tu22 szériát nem kezeljük öszvérként. Ui ennél a típusnál a szárny belsõ harmada merev deltaszárny profil volt, a külsõ 2/3-ad pedig egy változtatható nyilazású szárnyrész.
Delta szárnyú polgári gépük csak a Tu144 volt, amit elõször utas szállítóként használtak, késõbb pedig teherszállításra a keleteurópai területek és a Szibérián túli partvidék között (ui az üzemanyagfogyasztása/gazdaságtalansága még az orszokat is irritálta).

Ez anyagszerkezeti probléma, jelenleg nincs olyan szerkezeti anyag, ami az ilyen igénybevételbõl adódó mindeféle hajlító-csavaró nyomatékokat hosszú távon elviselné. Kis tömegû gépek esetén, extra könnyû szerkezeti anyagokkal (kompozitok) lehetne kísérletezni. de van több probléma is. Emlékezõ mûanyagokat emlegettetek. Mi is ezeknek a lényege? Az ebbõl kialakított tárgyat deformáljuk, majd az valamilyen külsõ hatásra (jellemzõen hõ) visszanyeri eredeti formáját. A lényeg a hõmérséklet különbség! Tehát ha te a gép szárnyát, menet közben deformálod (nyilazod), az a súrlódási hõ hatására azonnal visszanyerné az alakját. Ha te a nyilazott alakot valamilyen mechanizmussal megtartod nyilazott formában, akkor szerkezeti feszültséget idézel elõ a szárny anyagában (lévén az szeretné vissza nyerni eredeti formáját), ami gyorsabb öregedéshez, rossz mértezés esetén azonnali töréshez vezethet.

A Gotha 229 rossz példa, az ui hátranyilazott szárnyú típus volt, itt pedig az elõrenyilazott szárnyról folyik a vita (bár a "csupaszárny" kialakítás is megér egy misét).

Tudsz nekem mondani nem nyilazott / deltaszárnyú szovjet / amerikaki bombázót,esetleg szállítógépet?

Nem hiszem, hogy ha a tecnológiai téren nagyhatalom USA fejlesztõi sok sassal a zsebükben nem tudták ezt megoldani, akkor a "nincstelen" oroszoknak sikerülne. Most nem az orosz fejlesztõk tudását nézem le, de lássuk be, hogy pénz nélkül nem megy. Ami pedig a Su27-et illeti (mielõtt fölhoznád példának az orosz tervezõi eredményekkel kapcsolatban), az még keményen a 90-es évek elõtt készült (az orosz hadiiparnak/fejlesztõknek akkor még jutott komoly állami támogatás). Azóta csak a meglevõ rendszerek tolgozgatás, módosítása, esetleg fedélzeti berendezések cseréje folyik. Az orosz gazdasági helyzetre jellemzõ, hogy a szintén kifejlesztett konvencionális felépításû Mi-28 harcihelikopter (az AH64 orosz megfelelõje) a mai napig nem állt rendszerbe.

Ezt nem értem. Kifejtenéd bõvebben? Tudsz nyilazott szárnyú
NASA ûrrepülõ prototípusról esetleg? Ha igen, linket pls!

Ez így nem pontos, kis kiegészítés. Elõször a németek kísérleteztek vele. Az Arado Ar234 elkészült, be is vetették a II. vh végén a szövetségesek ellen, de komoly irányítási problémákkal küszködött. Igaz gázturbinás volta miatt, a légcsavaros vadászok egyet sem tudtak lelõni közülük.

Az Boeing X29 és megrekedt a kísérleti gép (ezt jelöli az X) szintjén részint az áramlástani problémák, részint az ehhez kapcsolódó számítógépes vezérlõrendszeri hiányosságok, részint a katponai igényeknek történõ nem megfelelés miatt.

A Boeing777 kb. 297 tonna (takeoff weight), az Airbus 340-600 pedig 365 tonna (takeoff weight), ezekhez képest soványak (most kifejezetten a legnagyobb méretû madarakat vettem figyelembe, lévén te is a legnagyobb méretû katona repülõket hoztad fel példának). Mondjuk az igaz, hogy nem csak a vadászok között lehet példálózni, 1-1 (szolgálatba állított) típus erejéig az oroszok és amcsik is próbát tettek a nyilazott szárnyú nehézbombázókkal, illetve az oroszoknál a változtatható szárnyállás egy ideig mánia volt.

De ezek a "madarak" mind kihaltak, ugye!
Szoval csak lassan a testtel. 😊

A Concorde-nál és a Tu-144-nél deltának van aposztrofálva, ami mondjuk nem teljesen igaz, inkább többszörösen tört deltának lehetne nevezni, lévén a törzshöz közeli szárnyrész erõsebben nyilazott, mint a szárnyvég felé esõ szakasz.
A többi elterjedt típusnál (Boeing, Airbus stb.) egyszerû nyilazott szárnyakat használnak.

az a gond, hogy ti is be vagytok gyöpösödve 😊 csak merev anyagokat tudtok elképzelni, a szárny mozgása nálatok ugyanaz mint a több évtizedes f-14esnél: egy merev acéldarab egy síkban elõre hátra mozgása
mi van ha a szárny mûanyagból van, és nagyobb sebességnél a nyomás miatt deformálódik, és ezáltal - természetes módon - egy a nagyobb sebességre alkalmas formát vesz fel? Emlékezõ anyagok, rugalmas anyagok, a lehetõségek adottak, csak senki nem próbálta ki használatban.

Ez a dinoszauruszos dolog csak egy ötletkeresés, hogy úgymondjam alapkutatás, nem 1-2 évre szól, hanem a mûszaki tökéletesítéssel eljutottunk a jelenlegi technika határáig, gyakorlatilag 50 éve ugyanazt a (aerodinamikailag nagyon is optimális) formát alkalmazzák, de hátha van jobb? mindig kell adni egy esélyt neki

ha nincs, vagy nem megvalósítható, akkor sem vesztettünk semmit, de próbálkozni mindig kell

Eredetileg a Mig 21 es szárnya volt igazán delta szárny. Most már majdnem minden gépnek az😊 Rájöttek, hogy nem is olyan hülyék az oroszok😊 Az utasszállítók szárnytípusa hosszú szárny😄D Egyébként az is egy deltoid, csak egy kicsit meg van nyújtva sztem. De érdekes kérdés!! Hogy hívják az utasszállítók szárnytípusát?,

Nagyon fáradt lehetsz 😊)

Majd nézz meg pár tanulmányt hogy mennyivel elönyösebb manöverezni elörenyilazott szárnyakkal mint hátranyilazottal....Még sem nagyon van ilyen gép mivel komoly teknikai háttér kell-->drága
kukacos: Go-229 azért 44 decemberében repült s gyártották is volna ha nem lesz vége a háborúnak -csupaszárny-A csupaszárnyhoz nem kellett semmi számitógépes korrigáció vagy irányítás

A kis tömegû gépek, egy kicsit túlzás😊 A Boeing B1 Lancer is változtatható szárnyállású bombázó, és nem is olyan kis tömegû😊 Most látom, az elõttem szólók már írták. Szal van benne valami. Meg azért a természet pármillió év alatt csak tud valamit😄 Az egy dolog, hogy az ember soha nem lesz képes egy sas szárnyát leutánozni, de valami hasonlót, és jót építhet...

harcu:
elfeledkezel az oroszok legújabb szuhojáról, az S-37 Berkutról. Az i selõrenyilazott szárnyú, és igéretesnek tûnik. De valszeg ez is eltûnik a süllyesztõben a pénzhiány miatt.

Értsd úgy, hogy ma már repkednek elõrenyilazott szárnyú gépek? Az X-29 óta egyrõl sem hallottam. A jelenlegi gépek MINDEGYIKE hátranyilazott, vagy egyenes szárnyú.

Nagyon egyszerû, a változtatható szárnyállás csakis szuperszónikus sebesség esetén ér valamit, az utasszállítók meg a Concorde kivételével nem vágyakoznak ebbe a sebességtartományba, lévén annyival drágább úgy a repülés, hogy nem éri meg.

IGEN??????

de ezt a NASA biztos nem tudja 😄

ne légy már komolytalan.....

Micsoda hülyeség. Ezt úgy nevezik a haditechnikában, hogy változtatható szárnyállás. Az oroszoknál egy rakás gép (Szuhoj,Mig) készült ezzel az elrendezésel, de próbát tettek vele a németek (Tornado) és az amcsik (F14) is. Annak rendje és módja szerint el is hagyták (maradtak a trapéz szárny variációinál) mert túl bonyolult volt és csökkentette a szárny szilárdságát és ezzel együtt a manõverezõ képességet. Ráadásul ezek csak egy dimenzióban (horizontálisan) mûködtek. Remélem nem akarják ezt megjeleni a vertikálisan is megtörhetõ "sirály" szárnyal. Még egy érekesség: változtatható szárnyállással csak kis tömegû katonai gépek készültek, a polgári madarak sohasem merészkedtek messzebb a delta szárnynál. Vajon miért?

miért, ötleteket meríteni tökéletes az állatvilág
többmillió év alatt többszáz szárnyformát "próbált ki" az evolució, és szerintem jó dolog, hogy az aerodinamikusok nyitottak a szokványostól teljesen eltérõ dolgokra is, csak így születhetnek új dolgok.

a hülyeség határtalan😄