259
Kinek volt már? Mitől lehet?
  • Aquir
    #259
    Szomatikus intelligencia. mittomén :)
  • Anaid
    #258
    Jaj, nem, hanem könyökölve feküdtem és alvás közben sem mozdultam, nehogy ráforduljak a babára. Azt kérdeztem, honnan eredhet ez az alvásközbeni tudatalatti önkontroll. Nem mozdultam, hanem felébredtem arra, hogy már fáj a könyököm, elzsibbadtam. Nem a zsibbadást nem értettem. Az alvás mechanizmusáról kérdeztem. Alvás közben kontrollálni a testet lehet. Hogy ez szerintetek milyen folyamat.
  • Aquir
    #257
    ha nem jó a véráram akkor zsibbadsz (ráfeküdsz a kezedre de nem veszed észre, fenntartod a kezed a levegőbe amíg el nem zsibbad, meg ilyesmi) Vagy olyan testhelyzetben feküdtél, nem tudom pontosan mi zsibbadt
  • Anaid
    #256
    Kb. évente, kétévente egyszer emlékszem az álmomra. Erre írtam, hogy elvétve. Viszont ha olyan a helyzet, egész éjszaka nem mozdulok: pl. mellettem fekszik egy csecsemő, arra ébredtem, hogy elzsibbadtam, mert nem mozdultam meg. Pedig aludtam, mégsem, nehogy baja essen. Ez mi?
    Nem úgy aludtam, mint máskor?
  • Aquir
    #255
    Rosszul hiszed. Én sem emlékszem ám az álmaimra. Ha épp az álomban ébredsz fel, akkor már éber vagy, tehát miért lenne gond az emlékezéssel? (ellenben azokkal amikor sosem emlékszel) :)

    Az asztrálutazást nem ismerem, ne foglalkozz azzal, mert az más. Ez biológiailag történik meg, mert van mód rá, és király érzés
  • Anaid
    #254
    Én az a típus vagyok, aki sosem, vagy elvétve emlékszik az álmaira. Sajna nekem ez nem menne.
    Amit meg leírtál a két test érzetről, nem ezt nevezik asztrálutazásnak?
    Nem értek hozzá. Azt tudom, hogy volt olyan eset, hogy halál közeli élményről is vitatkoztak, hogy asztrálutazás volt-e. Ilyen alapon számomra nem világosak ezen dolgok közti különbségek, azt vettem észre, hogy néha kedvük szerint értelmezik.
    Ebben a témakörben tuti nem fogok vitatkozni.
  • Aquir
    #253
    Amikor felszínesebben aludtam, akkor történt többször ilyen álom.
    Észreveszed az álomban hogy érzed MAGAD, és észreveszed azt hogy tudod hogy ott vagy. De még benne vagy az álomban.

    Akkor ott Isten vagy. Amire gondoltam közben, miután feleszméltem annak érzékeléséből hogy ezt most teljesen más, gondoltam elkezdem irányítani. És amire gondoltam, már aközbe kezdett átalakulni.

    Amikor még tudatosabb szinte kerültem, akkor 2 testemet éreztem. Az egyik az álomban lévő, a másik a fekvő testem, amit nem tudtam mozgatni, de igazából még fel sem ébredtem, ezért nem annyira sokkolt :) Szóval jó kis dolog.

    És miután felébredtem arra gondoltam hogy basszus ez mindennél valósághűbb volt, amit én írányíthattam oda, ahova csak el merek gondolni, pedig csak feküdtem az ágyamban!

    Wikipédia
    és az egyik link onnan
  • Anaid
    #252
    És a tudatos álom közben ugyanúgy alszik a delikvens mint máa alkalmakkor, vagy ez egy éber-alvó állapotból ered, vagy nem is alszik?
  • n3whous3
    #251
    Tudomisén :D Ez nem úgy van, hogy megtanultam. Meg mostanában (utóbbi cirka 5 évben kb) nem is ment szerintem... Talán 1-2x, régebben inkább.
  • Anaid
    #250
    Érdekesen hangzik. Hogy kell?
  • n3whous3
    #249
    szerintem a második, tehát tudod is, hogy álmodsz és irányítani is tudod
  • Anaid
    #248
    Mit neveznek tudatos álomnak?
    Ha álmodni akarunk és álmodunk is, vagy ha azt álmodjuk amit akarunk, vagy....?
  • n3whous3
    #247
    deja vu sokszor volt meg tudatos álom is.
  • n3whous3
    #246
    Helyesírás rulez: Deja Vu.
  • Aquir
    #245
    akkor kiesik :P
  • megalodon
    #244
    És ha valaki mégis kiesik az ágyból??
  • sz4bolcs
    #243
    Valóra is válhat, de szerintem nem közvetlenül az álom miatt, hanem mert tudat alatt jobban foglalkoztat ez az érzés, talán emiatt volt ez az álom is.
  • Asator
    #242
    Kösz sz4bolcs a válaszodat. És ez a szerelem valóra is válhat, vagy csak azért volt ez az álom, mert vágyom a szerelemre???
  • sz4bolcs
    #241
    Szerintem az álmod azt jelenti, amit közben éreztél.
  • Asator
    #240
    amúgy az amit itt írtam egy kis idő után pl.: az ölelés vagy a simogatás után, az én részemről jobban beleszeretek abba a lányba. azért ez furcsa és mégis jó érzés. olyan kellemes.szerintetek???
  • Asator
    #239
    Nekem nem rég volt egy olyan álmom, amiben egy kicsempézett helyen vagyok és van a falon egy tükör. Aztán amikor lenézek, akkor egy gyönyörű lány van előttem, aki össze van kuporodva és sír. Nem tudom, hogy az milyen fontossággal bír ha nagyon pontosan emlékszek az álmomra. Visszatérve a lányra. Egy szőke lány volt, akinek már nőtt lefele a haja és a teteje fekete volt. A szemén a el volt folyva a szemfesték. Ha jól emlékszem a szeme kék volt, de nem biztos. Aztán elkezdtem vigasztalni és simogattam a vállát, meg meg is öleltem. Az egyik szeméről letöröltem a könnyet normálisan, a másikról még megpróbáltam viccesen, hogy megnevettessem, de nem sikerült. Sajnos. Kérlek benneteket, hogy segítsetek megfejteni ezt az álmot, mert nagyon szeretném tudni. Előre is kösz.
  • alkörmös
    #238
    Nekem vannak olyan emlékeim kicsi koromból, amik valószínűleg nem történtek meg, de úgy maradtak meg.

    Pl. ez is ilyen. Egy film jelenete.
    Egy vásárt lehetett látni totálplánban, a háttérben hegyek álltak. Nagy zsivaj volt. Egyszer csak hangosan, messziről egy ilyen nevetés hallatszott: "ha hahaha haha ha haha hahahaha ha hahaha..." Hirtelen csönd lett, majd valaki bekiabált: - ÁÁÁ! Az akadozó nevetés! - amire kitört a pánik.
    Nem hiszem, hogy tényleg létezik ilyen film, de ha mégis, a földön landol az állam.
  • zsákos
    #237
    Jah... mert volt már sokszor hogy repültem álmomban de mégsem voltam igazán tudatában hogy miért és hogy hogy lehet, csak egyszerűen megtörtént, azt viszont éreztem milyen jó... szélsebesen cikázni az emberek között :)

    Egyébként a mesebeli táltos csikó kérdi: Kicsi gazdám hogy repüljünk: mint a szélvész(asztrál), mint a gondolat(mentál), vagy még annál is sebesebben (a szeretet szárnyán) ?
  • sz4bolcs
    #236
    Nekem sok álmom volt, amiben valami veszély ellen fordultam, vagy megoldást kerestem problémára, és megjelent az álomban az akarat, de ettől még nem volt tudatos álom. A tudatos álomnak azt hívják, amikor teljes egészsében rájön valaki, hogy álmodik, és bármit megtehet.
  • Aquir
    #235
    de úgy értettem hogy a tudatosság határára ha elmegy az álom (ami még nem az irányítását jelenti hanem eredetileg csak tapasztalsz (egyáltalán felismered hogy tudatos szintre érkeztél)), és azt hittem úgy oldódik fel a félelem, mert ha teljesen tudatos lesz, akkor ott röpködhetsz összevissza, mert attól még a tudattalan álom visszatér amíg van oka rá
  • NonsenS
    #234
    Pont ezt mondom
  • Aquir
    #233
    mint pl. a tudatos álomnál :P :)
  • NonsenS
    #232
    Egyébként tényleg érdekesek az erre a kaptafára íródott álmok.
    Valami történik/történn fog, amit szeretnénk elkerülni. Ezért megpróbálunk elmenekülni, de nem sikerül. Ha egyszer megpróbálunk szembefordulni vele, akkor az már átlép a tudatos álom légkörébe (tudattalanul ugyanis az ösztöneink vezérelnek) és akkor már valami egészen más dolog történik: megismerjük, hogy nem félnivaló az, amitől félünk; meg tudjuk szelidíteni a legnagyobb félelmeinket is és valami csodálat történik velünk
  • alkörmös
    #231
    11-12 évesen meg azt álmodtam, hogy mentem az utcán, és egy üres telken át láttam, hogy a szomszéd utcában mennek azok az osztálytársaim, akiket utáltam. Visszafordultam, hogy ne fussunk össze a két utca végén, de itt a hatalmas szél akadályozott.
  • alkörmös
    #230
    Egyszer olyat is álmodtam (változatosság kedvéért kutyás) : mentem az utcán, jött egy kert, ahol tudtam hogy kutya van. Nyitva volt a kapu, és valamiért bementem, de nem tudtam kijönni, mert a kapu mágnesként taszított. Nem volt ott a kutya, de tudtam, hogy bármikor jöhet.
  • NonsenS
    #229
    ÚÚú, az velem is szokott lenni. Pont ma is egy hasonlót álmodtam.
    Egy férfi akart volna engem megverni; segítségül volt neki egy rotveiller (nem tudom, hogy hogy írják). Kimentem a házból, megláttam őket és próbáltam volna elkerülni/elmenekülni/elmenni akármerre, de nem sikerült. De végülis felébredtem. Nem volt annyira ijesztő, csak a vége...
    Kellemetlen.
  • Christiansen
    #228
    ilyen is szokott:))
    csak általában úgy, hogy úttesten megyek át, jönnek a kocsik,
    de egyre lassabban haladok a végén meg már kúszok és ledermedés..
  • sz4bolcs
    #227
    Aztán kiderült, hogy a barátnőd volt a vámpírkutya? :D

    Tényleg mókás, amikor álmomban hegynek föl próbálok futni mert üldöznek, és alig haladok. Vagy csak simán futni próbálok, és mintha be lenne betonozva a lábam.
  • Christiansen
    #226
    úú nekem is szokott, de utálooom:D::D:Dd
  • sz4bolcs
    #225
    Azt hiszem arra gondolsz, amikor öntudatlan álomba zuhannál, de félig tudatos vagy, és az a tudatosság visszaránt az ébrenlétbe.
  • alkörmös
    #224
    Ilyen "álmomban némaság" nekem is volt már, sőt pont ilyen!
    Nekem az volt, hogy egy utcában voltam, ami tele volt kutyákkal, és ökölszabály volt, hogy "amelyik kutya ugat, az nem harap". Szóval jött egy csomó kutya, de mindegyik ugatott.
    Egyszer csak jött egy vámpír kutya (sötétkék volt, és vámpírfogai voltak), és az nem ugatott. Én már ettől nagyon megijedtem, odajött, és nagyon enyhén beleharapott a nyakamba. Én se tudtam segítségért kiáltani, mert tudtam, hogy elharapta a hangszálamat (igaz, hogy csak a bőrömbe harapott bele). Akkor felébredtem.
    Érdekes, hogy ugyanolyan témáról álmodtunk, hasonlóan.
  • Aquir
    #223
    htx :]
  • Steel
    #222
    Sziasztok

    Érdekes dolgok ezek. A mozdulatlansággal már én is találkoztam, általában rossz álom esetén. Próbálok az álmomban mozdulni, cselekedni de egyszerűen képtelen vagyok megmozdulni, szóval ez amolyan oda-vissza hatásként jelentkezik. Az agy blokkolja az ingereket, tehát ahogy ott fekszem az ágyban, nem tudok megmozdulni, viszont ez visszahat az álomra is, és emiatt az álomban is úgy érzem, hogy meg akarom mozdítani valamelyik testrészem, de nem tudom. Nagyon idegesítő tud lenni! :)

    Mesélek egy példát: régebben nem voltam valami jóban a kutyákkal (azóta már elmúlt) és egyik alkalommal egy kutya támadást álmodtam, természetesen védekezni akartam, mégpedig rá akartam ordítani a kutyára, de nem tudtam kinyitni a számat akárhogy erőlködtem, ezért csak morgás lett belőle, másnap kérdezte muterom, hogy rosszat álmodtam e, mivel felébredt rá, hogy pár percig morogtam és vicsorogtam.

    Az álmokkal amúgy szívesen foglalkozom, és régebben azt csináltam, hogy odakészítettem az ágy mellé egy füzetet és egy tollat, amikor álmodtam valamit akkor ébredés után azonnal megpróbáltam leírni, kicsit nehéz ugye a koordináció ébredés után ezért macskakaparás lett belőle, de olvasható volt. Ezeket eljátszottam minden álom után, és azt vettem észre, hogy 1 hét után már minden reggel emlékeztem az álomra, és ha visszaolvastam az írásom akkor, emlékeztem a korábbi álmokra is.

    Tehát lényegében szerintem mindenki álmodik, minden éjszaka. Csak ha nem figyel az ember arra, hogy a tudat alatti mit próbál vele közölni, akkor egy idő után már "meg sem hallja". Sajnos már egy jó ideje, kisebb gondom is nagyobb annál, minthogy álomnapolót vezessek, de majd el fogom kezdeni újra.
    De mindenkinek azt tanácsolom, hogy kezdjétek el, és kb. 1 hét múlva már minden reggel emlékezni fogtok arra, hogy mit álmodtatok, és rájöttök arra, hogy minden nap álmodtok valamit mégha eddig nem is tudtatok róla. :)

  • alkörmös
    #221
    Nekem is szokott lenni olyan, hogy félálomban gondolkodom, egyszer csak érzek egy ütést, és nem emlékszem, mire gondoltam.
  • alkörmös
    #220
    Sziasztok, most regisztáltam.

    Már volt olyan, hogy azt álmodtam, hogy bepisilek, akkor felébredtem, és felálltam. Azt hittem még mindig, hogy tényleg bepisiltem, de igaziból nem!