138
-
Anteris #138 "ha mégis besapódott volna anniyra nevetésgesen kevés az esléye h lakott területet érjen el aztán végképp felesleges riadóztatni. főleg h "valahol az északi féltekén" lol. elég gyenge. seattletől novoszibirszkig mindenki félhetne"
jaj, nem érted te eztetet. Szinte biztos, hogy amerikára esett volna és ott is New Yorkra vagy Washingtonra! Mindig odaesnek. ezek má csak ilyenek. -
Marki.. #114 3. cikk.
pdf
THE MIRROR MATTER THEORY -
![505thZajcev[PT]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10431179801079915435.gif "505thZajcev[PT]")
#97
ide puska kene... :DD -
Marki.. #95 Van egy még elrugaszkodottabb magyarázat is, persze ez is csak egy lehetőség, senki sem mondja, hogy ilyen létezik is, még közvetett bizonyítékok sem állnak rendelkezésre, hogy egy úgynevezett tüköranyagból álló objektum csapódott be. Feltevések szerint a tüköranyag igen gyengén hat kölcsön a normál általunk ismert anyaggal, elsősorban csupán a gravitáció révén, láthatatlan, mert elektromágneses kölcsönhatás nincs, de a légkörbe érvén fényes tűzgolyóként világítana a közte és a normál anyag között létrejövő gyenge surlódás miatt. Ha ez lett volna a helyzet, akkor a felszín alatt bizonyos távolságban meg kellene találniuk a tüköranyag alkotóelemeit, de ilyen kutatásokat nem végeztek. Ha valóban létezik ilyen anyag, az jelentős előrelépés lenne az univerzumban található un. sötét anyag mennyiségével kapcsolatos kérdést illetően. A tüköranyag a korai univerzumból maradhatott meg, létét sokan elutasítják, ezért nem foglalkoznak vele különösebben, elvileg lehetséges, gyakorlatilag még nem tudjuk. -
Cat #93 én azt gondolom hogy jégből volt, és azért nem találtak semmit mert elpárolgott -
StarFist #87 "Az biztos, hogy egyik sem volt, mert NINCS kráter."
Ez így túl zavaros. Ha üstökösmag volt (ami a jelenleg elfogadott magyarázat), akkor törvényszerűen nincs kráter. A meteor kizárható, de nem a kráter hiánya miatt (bizonyos tömeg alatt nem éri el a becspódó meteorit a földfelszínt), hanem a viszgált jellegzetességek miatt (az epicentrum körül sugárirányban kidőlt fák), ami levegőben történt kis magasságú robbanásra utalnak. Ilyen légköri robbanást a szilikát/vas-nikkel meteoritok nem produkálnak. -
bandia #82 Na ez tuti jó!Élünk:) Én nem igazán értek ezekhez a dolgokhoz. Amit kukacos ír, az észérvekkel elég alátámasztottnak tűnik:) De sztem nagyon okos emberek gondolkoznak azon, hogy vajon hogy lehetne megsemmisíteni, csak mi nem tudunk róla. Olyan fegyverek, amikről nem tudunk, meg 1000% hogy léteznek, és tényleg meglepődnénk ha tudnánk mik vannak amikről nem tudunk.
Sztem élvezzük az életet amíg lehet, attól úgysem lesz jobb, ha mint valaki említette parázunk tőlük:) -
Csatti #81 Látom te aztán nagyon kened a témát.
1, milyen hülyeség azt összevetni, hogy mit csinálna egy bomba a földön és ebből következtetéseket levonni a világűrre. (főleg tök rosszakat)
2, a napenergia az egyik legkörnyezettszennyezőbb energiaforrás jelenleg. Tudod te mekkora erdőket kell elpusztítani vagy hasznos területeket elhasználni a napelemek számára, hogy értelemes energiamennyiséghez juthassunk?
3, a hozzánemértők vmi hihetlenül túlbecsülik a lézer jelenlegi harcászati alkalmazhatóságát, de hogy melegítsünk fel egy üstököst, oszt majd az atomok szétesnek...
-
StarFist #80 Kicsit kiegészíteném az elhangzottakat.
A Nap körül keringő törmelék két nagyobb csoportra bontható megsemmisíthetőségét tekintve:
- A "lágyak" a vízjég-metán összetételűek. Ezekre érdemes nukleáris töltetekkel tüzelni. A robbanás hatásai közül a hősugárzás ezekben aránylag nagy rombolást képes véghezvinni. Az elpárolgó jég-metán elegyben pedig kialakulhat lokálisan egy lökéshullám, ami esetleg darabokat törhet le a céltárgyból (nagy célpont esetén kis mélységben a felszín alatt robbantva). Kis célméret esetén pedig esetleg több darabra törheti. Ez még nem jelenti azt, hogy ezek a darabok el távoldnak egymástól, lehet, hogy laza felhőként együtt maradnak és így csapódnak be a bolygó felszínbe. A ma alkalmazott termonukleáris töltetek indítási sajátosságai miatt (a termonukleáris reakcióhoz szükséges hőmérsékletet és nyomást egy kis méretű hagyományos atomtöltet biztosítja a magban) a törmelék radioktív lesz, ami a légkörben párolog és becsapódáskor nagy területen szennyez (a légmozgás nagy területen fogja szétteríteni).
- A "kemény" célpontok a különböző szilikátos vagy vas-nikkel aszteriodák. Ezekre a megsemmisítés reményében nukleáris töltettel tüzelni értelmetlen a töltet hatásmechanizmusának sajátosságai miatt. Először is ha a töltet köpenye nem elég szilárd, akkor a töltet széttörik a célpont felszínén és nem robban. A jelenlegi ballisztikus rakétákon tárolt résztöltetek magas-alacsony légköri robbantáshoz lettek tervezve (egyrészt), másrészt kis hatóerejűek (jellemzően 1 Mt alatt, kb. 400-600 Kt között) tehát a feladatra ezen okokból alkalmatlanok.
Ha a töltet behatol néhány száz méter mélységbe a felszín alá, akkor a földalatti nukleáris robbantásoknál ismert mechanizmus fog lejátszódni, azaz a töltet robbanása megolvasztja a kőzetanyagot és kialakít egy üreget a felszín alatt. Földi körülmémyek között az üreg a fölötte levő talajréteg súlya miatt beomlik és egy "kráter" jön létre. Az aszteriodán viszont a töltet becsapódási alagútján keresztül a megolvadt-elpárolgott közet anyag kikerülne az aszterioda felszínére vagy távozna az űrbe. Felszíni robbanás esetén pedig keletkezne egy kráter. Mindkét esetben az aszteriodát megrázná egy kisebb "földrengés", de ez túl kicsi lenne ahhoz, hogy széttörje a célpontot. Természetesen a töltet miatt a célpont radioktív lesz, főleg ha olyan alkotórészek is vannak az aszterioda anyagában, amelyek gyors neutronok hatására maguk is radioaktív izotópokká alakulnak. Ezek aztután a földfelszíni becsapódás után szennyeznék a környéket.
Egy másik kevésbé látványos megoldás a célpont eltérítése nukleáris töltetekkel. A töltet felszíni robbanása ui képes megváltozatani az aszterioda forgását, ezzel eltérítva pályájáról a célpontot (röviden és egyszerűen megfogalmazva).
Ha mégis megsemmisítésre törekszünk, annak a jelenlegi eszközökkel megvalósítható egyetlen módja (köszönhetően Reagan elnök SDI programjának) a tömeg gyorsító (vagy ha valaki így jobban ismeri: mass driver). Ezzel több kilós lövedékeket nagy sebességre (20-30 km/sec) felgyorsítva apránként szétlőhető a célpont (bár a lövedék tömege kicsi, a nagy sebesség miatt igen nagy lesz a kinetikus energiája). Ez viszont pontatlan (lévén irányítatlan és kis méretű lövedékekről van szó), az indítócső pár cm-es beremegése is a cél több kilóméterrel történő elhibázását vonja maga után (a nagy távolságok miatt). Ebből következően az indítórendszert a Föld körüli pályán (ebben az esetben viszont problémát jelent a "lőszer" ellátás) vagy a Hold felszínén kellene elhelyezni. -
#79
Van napenergia, csak basznak kihasználni, pedig rövid távon ez igen jó energiaforrás -
#78
Egy 30 méteres meteortól kihal az élet? Ok:D -
#77
"Mint tudjuk, az atomok magas hő hatására elkezdenek mozogni, akár szét is szakadnak. Továbbá a meteorit, nem más mint baszomnagy fémgolyó, és van forráspontja Ha folyamatosan hevítenénk talán kettészakadna. Tudom hogy az űr hideg, ezért kellene folyamatosan hevíteni."
Szerinted mennyi energia kéne, hogy egy sokmillió kilóméterre lévő, sokszáz méteres/kilóméteres aszteroidát annyira felmelegítésünk, hogy az darabjaira hulljon?
(mert ugye nem elég csak simán lanygosítani rajta...) -
#73
Miert van az hogy senki nem kepes elismerni hogy nem ert hozza lopatkonyit sem? Egymast szidjatok esznelkul. Ez kicsiben meg elmegy, de nagyban ez viszi hatrafele az orszagunkat... -
Cat #72 a nagyobb aszteroidoknál nem a kráter a lényeges, hanem a földrengés, esetlegesen szökőár ha oceánba csapódik + a por, ami egész földrészeket boríthat el hetekre-hónapokra -
#68
Jó fejezzük be 
-
mrzool #67 Nekem nincs időm arra, hogy leálljak veled vitázni. Olvasd át újra a 60-as és 62-es hozzászólásod, aztán gondolkodj el. -
#66
"Nem erre utaltak a hozzászólásaid..."
lol, nem vagyok hülye. Szerinted azt hittem, hogy becsapódik és egy lyuk keletkezik a fölt tetején?
Na neeeeeeeeeeeeeeee -
mrzool #65 "Képletesen mondtam. "
Nem erre utaltak a hozzászólásaid...
Nekem aztán tökmindegy, csak felesleges olyan hülyeségeket írnod, hogy "A föld Északi része eltűnt volna".
Egy régebbi SG cikk szerint egy 300 méteres objektum becsapódása párszáz km-es körzetben pusztítana. Nem mintha ez egy tudományosan megalapozott szám lenne, de legalább van mihez viszonyítani. -
#64
(nem is :P)
Képletesen mondtam. Nem az egész ésszaki féletkén, csak Grönlandon esetleg Izlandoon, vagy Észak eemmerika Északki része (ha oda csapódik) -
mrzool #63 Szerinted egy 30 méteres golyótól kipusztul az élet a teles északi féltekén?:) LOL. Túl sok filmet nézel... -
#62
LOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOL
Szted ha egy ilyen becsapódik az északi féltekére, akkor mégis mi történik? -
mrzool #61 "A föld Északi része eltűnt volna, de azért picsafüst he? "
Ezt hol olvastad? A cikkben csupán az volt, hogy valahol az északi féltekén csapódott volna be. Szó sincs full wipeoutról.:) -
#60
A föld Északi része eltűnt volna, de azért picsafüst he?
Hogy lehet valaki ekkora barom? -
#59
ha a fejedre esne egy olyan nemhiszem hogy így vélekednél. -
#58
Kukacos, te kémikus vagy? 
"felszini robbanás max arra lenne elég hogy simára törölje a felszint"
Ez honnan veszed? Gondolkodj nagyban. Ha a földre dobunk le EGY darab atombombát/rakétát, kb egy magyarország méretű területen elszáll minden, és egy kb félmagyarországnyi területen (na talán ez egy kicsit sok), kráter keletkezik, ahol nem marad semmmi.
Ez alapján, hogy úgy mondjam lyukat kell lőnünk az aszteroidákba, hogy eredményt érjünk el. A kisebb darabok elégnek az atmoszférában, és különösebb gondot nem okoznak. Így úgy gondolom simán kilőhettük volna egyetlen egy rakátával is. NAGY vészhelyzet esetében ténylegesen, többet kell használni. Lényeg, hogy megsemmisíthető, bármi ami jön a föld felé!
Nem azért, de okosabbak vagyunk a nasanál :D -
#53
Ha riadó lett volna akkor nem kellett volna iskolába menni 
(Én ilyen nagyban gondolkozom...) -
mrzool #51 "Máris siker, hisz a kisebb darabok akár pályára iss állhatnak a föld körül"
Jah, és akkor pár-(tíz)ezer évig nincsenek műholdjaink, nincsenek emberes űrrepülések. -
#50
(csak hülyültem az ionnal :P)
Mint tudjuk, az atomok magas hő hatására elkezdenek mozogni, akár szét is szakadnak. Továbbá a meteorit, nem más mint baszomnagy fémgolyó, és van forráspontja Ha folyamatosan hevítenénk talán kettészakadna. Tudom hogy az űr hideg, ezért kellene folyamatosan hevíteni.
Az is elég lenne ha sok kisebb darabra esne szét. Máris siker, hisz a kisebb darabok akár pályára iss állhatnak a föld körül, ill. pályát módosíthatnak. Ha esetleg nem, még akkor csak az történne, hogy keletkezik pár bazinagy kráter.
Lényeg a lényeg, ez még1szer nem fordulhat elő. Igenis kezdjék el kiépíteni a védelmet az ilyen dolgok ellen is.
A sok hülye nem veszi ezt komolyan, hisz tudjuk hogy többszázezer km-re van tőlünk bármilyen aszteroida, és elkerülhet minket. De ha mgse? Akkor mindenki beszív, és már csak a túlvilágon rúghatjuk szét Bush, meg a nasa embereinek a seggét!!!! -
#48
ahogy elnezem a problema a kovetkezo lehetne: a.) a beerkezo meteoritot meg kene allitani/elteriteni b.) meg kene semmisiteni. A megallitas valoszinuleg eselytelen, az elterites hasonlokeppen, mert hacsak nem tudunk mellette egy feketelyukat, vagy egy akkora csillagot letrehozni annyi idore, amig az aszteroida elterul, akkor nincs az az ero ami megallitja (leszamitva a bolygot amibe csapodik:). Megsemmisiteni ugy lehetne sztem, ha lenne egy eszkoz, amely feljuttatja a toltetet, landol vele az aszteroida felszinen, megfurja, es abba a furatba ereszti le a toltetet, a megfelelo melysegre. Ez most iszonyu ostoban hangozhat, foleg hogy mindezt emberi beavatkozas nelkul tenne, de sztem nem kivitelezhetetlen. Mondjuk 36 ora talan nem lenne elegendo, de a szerkezet megalkotasahoz par ev eleg lenne. Foleg hogy az alapok mar most a rendelkezesunkre allnak (furasi technikak, urrepulesi technikak, robotok, stb). Varom a lehuzo reagalasokat! :D -
Shadow_THH #47 lol eddig azt szajkózták, hogy hónapokkal előre meg tudják mondani, hogy mi jön felénk, erre meg akkor szólt be bush amikor már nekiment a házuk tetején lévő antennának :D
Én is ugy tudom, hogy egyenlőre lehetetlen számunkra kivédeni egy ilyen katasztrófát, és még mindig nagy fejtörést okoz a tudósoknak.
ja "mindenféle lézer, meg ionfegyver" sőt csúzlival is le lehet kapni öcsém! A japánok meg majd azért csinálnak jobb atombombát mert ugyanolyan lesz mint az amcsiké csak kisebb és origamiból van öszehajtva. Árpi a végén ugyis jót röhög rajtunk :D -
#43
Mint az közismert Hirshima és Nagasaki is elnéptelenedett városok ... -
#41
Sztem az amcsiknak már mindenféle lézer, meg ionfegyverük is van. És ha nekik nincs, akkor ott vannak a japánok, végül az oroszok is. Csak azt nem értem ha van, MIÉRT NEM HASZNÁLJÁK?! (mert nincs? ) 
-
#39
"Mennyivel jobb, ha pánik tör ki?"
Talán annyival hogy a föld Északi részéről mindennki eltép ezerrel, és azok a kevesek megmenekülnek.
Ez a baj az emberekkel, nem képesek együtt érezni másokkal. "Meghal egy embek, kit érdekel" mondják. A haverom is atomháborút akar hogy lerombolják, majd újáépítsék magyarország városait, hi-tech épületekkel. Ekkora barmot! :(
Az atomfegyver sztem megállítana, vagy legalább eltéríthetne egy ilyen kődarabot. Olyan nincs hogy nem. Még ha csak párezer Km-el is de elkerülé a földet, már megérte. Csak az baj a sok balfasszal a nasanál, hogy mind félti a jóhírét, meg a kibaszott pénzét amit nem is használhat a világ vége után. Be kéne perelni őket.... -
Renegade #37 őőő, egy jól képzett nukleáris fegyver megolvasztja a köveket is. a visszapotyogó darabkákat meg vagy a légkör vagy a vegyvédelmiseg sugármentesítik.
bár itt puffogtathatunk bármilyenen okosságot, bízunk benne, hogy elmés okoskodásaink megmaradnak elméleti szinten. -
#36
Nagy divat manapság a meteor(it)októl rettegni, kipusztul az élet, jajjaj, oda nem rohanjak. Kb. ötven éve adott a techológia az ilyen cuccok észlelésége, esetleges kilövésére.
De ha belegondolunk, hogy az élet hány millió éve megy szakadatlanul, az embernek sem sikerül kipusztulnia sok-sok év óta... akkó meg mire ez a nagy nyüszítés? Ja, hogy esetleg áramszünet lesz? Ma már az is tragédia. :-> -
Cat #35 egyetértek, ha pontos pályát nemtudnak, akkor nemcsak a becsapodási hely kétséges, hanem becélozni sem lehet -
#34
30 vagy 500 vagy Nem tudom ...
Eljöhet még Árpi ideje. -
Pepito #31 Az a nagy helyzet, hogy SEMMILYEN eszkozunk nincs ezen helyzetek kivedesere pillanatnyilag. Esetleg a bunkerek.
Az pedig a spekulacio birodalmaba tartozik, hogy az egbolt hany szazalekat figyelik rendszeresen. -
#27
ekkor jön a függetlenség napja :D -
Marki.. #26 Valahol láttam egy szimulációt, ahol egy ilyen szétlövő akciónak sokkal súlyosabb következményeket jósoltak, mint magának a becsapódásnak, persze nem mondom, hogy ez a szóban forgó 500m-es objektumra is igaz lehet.
Egy link, hogy kiszámítsuk milyen következményekkel járhatnak a különböző ütközések:
Solar System Collisions