Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#57521
Tehát egy sztereótávmérõ - gondolom a rakétát lézerrel mérnéd - lenne a cél távolságának meghatározója. Az úgy 2-3-4km ig lehet jó maximum, ha hozzáveszem a mai technika lehetõségeit is (hasraütve, ha van más infód szívesen fogadom).
Gondolom lenne hozzá valamilyen képerõsítõ vagy hõképes megoldás is éjszakára.

Jól látom, hogy van egy közeli hatótávolságú, 3-4 tonnás cuccunk, legalább 2 kezelõvel, ami mivel is tud többet mint egy Stinger? 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#57520
Pont errõl beszélek, hogy nincs sem lézeres sem rádió besugárzás, a távolság megállapítására optikai távolságmérõt feltételeztem. Így a célpont már maximum a közeledõ rakéta hajtómûvének hõképe alapján értesülhet a veszélyrõl, csökkentve az ellentevékenységre rendelkezésre álló idõt.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#57519
Meg lézer detektor is lehet a gépet. A MAWS lehet, hogy máris tudja ezt, de ha nem, akkor kibõvík vagy tesznek fel még szenzort.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#57518
Nem, valóban nem a vállról indítható kategória, hiszen az optikai távolságmérés és követés miatt azért célszerû lenne mondjuk egy méteres fesztávolságú optikai rendszer, amely ráadásul önmûködõ toronyra kellene szerelni. Szóval igen, ez egy alsó hangon is 50kg körüli rendszer (csak az indítóállás), lehetõleg stabil alapra építve.

Innen nézve persze tényleg szükségtelenül bonyolult és összetett az egész, ahhoz képest, hogy az két vitatható elõnye van, hogy nem "figyelmezteti" a célpontot besugárzással, illetve nem zavarható egyszerûen (persze valójában igen, hiszen ködfejlesztéssel álcázható a célpont pozíciója).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57517
Ezek szerint a vállról indítható kategória alapból kuka, de megkockáztatnám, hogy a hordozható is. A könnyû terpjáró is csak egy talán. Szerintem az M998-M1114 a minimum hordozó platform egy ilyen rendszernek.
Vagy el tudod képzelni könnyebb kivitelben?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

Molnibalage
#57516
Már van is ilyen rendszer, svéd RBS-70. Azt nem tudom, hogy a lézert hogyan tartják folyamatosan pontosan a célon.

Mondjuk kicsit vicces, hogy MANPAD-hoz sorolájk be, mikor az annál, már egy fokkal nehezebb...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#57515
Mûködõképes lenne egy olyan légvédelmi rakéta, aminek a Kornet-E -hez hasonló a vezérlése?
http://www.youtube.com/watch?v=VDXXvTewVY0
4:37 -nél
Mert ebben az esetben a rakéta elvileg végig a lézer mentén halad, ezért a helyzete nagyjából ismert, az érzékelõnek elég a célt követnie.

Egy másik dolog, ami a huzal és rádió parancs vezérlésûekre is igaz hogy az indító eszköznek az irányítónak nem feltétlenül kell egy helyen lennie. Ha MANPADS szerû a fegyver akkor is megoldható mondjuk, hogy az indítóállványt és a IR érzékelõt néhány 10 méterrel arrébb telepítik (és összekötik egy optikai kábellel), hogy nehezebb legyen felderíteni és zavarni.
[NST]Cifu
#57514
Alapvetõen jól érted, értelemszerûen földi célpontnál sokkal egyszerûbb a dolog, de légi céloknál is kivitelezhetõ (hiszen a TVM elv ugyanezt játsza el radarral, tehát csak az adatok forrása más).

Én a mûholdat a távolság a pozicíó meghatározására értettem. Ha tudjuk a saját pozíciónakat a GPS által, akkor utána abból már meg lehet állapítani a célpont helyzetét is.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57513
Csak, hogy jól értem e.

Egy kamera követi a célt, irányt emelkedési szöget és távolságot mérve. Egy másik kamera ugyanezt teszi a rakétával.
Az adatokat összevetve megkapják a szükséges korrekciót és ez megy optikai kábelen a rakétához.

?

Mûhold szerintem nem jó, van egy pici késése, ami itt sok. Az inerciális meg lézergiróval sem elég pontos.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#57512
Optikai követés/távolságmeghatározás + mûholdas v. INS helymeghatározás mindkét esetben (cél + rakéta).

Régóta gondolkodom azon, hogy a jó öreg optikai távolságmérõ is reneszánszát fogja élni egyszer. ^^

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57511
"Nincs lézeres besugárzás, nincs rádiójel, amit be lehetne mérni vagy zavarni lehetne és persze nincs a rakétán IR érzékelõ, amit el lehetne vakítani."

Hmmm, de mivel is érzékelné ez a rendszer a célt és a rakéta aktuális helyzetét?

A második esetben honnan tudja a rendszer, hogy hol a rakéta?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#57510
"Ezen a képen a PLATE 3 felirat alatt a függõleges vezérsíknál levõ vetítés vagy metszet, az mit akar ábrázolni? Én képtelen vagyok kisakkozni ebbõl a dzsumbujból."

Az az "z" metszet, a függõleges vezérsík alatt pedig van egy nyúlván hátra (illetve mindkét vezérsík alatt egy-egy), annak a keresztmetszetét ábrázolja szerintem. Ha megnézed a felette lévõ "x" és "y" metszetben is láthatóak.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#57509
Ezen a képen a PLATE 3 felirat alatt a függõleges vezérsíknál levõ vetítés vagy metszet, az mit akar ábrázolni? Én képtelen vagyok kisakkozni ebbõl a dzsumbujból.

Van estleg valakinek szárny húrhossz metszet sora az F-15-rõl, amin látszana a szárny elcsavarása és két féle szárnyprofil alkalmazása?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#57508
Nos, teoretikusan a Polyphem elvébõl ki lehet venni az irányítást és a kétirányú adatkapcsolatot, a rakéta irányítása pedig az indítóállás parancsai által történnének, amely egyaránt követi a rakéta és a célpont útját, kiszámolja a szükséges pályakorrekciókat, és az alapján irányítja a rakétát. Nincs lézeres besugárzás, nincs rádiójel, amit be lehetne mérni vagy zavarni lehetne és persze nincs a rakétán IR érzékelõ, amit el lehetne vakítani.

Egy másik lehetõség a rádió-követés kétirányú adatkapcsolattal. A rakéta orrában van egy rádióvevõ, amely a célpont által kisugárzott rádiójeleket veszi, a nyers adatokat továbbítja az indítóállás felé, ahol az abban lévõ számítógép elemzi azokat, majd azok alapján vezeti rá a célra a rakétát. Elõnye hogy a lézeres aktív védelem hatástalan (aligha fogja a mûanyag orrkúpot átégetni az a lézer, amit az optikai rendszer kiégetésére terveztek).

Persze ezek lehetõségek, ötletek, amíg ilyen rakéta nem készül, addig a védõrendszerek mérnökeinek sem kell agyalnia azon, hogy védekezzen ellene... 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57507
Oké, de hol vannak itt az elõnyök? 😄

Az optikai kábel teljesen jogos, õskövület vagyok... 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#57506
Upsz, egy fokkal gyakorlatisabban közelítetted meg a témát, én meg elfelejtettem megemlíteni, hogy már az optikai vezetékekben gondolkodtam, ami ugye legalább nem vezetõ, így a magasfesz. vezetékek nem okoznak problémát.

Érdekes, hogy az ilyen rakéták az utóbbi idõben elhasaltak, a legígéretesebb, a Polyphem ráadásul nagyon durva lett volna, hiszen 60km-es hatótávot ígértek, plusz azt, hogy a rakéta orrában lévõ IR kamera képe alapján keressék meg és vezessék rá a rakétát a célra az indítás után.






Az optikai kábel csévéje a rakéta végén


Persze igen, itt nyugodtan a szememre lehet vetni, hogy szép és jó, de ugyanakkor a rakéta irányítószerkezete ugyanolyan sérülékeny egy aktív védelmi rendszerrel szemben, mint bármilyen önirányító rakétáé...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#57505
Én inkább azon filózom, hogy a szél belekap a finom huzalba és ráfújja távvezetékekre úgy, hogy összeköti a kábeleket, akkor mi lesz...?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#57504
Lehetetlenné nem teszi, de csuklanak a páncéltörõk felmenõi... 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#57503
A TOW-tnem akartam feszegetni, mert az eredeti kérdés a vezeték kinézetérõl és a vezeték kiengedõ szerkezetrõl szólt. No, a TOW-t ilyen szempontból nem ismerem. Nekem ott megáll a tudományom, hogy két vezeték van, fémszínûek, és valahová fel vannak tekerve, de a letekerésük nem olyan mint azoknál a rakétáknál amiket írtam, mert a TOW nem forog.
persze ha te tudsz valai részletesebbet akkor jöhet. 😊

Macera.
Macera, mert már a páncéltörõ rakettáknál is észnél kell lenni, hogy merre lövöldözi azokat az ember, lévén egy nagyfeszültségû kábel felett nem célszerû ellõni, gondolom ezt nem kell magyarázni... 😄
Légévdelmi rakétánál, meg az "imádkozom hogy elmenjen alatta" módszer ugye nem mûködik, ott úgyis ráhullik ha fölé lõtted.
Nem vagyok meterologós, de ha egy rakétára fém vezetéket kötsz és fellövöd 2-3km magasra, akkor lehet, hogy nem lesz jó fogdosni a vezeték másik végét... 😊
Légvédelmi rakétákhoz nem értek, de szerintem oda kell sebesség is, az megint nem jó a vezetéknek. Vagy valami nagyon jó kieresztõ rendszernek kell lennie, vagy baromi erõs vezetéknek. Az erõs vezeték majdhogynem kilõve, mert nehéz belõle a szükséges 2-3-4-5km. A másik probléma, hogy a letekerõ rendszer hibája esetén nem ránthatja el az indító állványt, ami viszont - ha hordozhatónak kell lennie - nem nagyon lehet több, mondjuk 20kg-nál.
A másik a rálátás problémája. Ha az inditó szerkezet látja a célt, akkor annak kell végig látnia, ha a cél takarásba ér oda a rakéta, ha a rakétát nem látja oda a rakéta... Ha a hagyományos vállról indított iR rakétát nézem akkor csak a kilövés idején kell látni a célt a földrõl, utána rakéta már emelkedik ugye.
Ha a rakéta látja a célt, de vezetékes a megoldás, akkor csak annyi elõnye van a dolognak, hogy a rakéta olcsóbb lehet. Lézer ugyanúgy vakítja, vezeték szakadhat.
De mondom még egyszer légvédelmi motyókhoz nem nagyon konyítok... 😊
Szóval jöhet az indoklás, miért is olyan jó a vezetékes... 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#57502
Tényleg, már kérdezni akartam korábban is:
A lecsévélõdött huzalok (ha nagyobb számban vannak) nem teszik lehetetlenné a saját gyalogság tevékenységét?

\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról

[NST]Cifu
#57501
Azért az általad felsorolt rakéták mellett ott van még a TOW család is, ami még egy jó ideig szintén volt / van / lesz.

Légvédelem terén nem értem a macera esetét, persze nyilván csak rövid távú rakéták esetén életképes, de azok nem nem nagyobb hatótávolságúak, mint egy TOW vagy Metisz.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#57500
Szerinted mibe tehet a nagyobb és okosabb vas? A rakétába vagy odalent? Na ezért ütõs elvben a TVM. A félkatív és a rádió parancsvezérlés elõnyeivel is rendelkezik.

(Persze elvben zavarható a kapcsolat a rakéta és a rávezetõ között, de ennyi erõvel az aktív radaros rakéták esetén ezt a feltevés igaz az MCG jelekre is.)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#57499
Nem kell feltétlenül megsemmisíteni a rakétát, elég ha az irányító rendszer nem látja a rakétát vagy a célt.
A jelenlegi aktív, lézeres megoldások azért olyanok amilyenek mert a rakéták is olyanok amilyenek.
Ha a vezetékes volna az elterjedtebb akkor a mai fejlesztések is a vezetékes rakéta elhárításról szólna.
Légi célok ellen amúgy is macerás lenne a vezetékes irányítás.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#57498
A rakéta felderítése mégis sokkal egyszerûbb, mint egy álcázott indítóállásé. Jelenleg a legtöbb aktív lézeres önvédelmi rendszer a rakéta orrát veszi célba, abban bízva, hogy ott van az érzékelõ...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57497
Háááát, szerintem a helyzet nem ilyen egyszerû, mert valaminek látnia kell a célt. Ha nem a rakétának akkor az irányító rendszernek, ami szintén zavarható. Ráadásul ez utóbbi esetben a rakétát is látni kell, ami megint csak zavarható/eggyel több hibalehetõség.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#57496
A huzalvezérlés szerintem a közeli jövõben a reneszánszát fogja élni. És én olyan csúnya kijelentésre is vetemednék, hogy rövid távú légvédelmi / légharc rakétáknál is, a "szokásos" szárazföldi célok elleni rakéták mellett.

A legfõbb elõnye ugyanis ugyebár az, hogy a rakétát hiába "vakítgatják" lézerrel, azon nincs érzékelõ. Így aztán a különféle aktív védelmi rendszerek, amelyek az érzékelõk elvakításával semlegesítenék a beérkezõ rakétát konkrétan haszontalanok lesznek.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57495
Nem.
Gundark 1 1
#57494
köszi
#57493
Vannak (meg még egy ideig lesznek is még) huzalvezérlésû páncéltörõ rakéták.
A ruszki Fagot/Konkursz, Metisz rakéták vezetéke - szebbik nevén "mikrokábel" - egy egészen vékony, réz színû vezeték, 2-3 érrel. A vékonyságára jellemzõ, hgy ha nem csillan meg rajta a napfény, akkor nem is veszed észre csak ha már a lábadra tekeredett. Emiatt sajnos sok állat is elpusztul... 😞
A zsinór viszonylag erõs, kell hozzá pár kilós er, hogy elszakítsa az ember. Ifjú titánok össze is vagdalják vele a kezüket amikor megpróbálják kézzel eltépni.
Az elsõ pár méter meg van erõsítve, hogy a kilövskor nem szajadjon el, ez a rész úgy néz ki mintha zöld cérnával volna körbetekerve.
Annak ellenére viszont, hogy elég erõs a kábel, az egyik leggyakoribb hiba amikor ez mégis elszakad. A szálszakadás sajnos az egyik legnagyobb hibája a vezetékes megoldásnak.
A letekerés - a fent említett rakétáknál - úgy történik, hogy a mikrokábel fel van tekerve a rakétára. A rakéta repülés közben forog, a tekercselés viszont ellentétes irányú, így a rakéta letekeri magáról a vezetéket.
Metisznél például a kivetõ-hajtómû házára van feltekerve, igy a ház és a rakétatest közt tekeredik le a vezeték. Fagot/Konkursz esetében - ha jól emlékszem, az infrareflektor háza köré van feltekerve.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

Molnibalage
#57492
A szívócsatorna elsõ része, akkor nem képes úgy "bólogatni", mint az F-15 esetében?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#57491
Ha jól rémlik két mozgatható terelõlemez volt a beömlõnyílás után.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#57490
Pontosan az az értelme amit írtál. Szvsz nem a közelharcon lesz a hangsúly, hanem a megtévesztésen, beszivárgáson, szabotázson. Én legalábbis igy csinálnám.
Már ha egy szó is igaz az egészbõl. :-)
[NST]Cifu
#57489
Igazán jó képet vagy videót így hirtelen nem találtam.

De itt egy optikai kábel-irányítású rakéta kábelrendszerének a szabadalma, ez remélem megfelel, a képek elég jól bemutatják a lényeget.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#57488
A MiG-25 szívocsatornája az mennyire volt mozhatható?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#57487

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#57486

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#57485
Azért az a Mosin-Nagant az kemény. Honnan bírták beszerezni? (és miért nem kalasnyikovot vettek helyette?)
Punker
#57484

A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"

#57482
Ó, pontosan annyi értelmük van, mint a jelenleg futó iráni harcigép és harcjármû/harckocsi fejlesztési programoknak. Valós harcértéket nem képviselõ PR akciók, semmi több. Szót is kár vesztegetni rájuk.

Hypo
#57481
jo is az irani csaj dobocsillag, izraeli csaj uzi HAJRA

Gundark 1 1
#57480
Kedves Cifu! Érdekelne egy beteg dolog 😊 Vannak/voltak a huzalvezérlésû páncéltörõ rakéták. Tudnál mutatni egy ilyen kábelt meg a mechanizmusát ahogy lecsévéli magáról? Köszi 😊
#57479
PR
#57478
Mi értelme van ennek az Iráni ninja nõi kiképzésnek ? Miért nem tanitsák meg öket csak egy kis alapvetõ kézitusa harcra , és föleg elõtérbe a kézi lõfegyverek ismerete robbanoanyagok stb szabotázs , kémkedés , felderités ismereteket helyezik ?

Iráni nindzsa lányok .
#57477
Amúgy hogy kerül oda egy pingvin? 😄
#57476
MH47 légi utántöltõ csonkján, de nincs már egy ilyen topik? 😊
veszelka
#57475


min ülnek a hölgyemények?

Molnibalage
#57474
Kicsit önzõ vagyok, mert alapvetõen csak azokat konvertálom át, ami engem és a fatert is érdekelnek. Az életrajzok emiatt nem lesznek átrakva egy kivételtõl eltekintve (Fletcher), ahogy nem XX. századi ütközetek sem. Egy csata van még hátra (A scarboroughi malõr, 1914), egy életrajz, és a hajós cikkel közül a maradékok.

(Victorious, Littorio, Musashi, Tirpitz, Lexington, Prince of Wales
Iowa és A Z terv. A jenki T. csatahajót már régebben megcsináltam.)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Random work
#57473
Micsoda olvasmányok! A Bismarkot kezdtem el, de mikor megláttam mennyire részletes rájöttem, hogy ennek alaposabban neki kell készülni. 😊

Nagyon tetszik!

Olyan napom volt, amitől Assziszi szent Ferenc gyerekeket rugdosna. Műkutyától, műkrokodiloktól nem kell megijedni, mindegyikben ember van.

Molnibalage
#57472
Jean Bart és Sztálin csatahajói cikkek is elérhetõek.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#57471
Nem. Csak szólok, hogy mi érthetõ el, hogy ne kelljen állandóan átlapozni az egészet.

Apropó, a Hood is felkerült. 😊

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM