94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74
Igen, a Jugók lelőttek egyet 1999 Március 27.-én, a jelentések szerint két ZRK-SD (NATO: SA-6) "Kub" önjáró légvédelmi rakétaüteget vezényeltek oda, ahol egy nappal korábban a helyikek láttak egy F-117A-t elrepülni közepes magasságban. A terv az volt, hogy az két Kub megpróbálja "megvilágítani" a célt, és a másik pedig remélhetőleg a szétszóródó jelekből tud fogni annyit, hogy rávezethesse a rakétáit. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az USAF egy bődületes hibát vétet - azonos útvonalon repült a lopakodó két, egymást követő napon. Végzetes hiba volt. Az egyik Kub sikeresen be is fogta a gépet, és két rakétát indított, az egyik pedig el is találta a célt.
Egyébként egy másik F-117A is elveszett, de ez egy légibemutató alkalmával, ha jól emlékszem talán 2000-ben.
-
#73
#70: Igen, azt hiszem Jugoszláviában leszedtek egyet. -
#72
Igazad van. (jujj de ritkán mondok ilyet) -
#71
Ezt hozta fel konkrét példának a hajtóműhibából eredő kiégés - robbanás esetére:
A kiégés látható, és a két lőszertároló gyengített teteje elszált, a parancsnoki buvónyilás nyitva, ami arra utal, hogy a robbanás elött kimásztak belőle... -
#70
A statisztika tényeken alapul, tények viszont MÉG nincsenek mert azthiszem egyetsem lőttek le hadrendbeállításuk óta. Vagy Yugoszláviában 1-et???? -
#69
ehhh kurva nagy eza topic, de most álmos vagyok, de elolvasom az egészet az biztos !!! 
-
#68
Persze, hogy nem 100%, de ha 0%-nál több, akkor statisztikai alapon előbb-utóbb bejön... ;) -
#67
Király a fórum. És Cifu a Jó éjteket a morgen, meg jó reggelteket, szerintem nyugodtan dobd ki a pi**ába, az senkitse érdekel 
. Ezt is kivághatod, csak olvassátok el. (javaslat)
-
#66
Ez egy kicsit tényleg érdekes felállás, mivel az F-117-esek ritkán voltak a front közelében, inkább jóval a front elött ügyködtek.
Az F-117-eseket amúgy (a tévhittel ellentétben) nem képtelenség bemérni radarral, "mindössze" nagyon nehéz. Ha egy S-200 "Angara" légvédelmi rakétakomplexum egy átlag vadászgépet (legyen egy F-15E) mondjuk képes 200km-ről követni és megsemmisiteni, akkor egy F-117-est lehet, hogy csak 10-15km-ről képes befogni. Sokmindentől függ ez, de a lényeg, hogy az F-117-es sem "láthatattlan", inkább csak "nehezen felderíthető", és éppen ezért alapos tervezés után indulnak csak el, és amennyire lehet, elkerülik a légvédelmi állásokat. -
#65
Az amcsik betudnák mérni, az irakiak nem. De ha be is tudnák, nem 100 h kilövik. -
#64
Hát a külső kiégést elhiszem de belsőt nem, meg a robbanást se nagyon, hiszen ezeknek a harckocsiknak nagyon modern a belső tűzoltó rendszerük, és a lövedékeket meg ugyebár a küzdőtérben tárolják. Kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. -
#63
#60: Inkább fogalmazzunk úgy: lényegesen nehezebb bemérni. -
#62
Hiába, ha az Orosz hadseregnek nincs pénze rájuk, és az egyébb vásárlók is inkább az olcsóbb alternatívákat veszik meg :) -
#61
Oroszoknak vagy egyéb országnak odaadnák a "régi" berendezést, szerintem örülnének. Bár a tévhitekkel ellentétben, kezdik NAGYON összekapni magukat az oroszok, és elég jó cuccokat csinálnak, és moderneket. -
Yetike #60 "Ezek után jöttek a 70mm-es rakéták, majd végül a Chain Gun-ok raktak rendet. Összesen 27db Hellfire, 100db 70mm-es és 4000db 30mm-es lövedék tette a rakétakilövőket a földel egyenlővé. Ezzel megnyílt az F-117-eseknek az út a belváros felé"
Az F-117nek nem az a lényege hogy éjszaka képtelenek bemérni radarral, így a földi ütegek is hatástalanok ellene? -
#59
Egyébként most olvasom egy USMC karbantartó hozzászólását egy fórumon (keresem, hogy az a kiégett M1A2 most Afganisztánban vagy Irakban volt-e). Azt írja, hogy a legtöbb ilyen kép nem kilőtt tankot mutat, hanem olyat, amely vagy kiéget (a gázturbinák meghibásodása esetén megesik, hogy lángba borul az egész gép, majd ha a lángok elérik a torony hátsó részén lévő lőszertárolót... BUMM), vagy csak megrongálódott (lánctalp vagy motortalálat esetén). -
#58
Hát ezaz! Ezért írtam hogy a nem is közvetlenül. De erre mondják hogy egy háborút a földön kell megnyerni. Muszáj páncélos egység, légi gység, vizi egység, de minden a katonákat szolgálja, akik 30 kilot visznek a hátukon, kezükben egy stukkerral. Minden rájuk vezethető vissza. -
#57
Ez szép volt, tényleg jól összeszedet leírás. 
SEP -> System Enhancement Program. Digitális számítógépes vezérlés és kommunikáció: a személyzet lapos LCD kijelzőket kapott, modern számítógépes rendszerl együt, modern tűzvezető rendszer (pedig az M1A1-é sem kutya), modernizált éjjelátó rendszer és egy kiegészítő energiaforrás, amely a karbantartáskor és a főhajtómű eseteleges meghibásodásakor energiával látja el a tank rendszereit. 2000-ben kezdték leszállítani az US Army-nak 1A2SEP-eket (2003-ban 588 M1A2SEP volt a seregben).
Az M1A1-eseknél is van ilyen mellékjelölés, ugyanis létezik kimerült uránium páncélzatú változat, ez az M1A1(HA), és készül az M1A1(FEP), amely az US Marines Abrams-ainak felújítását célozza meg (új tűzvezető rendszer, modernizált elektronika, stb.) -
#56
jah. De tényleg ez a lego-s kép király mert pojén. A fejreállt tankok is, és azis ok ha egy ismertető mellé betesztek képet. De átlagos képeket ne. Mondjuk Ariete-röl jöhet mert az elég ritka tank. Most csak 9 képem van rolla. -
Yetike #55 A mai modern hadviselés inkább a légierőre épül. A légierő megszerzi a légiuralmat (ezzel teret biztosítva a földi csapatok számára), felderíti a terepet, kijelöli a célobjektumokat és a légvédelmi egységeket (mobilt és "szilárdat"), ezeket rakétacsapásokkal megsemmisíti ill. megpróbál minél nagyobb csapásokat mérni az ellenség harckocsi parkjára, gyalogságára, utánpótlására stb.re.
Mindezeket összevetve azonban a légierő csak teret biztosít a páncélos egységek és a gépesített gyalogság számára, akiknek a feladata az immár "meglazított" terep elfoglalása és megszállása.
A gépesített gyalogság a városok elfoglalásában játszik nagy szerepet, mivel oda lövészpáncélosnál komolyabb páncélossal bemenni badarság.
A modern gyalogság páncélosok nélkül semmit sem ér. Gondold el, mész a sivatagban 200 mindenféle bizbasszal felszerelt elitkatonával, és találkozol egy légi - gyalogsági fedezettel rendelkező páncélos egységgel. A katonáidnak beszarni nincs idejük, máris 1000 darabra szállnak a repeszromboló gránátoktól, miközben szemből próbálják kilőni a drótcsévelésű rakétáikkal. Mindez történik 1,5 - 2 km távolságból ( egy huzalos rakéta max sebessége a huzal csévelése miatt kb 300-400 m/s, a páncélosból kilőtt lövedék sebessége kb 1000 m/s ). -
#54
van 1-2 jó képem nekem is, de a tár b*szakodik... -
#53
A cikket (azt lehagytam):Tábor "Archy" Áron irta -
#52
A SEP mit jelöl? -
#51
Észak-Amerika legendás harcos indián törzse az apacsok. Nem csoda hát, ha a US ARMY legfőbb harci helikoptere is a törzsbe tartozik. Ebből már könnyedény rájöhetünk, ezúttal az AH-64 Apache-ról lesz szó.
A történelem előtti idők.
A gép története egészen 1963-ig nyúlik vissza. Ekkor írta ki az ARMY a Fire Support Aerial System (kb. légi tűztámogató rendszer) nevű pályázatát. A cél egy erős, mindent elsöprő harci helikopter kifejlesztése volt. Nem titkoltan az AH-1 Cobra utódjának szánták az új típust.
A versenyben a Lockheed legyőzte a Sikorsky-t, így 1969-ben megkapta a megrendelést az YAH-56 Cheyenne-re, melyet szintén egy igen híres indián törzsről neveztek el. A Cheyenne forradalmi újításokat is tartalmazott, mint például a tolólégcsavar, mellyel a gép végsebessége 405 km/h lett. Ám a típus a tervezett 1,2 millió dollár helyett 2 millióba került, így a hadsereg lemondott róla. Inkább elkezdték átalakítani a Cobrát a közben dúló vietnami háború tapasztalatai alapján.
Megszületik az új törzsfőnök.
Már ekkor látszott, hogy a Cobra nem repülhet az idők végezetéig, (ennek ellenére még ma is aktív szolgálatban áll), ezért mindenképpen szükséges volt egy másik, korszerűbb típus kifejlesztése. Ki is hirdették a pályázatot, melyre a Sikorsky, a Lockheed, a Boeing Vertol és a Bell mellett a Hughes is jelentkezett. Végül a Bell és a Hughes maradt talpon. A Prototípusok legyártását követően kezdődhetett a tesztelés. A Bell a Cobrára épített, mondhatni felturbózta azt. Az YAH-63-as két hajtóművet és T vezérsíkot is kapott. Első repülésére 1975-ben került sor, de nemsokára már le is zuhant.
Ez elvette a kedvét az ARMY szakembereinek, így az amúgy is jobbnak látszó YAH-64-es választották. A fejlesztés során a négyágú főrotor lapátjainak végét megtörték, ezzel nőtt a maximális fordulatszám, míg a zajszint csökkent. Elhagyták az itt is alkalmazott T vezérsíkot, és itt alkalmazták először az X alakú farokrotort, melynek lapátpárjai két külön síkban helyezkednek el. A tesztelés során csak egy gép zuhant le, amelyik a kísérő T-28-as géppel ütközött össze. A tervezőgárdának a Nemzeti Repülésügyi Szövetség odaadta a Robert J. Collier-díjat. Közben a Mcdonnell Douglas felvásárolta a Hughes-t. Így a berepülést '84-ben már Steve Harvey, az MDD legtapasztaltabb pilótája végezte.
Felépítés.
A gép hagyományos harci elrendezésű. Elöl a fegyveroperátor/másodpilóta, míg mögötte egy kicsit feljebb a pilóta ül. Mindketten képesek egymás faladatát átvenni, kivéve a pilótát, aki nem indíthatja a Hellfire rakétát. A személyzet az összes többi létfontosságú berendezéssel együtt védve van a 12,7 mm-es lövedékek ellen is, ezt kevlar páncélzat biztosítja. Saját tapasztalataim alapján a kabin nagyon kényelmes, tágas. Minden kezelőszerv könnyen elérhető, nem kell nyújtózkodni, legalábbis ami a pilótát illeti. A gép páncél nélküli részeit átlagos hengerelt alumínium lemez borítja, így súlya pont optimális.
A hajtóművek burkolatát megerősítették, hogy a személyzet ráállhasson. A gép mindenfajta létra és emelvény nélkül teljes körűen szervizelhető, köszönhetően a lapos kialakításnak. A futóművek elhelyezése biztosítja a gép rendkívüli stabilitását a talajon. Elviselik a 12,8 m/s-os földetérést is, így nagyban hozzájárulnak a személyzet túlélőképességének növeléséhez. A farokkerék teljesen körbefordul. Az elektronika nagy részét a törzs két oldalán végig húzódó konténerek tartalmazzák. Visszatérve a túlélőképességre, nagy hangsúlyt fektettek rá a tervezők.
A nagy függőleges sebességű földetérésnél a kerekek mellett a gépágyú is energiaelnyelőként szolgál, mikor a pilóta és az operátor közötti részbe fúródik. Így az amúgy is "agyonpáncélozott" fülkében ülők sérülésmentesen megúszhatják a kalandot. Önvédelmi célokat szolgál a rotor mögé épített AN/ALQ-144-es típusú rendszer, ami nagy hőpamacsokat gerjeszt, s ezzel megzavarja az ellenséges rakéta hőérzékelőjét. Szintén ezt a célt szolgálja a farokrészre telepített M130-as infracsapda vető, mely 30 db fáklyát fogad be. A gép hajtóműve végül is a General Electric T700-GE-701 lett, mely 1723 LE-t adott le fejenként. Az Apache 2db ilyennel rendelkezik. További általános adatokat a táblázatban olvashatjuk. (A 2. részben...)
Az Apache rendelkezik APU-val is, mely lehetővé teszi a külső áramforrástól független hajtóműindítást, és a hidraulikus rendszerek nyomását, valamint az elektromos rendszerek áramellátását is biztosítja.
Különleges műszerek
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket összegyúrták és felragasztották a géptörzs elejére. Alapvetően két részre osztható az orr. A felső részben található az AN/AAQ-11 PNVS. Ez egy infravörös-éjjellátó berendezés, mely biztosítja az éjjeli, illetve hőképet a pilóta számára. A sisakba épített kijelzőn, mely a jobb szem elé hajtható reflexüveg, megjeleníthető a képe, a célzási és repülési adatokkal együtt. A rendszer együtt mozog a pilóta fejével (pontosabban sisakjával) vízszintesen + 90 fokban, míg függőlegesen + 20 fok illetve - 450 fokban. Ez alatt található az úgynevezett TADS (célfelderítő- és követő) rendszer, ami vízszintesen +240 fokban, míg függőlegesen + 30 fok és - 60 fokban téríthető ki. Ennek bal oldali részét képezi az infravörös éjjellátó- és célzó berendezés, mely az operátornak biztosít éjjeli képet a célfelderítéshez, illetve célzáshoz. A jobb oldalra építették be az elektro-optikai és lézeres célmegjelölő részt, mellyel a precíziós fegyverek bevetése válik lehetségessé. Ezzel a világon először az Apache büszkélkedhetett.
Ezen kívül a gép rendelkezik az úgynevezett DASE rendszerrel is, mely hihetetlen mozgékonyságot biztosít az Apache-nak. Erre jelenleg egyetlen nem amerikai típus sem képes, egyedül talán a közös nyugat-európai fejlesztésű Tigre helikoptert kivéve, mely a forgószárnyasok körében ritkának számító bukfenc manővert is könnyedén végrehajtja. De ezzel is csak elérni tudja az Apache képességeit, meghaladni nem.
Turbános indián.
Az Apache legújabb változata, mellyel folyamatosan cserélik le a régebbi "A" típust, az AH-64D Longbow Apache. Ez a gép megnövelt elektronikai blokkokat kapott, melyeket a törzs két oldalán található konténerek aszimmetrikus megnagyobbításával tudtak elhelyezni. Ezen kívül jellegzetes, de nem kötelező (lásd Hollandia) tartozéka a gépnek az úgynevezett "turbán".
Ez valójában egy radar, melyet a rotor tengelyére szereltek fel. Így az operátor akár ködben is teljes 360 fokos képet kap a környezetről. Még a fedezék mögül sem kell előbújnia a gépnek, hiszen a radar kilóg a rotor fölé. Ennek segítségével az AGM-114L radaros Hellfire indítására is sor kerülhet. Így a gép csak 2-3 másodpercet tartózkodik fedezék nélkül a levegőben. Ez már a XXI. század technikája, amit az európai és az orosz ipar is csak jelentős késéssel tud behozni.
Fegyverzet
Az első és legfontosabb fegyver ami a gépen található, a "Chain Gun" becenévre hallgató M-230E típusú, 30 mm-es, egycsövű gépágyú.
Ez kategóriájában világelső. Tűzgyorsasága 600-650 lövés/perc. A lövedék 2908 km/h-val hagyja el a csövet, ami már 2,5 km-ről lehetővé teszi az 5 cm vastagságú páncél átütését. Élettartama 10 000 lövés. Ezt még egyetlen ágyú sem közelítette meg. A skulókat egy futószalag szállítja a tárból, mely a főrotor tengelyében található, a fegyverhez, majd egy másik futószalag az üres hüvelyeket vissza, hiszen azok többször is használhatóak. Ezzel elkerülték a heveder okozta elakadásokat. Lőszer javadalmazása 1100 db, de a futószalagon elfér még 90 db. Többféle lőszert is alkalmaznak - mind csereszabatos az ADEN/DEFA típusokkal -, de általában az M789 HEDP kombinált repeszhatású-páncéltörő van betárazva. A páncél átégetésén kívül repeszei 4 m-es körzetben rombolnak. A fegyver függőlegesen +11 fok és - 60 fokban, míg vízszintesen + 100 fokban téríthető ki. Ha megszűnik a hidraulikanyomás, automatikusan beáll 11 fokos helyzetbe (tehát a földön is így rögzítik).
Szintén fő fegyver a Rockwell által kifejlesztett AGM-114 Hellfire is. Bevethető minden repülési módban, a földközeli lebegéstől a maximális sebességű és magasságú repülésig bárhogyan. Ez a páncéltörő rakéta az első helikopterről bevethető precíziós fegyver a világon. Félaktív lézeres vezérléssel működik. Az Apache TADS rendszere, vagy egy külső célmegjelölő (általában kommandósok, vagy egy OH-58D Kiowa rotortengelyén lévő célmegjelölő) megvilágítja a célt, és az arról visszaverődő lézersugarakat, akár 8 km-ről, befogva, a rakéta meghatározza annak pontos helyét, majd kilövi azt. Az érzékelő a rakétatest orrában, egy speciális plexi mögül kandikál ki. Természetesen rendelkezik robotpilótával is, mely képes meghatározni a ballisztikus röppályát, ha a cél hatótávolságon kívül esik.
2.rész:
Létezik még infravörös irányzású rakéta is az Apache fegyvertárában, mely lehetővé teszi a passzív és teljesen önálló célfelderítést is. A fegyverből az Apache 4-es blokkokban összesen 16 db-ot szállíthat. Ezeket a rakétákat az AH-1W Super Cobra is hordozhatja, bár az korlátozott terhelhetősége miatt csak 4 db-ot. Felszerelhető vele még az AH-60 Black Hawk (UH-60 átalakított, harci változata), az OH-58D Kiowa Warrior (megint egy indián), valamint az A-10-es és a Harrier Gr. 7-es is. Ez utóbbiak 3-as felfüggesztéssel hordozhatják. A Hellfire 2-esen a nagyobb manőverező képesség érdekében már nem csak az első, de a hátsó vezérsíkok végét is kitéríthetővé tették. Ezek mellett a maximális túlterhelés 13 g, így igen extrém fordulókat is végezhet. Sebessége 1,17 Mach, ami igen nagy becsapódási energiát eredményez.
Ezzel lehetővé vált a ma ismert minden nem amerikai harckocsi (kivételként az Abrams-ra gondolok) páncélzatának áttörése, még a legvastagabb homlokpáncélé is. Az Abramson kívül csak a reaktív páncél jelenthet még akadályt. Az AGM-114B a szokásos lézeres, illetve infravörös mellett még egy kombinált infravörös-radar irányítású változatát is kifejlesztették. Ezek már kettős, kumulatív/repeszhatású robbanótöltettel rendelkeznek, amit már a reaktív páncélzat sem képes elhárítani. Az AGM-114K illetve L változatokat kifejezetten az AH-64D Longbow Apache számára fejlesztettek ki. A K egy digitális robotpilóta segítségével rendkívül alacsonyan is képes megközelíteni a célt, rossz látási viszonyoknál is.
Az L pedig egy aktív lokátoros változat, mely a Longbow Apache radarjától kapja a célkoordinátákat, majd a megközelítés második fázisában már saját radarjával fogja be azt, és vezeti rá magát. Hasonlóan a repülőknél alkalmazott AIM-120 AMRAAM-hoz. Földi telepítésű változat is létezik, ez esetben egy Hummer terepjáró hordozza azt. Szintén fontos fegyver a nem irányított, Hydra típusú rakéta. Ezek 70 mm-es fegyverek, melyek 19-es rakaszokból, bármely magasságból indíthatóak. Hatásos hatótávolsága 6 km-en belül van. Az M261-es robbanófej járművek ellen, míg az M225-ös élőerő ellen, hiszen 2500 db acéltüskével pusztítja az ellenség sorait. Ebből a fegyverből a "törzsfőnök" összesen 76 db-ot hordozhat, de általában csak 2x19-et visz, 2x4 Hellfire mellett. Önvédelmi célokra szolgál a világszerte közismert és kedvelt AIM-9 Sidewinder. Ezeket eleinte 2 db hordozható külső fegyvertartókra függesztették, majd miután kiépítették a szükséges vezetékeket és csatlakozásokat, a szárnytövek végére szerelhetőek, így nem csökken a földi támadó képesség.
Szintén ilyen célokat szolgál a francia fejlesztésű Mistral. Ebből 4 db-ot hordozhat az Apache (szárnyvégeken). Ez a típus passzív infravörös irányzású, hasonlóan a Sidewinderhez. A gép közli a cél koordinátáit az infravörös érzékelő segítségével, majd indítja a rakétát. Ezután a rakéta önállóan folytatja útját, s saját érzékelőjével semmisíti meg a célt. Felszerelték lézeres közelségi gyújtóval is. Max sebessége 2,6 Mach, hatótávolsága 300-és 6000 m között mozog. A robbanófej tömege 3 kg. Eredményességéről a magyar légvédelmi tüzérek mesélhetnének pár érdekes dolgot. Ide tartozik a híres amerikai Stinger is. Ez a típus is rendelkezik infravörös (+ ultraibolya) tartományban működő különleges érzékelőfejjel, de van optikai célzású változat is.
Mindkettő a "tüzelj, és felejtsd el" elven működik, mint ahogyan a Hellfire, a Sidewinder és a Mistral is. Max sebessége 2 Mach, hatótávolsága 4,8 km. Lokátorállomások ellen alkalmazható az AGM-122A Sidearm rakéta. Ez a típus a besugárzásjelző adatait felhasználva működik. Max sebessége 2,3 Mach, hatótávolsága 17 km. Hajók ellen vethető be a rendkívül jól sikerült AGM-84A Harpoon. Ez a harceszköz horizonton túli célokra is indítható. Indítás előtt a központi számítógép átadja a rakétának a céladatokat. Ezután a rakéta már önállóan közelíti meg a célt, egészen a tengerfelszínhez közel, majd egy gyors emelkedést követően rázuhan a célra. Max sebessége 0,75 Mach, hatótávolsága 92 km. Az Apache 2 db-ot hordozhat a belső fegyvertartókon. Szintén hajók ellen használható a norvég fejlesztésű Penguin. Ezt az egyszerű fegyvert az indítás után magára lehet hagyni, hiszen infravörös, vagy aktív lokátoros keresőfeje magától azonosítja a célt, és megsemmisíti. Max sebessége 0,8 Mach, hatótávolsága 27 km.
A fegyverzet részét képezi még a BGM-71 TOW páncéltörő rakéta. Ezt azért rendszeresítették, mert vannak országok, akik az Apache-t igen, de a Hellfire-t nem kaphatják meg. A fegyver huzalirányítású, vagyis 2db vékony drótot húz maga után, melyen a röppálya helyesbítéseket kapja a fedélzeti számítógéptől. Max sebessége 1003 km/h, hatótávolsága 500-3750 m. Ezen kívül felszerelhető még 4 db 870 literes póttartály is. Ezekkel lehetővé válik az USA-ból Európába való közvetlen átrepülés (1905 km-es hatótávolsággal). Általában a hosszabb bevetéseken az egyik nem irányított rakétablokk helyére függesztik fel a "nyolchetvenes kulacsot". Gyorsabb áttelepüléshez szállítógépekbe is begyömöszölhető a "törzsfőnök". A C-130-as Hercules 1 db-ot, a C141 Starlifter 2 db-ot, míg az óriás C-5-ös Galaxy 6 Apache-ot szállíthat.
Őslakos a harcmezőn
Az Apache 1991-ben mutatkozott be az "Operation Desert Storm" (sivatagi vihar hadművelet = öböl-háború) keretein belül, nem kis eredménnyel. Első bevetésére mindjárt a "nyitó gálán" sor került, január 17-én hajnalban.
01:00-kor emelkedett a levegőbe a 8 db AH-64 Apache-t és 2 db MH-53J Pave Low-t számláló Normandy kötelék a szaúd arábiai Al Jouf reptérről. Mindegyik Apache a 101. légi mozgékonyságú hadtesthez (101st Airbone Division) tartozott, míg az MH-53-asok a Légierő állományába tartoztak. Céljuk a Bagdad határában kiépített, 3 körletből álló légvédelmi rakéta rendszer volt. A 190 km/h-s tempót tartva követték a szorosan a földhöz tapadó MH-53-asokat. Ezek a pontos navigáció érdekében utaztak együtt az indiánokkal. Az AH-64-esek fegyverzete 8db Hellfire-ből, 19db nem irányított rakétából és a beépített 30 milisek teljes (1190 db) lőszer javadalmazásából állt. A kötelék 02:38-kor kezdte meg a támadást. Az első Hellfire-t Dick Cody alezredes indította 5km távolságból, majd szépen sorba kilőtték az összes többit is.
Ezek után jöttek a 70mm-es rakéták, majd végül a Chain Gun-ok raktak rendet. Összesen 27db Hellfire, 100db 70mm-es és 4000db 30mm-es lövedék tette a rakétakilövőket a földel egyenlővé. Ezzel megnyílt az F-117-eseknek az út a belváros felé. Ezt a lehetőséget jól ki is használták. A további hadműveletekben egyébként még a 82. légi mozgékonyságú hadtest (82th Airbone Division), az 1. lovassági hadtest (1st Cavalry), valamint az 1. gyalogsági hadtest (1st Infantry Division) helikoptereri vettek részt. Így az öbölben összesen 237 Apache volt bevethető. Ezek összesen 500db harckocsit, 120db páncélozott szállítójárművet, 120db tüzérségi löveget, 30db légvédelmi eszközt, 10db helikopter, valamint 10 db repülőgépet lőttek ki.
Gyakran segédkeztek a mentőakciókban is, ilyenkor MH-53J-ket kísértek. Jelenleg az SFOR és a KFOR kötelékeiben hajtanak végre békefenntartó bevetéseket. Kosovóban még a bombázások idején próbálták bevetni néhány példányukat, de több gép is lezuhant. Az okok máig ismeretlenek, de valószínűleg vállról indítható rakétákkal lőtték le őket, így végül nem kerültek harchelyzetbe.
A nemrég befejeződött afganisztáni hadműveletekben, valamint a most is folyó békefenntartó misszióban az elsődleges szerep az AH-1W Super Cobra-knak jutott, de most, hogy az amik megvetették a lábukat, mát az Apache-k is bekapcsolódtak a repülésekbe, őrjáratokba. Izrael is bevetette a típust, igaz nem reguláris hadsereg ellen. A jelenleg is tartó palesztin intifáda fő vezéreit és aktivistáit próbálják tizedelni. A célszemély autóját folyamatosan figyelik. Amint elhagyja a lakott területet és a nyílt területre ér, a készenlétben álló Apache befogja a célt. A rendkívül fejlett optikai rendszerrel még az autó márkája és színe is megállapítható, így nagyon kicsi hibaszázalékkal azonosíthatják a célt. Majd indítják a Hellfire-t, ami néhány másodperc múlva becsapódik. Ezzel a módszerrel a célszemély észre sem veszi, hogy megtámadták. Menekülésre semmi esély. Valószínűleg a tervezett Irak elleni hadjáratban is főszerepet játszik majd a típus, de annak D változata. Reméljük több bevetési jelentést nem olvashatunk majd, legalábbis a közeljövőben nem.
Főbb technikai adatok (AH-64A).
Törzshossz: 15,06m
Törzshossz rotorral: 17,6m
Magasság: 3,83m
Szárny fesztávolsága: 4,98m
Üres súly: 4657kg
Max felszállótömeg: 8006kg
Max fegyverzet tömege: 2800kg
Max sebesség: 309 km/h
Szabványos emelkedőképesség (1220m, 35oC): 259 m/min
Csúcsmagasság: 6250m
Hatótávolság: 611km
Max repülési idő: 3óra 23perc
Nagyjából összefoglalva az AH-64 Apache jelenti a majdnem tökéletes harci helikoptert. Ennek megfelelően nagy exportsikert is aratott. Elsőként Izrael kapott a típusokból, melyeket mostanság cserélnek le új D-kre. Ezen kívül Szaúd Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Görögország, Dél-Korea és Szingapúr is vásárolt a típusból. Angliában licenszben gyártja a Westland a D-típust WAH-64 néven. Felváltására már készül az RAH-66 Comanche. Ez már a Stealth technológia újításait is magán hordozza, így ő lesz a világ első "lopakodó" helikoptere. Meglepő módon ő is egy igen harcos indián törzsről kapta nevét. Vele egy másik írásban foglakozunk majd részletesen.
Addig is látogassuk a Boeing honlapját (www.boeing.com), mert sok érdekes információra bukkanhatunk. Aki Apache képeket szeretne letöltögetni, ajánlom neki a cseh (angol verziója is van) http://www.voodoo.cz/ címet, ahol hatalmas Apache galéria található. Ha még mindig újdonságra vágyunk, nézzünk körül Papp Levente linkjei között is: www.extra.hu/plsz/links
Makettek
Apache-ból bőven van választék. 1:48-ban az Italeri a megfizethető, a Hasegawa a kevésbé megfizethető, de hiperrészletes kategóriát képviseli, de ha egyik sem felel meg, ott van még a jó öreg Revell is. Longbow tekintetében az Academy és az Italeri nagyon jó, a többiről hiányzik a plusz elektronika.
1:72-ben akad Italeri, Revell, Hasegawa és Academy. Legutóbbi tetszik nekem a legjobban, főleg azért, mert egy izraeli matricát mellékelnek, igaz semmi mást.
1:100-ban van Revell, míg 1:144-ben szintén Revell és Italeri.
Az óriási 1:32-es méretarányban csak a Revell gyár makettet, így elnyerte az Apache nagyhatalom címet. Festést tekintve a szokásos amcsi Olive Drap az általánosan elfogadott, de Izrael sivatagi mintát alkalmaz (újabban). Erről bővebben a Modell és Makett 2000/5 számában olvashatunk.
Felhasznált irodalom:
Top Gun 1996/12, 1998/1, 2001/1, Modell és Makett 2000/5, Bill Gunston - Korszerű harci repülőgépek fegyverzete. -
#50
Egyenlőre a #28-as 2.-es, 5.-ös és 6.-os képéről van infom:
2003 Októberében, Irakban, egy út melletti akna pusztította el. A legénységéből két fő meghalt, a harmadik megsebesült (és a negyedik? - Cifu). A tank egy M1A2SEP volt. -
#49
jah. Haditechnika topik. :D yetike -
#48
Nem a harkocsira épül a modern hadviselés hanem a gyalogságra. Minden őket segíti, ha áttétben gondolkozunk is (tankot segíti a légi fedezet, zátótűz stb) -
#47
Köll, de Fegyverek topik van, csak szét van barmolva...
Köll Model 16 Advenced 2 (M16A2) cikk? -
Yetike #46 
T34/85, jól megfigyelhető a döntött páncélzat
-
#45
Szerintem maradjunk a GLOBÁLIS haditechnikánál, hiszen vanakinek 2.vh, vanakinek moderc harckocsik, helikopterek ,vanakinek meg a kézifegyverek tetszenek. Mindenki szurjon be mindent, csak olyan képeket ne, amiket akár tv-ben is láthatunk. Oyat mindenki letud tölteni. Köll apache cikk? -
#44
Ezt a "kell-e ma harckocsi?" egy kicsit abszurd dolog. Persze hogy kell, csak kell mellé rendes légifedezet (merev és forgószárnyas), kell mellé normális motorizált gyalogság és a harckocsit pedig el kell látni megfelelő önvédelmi berendezésekkel (pl.: ARENA, Zaslon). -
#43
Hehh hehe. 71 képem van Apache-ról asszem van köztük jó is Beszúrjam a cikket érdekel titeket?
-
#42
Semmi.. Hangosan gondolkozom. -
#41
Nem kell, S.W.A.T., Delta Force, Rangers kell ide, hajrá kommandósok! -
#40
mieza fensöbbséges többesszám. Majd Cifu. ha akarja...
Cifu: Nem mernék rá megesküdni szerintem Afghanisztán. Fenntartom. -
#39
He? 
-
Yetike #38 A II.Világháborús haditechnika inkább a szakterületem, a mai páncélosokhoz korántsem értek annyira :).
Apache AH-64 - re gondolsz ? Na arról van egy jó képem, ajánlom a "kell e ma harckocsi" téma iránt érdeklődöknek.
-
#37
Persze... Majd kimoderáltatjuk ha nem tetszik! 
-
#36
Ha a #24-es legfelső képére célzol, az a II. Öböl-háborúban készült. -
#35
Ilyenen ne is gondolkozz. Lökd