93551
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Yetike
    #417
    Ehhhehhehh... Minden harckocsival ezt csinálják a pct. rakéták ? Lósz.ar nem maradt szegénykémből... :(

    Bár azt lehetett látni, hogy a harckocsit egy másodlagos detonáció vetette szét, ami a küzdőtérben ment végbe (szerintem is a bent tárolt tartalék gránátok, illetve ha fel volt töltve akkor az üzemanyag), de azért... Ehh...
  • [HUN]PAStheLoD
    #416
    lol ;]]]
  • [NST]Cifu
    #415
    Jujj, ez nagyon király felvétel :)

    Anno nagyon sokáig volt téma ez a felvétel, mivel nehezen hihető, hogy egy üres T-72-őt ennyire szétvisz egy pct. rakéta. Arra jutottunk, hogy a tank teljes lőszerkészlettel rendelkezhetett, és az automata töltőberendezésben lévő meghajtótöltetek berobbantak - a robbanás pedig begyújtotta a torony alatt lévő többi töltetett. Az eredmény pedig magáért beszél...

    Ezek után érthető, hogy miért eröltetik a NATO-harckocsiknál az elszeparált, biztonsági lőszertárolórekeszeket :D
  • Reaper
    #414
    Nesztek kis ajándék:

    http://www.rob.com/matt/videos/JavelinLiveFireVsT72.mpg
  • ghost cb
    #413
    Hitler's secret weapons
  • Lacc
    #412
    Emmeg mi a V5? :D
  • I.C.ram
    #411
  • traXion
    #410
  • ghost cb
    #409
    te debil
  • cifuatwork
    #408
    A Globalsecurity.org és a FAS.org csaknem ugyanaz, a FAS.org volt anno, csak aztán pár ember kivált belőle (nem részletezték miért) és megalakították a Globalsecurity.org-ot, és mivel a FAS.org tipusismertetői az ő munkájuk volt, azt is magukkal vitték - ha megnézed a két oldalt kisérteties hasonlóságok vannak bennük. Csak éppen amíg a FAS.org teszthalott állapotban van, addig a Globalsecurity él és virul, elég ha megnézed az ismertetőit, mivel azok frissitve vannak, míg a FAS.org-osok olyan 2000-2001 körül megálltak, akkor kezdődött a mizéria ugyanis.
    A lenti linkem csak az USA része a fegyverismertetőknek, de ez alapján nem nehéz megtalálni a többi országot sem.
  • traXion
    #407
    Ez jobb, itt a világ összes harci cucca fenn van! MAN
  • cifuatwork
    #406
    Khmm...

    Na az ilyen oldalakat javaslom inkább kerüld el :)
    Pontatlan és felületes...

    Akkor már inkább javaslom a Globalsecurity.org-ot.
  • traXion
    #405
    Gihi :D
  • cifuatwork
    #404
    Egy kicsit bővebben arról, mi is a hüvely nélküli lőszer értelme.

    Ehez viszont vissza kell menni a II. Világháborúig. Mind a nyugati, mind a keleti fronton egyértelművé vált, hogy milyen előnyei lennének egy olyan sorozatlövő fegyvernek, amely a géppisztoly és puska közötti űrt töltené be. A német STG-44 (STurmGewehr-44 - de nevezték MP-44-nek is) volt az első, amely végülis az első (magyar nyelvben) Gépkarabélynak nevezett fegyver. Elég könnyű volt ahoz, hogy ne jelentsen komoly megterhelést a cipelése, erősebb volt, mint az akkori géppisztolyok és sorozatlövés közben a visszarugó erő nem volt olyan nagy, hogy a katona ne tudta volna kellően kontrolálni. Ehez viszont egy, a pisztoly és a puskalőszer közötti lőszertipusra volt szükség, a 7,62mm-es Kurz lőszerre (amely a Szovjet 7,62x39 alapja is egyben).


    Az STG-44


    Keleten a háború után az AK-47 indult hóditó útjára, amely az STG-44 egyenesági leszármazottja, csak éppen a német precizitást megbolondította Kalasnyikov az orosz "egyszerű, megbízható, olcsó" elvel, így az STG-44-nél egy minden téren jobb fegyvert tervezve.
    Nyugaton kicsit zűrösebb volt a helyzet. A frissiben alakult NATO első kihívása nem is annyira a Szovjetúnio volt, mint inkább a saját tagjai közötti együttműködés. A II. VH-ban az amerikai és brit csapatok különböző fegyvereket és lőszereket használtak. Logisztikai szempontból ez nem volt túl kedvező, mivel más-más alkatrészeket és lőszereket kellett biztosítani, ami jelentősen bonyolította az ellátást. Ideális esetben az azonos oldalon harcolók ugyanolyan fegyverrel küzdenek, amely ugyanolyan lőszert használ - így hihetettlenül legyeszerűsödne az ellátás, mivel teljesen mindegy, hogy milyen országból jöttek, milyen egységbe tartoznak, bármely közelben lévő raktárban lesz olyan fegyver, alkatrész és lőszer, ami a csapatoknak kell. Ez lett volna a NATO szabványosítási elv lényege. Ám az elvek mit sem érnek megfelelő hozzáállás nélkül. Az USA szorgalmazta egy egységes gépfegyver rendszeresítését, arra a megállapításra alapozva, miszerint a II. VH-ban 40000, kézifegyverekből leadott lövésre jutott egy találat. Hiába volt a kezükben az STG-44, és a tervezőcsapat nagy része, egyszerűen elvették e fegyver továbbfejlesztését, ahogy az angolok javaslatát egy kisebb űrméretű lőszer bevezetésére is. Az USA tüzön-vizen keresztülvitte a .308 Winchester puskalőszer rendszeresítését, még akkor is, amikor minden észérve egy köztes lőszerért kiáltott, a .308 azonban győzött és 7,62x51 jelzéssel mind a mai napig a NATO egyik fontos puskalőszere. A problémák a közös fegyver terén kezdődtek, az amerikaiak az M1 Garand továbbfejlesztett változatát, az M14-et eröltették, míg a Belgák kifejlesztették az FN FAL-t, amelyet az európai tagországok jobbnak találtak. Tény, hogy az M14 sorozatlövésre szinte alkalmatlan volt, egyes lövés esetén viszont igen pontos volt - kissé módosított változatát a mai napig használják mesterlövészfegyverként, M21 néven. Az FN FAL is csak korlátozottan volt alkalmas sorozatlövésre, mert a puskalőszer egyszerűen túl erős visszarugást produkált, és alig lehetett a célon tartani a fegyvert. A nyugat-németek az FN FAL-t nem kaphatták meg, mivel a Belgák azt visszatartották (az emlékek még élénken éltek ugye...), így az STG tervezőgárdájból néhányan a Spanyol CETME vállalatnál készítették el a saját verziójukat a 7,62x51mm-es lőszerre - ez lett a G3, amely a Spanyol, majd a Német seregben jelent meg.

    Már ekkor voltak kisérletek arra, hogy leváltsák a hagyományos, egybeszerelt lőszert egy hüvely nélküli változatra, ugyanis rájöttek, hogy a sorozatlövés lőszerepocsékló, mivel az első két-három lövés után a cső már annyira elmozdul a visszarugás miatt a célról, hogy esély sincs a találatra. Ezen elgondolás szülte a rögzített sorozatott, ami végülis egy olyan sorozatlövés, amely a 3. lövés után leáll, és újabb tűzkiváltás csak az elsütőbillentyú előreengedésével és újra meghúzásával érhető el - közben pedig a katona ösztönösen újra célra tarthat, javítva a találat esélyét. Ezzel azonban csak az volt a gond, hogy az átlag gépfegyverek tűzgyorsaság 600-700 lövés/perc, és amire a 3. lövedék elhagyja a csőtorkolatott, az első lövés visszarugási ereje már bőven realizálódott, és a cső elmozdul a célról. A megoldás az lenne, hogy a fegyver tűzgyorsaságát kellene annyira megemeleni, hogy a 3. lövedék még az elött hagyja el a csövet, mielött az első lövés reakcióereje realizálódik a fegyvertartó katonán és ezáltal a fegyveren. Ehez olyan 2000 lövés/perc tűzgyorsaságot kellene elérni, amely a hagyományos megoldásokkal nem, vagy csak nagyon nehezen, kompromisszumokkal érhető el.

    A megoldás a lövés folyamatának gyorsítása lehet. A lövés alaphelyzetben a következő fázisokból áll: Töltés-Reteszelés (a csőfar lezárása)-Elsütés-Kireteszelés-Űrités. A legtöbb automata fegyveren a töltés/reteszelés és a kireteszelés/űrités egy folyamatban megy végbe. Ebből igazából csak az űrítést lehet kivenni, mégpedig úgy, hogy a fegyver elsütése után nem marad olyan anyag, amit el kellene távolítani. Erre két módszer ismeretes jelenleg, mindkettő lényege, hogy a töltényűrbe csak a lövedék és a hajtóanyag kerül:

    I.: Hüvely nélküli fegyver: A lövedék egy olyan meghajtótöltetbe van beleszerelve, amelynek külseje elég kemény ahoz, hogy ellenálljon a külső behatásoknak. Elsütéskor a meghajtótöltet maradéktalanul elég. Elsütéséhez vagy elektromos gyújtást használnának, vagy olyan csappantyúval szerelik a lőszert, amely vagy elég, vagy azh elsütés után, a töltési fázisban könnyen eltávolítható.

    II.: Folyékony hajtóanyagú fegyver: Egyenlőre csak kisérleti szintig jutott megoldás, a lényeg az, hogy a lövedéket betöltik a csőfarba, a töltényűrbe egy folyékony meghajtótöltett töltenek, és ezt elektromosan meggyújták. Ezzel a megoldással az a baj, hogy a lövedéket és a hajtóanyagot külön-külön kell bejutattni, és ez elég bonyolult.

    A kézi lőfegyverek terén a Vietnami háború hozta meg a változás szelét, és az 5,56x45-ös NATO lőszert. Az Európai tagországok továbbra is inkább a saját gyártású fegyverek mellett döntöttek (FN FNC, FAMAS, L85, stb.), kivéve Németországot, ahol úgy vélték, hogy a G3 leváltása nem időszerű. A válasz keleten sem váratott sokat magára, és létrehozta a Szovjetúnió az AK-74 családot és hozzá az 5.45x39mm-es lőszert.
    Németországban úgy gondolták, hogy a jelenlegi kézifegyverek elérték technikai képességeik határát, és új megoldások felé kell fordulni - Mindezt még a 60-as évek végén. A HK feladata volt egy, a G3-nál sokkal jobb hatásfokú fegyver megtervezése és kivitelezése. 1970-ben a következő kritériumokat támasztották a fegyverrel kapcsolatban:

    Max. hossza: Kevesebb, mint 75cm
    Max. tömege 100 lőszerrel: Kevesebb, mint 4.5kg
    Egy tárban lévő lőszerek száma: Legalább 50db
    Nagy találati pontosság 3.-as rövid sorozat alkalmazásakor
    300m-es lőtáv nyilt irányzék alkalmazásakor (ami lapos röppályát feltételez)

    A program lényege az, hogy olyan fegyver szülessen, amelyel nehéz harci körülmények között, erős stresszhelyzetben lévő katona is igen jó teljesítményt érhet el. A HK két utat kezdett vizsgálni:

    "Sörétespuska-elv": Sok lövedék egyszerre való kilövése. Hátránya, hogy nagy a visszarugás, kicsi a hatótávolság, és nagy a lőszerfogyasztás. (A STEYR cég a 80-as években ezen az elven készítette el az ACR jelű kisérleti fegyverét)

    "Sorozattűz-elv": Nagyon rövid idő alatt adott számú lövedék kilövése.

    A HK a második változaton kezdett el dolgozni, ehez viszont minimum 2000 lövés/perc tűzgyorsaságra lenne szükség, amit viszont hüveélynélküli fegyverrel lehet reálisan elérni. A G11 program azonban nem csupán (sőt, inkább egyálltalán) nem a HK érdeme, hanem az általa, valamint a Dynamite Nobel (lőszer) és a Hensoldt (távcső) által alkotott GHGS konzorcium terméke.

    A működési elv lényege, hogy egy hengeres test, benne a tölténűrrel a zárszerkezet, amely két állást vehet fel (függőleges és vizszintes), függőleges állásban fentről töltik be a lőszert, miközben alul kipotyoghatnak az esetleges maradékok, illetve eltávolítható a lőszer besült lőszernél. A zár vizszintes pozicióba fordul ezután, és megtörténik az elsütés, majd ismét függőleges poziciót vesz fel.


    A G11 hüvely nélküli lőszert tüzelő fegyver működési elve.

    A fő gond a lőszer volt, ugyanis ilyesmivel nem nagyon volt akkor még tapasztalat, a Dynamite Nobel-nek nem kis nehézséget okozott a megfelelő megoldás kikisérletezése.


    Az egyik első proto-lőszer. Látható, hogy a meghajtótöltet egyszerű, préselt lőpor.
    Ez a megoldás nem vált be, mivel a lőpor túl érzékeny volt a behatásokra és a hőmérsékletre.


    Balra az egyik vég-közeli változat, illetve a végleges, DM11 jelő lőszer, teljesen bujtatott lövedékkel.

    A fegyver tűzváltója három állású volt, Biztosított, Rögzitett 3.-as Sorozat (2000 lövés/perc) és Sorozat (460 lövés/perc). A fegyver tetjén egy nagyítás nélküli célzótávcső volt, amelyel 300m-ig a tesztek szerint igen jól teljesített a fegyver. Első változatain 50-es tár volt még, de aztán a végleges, 4,73x33mm-es lőszer megjelenése után 45db-os tárakat használtak. A G11K2-nél a betöltött tár mindkét oldalán egy-egy tartaléktárnak volrt kiképzett hely.


    A G11 első prototipusa


    A G11 elég nehezen jutott el a végső változatba, csaknem 20 év volt a fejlesztése, és mikor végre elkészült, az egyesülni készülő Német állam már nem tartott igényt rá, mivel egyfelől megszünt a közvetlen fenyegetettség, másfelől a pénzre égető szükség volt az egyesülés miatt.


    A végső, sorozatgyártásra érett G11K2 változat


    Egy kis Videó a G11-reől működés közben

    Forrás: HKpro.com
  • traXion
    #403
    Te szar :D
  • ghost cb
    #402
    Jééé tényleg
  • Tomalak
    #401
    neked is thx
  • cifuatwork
    #400
    Jogos, bár inkább a sorozat szinvonalát mutatja, hogy Bell kisasszonyon kívűl más pozitívumot nem lehet elmondani róla...
  • cifuatwork
    #399
    Ghost a Centurion tankról csinált leírást, de te ugye a Crusader tankot kérdezted, na egy rövid ismertető összeütök róla:

    1936-ban Angol megfigyelők is részt vettek egy Szovjet hadgyakorlaton, és nagyon meggyőzőnek találták a BT harckocsikat. Doktrinájuk szerint viszonylag gyors, közepes páncélzattal és fegyverzettel felszerelt harckocsikra van szükség - ezt akkoriban közepes harckocsinak nevezték, az angolok azonban "Cirkáló" harckocsiként nevezték el ezeket. Néhány kisérleti jármű után a létrehozták az A15 Crusader tankot, amely 18 tonnát nyomot, egy 2 fontos (40mm-es) páncéltörő ágyú volt a tornyában, és a kiemelt helyeket 40mm-es páncélzat védte. Ezek alapján jobb volt, mint a Panzer II. (amely 1940-ben a német harckocsiegységek gerincét alkották), és a Panzer III.-asal többé-kevésbé egy szinten mozgott teljesítmény terén. 1940-ben kezdték el rendszeresítlését, és ez lett a Britt hadsereg fő harckocsitipusa addig, amíg meg nem érkezetek az USA hadbalépése után az M3 Grant és az M4 Sherman harckocsik. 1941-ben jelent meg fejlesztett változata, az MK II., amely 47mm-es homlokpáncélzattal rendelkezet, és a korábbi MK I.-ek egy részét is feljavították MK II. szintre. 1942-ben jelent meg az MK III., amelyen a kétfontos ágyút annak elégtelen teljesítménye miatt lecserélték egy 6 fontos (57mm-es) páncéltörő ágyúra, és eltávolították az MK I. és II.-n található másodlagos géppuskatornyot, amely a harckocsi bal oldalán, a torony elött volt. A Crusader-ekből összesen 5700db-ot építettek, és 1943 elejéig az angolok legfontosabb harckocsija volt.
    Bár alapjában véve nem lett volna olyan rossz harckocsi, legendásan megbízhatattlan volt - márpedig amúgy is szélsőséges körülmények között, az Észak-Afrikai harcokban kellett bizonyítania. A britt harckocsizók azonban sokkal többre tartották a megbízható amerikai harckocsikat, így nem meglepő, hogy viszonylag hamar eltüntek a frontvonali harcokból. A bázisán kialakítottak légvédelmi és utász-harckocsit (aknamezők felszámolására).

    Adatok (MK III.):

    Max. sebessége: 43.4 km/hr
    Méretei (hossz x szélesség x magasság): 5.99 x 2.64 x 2.23 m
    Tömege: 20.3 tonna
    Armament: 57 mm páncéltörő ágyú, 7.62 mm géppuska
    Személyzet: 3 fő
    Páncélvastagsága: 40 mm


    Két Crusader MK I.


    Egy Crusader MK III. - jól látható a szegecselt páncélzat.
  • cifuatwork
    #398
    A "Ryan közlegény megmentése" ilyen téren viszonylag kevés látványos hibával rendelkezik, inkább történelmi pontatlanságok vannak benne pl.: a II.VH-ban az amerikai katonák barna bakancsot és khaki szinű rövidújjút viseltek, a filmben pedig fekete bakancs és zöld rövidújjút, vagy hogy az amerikaiak a D-Day idején, de még egy ideig utána sem találkoztak SS katonákkal, csak Wermacht egységekkel, meg ilyenek.

    Azon kívűl talán csak Miller "zoknigránátja" kritizálható, mivel ilyen trükökket nem nagyon alkalmaztak a katonák, inkább a gerillaharcot folytató ellenállók.
  • harcu
    #397
    Lehet, hogy azért annyira brit utánérzés, mert egy egy Centurion átalakítás? :)
    A Rooivalk anno igen alaposan meglepte a "fejlett" államokat, mikor feloldották Dél-Afrikával szemben az embargót. Hirtelen ott termett a Mangustának egy vetélytársa, ami a könnyű csatahelikopter kategóriában jobbnak mutatkozott.
  • harcu
    #396
    Ja, kimaradt. A G3 ugyebár az StW-44 közvetlen leszármazottja, egy 7,62 mm-es lőszerhez gyártott automata puska, avagy assault rifle. Ma már nem nagyon használják, a német hadseregben most zajlik a leváltása a G-36-osokra.
  • harcu
    #395
    Idézet a Kézi lőfegyverek típuskönyvből:

    "A G11 jelű fegyver a mikroméretű fegyverekhez tartozik, és napjainkban az egyetlen, amely hüvely nélküli lőszert tüzel.
    A G11 típusú önműködő puskában a lövésfolyamat más, mint az eddig ismertetett fegyverekben. A tölténynek nincs hüvelye, ezéert az ürítés műveletét el lehetett hagyni, így a fegyver szerkezete is egyszerűbb lett, hüvelyvonóra, kivetőre és terelőre nincs szükség, és a lövésfolyamat is gyorsabb lett.
    A hüvelynélküli (más néven elégű hüvelyű) tölténynek igen nagy előnye, hogy tüzelés után nem maradnak vissza hüvelyek. Ez különösen harcjárművekből való tüzelésnél nagy jelentőségú, ugyanis egy bizonyos idejű tüzelés után a hüvelyeket a harcjárműben össze kell gyűjteni, emellett a hüvelyben maradó lőporgázok szén-monoxid tartalma a jármű belső terének levegőjét szennyezi.
    ...
    A műanyag tár 50 töltény befogadására alkalmas. A tár a cső felett egy tokban helyezkedik el. A töltények lefelé állnak...a nyomórugó hatására lövés közben a fegyver hátsó része felé mozognak, és egyenként potyognak a töltényűrbe.A töltényűr a tölténnyel együtt fordul bea csőfurat vonalába a lövés leadásához. Mivel a tárat a fegyvertokon belül helyezték el, így teljesen védve van a szennyeződésektől...Az elsütőszerkezete egyes- és sorozatlövés, valamint 3 lövésből álló rögzített sorozatleadására egyaránt alkalmas.
    A tokra erősített optikai irányzéknak nagyítása nincs, de szálkereszttel ellátták. "
    Űrméret 4.7 mm
    Tömege 3.6 kg
    Hossza 750 mm
    Magassága 298 mm
    Vastagsága 65 mm
    Csőhossz 540 mm
    Csavarzathossz 155 mm
    A huzagolás profilja: poligonal
    Elméleti tűzgyorsaság 600 lövés / perc
    3 lövéses sorozatnál 2000 lövés / perc

    Egyébként a G-36-hoz legfeljebb annyi köze van, hogy mindkettő a Heckler und Koch cég gyártmánya, mint az MP5
    A G36 sokkal közelebb áll az AK-47-hez, mint a G11-hez. A fegyvert sohasem rendszeresítették, de a kifejlesztése sikeresen megroppantotta anyagilag a H&K-t.
  • ghost cb
    #394
  • Cat #393
    grétsi lászló sujtson le rád :>
  • Tomalak
    #392
    THX
  • ghost cb
    #391
    mondom hogy egy szar helyről szedtem. ezért irtam oda hogy nehiggyétek hogy az enyém
  • ghost cb
    #390
    Itt egy kis ismertető:

    Centurion

    A brit Centurion nehéz harckocsi kifejlesztését szintén a II. világháború éveiben kezdték meg A41 kódjellel, prototípusa 1945 elején gördült le a futószalagokról. Sorozatgyártása azonban már csak a háború befejezése után indult el. A Centurionok különböző változatait egészen 1962-ig gyártották, mely során összesen 4423 db ilyen páncélos került ki az üzemekből. Az első Mk1 és Mk2 változatok 17 fontos (76,2 mm) ágyúval voltak felszerelve, míg az Mk3-as változat már 20 fontos (83,4 mm) löveget kapott.

    A Centurionnak az évek során 13 fő változata jött létre, míg szinte valamennyi főváltozatnak több módosított alverziója is létezett. Az Mk10-es pl. az Mk8-as nagyobb páncélvédettséggel és 105mm-es L7 löveggel ellátott módosulata volt.
    A brit hadseregben rendszeresített Centurion egy Merlin repülőgépmotorból kifejlesztett szabványos Rolls-Royce Meteor benzinmotort kapott. Bár 1963-tól a brit hadseregben a Centuriont fokozatosan leváltották a Chieftain harckocsikkal, azokat a Királyi Tüzérség megfigyelő járműként egészen napjainkig használta.

    A briteken kívül számos más állam is rendszeresítette a Centurionokat, így pl. Dánia, Izrael, Jordánia, Hollandia, Szomália, Dél-Afrika, Svédország vagy Svájc. Ezen államok közül többen átakakításokat is végeztek a harckocsikon, amivel elérték, hogy ezeket a harceszközöket egészen az 1990-es évek elejéig rendszerben tarthatták.

    Izrael pl. lecserélte az eredeti benzinüzemű motorokat Teledyne Continental dízelmotorra, melynek hatására a harckocsi sebessége 43 km/h-ra nőtt, hatótávolsága pedig megduplázódott! Az átépített és 105 mm-es löveggel ellátott izraeli Centurionok a Modernizált Centurion elnevezést kapták. Ez a változat már tartalék lőszert is szállíthatott.


    A Centurionoknak igen sok átalakított módosulata is létezett. Ilyenek voltak pl. a 180 mm-es önjáró lövegek, a 120 mm-es páncéltörő ágyúk, vagy az Mk2 típusú műszaki mentőjárművek, melyekre hátsó ásólapot és 31 tonna vonóerővel rendelkező csörlőt is szereltek. (A csörlő vonóerejét kiegészítő berendezésekkel 90 tonnára lehetett növelni!) A Centurion AVRE (Királyi Műszaki Csapatok Rohamjárműve) kizárólag a brit haderő keretében volt használatos. Ezen típus lövegtornyában egy 165 mm-es rombolóágyút helyeztek el. Az alváz elejére tolólapot szereltek, s a harckocsi mindig szállított egy adag rönkfát is, amit a harctéri árkok betömésére használhattak.
    Magával vontathatta a ROF Giant Viper elnevezésű aknamentesítő eszközt is. A Centurion BARV (Páncélozott Parti Műszaki Mentőjármű) alkalmas volt egy esetleges partraszállás alkalmával az elakadt járművek mentésére, ill. a partraszállító hajók tengerbe való visszatolására is. Ezt a változatot sikeresen vetették be a Falkland-háború idején is! A változatok között szerepelt még többek között egy Centurion AVLB megjelölésű hídvető jármű is. A Centurion harckocsik nagy előnye, hogy el lehet látni őket kiegészítő páncélzattal és erősebb fegyverzettel is. A menet közbeni tüzelést lövegstabilizátor segíti, s napjainkban több ország is lézertávmérővel ellátott új tűzvezető rendszert épített a típusba. A Centurionok a harcmezőkön is sikeresen vizsgáztak, így pl. a britek Koreában, az ausztrálok Vietnamban, az indiaiak Pakisztán ellen, Izrael pedig Egyiptom és Jordánia ellen vetette be a típust, s sehol nem vallottak szégyent.


    TECHNIKAI ADATOK: (Centurion nehéz harckocsi)
    Hossz (löveggel): 9,854 m Magasság: 3,009 m Szélesség: 3,39 m
    Hatótáv: 190 km Személyzet: 4 fő Tömeg: 51,82 tonna
    Max. sebesség közúton: 34,6 km/h Lejtőmászó képesség: 60% lépcsőmászó képesség: 0,914m
    Árokáthidaló képesség: 3,352m
    Hajtómű: 650 LE-s, Rolls-Royce Meteor Mk IVB V-12 benzinmotor.

    Forrás: fabulis

    És néhány kép (az enyémeim közül):







  • [NST]Cifu
    #389
    Ez, amit leírtál semmi téren nem állja meg a helyét, majd holnap kifejtem, de most ágyikó. :)
  • Reaper
    #388
    Az úgyis csak a bögyös maca miatt nézzük(gyk. Bell kisasszony), mert sok realitást nem kell keresni benne:))) Bocsi az OFF-ért.
  • Tomalak
    #387
    a britt
  • Tomalak
    #386
    amugy ez ilyen kerti törpe vadász eszköz, én arra használnám
  • ghost cb
    #385
    Van egy Brit Crusader, meg egy amcsi. A brit az egy sima tank, az amcsi az egy még sorozatgyártásra nem került, mobil tüzérség. Melik kő?
  • Tomalak
    #384
    A Crusader tankról tud vki valami infot? Mert az az a tank amiről frankón nem tudok semmit.
  • ghost cb
    #383
    keresztmetszetét nem űrméretét
  • ghost cb
    #382
    A H&K G11 A G3-as közvetlen elődje. Szerepelt a Global Operations c játékba. Valóságban egy nagyon jó fegyver, jók a tulajdonságai, csak annyira drága a fegyver hogy senki nem rendelt a cuccból. Aztán leegyszerűsítették a gyártást, az anyagát műanyagra cserélték, a cső űrméretét a szabványos töltényekhez igazították és áttervezték egy kicsit a fegyvert, és lett a G3 v a g36 már nemtom mert nagyon rég olvastam. Ez egy ilyen szar hobbilapon volt ugyhogy nem 100-as a forrás. Majd Cifu fölvilágosít minket szerintem.
  • antijedi
    #381
    patkányirto nem? :)
    vagy esetleg gyalogsági kézilőfegyver :P
  • switch
    #380
    Ilyen kellene ide a kertembe,ezzel ébreszteném a környéket reggelente
  • Punker
    #379
    mi ellen?
  • switch
    #378
    Ez is jó

    The HK Saluting Gun M635
    Cal. 75mm