93551
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • ghost cb
    #457
    nem lélleg hanem tényleg
  • ghost cb
    #456
    Neked a " :) " egy mondatzáró írásjel???
    De ezentúl megpróbálok helyesen írni. Mert télleg igaz amit írtál.
  • harcu
    #455
    Flamelhetünk még egy kicsit, ha gondoljátok. :) A megfogalmazással semmi gond sem volt - legfeljebb az értelmezni szándékozónál :)-, a net itt, mint az Internet értelmezendő. A helyesírással nem csak az "esgé" van gond (mint pl. nálad is), hanem minden olyan helyen, ahol a felhasználók hozzá is szólhatnak, ilyenkor a "jobb, ha nincs, úgy legalább nem kell rá ügyelni" elv érvényesül. Az internetezők nagy többsége azonnal elereszti azt a kis tudását is, amit a fejébe vertek általánosban, és ír, ahogy gondolja. Így lett divat a mondatkezdő nagybetű elhagyása - ugyebár ismerős valahonnan -, valamint a ly / j keverése, a rövid / hosszú magánhangzók tévesztése. A múltkor írták egy topicba, hogy az interneten nem kell foglalkozni a helyesírással, mert csak zavar. Hát, lehet, hogy ez a jövő, de inkább ne. Ennek szellemében az "itt a neten" a szó legtágabb értelmében használandó, tehát jól fogalmaztam, csak nem tudtad felfogni :)

  • antijedi
    #454
    jah, lehet hogy nem mindenkinek erős oldala a helyesírás, de neki meg a fogalmazás nem az ;P
  • Lazarus
    #453
    "itt a neten" :DDD
    ez elég tág fogalom. Tán inkább az esgén
  • harcu
    #452
    Vígasztaljon, hogy még mindig messze az átlag felett vagy helyesírás szempontjából itt a neten.
  • harcu
    #451
    És, mit tudjuk, anyahajók márpedig nincsenek, helyettük vannak a repülőgép-hordózók.
  • ghost cb
    #450
    ez igaz. na majd azér nefelejtsük el a dolgot
  • cifuatwork
    #449
    Hát jah, csakhát egy topicba beirogatni kevesebb munkával jár, mint egy oldalt karbantartani :)
  • ghost cb
    #448
    Szép kis leírásokat csinálsz ide. Nincs kedved egy honlapot csinálni? Mert ezekből az ismertetőkből amik itt vannak lassan nemhogy honlapot hanem könyvet lehetne csinálni (talán még emlékszel a söldner topicból: Cifu összes)
  • steweee
    #447
    ha az emberi hülyeséget hasznos dolgokra fordítanánk, világokat lehetne teremteni!
  • Reaper
    #446
    Szép! De azért a Nimitz jobban bejön:)
  • Tomalak
    #445
    thx
  • cifuatwork
    #444
    Akit érdekel, itt a rövid ismertetője annak bizonyos "foci-háborúnak":

    1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.

    El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.

    A döntés drámai folytatása:

    ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.

    Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.

    További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.

    Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.

    A világbajnokság, következõ fordulójában El Salvador kiesett…


    Hasonló érdekes történetekhez irány az Érdekességek.hu
  • cifuatwork
    #443
    Ez már súrolja a politikát, de azért megpróbálok válaszolni:

    Brazilia gyakorlatilag Dél-Amerika "kis-nagyhatalma", és mivel Dél-Amerika eléggé forrongó ország (ne felejük: csak itt fordult elő, hogy két ország egy Futball VB eredménye miatt kezdett háborút egymással), ezért igyekszik a térség legkomolyabb katonai erejét fentartani. Amúgy Braziliának régóta van anyahajója, 1956-tól az Angliától megvásárolt HMS Vengeance volt a flottájuk zászlóshajója Minas Gerais néven, és A-4 Skyhawk repülőgépekkel, ezt a hajót 2001-ben kivonták. Helyettesítésére vették meg Foch-ot, amit São Paulo néven állították rendszerbe, jelenleg A-4KA gépekkel szerelték fel.
    Brazilia álma jelenleg egy (vagy több) nukleáris meghajtású vadász-tengeralatjáró lenne, amelyre a kormány jelentős összeget szán (figyelem - egy viszonylag szegény országról van szó!), és valószinüleg Francia segédlettel fogják megvalósítani. Ezzel szeretnék fentartani "nagyhatalmi" státuszukat a régióban.


    A São Paulo, fedélzetén Brazil és Argentin A-4 Skyhawk repülőgépek.
  • Punker
    #442
    minek Braziliának anyahajó???
  • cifuatwork
    #441
    Csak a 38.000 tonnás, nukleáris erőforrású CHARLES DE GAULLE (a lenti flottaismertetőm mint kiderült kissé elavultm, a Clemanceau-t 1997-ben kivonták, testvérhajóját, a Foch-ot Braziliának eladták). Tervben volt ennek testvérhajója is, de jelenleg ennek építését még nem kezdték meg (anyagi okok miatt), sőt, jelenleg az sem eldölt, lesz-e második anyahajójuk. Ha lesz, akkor vagy a Charles De Gaulle testévhajója épül meg, vagy annak hagyományos meghajtású változta, esetleg a jelenleg még tervezési fázisban lévő Brit CVF anyahajó jöhet még szóba. Ám ha a döntés pozitiv lesz, akkor sem várható 2015 elött a szolgálatba állítása.
    Jelenleg a Charles De Gaulle csak korlátozottan harcképes, mivel a Rafale M vadászbombázók harcképessége még nem teljes , ezért a ma már kissé elavult Super Etendard repülőgépek képezik az igazi csapásmérő erőt a fedélzetén.


    A Charles De Gaulle első próbaútján.


    Charles De Gaulle @ Globalsecurtiy.org - Jó kis képgyújtemény található az oldal alján.
  • Tomalak
    #440
    Milyen osztályú francia anyahajók (ravitailleur) szolgálnak ma?
  • cifuatwork
    #439
    Jujj, éreztem, hogy valami nem stimmel a hajó főosztályok terén, de csak nem esett le a tantusz, mert már kissé kómás voltam, tehát helyesen:

    Korvett: 1000-1500 tonnáig, kis méretű hajó, általában partmenti feladatokhoz
    Fregatt: 2000-3000 tonnáig, közepesen kis méretű hajó, nyilt tengeri általános feladatokra (konvojkiséret, nagyobb hajók kisérete, stb.)
    Romboló: 5000-7000 tonnáig, közepes méretű hajó, már komoly harci erővel, nagyobb flottáknál anyahajó-kisérő feladatkörben használják
    Cirkáló: 5000-7000 tonnánál nehezebb, nagy méretű hajó, sokszor kisebb flották vezérhajója

    Tudni kell, hogy nincs egységes, pontról-pontra lefektetett és általánosan elfogadott meghatározás, pl. az Oroszok az anyahajójukat "Nehéz Repülőgéphordozó Cirkálónak" nevezik, máshol pedig politikai okból Korvett besorolást adnak egy 2000 tonnás hadihajónak.
  • [NST]Cifu
    #438
    Köszi a gratulációt - a helyesírásom sajnos sose volt kiemelkedő, középiskolában emiatt majdnem buktam is anno :(
  • Pheel
    #437
    Nagyon nagy vállveregetés az egész napi melódért, de egy kritikát fogadj el kérlek: a tengeralatTjáró az 2 db T :)
  • [NST]Cifu
    #436
    Jó kérdés. Még az USA-ban is sokan kritizálják a STRYKER Brigade elvet (egy teljesen STRYKER járművekre épülő katonai egység). Az fő érvelés a Stryker mellett az, hogy a Humvee-nál és a sima teherautónál jobban védett (csaknem 3 millió $-ért azért ez nem túl sok...). Némi zavar, hogy a Stryker egységek olyan egységeket váltanak Irakban, akiknek M2A3 Bradley-uk volt, amely nem csak erősebb páncélzattal és fegyverzettel rendelkezik, de úszóképes is. Jelenleg az a fő vélekedés, hogy a Stryker Brigade helytállásától függ, mi lesz a Stryker sorsa. Ha leszerepel Irakban, akkor valószinüleg felülvizsgálják a programot.

    A végére egy idézet:
    "It's not a fighting vehicle. It's a carrier vehicle," said Maj. Chuck Hodges...

    Ez nem egy harcjármű. Ez egy szállitó jármű - Chuck Hodges Őrnagy
  • [NST]Cifu
    #435
    Na, hátra maradt még a harmadik formáció:

    Haditengerészet

    Jelenleg a haditengerészeteknél eluralkodott a "lopakodómánia", a hajók fő felderítési eszköze ugyanis a radar, és az eddigi hajók fedélzete álltalában úgy nézett ki, mint egy akadálypálya, rengeteg korláttal, mindenféle antennaárbócokkal, fegyverálványokkal és egyébb, a radarhullámok számára 'kedves' dologgal. A jövő hajói szinte teljesen sima felépítménnyel készülnek, a korlátok leszerelhetőek, így harci helyzetben ezzel is csökkenti a hajó radarképét. A legtöbb tengerparti állam csak korvett méretű (max. 1000-2000 tonnás) hadihajókkal rendelkezik, viszonylag kevés ország engedhet meg ennél nagyobb hajókat, de még így is csaknem két tucat ország rendelkezik rombolókkal (~2.000-7.000 tonnánás) hadihajót, és csak 6 ország rendelkezik modern, cirkáló méretű hajóval (5.000-7.000 tonnánál nehezebb). A közeljövő az újabb hajók egyre magasabb árai miatt a közelmúlt tendenciát mutatja - a legtöbb ország viszonylag kis méretű, néhányszáz tonnától egy-két ezer tonnáig terjedő kisebb (partmenti) hajót szándékozik építeni/venni, de még a gazdagabb országok is csak max. néhány rombolót szándékoznak építeni (kivéve az USA), cirkáló méretű hadihajót jelenleg egyedül az USA fejleszt.
    A hajók fejlesztése terén előrelépést a műanyagok egyre nagyobb mértékű felhasználása jelent, már többszáz tonnás őrhajók is készülnek szénszál erősítésű műanyagból. Kisérleteznek két- vagy háromtestű hajókkal, de egyenlőre csak partmenti őrnaszádoknál illetve szállítóhajóknál alkalmazzák ezt a megoldást.


    A Svéd Visby-osztályú korvett. Látható, mennyire letisztult felületek alkotják testét.



    A Norvég Skjold-osztályú sekélyvizi őrnaszád. Csúcssebessége 100km/h felett van.


    A hajók radarját zárt radardómban helyezik, illetve az újabb tervek szerint teljesen sík antennákat készítenek, amelyeknél a radarhullámokat elektrommágneses elven írányítják - ez az elv repülőgépradaroknál már most is működik. A rakétaindító konténereket besülyesztik a hajótestbe, álltalában függőleges helyzetben, és a rakéta az indítás után fordul csak rá célpontra - ezt a megoldást hívják Függőleges Inditórendszernek (VLS - Vertical Launch System). Az USA-ban fejlesztenek egy hajófedélzeti lézerágyút, amely a Phalanx-rendszert váltaná ki, és amely lézersugarakkal semmisítené meg a közeledő rakétákat ill. lövedékeket - ennek várható rendszerbe állása 2010 elött nem várható.


    Fantáziakép az amerikai DD-21 Zumwalt rombolóról, amely várhatóan 2011-ben fog szolgálatba állni.
    Látható a VLS rendszer működés közben, amint egy Tomahawk robotrepülőgépet indít.


    Anyahajók tekintetében vegyes a felhozatal, az igazi nagyhatalmak rendelkeznek csak teljesértékű anyahajóval (USA: 12db, Franciaország: 2db, Oroszország: 1db - elavult anyahajóik vannak még Braziliának és Indiának), továbbá kisebb hatalmak rendelkeznek még STOVL (Rövid felszállóútat igénylő, Helyben leszálni képes) vadászgép üzemeltetésére alkalmas anyahajókkal (Anglia: 3db Olaszország: 1db, Spanyolország: 1db, Thailand (magyarul hogy is nevezzük? :)): 1db - ezek kivétel nélkül valamely Harrier tipussal vannak ellátva jelenleg, és jó részük valószinüleg az F-35-re fog átállni majd. Jelenleg Anglia kettő, Franciaország egy nagyobb anyahajó építését tervezi, az USA pedig szeretné állandó szinten tartani anyahajói számát.
    Egyenlőre komolyabb fejlesztésnek csak azt lehet tekinteni, hogy a forgó radarantennákat itt is síkantennás egységekkel kivánják kiváltani, illetve a gőzkatapultokat elektromágneses gyorsítósinekkel szándékoznak lecserélni. Jelenleg csak az USA és Anglia tervezi személyzet nélküli harci gépek rendszerbe állítását, de ez várhatóan nem következik be a 2010-es évek közepe elött.


    Az Angol (és elképzelhető, hogy a Francia) haditengerészet közeljövőben építendő hajójának fantáziarajza. Ezt a hajót már kifejezetten az F-35-ös vadászbombázók számára építik.


    Tengeralatjárója több, mint két tucat államnak van, de nukleáris meghajtású csak ötnek (USA, Oroszország, Kína, Anglia és Franciaország - India egyes hírek szerint Oroszországtól szándékozik ilyen tengeralatjárókat vásárolni). A tengerlatjárók terén döbbenetes újítások nincsenek, a nem-nukleáris készülő hajók hagyományos dizel-elektromos meghajtással készülnek. A hajók merülési mélysége sem növekedik várhatóan, továbbra is 300 méter körül lesz a merülési határ a legtöbb várható tipus számára. Az Egyesült Államok letett az SSN-21 Seawolf-osztály szélesebb körű rendszeresítéséről, mivel az ára ehez túl magas, így 3db legyártott hajó után leállították a programot. A kiöregedő Los Angeles-osztály leváltására a Virgina-osztály szolgál majd, ebből az első hajó elméletileg idén lép szolgálatba - a hajó azonban a Los Angeles-osztály modernizálásának tekinthető inkább. Oroszország anyagi helyzete miatt nem képes kellő mértékű fejlesztésekbe fogni - 1995 után hat évet kellett várni, hogy újra elkészüljön egy tengeralatjárójuk. Kína jelenleg 6-8 db Nukleáris vadász-tengeralatjárót épít, ezek 2005-2010 között kerülnek rendszeresítésre, de technikai szinvonaluk kb. 15-20 évvel elmarad a Nyugati tengeralatjáróktól.


    Az új Virgina-osztályú vadásztengerlatjáró fantáziarajza.


    Nukleáris csapásmérő erővel rendelkező tengeralatjárókkal szintén az az öt ország rendelkezik, akiket fent már felsoroltam. Az USA számára a START II. 2002-től 14db ilyen hajót engedélyez, ezért 4 Ohio-osztályú hajóját átalakította, ezek vagy robotrepülőgép-indító hajókká alakítják át (nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülők számára), illetve az US NAVY "SEAL" különleges egységei számára tenger alatti bázisul szolgálnak, amelyről rejtetten, a víz alól indulhatnak bevetésre, és onnan ide térhetnek vissza (az átalakított hajók akár 102 (!) SEAL katonának nyújtanak majd otthont). Oroszország nukleáris csapásmérő ereje jelenleg a már kissé elavult Delta III. és IV. (Orosz.: Kalmar és Delfin, 3db illetve 6db) és a modernebb Tájfun (Orosz: Akula, 3db) osztályra korlátozódik. 1996-ban elkezdtek építeni egy modern tengeralatjárót a Delta-osztály kiváltására, de a pénzhiány miatt olyan lassan készül az első példánya, hogy nyugati oldalak szerint 2010 elött nem várható vízre bocsátása. Kína terveiben szerepel 4-6 db csapásmérő tengeralatjáró elkészítése, de ezek várhatóan csak az évtized második felében készülnek el, és technikailag a Delta IV. szintjén mozoghatnak.


    Látványos rajz egy Tájfun-ról.
  • ghost cb
    #434
    mer gyíkok... egyébként énsem értem, de Cifu elmondja
  • [HUN]PAStheLoD
    #433
    de ha ez a Stryker ilyen nagy nehéz és drága akkor mért kell az Army-nak 2100 db?
  • Punker
    #432
    Thx
  • [HUN]PAStheLoD
    #431
    Cifu kösz szépen :)
    Nagyon rendes vagy.. ezt mind begépelni :P De copy paste olni se semmi :P
  • ghost cb
    #430
    Grat. télleg Gut job soldier!
  • traXion
    #429
    Ez érdekes, jól kidolgozott, szép munka volt! Szép volt!
    Az első rész érdekes volt, mondjuk nem túl fair az ellenséggekkel szemben, de megérdemlik! :)
  • [NST]Cifu
    #428
    Jujj....

    A Stryker teljes harci díszben
  • [NST]Cifu
    #427
    NA, akkor a második fejezet:

    Szárazföldi haderők

    Kézifegyverek terén egyenlőre látványos fejlődés/fejlesztés nem várható. Hiába vannak fejlesztések akár kész fejlesztések (pl.: hüvelynélküli fegyver (HK G11K2), akár forradalmian új megoldások (MetalStorm)), azok általában nem nyújtanak akkora pluszt, mint amennyivel többe kerülnek. Az fő irányvonal jelenleg a számítógépes célzás-rásegítés, mint amilyen az M29 OICW illetve az FN F-2000-ben már megvan.

    A gyalogságnál az USA jelenleg a "Land Warrior" programra koncentrál. Ennek lényege a "digitális hadviselés", vagyis kicsit olyan, mint amit az ALIENS c. filmben már előre vetítettek. Minden katona rádió adó-vevővel rendelkezik, amely azonban nem csak hangot, hanem adatokat is közvetít, a katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az elöljáró mindig azonnal értesül a történésekről, és személyreszabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját valamint az ismert ellenséges egységek helyzete. A fegyverén lévő kamerát használva képes akár úgy is tüzet nyitni, hogy a fejét ki sem dugja a fedezékből, csak a fegyverét. A rendszer egyenlőre még messze nem tökéletes, de ha működni fog, akkor jelentősen javíthatja a hatékonyságot, és a remények szerint teljesen kiiktatja a baráti tűz veszélyét.


    A Land Warrior rendszer tesztelés alatt.
    A jelenlegi felszerelés még elég nagy és nehézkes, de a tervek szerint a sorozatpéldányok egyenesen a katona felszerelésébe lesznek beépítve, és tömegük is elhanyagolható lesz.


    A másik, még ennél is hihetettlenebb terv az Exoskeletonok használata (az Exo jelentése külső, kivülálló, a Skeleton a vázat jelenti itt, eddig általam hallott magyar megnevezése talán a "Harci Váz" volt). Az Exoskeleton feladat a katona erejének és állóképességének növelése lesz, segítségével a jelenleg már közel 80kg-os felszerelés súlya immár nem a katona testét nyomja, hanem annak tömegét átveszi az exoskeleton, így a katonának kisebb erőkifejtésre van szüksége a mozgásra, és ezáltal kevésbé fárad ki. Ráadásul az exoskeleton segítségével még nehezebb fegyvert, még több lőszert, még jobb kommunikációs felszerelést és még jobb páncélzatott viselhet a katona, akinek a harcértéke ezáltal jelentősen megnőne. A DARPA (Defence Advanced Research Projects Agency - Védelmi Fejlesztési és Kutatási Programok Ügynöksége) mintegy évi 50 millió $-t fordít jelenleg az ezzel kapcsolatos kutatásokra. A jelenlegi tervek szerint az Exoskeleton energiaellátásáról egy kis méretű gázturbina által hajtott generátor gondoskodik majd.


    A DARPA számára készült fantáziarajz egy Exoskeletont használó katonáról


    Továbbá tervezik olyan kis méretű robotok alkalmazását, amelyek a katonák munkáját könnyítené meg. Itt pl. kis méretű robothelikopterekről van szó, amely felderíti a környéket, gumikerekes szállítórobot, ami 1 tonnányi felszerelést/utánpótlást vihet magával és hasonlók.


    Nagyobb bajban vannak viszont a "hagyományos" száraföldi járművek terén, több, mint 10 különböző program foglalkozik a jövő katonai igényeit kielégítő járműveivel. Egységes terv nincs, még az sincs eldöntve, hogy gumikerekes, avagy lánctalpas jármű legyen az. A legtöbb tervezet szem elött tartja azt, hogy a jövő járművei minél könnyebbek legyenek, hiszen a légi szállíthatóság szinte minden tervnél követelmény.
    Jelenleg a legálltalánosabb elv a gumikerekes gyalogsági harcjárművek fejlesztése, szinte minden hadsereg tervezi ilyen eszközök nagyobb számú rendszeresítését. Ezek jellemzően 10-20 tonna közötti tömeg mellett képesek 8-12 fő szállítására, és elég tűzerővel rendelkeznek ahoz, hogy kellően támogathassák őket harchelyzetben (jellemzően nehézgéppuskákról, gépágyúkról illetve páncéltörő rakétákról van szó). Jellemzően igyekeznek ezen járművek bázisán egyébb támogató járműveket is létrehozni, mint pl. közvetlen tűztámogató (páncéltörő rakétákkal vagy ágyúval felszerelve), közvetett tűztámogató (aknavetővel vagy 155m-es tarackal felszerelve) ill. légvédelmi feladatkörben (gépágyúkkal és/vagy légvédelmi rakétákkal felszerelve), komplett családdá fejlesztve azokat.



    Az MRAV Boxer, egy Európai közös IFV (Gyalogsági Harcjármű)


    Egy Boxer, és elötte az, amit el kell szállítani...


    Az USA jelenleg a STRYKER harcjárműcsaládot rendszeresíti, erről már írtam bővebben a #91-es hozzászólásnál. Jelenleg fojnak a kisérletek, hogy a harckocsikat hogyan váltsák le. Az egyik elv szerint kis méretű, torony nélküli harckocsikat kellene gyártani, amelyek légi szállításra is alkalmasak. Ugyanakkor vannak tervek az M1 Abrams család további fejlesztésére, elsősorban a városi harc körülményeire való felkészítésére.


    Egy változat a könnyű, torony nélküli harckocsira. A képen nem látni, de igen kis méretű, alig 2,4 méter magas.
  • [NST]Cifu
    #426
    Bármilyen hihetettlen, de a modern páncéltörő rakéták már képesek akár a legjobban védett harckocsi semlegesítésére is. Éppen ezért kezdtek el olyan fejlesztésekbe, amelyek a rakéták semlegesítésére szolgálnak majd. Egyenlőre az orosz Arena és Sthora rendszerek vannak rendszerben, de egyre újabb és újjab rendszerek fejlesztéséről vannak hírek. A legtöbbnél valamiféle elhárítólövedékkel vagy rakétával semlegesítenék a közeledő páncéltörő rakétát.
  • [NST]Cifu
    #425
    Na ez megér egy misét, megpróbálok egy is ismertetőt összedobni a főbb irányvonalakról.

    Légierők

    Az egyik legkomolyabb irányvonal a teljesen automata, vagy távolról irányított pilóta nélküli repülőgépek. Az F-35-re mondogatják, hogy az utolsó embervezette vadászgép lesz valószinüleg, mivel a vadászgépek manőverezőképességének egy ideje már a személyzet tűrőképessége szab határt. Hiába lenne képes egy vadászgép 20G-s fordulókra, ha a pilóta legjobb esetben is 12-14G-ig bírja (azt is csak igen rövid ideig), ezt is már speciális ruhában, utána elájul. A pilóta "eltávolításának" további előnye, hogy sokkal egyszerűbb és könyebb lehet a gép, mivel a egy átlag vadászgépben bizony a pilóta és az őt kiszolgáló eszközök (műszerfal, katapultülés, légkondicionáló-rendszer, stb.) akár egy tonnát is nyomhatnak. Jah, és azt is hozzá kell tenni, hogy nem kell számolni emberi veszteségekkel, ha egy gépet lelőnek az ellenséges vonalak mögött, nem kell mentőakciót szervezni, és egyebek. Jelenleg az USAF az X-45 jelzésű, kis méretű lopakodó csapásmérő gépet teszteli, ez kb. egy tonnányi fegyverzetett tud magával vinni, és olyan kicsit, hogy egy nagyobb ládába bepakolva lehet szállítani, és egy C-17A 6db, egy C-5A 12db ilyen ládát szállíthat a cél közelébe lévő reptérre, ahol szépen kicsomagolják őket, felállítják az irányítóközpontott (ami lehet, hogy egy konténerben el fog férni), és már indulhat is a bevetés. A NAVY az X-47 Pegasus gépet teszteli, ez hasonló az X-45-re, de kifejezetten arra készül, hogy anyahajókról induljon, és oda is érkezzen vissza. Nemrég az Európai EADS is neki kezdett a saját UCAV programjának (Unmanned Combat Air Vehicle - Személyzet nélküli Támadó Légi Jármű).


    Egy X-45 UCAV bevetés fantáziarajza


    A másik irányvonal az irányított energiafegyverek, elsősorban a lézerek fejlesztése. Az energiafegyverek fő erénye az, hogy fénysebességel haladnak, ami földi viszonylatban azt jelenti, hogy a lövés pillanatában máris eltalálja a célt - ezáltal minimalizálódik a reakcióidő, vagyis az ellenfél egyszerűen nem tehet ekkor már semmit. Persze ez így nem teljesen igaz, hogy még a legerősebb lézereknek is kell (akár) pár másodperc, amíg átégetik a rakéta vagy repülőgép burkolatát, és ez idő alatt a lézernek pontosan ugyanazt a területett kell megvilágítania. További probléma, hogy az időjárás jelentősen befolyásolja a működését, vagyis egy felhőbe elbújt repülőget ilyen módszerrel egyszerűen nem képesek lelőni. Ettől függetlenül komoly előnyei vannak, mivel egyfelől igen nagy távolságból is tüzet lehet nyitni (megfelelő repülési magasság esetén akár 100km-nél is messzebbről), másfelől a rövid reakció idő miatt akár arra is lehet használni, hogy rakétákat lőjennek le vele. Az USA jelenleg két irányba kutakodik, egyfelől egy Boeing 747-esbe szerelt kémiai lézerrel, amely az ellenséges terület határán cirkálva képes lesz majd arra, hogy az onnan kilőtt Föld-Föld rakétákat (mint amilyen a SCUD) megsemmisítse még a gyorsítási fázisban, az ellenséges terület fölött. A másik irányvonal a kisebb gépekre szerelhető fegyverek, beszélnek már olyanról, hogy a vadászgépek egy-egy nagy méretű konténert vinnének a szárnyuk alatt, az egyikben maga a lézer, a másikban az energiaforrást szállítva. A lézerrel képesek lennének akár 50-60 km-re (kellő magasságból akár még messzebb) lévő célokat is leküzdeni.


    Fantáziarajz a YAL-1A-ról, amint lézerével Föld-Földrakétát semmisít meg.
    A rajz azonban hibás - a lézersugarat szabad szemmel nem lehet látni, mivel Infravörös tartományban sugároz.


    A csapásmérésre azonban továbbra is használnának ember vezette gépet - csakhogy az olyan gyorsan kell, hogy repüljön, hogy a hagyományos légvédelem semmit sem képes ellene tenni. Ennek az 1999 óta futó, "Long-Range Strike Aircraft" néven futó fejlesztés lényege egy olyan bombázó kifejlesztése, amely a jelenlegi B-1B és a B-52-es bombázókat váltaná le. A repülőgép csúcssebessége akár a Mach 4-et is elérheti, és képesnek kell lennie arra, hogy légi utántöltés nélkül képes legyen a repterétől 4500km-re lévő célpontot megsemmisíteni.


    Fantáziarajz egy szuperszónikus bombázóról


    Persze a világ más részein is vannak fejlesztések, de azok messze nem rendelkeznek akkora anyagi háttérel, mint az amerikai fejlesztések. Oroszországban pl. állítólag egy "plazma-álcázást" fejlesztenek, amelynek lényege, hogy a gép teste körül plazmaállapotú anyagot hoznak létre, amely elnyeli a radarhullámokat, így téve láthatattlanná a repülőgépet a radarok számára. Az ilyen, és eféle programokról azonban keveset hallani, és az is lehetséges, hogy félrevezetés vagy hazugság az egész.
  • Yetike
    #424
    És mivan, ha egy modernebb mbt-t, pl egy Leopard2 A6ot kapnak el ilyen rakétával ? Vagy egy M1a2 Abramsot ?
  • [HUN]PAStheLoD
    #423
    ja.. hosszútávon 100 %
  • disgust
    #422
    akkor a kínaiak jelenlegi harci taktikája a legcélravezetőbb: együk meg a világot
  • [HUN]PAStheLoD
    #421
    az se rossz taktika... de nem vezet túl sok eredményre
  • disgust
    #420
    visszatérünk a legősibb harci taktikához: a futáshoz
  • [HUN]PAStheLoD
    #419
    és mi lesz a jövő ? haditechnikája ?
  • [NST]Cifu
    #418
    Hát igen, a harckocsizók élete a jelenlegi fejlett páncélehárító fegyverek mellett nem habostorta :)

    Anno egy éve volt olyan, hogy egy Merkava tornya mellé valahogy 150kg (!!!) TNT-t sikerült felrakniuk valahogy a palesztinoknak. Tán nem meglepő, hogy a legénységnek írmagja sem maradt...