93631
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #1017
    Akkor először is egy kis áttekintés. Jelen korunkban a tengeralatjárókat (jelölés első betüje: SS) két fő módszerint osztályozzuk: egyfelől vannak a "hagyományos meghajtásúak", amelyek legtöbbször dizel-elektromos meghajtásúak (jelölésük: utolsó betü K), és vannak a "nukleáris meghajtásúak" (jelölésük: utolsó betű N), a másik mód a feladatkörük. A "vadásztengeralatjárók" feladata az ellenség vízalatti vagy vízfelszini járműveinek leküzdése (nincs külön jelölése, ez a 'hagyományos' feladatkörük), a "rakétahordozó tengeralatjárók" nevüknek megfelelően stratégiai csapásmérésre készültek, ballisztikus rakétáikkal több ezer kilométerre lévő nagyvárosokra vagy katonai célpontokra is képesek nukleáris csapást mérni (jelölése: középső betű B), az utolsó feladatkör pedig a "robotrepülőgép-hordozó tengeralatjáró", amelyek legtöbbször az ellenséges vízfelszini célok leküzdésére vagy ellenséges szárazföldi célpontok elpusztítására alkalmas robotrepülőgépeket indíthatnak (jelölésük: középső betű G), itt jegyezném meg, hogy az utóbbi időben sok vadásztengeralatjárót képessé tettek robotrepülőgépek hordozására és indítására, de nem ez az elsődleges céljuk, ennek megfelelően nem kapják meg a "G" jelölést. A nemzetközi jelölés a fentiek alapján áll össze, tehát egy hagyományos meghajtású vadásztengeralatjáró jelölése SSK (SS mint tegeralatjáró, és K, mint hagyományos meghajtású), egy nukleáris meghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralatjáró jelölése pedig SSGN (SS, mint tengeralatjáró, G mint robotrepülőgéphordozó, és N, mint nukleáris meghajtású).


    Az SSN-774 USS Virginia, a legújabb amerikai vadász-tengeralatjáró



    A fegyverzetüket a feladatkörük határozza meg, minden tengeralatjáró rendelkezik torpedóvető csövekkel, amelyek a legtöbb esetben ezek 533mm-esek, és általában max. 7 méter hosszú torpedókat képesek indítani. A 70-es évek vége óta a szovjet tengeralatjárókon feltüntek a 650mm-es torpedóvető csövek, amelyekből ilyen átmérölyű torpedókat lehet indítani, illetve az amerikai Seawolf-osztályon 660mm-es torpedóvetőcsöveket használnak, de ezekből jelenleg továbbra is 533mm-es torpedókat lőnek ki. A nagyobb torpedóvető csövek értelme az, hogy a legtöbb hagyományos töltetű tengeralatjáró-elleni torpedó robbanófeje kumulatív elven működik (ezt már körberágtam a tüzérségi lőszereknél), és a nagyobb átmérő hatásosabb átűtöerőt jelent.

    A hajók ellen használt torpedóknál a lényeg az, hogy a hajó gerince alatt robbanjon, mivel az ekkor létrejövő erőhatások szabályosan kettétörik a hajót.

    Egy, a hajógerinc alatt robbanó torpedó hatása képekben

    A torpedók meghajtására három fő mód létezik, az egyik az elektromos meghajtás, mikor akumulátorokról táplált villanymotor forgatja a hajócsavarokat, szintén hajócsavaros megoldás amikor valamilyen gáz-meghajtású (általában hidrogén-peroxid) turbina- vagy dugattyú-meghajtást alkalmaznak, a harmadik megoldás pedig a reaktív meghajtás, ami egy víz alatti rakétahajtó-szerűség, és egy kémiai reakció hozza létre a tolóerőt. A torpedók legtöbb esetben kétféle sebességre képesek, egy gyors (tipustól függően 50-70 csomó (1 csomó = 1,852km/h)) és egy lassú (30-50 csomó) sebességre, és a hatótávolságuk ennek megfelelően ~50 vagy ~30km körül van (persze ezek most nagyon durva adatok, és főleg a nyugati tipusokra igazak).
    Egy kivétel akad, mégpedig a VA-111 "Shkval", amely egy torpedóvető csőből kilőhető speciális... valami... A Shkval ugyanis egy szuperkavitációnak nevezett jelenséget használ ki, amelynek a lényege, hogy a vízbe merült test körül létrejövő gőzbuborékok jelentősen lecsökkentik a test ellenállását. Ez a jelenség hajócsavarok esetén jelentkezik pl., és ott káros, mivel a hajócsavar nem tudja átadni a mozgási energiáját a víznek. A Shkval viszont ezen jelenlség segítésével képes döbbentes sebességek elérésére (pontos adat nem ismert, de 200 és 300 csomó (!!!) közé teszik). Ennek persze ára van - a Shkval egyszerűen túl gyorsan és túl zajosan halad ahoz, hogy irányítani lehessen, ezért csak "egyenesen előre" elv érvényes rá - cserébe létezik nukleáris robbanófejjel ellátott változata, amely 2-3kT robbanóerejével elég nagy terültre hat ahoz, hogy ne kelljen tökéletes találat. (érdekesség: 1995-ben az oroszok "piacra dobták" a Shkval butított verzióját, Shkval-E néven, amelyből a Kína, Irán és Franciaország is vásárolt. Az oroszok szerint a technológia nem visszafejthető....)


    VA-111 "Shkval"


    A torpedók irányítására két fő változat létezik, az önírányító torpedó saját szonárral rendelkeznek, és magukat vezetik célra, míg a távírányított torpedók dróton keresztűl kapják az utasítást a tengeralatjáróról.

    A tengeralatjárók (főleg a nukleáris meghajtásúak) másik fő fegyvere a robotrepülőgépek, amelyeket vagy a torpedóvető csőből indítanak, vagy pedig külön vetőcsövük van (pl.: a Los Angeles-osztályú tengeralatjárók második fele már 15db függőleges indítócsővel rendelkezik, amelyekben Tomahawk robotrepülőgépek vannak). A robotrepülőgépek elsődleges használata a szovjet/orosz stratégiában az ellenséges felszini flotta leküzdése, alapvetően hagyományos (de természetesen szükség esetén nukleáris) robbanófejű robotrepülőgépek alkalmazásával - nem is titkoltan ennek lényege az USA repülőgép-hordozói által vezetett hadműveleti csoportok (Battle Group) elpusztítása. Erre a feladatra csúcsosodott ki az Oscar I. és II. osztály, amelybe a nemrég katasztrófát szenvedett Kurszk is tartozott.
    Az amerikaiak inkább a szárazföldi célok ellen bevethető robotrepülőgépeket tekintik hasznosnak, ennek megfelelően a START II. korlátozásai miatt leszerelni kényszerült 4db Ohio-osztályú SSBN-eket SSGN-ekké alakították, amelyek nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülőgépet képesek hordozni és indítani.

    A robotrepülőgépekről most nem kívánok bőven írni, mivel magukban megérnek egy külön misét (illetve már kissé fáradt vagyok :)).

    A harmadik fő fegyverzetük a ballisztikus rakéták, amelyek jellemzően közepes (néhány ezek km) és nagy (interkontinentális, vagyis akár 7000km-nél is nagyobb) hatótávolsággal rendelkeznek. Ilyen tengeralatjáróik jelenleg az Oroszoknak, az USA-nak, Angliának, Franciaországnak és Kínának van (Kína jelenlegi SSBN-je viszont rövid hatótávolságú, vagyis alig egy-két ezer km hatótávolságú rakétával felszerelt SSBN-el rendelkezik).


    A tengeralatjárók felderítése több módon is törénhet, de még mindig a legáltalánosabb a halgatózás, tehát a passzív szonár alkalmazása. Mivel a víz igen jól vezeti a hangot, ideális esetben egy kellően érzékeny hidrofon akár több száz km-re is "elhallhat". Ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a tengeralatjáró olyan csendes marad, amennyire csak lehet. Az összes fedélzeti gépet, lehetséges zajforrást olyan csendesre tervezik, amennyire csak lehet, és a nagyobb rezonanciát keltő gépeket gumibakokra helyezik. Az orosz hajók külső burkolatára rugalmas "táglákat" rögzítenek, amelyeknek a hangelnyelés a feladata. Érdemes tudni, hogy a NATO egy, a világ összes tengerére kiterjedő víz alatti lehalgató-hálózatott telepített, így (elvileg) ami a vízben történik, arról ők tudnak (feltehetően ez nem teljesen így van persze).

    A másik fő módszer a mágneses-anomália érzékelése. A tengeralatjárók többszáz, vagy több ezer tonna acélból készülnek, és egy ekkora fémtömeg már megfeleően érzékeny műszerekkel kimutathatóak - mivel a föld mágneses mezejét minimális mértékben befolyásolják. Az ilyen érzékelőket általában repülőgépekre vagy helikopterekre telepítik, mivel csak így lehet kellően hatékonyan átfésülni egy területett. Ez ellen is létezik védelem, mégpedig ha a fémtestet vagy nem mágnesezhető acélötvözetből készítik, illetve ha demagnetizálják azt. Mindkét eljárás elég drága, és a második ráadásul nem is hoz tartós eredményt.


    Egy P-3 Orion tengeralatjáró-elhárító repülőgép. A gép farkán lévő "nyúlván" rejti a mágneses-anomália detektort. A tengeralatjáról felderítésére továbbá ledobható szonárbójákat visz magával.


    Meghajtás terén jelenleg két fő igéretes megoldás van, az egyik az MHD (Magneto-Hidrodinamika), amelynek lényege egy cső, amelynek falában (folyékony) fémet keringtetnek (bár pontosan nem tudom, mi módon), és az emiatt létrejövő mágneses mező mozgatja a csőben áthaladó vizet. Ez a megoldás teljesen hangtalan lenne, ám jelenleg csak igen szerény mértékű tolóerőt sikerült kisajtolni ebből a megoldásból.
    A másik megoldás lényege pedig az, hogy a jármű orra és fara között elektromos feszültséget hoznak létre, és ez a hajótest mentén vízáramlást hoz létre - előre hajtva a tengeralatjárót. E megoldás is inkább kisérleti szinten van.

    A harmadik, még felmerülhető megoldás a szuperkavitáció kiterjesztése a tengeralatjárókra. Mindenképpen nagy dobás lenne egy olyan víz alatti harcjármű, amely akár többszáz km/h sebességel haladhatna - ám igen komoly technikai akadályai lehetnek, és eddig látványos sikert ilyen meghajtással csak az oroszok értek el.

    A hagyományos meghajtás kiváltására szintén vannak ötletek. Az egyik az üzemanyagcella, amikor a tengeralatjáró oxigén és hidrogén reakciójából nyerne energiát akumulátorok alkalmazása helyett. Egy ilyen tengeralatjáró már készült az 1980'-as években, mégpedig egy nyugatnémet hajógyárban, de úgytünik nem hozott áttörést, mivel nem követte több. A svédek a zárt-működésű Stirling-motorral kisérleteztek, át is építették egyik tengeralattjárójukat, és úgytünik ez a megoldás bevált, mert az új, közös Dán-Svéd tengeralatjárót a tervek szerint ilyen rendszer fogja a víz alatt hajtani.


    Az egyenlőre még csak tervezőasztalon létező Viking-osztályú tengeralatjáró.
  • sniper
    #1016
    Huh, mar megijedtem hogy a fe'nykardomra is engedely kell... :)
  • Tikal #1015
    fegyverzetük, hogyan lehet őket levadászni, tehát a gyengéik, és ha van vmi info az ujabb fajta hajtomuvekről :)
  • [NST]Cifu
    #1014
    Úgy tudom, a törvénytervezet nem foglalkozik vele, szóval nem lesz változás.
  • Punker
    #1013
    most, de később? mert én nem fogok a papírokkal szarozni az tuti.....
  • [NST]Cifu
    #1012
    Én úgytudom simán tarthatod, nincs semmilyen különösebben rá vonatkozó szabály.
  • [NST]Cifu
    #1011
    Majd összedobok valamit - amúgy konkrétan mi érdekel? :)
  • Punker
    #1010
    légpuska minek számít amúgy?
  • Tikal #1009
    Cifu, tengeralatjárokrol nincs valami jo kis anyagod? Főleg az orosz és usa dobozok érdekelnének :)
  • [NST]Cifu
    #1008
    Az a nagy baj, hogy egy annyira szedet-vedett a fegyvertörvény, hogy az valami katasztrófa, ráadásul sok-sok kiegászítő rendelettel van megbolondítva az egész (ugye az erősorrend: Alkotmány > Törvény > Rendelet). Így aztán vannak néha igen érdekes furcsaságok.

    De a téma "csodája" az, hogy úgy beszélnek a bolitikusok, mint egységesek lenne az EU-ban a fegyvertartásra vonatkozó törvények - na ez messzemenően nem igaz...
  • Tikal #1007
    hirekben most nézem ezt a flobertes dolgot.... azt mondja az egyik egyesulet hogy a belugyminisztérium rosszul értelmezi az unios szabályozást, és az unioban nem kell engedély rá.
    Kérdés: mi az hogy rosszul értelmezik? Én ezt ugy képzelem hogy vannak bizonyos szabályok amik le vannak irva, hogy lehet ezt félreértelmezni? le van irva hogy kell rá engedély vagy nincs le irva? az ilyenektől falra tudok mászni...
  • Punker
    #1006
    jó kis csúzli :)
  • [NST]Cifu
    #1005
    A Francia hadsereg "kontrázott". 796 millió Eurós áron megrendeltek 22.600+9.000 darab FELIN (Fantassin à équipements et liaisons intégrées; Integrált Katonai Felszerelés és Kommunikáció) rendszert a SAGEM francia cégtől.
    A FELIN "tartalma":

    -Kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyű géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrel ellátva, amely infravörös v. fényerősítő módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videókamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisak-kijelzőjére.

    -A sisak a védelmi funkciókon kívűl el van látva egy "egyszemes" kijelzővel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, vagy a sisakon lévő infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetőek meg.

    -A kommunikációs rendszer raj- vagy zászlóalj szinten képes majd titkosított és zavarás ellen védett módon többszintű adat-, hang- és képtovábbításra.

    -A FELIN központi egysége a katona hátán, vagy derekán foglal majd helyet, a rendszert egy nagysebességű adatbusz (tessék figyelni: USB 2.0! :)) köré építették fel, amely egyfelől energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelől biztosítja az adatforgalmat ezek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendő.

    -A ruházat desingja nem változik különösebben, de víztaszít, ugyanakkor jól szellőző anyagból készül, a katona felsőtestét pedig egy könnyű, de igen ellenálló golyóálló mellény védi majd.

    A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság 2/3-a ezzel lesz felszerelve.

    Érdekesség, hogy nem esik szó a Giat PAPOP-ról (PolyArme POlyProjectiles), amely a "Francia OICW", és vérmes reményeket fűztek hozzá. A fegyver az OICW-hez hasonlóan egy 5,56mm-es gépkarabélyból és egy gránátvetőből áll, amely azonban 35mm-es (az OICW gránátvetője ugye csak 20mm-es), és 3 lőszert befogadó csőtára van. A PAPOP is rendelkezik egy beépített optikai egységgel, és a tervek szerint egy kis ballisztikai számítógéppel is.


    GIAT PAPOP
  • [NST]Cifu
    #1004
    Lenne egy-két tippem :)))
  • Madmaxx
    #1003
    Francba most akkor mit csináljak az MP5K-mal?
  • [NST]Cifu
    #1002
    Ami érdekes:
    -Mi lesz a sok flóbert-pisztolyal? Kötve hiszem, hogy a tulajok majd nekiállnak fegyvervizsgát tenni...
    -Gáz- és Riasztófegyver téma. Önvédelemre egy gázfegyver mindenképpen ideális, de csak akkor, ha az ellenfélnek nincs valódi lőfegyvere. Ezen kívűl előre látom az újsághíreket, hogy XY bár elött két csoport hülyére lőtte egymást gázpisztolyal...
    -És mi lesz az elektromos sokkolókkal, gázspray-kel, viperákkal, stb., stb. ?
    -Eledig lehetett bármely civilnek is engedélye automata lőfegyverre, más tárgynak álcázott tűzfegyverre, páncéltörő- v. robbanólőszerre vagy hangtompítóra?
  • cyrus #1001
    hehe ! :)
  • cyrus #1000
    1000
  • Cat #999
    Májustól bárkinek lehet gázpisztolya

    Néhány ponton lényegesen változni fognak a lőfegyvertartás szabályai a kormány szándékai szerint. Ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, májustól bárkinek lehetne gáz- és riasztófegyvere, mivel az engedélykötelezettségük megszűnik. A flóbertpisztolyra viszont engedély kell az eddigiekkel ellentétben.

    Május 1-jétől, az uniós csatlakozás után bárki hozzájuthat az eddig engedélyköteles gáz- és riasztófegyverekhez, miután a kormány lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényjavaslata - a vonatkozó EU-irányelvnek megfelelően - csak a tűzfegyverek tartását, megszerzését szabályozza.

    A leginkább sportcélokra használt flóbertpisztolyokhoz viszont a korábbiakkal ellentétben engedély kell májustól, mivel tűzfegyvernek minősül az EU szerint. Magyarországon mintegy 200 ezer ilyen fegyver gazdáját érinti ez az intézkedés. Azokat a flóbertpisztolyokat, amelyeken nincs gyártási szám, azokat egyedi azonosítójellel kell ellátni. A flóbert tartására, valamint az azonosítási szám kérésére május 31-ig kell engedélyt kérniük a flóberteseknek.

    Néhány fegyver és extra - nem lesz engedélyezhető az állampolgárok részére. Ilyenek például az automata lőfegyverek, más tárgynak álcázott tűzfegyverek, páncéltörő, robbanó lőszerek és lövedékek, hangtompítók, lőfegyverre szerelhető lézeres célzókészülék, valamint az éjszakai irányzék tartása és megszerzése is tiltott lesz a civileknek.

    A lőfegyverek megszerzési, tartási feltételeit rendeletekben fogják részletesen szabályozni. A törvényjavaslat indoklása szerint ezek nem változnak majd lényegesen.
  • cifuatwork
    #998
    A magyar Gripenek a JAS-39EBS HU jelölésüek, ezek a Lot2 (angolul: batch2) sorozat utolsó példányai lesznek, de több elemük már a Lot3-ról származik, és teljes NATO-kompatibilitásal rendelkeznek, képes lesz preciziós (lézervezérlésű) légibombák alkalmazására, valamint légi utántöltésre is képesek lesznek.

    Az eredeti, még nem módósított szerződésben azonban vanlóban irtó alap Lot2 gépeket kaptunk volna, amely semmiféle NATO-komptabilkiotással nem rendelkezett volna, nem használhatott volna preciziós fegyvereket, és nem rendelkezett a légi utántöltés képességével sem... De Simicskó "szakértő" úr anno nagyon erélyesen azt mondogatta, hoigy minek nekünk olyasmi? (Ahhh... minek nekünk hadsereg, nem?... :))
  • Ren
    #997
    Mintha a legujabb Aranysasban lenne errol szo. Ott azt irtak, hogy a mi gepeinkben csak a torzs lesz uj, a szarnyak, vezersikok es a hajtomu az hasznalt. Raadasul a csehek ugyannyi gepet olcsobban, es hamarabb kapjak meg :-/ De tudtommal mi is batch 3-as gepeket vettunk, meg ok is, ugyhoy olyan nagy kulonbseg nem lehet kozottuk
  • Cat #996
    A csehek szerint elavult Gripeneket vettünk

    Nem igaz, hogy Magyarország elavult Gripen típusú vadászrepülőgépeket vásárol, a magyar légierő ugyanolyan repülőgépeket használ majd, mint amilyeneket a cseh kormány vásárolni tervez - nyilatkozott Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter főtanácsadója az MTI-nek szerdán.


    Hollósi Nándor nyugállományú tábornok mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap írása szerint Magyarország régi Gripeneket kap, amelyek túl drágák, nem kompatibilisek a NATO légierejével, valamint repülés közben nem tudnak üzemanyagot felvenni.

    Hollósi Nándor mindezt cáfolva közölte: a magyar légierőben 2006-tól rendszeresített Gripenek "száz százalékos együttműködésre képesek a NATO-tagországok összes repülőgépével, mindenfajta műveletben." Hozzátette: ezek a Gripenek képesek a levegőben történő utántöltésre is.

    A cseh lap szerint Csehország nem kívánja elsietni a tárgyalásokat a svéd kormánnyal a 14 Gripen típusú vadászgép bérléséről, mert tanult a magyarok hibájából. A tábornok hangsúlyozta: "a Magyarországnak leszállítandó Gripenek milliméterről milliméterre ugyanazok lesznek", mint amilyeneket Csehország vásárolna. A főtanácsadó közölte: nincs értelme összehasonlítani a két beszerzést, hiszen Csehország még alá sem írta a szerződést, másrészt a két kormány szándékai is eltérőek.

    Hollósi Nándor ismertetése szerint Magyarország 210 milliárd forintért 10 éven keresztül bérli a 14 Gripen vadászrepülőgépet. A 10 év leteltével, 2016 márciusában az utolsó bérleti díj befizetésével - és minden egyéb költség nélkül - Magyarország megkapja a repülőgépeket és a hozzájuk tartozó földi támogató rendszert.

    Csehország ezzel szemben 5 éves bérletre írta ki a repülőgépekre vonatkozó tendert, amely opcióként további 5 évre meghosszabbítható. A tábornok közölte: korábbi nyilatkozatok szerint Csehország 2008-ban már pályázatot írna ki új repülőgépeket vásárlására, tehát nincs arról szó, hogy megtartják a Gripeneket. Vladimír Spidla cseh miniszterelnök decemberben jelentette be, hogy Csehország légvédelme számára 14 darab Jas-39 Gripen vadászgépet vesz bérbe Svédországtól, és megkezdik az erről szóló tárgyalásokat.
  • Punker
    #995
    szal eltaláltam :)
  • [NST]Cifu
    #994
    A B-52H tragédia 1994-ben történt, a Fairchild AFB-n, egy légishow keretében. A bázison a BUFF-okat (több variáció is van a névre, pl. Big Ugly Fat Fellow - Nagy Undorító Dagadt Pajtás) éppen leszerelték, és ez volt az utolsó darab, ami elméletileg a búcsúrepülést végezte volna. A pilótáját "Hot-Dog"-nak hívták, és bár jó pilóta volt, híres volt nagy egójáról és arról, hogy menetrend szerint szegte meg a szabályokat (többször is jelentették ezt az ezredparancsnoknak, de mégsem szedték le a gépről). A búcsúrepüléskor négyen voltak a gépen, a másodpilóta egy Alezredes volt, a Navigátori széken pedig egy Őrnagy ült. Mindnégyen meghaltak.
    Maga a katasztrófa oka az, hogy a pilóta olyan éles manővert hajtott végre, amelyet ilyen alacsony magasságon egyszerűen nem szabadott volna végrehajtani.

    Itt egy nagyon részletekbe menő emelzés az eset előzményeiről és magáról az esetről.
  • Punker
    #993
    az a 2 helikopter is durva volt
  • Punker
    #992
    szerintem túl élesen fordult, de nem vagyok szakértő
  • Yetike
    #991
    Elég durva... Főleg amelyik a közönséget szántotta fel. Az a B52 amúgy mit csinált ?
  • Cat #990
    ja, többsége nagyon ismert, pl a tengerbe zuhant utasszállító, vagy a légiparádékon összeütközött orosz gépek
    szvsz ezek kiváló minőségben ezek elég nehezen elérhetők, tekintve hogy többségénél örülhetünk hogy egyáltalán vki felvette
  • Cat #989
    ez nagyon jó, nekem az tetszett a legjobban, amikor a mig29 az utánégetővel meg próbálta menteni magát, de túlhúzta
  • [NST]Cifu
    #988
    Az a gáz, hogy amúgy gyűjteném az ilyen videókat, de normális minőségben (nem bélyegnagyság) szinte teljesen lehetettlen rájuk találni. Van pár jó kis videó (amiket amúgy szerintem mindenki ismer), de sajnos a legtöbb ilyen minőségű...
  • Tikal #987
    nagyon durva, de a hangrobbanás nagyon szép :)
  • [NST]Cifu
    #986
    Egy érdekes kis videó - sajnos elég rossz minőségű, viszont csak 5,44MB...
  • ghost cb
    #985
    Ez jó fénykép.



    Egyébként, hogy tudjátok azonosítani (többnyire) amikről beszélnek:

  • Punker
    #984
  • Punker
    #983
  • [NST]Cifu
    #982
    Kiegészítés:

    Eredeti szovjet gyártmányok:

    AK-47: (1949) első sorozat, egy tömbből forgácsolt (mart) tok.
    AKS-47: (1949) behajtható váltámaszos, deszantváltozata z AK-47-nek
    AK-47 "könnyű": (1953) a gépesített egységeknek készült alváltozat, a tokon és a táron marással könnyítettek és kisebb a tus. (ebből is készült AKS-47 "könnyű" változat)
    AKM(-47): (1959) a tok hajtogatott lemez, sok kisebb átalakítás (tok, elsütőszerkezet, tus, bajonett), később egy tovább módosított változata is kijött, új lángrejtővel.
    (a -47 jelölés később vált általánossá, és főleg nyugaton)
    AKMS(-47): (1959) Az AKM behajtható váltámaszú, deszantváltozata.
    AKMS (100 lőszeres): (1965) Egy eléggé bénán kinéző, a csőtorkolatilg érő, félkör alakú, 100 lőszert befogadó tárral rendelkező AKMS.

    Magyar gyártmányoknál (ahogy én eddig ismertem):

    AMD-63 - AKM alapjain készült magyar változat műanyag előágyal és tussal, mellső markolattal (AKM-63 néven rendszeresítették volna?)

    Az AMM/AMMSZ-t én eddig AMM és AMMSZ néven ismerem, ezt az AK-63 megnevezezést korábban is hallottam, mostmár legalább tudom, pontosan melyik fegyvert takarja :)

    Szóval a félreértés valószinüleg abból adódott, hogy én a neten fellelt (angol nyelvű forrásokból táplált) anyagok alapján alkalmaztam az elnevezéseket, te meg az MH-ban alkalmazott elnevezést vetted alapul.

    Forrás az orosz tipusokhoz (Kalashnikov.Guns.Ru)
  • Cat #981
  • kiskorúbézoltán #980
    Cifu én a következőket tudom (?:)) az AK család Mo-on szerepelt változatairól :

    - AK-47 alap , egy tömbből forgácsolt (mart?) tok
    - AKM (szám nélkül) , lemeztok , módosított elsütőszerkezet (csökkent a tgy.)
    - AKM-63 müa. tus és mellső markolat (egy változatban egy rögzítőbakkal az éjszakai ir. számára)
    - AMD-65 oldalra behajtható válltámasz + müa. mellső markolat , csőszájfék , kb 10cm-rel rövidebb cső
    - AMD-65I előző rögzítőbakos változata , csőszájfék helyett lángrejtővel
    - AMP(-??) spec. puskagránátlövő változat op.ir-kal
    - AK-63D (gyári megnev :AMMSZ)válltámasz (alulra hajlik be) , kompenzátor , fa mellső ágy
    - AK-63I fa tus , rögzítőbak az éjszakai ir. számára
    - AK-63F fa tus

    (előzmények a STALKER topicban)
  • Madmaxx
    #979
    http://ww2.a-10.org/A-10_ROTV_Final_High.avi
  • sniper
    #978
    Majd jon a Fekete Istvan, oszt jol fejreallitja. :)