Haditechnikai Topic

Gondolom a német katonákra szarnak, csak a gyõzteseket ünneplik mindig.

az új csóka F1-ben Glock néven fut 😊

Ha mar igy szoba kerult: a neten kering egy swat kezjeles kep, amin a magyarazo szovegeket "humoros" szovegekkel helyetessitettek, na annak az eredetije nincs meg valakinek?

Nehéz ügy, csak ezt találtam, ami biztosan katonai (és nem SWAT, stb.): Hand and Arm Signals, bár megjegyzem, hogy egységes kézjelek nem nagyon vannak, a különféle egységeknél más-más kézjeleket használnak. Ha egyszerûbb és közérthetõbb jeleket akarsz: Cimmerians airsoft csapat kézjelei, ha meg részletesebben vagy kiváncsi az általános US Army dolgokra: Army fields manual @ globalsecurity.org

Valaki tegyen már be egy két képet a(z amerikai) katonák által használt kézjelekrõl légyszíííííííí.

thx

Az M106-os az M113-as egy változata, amelynek a hátsó hasznos terébe (ahol az M113-nál a gyalogosok ülnek) egy 107mm-es aknavetõt szereltek, és a tetõ részt szétnyíthatóvá tették. Az alcsalád további tagjai: M125 (81mm-es aknavetõvel), és M1064A3 (az M113A3 alvázára épülõ 120mm-es aknavetõ).


M1064A3

M106 és M113 között mi a különbség?

Egyébként nagyon "szép" és igényes cikk volt!
Köszönjük!!!

Tudnám miért szereti az ember ennyire elpusztítani a fajtársait! Ráadásul ilyen kegyetlen módszerekkel.
Nem mondom jó szórakozás CÉLBA lõni, magam is csináltam már és nem sportfegyverrel, de inkább gyógyítsák már meg a rák összes fajtáját!!!!

Jaja, fain cikk volt. 😄

Durva...
köszi a cikket!!!

Hah képzeld meddig agyaltak rajta ,hogy tökéletsítsék!
A hidrostatikus sokk a legdurvább szar érzés lehet (feltéve ha észreveszed ,hogy meghaltál)

ja.

abba hogy milyen getzi az emberi természet?

hûûû, a cikk olvasás közben bele remegtem.
DURVA.

Plusz egy lereszelt orrú lövedék esetén a külballisztika is drasztikusan megváltozik, szóval ha az ellenfél nincs közvetlen elötte, akkor már a cél eltalálása sem olyan egyszerû...

A lövedékreszelgetésben SZVSZ az az igazi probléma , hogy ha bent is marad a köpeny nem veszed észre (hacsak nem nézel bele a csõbe minden lövés után) mert a lövés minden jelensége megvan (hang,becsapódás,stb) , a baj a következõ lövésnél lesz .

Nah , megkérdeztem és a srác is azt mondja , hogy a PKT kb. 1000 m-ig jó gyal. célra ill. 1500 m-ig légi célra , úgyhogy ott a pont .

A nagy sebességû (karabély- vagy puska) lövedékek esetén a sebesítõ hatás három elembõl áll: szövetroncsolás, ideiglenes üregképzõdés és hidrostatikai sokk. A mai napig vita folyik az egyes tényezõk közötti összefüggésekrõl és a tényezõk erõsorrendjérõl.

Szövetroncsolás: A lövedék az útjába esõ testszövetet összezúzza, az izmokban, csontokban, belsõ szervekben több-kevesebb traumát okoz. Sok esetben a lövedék útjába esõ csontok - vagy maga a lövedék - szilánkosodnak és a szilánkok másodlagos lövedékként további traumát okoznak. A lövedék útját egy maradandó üreg, a sebcsatorna jelzi. Szövetroncsoló hatás szempontjából a lõtt sebeket három kategóriába lehet osztani. A központi idegrendszert érõ trauma hatása azonnali cselekvésképtelenség. Létfontosságú szerveket (szívet vagy ütõeret) érõ találat rövid idõ alatt nagy vérveszteséget okoz, de ez nem jelent azonnali hatást, néhány másodperctõl néhány percig tarthat a teljes cselekvésképtelenség elérése - vagyis a halál vagy eszméletvesztés. Nem létfontosságú szervet érõ találat is lehet halálos, például gyomorlövés esetén akár órákig is korlátozottan harcképes maradhat egy illetõ, ha sikerül megõriznije lélekjelenlétét.
A szövetroncsoló hatást több módszerrel lehet fokozni. Az angolok a múlt század végén az indiai Dum-Dum fegyvergyárban olyan lövedékekett kezdtek gyártani, melynek csúcsát nem fedi a keményfém burkolat, a fegyvergyár neve után a köznyelv máig dumdum golyónak. A testbe hatolva a lövedék orra belapul, gomba formájú, átmérõje akár a duplájára is nõhet, sõt, a köpeny és az ólommag még szilánkosodhat is. Így nagyobb a valószínûsége annak, hogy a lövedék vagy a szilánkok létfontosságú szervet érnek, vagy komoly vérzést okoznak. A harctéri sebesültek szenvedésének csökkentése érdekében az ilyen típusú lõszer harctéri használatát tiltja a hágai/szentpétervári egyezmény, de a rendõrségi és magánhasználatot esek a helyi törvények és rendeletek szabálmyozzák - a vadászlõszerek viszont szinte kizárólag deformálódó lõszert használnak.
A hágai egyezményt betû szerint minden ország betartja ugyan, de szellemét véletlenül vagy szántszándékkal több ország megsértette vagy sérti ma is: olyan lõszereket használnak, melyek nem deformálódnak, mégis nagyon súlyos sebet okoznak. A NATO 5,56x45 mm-es és az orosz 5,45x39 mm-es lõszerek kis ûrméretûek, ennek ellenére hatásos lõtávolságukon belül sokkal súlyosabb szövetroncsoló hatást váltanak ki, mint amire a ballisztikai jellemzõkbõl következtetni lehetne - súlyosabbat, mint sok teljes erejû puskalõszer. Mindkét lövedék súlypontja hátul van, repülés közben stabilitásuk minimális. A testbe csapódva azonnal elvesztik stabilitásukat, bukdácsolni kezdenek, energiájuk nagy részét leadják a testszöveteknek. Az orosz lövedék orra üres, ez fokozza a bukdácsolási hajlamot. Az amerikai lövedék a testbe csapódva szilánkosodik. A szilánkok másodlagos lövedékekként több sebcsatornát vágnak, növekszik valamely létfontosságú szerv sérülésének esélye.
Filmekben és kalandregényekben gyakran esik szó házilag készített deformálódó lõszerrõl: a lövedék orrát megreszelik vagy valamilyen szerszámmal levágják - ez azonban lehet, hogy a fegyver használójára üt vissza. A gyárban készült deformálódó lövedék köpenyének orr-része nyitott - innen töltik be az ólommagot. A katonai lövedék köpenyének fenékrésze nyitott - ebbe hátulról töltik be a magot. A reszelt végû lövedék köpenye mindkét végén nyitott és könnyen leválhat még a fegyver csövében. A következõ töltény elsütésekor a lövedék nem tudja elhagyni a csövet, a töltényûri nyomás olyan magasra emelkedhet, hogy a fegyver felrobban a lövész kezében.

Ideiglenes üregképzõdés: A testbe csapódó lövedék energiája a környezõ testszöveteket mozgásra, rezgésre kényszeríti. A rezgés következtében a lövedék útja mentén egy ideiglenes üreg keletkezik, mely a lövedék átmérõjének 30-40-szerese is Lehet. Az üreg néhány ezredmásodperc alatt többször is alakot és méretet változtat, tágul és összeszûkül, mielõtt visszatérne nyugalmi állapotába. A gyors alakváltozások a lövedék közvetlen útjától távol is csontot törnek, szerveket, ereket és idegeket roncsolnak. Az üregben keletkezõ negatív légnyomás a seb környékérõl baktériumokat, ruhafoszlányokat, földet és egyéb szennyezõdést szippant be és komoly fertõzésveszélyt jelent.
Ballisztikai zselatinnal és nedves agyaggal folytatott kísérletekkel az üreg mérhetõ és tanulmányozható. Nagy sebességû fényképezõgépekkel rögzített állatkísérletek is azt mutatják, hogy a meglõtt testrész térfogata néhány ezredmásodperc alatt többször megnõ, majd visszatér eredeti állapotába. Ennek ellenére az ideiglenes üregképzõdés traumaokozó - különösen szerv- és érroncsoló - hatása nem egyértelmû és vitathatatlan. Az élõ szervezet rendkívül rugalmas és ellenálló. A belsõ szervek nem különösebben merevek, könnyen változtatják alakjukat. Az erek fala rugalmas, vastag, erõs. Aki nyúzott már vadat, az tudja, milyen nehéz egy ütõeret átvágni. Egyes szakemberek szerint ideiglenes üregképzõdés tarumaokozó hatása - a kétségtelenül látványos alakváltozások ellenére - minimális. Nincs kétség viszont afelõl, hogy az ideiglenes üregképzõdés és szilánkosodás együttesen mekkora traumát okoz. A szilánkok másodlagos sebcsatornákat vágnak és az ideiglenes üregképzõdés az így meggyengített szövetekben jelentõs szövetleválást, roncsolódást okoz.

Hidrostatikai sokk: A hidrostatikai sokk a nagy víztaxtalmú testszövetekben és a véredényekben keletkezik, melyekben a lövedék által leadott energia hullámszerûen terjed és jelentõs pillanatnyi túlnyomást okoz. A nyomásváltozás rendkívül rövid ideig, csak egymilliomod másodpercig tart, de a nyomáskülönbség elérheti a 100 atmoszférát is. A vérnyomás a normálisnak 10-szeresére vagy annál is magasabbra szökhet. Egy egyszerû, szemléletes kísérlet is bizonyítja, hogy a hidrostatikai sokk milyen jelentõs traumaokozó tényezõ. Egy üres mûanyag palack két oldalán egy lövedék egy-egy
szabályos kis lyukat üt. Ha megtöltjük vízzel, a palack szétrobban, mivel a víz nem tud hova tágulni, és szétfeszíti a palack falát. Logikusnak tûnik, hogy hasonló folyamat megy végbe az élõ testben is, melynek fõ alkotórésze víz.
Az élõ testben azonban a folyadék nem szabadon, hanem mikroszkopikus sejtekben van, melyek fala hihetetlenül erõs. A vér vastag falú erekben kering, melyek csak egyirányú áramlást engednek. Csak a májban és lépben van jelentõs mennyiségû szabad vér - de ezeknek a szerveknek (különösen a májnak) a sérülése önmagában is halálos lehet, és utólag nehéz megállapítani, hogy a vérveszteség mellett a hidrostatikai sokk milyen szerepet játszott a halál beálltában.

És pár kép (magyarázat: temporal cavity - ideiglenes üregképzõdés, permamanet cavity - maradandó üreg, vagyis sebcsatorna):


9x19mm-es (9mm-es para) FMJ lövedék útja a ballisztikus zselatinban.


5,45x39mm-es (AK-74) lövedékének útja a ballisztikus zselatinban. Megfigyelhetõ, hogy a lövedék szabályosan megfordul a testben, valamint a nagy ideiglenes üregképzõdés.


5,56x45mm-es M885 lövedék (M16A2) útja a ballisztikus zselatinban. Látható, hogy a lövedék gyakorlatilag szétszakadt darabokra, nagy kiterjedésû belsõ sebet okozva.

Hát én kételkedem benne, elég, ha arra gondolok, hogy a legtöbb helyen 1000 méterben állapítják meg a PK-család effektív lõtávolságát. 1000 méter felett inkább 12,7mm-es fegyvereket szoktak használni (mint az amerikai M2 vagy az orosz NSVT), de azok is olyan 1200-1500 méteres effektív lõtávolsággal rendelkeznek földi célpont ellen.

Persze ha a célpont egy dísszemlére felált ezred... 😊)

"Ahogy azt is, hogy a PKT 1600 méterrõl még eredményesen használható lenne gyalogság ellen..."

Csoportos cél ellen miért ne ? De ezt csak hasraütve mondom , majd holnap megkérdezem valakitõl aki már lõtt vele (ha nem felejtem el😊) .

Nem akarok beleszólni, de a T-84 a 9M119-et aligha fogja indítani, inkább a 9M119M-et, ami már lézer-, és nem rádióirányítású.

Az ábráról én azt tudonám elmondani, hogy enyhény kétkedéssel fogadom, hogy egy T-84-es bármelyik APFSDS lövedéke 3km-rõl képes lenne az M1A1(HA) vagy M1A2 tornyának frontpáncélzatát átütni...
Ahogy azt is, hogy a PKT 1600 méterrõl még eredményesen használható lenne gyalogság ellen...

Hivatalosan már rendszerben állnak, de ugyanúgy, ahogy "rendszerben" állt az Eurofighter is. Vagyis az elsõ gépek már a katonai egységeknél vannak, papíron harcképesek, gyakorlatilag azonban még csak "ismerkedés" szintjén vannak, és csak kb. 2005 elején fognak valódi katonai erõt képviselni.
Az Ausztrálok Tiger ARH helijei 2005-ben állnak rendszerbe, de feltehetõen ott is egy kis "átfutás".

JAvítani a VIP sem tud, csak törölni 4 percig...

kezdõdött el ... na

M'ér nem lehet javítani a hozzászólást VIP nélkül ???

Izé ... most akkor rendszerben van vagy csak a sorozat gyártás kezdõdöttel ill az átvétel a két hadsereg részérõl ?

Lemaradtam egy szûk évet ... 😄

1991ben szállt fel az elsõ Tigre, 2002. márciusában kezdõdött meg a sorozat gyártás, Franciaország elsõ HAP Tigre-je pedig 2003. márciusában repült elõször.

Franciaország 80 Tiger - t rendelt (70 támogató + 10 tank elhárító), amiknek a leszállítása 2003. szeptemberétõl kezdõdik. Németország is 80 támogató Tiger-t rendelt, amiknek a leszállítása 2003. végén kezdõdik. A két ország amúgy 120 - 120 Tiger-t tervez szolgálatba állítani.

😄

Konkrétan ez a fajta fülön is baxa az ember fiát , szájba csak akkor ha nyitva hagyja lövéskor . 😄DD

75 mmes basszájba 😄

1998-ban. Darabszámot nem találtam. De itt a link, még nem nyálaztam át részletesen. Ez fordítóprogrammal lett franciáról leforditva, szal, lehet h hibák vannak benne.

Mikor állt rendszerbe ill. a db számokról tudszvalamit ?

lol

De, a Tigre mindkettõjüknél hadrendben van.

Vagy én értettem félre az elején . 😄DD Na mindegy megvitattuk a dolgot 😊

Egy ngpu. tényleg harmatgyenge , de ha azt nézed , hogy a hk-k nem mászkálnak magányosan , hanem min szd. kötelékben és akkor mindjárt 10-12 ngpu. osztja az észt a helikoptereknek , amik adott esetben lehetnek felfegyverzett (tehát nem eredetileg is támadó feladatkörre kialakított) hellikopterek is . Ha jó tudom a franciák és németek még mindig nem rendelkeznek harci helikopterekkel például .

Ebben egyetértünk, de szerintem én se írtam másképp (habár a repülõgépek esetében igencsak behatárolható a típus) 😊.

Az alap felvetésem annyiból állt, hogy a 12,7 mm toronygéppuska nemigazán fogja megvédeni a harckocsit a légitámadásoktól, mégha pontos találatot is ér el. Ha félreértelmezhetõen írtam a #3147 - t, akkor elnézést.

Az én értelmezésemben a kép az mutatja be , hogy az adott típus (feltételezve , hogy eredetileg egy szöveg/leírás illusztrációja volt) fegyvereinek mekkora a hatásos lõtávolsága hk-k , gyal. , hel-ek ill alacsonyan szálló rlg-ek ellen általánosságban . Ha csak a kategóriákat nézzük , nem az ábrázoláshoz használt konkrét(?) típusokat akkor SZVSZ kerekebb a kép , nem ?

Éltem az ésszerûség és a szabad értelmezés jogával 😊.

Egyrészt annyit jegyeztem meg, hogy a 12,7 mm toronygéppuska nemigazán hatásos a lent ábrázolt repülõmasinák ellen (és ebben szerintem igazam is van).

Szerintem úgy ésszerû a kép, ha a lent jelölt távolságok a hatásos lõtávolságot mutatják, tehát hogy ezeken a távolságokon belül még képes jóeséllyel megsemmisíteni egy harckocsit, vagy gyalogost vagy repülõgépet a jelzett fegyverrel. Annak úgy nem sok értelme lenne, ha a határok csak azt jeleznék, hogy itt még képes "megsebezni" az ellenfelet.

Ha elolvasod a szöveget látni fogod , hogy van némi eltérés a kép és a szöveg adatai közt .

A képet amúgy nem kommentálják különösebben.

Ez esetben visszajutottunk a kezdõ problémához : mibõl gondolod , hogy a kép konkrétan , típusra (értsd : célpont típusa) vonatkoztatva az effektív lõtávolságot mutatja ?

THX elbújt a kis tetû link az alsó sarokban . 😊

A kép a T80 -> T-84 képtárában van, a T-80 és annak variációinak leírása pedig a már említett második linken található.

A képet amúgy nem kommentálják különösebben.

Biztosan én vagyok láma , de nem találom a linkeken a képhez tartozó szöveget . F1 pls !

A vizsgált harckocsi Biztos, hogy T-84. Innentõl már csak a másik két harckocsi típusa lehet kérdéses.

pffff....

Ha összefoglaljuk a dolgot akkor is max annyit tudunk mondani : van egy 2A46(M) lg-gel felszerelt ruszki hk-nk ami valamilyen löszerrel képes megs. egy M-1-est (mármint alap M-1 ugye , ha a lövegre ráfogjuk , hogy az egy M-168-as) ? Nekem kicsit sántít ez a dolog .

A vizsgált harckocsi az T-84.

Az elsõdleges fegyverzet egy 125 mm - es 2A46M típusjelzésû simacsövû harckocsi ágyú, ebbõl lehet kilõni :

- 3VBM7 és 3VBM8 APFSDS
- 3VBK16 HEAT-FS
- 3VOF-36 HE-FRAG-FS
- 9M119 (NATO: AT-8) rádióvezérlésû ágyúcsõbõl indítható pct. rakéta

Másodlagos fegyverzet :

- 7,62 mm koaxiális PKT géppuska
- 12,7 mm AA NSVT (légvédelmi) géppuska

A képen a repülõk kivételével be tudom azonosítani még a két alakot, õk sztem katonák , a harckocsikat pedig M1-esnek azonosítanám... de ez korántsem biztos.

források:

http://www.army-technology.com/projects/t80/index.html

http://www.aeronautics.ru/archive/armored_vehicles/

Illetve az #11.

nekem mondod??