Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#4423
"A szovjetúnió ugyanakkor egyenlõre nem látta értelmét a rövid sorozat bevezetését, a jól bevált AK-széria esetén tökéletesen elegendõnek látták az egyel lövés és a sorozatlövés lehetõségét"
Nem hat, mivel a doktrina szerint kulon tanitjak a sorozat modban a "kettesloves"-t!
Ezt tanusithatom loveszetrol, es igen konnynen kivitelezheto a loves megszakitas, ez tapasztalat, csak oda kell figyelni es nem vaktaban, verszemetkapva loni mint a birka.
(Nem tudom kinek milyen kikepzotisztje volt, de az enyem anno azt mondta, hogy szerinte (ez gondolom hosszu evek tapasztalata), a 200 meter vagy annal meszebb levo celokat, konnyebb leloni sorozatmodban, megszakitott kettes lovesekkel! ...es tenyleg lehet, ezt is tanusithatom..ugyanis 6 loszerbol (AMD-65/5), 3 kettes lovessel masodikra "boritottam" a buko celt!)
Amugy jo kis cikk 😉
Most mar tenyleg Cufu osszest kene csinalni 😉)
Nem hat, mivel a doktrina szerint kulon tanitjak a sorozat modban a "kettesloves"-t!
Ezt tanusithatom loveszetrol, es igen konnynen kivitelezheto a loves megszakitas, ez tapasztalat, csak oda kell figyelni es nem vaktaban, verszemetkapva loni mint a birka.
(Nem tudom kinek milyen kikepzotisztje volt, de az enyem anno azt mondta, hogy szerinte (ez gondolom hosszu evek tapasztalata), a 200 meter vagy annal meszebb levo celokat, konnyebb leloni sorozatmodban, megszakitott kettes lovesekkel! ...es tenyleg lehet, ezt is tanusithatom..ugyanis 6 loszerbol (AMD-65/5), 3 kettes lovessel masodikra "boritottam" a buko celt!)
Amugy jo kis cikk 😉
Most mar tenyleg Cufu osszest kene csinalni 😉)
#4422
Nagyon komplikált motyónak néz ki , különösen ez az acélhuzalos megoldás hajmeresztõ számomra .
Azt hiszem még sokáig a 7,62-es AK-k lesznek a befutók nálam . 😊))
Azt hiszem még sokáig a 7,62-es AK-k lesznek a befutók nálam . 😊))
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#4421
#4420
Jó leírás egyébként! 😊
#4419
Roger 😊
#4418
Rakhatsz be, de módjával please. 
#4417
+ képeket kérsz? 😊
#4416
Nos az AK-47/74 széria volt emlékeim szerint, most jöjjön valami újabb:
AN-94 (Avtomat Nikonova - 94) "Abakan"
A II VH. egyik tanulsága az volt, hogy a kézifegyverek terén az automata sorozatlövõ fegyverek sokkal használhatóbbak, mint a sima automata-öntöltõ puskák. Elvben legalábbis, a számok szerint ugyanis kijött, hogy a IIvh-ban 40.000-50.000 lövésre jutott egy (!!!) harci sebesülés - tehát a képlet egyszerû: ha többet lövünk, az esély is megnõ a találatra. A képlet azonban falsnak bizonyult, ezt különösen a vietnami háború bizonyította be. A kevésbé képzett katonák a harctéren ugyanis legtöbbször csaknem vaktában tüzeltek arra, amerre az ellenséget sejtették, sokszor csak a torkolattüzek irányába, így szinte csak pazarolták a lõszert a sorozatlövésre képes fegyvereikkel (ezt amúgy meg lehet figyelni a kevésbé fejlett régiókban: az afrikai és arab "harcosok" csakis sorozatlövést használnak, és sokszor még a fegyverfogásuk is olyan, hogy az utca végén lévõ házat sem lennének képesek eltalálni). A tapasztaltabb, kiképzettebb katonák ugyanakkor inkább az egyes lövést használták, és csak akkor nyitottak tüzet, amikor biztosak voltak abban, hogy a célpontott eltalálják. Természetesen ez a nyilt terepre volt igaz, rövid távolságokon, pl. épületharcnál a sorozatlövés továbbra is "nyerõ húzásnak" bizonyult. Ellenben már közepes távon (úgy 50 és 200 méter között) is értelmetlen a sorozatlövés, mivel a fegyver visszarugása miatt a 3-4 lövéstõl kezdve akkora a szórás, hogy szinte esély sincs a cél eltalálására. A tapasztalatok alapján az amerikai haderõ azonban úgy döntött, hogy az új M16A2 gépkarabélynál háromállású tûzváltót alkalmaz: biztosított, egyes lövés és rövid sorozat. Ez utóbbi egy 3 lövéses rövid sorozatot takart, és az elõnye abban rejlett, hogy találat esetén a célpontba nem egy, hanem 3 lövedék csapódik, megnövelve a pusztitóerõt. Az 1970-es, 80-as években éppen ezért elterjedt a rögzített sorozat használata, a legtöbb nyugati fegyver rendelkezett a rögzített sorozat lehetõségével. A rögzített sorozat azonban messze nem volt tökéletes megoldás, a legtöbb gépkarabély tûzgyorsasága 600-900 lövés/perc körül volt, és már a második lövésnél jelentkezett az elsõ lövés visszarugásának hatása, a harmadiknál pedig ez hatványozottan jelentkezett. Az elmozdulkás ugyan viszonylag kis mértékû, de 100 méteres lõtávnál már ez is elég, hogy a harmadik lövés akár 15-30 centivel is mellé menjen. A német HK cég a G11 gépkarabélyával úgy tünt, megtalálta a megoldást: rövid sorozatnál a fegyver elméleti tüzgyorsasága hála a hüvely nélküli lõszerének, elérhette a 2000 lövés/percet, vagyis a lövész vállát csak akkor érte el elsõ lövés energiája, amikor már a második lövedék is elhagyta a csövet. A G11 azonban a szemétdombra került, utódja, a G36 esetén pedig úgy döntöttek a német mérnökök, hogy lecsökkentik a rögzített sorozat lövésszámát kettõre - a harmadik lövéskor ugyanis a fegyver elmozdulása már úgy is jelentõs, akkor meg ne pazaroljuk a lõszert felkiáltással.
AN-94 "Abakan" gránátvetõvel ellátva
A szovjetúnió ugyanakkor egyenlõre nem látta értelmét a rövid sorozat bevezetését, a jól bevált AK-széria esetén tökéletesen elegendõnek látták az egyel lövés és a sorozatlövés lehetõségét. Gyennadij (vajon jól írom?) Nikonov mérnök vezetésével az Izhmash fegyverfejlesztõ vállalat azonban másképpen gondoltam. A szovjetúnióban az Afganisztáni tapasztalatok alapján úgy gondolták, hogy az AK-74 család leváltásra érett, és az 1990-es évek elejére tûzték ki a cserét, a program "Abakan" néven futott, ami egy kis szibériai város. A program kiirásának egyik pontja az egy célon kifejtendõ nagyobb pusztítóerõ igénye volt, de a rendszeresített 5.45x39mm-es lõszerrel. Nikonov gárdájának gyümölcse, az ASN gépkarabély, igen szellemesen oldotta meg ezt: a fegyver kapott egy rövid sorozat tûzállást, amelynél két lövés kiváltása történik meg - 1800 lövés/perc tûzgyorsasággal, vagyis a G11 megoldását "másolták", csak éppen nekik nem volt szükség ehez hüvely nélküli lõszerre, megoldották hagyományos lõszerrel is. Hogy ezt hogy érték el? Az AN-94 alapja a IIVH-ból ismert gázelvételes rendszer, a csõ felett (a tok alá bujtatva) található a gázelvezetõ csõ - de itt véget is ért a hasonlóság. A zárszerkezet különlegessége az, hogy a zártömb egy acélkábelel (ami egy csigán megfordul) kapcsolatban van egy rúddal, amely a töltésért felel. Amikor megtöltjük a fegyvert, a zár hátrahúzásával az acélkábelel mozgatott rúd elõremozog, és a tárból az elsõ lõszert a töltényûrbe tolja, majd az elõremozgó zár reteszeli a csövet. Elsütéskor a zár forgásra kényszerû (kissé hasonló módon, mint az AR-18-asok esetén), majd kireteszel, és hátramozog, ezzel együtt pedig a hüvelyvonó kihúzza és kiveti az ellõtt töltényhüvelyt. Eközben az acélkábel elõre mozgatja rudat, amely a második lõszert betolja a töltényûrbe, reteszel és egyben el is süti, miközben a zár maga még hátrafele mozog. A lövészt a két lövés energiája ezáltal egyszerre éri, de csak miután már a második lövedék is elhagyta a csövet. A visszafele mozgó zár miatt a rúd hátracsúszik és egyben kiveti a második hüvelyt, az elõremozgó zár pedig betolja a harmadik lövedéket a töltényûrbe (a pontos mûködésrõl ábrát nem találtam, csak a zárszerkezetrõl egy általános ábrát, de a szemem kifojt, akkor sem sikerült átlátnom hogy is mûködik pontosan ez az egész hóbelebanc - tehát ne kérdezzétek, mégis hogy képes a rúd és a zárszerkezet is egyaránt tölteni). Rövid sorozatra állított fegyvernél újabb tüzkiváltást ezek után csak úgy lehet elérni, ha az elsütõbillentyût elõrenegedjük, majd újra meghúzzuk. Sorozatlövésnél a zár reteszelése után újra megtörténik a lövéskiváltás, de ezek után már csak egy töltési/elsütési fázis van a zár hátra, majd elõremozgása alatt.
A fegyver mûködésének vázlata @ world.guns.ru
A tûzváltó kar a fegyver bal oldalán
A fegyver nem az AK-sorozat ismert tûzváltó karját vitte tovább, hanem két szerkezet is van: egyfelõl a biztosító, amelynek két állása van: 'X' (biztosított) és 'O' (Ogon - tûz) és a tûzváltó kar, ennek állásai: 'AB' (avtomaticseszkij - automata), '2' (rövid sorozat) és '1', vagy más esetekben 'ОД' (Odinocsnij - egyes lövés). Rövid sorozatnál az elméleti tûzgyorsasága a már említett 1800lövés/perc, míg sorozatlövés esetén az elsõ két tûzkiváltás 1800lövés/perc-el történik, a továbbiak 600lövés/perc-el. A hírek szerint a rövid sorozat esetén olyan jó a fegyver szórása, hogy még 100 méterrõl is legtöbbször egymásba ér a két lövedék által ütött lyuk a lõlapon. Maga a fegyver mûanyag tokott kapott, a váltámasza jobbra behajtható, de (valószinüleg azért, hogy a behajtott váltámasz ne akadályoza a hüvely kivetését) az egész váltámasz jópár centivel lejjebb került, mint az várható lenne - a HK G36 esetén ezt úgy oldották meg, hogy a váltámasz azon részén, amely a kivetõnyílást fedné, egy "alagutat" készítettek, amelyen keresztûl a hüvely akadály nélkül áthaladhat. A lejjebb került váltámasz miatt azonban az elsütéskor jelentkezõ visszarugás felfelelé csavarja az egész fegyvert. A csõ krómozott, és 4 jobbraforgó huzagolással van ellátva (a huzagemelkedés 195mm). A csõ végére egy érdekes alakú csõszájfék került, amely egyfelõl hatásosabb, mint az AK-74-es csõszájféke, másfelõl nem olyan éles a lövés kiváltásakor a torkolattûz döreje. A csõ alatt egy rúd található, amelynek a végén egy rögzítõfület látunk, a rúd a csõ alá szerelhetõ gránátvetõ rögzítésére szolgál (legjellemzõbb a GP25 és a GP30 tipus), a fül pedig a fegyver rögzítésére, amennyiben BTR vagy BMP harcjármû tüzelõnyílásából használnák a fegyvert. A fegyver bár az AK-74 leváltására készült, bizonyos részei azonosak vele, nevezetesen a pisztolymarkolat, a tár, a tok bal oldalán lévõ optikai szereléksin (és az azokra szerelhetõ optikai irányzékok) illetve a tisztitókészlet.
A fegyvert 1993-ban mutatták be elõször, és hivatalosan is az AK-74 utódja lett. Természetesen ismét közbeszólt a pénzhiány: az AN-94 2003-ig csak az elit katonai és belügyi alakulatoknál került rendszeresítésre, az AK-74 család pedig továbbra az igáslova az orosz fegyveres erõknek. 2003-ban (a javuló orosz gazdaság miatt) bejelentették, hogy megkezdik a regurális erõk átfegyverzését is, noha ez kritikákat is kiváltott. A probléma az, hogy az AN-94 nemcsak drágább, mint az AK-74, de a 2-es rövid sorozaton kívûl semmiféle elõnyt nem tud felmutatni. Egyes lövés illetve sorozatlövés esetén a két fegyver nagyjából azonos teljesítményt nyújt, ám az AN-94-nek sokkal bonyolultabb a felépítése és a karbantartása. Emellé még hozzájön az is, hogy a kettes rövid sorozat csakis akkor válik a katona hasznára, ha rendesen ki van képezve rá, ez nem jelentet problémát az elit egységeknél, de a regurális erõk esetén már komoly problémát jelenthet - márpedig ha az egyszerû katonák nem profitálnak belõle, de ugyanakkor egy nehezebben karbantartható fegyvert kapnak, akkor mi értelme a cserének? Eközben a fejlõdés sem állt meg, az AK-74-hez való hosszabb, 45 lõszeres tár is használható a fegyverhez, de elkészült egy dupla vastagságú, négysoros tár is 60 lõszeres kapacitással - ahogy elkészült a fegyver 7,62x39mm-es lõszerrel szerelt változata is, bár ez inkább a nemzetközi piacra.
A II VH. egyik tanulsága az volt, hogy a kézifegyverek terén az automata sorozatlövõ fegyverek sokkal használhatóbbak, mint a sima automata-öntöltõ puskák. Elvben legalábbis, a számok szerint ugyanis kijött, hogy a IIvh-ban 40.000-50.000 lövésre jutott egy (!!!) harci sebesülés - tehát a képlet egyszerû: ha többet lövünk, az esély is megnõ a találatra. A képlet azonban falsnak bizonyult, ezt különösen a vietnami háború bizonyította be. A kevésbé képzett katonák a harctéren ugyanis legtöbbször csaknem vaktában tüzeltek arra, amerre az ellenséget sejtették, sokszor csak a torkolattüzek irányába, így szinte csak pazarolták a lõszert a sorozatlövésre képes fegyvereikkel (ezt amúgy meg lehet figyelni a kevésbé fejlett régiókban: az afrikai és arab "harcosok" csakis sorozatlövést használnak, és sokszor még a fegyverfogásuk is olyan, hogy az utca végén lévõ házat sem lennének képesek eltalálni). A tapasztaltabb, kiképzettebb katonák ugyanakkor inkább az egyes lövést használták, és csak akkor nyitottak tüzet, amikor biztosak voltak abban, hogy a célpontott eltalálják. Természetesen ez a nyilt terepre volt igaz, rövid távolságokon, pl. épületharcnál a sorozatlövés továbbra is "nyerõ húzásnak" bizonyult. Ellenben már közepes távon (úgy 50 és 200 méter között) is értelmetlen a sorozatlövés, mivel a fegyver visszarugása miatt a 3-4 lövéstõl kezdve akkora a szórás, hogy szinte esély sincs a cél eltalálására. A tapasztalatok alapján az amerikai haderõ azonban úgy döntött, hogy az új M16A2 gépkarabélynál háromállású tûzváltót alkalmaz: biztosított, egyes lövés és rövid sorozat. Ez utóbbi egy 3 lövéses rövid sorozatot takart, és az elõnye abban rejlett, hogy találat esetén a célpontba nem egy, hanem 3 lövedék csapódik, megnövelve a pusztitóerõt. Az 1970-es, 80-as években éppen ezért elterjedt a rögzített sorozat használata, a legtöbb nyugati fegyver rendelkezett a rögzített sorozat lehetõségével. A rögzített sorozat azonban messze nem volt tökéletes megoldás, a legtöbb gépkarabély tûzgyorsasága 600-900 lövés/perc körül volt, és már a második lövésnél jelentkezett az elsõ lövés visszarugásának hatása, a harmadiknál pedig ez hatványozottan jelentkezett. Az elmozdulkás ugyan viszonylag kis mértékû, de 100 méteres lõtávnál már ez is elég, hogy a harmadik lövés akár 15-30 centivel is mellé menjen. A német HK cég a G11 gépkarabélyával úgy tünt, megtalálta a megoldást: rövid sorozatnál a fegyver elméleti tüzgyorsasága hála a hüvely nélküli lõszerének, elérhette a 2000 lövés/percet, vagyis a lövész vállát csak akkor érte el elsõ lövés energiája, amikor már a második lövedék is elhagyta a csövet. A G11 azonban a szemétdombra került, utódja, a G36 esetén pedig úgy döntöttek a német mérnökök, hogy lecsökkentik a rögzített sorozat lövésszámát kettõre - a harmadik lövéskor ugyanis a fegyver elmozdulása már úgy is jelentõs, akkor meg ne pazaroljuk a lõszert felkiáltással.
AN-94 "Abakan" gránátvetõvel ellátva
A szovjetúnió ugyanakkor egyenlõre nem látta értelmét a rövid sorozat bevezetését, a jól bevált AK-széria esetén tökéletesen elegendõnek látták az egyel lövés és a sorozatlövés lehetõségét. Gyennadij (vajon jól írom?) Nikonov mérnök vezetésével az Izhmash fegyverfejlesztõ vállalat azonban másképpen gondoltam. A szovjetúnióban az Afganisztáni tapasztalatok alapján úgy gondolták, hogy az AK-74 család leváltásra érett, és az 1990-es évek elejére tûzték ki a cserét, a program "Abakan" néven futott, ami egy kis szibériai város. A program kiirásának egyik pontja az egy célon kifejtendõ nagyobb pusztítóerõ igénye volt, de a rendszeresített 5.45x39mm-es lõszerrel. Nikonov gárdájának gyümölcse, az ASN gépkarabély, igen szellemesen oldotta meg ezt: a fegyver kapott egy rövid sorozat tûzállást, amelynél két lövés kiváltása történik meg - 1800 lövés/perc tûzgyorsasággal, vagyis a G11 megoldását "másolták", csak éppen nekik nem volt szükség ehez hüvely nélküli lõszerre, megoldották hagyományos lõszerrel is. Hogy ezt hogy érték el? Az AN-94 alapja a IIVH-ból ismert gázelvételes rendszer, a csõ felett (a tok alá bujtatva) található a gázelvezetõ csõ - de itt véget is ért a hasonlóság. A zárszerkezet különlegessége az, hogy a zártömb egy acélkábelel (ami egy csigán megfordul) kapcsolatban van egy rúddal, amely a töltésért felel. Amikor megtöltjük a fegyvert, a zár hátrahúzásával az acélkábelel mozgatott rúd elõremozog, és a tárból az elsõ lõszert a töltényûrbe tolja, majd az elõremozgó zár reteszeli a csövet. Elsütéskor a zár forgásra kényszerû (kissé hasonló módon, mint az AR-18-asok esetén), majd kireteszel, és hátramozog, ezzel együtt pedig a hüvelyvonó kihúzza és kiveti az ellõtt töltényhüvelyt. Eközben az acélkábel elõre mozgatja rudat, amely a második lõszert betolja a töltényûrbe, reteszel és egyben el is süti, miközben a zár maga még hátrafele mozog. A lövészt a két lövés energiája ezáltal egyszerre éri, de csak miután már a második lövedék is elhagyta a csövet. A visszafele mozgó zár miatt a rúd hátracsúszik és egyben kiveti a második hüvelyt, az elõremozgó zár pedig betolja a harmadik lövedéket a töltényûrbe (a pontos mûködésrõl ábrát nem találtam, csak a zárszerkezetrõl egy általános ábrát, de a szemem kifojt, akkor sem sikerült átlátnom hogy is mûködik pontosan ez az egész hóbelebanc - tehát ne kérdezzétek, mégis hogy képes a rúd és a zárszerkezet is egyaránt tölteni). Rövid sorozatra állított fegyvernél újabb tüzkiváltást ezek után csak úgy lehet elérni, ha az elsütõbillentyût elõrenegedjük, majd újra meghúzzuk. Sorozatlövésnél a zár reteszelése után újra megtörténik a lövéskiváltás, de ezek után már csak egy töltési/elsütési fázis van a zár hátra, majd elõremozgása alatt.
A fegyver mûködésének vázlata @ world.guns.ru
A tûzváltó kar a fegyver bal oldalán
A fegyver nem az AK-sorozat ismert tûzváltó karját vitte tovább, hanem két szerkezet is van: egyfelõl a biztosító, amelynek két állása van: 'X' (biztosított) és 'O' (Ogon - tûz) és a tûzváltó kar, ennek állásai: 'AB' (avtomaticseszkij - automata), '2' (rövid sorozat) és '1', vagy más esetekben 'ОД' (Odinocsnij - egyes lövés). Rövid sorozatnál az elméleti tûzgyorsasága a már említett 1800lövés/perc, míg sorozatlövés esetén az elsõ két tûzkiváltás 1800lövés/perc-el történik, a továbbiak 600lövés/perc-el. A hírek szerint a rövid sorozat esetén olyan jó a fegyver szórása, hogy még 100 méterrõl is legtöbbször egymásba ér a két lövedék által ütött lyuk a lõlapon. Maga a fegyver mûanyag tokott kapott, a váltámasza jobbra behajtható, de (valószinüleg azért, hogy a behajtott váltámasz ne akadályoza a hüvely kivetését) az egész váltámasz jópár centivel lejjebb került, mint az várható lenne - a HK G36 esetén ezt úgy oldották meg, hogy a váltámasz azon részén, amely a kivetõnyílást fedné, egy "alagutat" készítettek, amelyen keresztûl a hüvely akadály nélkül áthaladhat. A lejjebb került váltámasz miatt azonban az elsütéskor jelentkezõ visszarugás felfelelé csavarja az egész fegyvert. A csõ krómozott, és 4 jobbraforgó huzagolással van ellátva (a huzagemelkedés 195mm). A csõ végére egy érdekes alakú csõszájfék került, amely egyfelõl hatásosabb, mint az AK-74-es csõszájféke, másfelõl nem olyan éles a lövés kiváltásakor a torkolattûz döreje. A csõ alatt egy rúd található, amelynek a végén egy rögzítõfület látunk, a rúd a csõ alá szerelhetõ gránátvetõ rögzítésére szolgál (legjellemzõbb a GP25 és a GP30 tipus), a fül pedig a fegyver rögzítésére, amennyiben BTR vagy BMP harcjármû tüzelõnyílásából használnák a fegyvert. A fegyver bár az AK-74 leváltására készült, bizonyos részei azonosak vele, nevezetesen a pisztolymarkolat, a tár, a tok bal oldalán lévõ optikai szereléksin (és az azokra szerelhetõ optikai irányzékok) illetve a tisztitókészlet.
A fegyvert 1993-ban mutatták be elõször, és hivatalosan is az AK-74 utódja lett. Természetesen ismét közbeszólt a pénzhiány: az AN-94 2003-ig csak az elit katonai és belügyi alakulatoknál került rendszeresítésre, az AK-74 család pedig továbbra az igáslova az orosz fegyveres erõknek. 2003-ban (a javuló orosz gazdaság miatt) bejelentették, hogy megkezdik a regurális erõk átfegyverzését is, noha ez kritikákat is kiváltott. A probléma az, hogy az AN-94 nemcsak drágább, mint az AK-74, de a 2-es rövid sorozaton kívûl semmiféle elõnyt nem tud felmutatni. Egyes lövés illetve sorozatlövés esetén a két fegyver nagyjából azonos teljesítményt nyújt, ám az AN-94-nek sokkal bonyolultabb a felépítése és a karbantartása. Emellé még hozzájön az is, hogy a kettes rövid sorozat csakis akkor válik a katona hasznára, ha rendesen ki van képezve rá, ez nem jelentet problémát az elit egységeknél, de a regurális erõk esetén már komoly problémát jelenthet - márpedig ha az egyszerû katonák nem profitálnak belõle, de ugyanakkor egy nehezebben karbantartható fegyvert kapnak, akkor mi értelme a cserének? Eközben a fejlõdés sem állt meg, az AK-74-hez való hosszabb, 45 lõszeres tár is használható a fegyverhez, de elkészült egy dupla vastagságú, négysoros tár is 60 lõszeres kapacitással - ahogy elkészült a fegyver 7,62x39mm-es lõszerrel szerelt változata is, bár ez inkább a nemzetközi piacra.
#4415
Reggelt!
Nem tudom ezt láttátok e már, de minden esetre "érdekes kis témák".
inglish lengvidzs rekommmended 😊
Nem tudom ezt láttátok e már, de minden esetre "érdekes kis témák".
inglish lengvidzs rekommmended 😊
#4413
Ízlés kérdése , ahány ország annyiféleképpen osztályozzák a fegyvereket ...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#4412
az max golyószóró 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#4411
Ja és a kedvencem a BREN géppuska!
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4410
Enfield No.2, Sten, Lee-Enfield puska, Accuracy International mesterlövész puskák.. szerintem ezek elég jók. Bár a legtöbb Második Világháborús 😊
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4409
Hát kézifegyvert nem nagyon. Amugy van jó fegyverük (repülõ, tank), meg szerintem nem érdemes igy átlagositani...
Intel™ Pentium™ 8 @ 7388 MHz | 8192 MB™ 1200 MHz Samsung™ RAM™ | ATI™ Radeon™ X4400 XT @ 4096MB RAM™ [™]™ (levédve)
#4408
Win2k SP4, alapvetõen Operát használok, de megnéztem IE6-tal is, mindkettõvel bejön 😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#4407
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4406
Yepp, ez jelenleg a fõ vesszõparipa, no meg az, hogy "viszonylag" kevés alkatrész cseréje (ie.: csõ, zárszerkezet, stb.) után bármely újabb AR-15 klón képes használni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4405
De ahogy elnézem 500-600 yardon majdnem 2X akkora az energiája.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#4404
A 6.8x43mm nem sokkal nagyobb, mint az 5.56x45mm.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4403
hmm érdekes, akkor ez valami varázslat lehet 😊
mindegy legközelebb felrakom más helyre és onnan linkelem be
mindegy legközelebb felrakom más helyre és onnan linkelem be
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4402
Nekem is mozilla, én se látom...
Fel kell tölteni galériába, onnan be lehet linkelni.
Fel kell tölteni galériába, onnan be lehet linkelni.
\"I fight the world, and take all they can give. There are times, my heart hangs low. Stand and fight, live by your heart. Always one more try. I\'m not afraid to die.\"\"Manowar\"
#4401
nálam ugyanaz és mégsem látom...
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#4400
Nálam IE6.0-án sem jelenik meg...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4399
szinte éreztem hogy mozillán, firefoxon, operán nem megy csak 😊
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4398
mind két gépemen látszanak a fotók, pedig egyiken még soha nem voltam azon az oldalon: winxp+ie6
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4397
IE6.0 (automata update)
Mozilla 1.7
WinXP+SP1
Mozilla 1.7
WinXP+SP1
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4396
he?
linux/xp firefox 0.8
linux/xp firefox 0.8
#4395
Akkor most jöhet a szokásos kérdés: ki milyen böngészõt/oprendszert használ? 😊
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4394
Tuti anyag!
gyvalamit leszogezhetunk! Az angolok nem tudnak rendes lofegyvert kesziteni...
Szerintem a G36-al jarnanak a legjobban.
A jueszej uj lobby-ja meg cseppet sem lep meg..ezek mindig a mellett lobbyznak amibol a legtobb penz van...es nem az esz..
Ugye volt az 5.56-os mellet a nagy "duma" hogy konnyu..igy a katona sokat vihet magaval (en ezzel soha nem ertettem egyett..szerintem a 7.62 meg mindig a legjobb...nah de ez mind1 is), azutan most nagyobb kaliber melett lobbyznak...
Ebbol en ket dolgot tudok leszurni! Vagy meigint nagy let akarnak egyess fegyvercegek es erdekeltsegek leakasztani, vagy rajottek (es vagy) hogy megse eleg utos az a 5.56...
gyvalamit leszogezhetunk! Az angolok nem tudnak rendes lofegyvert kesziteni...
Szerintem a G36-al jarnanak a legjobban.
A jueszej uj lobby-ja meg cseppet sem lep meg..ezek mindig a mellett lobbyznak amibol a legtobb penz van...es nem az esz..
Ugye volt az 5.56-os mellet a nagy "duma" hogy konnyu..igy a katona sokat vihet magaval (en ezzel soha nem ertettem egyett..szerintem a 7.62 meg mindig a legjobb...nah de ez mind1 is), azutan most nagyobb kaliber melett lobbyznak...
Ebbol en ket dolgot tudok leszurni! Vagy meigint nagy let akarnak egyess fegyvercegek es erdekeltsegek leakasztani, vagy rajottek (es vagy) hogy megse eleg utos az a 5.56...
#4393
Enmeg nem..nah de minek ez?
Fel kell tolteni valahova es kesz..
Fel kell tolteni valahova es kesz..
#4392
#4390: Én is látom. (És nem, nem jártam az oldalon, tehát nem hinném, hogy cache-bõl hozza be. 😉)
#4391
rgr that. nem tudtam...
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4390
Ezt már korábban eljátszottuk. Mi nem látjuk...
#4389
#4372, vagy csak én látom?
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4388
csak nem jelenik meg
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.
#4387
hmm dehát én onnan linkeltem, szóval "annyira" azért nem védett 😊
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4386
Ajánlom figyelmedbe az Index.hu"Idegenlégió" topicját.
#4385
Helló! A francia idegenlégióról tud valaki valamit? Már vagy 4-5 dokumnetum filmet láttam róla, és elolvastam 3 könyvet, de mindegyik különbözött!
#4384
A World.Guns.Ru oldalálról viszont nem jönnek be a képek... Így védett... 😊
#4383
minden oldal védett 😊
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4382
mert védett az oldal
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.
#4381
miért nem lehet?
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4380
az biztos. 😄D
\"I fight the world, and take all they can give. There are times, my heart hangs low. Stand and fight, live by your heart. Always one more try. I\'m not afraid to die.\"\"Manowar\"
#4379
Azt szeretem a Cifuban hogy nem alapos és keveset ír😄DDD
Cuore Sportivo & Power of Dreams Yippie-Ki-Yay Mother F*****! PS3 ID: Janos1982 (US),Johnny1982 (UK),JohnnySmith82 (HUN)
#4378
Én egy szóval sem mondtam, hogy vedd komolyan, csak azt hogy az az "álcázás" hasonló elven mûködött, mint a már említett ruciban.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#4377
Az egész történet a II. VH után kezdõdött, mikor az angol királyi fegyvertár mérnökei egy új, hatásos automata kézifegyveren kezdtek dolgozni. Az 1940-es évek végére elkészült kísérleti fegyver az EM2 jelzést kapta, és valódi reformer volt: az elsõ katonai fegyver, amely „bullpup” elrendezésû volt (a tár és a zárszerkezet a pisztolymarkolat mögött, a tusban van elhelyezve), a hord fogantyúba pedig elhelyeztek egy optikai irányzóberendezést. A fegyver tokja acéllemezbõl készült, a pisztolymarkolat és az elõágy fából készült. Egy kisérleti .280-as (7mm-es) lõszert tüzelt, és minden ízében megfelelt a modern kor kihívásainak.
Az Enfield EM-2
Csakhogy jött a NATO szabványok ideje, ahol az új lõszer és az ígéretes fegyver alulmaradt, jött a 7,62x51mm-es lõszer, és a NATO-szabvány gépkarabély helyett a káosz. A britt hadsereg a belga FN gyár FN FAL gépkarabélyát rendszeresítette, ám az erõs lõszer miatt csak egyes lövésre képes változatban (vagyis gépkarabély helyett helyesebb automata puskának nevezni), L1A1 néven. Az L1A1 megbízhatóan szolgált három évtizedig, de a második NATO kézifegyverszabvány váltásnál újra elõkerültek a királyi fegyvertár mérnökei, akik módosították az EM2-õt, és egy új, 4.85x49mm-es lõszert dolgoztak ki. Ismét az USA nyomása volt a döntõ, és az 5,56x45mm-es lõszer vált új NATO-szabvánnyá. Az angol hadsereg nem kívánta azonban rendszeresíteni az M16-ost, és inkább az EM2 új lõszerre való átalakításába fogtak.
Az L85A1 szétszerelve
A fegyver belseje az AR-18 gépkarabély „másolata”, mûködése gázelvételes, forgózáras rendszerû, ahol a reteszelést nyolc reteszelõszemölcs végzi. A hordfogantyúba 4x nagyítású optikai célzórendszer került, amellyel igen jó eredményeket értek el, bár a nagyítása miatt pont a legáltalánosabb, közepes lõtávolságban csõlátást okoz (a Steyr AUG-nál ezt a kisebb, 1,5x nagyítással oldották meg). A fegyver elõagya és pisztolymarkolata mûanyagból készült, a tok maga egyszerû acéllemezbõl, sajtolással készült, a csõ és a töltényûr pedig krómozást kapott felületvédelemként. A fegyver egyik legnagyobb hibája a bullpup rendszerbõl adódik: az angol mérnökök „megfeledkeztek” a balkezes katonákról, a zárszerkezet jobbra veti ki a hüvelyeket, vagyis a fegyver csak és kizárólag jobb kézzel használható. Ez azonban nem csak a balkezes lövõket sújtja, hanem a jobbkezes katonákat is, hiszen adódhat olyan helyzet, amikor a jobb kezük valamiért megsérül, vagy használhatatlan – ekkor sem tudják fegyverüket balkezükkel használni, még kisebb átalakítással sem…
A bullpup rendszer miatt még egy probléma adódott, mivel a fegyver súlypontja eléggé hátul van, használatát szokni kell, hiszen könnyû vele a cél fölé lõni kapáslövésekkor. Ettõl függetlenül igen pontos fegyver, a tesztek szerint pontosabb volt, mint az M16A2.
A fegyver L85A1 néven került rendszeresítésre, és a gyakorlati rendszeresítésre a Falklandi-háború után, 1984-ben történt meg. Talán a háború kimenetele más lett volna, ha a fegyvert elõbb állítják rendszerbe, mivel amikor a fegyver a katonai egységekhez került, az elsõ gyakorlati tapasztalatok finoman szólva is negatívak voltak. A fegyver fém szerkezetei nagyon hajlamosak a rozsdásodásra, a csõ és a töltényûr krómozása rövid idõ alatt lekopik, a katonák rovarriasztó szere oldja a mûanyag részeket. A csõre felhelyezhetõ új szurony önmagában is egész sor galibát okozott, mivel a markolatrészét kellet ráhúzni a csõtorkolatra – emiatt a markolat egyfelõl gyorsan felhevült, másfelõl a kiáramló lõporgázok áramlását megváltoztatta, így a fegyver lõballisztikája némileg megváltozik, bár csak rövid ideig, mivel a lövések folyamán a szurony elõbb-utóbb egyszerûen leesik a csõrõl. Ám a legnagyobb probléma nem is ezek voltak, hanem az, hogy az L85A1-et eredetileg a 4,85x49mm-es lõszerre tervezték, és az 5,56x45mm-es lõszerre való áttervezés folyamán a tokszerkezetet nem erõsítették meg. Ennek következtében a tok elõször deformálódni kezd, ami miatt a zárszerkezet mûködése megbízhatatlanná válik, így egy ütésre (pl. a fegyvert véletlenül odaveri a falhoz a katona) megeshet, hogy a zárszerkezet nyitott állapotba kerül, és nyitva is marad – szabad utat nyitva a kosznak. Idõvel azonban az alakváltozások oda vezetnek, hogy hajszálrepedések keletkeznek a tokon, a végén akár el is törhet. A másik nagy problémát a rendszeresített tárak okozták, mivel gyenge anyagból készültek, és menetrend szerint adogatási problémák keletkeztek - még úgy is, hogy rendszerint csak 26 lõszerrel töltötték meg. Erre a hibára azonban szerencsére megoldást jelent az, hogy a fegyver a NATO-szabvány (STANAG) tárakat is képes fogadni, így „csak” annyi volt a katonák dolga, hogy gyorsan beszerezzenek pár M16 tárat, megoldva ezt a problémát.
A fegyvercsaládot SA-80-nak nevezték és magába foglalta az L85A1 gépkarabélyt, az L86A1 könnyû géppuskát, amely vastagabb csõvel és kétlábú állvánnyal készült, valamint az L98A1 változatot, amely csak egyes lövésre képes, és kiképzésre használták. A fegyvernek készült karabély változata is, rövidebb, 442mm-es csõvel, ám csak kis mennyiségben gyártották.
Angol katonák L85A1-eseikkel valahol a dzsungelben.
A fegyver hibái gyakorlatilag a kezdetektõl fogva közismertek voltak, olyannyira, hogy a brit nemzetközösség egyetlen tagállama sem volt hajlandó rendszeresíteni, Ausztrália és Új-Zéland pl. a Steyr AUG-ot vette meg, Kanada pedig az M16 hordfogantyú nélküli változatát (M16A3).
Az elsõ Öböl-háborúban a fegyver (nem túl nagy meglepetésre) alaposan leszerepelt, az angol katonák jó része inkább beszerzett egy M16A2-õt vagy zsákmányolt egy AKM-47-est, és cipelte magával plusz teherként L85A1-esét. Ami a SAS egységeket illeti, õk könnyû helyzetben voltak: kiharcolták maguknak, hogy a HK MP5 géppisztolyokat illetve M4A1 gépkarabélyokat kapjanak.
1997-ben az angol parlament is végre pontot akart tenni az ügy végére, és úgy döntöttek, hogy felújítják a fegyvereket. A munkát a Heckler&Koch cég kapta meg, amely ugyan német cég, de a HK G11 gépkarabély rendszeresítésének elmaradása után (és a horribilis fejlesztési költségeket nyögve) az 1990-es évek közepén az angol Royal Ordenance cég tulajdona lett, egészen 2002-ig, amikor egy német cég végülis kivásárolta. A HK szinte az egész zár- és elsütõ szerkezetett kicserélte a tárakkal egyetembe, és így létrejött az SA80A2 család. A teljes átalakítás/utángyártás mintegy 200.000 fegyvert érint, és a költségek mintegy 92 millió fontra (~150 millió euróra) rúgnak.
A 2002-es Afganisztáni és a 2003-as Iraki összecsapásokban a katonák visszajelzései vegyesek voltak: az L85A2 megbízhatósága jelentõsen nõtt, és csak egyetlen komolyabb általános hibajelenséget tapasztaltak, mégpedig a biztosítószerkezetben. Azonban a fegyver mégis erõsen elavult, ergonómiailag tökéletlen és töltve tömege eléri az 5kg-ot. A jövõje kérdéses, és az angol fegyveres erõk egyáltalán nincsenek könnyû helyzetben: az 5,56x45mm-es katonai fegyverek közül a HK G36 és az FN F2000 jöhet szóba, a G36 mellett szól, hogy máris használatba van a belügyi rendõri illetve terrorelhárító szerveknél, ugyanakkor az F2000 egy igen kompakt és elõremutató fegyver. Hogy a képlet azonban mégse legyen olyan egyszerû, ismét a tengerentúlról jön a veszedelem: az Egyesült Államokban erõs lobby küzd azért, hogy az új 6.8x43mm-es lõszer legyen az amerikai sereg választottja, márpedig ha révbe érnek, gyakorlatilag boritékolható a NATO harmadik szabványos kézi lõfegyver-lõszerének cseréje...
L85A2 és L86A2 valahol Irakban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4376
A world.guns.ru-ról nem lehet belinkelni képet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4375
újra...
:: www.airsoft-eger.hu :: www.warfighter.hu ::
#4373
nem katonai ruha volt, hanem egy japán egyetemi fejlesztés amit a tv-ben mutattak, és igaz hogy a ruha elõröl meg hátulról "átlátszó2 volt de oldalról nem és a kamerák is látszottak 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.