Haditechnikai Topic

😛

messze van a shift petyuskám ;PPPP

GPetyus <#hawaii>

miért gpetyus mi alapján mondta? 😄DD

LOL!

Mi alapján mondod ezt? <#ticking>

A PKM meg mind a kettõnél ! 😄DD

mifan?

<#shakehead>

Egy Strykert egy autóba rejtett pokolgéppel megpróbáltak felrobbantani, de nem sikerült az irakiaiknak, és a saját kerekein vissza tudott menni a bázisra, amerikai katonák nem haltak meg.

Mosul

Mi olyan vicces? 😄

😄DD

<#buck>

ez viszont már jobb érv egy fokkal 😊

ez nem cask a tankvadászoknál volt igy..., ma meg már gyk összes tank ilyen elven müködik szinte... 😛

Német nyelvü leírás itt.

Tudom 😊)

Jah, az MG3, csak azt az USA-ban nem használják 😊)

Igen,azt mondják az M2 az egyik legjobb fegyver...állitólag csak az MG-42 jobb nála.
(amit ugye szintén használnak,kisseb módositásokkal)

Ehhh... ezt benéztem... 😄DDD

Mindenképpen jobb, mint az M2HB: könnyebb és pontosabb. Amirõl nem találtam semmit, hogy elég megbízható-e, mert az M2 híresen megbízható fegyver.

"Halott ötlet"
khmm...Jagdpanther mond valamit? 😄

Én a géppityura mondtam 😊
Válasz gomb <#banplz>

Védekezõharcra valószinüleg nagyon beválna. Támadás esetén inkább tûztámogató feladatkörben lehetne használni, hiszen a modern harckocsikkal szemben elvárható, hogy menet közben tüzeljenek, erre a Versuchsträger 1-1/1-2 nem képes, vagy csak korlátozottan (felé kell haladnia). Egy hagyományos felépítésû harckocsi sokkal rugalmasabban használható.

Upsz, a képek feliratozását elszúrtam...
A felsõ kép a VT 1-1, a két alsón látható a VT 1-2. Sorry... 😞

MEg kell adni,elég jól néz ki...
Kérdés jobb is-e?

Versuchsträger 1-1 és 1-2:

Az 1960-as években a nyugatnémet katonai vezetés eléggé kellemetlen körülmények között találta magát. Az õsrégi, 90mm-es löveggel szerelt M-48-as harckocsi volt a fõ harcjármûvûk egészen 1965-ig, amikor megjelent a Leopard 1 a maga 105mm-es lövegével. Csakhogy eközben a Szovjetunió a keletnémet határra már a 115mm-es ágyúval szerelt T-62-eseket, majd 1967 után a 125mm-es ágyúval szerelt, automata töltõberendezéssel rendelkezõ T-64-eseket vezényelte, amelyek alacsonyabbak is voltak, mint a nyugati harckocsik. A közös Amerikai-Nyugatnémet MBT70 terv lett volna a megoldás a nyomasztó számbeli, és mostmár technikai fölénnyel szemben, ám az 1969-ben az eltérõ nézetek miatt felbomlott. Az 1970-es évek elején ezért kezdetét vette a Leopard 2 fejlesztése, csakhogy jött 1973 és a Jom Kippuri csata, amely egyértelmûen megmutatta, hogy milyen fontos az erõs páncélvédelem, és a minél nehezebb eltalálhatóság, tehát a minél kissebb sziluett. A német hadvezetés ezért parancsot adott egy lehetséges Leopard 3 tervre, amelynek lényege, hogy a Jom Kippur-i csata tapasztalatai alapján egy minél jobban páncélzott, minél kissebb támadási felületett felmutató, minél erõsebb fegyverzettel rendelkezõ, de ugyanakkor nagyon mozgékony harcjármûvet építsenek. Ezek lettek a Versuchsträger 1-1 és 1-2 (VT 1-1 és 1-2), az elõzõ 2db 105mm-es löveggel, az 1-2 pedig 2db 120mm-es löveggel.
A taktikai elemzések kimutatták, hogy a Leopard 1 a 830 lóerõs diesel-motorjával alulmotorizált volt, miközben elég nagy sziluettel rendelkezett, különösen a szovjet harckocsikhoz képest, és a kézzel töltött ágyújával túl kicsi volt a tûzgyorsasága. A VT 1-1 és 1-2 harcjármûvek esetén ezért a kezdetektõl fogva egy torony nélküli, kompakt harcjámûvet képzeltek el, két löveggel, amelyek automata töltõberendezéssel rendelkeznek, a frontpáncélzata igen vastagra lett tervezve, és a viszonylag kis magassága miatt nehezebb célpontott is jelentett. A taktika az volt, hogy védekezõharc esetén egy jó pozicióba beássa magát, és ott várja be az ellenséges harckocsioszlopokat - ez a taktika a második világháborúban már bevált. A másik taktikai lehetõség egy véletlenszerû, rövid idõközönként fordulókkal tarkított nagysebességû elõrenyomulás, a tesztek szerint 1500 méternél távolabbról egy így közeledõ célt elég nehéz eltalálni, és ha hozzávessük a tervezett jármû kis célfelületét, vastag páncélzatát, valamint nagy sebességét, elég komoly passzív védelmet jelent.
A háromfõs legénység egymás mellett ül, középen a sofõr, balra tõle a parancsnok és jobbra az irányzó. Mögöttük van a meghajtás és a felfüggesztés elektromos és a hidraulikus rendszerei. Leghátul taláható a motor, amely egy 56 literes V12-es, 4 turbófeltöltõs diesel-motor, melynek teljesítménye tartós üzemben 1500 lóerõ, harci üzemben pedig 2175 lóerõ (!!!), 43.5 tonnás tömeggel számolva ez 50 lóerõ/tonna (normál üzemmódban 34.5 lóerõ/tonna), ami igencsak jó érték, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb harckocsinál 20-25 lóerõ/tonna körül alakul, a Leopard 2 esetén a 27 lóerõ/tonna pedig már kiemelkedõen jó érték. A test két oldalán foglal helyet a két löveg, az automata töltõberendezéssel együtt, elvi tûzgyorsaságuk egyenként 10-12 lövés/perc, összesen tehát 20-24 lövést adhatnak le percenként. A lövéseket le lehet adni egyenként, egyszerre, vagy rövid idõkülönbséggel, növelve a találati esélyt, illetve találat esetén a pusztítást. Az ágyúk irányzása oldalirányban a test mozgatásával történik, függõleges irányban -10° és +15° között lehet kitéríteni, és szükség esetén be lehet még segíteni a futómû hidropneumatikus rugózásával, amelyel a testet emelni ill. sülyeszteni lehet. A lövegek függõleges irányban stabilizátorral rendelkeztek.
A tesztjármûvek közül csak a VT 1-2 bal oldali lövege rendelkezett automata töltõberendezéssel, 6 lõszerrel ellátva, a VT 1-1 esetén csak kézi töltés volt, és mivel csak az elképzelés életképességét vizsgálták, nem rendelkezett egyik jármû sem Atom-, Biológiai- és Vegyi védelemmel, sõt, másodlagos fegyverzettel sem.
1975 Decemberében a programot leállították a felmerült problémák, valamint a koncepcióban rejlõ rizikó miatt, és a fejlesztést a továbbiakban tisztán a Leopard 2 irányába terelték.

Versuchsträger 1-2:

Legénység: 3 fõ

Tömege: 43.5 tonna
Hossza: 9.06m
Szélessége: 3.54m
Magassága: 2.04m
Hasmagassága: 0.45m

Erõforrás: egy 45 literes MTU MB803 Ra-500 Diesel-Motor négy turbófeltöltõvel.
Teljesítmény: harci üzemmódban 2175 lóerõ/ 1600kW
normál üzemmódban 1500 lóerõ / 1100kW
Sebessége mûúton: 70km/h (más forrás szerint elérte a 100km/h-át)
Sebessége terepen: 40km/h

Fegyverzete: 2db Rheinmetal 120mm-es simacsövû hk.ágyú


VT 1-2


VT 1-1


A VT 1-2 a Koblenz-i múzeumban.

Igen amennyiben az övék volt az elsõ lövés.. Ha nem akkor meg voltak lõve... ÉS ha meg voltak lõve akkor többnyire halottak voltak... Inkább védekezésre használták õket mint támadásra... Beásva szépen csak a torony látszódjon ki😊 És ha jön az ellenakkor durr alápörkölnek neki😊

azért 2.vh-ban nem voltak olyan hüde rosszak a tankvadászok... 😊

eléggé butácska ötletnek néz ki.... Nincs rajta torony igaz így nincs plusz súly viszont csak egyenesen tud lõni amerre halad... Halott ötlet... (ahogy általában a tankvadászok is oltak (ugye mert azokat is a költségcsökkentés végett sokkal vékonyabb páncéllal használták tehát lõtt aztán spuri onnan... És éppen a spurival voltak bajok...

ez télleg érdekes 😄

Mi a koncepcio mogotte? (a ket lovegre gondolok) Kulon iranyozhatoak? Tuzgyorsasag? Ha az elso loves nem talal, majd a masik? Vagy ha az elso nem semmisiti meg a celt akkor a masodik?

Na, vissza a haditechnikához:


Versuchsträger 1 - 2, NSZK, 1975.
Tankvadász prototípus 2db 120mm-es pct. ágyúval.

fater azért választotta ezt mert neki nagyon ritkán van ideje kimenni idén kb 4-5x volt úgyhogy fölösleges lenne a full tagdíjat befizetnie.

Ez is egy lehetõség, csak itt is van valami buktató, ha jól emlékszem.
(most nem tudom pontosan mi, csak emlékszem, hogy nálam pl. alapból kizárható ez az eset...)

Ahogy Punker írja, egyfelõl megfelelõ élettér kell nekik, másfelõl viszont gondolj bele, micsoda ellenérzést válhatnak ki az állattenyésztõkbõl, ha a farkasok szépen nekiállnak a mezõgazdasági állatállományból lakmározni (amely nekik nagyon könnyû préda...). Jönne a népharag... És hiába minden természetszeretett, a gazdasági hatások elégé komolyak, az pedig már egyenes út a politika felé...

Amerikában is úgy igyekeznek átvágni a gordiuszi csomót, hogy a mezõgazdasági területeken kívûl esõ vadasparkokba telepítenek Farkasokat. Sajnos itthon ehhez megfelelõ vadaspark nem nagyon van...

Egyébként én nagyon szeretem és tisztelem a farkast, az egyik kedvenc vadállatom, szóval a felvetés, hogy ne csak állatkertben lehessen nálunk farkast látni, igen pozitív, csakhát ismerem a magyar viszonyokat is... 😞((

lehetsz bérkilövõ is akkor évente fix összeget fizetsz, és ott vadászhatsz ahova meghívnak és akkor nem kell fizetni a vad után (fater is ilyen, így ugyanúgy vadászhat a Bükkben mint az Alföldön)

Ez egy kicsit bonyolultabb. Minden földterület vadászati társaságokhoz tartozik vadgazdálkodás terén. Ezek a társaságok felenek azért, hogy az adott területen ne is szaporodjanak el, de ne is pusztuljanak ki a vadak. A vadásztársaságok tagsága egy eléggé faramuci dolog, ugyanis elsõdlegesen az oda tartozó földterület alapján kerülhet be valaki, azon kívûl a tagság fogadhat be új tagokat. A társaságba be kell fizetni bizonyos tagdíjat, ebbõl biztosítják a téli vadtakarmányozást, meg az egyébb dolgokat (vadkármentesítés, stb.). A vadászati társaságba tartozó tagok ezért cserébe a kvótáig terjedõen lõhetnek ki vadakat. Ha túl sok a tag, akkor értelemszerûen túl kevés vadat lehet kilõni, tehát egy társaságba tagnak bekerülni elég nehéz, hacsak nincs sok pénzed és/vagy jó kapcsolataid a tagsággal, mivel tagságnak kell megszavazni, hogy bekerülhetsz-e, vagy sem. Hogy a társaság további pénzhez juthasson, létezik a bérvadászat, amikor nem a tagsághoz tartozó vadászok pénzért kilövik a vadat. Ennek hozzávetõleges árait írtam lent - és a vadak többségét is így lövik ki, mert egy vadászati társaság éves kiadása többmillió forinttól kezdõdik (pl. nálunk ki kellett építeni az autópálya melett a vadkerítést, el lehet képzelni, mi pénzért...).

Szóval mindenképpen pénzért lõsz... 😊

mert nincs akkor szabadterület ahol az emberek békén hagynák õket.

Nem értem, hogy miért nem lehet pl. farkasokat újra betelpíteni.

mondtam én hogy szarvas?? szeirntem nem..., mellesleg meg ha ennyire nem vágod a témát (mellesleg énse... 😛) akkor azt inkább ne huzd le... 😛

elsõre kicsit kusza a dolog, mert pl faterék tenyésztett fácánokra vadásztak multkor, a lényeg az hogy nagyon érezhetõ az hogy nincs meg a szükséges ragadozó állomány, szal tenyészteni is kell az állatokat meg utánna le is kell vadászni õket 😊

Hát ja, a szarvasokból hihetlen túlszaporulat van 😄 Inkább ragadozókat kéne újra betelepíteni, hadd tartsanak õk rendet az egyensúlyban.

ha a vadászok "feladata" hogy ne szaporodjon adott vad el tulzottan akkor hogy hogy még nekik kell fizetni a kilövésért? iylen esetbe inkább nekik kéne hogy fizesenek ... 😛

Ahogy antijedi írja, itt inkább a vadorzók okozzák problémát. A vadak esetén van egy kilövési kvóta, vagyis az adott vad populációjának számától függ, hogy mennyit engednek kilõni. Ha túl kevés a vad, akkor vadászati tilalom lép életbe az a vad ellen. A vadászok ezeket több okból se fogják kilõni, fõleg azért, mert a vadászengedélyük bánhatja. A rapsicokat ez nem zavarja.

Itt nálunk pl. pár éve nagyon elszaporodott a róka, és a vadászok egész egyszerûen nem bírtak velük. Erre valamelyik marha kitalálta, hogy majd méreggel...
Csaknem az összes róka eltünt a környékrõl (nem vadászat által!!!). Most a nyulak szaporodtak el, de olyan szinten, hogy az már észveszejtõ.

A vad ugyanakkor komoly mezõgazdasági károkat is okoz, nemrég itt nálunk egy egész almás ment galyra tõlük, és ezért (is) a vadásztársaságok felelnek, hogy ne szaporodjanak el túlzottan a vadak, hiszen rengeteg kárt okoznak. A vadásztársaságok felelnek a vadak téli élelmezésért is, valamint szükség esetén a vadpótlásról is. Szóval a vadászok nem a vadak ellen vannak, hanem félig-meddig értük (persze ez azért továbbra is egy sport, szó se róla).

az a baj hogy nekünk itt a környéken csak paintball-t lehet fizetõsen nyomatni, pedig egyszer én is kipróbálnám de csak azért hogy kipróbáljam nem fizetek ki pár 10 ezer forintot

RSoft szerintem jobb, élethûbb. Csak nem hagy nyomot.

Nem tudom, engem a fegyver izgat, mindenek felett, ezért foglalkozom a sportlövészettel, és most fõleg ezért hajtok a vadászatra is.
Évek óta mondom, hogy 1x elmegyek paintballozni. Még mindig nem voltam. Pedig tényleg jó lehet (bár ahogy elnéztem a mai paintballversenyeket a lassan gatling-gépfegyvereket megszégyenítõ tûzgyorsaságú markerekkel.... ). Bár lehet, hogy az AirSoft is jó poén, csak ki kellene próbálnom 1x...

Én kb. 2 év találtam ki, hogy de jó lenne saját sörétespuskával trapra lõni, hogy ne kelljen folyton kölcsön kérni más fegyverét. A vadászat késõbb került szóba, szó se róla, tetszik az is, de amint írtam, én nem vagyok vérbeli vadász. Egy kicsit sajnálom a vadat, még ha tudom, hogy itt éppen erõs tulbúrjánzás van a nyulakból (miután méreggel kiirtották a csaknem teljes rókaálományt a környéken) és a vaddisznókból. Csak aztán a piszkos anyagiak, és bevallom, egy kis lustaság oda vezetett, hogy csak most jutottam a megvalósítás útjára.

jah de szvsz azt inkább az orvadászok meg a hasonlok irják komolyan nem a legális emberkék...