Haditechnikai Topic

Mondasz valamit. Viszont felderítõkonténernek sem kicsi...

#7902,#7897 <#help><#help>
^^

😄DD

Olyan így mint egy vemhes kacsa😊

(Keresgeltem hogy hirtelen elottem legyen a Litening, es akkor bukkantem erre a ritka kepre! Nem surun latni A-10-es pottankal!)

Ilyen nagy volt azon a kepen az a makett? (Mert ez nagyon nagy, nagyobb a PTB-800-as tanknal, es egy Litening-nel meg plane)

A kínaiak J-10-esén (vagy annak maketjén) egyik-másik kiállításon volt egy célmegjelölõ konténer, hasonló a Liteninghez (alacsonyfényû éjjelátó ill. látható tartományú optikai érzékelõvel rendelkezik és lézeres célmegjelölésre alkalmas). Erõsen kétlem, hogy két kb. azonos képességû konténert fejlesztsenek ki, szóval ezért tippelek arra, hogy ez ugyanaz az eszköz lehet.

Passz nem tudok rola semmit, ahonnan van ott se irtak semmit rola...

A hüvely balra ki lent töltõsíkon hátramozgás közben .

A J-10 csillagfény-erõsítésû éjjellátó optikai konténerje, amivel a lézervezérlésû bombákat vezetik rá?

Áhhh... köszönöm a magyarázatot. Sejtettem az alapelvet, csak az nem volt elöttem, hogy oldják meg, hogy a hüvely ne legyen a friss lõszer útjába. Mostmár tisztább a kép. 😊

"a zár hátramozgása húzza ki a hevederbõl a lõszert, és elõremozogva tolja be a töltényûrbe"

Egyszerûen a zárkeret tetején van két kar ami kihúzza a hevederbõl , majd amikor már teljesen kint van a két kar között egy - a tokfedélre rögzített - rúgós kar lenyomja töltõsíkba és már mehet is elõre a jó meleg tõltõûrbe .

Politika. A felesleges fajtából.

Mi volt itt, amit törölni kellet? 😮

Másodjára egy súlyosabb darab:

SCUD

II.VH-ban a németek álltal készített A-4 (ismertebb nevén: V-2) bevezette a ballisztikus hadászati rakéták korát (bár tudni kell, hogy az USA-ban már 1940-ben fellõtték a VIKING rakétát), és bár az A-4 harci teljesítménye sok kívánnivalót hagyott maga után, a legnagyobb hibája az volt, hogy csak egy nehézkes indítóállványról lehetett bevetni, mely könnyû célpontja volt a szövetséges bombázóknak. A náci Németországban ezt a problémát a tengeralattjáró után kötött konténerbõl való indítással szerették volna kiküszöbölni, de a háború végéig ezt nem sikerült megoldani. A német rakétatudósokra jórészben az USA tette rá a kezét, de a kommunista Oroszországba is sok német mérnököt hurcoltak, és az A-4 pár példányához, valamint mûködõképes hajtómûvekhez is jutottak. A szovjet hadvezetés mihamarabb szeretett volna saját rövidtávú ballisztikus rakétát, lehetõleg nukleáris harci fejjel, ám egy fontos kikötés volt vele szemben: lehetõleg gépjármûre szerelt, mobil indítóállványról lehessen indítani. Meg kell még említeni, hogy teljesen orosz gyártású hajtómûvel kellet ellátni, aminek megoldása sok évet vett igénybe. A SCUD (típusjele: R-11FM) végül is az 1950-es évek második felében került rendszeresítésre. A rakéta maga nagyon hasonlít az A-4-re, és ahhoz hasonlóan szintén folyékony üzemanyagú rakétamotorral volt ellátva. A rakéta a MAZ-543 négytengelyes hordozójármûrõl indítható, mely jellegzetes, középen a rakéta által kettéosztott alakja jó negyven-ötven évvel a megjelenése után is meghatározta a szovjet rakétahordozó jármûvek alakját. Az indításakor a rakétát a tartókerettel együtt függõlegesbe fordítják, beprogramozzák a cél adatait, majd elindítják a rakétát. Ezek után a SCUD saját tehetetlenségi navigációs rendszere segítségével halad, majd csapódik be - remélhetõleg valahol a cél közelében. Ugyanis a SCUD a nagybácsi A-4-hez hasonlóan nem a pontosságáról híres, szórása a gyakorlatban több kilométeres - ennek köszönhetõen a SCUD inkább terrorbombázásra alkalmas, mint konkrét katonai célok megsemmisítésére, hacsak nem nukleáris fejjel szerelték fel. Az 50-es, 60-as évek világpolitikájának megfelelõen a kommunista vezetés minden potenciális szovjet-barát országnak szállított fegyvereket - legtöbbször SCUD-okat is. Így kerültek ezen rakéták Irakba is. A rakétacsalád számtalan "házilag" módosított tagot is számlál, ugyanis az "oroszosan" egyszerû szerkezet szinte kínálja magát a barkácsolásra - a robbanófej lecserélése egy elég egyszerû dolog, de Irak esetén láthattuk, hogy a vegyi robbanófejekkel ellátott Al Husszein rakéták hatásfoka nem javult számottevõen... Igaz épp az iraki, módosított rakéták sok fejtörést okoztak az amerikai hadseregnek, mivel a Patriot rakéták öböl-háborúban használt elsõ változata egyszerûen nem tudott mit kezdeni a SCUD-okkal, mivel azok a visszatérésnél (vagyis amikor a pályacsúcsát már elérte, és visszahullva a cél fele halad) egyszerûen darabokra estek szét, és a robbanófejet nem tudták megkülönböztetni a rakétatest-törmeléktõl. A hatótávot is meg lehet növelni, egyszerûen úgy, hogy könnyebb rakétafejet szerelnek rá, de lehet úgyis, hogy a rakétatestet egyszerûen kettévágják, és beszerelnek plusz üzemanyagtartályokat. Ezek a "házi" SCUD verziók azonban nem voltak túl sikeresek - Irak ugyan szándékozott egy többlépcsõs SCUD verziót létrehozni, ahol a második fokozatot jelentõ SCUD-ot hat másik, robbanófej nélküli SCUD fog körbe elsõ fokozatként, így remélve, hogy egy mintegy 3000 kilométeres hatótávolságra sikerül eljutatni a második fokozat robbanófejét - ám ez sohasem valósult meg. A valóságban egy SCUD egységhez 8 fõs személyzet tartozik, és 60 percbe telik, míg indításra készítik fel a rakétát. Sok problémát okozott kezelésénél az erõsen reaktív és mérgezõ üzemanyag, ezért is cserélték le késõbb, az 1970-es és -80-as években a szilárd hajtóanyagú harcászati rakéták.

Fõbb adatok:

SCUD:
Hossz: 11,2m
Átmérõ: 0,88m
Inditási tömeg: 6,300 kg
Hatótávolsága: 300 km
A Robbanófej tömege: max. 950 kg TNT/Vegyi/Biológiai/Nukleáris
Szórása (hivatalos adat): 1,5 x 0,75 km (1,5 km hosszában, 0,75 km keresztben)

MAZ-543: (rakéta nélkül)
Hossz: 11,2 m
Szélesség: 3 m
Magasság: 2,67 m
Saját tömege: 20.550 kg
Motor: egy D 12 A-525 A típusú, V-12-es Dízel-motor, max. teljesítménye 386 kW
Kerékképlet: 8x8
Max. Sebessége: 60 km/h
Hatótávolsága: 650 km

[center]
A SCUD metszete és fõbb részei.


A MAZ-543




Kép egy iraki változatról: Al Abbas (750km-re megnövelt hatótávolságú, csak kisérleti fázisba jutott)


Kép egy iraki változatról: Al Husszein (~600km-re megnövelt hatótávolságú, lehetséges vegyi/biológiai harci fej (ezt Al Hijarah-nak hívják))

Na, akkor egy kis pótlás:
Elõszõr is Kiskorúbézoltán kedvence:

PK/PKM

A szovjet kézifegyverek tervezésének ill. gyártásának egyik érdekes momentuma, hogy amíg nyugaton igyekeztek a gépkarabélyok, illetve a géppuskákat azonos lõszerre tervezni (pl. az M60 ugyanazt a lõszert lövi, mint az M14/M21), addig a szovjetek/oroszok náluk a kissé öreg (az 1900-as évek elejérõl származó) 7,62 x 54R lõszert szánták a géppuskákba - és ezt használják a mai napig.
A PK-t 1950-es években kezdték el tervezni, azon az alapelven, hogy a második világháborús nagyszerû német géppuskákkal (MG34 ill. MG42) összemérhetõ, többfunkciós fegyvert hozzanak létre. A tervezõgárda vezetõje ismerõs lehet: Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov - ezek után nem meglepõ, ha a PK rövidités a Pulemjot Kalasnyikova-t rejti. A fegyvernek az elgondolás szerint három fõ feladatnak kellet megfelelnie: legyen használható kézbõl, minden támaszék nélkül, állványról, illetve légvédelmi célok ellen - lehetõleg ugyanarról az állványról. A fegyvert 1961-ben rendszeresítették, a gyalogsági változat a PK, míg az állványos változat a PKSZ nevet kapta. Ez a PK azonban még nem azonos azzal, amit mindennap láthatunk, ez ugyanis a PKM, a korai fegyvernek ugyanis a csövén csõbordák voltak a jobb hûtés kedvéért, némileg eltérõen nézett ki a tokja, és vastagabb anyagból készítették. Azonban a tervezõgárda folyamatos munkájának köszönhetõen 1969-ben megjelent a másfél kilóval könnyebb PKM, amit már sokan ismerhetnek, például a honvédségbõl. 😊
A PKM hihetetlen karriert futott be, nem túlzás azt mondani, hogy ami a gépkarabélyoknál az AK-47, az a géppuskáknál a PKM. 1969 óta semmiféle változtatás nem történt rajta: egyszerûen úgy jó, ahogy van. Rendkívül megbízható, bármilyen idõjárásban használható, gyártása egyszerû és olcsó, kevés alkatrészbõl áll, könnyen karbantartható és könnyen kezelhetõ. Mûködési rendszere nagyon hasonló az AK szériához, gázmûködtetésû, forgó zárszerkezettel rendelkezik, érdekessége, hogy a zár hátramozgása húzza ki a hevederbõl a lõszert, és elõremozogva tolja be a töltényûrbe, miközben az elõzõ hüvelyt kiveti (bevallom férfiasan, hogy pontosan nincs elöttem, hogy valósítják ezt meg, sajnos olyan közelrõl még nem volt szerencsém hozzá). A fegyver tömege sem különösen nagy, a PKM 7,5kg üresen, a 100-as hevederrakasz 3,5 kg, míg a fõleg PKSZ/PKMSZ-hez használt 200-as rakasz 6,3kg (a 200-as rakasz csak az állványhoz rögzíthetõ, a fegyverhez nem). A fegyver hagyományos nyílt irányzékkal rendelkezik 1500 méterig beosztva - ekkora távolságból azonban még sólyomszem sem mondja meg, hogy az ott férfi vagy nõ, vagyis a beosztás enyhén túlzó. A fegyvert optikai irányzékkal is elláthatják. A PK egyébként a legtöbb orosz harjármûvön is megtalálható, mint koaxiális (a fõfegyverrel párhuzamosított) torony fegyver, ezt a változatot PKT-nek nevezik.
Bár bizonyos szempontokból egyes modern (2005-õt véve alapul!) nyugati fegyverek túlszárnyalják, mint általános gyalogsági támogatófegyver, mind a mai napig az egyik legjobb géppuskának a PKM-t tartják, még a NATO-ban is.

Lõszere: 7,62x54R
Torkolati sebessége: 825 m/s
Tömege: 8,99kg (PK), 16,48kg háromlábú állvánnyal (PKS)
Teljes hossza: 1173 mm
Csõhossza: 658 mm
Lõszerellátás: 100, 200 vagy 250 lõszeres heveder
Tûzgyorsasága: 650 lövés/perc

[center]
A PK széria, ahogy 'testvére' a földön szinte mindenhol fellelhetõ...


A PKSz, háromlábú állványán.

Mosul











Baghdad







Ramadi

Nem, ez elvileg egy felderito kontener/celmegjelolo egy kinai JJ-7-en.

tengeralattjáró 😊

mivan?

tenKeralattjáróak

JJ-7

Talalos kerdes! Annyi bizonyos hogy kianai, es hogy JJ-7-en van figgesztve...es hogy ebbol kifolyolag, igen meretes..

Mint látod, én is inkább passzív tag vagyok. Olvasgatok itt meg nézegetem a jobbnál jobb képeket. Attól még miért ne?

Naimdegy, kezd ez is belterjes lenni? Engedély kell majd tõletek a háttérben meghúzódó szürke eminenciásoktól hogy irhassunk is? Hmmm

Attól még tényleg sux Rtlklubból linkelgetni..😊

OffTopic de má végeztem...😊

Miért ne?
Én ide képeket nézni jövök és Cifu leirásait olvasni 😊 mivel nincs uj 😊 ellenben 3 soros káromkodás van

Nebáncsátook má...

jaja 😄

3 soros hozzászolásban egész jol megmutattad azért a te szinted is. Szerintem.

Hat ha o nem is de mas zavarhatja, es az a "mas" ezkoz vedhet akar egy egesz legvedelmi dandart! (El tetszik felejteni hogy egy jol szervezett hadroben nem lofral egymaga egy Shilka/Biala sem)

Hu de meseszerunek tunik ez az egesz...vagy csak nekem?

akkor minek mondanak ilyet hogy igaz hogy 7 de mégis csak 6, ezzel csak maguknak hazudnak.....

ez szvsz akkor is igy lenne, ha csak 4 honapig lennének kinn - 110 nap után az utolsó tizben már igencsak haza akarnának jönni

tudom, és nagyrészük vissza is menne statisztika szerint, de az tuti hogy az utolsó hetekben sokkal rosszabb a hatékonyságuk szerintem

erre azt tudom irni, hogy nemcsak hogy önkéntes az egész, de sokszoros a túljelentkezés a külföldi küldetésekre (nyilván a pénz miatt)

én az idõre gondoltam, lehet hogy tényleg csak 6 hónap az "aktív" idõ de szerintem a bakák ezt nem így látják.

ugytudom kb. ezer katonánk van külföldön (ciprus, afganisztán meg egyéb békefenntartó feladatok), és ezt fenn is akarják tartani folyamatosan
ez sztm nem sok, kell egy minimális karrierlehetõség azoknak, akik ki akarják próbálni magukat, és ez az országnak is jó, és irakon kivül a többi nem is annyira veszélyes (persze megfelelõ biztonsági elõirások betartása mellett)

tovább maradunk Afganisztánban

tipikus igen, de nem.....

Állítólag azt, hogy a gép az alacsonyabb emberek számára is kényelmes lesz (ezt nem teljesen értem mondjuk, a pilóták többsége eddig sem volt egy égimeszelõ...).

"meg is teszi a szûzfelszállását. Érdekesség, hogy az EADS reklámanyagában megemlítik azt, hogy a gép pilótafülkéjének tervezésekor figyelembe veszik a nõi pilótákat is, elsõként a világon. "

És ez mit jelent??? HOgy visszakerül középre a botkormány???
<#hehe><#idiota>

Az EADS eddig mintegy 80 millió $-t invesztált a MAKO programba, ez figyelembe véve azt, hogy még az 1999-es becslések szerint mintegy 2 milliárd $-ba fog kerülni a gép kifejlesztése, igencsak harmatos.
Még 2003-ban átkeresztelték a gépet Mako HEAT (High Energy Advanced Trainer) ill. Mako LCA (Light Combat Aircraft) névre, a prototípust még tavaly kezdték építeni, optimista tervek szerint még idén (2005-ben) meg is teszi a szûzfelszállását. Érdekesség, hogy az EADS reklámanyagában megemlítik azt, hogy a gép pilótafülkéjének tervezésekor figyelembe veszik a nõi pilótákat is, elsõként a világon.
A gép célára egyébként elég komoly, 23-25 millió $ körülre szeretnék belõni.

Na igen, a Comanche pont az ilyen feladatokra volt tervezve. Erõsen kétlem, hogy aktívan tudná zavarni a lézeres célmegjelölést a 'Biala', max. ködfelhõbe burkolódzik, és reméli, hogy nem pont a nyakába zuhan a bomba...

Nem olyan biztos az! ...es ha aktivan zavarjak a lezeres celmegjelolest?

na az ilyet lövik ki ugy, hogy egy fedezékben lévõ, csak a kameráját kidugó heli vagy egy robotrepülõ megvilágítja lézerrel, majd utána nagy magasságbol egy vadászgép lebombázza

ezen a kepen meg a felsegjelztes!

Erdekes a kainteto mechanizmusa

Mikor lesz ebbol valami?
Mert ha meg mindig makett formalyaban letezik, es meg csak el sem kezdtek a prototipust epiteni, akkor en ugy erzem ez mire hadrendbe allhat, elavult lesz!

EADS MAKO

Egyébként, aki tud, linkeljen nekem ingyenes iraki gyalogsági videokat. thxvm.

Ilyen neonzöld terepszínt nekem is! 😊