Haditechnikai Topic

Ahm, hat akkor majd VHS-rol atbanyaszom valahogy 😉

Hat igen...nagyon sok a HA...

Sajnos nálam is VHS tekknólógia van rendszeresítve, azzal kibõvítve, hogy nem is tervezek asztali DVD írót. 😉

Ami az F-35-nél szerintem elképzelhetõ:

1.: Az F-35 minden negatív hatás ellenére viszonylag korrektül rendszerbe áll. Ez lesz szvsz a legvalószinûtlenebb.
2.: Korlátozottan fog rendszerbe állni, csökkentett gépmennyiség, a légierõnél F-15 és F-16 felújítások, a haditengerészetnél F/A-18E/F. Szegény tengerészgyalogosok helyzete elég nehéz - nekik nincs alternatívájuk, kell az F-35 (emiatt gondolom úgy, hogy az F-35 programot mindenképpen véghez viszik). Ez szvsz a legvalószinûbb.
3.: Leállítják a programot kb. 2-3 év múlva. Az ok: a pilótanélküli gépekre való átállás. Ahogy a 2.-es pontban, a légierõ és a haditengerészet a régebbi gépeivel dolgozik tovább, de a váltás nem az F-35, hanem az X-45, X-47 és társaik lesznek. A tengerészgyalogság nem tudom mit tesz, lehet hogy simán hagyja kifutni az AV-8B-t, és meglesz a helikopterekkel és a billenõrotoros gépekkel.

Kerdes: Digitalisan veszed fel? vagy VHS-re? (sajna nekem jovohonapban van keretem/tervezetem asztali DVD iro vetelere..) Mert ha digi, akkor erdekelne! (DVD gyartas szempontjabol!) Sajnos most nekem max VHS lehetosegem van, es az hosszutavon(DVD) nekem nem megfelelo/bonyolult/!

Rovidhirre:

Hat a vegen TENYLEG igazam lesz..es alaassak a JSF programot! Ha igy fojtatjak, tenyleg visszalepnek az orszagok..es akkor nagyon-nagyon draga lesz a /gep koltseg...es az egyenlo a halalal...es akkor az F-16, a Harrier meg az A-10, meg hosszu-hosszu evtizedekig rendszerben marad! (persze ez sok HA...de HA megis akkor az gaz!)

...ha nem kéne fél hatkor felkellnem. <#idiota>

Na, rövidhírek:

-Az F-35-ös feje fölött is elkezdtek gyülekezni a felhõk. A GAO elemzése szerint a program talán még az F/A-22-est is felül fogja múlni - a költségek túllépése terén. Míg eredetileg az elsõ szériagépnek 2007-ben kellett volna elkészülnie, és a fejlesztésnek 25 milliárd $-ból kellett volna kijönnie, addig a jelenlegi elõrejelzés szerint csak 2009-ben fog felszálni, és csak 2013-ban lesz bevethetõ az elsõ gép, a fejlesztési költségek pedig elérhetik a 45 milliárd $-t. Hogy a dolog még szebb legyen, még mindig nincs véglegesítve a megrendelés, hogy az USAF, az US NAVY és az US Marines pontosan hány gépet is vásárolna. A gépek ára jelentõsen megnõtt emiatt:
F-35A: 31.5 M$ -> 44.8 M$
F-35B: 39.3 M$ -> 61.1 M$
F-35C: 42.7 M$ -> 61.0 M$
A csúszás, és a jelentõs drágulás miatt máris több ország jelezte, hogy nem biztosak abban, hogy valóban az F-35 mellett fognak dönteni, ami tovább nehezíti a program életét...

-A Boeing-re rájár a rúd, nem elég, hogy nemrég a 23.5 milliárdos tanker-lizing miatt kereszttûzbe került, de most 15 milliárd $-os rádióügylete is veszélybe került. A DoD eredetileg 750000 új, szoftveralapú rádiókészüléket rendelt a cégtõl, ám januárban leállították a további fejlesztést, részben a komoly technikai problémák, részben pedig amiatt, mert a titkosítási rendszerre nem bólított még mindig rá az NSA. Az új rádiókra azért lenne szükség, mert jelenleg nincs egységesített rádiórendszere a négy haderõnek, sõt, egységes rádió még a parancsnoki láncban sincs, tehát egy õrmester egy rádión beszél a hadnagyával, a hadnagy pedig egy más rádión tud csak értekezni a parancsnoksággal. Így aztán egy közös hadmozdulat esetén egyszerre három-négy rádió is elkél a tisztek közelébe. Az áldatlan állapotok már korábban is okoztak galibát, és a 2003-as iraki invázió közben is sok problémát okoztak, most mégis úgy tünik, hogy halványodik a fény az alagút végén...

Ma(azaz holnap reggel) hajnal 01:00 kor meg felveheted, aztan hajnal 04:00-kor vagy delelott 10:00-kor vagy holnap hajnal 01:00-kor a 2. reszt 😉 Hat szomi-szo tenyleg fura idopont...de talan a hajnal 01:00-es az a legemberibb mindkozul.

Csak ha angolra fordítják 😄
Azért hivatkoztam a Jamatora, mert nem csak japán-angol átírás (romaji és a Hepburn-féle) van, hanem japán-magyar (magyarosított, fonetikus Hepburn-féle) is.

Asszem errõl "kicsit" lemaradtam (néz a fene tévét, cikket írok vagy a fórumba éppen valamit 😊)), majd beállítom a videót akkor. Köszi a tippet! <#eljen>

UI.: és a vicc az, hogy holnap lesz a második rész (04:00 és 10:00, majd péntek 01:00), aztán pénteken a harmadik.

Nezitek ugye a Discovery-t? Mostanaban megy a 21. szazad haditechnikaja sorozat, tegnap pl a Tank vs. Anti Tank volt....volt benne mindenrol szo, lovedekekrol, reaktivpancelzatrol, elektromos pancelzatrol...mindenrol kezdetektol napjaikig igen kimeritoen! Kivalo musor! Ma is megismetlik tobbszor is! (Nagyon jo felveteleket mutattak harckocsikrol, es haborukban alkalmazasukbol) Volt 10:00 s lesz 01:00-kor is!

Igen, de a japánok is Yamatonak írják, ha latin betüket használnak. Én meg utálom ezt a mindent fordítsunk le magyarra mozgalmat a tulajdonneveknél. Nálam Yamato marad örökre.

Ezzel csak pár probléma van:

-azt a bizonyos torpedónak az exportváltozatát az oroszok a nemzetközi fegyverpiacon is árulják (Shkval-E), Kína és Franciaország biztosan vásárolt belõle, illetve valószinüleg az amerikai haditengerészet is.

-A sérült rész levágásáról a kiemelõ konzorcium döntött, mivel túlságosan szét volt roncsolódva, és félõ volt, hogy letörik kiemelés vagy szállítás közben, amit túl veszélyesnek itéltek.

-A Kurszk kettõs hajótestû, meglehetõsen masszív harcjármû, valószinütlen, hogy egyetlen Mk.48-as torpedó olyan kárt lett volna képes benne okozni, amely a legénység teljes elvesztését okozza.

-Egy torpedó indítása amerikai részrõl iszonyatos hanyagságot és figyelmetlenséget feltételez, ami erõsen valószinütlen.

-A közelben tartózkodott több orosz felszini hadihajó is, köztük a Nagy Péter cirkáló, amely elég potens ASW képeségekkel rendelkezik. Egy Mk.48 indítását biztosan észlelték volna, és egy torpedó indítása egyben az indító jármû felfedését is jelenti, szóval ha úgy történt volna, ahogy ezek a jó emberek feltételezik, akkor a forgatókönyv kb. úgy nézett volna ki, hogy a Nagy Péterrõl és/vagy más hajókról illetve ASW légijármûvekrõl pillanatok alatt elárasztották volna az indítás körzetét reaktív mélységi bombákkal és tengeralattjáró-elhárító torpedókkal.


Hogy ezek az összeesküvés-mániások mennyire ráérnek...

Eddig azt hittem, hogy a mustárgáz az a klórgáz másik elnevezése.

Jó cikk. Akár a honlapra is mehetett volna...

Ezt én is olvastam, de mi a helyzet pl. a DD(X) esetén emlegetett 12000 tonna körüli vízkiszorítással (a DD-21 14000 tonna lett volna!)? Miért Fregatt a Meko A-200, amikor tengerállóság és fegyverzett szempontjából egyik-másik fele akkora tömegû Korvett lekörözi?

Az a vicc amúgy, amikor az ember olvassa a különféle 'változatokat', majd egyik-másik állam saját besorolását...

Kémiai fegyverek

Az elsõ komoly kémiai fegyverhasználat 1915-ben, Ypers-nél történt (de már 1914-ben a Francia, majd a Német tüzérség is használt szórványosan erõs könnygáz töltetû gránátokat). A németek klórgázt engedtek ki a lövészárkaikból, és a megfelelõ széljárás miatt az a szövetséges vonalak felé szált. Az angolok elõször azt hitték, hogy a németek a zöldes-sárga füstfelhõ árnyékában akarnak rohamozni, ezért mindenkit az elsõ vonalba rendeltek. A katonák torkát azonban hamarosan szörnyû kaparó érzés jelent meg, és égni kezdett a tüdejük, a klórgáz rövid idõ alatt tönkreteszi a légzõszerveket, és az áldozatok gyakorlatilag megfulladnak. A szövetséges katonák közül sokan ekkor menekülni kezdtek a gázfelhõ elõl, azonban a németek nem jutottak sokra a gáz alkalmazásával: a német katonák haboztak belerohanni a gázfelhõbe, hogy a meggyengült szövetséges állásokat elfoglalhassák.



Klórgáz-támadás a levegõbõl fényképezve.

A vegyi fegyverek alkalmazása katonai szempontból igen hatásos, nemcsak könnyen használható és effektív gyilkolóeszköz, de ezen felül hihetetettlen mértékû a hatása a harci morálra. A támadás ráébresztette mindkét oldalt, hogy komolyan kell vennie a vegyi fegyverek elleni védekezést, ezért elõször primitív gázmaszkokat alkalmaztak (ami nem volt más, mint bizonyos nátrium vegyületekbe és glicerinbe mártott pamutálarc).

A szövetségesek közül az angolok reagáltak a leggyorsabban, Loos-nál a britek ellen fordult azonban a természet: miután elkezdték kiengedni a klórgázt, a szél megfordult, és a saját csapatok lövészárkai felé kezdett szálni a gázfelhõ. Az eredmény: rengeteg brit, és viszonylag kevés német áldozat.

Az egyre hatásosabb gyilkos anyag utáni vadászat következõ "terméke" a foszgén lett, a foszgén szintelen, enyhe, levágott fûhöz hasonló szagú gáz, amely szintén a légzõszerveket támadja meg, de szemben a klórral a tünetek sokszor csak órák múlva jelentkeznek. A foszgén további elõnye volt, hogy 8 C°-on válik gáznemûvé, és folyékony állapotban viszonylag biztonságosan szállítható, gáznemû anyagként pedig a föld közelében marad, és gyorsan terjed szét - tehát ideális a lövészárkok támadásánál. A foszgént 1916-tól az elsõ világháború alatt használták mind a szövetségesek, mind a németek.
Kis kitétel: az Osztrák-Magyar Monarchia is használt mérges gázt, mégpedig cianidot, amelyet tüzérségi lövedékkel jutattak az ellenséges állásokba.


Egy Amerikai katona gázmaszkban, valahol Franciaországban.

A harctéren azonban hamarosan megjelent a Mustárgáz, amely ellen azonban nem védett a gázálarc - ugyanis az erõsen irritáló anyag a bõrön keresztül is hat. A mustárgázt a németek vetették be elõször a keleti fronton, és az anyag nagy elõnye volt, hogy tüzérségi lövedékekkel jutathaták el a célpontba (míg a klór és foszgén gázokat a saját lövészárkaikból vagy azok mellett engedték ki). A mustárgáz hatásai döbbenetesek, az áldozat bõre felhólyagosodik, a szemei iszonyatosan fájni kezdenek és hány. A gáz a DNS-t károsítja jelentõs mértékben, és hamarosan súlyos külsõ és belsõ vérzést okoz, a bõr égési sérüléseket szenved, a tüdõ hörgõit tönkreteszi, és vakságot okoz, mindezek együtt olyan iszonyatos fájdalommal járnak, hogy a katonákat sokszor le kellett kötözni az ágyukhoz. Ugyanakkor a mustárgáz mérgezéseknek csak mintegy 20-25%-a volt halálos az elsõ világháború alatt, ám a szerencsétlen áldozat 4-5 hét alatt szenvedett csak ki, förtelmes kínok között. A mustárgázzal ugyanakkor volt még egy probléma: a foszgénhez hasonlóan ez is a talaj közelében marad, viszont nem oszlik el olyan könnyen, így akár még egy héttel egy vegyi támadás után is veszélyes volt a lövészárkokba menni, amit a támadó szempontjából is figyelembe kellett venni.


Mustárgáz által megvakított angol katonák menetelnek vissza a frontvonalról.

Az elsõ világháborúban a gáztámadások áldozatainak száma:

Ország: Nem halálos / Halálos
Britt birodalom: 180,597 / 8,109
Franciaország: 182,000 / 8,000
USA: 71,345 / 1,462
Olaszország: 55,373 / 4,627
Oroszország: 419,340 / 56,000
Németország: 191,000 / 9,000
Osztrák-Magyar M.: 97,000 / 3,000
Egyébb nemzetek: 9,000 / 1,000
______________________________________________________________________________
Összesen: 1,205,655 / 91,198

Az elsõ világháború után a vegyi és biológiai fegyverek betiltását több ország is kezdeményezte, ám hosszas huzavona után csak 1925-ben írták alá az errõl szóló egyezményt, amely Genfi egyezményként lett ismert (a 38 aláíró ország között nem találjuk meg az Egyesült Államokat és Japánt). Érdekesség, hogy a Genfi egyezmény értelmében a könnygáz katonai (háborús) használata is tiltott.

A második világháború elõtt Japán vetett be vegyi fegyvereket észak-Kínában, noha a náci németország is gyártott vegyi fegyverek (1945-ig kb. 12000 tonnát), a második világháború alatt egy ország sem használt katonai célokra vegyi fegyvereket. Roosevelt elnök kijelentette, hogy bár nem írták alá a Genfi egyezményt, nem fogja vegyi fegyvereit (amely elsõsorban mustárgázt jelentett) használni elsõnek, csak és kizárólag akkor veti be ezeket, ha az ellenfél tömegpusztító fegyverekhez nyúl.
Azonban mégis két érdekes aspektusa maradt a kémiai hadviselésnek a II.VH alatt. Az egyik egy erõsen megkérdõjelezhetõ kisérletsorozat Kanadában történt, 1941 és 44 között, a Kanadai és az Angol védelmi minisztérium közös programjában 2000 "önkéntes" Kanadai katonát tettek ki különbözõ dózisú mustárgáz-mérgezésnek, hogy minél többet tudjanak meg a lefolyásáról és minél hatékonyabb védekezést tudjanak kikisérletezni ellene.
A másik pedig egy kvázi-baleset. Az Egyesült Államok (Roosevelt szavainak megfelelõen) ugyan nem vetett be vegyifegyvert, de mindig a vonalak mögött tartott megfelelõ mennyiségû készleteket, hogy azonnal és hatásosan válaszolhasson egy esetleges Német vagy Japán vegyi támadásra. 1943-ban egy amerikai szállítóhajót megtámadott a német légierõ egy olasz kikötõben, a hajón 2000db egyenként 100 fontos mustárgáz töltetû légibomba volt, a támadás következtében a gáztöltet kiszabadult, és legalább 600 szövetséges katona, valamint ismeretlen számú civil lett áldozata.
Érdekesség, hogy Magyarországnak is voltak vegyi fegyverei a második világháború alatt, de sose vetette be õket (azthiszem elmondhatjuk, hogy nagy szerencsénkre).

A vegyi fegyverek új változatai jelentek azonban meg a második világháború elött, a német tudósok igen hatásos idegmérgeket fejlesztettek ki 1938-ban, a Szarint - noha eredetileg rovarölõnek szánták, ám hamarosan kiderült, hogy az emberek ellen milyen hatékony. A szarin szintelen, szagtalan és íztelen folyadék, de szétoszlatva gõzeivel igen jól "teríthetõ", könnyen oldódik vízben, és elsõ sorban belégzéssel kerül a szervezetbe, bõrõn keresztül csak kis mértékben tud felszívódni, így gázállarcal viszonylag jól lehet védekezni ellene. A szervezetbe jutva a szarin a megakadályozza annak az enzimnek (acetilkolin-észteráz) a mûködését, amely az izmokat és mirigyeket "kikapcsolja", ezen "kapcsoló" nélkül az izmok és a mirigyek folyamatos ingerlésnek vannak kitéve, elsõ körben szemfájás, fejfájás, orrfojás, és dekoncentráltság vesz erõt az áldozaton. Azután izomrángások jelentkeznek, a légzés elõször kapkodó, majd egyre inkább kihagyó lesz, miközben a tûdõben váladékképzés keletkezik, ami köhögésre ingerel, miközben erõs nyálképzés is megindul. A végére a szív és a légzés izommunkája megáll, és bekövetkezik a halál. A szarin gyorsan ható idegméreg, de viszonylag gyorsan fel is oszlik. A második világháború után az angolok kifejlesztettek egy, még a szarinnál is toxikusabb anyagot, a VX-et. A VX hasonlóan a szarinhoz folyadék, amely azonban a bõrre kerülve is könnyen felszívódik, így csak a teljes testet befedõ vegyvédelmi öltözék nyújt védelmet ellene. Általában lövedékekbe, bombákba töltik, amely még a talaj felett szétrobban, és "ködöt" hoz létre a folyadékot szétoszlatva a levegõben. A VX is a szarinhoz hasonlóan mûködik, de annál mintegy 10x erõsebb, ha a bõrre kerül, és nem mossák le azonnal, gyakorlatilag még minimális dózisban is halálos, a halál pedig negyed órán belül beállhat.

Anglia az 1950-es évek végén úgy döntött, hogy leállítja vegyifegyver programját, és megsemmisíti vegyifegyvertartalékait. Az USA és a Szovjetúnió azonban komoly mennyiségû vegyifegyvert gyártott, elsõ sorban hólyaghúzó (mint pl. a Mustárgáz) illetve idegmérgeket (pl. Szarin, VX). Vegyifegyvereket jó ideig nem vetettek be, és végülis a Vietnami háború is csak egy mellékág, ahol az USA a vietcong ellen bevetette az "Agent Orange" nevû szert (az "Agent" hatóanyagot jelent, a vegyifegyvereknél is ezt a jelzõt használják (pl. VX Agent), az "Orange" azonban itt onnan jött, hogy rikitó narancs festékkel jelölték meg az anyagot tartalmazó hordókat), amely lombhullást eredményez, a növények ledobják leveleiket - ezen tulajdonságával azt akarták elérni, hogy a vietcong fedezékéül szolgáló erdõket kiirtsa. Az Agent Orange azonban erõs, dioxin tartalmú anyag, amely súlyosan károsítja nemcsak a növényeket, de az élõvilágot és az ott élõ embereket is - noha nem a klasszikus értelembe vett vegyifegyverrõl van szó. Az USA mintegy 72000 köbméter (72 millió liter) Agent Orange-ot permetezett szét repülõgépekrõl, teherautókról és kézi permetezõkkel Dél-Vietnam-ban 1971-ig. Óvatos becslések szerint is több tízszázezer ember halt meg a szernek köszönhetõen, és rengeteg torzan született, vagy rendelenesen fejlõdött gyermek esete vezethetõ vissza alkalmazására.


Amerikai repülõgépek Agent Orange-t permeteznek Vietnam felett.

Az USA 1975-ben csatlakozott a Genfi egyezményhez, azzal a kitétellel, hogy nem tartoznak az egyezmény alá lombhullató szerek és a "riot-control" (felkeléseknél, zendüléseknél alkalmazott nem halálos vegyi anyagok, pl. könnygáz), és fentartotta a jogot, hogy amennyiben ellene vegyi fegyvert alkalmaznak, õ is vegyi fegyverrel válaszoljon.

A vegyi fegyverek következõ hadbalépése az 1980-as években, az Irak-Iráni háborúban következett be, a dolog érdekessége, hogy a Genfi egyezményhez mind Irán (1929-ben) és Irak (1931-ben) csatlakozott. Iráni állítások szerint Irak már 1980-ban alkalmazott vegyi fegyvereket határmenti iráni célpontok ellen, de az ENSZ megfigyelõk csak az 1984-es eseteknél tüntek fel. Irak tüzérségi lövedékekkel és légibombákkal jutatta el a vegyi anyagokat a célokhoz, az alkalmazott anyagok (amelyeket legalábbis kimutattak) Mustárgá és Tabun (egy, a szarinhoz hasonló, de annál kevésbé hatásos idegméreg), valamint különféle kevésbé toxikus gázokat (fojtógáz, könnygáz, stb.). A dolog pikantériája, hogy Szaddam Husszein rezsimje részben az USA-tól szerezte be a vegyi fegyverek gyártásához szükséges berendezéseket, sõt, az Egyesült Államok kvázi beleegyezett, hogy Irak vegyi fegyvereket vessen be Irán ellen. A becslések szerint több ezer Iráni halt meg kémiai fegyverektõl, és több tízezer szenvedett maradandó károsodást a Mustárgáztól, az utólagos elbeszélések szerint kiképzési hiányosságok is voltak Iráni részrõl: az Iráni katonák bár tudták, hogy valamiféle vegyi fegyvert vetettek be ellenük, nem vetették le a ruhájukat, és nem mosták le magukról a mustárgáz maradványait, így hosszó órákon át ki voltak téve utólagos dózisnak. Csak akkor kaptak észbe, amikor a tünetek már jelentkezni kezdtek...

Szaddam azonban 1988-ban a saját belsõ ellenzéke, egész pontosan az Észak-Irakban lázongó Kurdok ellen vetette be vegyi fegyvereit, legalább 20 kurd falura dobtak le ideggázt (Mustárgázt, valamint Szarin és/vagy Tabun-t). A támadásban mintegy 5000 ember halt meg, és 20000 pedig megsebesült (ha ez a jó szó). Érdekesség, hogy Irak szinte minden típusú vegyifegyvert gyártott, az 1990-re még VX fegyvere is volt.

Burma 1982-ben és 1994-ben is bevetett meg nem nevezett típusú vegyi fegyvereket, elsõ sorban aknavetõkbõl illetve tüzérségi lövegekbõl. A legvalószinûbb, hogy mustárgázról van szó, amelyet viszonylag könnyû és olcsó gyártani.

Jelenleg legalább 20 nemzet rendelkezik vegyi fegyverekkel, többek között Irán, Izrael, Szíria, Líbia, Dél-Afrika, Kína, Etiópia, Észak-Korea, Myammar, Tajvan, Vietnam, Oroszország, USA és Burma.


Azért nem raktam be durvább képeket, mert nem akarom Orgish.com szintûvé degrarálni a dolgot, de aki teljesebb képet akar kapni a hatásukról, az a Google képkeresõjéne írja be: Mustard Gas, Sarin gas, VX gas, Agent Orange, stb.

Jamato, ha magyarra fordítod a japánt
Yamato, ha angolra fordítod a japánt

Idehaza tehát: Jamato

ja és ezt is elsüllesztették. Egy tengó a változatosság kedvéért.

Itt van a Shinano, amit átalakítottak.

Yamato-osztályba 3 hajó tartozott: Yamato, Mushasi, Shinano. Ebbõl az elsõ kettõ elsüllyedt. A harmadik, a Shinanot átalakították anyahajóvá. Sõt készült egy 4. is, de azt szétszerelték végül, mikor kb. a felénél tartottak az összerakásában.

Jelenleget arra értette, hogy te aztmondtad, hogy jelenleg, õ meg 2000-es adatokat közölt.

Miért lenne Jamato? Szerintem Yamato.

Szerintem így helyes: kaiserlich und königlich

aham, elég idiota rövidités 😛

Kaiserin und Königin avagy Königin und Kaiserin, magyarul császári és királyi, mivel az uralkodó egyszerre volt osztrák császár és magyar király.

"Neked a "jelenleg" es a "2000/7" , de legfokepp az "idezek" mond valamit?"


Akkor, ha már a kultúra így kitört belõled:

1: a "jelenleg" szó nem fordult elõ a hozzászólásodban 😞
2. Nem ellened ment a hozzászólás, hanem a cikk nyilvánvaló tévedéseire.
3: Ha úgy jobban tetszik, a hollandok max. a második világháborúban rendelkeztett cirkáló kategóriájú hajóval, azóta már jó ideje egy sincs nekik. Az, hogy hülyeséget idéztél, és ezt nem ellenõrizted, hanem tényként beírtad ide, az váltotta ki belõlem a gépelési hajlamot.
4.Most már jobban érzed magad?

nekem már csak egy dolog furdalja az odlalam: mi a zisten az a KuK ?? 😄DD

talán mert mindkettõnek volt uralkodója és mindkettõnek a fõ nyelve a német volt? 😛PPP

Valóban, a KuK hajók elõtt az SMS szó szerepelt
A britek a HMS (His / Her Majesty's Ship), az amcsik a USS (United State's Ship), a kanadaiak a HMCS (His / Her Majesty Canadian Ship), az ausztrálok a hasonló HMAS jelzést viselték.

A J(!!!!!!!)amato osztályú hajók közül mindkettõ elsüllyedt, a Muszasi és a Jamato is. Anyahajót a II. világháborúban már nem építettek.

A hajók mai besorolására az alábbit találtam, és ez nagyjából korrekt is.

Cruisers (CG)

A cruiser is the largest type of surface combatant currently in-service or planned for service in world navies. A cruiser generally displaces over 10,000 tons, and is fully capable of a wide-range of independent warfare operations in a multi-threat environment.
Top of Page

Destroyers (DD or DDG)

A destroyer is smaller, and less capable than a cruiser, but is also capable of operating independently in a high-threat environment. Destroyers have steadily grown in size (now 5,000 to 10,000 tons), expense (nearly US$700 million apiece) and capability. Generally, a destroyer is considered to be a ship that has all of the sensors (including a sophisticated phased-array radar), combat systems, and weapons needed to operate in a high-threat environment. A number of world navies are currently building ships that, while called frigates, more accurately represent destroyers in size and capability. Examples include the Spanish F-100, the German F-124, and the Dutch De Zeven Provincien classes (all are highly capable ships displacing over 5,000 tons and carrying phased-array radars).

Top of Page

Frigates (FF or FFG)

A frigate is a medium-sized surface combatant (between 2,000 and 5,000 tons) that is either suited for one specific role (anti-submarine warfare or anti-air warfare), or has lesser all-around capabilities than a destroyer. A frigate may be less capable than a destroyer, but is still a relatively sophisticated and expensive (averaging around US$325 million apiece) platform. A frigate is generally the smallest surface combatant that can conduct extended blue-water missions in a high-threat environment.

Top of Page

Corvettes (FS)

Corvettes are fast (around 25 knots or better), well-armed ships that displace between 700 and 2000 tons. A corvette is generally not intended for extended ocean-going operations, and is best suited for regional operations. Corvettes are generally the smallest platforms capable of accommodating the sensors, weapons, and combat systems needed to operate in a medium threat environment. Corvettes are sometimes referred to as light frigates (FFLs). It can be assumed that the hull design for a corvette and that of an offshore patrol vessel are very similar. The differences will be in propulsion and outfitting. Corvettes will have higher speed and therefore less endurance and range than OPV, much greater armament, and less space for provisions and habitability.

Azt olvastam valahol, hogy az OMM hajók megszólítása az SMS volt. Tehát SMS Prinz Eugen, SMS Szent István. Utánanéztem kicsit az SMS szónak, és a németflottában is így hívtak a hajókat egy ideig. (Seiner Majestät Schiff – "Õfelsége hajója") Szóval, akkor most hogy is van ez, hogy mindkettõ birodalom így hívta a hajóit?

De azért a II. VH-ban még népszerû volt egy ideig, szerintem. Yamato-osztályú csatahjókat úgy féltették, hogy nem is voltak jelentõsebb csatában halálukig. Egyikbõl asszem anyahajót csináltak, másik elsüllyedt ugye, harmadikkal nem tudom mivan.

Jaja, meg a Viribus Unitis.

A 60-as évekig teljesen egyértelmû volt a dolog, ott vízkiszorítás, fõfegyverzet és sebesség szerint jól lehetett csoportosítani a dolgokat.

Korvett: kb. 1000 tonna, max 20 csomó sebesség, konvojkíséretre, tengeralattjáró-elhárításra optimalizált fegyverzet, lövegként 1-2 3/4 inches löveg.
Fregatt: 1000-2000 tonna (értelemszerûen mindenhol vízkiszorítás), 30 csomónál kisebb sebesség, 1-4 db. 4 inches lövegek, általános célú fegyverzet
Romboló: 1000-3000 tonna, több, mint 30 csomós sebesség, torpedó és 4-8 db 4 inches löveg páncélozott tornyokban, természetesen erõs légvédelmi és tj-elhárító fegyverzet.
Cirkáló: könnyû (4000-7000 tonna), cirkáló (7000-10000 tonna), nehézcirkáló (10000-15000 tonna)4-10 db. 4 / 6 / 8 inches löveg, 30 csomó körüli sebesség, fõképpen torpedó és lövegek, azaz ellenséges felszíni hajókkal szembeni fegyverzet.
Csatacirkálók: 15000-30000 tonna, nehézfegyverzet (4-10 db. 10-14 inches löveg), nagy sebesség: kb: 25-30 csomó, de gyenge páncélzat, egyértelmûen felszíni hajók elleni fegyverzet.
Csatahajó: az überbrutál, 30000-70000 tonna, 6-10 db. 14-16 inches löveg, kismillió egyéb 4-6 inches kiegészítõ fegyverzet, nehézpáncélzat, 25 csomó körüli sebesség.

A legközismertebb példa szerintem az elavultságukra a Szent István csatahajó az elsõ világháborúból. Az olaszok egy torpedóvetõ-gyorsnaszádja, ami nem volt 100 tonna, és összesen két torpedó alkotta a fegyverzetét, a tenger fenekére küldte a KuK haditengerészet legmodernebb egységét. A híres felvételt már ezerszer láthatta mindenki, amikor a hajó a bal oldalra fordított fõlövegekkel (ezekkel ellensúlyozták a jobb oldalba beömlõ víz miatti dõlést) felborul és elsüllyed. Ha valaki sokat nézi a Battlefield sorozatot, akkor mindig felbukkan, valahányszor szó esik egy elsüllyedt csatahahóról.

Nem, manapság már nem építenek csatahajókat és anyahajókat, jelenleg korvettek, fregattok, rombolók, cirkálók, és repülõgép-hordozók meg helikopter-hordozók épülnek ( a többi kisegítõ, esetleg partraszálló felszíni hajó mellett)

<#buck>

<#eljen>

Aha, értem, köszi! Tehát evoluciós zsákutcák voltak, akárcsak a szupernehéz tankok.

Azzal voltak felszerelve.

A Japánok Yamato-osztályú monstrumai 150db 25mm-es és 4db 13mm-es légvédelmi gépûgyúval és géppuskával, az Iowa-osztály 80db 40mm-es és 20db 20mm-es gépágyúval, de még a Bismarck is 16db 37mm-es és 76db 20mm-es gépágyúval rendelkezett. De mégis iszonyúan ki voltak téve a repülõgépek támadásainak az. Az angolok Prince of Wales csatahajója is bár túlélte a találkozást a Bismarck-al, nem sokkal késõbb japán repülõgépek küldték a tenger fenekére, holott szintén erõs légvédelmi fegyverzettel rendelkezett.

A csatahajók egyszerûen nem versenyezhettek a modern kor vívmányaival. A legjobb hajóágyúk ellõtek 40km-re, de több, mint egy percel a kilövés után csapódtak csak be a lövedékek. Egy perc alatt pedig egy hajó azt csinál, amit akar, gyorsít, lassít, elfordul, kitér. A rakétakorszak beköszöntével egy kicsi, néhányszáz tonnás gyorsnaszád is képes volt ilyen távolságból elindítani radarvezérlésû rakétáját vagy robotrepülõgépét. A nagy ûrméretû lövegeknek, amik miatt végülis a csatahajók egyáltalán léteztek, leáldozott. A rakéták viszont viszonylag kis helyen elférnek, és könnyûek.

Egyetlen kivétel ugye az Ushakov-osztály, amely viszont nem más, mint egy megtestesült rémálom, 20db hatalmas P-700 robotrepülõgépével 500km-rõl is képes támadást intézni egy másik flotta ellen, miközben elég decens kis légvédelme, és ASW (tengeralattjáró-elhárító) fegyverzete és helikopterei vannak. Azért épült ekkorára, mert az a dolga, hogy fenyegessen, és atomreaktorjainak hála teljesen szabadon szelhesse a habokat, hogy árnyéka legyen az amerikai repülõgép-hordozó flottaegységeknek.

De nem lett volna egyszerûbb felszerelni õket durva légvédelemmel?

a repülõk miatt
a hordozok sokszáz kilométer távolságbol vivták MÁR AKKOR IS a csatákat, nem kerültek lõtávolba a flották

pl. a Bismarckot, Németország büszkeségét egy rég elavult kétfedeles torpedóvetõ rongálta meg, a hajócsavarral nem tudott elfordulni, és utána simán kivégezték (mondjuk akkor fõleg a Hood miatt voltak vérszomjasak)

és miért áldozott le nekik ennyire, hisz a vh elején oly népszerûek voltak.

Ja, csatahajok ideje lejart. A raketas cirkalok es rombolok kiszoritottak oket. 😞

Jelenleg a lent említett három országnak van Cirkáló méretû (vagyis 9000 tonnánál nehezebb) hadihajója rendszerben. Ebbõl a Ushakov (Ex-Kirov) osztály beillene mondjuk csatacirkálónak is - vízkiszorítása ugyanis 25.000 tonna és 251 méter hosszú.


A Nagy Péter cirkáló (Admiral Ushakov osztály)


A Csatahajók ideje már a második világháború alatt leáldozott, olyannyira, hogy 1943-ban az USA és Nagy-Britannia is abbahagyta új egységek tervezését, az USA az Iowa-osztály négy hajóját még rendszerbe állította (Iowa, New Jersey, Missouri és Wisconsin), de ezeket még 1939-ben és 1940-ben kezdték építeni. Az utolsó kettõt viszont lebontotta. Anglia utolsó csatahajója a HMS Vanguard, amelyet 1941-ben kezdtek építeni, de csak 1946-ban készült el. A csatahajók döntõ többségét az 50-es és 60-as években kivonták, a Vanguardot 1960-ban. Az USA a négy Iowa osztályú hajóját a 60-as években tartalékba helyezte (a New Jersey-t a Vietnami háború alatt újra rendszerbe állította, majd 69-ben kivonta), majd az 1980-as években felújította és újra rendszerbe álította mindnégy egységet, de Harpoon és Tomahawk rakétákat valamint Phalanx légvédelmi rendszert telepítettek rájuk, és elektronikai szinten is viszonylag jól feltuningolták õket (került is 1.7 milliárd $-jukba akkori áron). Ha jól tudom két hajót (a USS Missouri és az USS Wisconsin) tartlékban tartanak jelenleg is, ami annyit tesz, hogy elvégzik a szükséges karbantartásokat rajtuk, és viszonylag rövid idõ alatt újra hadrendbe állhatnak.

[center]
Az USS Wiscounsin


A HMS Vanguard

Manapság egyébként már nem is építenek csatahajókat? Csak a rombolók, cirkálók és anyahjóké a tengeri hadviselés szerepe?

Cirkálója az USA-nak (Ticondegora-osztály), Oroszország (Ushakov(ex-Kirov)-osztály és Krasina-osztály) valamint Ukrajnának van (egy Krasina-osztályú egység).

Viszont honnan cirkáló egy hajóosztály, és honnan romboló? A DD(X)-osztály nehezebb lesz, mint Ticondegora-osztály, és erõsebb fegyverzettel rendelkezik majd - mégis rombolónak sorolják be.

Ez csak azért kínos, mert próbálom végre befejezni a következõ SG-s cikket, két hete a szabadidõm jó része erre ment el (szép kis fordulatokkal ment, egy oldalt írtam a DD-21 Zumwalt osztályról, mire észbekaptam, hogy ez sose fog megépülni, mivel a programot átszabták, és a DD(X)-ben "él" tovább), és már rémálmaim vannak a felszini hadihajóktól, de még akarok egy kis "szószedetett", hogy mégis mi az a korvett, fregatt, romboló, cirkáló. Namost a besorolásnál kb. tucatnyi lehetõség van, ki kell találnom, melyiket válasszam. <#idiota>

(mostani):

Korvett: 500-2000 tonnás hadihajó, fõleg partmenti vizek ellenõrzésére.
Fregatt: 2000-4000 tonnás hadihajó
Romboló: 4000-9000 tonnás hadihajó
Cirkáló: 9000+ tonnás hadihajó

Neked a "jelenleg" es a "2000/7" , de legfokepp az "idezek" mond valamit?
Ezert kar volt enyit gepelned!

"..kezembe szokott akadni neha egy-egy regebbi Aranysas vagy Top Gun...a 2000/7 szambol idezek mert most idevag:

Hollandia haderoinek a szama:

Haditengereszet:
13000 katona 4000 civil
2 raketacirkalo
2legvedelmi cirkalo
4 alltalanos cirkalo
8 tobbfeladatu cirkalo"

Csak annyit, hogy a hollandok egy darab cirkálóval sem bírnak, ellenben rombolóval és fregattal igen (Ha igaz, akkor 2 rakétás romboló, és 8 fregatt). Cirkálót csak igen kevés nemzet tart szolgálatban, USA, Oroszország ( ha még üzemképesek). Talán az argentinoknak van még a 2. világháborúból. Többrõl nem tudok. ( A repülõgép- és helikopter-hordozókat értelemszerûen nem sorolom cirkálónak). Még mielõtt valaki találna csatacirkálót, esetleg csatahajót: elõbbi nincs rendszerben sehol sem, az utóbbiból csak az USA IOWA osztálya ismert. A szovjetek a maguk legnagyobb hajóit cirkálónak sorolták be.

Ja, a www.marine.nl szerint a holland haditengerészet jelenleg 12000 embert alkalmaz hivatásosként.

Csak a tiedre válaszoltam azt hiszem😊 csak addigra kics9it támét váltottatok😊 Ez van ha nincs netem és mégis mindenre válaszolni akarok😄

Nem tudom volt-e már:

Mosul 😊