Haditechnikai Topic

a lélektani hatásról nem is beszélve amit egy ilyen supersoldat az ellenségre kifejtene
jah egészen addig a 2 másodpercig, amíg keresztül nem lövi a mezei AK-jával az ellen, mert nincs az a fizikai erõ, ami rásegítés nélkül elbírna akkora mennyiségû anyagot, ami már kellõ védelem lenne ellene 😊

Ha már szóbakerültek a játékok az exoskeleton kapcsán, nekem a Starcraftos megoldás tetszett.

Golyó,hõ és nyomásálló túlnyomásos szkafander,saját létfenntartó rendszerrel,és exoskeleton szerû mozgás-rásegítõkkel. Teljesen független a külvilágtól. Kialakítása miatt a nukleáris és biológiai, valamint vegyi hadviselés ellen is véd. Szerintem valahol ez a gyalogsági páncélok jövõje.

Én tényleg két lépés után kifulladnék de egy erre kiképzett és edzésben lévõ katona már jobban tudna mozogni benne (persze közel sem olyan jól és gyorsan mint egy "sima" katona de hát valamit valamiért), nem tudom pontosan hogy a középkori vértek milyen súlyúak voltak de kb. 20-30 kiló megvolt egy olyan is.
A nehézgyalogosnak nem az lenne a szerepe mint az általános gyalogságnak hanem rövidebb ideig speciális helyzetekben lehetne õket bevetni, szerintem még az exoskeleton se kellene ha kiválogatott az átlagnál jobb fizikumú és állóképességû katonáknak adnák csak a páncélt, persze idõvel ha a szervo rész már tökéletesedett akár alapfelszerelés is lehetne (mint az Enclave katonáknak a Fallout2-ben ha már a játékok szóba kerültek 😊

Lehet hogy lényegesen drágább mint egy sima katona de pl egyes harcjármûvek helyét is átvehetné (a lélektani hatásról nem is beszélve amit egy ilyen supersoldat az ellenségre kifejtene)

éés hova teszi??? nézz meg egy teljes menetszerelésben lévõ katonát... így is otthonhagyják a feles dolgokat mert kurva nehéz minden!!!!

a homlok védelme fõleg azért lenne kiemelten fontos, mert terepen hasalásnál az van kitéve leginkább találatnak, illetve városi környezetben egy saroknál épületen belül vagy kívül, illetve egy ablakon vagy törmeléken való kikukucskálásnál is az kerül elõször célpontba, maga a szem helyigénye a kilátáshoz két cm ami nem védett, valószínûbb hogy homlokon fogják eltalálni a katonát ha rálõnek. viszont így kicsit feleslegesnek érzem a sisakok használatát hogy szembõl sem képesek megállítani egy puskalõszert

alternatív megoldás lehetne olyan kissebb méretû golyóálló pajzs rendszeresítése, ami megfogja a puskalõszert is, illetve hasaló helyzetben egy kihajtható bipod segítségév 45 fokos szöbben letámasztható lenne, állványként szolgálna a katona fegyverének, illetve így a szembõl érkezõ kézifegyvertüzet is hárítani tudná. sztem ideális méretei 60*40 cm. mikor nem akarná használni a katona, simán csak a hátára venné mint egy hátizsákot (lenne rajta két gumiszíj alapban)így hátulról védve lenne(elõvétel nélkül is hasznos lehet)illetve a mozgást a lehetõ legkevésbé akadályozná ezzel a megoldással, nem kellene a bal karban folyamatosan cipelni meg lóbászni, és az a pár kiló plusszsúly sem lenne jelentõs a háton így, figyelembe véve hogy adott szituációban milyen jól jöhet.

pl épületharcoknál az amiknak igen nagyok voltak a veszteségeik a benyomulás és kiszolgáltatottság miatt, ezért bombázzás vagy lövetik szét tankkal a feltételezett tûzfészkeket mostmár, nem kímélve a civileket. viszont ha csak minden 5.,10. katonánál lett volna ilyen, jelentõsen lehetett volna csökkenteni a meglepetésszerû lelövéseket is. a nyílt terepen való harcot meg nem kell taglalni, a sisak nem véd kellõen, de fekvésnél a karok és a vállak teljesen védtelenek enélkül

Már egy sima, másfél-két kilós sisak is elég problémás viselet, ha folyamatosan rohannod kell fedezékrõl fedezékre, közben lehasalsz, felugrasz, falra mászol, stb. Hidd el, nagyon rövid idõ alatt a pokolba kívánnál egy négy kilós sisakot...

Amit mondasz, illetve Bucser említett, azt én nehézgyalogságnak nevezném. Egy ilyen, a teljes testet befedõ, karabélylövedéktõl védõ páncélzat legalább 25-50kg lenne, ahhoz, hogy ilyen súly mellett még rendesen tudj mozogni, már bizony exoszkeletonra lenne szükség, vagyis a páncélzatnak egyben meg kell tartania a saját tömegét, és jobb esetben elektromos, pneumatikus v. hidraulikus módon kell a mozgást segítenie (negatív visszacsatolás - vagyis az öltözékben lévõ érzékelõk veszik a test, a végtagok mozgását, és ez alapján mozgatják az exoszkeleton motorjait, felerõsítve a használó erejét). Maga az elv jelenleg kutatás alatt van. Nem egyszerû egy olyan öltözéket csinálni, amely a mozgást nem akadályozza különösebben. Az DARPA jóideje foglalkozik a dologgal, az õ exoszkeletonjuk egyelõre azt a célt szolgálja, hogy a katona több terhet cipelhessen, errõl az SG.hu is írt korábban.
Japánban folynak még e téren kutatások, ott "erõnövelõnek" nevezik a dolgot, és az ápolók dolgát akarják megkönnyíteni vele, de nyilvánvalóan elõkerülne katonai célú használata is, ha megfelelõ eredményeket érnek el vele.
Én személy szerint igen jó ötletnek tartom, de még ki kell forrnia a rendszernek, és minden elõnye ellenére (pl. beépített optika, tûzvezetõ rendszer, az egész testet befedõ öltözet megfelelõ festéssel infravörös érzékelõ számára szinte láthatattlan, stb.) is csak speciális feladatkörben terjedhet el, mert egy-egy ilyen nehézgyalogos páncél akár millió dolláros költséget is jelenthet katonánként...


A DARPA-Berkeley tehercipelõ exoszekeleton-prototípusa


A japán "erõnövelõ" exoszekelton


Elementál páncél a Mechwarrior játékból


Terminátor páncél a Warhammer 40k játékból

Hivatalos, megbízható információról én sem tudok, az, hogy nem semmisült meg egy sem, viszont biztos hazugság.
Magában a 2003-as megszállásban 14 jármû rongálódott, és három semmisült meg Egy Najaf-nál, ahol feltehetõen egy Bradley "seggbe" lõtte, mivel a kiégett roncs vizsgálatakor 25mm-es DU lövedék maradványokat találtak a motortérben, egy teljesen kiégett Karbalánál a motortérbe csapódó RPG-7-estõl, egy pedig Bagdadnál égett ki, miután géppuskatûztõl tûzbe borult az APU egysége. Legalább kettõt alaposan szétcintáltak baráti egységek, az egyiket egy A-10A, a másikat pontosan nem tudom mi, ezek mûszaki hibás jármûvek voltak, és azért lõtték szét õket, hogy ne kerüljenek ellenséges kézbe, miután az elõrenyomulás közben lerobbantak, de nem volt idejük megvárni a mûszaki egységeket, és nem tudtak otthagyni senkit az õrzésükre.
A háború után 80 megrongált jármûrõl beszéltek 2005 márciusában, melyeket RPG-találat vagy IED robbanás tett tönkre. Arról viszont egy szó sem esett, hogy ezekbõl mennyinél lett leselejtezve a hk. Azért árulkodó, hogy 5 ember vesztette az életét jármûben, és további 10 pedig úgy, hogy nyitott búvónyílásban érte lövés, vagy robbanás.

Legalább egy jármû megrongálódott 2003-ban, miután aknára futott, ketten meghaltak a személyzetbõl.
2004 novemberében egy 155mm-es (?) gránátból, és egyébb robbanószerekbõl eszkábált aknára futott egy M1A2, itt a sofõr vesztette életét. A jármû teljesen megsemmisült a hírek szerint.
Egy másikat, miután mûszaki hibája lett, a saját egységek lõttek szét Al-Szadr mellett, miután nem tudták rövid idõ alatt elvontatni a helyszínrõl.
A Faludzsai 2004-es harcokban a hírek szerint 2-3 Abrams rongálódott meg, de nincs arról semmi információ, hogy milyen mértékben.

Nagyságrendileg az én becslésem szerint a 2003-as háború kezdetétõl számolva olyan 5-8 teljesen megsemmisült Abrams lehet, és olyan 100 körüli a megrongált jármûvek száma.

Azt erõsen kétlem, hogy az ilyen állapotú jármûveket újraépítenék:

Ja meg actuatorokkal mozogna mi?😄 Kéne akkor már egy Battletechbõl átvett Elemental páncélt csinálni😄 (Cifu tudja mirõl beszélek)

Én cipelném, inkább a nyakam fájjon mint hogy szerezzek egy extra lyukat a fejemre 😊
Van (vagy lehetne-e csinálni) ma olyan teljes testpáncél ami véd(hetne) gépkarabélyig minden ellen? <#fejvakaras><#help>

Cifu: tudsz valamit az Abramsok veszteségérõl? Én úgy tudom, hogy hivatalosan egy sem semmisült meg és kb. 1 tucat körüli azok száma, amit vissza kellett küldeni amerikába javitásra

Van már újabb verzió is, izraeli mintájú, ágyúcsõ tetejére szerelt M2 géppuskával és 66mm-es gránátvetõkkel:




A General Dynamics valóban igyekszik vele, de amíg az US ARMY és MARINES nem kér belõle, addig nem lesz semmi. Én pedig legalábbis eddig nem tudok olyanról, hogy bármelyik fegyvernem is rendelt volna a TUSK csomagból... (ha valaki olvasott ilyet, kérem korrigáljon)

Még jelenleg sincs olyan sisak, amely kibirna egy puskalõszert 200 méterrõl. Esetleg egy karabélylõszert, szerencsés esetben... (a jelenlegi amerikai "csúcs" katonai/rendõri sisakok NIJ level IIIA. szintûek, vagyis egy .44 Magnum pisztolylövedéket képesek megállítani)

Ha csinálnának, akkor is cirka 4kg körül lehet minimum. Ki az, aki ennyi súlyt szivesen cipelne a fején?

Azért úgy nézem ez az Abrams téma a gyártót(?) sem hagyta hidegen. Kifejlesztette a TUSK (Tank Urban Survival Kit) készletet, amit elvileg tábori körülmények között is fel lehet szerelni. A készlet tartalma:

-ERA páncélzat a kötényre
-rácspáncélzat hátulra
-távirányitható fegyverállvány a parancsnoki toronyra
-pajzs és hõkamera a töltõ géppuskájára
-telefon amin keresztül a támogató gyalogság tud kommunikálni a hk. legénységével

Kép itt

Azt nem tudom, hogy ténylegesen eljutott-e Irakba, elvileg azt írták márciusban, hogy az év vége felé kezdik eljuttatni a csapatokhoz

mondjuk ez igaz, de azért az mégsem shrapnelszilánk

Ha megnézed egy tüzérségi lövedék becsapódását, akkor a robbanás hatására szétrepülõ törmelék jó része elég nagy szögben távozik a kráterbõl ahhoz, hogy kicsit arréb felülrõl érkezzen a szerencsétlen katonák nyakába.

de a fejedet le tudod hajtani igaz??? meg ballisztikáról is hallottunk már😊

sík terepen hogyan tud egy repesz felülrõl érkezni? az ágyú vagy aknarobbganáskor oldalirányban és felfelé repülnek a repeszek, vagy rosszul gondolom? egyébként mennyivel lett volna nehezebb vagy ormótlanabb egy 2.vh-s sisak ha a homlokrészen annyira megerõsítik hogy mondjuk 100-200 méterrõl már kibírjon egy puskalõszert is? azért az nagyban javította volna a túlélési esélyeket

igen, ezt írtam én is. csak az fejletlenebb haderõkkel szemben vívott harcok esetén van jelentõsége a páncélosoknak, pontosan az emberveszteségek csökkentése érdekében. egy hasonlóan jól fegyverzett haderõnek nem igazán szükséges páncélosok terén lépést tartani ellenfelével ha a légierõben kiegyenlített, illetve a gépesített gyalogság kellõen el van látva páncéltörõ fegyverekkel. "sajnos" a rakéták mára szinte mindenhatóak lettek, legfeljett egy tankra kilõnek egymásután vagy 5-10 rakátát, még az is sokkal olcsóbb mint maga a tank. ja és ha egész páncélosseregek támadnak egy területet? hát ahol ilyen mennyiségû páncélost bevetnek, mivel kiegyenlített haderõkrõl beszélünk akkor ott több ezres, akár tízezres gyalogság van mellette legalább. és akkor a páncélelhárító fegyverek is igen nagy számban vannak jelen

nm

Seaweed: koszi, pont ilyenre gondoltam

Izrael egy speciális helyzet mert õk háborúznak is meg nem is, a jármûparkjuk nem a hagyományos értelemben vett háborúhoz készült 😊

Azonos technikai szinten lévõ fejlett államok harcában a tank szerintem veszít a gyalogság ellen városban (fejlett országoknál a városok lennének az egyik fõ csatatér) A tényleg naprakész tankok a hatákonyságukhoz képest egy vagyonba kerülnek, ugyan azt a pénzt hatékonyabban is el lehet költeni.

Szomália tényleg rossz példa mert "csak" milicisták voltak, akkor inkább így: az amcsik (vagy bármely más fejlett nép) elõkészíti a támadást, a technikájának hála sokkal inkább képben van a történésekben, kinyírja az ellen kommunikációját stb mire a gyalogság odaér már egy szervezetlen és zuhant morálú ellenséggel kell megküzdenie.

"A disorderly mob is no more an army than a heap of building materials is a house"
alap igazság rome totalwar töltõképernyõjérõl 😊 nagyon sok oylan dolgot irnak ott ami tényleg igaz 😊

Nem is annyira a kényelemmel van a probléma, hanem azzal, hogy mennyire tartja a fejen a sisakot. Ajánlom figyelmedbe ezt az oldalt. (mondjuk most éppen nem elérhetõ, mert ugye geocities, itt van a Google cache...) Elég komolyan körberágják a témát.

Amúgy szvsz a PASGT alap kétpontos szíjja nem túl kényelmes, éppen azért, mert a sisak rögzítése nem éppen stabil, de ez csak az én szerény véleményem.

Hát dunno, azért ha valakinek, akkor az izraelieknek lehet e téren egy kis tapasztalatuk, és õk minden létezõ nehéz jármûvet használatba vesznek, ha harckocsinak már kevésbé jó, mert kiöregedett, akkor vagy raknak rá extra páncélzatot, és APC-t csinálnak belõle, vagy önjáró rakétaindítóvá alakítják, stb.

A Faludzsai harcokban is eléggé ott voltak az élen, mint említettem volt.

Hogy a védelmük nem tud lépést tartani a támadó fegyverekkel? Már hogy a fenébe ne tudna? Megjelent a HEAT lõszer a második világháborúban: megjelent a kötényezés és a rácspáncélzat. Megjelentek a pct. rakéták: megjelent a reaktív páncélzat, megjelent az aktív védelem. Az egy dolog, hogy a legtöbb helyen anyagi okokból nem tartják a lépést, de a technikai oldal terén egy szó nem érheti jelenleg még a harckocsikat (csak gondolj bele, hogy a Leo2 legújabb fejlesztései is elsõ sorban az aknatámadások elleni védelmet szolgálják - a Leo2A6 ilyen téren jobban bírná az IED-ket, mint az M1A2).

Városi harcban az USA kiképzési rendszere hatalmas elõny talán Szomáliában(?) 50:1 arányban volt az amcsi gyalogság hatékonyabb, az átlag katona tényleg nem sokban különbözik az ellentõl de az amcsik az elitet küldik elõre mindig.

Szomáliában kiképzetlen (csúnya szó, de talán mégis ez a helyes) csõcselék ellen harcoltak. Ezzel az erõvel lehetne sorolni az egyébb afrikai eseményeket (pl. a Francia idegenlégió, stb.).

Nekem tok kenyelmes a PASGT szija. A magyar rohamsisake, az borzaszto volt.
A hallast viszot tenyleg nagyon rontja. Arrol nem is beszelve, hogyha berepul ala a szunyog, az baromi kellemetlen 😊

A harckocsikat mát elég régóta temetik, de ennek ellenére köszönik jól megvannak 😊 A mostanában jellemzõ alacsony intenzítású háborukban valóban nem õk a leghatékonyabbak, de mondjuk egy esetleges India vs. Pakisztán vagy Kína viszonylatban bizony ott lennének az elsõ sorban...

Fene tudja, tankot bevetni gyalogság ellen fõleg városban elég kétesélyes, relatív olcsó és egyszerûen kezelhetõ gyalogsági fegyverekkel is ki lehet lõni õket, a tankok védelme nem tud lépést tartani az ellenük bevetett fegyverekkel, meg volt a maguk szerepe a hadtörténelemben és lassan eltûnnek mint a harciszekér vagy az ostromtorony.
Én a jövõt távirányított vagy teljesen önálló kisebb gépekben tudom csak elképzelni, minek katonákat küldeni a háborúba a gépet futószalagon lehet gyártani és a képzési ideje is csak pár másodperc amíg feltöltik rá a szoftvert és békeidõben szinte semmibe se kerül a tartásuk (és unalmukban nem kezdenek el olyasmin gondolkodni hogy õk mennyivel jobban irányítanák az országot 😊
Városi harcban az USA kiképzési rendszere hatalmas elõny talán Szomáliában(?) 50:1 arányban volt az amcsi gyalogság hatékonyabb, az átlag katona tényleg nem sokban különbözik az ellentõl de az amcsik az elitet küldik elõre mindig.

Fejlett országok háborújában sztem is a légierõn (sõt szinte csak a légierõn) múlna a gyõzelem, kiegyenlített légierõknél is hamar gyõzne az egyik fél hiszen manapság ha egy repülõ találatot kap akkor nem igazán fog sérülten hazarepülni, aki elõbb kiüti a másik infrastruktúráját az szerzi meg a légifölényt és nyeri meg a háborút, ha nincs repcsigyár (még ha lenne is pilóták viszont nem lennének, a "pilótagyár" ma már elképzelhetetlen úgy mint a WW2-ben) és a hadsereg légierõ nélkül marad akkor nekik annyi, a civilek meg víz-gáz-villany nélkül pillanat alatt "megszavaznák" a megadást, a ma nyugati embere már túl sokra becsüli a saját életét ahhoz hogy tömegesen be lehessen sorozni õket szvsz.
De ez az egész csak képzelgés hiszen fejlett államok nem valószínû hogy háborúznának egymással, ha mégis lenne egy ilyen hightech háború háát... arra mindenki ráfaragna mert elég csak egy lökött tábornok aki elõkapja a nemlétezõ(lol) ABC fegyvereket stb

Busman-kergetésre a mostani tankok is kivállóak, minek fejleszteni 😊

http://www.patricksaviation.com/videos.php

Nem tudtok valahol jo minosegu F-18-as videokat?

éles helyzetben az Abramsok kigombolkozva grasszálnak tetõlövésszel

A probléma nem az, hogy kigombolkozva graszálnak, hanem az, hogy adott esetben a tetõn lévõ M2 vagy Mk19 sokkal hatásosabb volna a közelben fentünt gyalogság ellen. Egy pajzs pedig elég komoly védelmet képes nyújtani azért, bár kétségkívûl a legjobb megoldás a távirányított állvány, amit ugye begombolkozva is tudnának használni...

egyáltalán éles helyzetben bevetik õket nekem úgy tûnik hogy a tankok a sokadik hullám

Pl. a Faludzsai harcokban a gyalogság mellett az elsõ hullám volt. Alapvetõen ugyan csak az épületekben rejtõzõ ellenséges erõk kifüstölése volt a céljuk.

az amcsik a jobb technikájuk, szervezettségük, kiképzésük stb miatt minden szinten fölényben vannak mint hadsereg

Technika? Igen, van fejlett technikájuk, de talán a GPS és a mûholdas, digitális kommunikáción kívûl nincs olyan technológiai fölényük, amelyre azt lehetne mondani, hogy igen, erre más nem képes. Sõt! Ugye például a modern harckocsik többségén már van lézerbesugárzás jelzõ, távirányított külsõ géppuska, stb.
Szervezettség? Hát tudja fene, a háborúk mindig kaotikus dolgok, és minden alkalommal kiderül, hogy minden (v. legalábbis a legtöbb esetben minden) félnek akadnak hiánnyosságai a szervezettségben. Az iraki háborúban lásd az utánpótlás akadozása. Érdekes amúgy, hogy egy elemzés szerint ha az Abrams hk.-ban diesel-erõforrás lett volna, akkor lehet, hogy nem lett volna üzemanyag-hiány a támadóékeknél. Ugyanis az utánpótlás több, mint felét az üzemanyag tette ki...
Kiképzés? A különleges egységeknél kétségkívûl (pl. Rangers, 101-es légideszant, 82-es légideszant, stb.), de a "sima" egységek szvsz aligha tünnek ki bármilyen téren a többi nagyobb ország átlagos egységeihez képest.

Amiben az USA gyakorlatilag jelenleg verhetettlen szerintem, az a technika mennyisége (magyarul a puszta számok), és az, hogy megengedheti magának, hogy 100.000-150.000 katonát a világ másik felén állomásoztasson, biztosítson számukra alapvetõen minden szükséget. Ebben tényleg nincs párja.

A modern rohamsisak az I. VH-ban tünt fel, ahol az állandó gránát/akna/stb veszély miatt nagyon sok fejsérülés származott repeszektõl. Ha megnézed akkor az angol ill. a korai amerikai "levesestál" sisak pl kimondottan a felülrõl érkezõ repeszek elleni védelem miatt lett olyan amilyen. A sisak amúgy elérte a célját, jelentõsen csökkentek a fejsérülések.

A 2. VH-ban is alapvetõen a fenti szerepe volt a sisaknak, mivel ha olyan vastagra csinálják, hogy megállítsa a puskalövedéket, akkor túl nehéz lett volna. Egy pisztolylövedék 4-500 J torkolati energiával rendelkezik, a korabeli puskalõszerek pedig 3-4000 J-lal, elég nagy különbség. Szóval a sisak továbbra is csak a repeszeket és a kis energiájú lövedékeket fogja fel, de azért ez sem rossz egy olyan csatatéren, ahol mindenféle tüzérségi lövedékek, aknagránátok, kézigránátok és ki tudja még hányféle robbanóeszköz darabkái röpködnek. Az hogy néha megfog egy-egy pisztolylõszert, az inább csak bónusz 😊 Sõt, gondolom ha különösen szerencsés volt valaki, akkor egy kellõen lapos szögben becsapódó puskalövedék ellen is védhet, bár gonodlom ez nem volt túl gyakori esemény

Nemrég olvastam a Monte Casino-i csatáról, egy lengyel író tollából.Egy a csatában részt vett britt katonaorvos pár gondolata.
A fene érti ezeket a Lengyeleket, hisz tudják hogy egy borsónyi repeszdarab is súlyos fejsérülést okozhat mégsem hajlandók használni a sisakokat. Életemben nem kezeltem még ennyi fejsérülést. A Monte Casinoi ütközetet pedig nem sorolnám a városi csaták közé...
Szóval volt jelentõsége a sisaknak, fõleg aknavetõ tûzben.

sztem azért nem költenek már csak minimális szinten a jelenleg hadrendben lévõ harceszközökre, mert nemsokára lecserélik õket újakra. ha nem is egyszerre és mindent, de folyamatosan, amik már sok szempontból jobbak lesznek elõdeiknél. bár még a harctéren lévõket toldozgatják foltozgatják (pl: hummer páncélozása) valójában a páncéltörõ fegyverek és a védelem tekintetében eldõlni látszik az utóbbi gyõzelme. ha rendelkezésre áll x összeg, akkor inkább a felderítõ, információszerzõ, preciziós távirányítású, nagyobb hatótávolsábú rombolóerejû pontosabb fegyverek kifejlesztésére és gyártására fognak figyelmet fordítani mintsem a védelemre, kivéve ha vmi olyan új és igen hatásos technológiát találnak ki, ami versenyre kelhet a fegyverek átütõerejével vagy még találat elõtt meg tudja semmisíteni azokat.

ami engen illet azon a véleményen vagyok, hogy az erõsen páncélozott, egyéb védelmi berendezésekkel is ellátott tankok még jó sokáig fognak hadrendben állni, mivel a jelenlegi háborúk egy technikailag, szervezettségben stb. sokkal gyengébb haderõk ellen vívják a fejlett országok haderõi, viszont a közvélemény miatt a saját veszteségeket minimalizálni kell, így van létjogosultsága az erõsen páncélozott jármûveknek különbözõ kategóriákban.

két technikailag a legmodernebb színvonalat képviselõ ország háborúja esetén a páncélosok valymi kevés szerephez jutnának normál körülmények között, mert a légierõ dönt, vagyis ha vmelyikük képes lesöpörni a másikat a légtérrõl akkor gyakorlatilag minden mást is meg tud semmisíteni a földön, illetve ha a légierõ kiegyenlített, akkor ha vkinek sokkal kevesebb a páncélosa, legfeljebb minden tizedik ember kap egy irányított páncéltörõ rakétát

nagyon leegyszerûsítve kb. ez lesz a harcok menete, azonos technikai színvonal mellett anyagcsatává fajulhat a dolog, illetve egy nagy háborúban nem igazán érdekes akár több tízezer fõs veszteség sem, hiszen ha egy nemzet létérõl, életbenmaradásáról van szó, akkor nem igazi politikai tényezõ az emberveszteség, csak a gyõzelem a cél. ilyenkor nem érdemes nagy költséggel erõsen páncélozott jármûveket gyártani, inkább több olcsó eszközt ami nagy tûzerejû fegyverrel van ellátva

mivel az esetek döntõ többségében puskalõszert használtak a háborúban, ezért érdekes pont a kérdésem. tehát a sisak a negatívumai mellett még véd az ágyútûz okozta föld és törmelékesõtõl, egy esetleges légnyomás általi ledöntés/elrepítés esetén védi a fejet az éles tárgyak és a tompa ütésektõl.

ellneben ha jól tudom akkoriban csak az amiknak volt nagy számban pisztolylõszert tüzelõ automatájuk, a tommy gun, és maroklõfegyverrel igen kevesen harcoltak, inkább csak szükség esetén került elõ. a repeszek ellen még inkább nem védett mint a puskalövedékek ellen, akkor tulajdonképpen miért is volt kötelezõ annyira a katonák számára a viselete? inkább pszichológiai okokból?

lehet jobban játrak volna ha nincs is sisak vagy csak városi harcban, ahol nagy az esélye egy fejet ért kemény ütésnek ami nem lõszertõl vagy repesztõl származik, hiszen igen jelentõs befolyásoló tényezõ lehet a hallás csökkenése, illetve hogy kényelmetlen, igazítgatni kell stb. így rontja a reakcióidõt, a célzõképességet stb. vagy tévedek?

Lehet hogy hülyeséget mondok mert annyira nem követem a dolgokat hogy naprakész legyek de az USA minimális számú tankot vesztett a közel-keleten és arra sem mernék mérget venni hogy éles helyzetben az Abramsok kigombolkozva grasszálnak tetõlövésszel, már ha egyáltalán éles helyzetben bevetik õket nekem úgy tûnik hogy a tankok a sokadik hullám és az amcsi hadviselés alapvetõen nem rájuk épül szal közel sincsenek akkora veszélyben, az amcsik a jobb technikájuk, szervezettségük, kiképzésük stb miatt minden szinten fölényben vannak mint hadsereg, szinte mindig biztosra mennek egyszerûen nincs szükségük az Abramsok fejlesztésére, az egyszeri TVnézõ (a média hatása a tömegekre talán amerikában a legfontosabb a demokráciák közül) egy esztétikus letisztult tankot lát a tetején a mosolygó hõssel ami vhogy emberivé teszi a képet és önbizalmat/önbecsülést sugároz és a nézõ úgy érzi hogy nem is háborút lát hanem "rendcsinálást" ami mindenkinek jó.
Persze az is könnyen lehet hogy tévedek és teljesen más oka van az egésznek de amit írtam sztem ésszerû.

Jah, ahogy a külsõ géppuskák sem kapnak pajzsot. Hát õk tudják mi a fontosabb, a katonák élete, vagy az, hogy jól mutasson...

A sisak átok és áldás. Átok, mert nem túl kényelmes a fejeden másfél-két kilót cipelni, különösen, ha rossz a rögzítése (az amerikai PASGT sisak hagyományos kétponton rögzített állszíját például nagyon szídják), vagy ha zavarja a hallást.

A sisak elsõsorban a repeszektõl és a pisztolylövedékektõl véd: az USA elsõ világháborúban rendszeresítetett M1917 sisakja csak egy 600 fps (182.88 m/s) sebességgel haladó, 230 graines (~14.9 grammos) .45ACP lövedéket volt képes megállítani, az 1941-ben rendszeresített M1 sisak esetén ugyanennek a lövedéknek a sebessége 800 fps (243.84 m/s) lehetett maximum. Vagyis a pisztolylövedékeket jól képes volt megállítani, ha pisztolyból lõtték ki. De ha egy hosszabb csõbõl (mindjuk egy M1A1 Thompson géppisztolyból), akkor már legalább 100-150 méterre kellett lenni, hogy esélye legyen a sisakot viselõ ürgének (a Tommygun esetén a lövedék torkolati sebessége ~1000 fps volt).

Ez igaz a legtöbb fél sisakjára. A németek M1935/M1940/M1942-es sisakjai sem álltak ellen a puskalövedékeknek (sõt! a német sisakokon lévõ jelvények több esetben is "célkeresztek" voltak a mesterlövészek számára...).

még nem kérdeztem rá, pedig nagyon fúrja az oldalamat, hogy a 2.vh-ban használt sisakok valyom mennyire voltak golyóállóak. valójában korábban már sok szó esett az emberi test védelmérõl és a különféle páncélzatokról és a modern sisakok védelmi képességeirõl, de a régiekrõl nem, vagy nem emléxem rá.

szóval azon kívül hogy a fej a test egyik legsérülékenyebb pontja és mindenképpen érdemes védeni a különbözõ erõhatásoktól, valyon mennyire voltak a 2.vh különbözõ hadbanálló feleinek a sisakjai ellenállóak a lövedékekkel és repeszekkel szemben? mert mondjuk ha törmelékdarabok peregnek vkire egy robbanás nyomán akkor jól jön, de valyon milyen messzirõl pattant le róluk egy puskagolyó?

Az Abrams az amerikai hadsereg egyfajta jelképe, nem fognak rá rácsokat vagy bármi mást rakni ami elrontja az "Újra mi gyõztünk!" megszokott látványát a TV-ben a lényeg az állandóság, amerikának nincs ellenfele a harcmezõn mert õ a legjobb, bármilyen változtatás a tankon azt sugalná a népnek hogy vmi gáz van és mégse mennek simán a dolgok "odaát".
A háborúkat amúgy is az egész hadsereg vívja és a totális légifölény stb. bõven kompenzálja az Abrams "elavultságát", sztem politikai döntés hogy ne nyúljanak hozzá, nem fogják módosítani hanem majd teljesen lecserélik.

Az a baj hogy meg mindig 1vs1-ben gondolkodsz mintha robotok lennenek ugyanazzal a harci programmal....

Rendszerek, doktrinak, es nem utolso sorban EMBER harcolnak, iranyitanak....ebbol objektiven levonni balgasag lenne! Szvsz NEM is lehet!

Igen valahogy így áll a helyzet szerintem is. A pénz az nagyon nagy úr, és ameddig nincs jelentõs veszély addig nem is nagyon kell nagyobb fjlesztésre számolni. Addigis az Abrams marad a világ leglegbiztonságosabb harckocsija.

Hát én se tudok többet sajna errõl az estrõl. Csak a militaryphotos.net-et szoktam néha átböngészni, nameghát az sg hatitechnika topic-ját, de azt renszeresen (ajánlom nektek is). Hát ezaz itt a rengeteg technikai paraméter, ami ugye megmagyarázná az ilyen eseteket, de csak bonyolítja. Véleményem szerint azért az Amik az Abrams-on csináltak egy két lövés tesztet odahaza, és õk már nagyjából behatárolták, hogy mi okozta a lyukat.

(Az igazán érdekes az lenne, ha Szaudarábia bocsátkozna harcba a nyugati civilizációval, mert náluk rengeteg ny-i tech fel van halmozva, pl a témánál maradva Abrams, Leclerc. Akkor lelehetne mérni a MBT-k képességét.)

Ez nyilvánvalóan igaz, de egyrészt Irán zárt társadalom (vallási és etnika alapon is elkülönül), ahonnan még így sem könnyen jutnak ki a hírek, másrészt más dolog tudni valamirõl és más tenni ellene. Irán már eddíg is tömegesen képezte ki és küldte át a határon az "igaz hit" harcosait, mi van, ha most búcsúajándékként kapnak egy spéci Konkurs-t is? Még ha értesül is róla az amerikai vagy izraeli titkosszolgálat, mégis mit tehetnek? Kiküldik a csapatokhoz a spéci rakétaelháritó-csomagot, szereljék fel minden Abramsra? Addíg viszont minden csapatmozgást le kell állítani, aztán emiatt jön a kongresszusi vizsgálat, hogy miért nem csinálták meg elõre...

A személyes véleményem az, hogy még legfeljebb elméleti szinten foglalkoznak a dologgal, részben anyagi okokból, részben a presztizs miatt ("az Abrams a legjobb"). Lenne nagy kapkodás, ha egy M1 tetõpáncélját lyukasztaná ki egy ellenséges páncéltörõ...

Amint említettem olyan helyre nem igazán mennek, ahol repülõeszközök gépágyúval, kazettás bombák vannak.

Hát végülis jó dolog arra készülni, hogy nem harcolunk velünk egy technikai szinten álló ellenséggel, de szerintem hosszú távon nem éppen szerencsés. 😄

A kilyukasztott Abramst is egy valami hasonló fekete piaci "vásárfiától" kellett nyugdíjazni.

Van bármi információd errõl? Mert én kb. 4-5 angol nyelvû fórumot olvasgatok (strategypages, militaryphotos, defencetalk, stb.), plusz a nagyobb haditechnikával foglalkozó oldalakat (defence-update, defensetech, globalsecurity, stb.), és elég érdekes volt az egész fogadtatása. Az elején mindenféle extrém ötlet merült fel (banyek, állítólag ez a világ legjobban védett harckocsija, csaknem 70 tonna, és jóó vastag a bõre, akkor most miért lyukadt ki?!?), kezdve a modern Kornet irányított pct. rakétát emlegettek, utána RPG-7-est PG-7VL (tandem-fejes) rakétával vagy RPG-22-es, mostanra a legtöbben azonban beletörõdtek, hogy a legvalószinûbb a hagyományos PG-7V rakéta. Az ok egyszerû: nem találtak egész eddig a szövetséges katonák. Ha Kornet volt, hol van az inditótubus? Ha egy volt, miért nem volt több? Miért nem találtak a több ezer fegyverlerakatban mást mint RPG-7V rakétákat (~260mm RHA) és ritkán SzPG-9 HSN lövegeket (~400mm RHA). Namost a neten fellelhetõ adatok alapján elvileg egyiknek sem szabadna átütnie egy Abramst oldalról. Ez a valami mégis átütötte. (itt egy cikk az ArmyTimes.com-ról, mutatva milyen tanácstalanok voltak a KATONÁK az esettel kapcsolatban)

A Kornet rakéta kapcsán hivta fel egy srác az egyik fórumban egy érdekes problémára a figyelmet: még az M1A2SEP sem rendelkezik lézer-besugárzásjelzõvel. A Kornet verzió például könnyen kizárható lett volna alapból - ha van a tankon ilyesmi...

Gondolom a kisvideokat láttad az Arena rendszerrõl, amikor 9M111M-mel valamint 9M114-gyel demonstrálják a képességeit. Hát számomra nem túl meggyõzõ.

Az ARENA rendszer ad neked 60-80% esélyt, hogy túlélj egy lasabb ágyúlövedék (pl. HEAT-MP) vagy rakéta találatát - azzal, hogy a lövedék nem ér el hozzád. Még mindig sokkal jobb, mint a semmi. És mint említettem, jópár hasonló rendszer készülget a boszorkánykonyhákban. Azért a 60-80% még mindig sokkal több, mint a semmi...

(amúgy meg az egyik kedvenc mondásom: ha hülye ötletnek hangzik, de mûködik, akkor nem hülye ötlet)

Irán a nyugati titkosszolgálatoknak kiemelt fontosságú terület. A nyugatiakoz értem a mosad-ot is. Szerintem elég alaposan imerik a katonai poteciájukat.

"A titkosszolágálat valószínû, hogy azért figyeli, hogy ki vagy kik milyen fegyvereket vásárolgatnak a fekete piacon, és utána döntenek a "rebbellisek" ellen bevetendõ fegyverekrõl, eszközökrõl."
No igen, de ott van pl. Irán, amely manapság nagyon igyekszik csúcstechnológiát alkalmazni. Honnan tudhatnák, mikor küldenek át a határon egy rakomány felturbózott AT-5 -t, úgymond tesztelésre. Nagy felelõtlenségre vallana ezt figyelmen kívül hagyni - bár amikor a politika és pénzügy beleszól az eseményekbe...

-Hát ez az, hogy ezek a pct. rakéták közül jópár a fegyverpiacon figyel már hosszú ideje, pl. a svédek Bill-je, de nem is csak ezek jelentenek veszélyt, hanem az aknagránátok, kazettás bombák, de hogy a legegyszerûbbet vegyük - a vadászgépek gépágyúi... -

Amint említettem olyan helyre nem igazán mennek, ahol repülõeszközök gépágyúval, kazettás bombák vannak. A titkosszolágálat valószínû, hogy azért figyeli, hogy ki vagy kik milyen fegyvereket vásárolgatnak a fekete piacon, és utána döntenek a "rebbellisek" ellen bevetendõ fegyverekrõl, eszközökrõl. A kilyukasztott Abramst is egy valami hasonló fekete piaci "vásárfiától" kellett nyugdíjazni.

Az Abrams esetén nemtudom, hogy miért titkolóznak.

Gondolom a kisvideokat láttad az Arena rendszerrõl, amikor 9M111M-mel valamint 9M114-gyel demonstrálják a képességeit. Hát számomra nem túl meggyõzõ.

Jol tudod! <#wink>

Pardon de nekünk MiG-29B "Fulcrum-A" gépeink vannak tudomásom szerint:

Típusjelölés (MiG-iroda kód) "NATO-kód"

MiG 29 (9.11) "RAM-L": Az elsõ prototípus változat, mely 1977-ben felszált.
MiG-29 (9.12) "Fulcrum-A": Az elsõ szériaváltozat. (a lenti alapján inkább másfeledik 😊)
MiG-29 (9.12A) "Fulcrum-A": Elsõ, butított exportváltozat, a MiG-23ML avionikájával.
MiG-29B (9.12😎 "Fulcrum-A": Exportváltozat a Varsói szerzõdés országaiba.
MiG-29UB "Fulcrum-B" (9.51): Kétüléses, radar nélküli változat.
MiG-29G (9.12A): G = Germany, német feljavításon átesett 9.12A, amely NATO standard rádiókat és IFF rendszert kapott.
MiG-29GT: A fenti, csak a kétüléses MiG-29UB alapon.
MiG-29C (9.13) "Fulcrum-C": Púposhátú változat plussz törzstankokkal és fejlesztett avionikával (1984)
MiG-29M "Fulcrum-E" (9.12): Jelentõsen átdolgozott változat, fejlesztett avionika, monochrome lapos kijelzõk, litium-aluminium ötvözet sárkányszerkezet stb. (1986)
MiG-29ME (9.15E / “MiG-33”😉: A MiG-29M exportváltozata, az 1990-es évek elején a Szuhoj-hoz hasonló számmisztika szerint átkeresztelték MiG-33-ra.
MiG-29E (9.21): Digitális kijelzõkkel felszerelt prototípus (1986).
MiG-29MR: A MiG-29M alapjára építkezõ taktikai felderítõváltozat (csak terv szintig jutott).
MiG-29UBM (9.61): A MiG-29M kétüléses kiképzõváltozata (csak terv szintig jutott).
MiG-29K (MiG-29KWP): Elsõ haditengerészeti, hordozóra szánt változat prototípusa a tapasztalatszerzésre, csökkentett tömeg (1982).
MiG-29K (9.31) "Fulcrum-D" (9.31): Nagyobb szárnyakkal szerelt tengerészeti változat a MiG-29M alapján, alulmaradt a Szu-27K-val szemben.
MiG-29KU (9.62): Radar nélküli kétüléses kiképzõváltozata a MiG-29K-nak.
MiG-29K (9.41): Továbbfejlesztett MiG-29K változat, digitális fly-by-wire irányítási rendszer.
MiG-29KUB (9.47): A fenti kétüléses kiképzõváltozata, radarral ellátva.
MiG-29Sz "Fulcrum-C" (9.12Sz / 9.13Sz): A Tolkacsev-féle árulás után átalakított MiG-29A/C, új radarral (1990), pénzhiány miatt csak kb. egy századnyi került átadásra.
MiG-29SzD "Fulcrum-A" (9.12SD): A MiG-29Sz exportváltozata (1995).
MiG-29N: Malajziai exportváltozata a MiG-29SzD-nek, nyugati standard légi utántöltõ csonkkal felszerelték.
MiG-29NUB: A fenti kétüléses változata, radarral.
MiG-29SzE "Fulcrum-C" (9.13SzE): A MiG-29Sz exportváltozata nagyobb belsõ üzemanyagkapacitással.
MiG-29SzM (9.13SzM): MiG-29Sz, amelynek a földi támadóképességét kibõvítették (irányított fegyverek hordozására és indítása - 1995).
MiG-29SzMT (9.17): MiG-29M változat nagyobb púppal, hogy megnöveljék a belsõ üzemanyagmennyiséget (1997).
MiG-29SzMT(-2) (9.17-2): MiG-29SzMT továbbfejlesztés RD-43 hajtómûvekkel, Zsuk-FM radarral, fejlesztett digitális rendszerekkel.
MiG-29SzMTK (9.17K): Tengerészeti változata a MiG-29SzMT-2-nek.
MiG-29UBT (9.52): Kétüléses harci változata a MiG-29SzMT-2-nek (1998).
MiG-29M1 (9.25 / 9.15D): MiG-29M továbbfejlesztése többcélú harci vadászgéppé, négy-négy függesztési pont a félszárnyak alatt, szines kijelzõk a mûszerfalon, stb.
MiG-29M2 v. MiG-29MRCA (9.25-2 / 9.15D): A MiG-29M1 kétüléses többcélú harci változata.
MiG-29M3 (9.25-3): Továbbfejlesztett MiG-29M2
MiG-35 (9.35): A MiG iroda is megpróbálkozott a Szuhoj-féle számmisztikával, és a MiG-29M2 típust ezen a néven próbálták exportálni.

MiG-29 "Sniper": A román légierõ számára készült Román-Német-Izraeli felújítási program (lapos kijelzõk, új avionika, stb.), kudarcnak minõsülõ eredmény, a "Sniper" gépeket kivonták a hadrendbõl.
MiG-29OVT: MiG-29SzMT/M2 változat tolóerõ-vektoros hajtómûvel.

Majd Seaweed javítja a hibáimat. 😄


MiG-29 korai terv változatában, még inkább a MiG-25-re emlékeztett...


MiG-29 (9.11) prototípus, két R-27-es és négy R-60-as súlymakettel


MiG-29 (9.12) az orosz légierõ színeiben


Magyar MiG-29UB