Haditechnikai Topic

helyes meglátás.

Najó, és mi van ha megdönti ka demokratikus rendszert? Volt erre már párszor példa. Világháború elött sorra dõltek meg a demokratikus, vagy fél-demokratikus rendszerek.

Vagy itt van pl Spanyolország 92-ben majdnem újra diktatúra lett Franco 75-ös halála után, mikor pár felfegyverzett magasrangú katona betört az országházukba, és csak a királyon múllott, hogy nem lett újabb diktatúra Európában.

Ez most lehet, hogy tök elképzelhetlen, de bármi lehet. Az ilyen dolgok spontán jönnek. Pár hónappal ezelötti francia események is hidegzuhanyként jöttek. Én nem örülnék túlzottan annak, hogy akárhol is létezik atomfegyver. Vegyifegyverekkel az a baj, hogy míg az átlag fegyver ledarálja a népességet, addig az atomfegyverek komoly károkat okoznak a földön, amik maradandóak jóppár hosszú évtizedre, és nem is biztos, hogy képes visszaállni a természet. Kb Le se szarnám, ha az emberek halomra ölik egymást, mert valahogy érettnek érzem az emberiséget erre, de miért kell a környezetünekt is pusztítani folyton-folyvást? Szóval maradjanak csak a kinetikusan pusztító fegyverek a vegyifegyverek helyett.

Grat a felsoroláshoz, le a kalappal. egy kérdésem van. A vadászok hadrafoghatósága? na azt honnan szeded, nem bizalmas információ egy kicsit?<#wow2>

felsõ kép nem látszik 😞 amugy ezek a madárkák már ránézésre is többet érhetnek mint a fél magyar hadsereg... 8najó lehet hogy a tlejes 😛)

Amúgy egy érdekességbe botlottam a mai, pradon, a tegnapi Magyar Hirlapban. A hadsereg le szeretné cserélni a Mi-8/Mi-17 parkját, amely egyre elöregedettebb. Az újságban négy aspiránst neveztek meg, a Mi-171-et, a Sikorsy S-72-õt, az Eurocopter AS532-õt és az NH Industries NH-90-et. Érdekesen hangzik mindenestre, bár nemrég még arról nyilatkoztak, hogy nem várható nagyobb beszerzés, márpedig ezen helikopterek darabja 3-4 milliárd forintot ér, és legalább 6-10 beszerzésérõl lenne szó, ami azért elég szép tétel...


Mi-171


Sikorsky S-70 (aka UH-60)


AS532


NH-90

Indonézia szerintem inkább szenvedõ alanya lehet csak adott esetben egy katonai konfrontációnak, ami Japánt illeti... hát az már egy teljesen más tészta.

Csepnyi irónia. 😊

a képbe azért feltétlen vedd bele a 200 milliós indonéziát és a 130 milliós japánt is 😊

Oroszország, Kína és India is nagyhatalomként szeretne feltünni és mivel az érdekszférájuk egy része közös, ez mindenképp konfrontációhoz vezet valamilyen szinten. De én is azon a véleményen vagyok, hogy ez a közeljövöben max. csak politikai szinten bontakozik ki.

"Egy fejlõdõ nagyhatalomnak mindig is fontosak a nyersanyagforrások, e téren Kína nem áll túl rosszul"

Nagyon is rosszul áll, az olajárak nagyon fontos részben Kína miatt szaladnak az égig.

"mondjuk Japánhoz képest" - azaz a nullához képest? 😊

az, hogy az oroszok kiváló bedolgozok lesznek, és ha jól csinálják, rá tudnak ülni a kinaiak évente 10%al robogo gazdasági vonatára. Õk fogják kielégíteni a kinaiak növekvõ energiaéhségét, segíthetnek nekik az urkutatásban (muholdak stb.), a katonai programokban vagy akár nagyszabású építkezéseknél (atomerõmûvek, vízerõmüvek stb.). Ez a gazdasági viszony, az egymásra utaltság (mert kina máshonnan nem tud energiát szerezni) alapvetõen meghatározza a politikait is.

Katonailag a közel-keleten messze Izrael rendelkezik a legütõképesebb hadsereggel. Ha Törökországtól Jordániáig, Líbiától Iránig minden közel-keleti muszlim állam nekirontana Izraelnek, akkor lenne esély arra, hogy tényleg eltünjön Izrael a térképrõl. De egyfelõl ez elképzelhetettlen, mert a muszlim államok sem végtelen kebelbarátai egymásnak, másfelõl ha ennek csak az esélye is felmerül, azonnal nagy politikai nyomásgyakorlás kezdõdne meg USA és Európa részérõl.

Az Orosz-Kínai viszony nem egyszerû. Oroszország tetszik vagy sem, de leszálló ágban van. Kína viszont felszállóágban. Kínának viszont jelenleg egyáltalán nem hiányzik egy ellenséges Oroszország, õ most politikailag elsõ sorban Tajvan felé néz. Hogy utána mi jön? Na az már érdekes lehet. Egy fejlõdõ nagyhatalomnak mindig is fontosak a nyersanyagforrások, e téren Kína nem áll túl rosszul (mondjuk Japánhoz képest), de kétségkívûl jelentõs hatással lennének a hosszútávú terveire a Szibériai nyersanyagkincsek. Pláne, hogy ha Kína gazdasági fejlõdése tovább tart, akkor nemes egyszerûséggel megvehetõ õket, nincs szüksége katonai erõre a megszerzésére.
Ettõl függetlenül én rövid távon (10-20 év) esélyét nem látom annak, hogy Kína és Oroszország között bármi komolyabb feszültség is kialakuljon.

izraelnek pletykák szerint 200 atomrobbanófeje van.

Irán tûnne el a térképrõl. Aztán még sokan mások.

Akkor Izrael eltûnne a térképrõl...




a linket meg THX, neked mint hozzáértõ embernek mi a véleményed errõl az orosz-kínai viszonyról?

Az atomfegyverekkel van egy komoly probléma: nem csak a fizikai valójukban, fegyverként kell számon tartani õket, de politikai fegyverként is. Ha egy Iráni politikus azt mondja, hogy holnap szent dzsíhádra hívják a népet Izrael ellen, Izrael legfeljebb mosolyog egyett az egészen magában, majd komolyan kiáll az újságírók elé, és azt mondja, hogy ezek a szélsõséges nacionalista megnyílvánulások nem használnak a közel-keleti helyzetnek. Ha az iráni miniszterelnök azt mondja, hogy holnap egy atombombát dobnak Izraelle, akkor ott olyan szintû megelõzõ csapást csinálnak hat órán belül irán területén, hogy csak na.

Igazából csak addig aggódik mindenki amíg be nem szerzi adott ország a maga saját fejlesztésû atombombáját Aztán pár év múlva megnyugszanak a kedélyek a technológia alapján épített erõmûvekbõl meg sorban állnak majd az eddig zabos nemzetek az energiáért. Ez ment eddig is és most is ez lesz... HA meg valamelyik "vezetõ õrült" meg akarja nyomni a gombot szerintem hamarabb kap egy gyorsan eltussolható golyót a fejébe a saját testõrétõl/vezérkari fõnökétõl vagy valamelyik emberétõl minthogy elérne odáig...

hm, átgondoltam, és ellent kell mondanom magamnak.

Rohadtul nem izgatna egy olyan atomfegyver, amit biztosan nem vetnek be - és ilyen a lentebb felsorolt országoknál nem történik meg, míg egy "friss" tag feltehetõ, hogy izzad a tenyere, és használni is akarja.

Egyébként india és pakisztán téma le van tudva szerencsére, mindkét országban eltelt egy évtized, már nem viszket az ujjuk.

szerintem senki nem aggódna a nukleáris leszerelésért, ha az az atomfegyver egy valóban demokratikus országban van. (pl. engem totál nem izgatna egy ausztrál, olasz, német, vagy japán atomfegyver).

Egyetértek, de hozzátenném, hogy nagyon kellemetlen a nagyhatalmak számára az elmúlt években történtek. Már az is nagy pofon volt, hogy Pakisztán és India saját erejébõl belépett az atomklubba, pedig igazából senki sem hívta õket. Nehezen kezelhetõ problémák forrása lehet ez, és sok fejfájást okoztak a nemzetközi nukleáris ügynökségnek. Ezután nemrég Észak-Korea elismerte, hogy van atomfegyvere. Ha irán is saját atomfegyverre fog szert tenni, az már világpolitikai szinten kabarévá teszi az egész atomklubbot (USA, Oroszország, Anglia, Franciaország és Kína). Egy atomfegyverrel rendelkezõ országot nehéz egyszerû fenyegetéssel vagy gazdasági szankciókkal kezelni, ez egyértelmûvé vált Észak-Korea esetében. A nagyhatalmi aspiráns országoknak (pl. Brazilia, Indonézia) akár példakép is lehet, ami nem túl kellemes jövõkép a nukleáris leszerelésért küzdõknek...

Population: 68,017,860 (July 2005 est.)

Age structure:
0-14 years: 27.1% (male 9,465,475; female 8,973,828)

http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Iran

70 millió embert nehéz lenne uralom alatt tartani, szóval biztosan nem vonulnak be - bemegy pár vadászbombázó, és letarolja amit kell.

"Az egész leginkább világpolitika, egyszerûen Irán szeretne nagyobb elismerést, ezért ez a nagy kardcsörtetés."

Szerintem meg nem. Az iráni politikai rendszer hatalmas nyomás alatt van, egyszerüen demográfiai okokból. Az ország lakosságának fele(!) 25 év alatti, nagy a munkanélküliség, és fiatalok, életõerõsek, változásokat szeretnének. Az egyetemeken már tudnak netezni, van muholdas tévéjük, látják hogy mi folyik a világban körülöttük, és ugyan ez egy szük kör, de véleménybefolyásoló. Az utóbbi választásokon is iszonyatos ellenérzéseket keltett a "radikálisabb" politikusok kizárása (persze ezek csak nekik radikálisak), mivel a vallási tanács nem egyezett bele indulásukba a választásokon (teokrácia van, amit a papok mondanak az van - a miniszterelnök döntéseit is felülbírálhatják).

Szóval szerintem inkább terelik a témát, külsõ ellenséget kreálnak maguknak hogy a fiatalok le tudják vezetni fölös energiáikat és õk megtarthassák a hatalmukat, és mondhassák: "lebombázták gyárainkat, atomerõmûveinket, gyerekek haltak meg, mi meg akarunk védeni iránt ezektõl a támadoktól". És onnan kezdve nyert ügyük van.

"Elfoglalni" kb. annyira lehetne mint Irakot, azaz szét lehetne verni a reguláris hadsereget, infrastruktúrát és a jelenlegi kormányzatot. Ezek után viszont ugyanaz lenne a helyzet mint Irakban, csak sokkal nagyobb területen és több emberrel, azaz totális káosz. Az iraki és afganisztáni tapasztalatok alapján szerintem kizárt, hogy erre vállakozna az amerikai kormány. Amit elképzelhetõnek tartok, az vmiféle légikampány, vagy precíziós légicsapás, de azzal sokat szvsz nem érnének el. Nyilván Irán atomfegyverei és ezek elõállítási képessége lenne az elsõdleges célpont. Azonban nem garantálható, hogy ezeket azonnal meg tudják semmisíteni, így Irán valószínüleg megpróbálná bevetni azokat, a legvalószínübb célpont pedig szvsz Izrael. Ezek után sokféle folytatás elképzelhetõ, pl jó kérdés, hogy mi lenne a világ ill. a környezõ államok rekciója egy izraeli válaszcsapásra, stb. Az egész leginkább világpolitika, egyszerûen Irán szeretne nagyobb elismerést, ezért ez a nagy kardcsörtetés.

Irán:

Hadsereg:

A létszáma mintegy 300.000-350.000 fõ, melybe beletartoznak a sorkatonai szolgálatban lévõk is. 4 hadosztályba vannak osztva az egységek, melyek gerincét négy páncélos ezred (ebbõl csak kettõ teljes értékû) és hat gyalogos ezred adja (melybõl négy gépesített, a maradék kettõ csak teherautókkal és könnyû jármûvekkel rendelkezik), van továbbá egy légideszant ezred és két SF zászlóalj, továbbá több kisebb, független katonai egység, nem is szólva a különféle miliciákról.

Harckocsik:

Zulfiqar: ~100db (Iráni gyártású harckocsi, a T-72 és az M60A1 alapján 125mm-es löveggel)
T-72M1: ~480db
T-62: ~75db
T-54/T-55/M-77/Type-59: ~640db
Chieftain Mk3 és Mk5: ~100db
M60A1: ~150db
M47: ~160db

Páncélzott harc- és szállítójármûvek:

Scorpion: ~80db
EE-9 Cascavel: ~35db
BMP-1: ~210db
BMP-2: ~400db
BTR-50/BTR-60: ~300db
M113A1 és A2: ~200db
Boragh: ~120db (iráni gyártású páncélzott szállítójármû)

Tüzérség:
-Mintegy 2000 db vontatott löveg, melynek mintegy fele 130mm-es M-46/Type-59-1.
-Mintegy 300db önjáró löveg, fõleg orosz 2S1 és amerikai M109
-Mintegy 900db rakéta-sorozatvetõ, tulnyomó többsége kínai vagy irányi 107mm-es rakétával, továbbá sok BM-21 és BM-11
-Mintegy 300db Scud rakéta és mintegy tucatnyi indítójármû
-Mintegy 30db CSS-8 rövid hatótávolságú rakéta, ezen kívûl ismeretlen számú iráni gyártmányú Oghab, Shahin-1/-2, Nazeat és Shehab 3 rakéta.

Helikopterek:
AH-1J: ~50db (a jó részük már átesett egy iráni felújításon, digitális fedélzeti rendszereket kapva)
CH-47C: ~20db
Bell-214: ~50db
AB-205A: ~68db
AB-206: ~10db
Mi-8/Mi-17: ~25db
Továbbá ismeretlen számú iráni másolata a Bell 206 és 214 helikoptereknek

Vadászgépek:

F-4D/E: ~60db, kb. 25%-os hadrafoghatóság (valamint 5db RF-4E Phantom)
F-5E/F Tiger II.: ~60db, kb. 75%-os hadrafoghatóság
F-14A Tomcat: ~60db, kb. 30%-os hadrafoghatóság
F-7 (kínai MiG-21 továbbfejlesztés): ~25db, kb. 50%-os hadrafoghatóság
MiG-29B/UB: 50db, kb. 80%-os hadrafoghatóság
Szu-24MK: 30db, kb. 80%-os hadrafoghatóság
Szu-25K: 10db, kb. 80%-os hadrafoghatóság
Mirage F-1: 25db, kb. 75%-os hadrafoghatóság
MiG-23: 15db, kb. 75%-os hadrafoghatóság
Azarakhsz (megnövelt F-5-ösre emlékeztetõ Iráni gyártmányú gép): ~10db, kb. 75%-os hadrafoghatóság

Szállítógépek:

Boeing 707: 5db Tanker változat és 5db szállító változat (B707F)
Boeing 747: 1db Tanker változat
Boeing 727: 1db
C-130E/H: ~20db

Haditengerészet:

Alvand-osztályú könnyû fregatt: 2db (angol eredetû, az 1970-es évek elején gyártott hajók, plusz egy egység van még, mely súlyosan megrongálódott)
Bayandor-osztályú korvett: 2db (az 1960-as évek közepén gyártott amerikai eredetû, ágyúfegyverzetû hajóegységek)
Kilo-osztályú tengeralattjáró: 3db (az 1990-es években leszálított egységek, a jelentések szerint az üzemeltetésük igen nehézkes)
Hengam-osztályú partraszállító hajó: 4db
Iran Asr-osztályú partraszállító hajó: 2db (aknatelepítésre használták az Irak-Iráni háborúban õket)
Chavoush-osztályú partraszállító hajó: 2db
Kaman-osztályú rakétafegyverzetû gyorsnaszádok: 10db (francia eredetû hajók, késõbb kínai C-802 hajó elleni rakétákra fegyverezték át õket)
Hudong-osztályú rakétafegyverzetû gyorsnaszádok: 10db (kínai hajók, C-801 rakétákkal, nem az iráni haditengerészet, hanem egy milicia üzemelteti õket)
Parvin-osztályú járõrnaszád: 3db

Az USAF új légifölény vadászgépe...



De ez is jó 😊

Az utóbbi idöben ismét a világpolitika elõterébe kerûlt Irán és épp azon gondolkoztam, hogy vajon milyen haderõt tudna felvonúltatni egyesetleges Usa támadás esetén? Az biztos, hogy nem lenne olyan egyszerû elfoglalni mint Irakot, hisz nagyobb az ország és a táj is változatosabb nem csak sivatagból áll. A haderõjükrõl nem tud valaki valamit?

Amint a képekbõl látható, az USS Stark igencsak komolyan megrongálódott, és a személyzetnek igencsak meg kellett küzdenie a tûzzel, hogy a hajó ne vesszen oda. Egy ilyen kis méretû hajó elleni rakétától (4.7 méter hosszú, 670kg tömegû, melybõl 165kg a harci fej) kb. ezt lehet elvárni. A HMS Sheffield úgy sülyedt el egyetlen AM39 Exocet találat után, hogy a robbanófej fel sem robbant - a becsapódás után még mindig mûködõ rakétahajtómû által okozott tûz miatt veszett oda az Angol romboló.

inkább az exocetet kéne áttervezni - nem olyan nagy hajó ez, két rakétának már el kellett volna süllyesztenie 😊

Az ilyen rendszerek hatékonysága mindig is kérdéses lesz, ez nem vitás, de elõhozakodnék egy hasonló szintû példával: ismerõs ugye az amerikai és más NATO hajókon a Phalanx közellégvédelmi rendszer (CIWS - Close-In Weapon System). Elvileg az a feladata, hogy hajó közvetlen körzetében lévõ ellenséges repülõgépeket és rakétákat leküzdje. A bizalom töretlen volt benne, mindenki úgy gondolta hogy egy ilyen rendszerrel felszerelt hadihajót nem érhet olyan végzet, mint amilyen az HMS Sheffield-nek jutott, amelyet egy argentín vadászbombázóról indított Exocet hajó elleni rakéta rongált meg súlyosan, illetve nem ismétlõdhet meg a HMS Coventry esete, amelyet argentín vadászbombázók hagyományos légibombákkal elsülyesztettek.

Szinte mindenki így gondolta. Egészen 1987 Március elsejéig. Ekkor ugyanis egy iraki Mirage F-1 vadászbombázó két AM39 Exocet hajó elleni rakétával tévedésbõl (?) megtámadta az USS Stark (FFG-31) nevezetû, Perry-osztályú fregatott. A hajó érzékelõrendszerei és a Phalanx nem is érzékelte a két rakétát. A Stark ugyan túlélte a támadást, de súlyosan megrongálódott és 37-en vesztek oda a legénységbõl a robbanásoktól, illetve az utána kitörõ tûzvészben. A Phalanx rendszert azóta többszörösen áttervezték, de az 1990-es évek végén eldölt, hogy leváltásra kerül, a modern NATO hajókon helyette már a RAM közellégvédelmi rendszert építik be.


A Phalanx-rendszer hírnevét az eset nem kezdte ki túlságosan, igaz nem is sûrûn emlegetik fel...

Azért erre a kinai csodára még nem lehet ráírni, azt, hogy tested by Apache.
addig meg...

hááát ha ez egy AK-ból van szerkesztve akkor bármilyen szörnyen is nézki szerinted ez a XXl.sz. tömegfegyvere lesz <#nezze>

Ez de szornyen néz ki: (remélem látszik)

És ki lehet vhogy bekkelni?
vagy ez csak kínai hype?

Amennyire én tudom, igen.

Ez csak a kínaiaknál van?

Köszi a kimerítõ információt.

Köszi Cifu! Kedvenc fegyverem! Imádom 😊

Hmmm..ez marhajó :o

kinõtttek a sárból r endesen....<#wow1>

Az.

ez kinai?

Az a JD-3 védelmi rendszer része.

A JD-3 két fõ egységbõl áll, az elsõ egy lézerbesugárzásjelzõ, amely a parancsnok búvónyílása mögött található. Ez figyelmezteti a legénységet a lézeres távolságmérõvel vagy célmegjelölõvel való besugárzásra, és lehetõvé teszi, hogy tornyot a veszélyforrás felé fordítsák (ekkor ugye a torony legerõsebb, frontoldali része néz a veszély felé, növelve a túlélése esélyt egy találat esetén). A második egység a lenti képen látható doboz, amely egy lézeres védelmi rendszert rejt. Ez elõször egy gyenge energiájú lézernyalábbal megkeresi a lézeres távolságmérõ vagy célmegjelölõ optikáját, majd egy erõsebb energiájú lézernyalábbal tönkreteszi azt. A doboz csaknem függõlegesbe is emelhetõ, így helikopterek ellen is bevethetõ. A szóbeszédek szerint a rendszer alkalmas lehet két harckocsi közötti lézer-alapú lehalhathatattlan kommunikációra is.

Ez egy MP44. Vagy ez. Vagy ez itt. Nézd meg legfeltünõbb részt, a pisztolymarkolatát, nincsenek az ujjaknak kialakított mélyedések, mint a CETME-n, és a széken látható képen. De más a tûzváltó kar, és a tok alakja is.

Az elõzõ kis videónál egy fokkal vidámabb kép, nemtudom mennyire ismeritek vagy sem, Picasa.hu-ról van 😊


Ui.: Hamburgeren nõtt fel szegény, mit nem tesz az emberrel a jólét 😊

A háttámla nekem inkább MP44-nek tûnik, bár lehet, hogy tévedek :S

A háttámla szerintem CETME gépkarabély, az ülõrész pedig valóban M3A1 "Grease gun". A lábak és a hosszanti merevitõk AK-knak tûnnek, a keresztmerevítõ pedig egy PPS.


CETME


M3A1

ott a pont..., tlejesen reális az az összeg...

biztos hogy nem fordítási hiba, és igen, 2 billió az 2000 milliárd dollár

Már eddig is sokszáz milliárd dollárjába került az amcsi költségvetésnek a háború (lásd pl. #14882), és ehhez még hozzászámoltak a nemzetgazdaság szempontjából lényeges dolgokat (lásd egészségügyi ellátás)