Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#43289
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43288
én úgy tudom nem csak az olaszok ellen. Hanem az osztrákokra is rá mentek volna és lényegében mindenkire. 😊
#43287
Nálunk - Ksikunhalason - nem voltak komolyabb problémák a 107-esekkel. Ha valamelyik bemondta az unalmast megjavították, de alapvetõen megbízható rádiónak számított. Háton cipelni mondjuk útálatos volt, nehéz kis kocka volt ami sehogy nem állt az ember hátán. A 107TM-et (??? már nem vagyok biztos a jelölésben, arra a tranzisztorosra gondolok ami nem digit kijelzõs volt) kimondottan szerettem, az ugye 7 kilóval könyebb volt... 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#43286
Hát nem egy szerencsés család. Az elsõ izraeli asztronauta fia volt. Az apja részt vett az Opera hadmûveletben, 1981-ben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43285
OFF
A Néphadseregben a technika 99%-át a sorosok kezelték, az R-107 meg vastagon olyan tömegtermék volt amit szinte csak sorosaok kezeltek.
ON
A Néphadseregben a technika 99%-át a sorosok kezelték, az R-107 meg vastagon olyan tömegtermék volt amit szinte csak sorosaok kezeltek.
ON
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#43284
ÖK = összeköttetés?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43283
errõl lenne szó?
nem értem, miért kéne ismernem ahhoz, hogy tudjam, hogy nem adtak a sorosok kezébe értéket szívesen. mint te is említetted, a kiképzõközpontban mûködött, ott megtanulták a katonajelöltek kezelni, késõbb a laktanyában meg megkapták azt, amit elõtte még soksok kopasz.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#43282
Gondolod, hogy az egész honvédség csak az "ultrázásról" szólt? Én pl. egyszer sem "ultráztam"...
Egyébként ismered az R-107-est?
Egyébként ismered az R-107-est?
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#43281
gondolod, hogy békeidõben a sorozott állomány kezébe adják a raktári, mûködõképes technikát, hogy ultrásított padlón focizzon vele, vagy megbütykölje, stb?
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#43280
Volt jó is, nem tagadom. De volt olyan is, amit leírtam. Mivel ez az eset több készülékkel is elõfordult...
A hozzá nem értésrõl annyit, hogy polgári szakmaként 2évig tanultam, majd fél évig dolgoztam RTV mûszerészként. Aztán még fél évig tanultam katonai híradástechnikát a váci kiképzõközpontban. (Ahol meglepõ módon mindig sikerült ÖK-t teremtenem)
A hozzá nem értésrõl annyit, hogy polgári szakmaként 2évig tanultam, majd fél évig dolgoztam RTV mûszerészként. Aztán még fél évig tanultam katonai híradástechnikát a váci kiképzõközpontban. (Ahol meglepõ módon mindig sikerült ÖK-t teremtenem)
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#43279
OFF
Már bocsánat, de ha 107-tel nem tudtatok ÖK-t csinálni az nem a rádió hibája volt... 2-3km-ig simán jó volt, haladó hullámúval 5km-ig is.
ON
Már bocsánat, de ha 107-tel nem tudtatok ÖK-t csinálni az nem a rádió hibája volt... 2-3km-ig simán jó volt, haladó hullámúval 5km-ig is.
ON
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#43278
'90-'91-ben voltam katona. R-142 mûszerész képzettséggel és rádiórelé ápk. állománytábla szerinti beosztással.
Talán annyit a dologról, hogy a laktanyafolyosó két végérõl(!!!) nem tudtunk ÖK-t csinálni a rendszeresített R-107-es rádiókkal (az akkori polgári szakmám is RTV mûszerész volt)
Az R-142-esen rendszeresített egyik adó-vevõ az R-123-as volt. Abban az idõben ugyanilyenek voltak a T-72-esekben is.
Ez olyan szerkentyû volt, hogy 4db (vagy 5?) szabadon hangolható (piros, digitális, 7 szegmenses megjelenítéssel, mint a qrva régi kvarcóráknál), rögzített frekvencia közül lehetett választani nyomógombbal (olyasmi, mint régen a tv-knél a csatornaváltó).
Eddig rendben is lenne, de volt egy olyan tulajdonsága ( a laktanyában található mindegyik példánynál észrevettük), hogy ha átváltott az ember az 1-esrõl mondjuk a 3-asra, aztán vissza, akkor az 1-es beállítása már elhangolódott, és újra be kellett állítani a gombhoz tartozó frekit.)
Namost harc közben azért eléggé macerás lenne...
További dolgok: Nagyorosziban a Csepszonunk (D344) nem ment fel egy kb. 3-4%-os, sáros emelkedõn... A rajta levõ két raj katonái leszálltak, és feltolták (köztük én is)...
A MAN-ok a sofõrjeik szerint nem tudtak tovább menni, ha úgy álltak meg, hogy az egyik hajtott kerék a levegõben volt (gödör miatt).
Ezek apróságnak tûnnek, de éles körülmények közt elfogadhatatlan dolgok... Hogyan harcoltunk volna így? (Meg egyáltalán: ki a fenének a kedvéért vittem volna vágóhídra a katonáim (rajpk. voltam) és a saját bõrömet? Nem minket támadtak volna meg, hogy a hazámat védjem.)
Annyit még hozzáteszek, hogy még az én szolgálati idõm alatt megkezdõdtek a radikális létszámleépítések, Szegeden pl. ahol fél évig voltam, az 5-600-fõ számára kialakított laktanyában 150-en lézengtünk... volna, ha nincs mindenki állandóan szolgálatban, mert ugye a szolgálatok számát nem csökkentették...
Ezért is volt a mondás nálunk, hogy :" Diliház+börtön=laktanya"
Talán annyit a dologról, hogy a laktanyafolyosó két végérõl(!!!) nem tudtunk ÖK-t csinálni a rendszeresített R-107-es rádiókkal (az akkori polgári szakmám is RTV mûszerész volt)
Az R-142-esen rendszeresített egyik adó-vevõ az R-123-as volt. Abban az idõben ugyanilyenek voltak a T-72-esekben is.
Ez olyan szerkentyû volt, hogy 4db (vagy 5?) szabadon hangolható (piros, digitális, 7 szegmenses megjelenítéssel, mint a qrva régi kvarcóráknál), rögzített frekvencia közül lehetett választani nyomógombbal (olyasmi, mint régen a tv-knél a csatornaváltó).
Eddig rendben is lenne, de volt egy olyan tulajdonsága ( a laktanyában található mindegyik példánynál észrevettük), hogy ha átváltott az ember az 1-esrõl mondjuk a 3-asra, aztán vissza, akkor az 1-es beállítása már elhangolódott, és újra be kellett állítani a gombhoz tartozó frekit.)
Namost harc közben azért eléggé macerás lenne...
További dolgok: Nagyorosziban a Csepszonunk (D344) nem ment fel egy kb. 3-4%-os, sáros emelkedõn... A rajta levõ két raj katonái leszálltak, és feltolták (köztük én is)...
A MAN-ok a sofõrjeik szerint nem tudtak tovább menni, ha úgy álltak meg, hogy az egyik hajtott kerék a levegõben volt (gödör miatt).
Ezek apróságnak tûnnek, de éles körülmények közt elfogadhatatlan dolgok... Hogyan harcoltunk volna így? (Meg egyáltalán: ki a fenének a kedvéért vittem volna vágóhídra a katonáim (rajpk. voltam) és a saját bõrömet? Nem minket támadtak volna meg, hogy a hazámat védjem.)
Annyit még hozzáteszek, hogy még az én szolgálati idõm alatt megkezdõdtek a radikális létszámleépítések, Szegeden pl. ahol fél évig voltam, az 5-600-fõ számára kialakított laktanyában 150-en lézengtünk... volna, ha nincs mindenki állandóan szolgálatban, mert ugye a szolgálatok számát nem csökkentették...
Ezért is volt a mondás nálunk, hogy :" Diliház+börtön=laktanya"
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#43277
lehet, rosszul emlékszem, de a néphadseregünk eredetileg olaszország ellen indult volna. akkor meg mit nekünk sereg nélküli (93ban) felvidék?
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#43276
akkoriban senkit sem érdekelt a térség.
Úgymond mindenki független volt és vígan dúltak a háborúk, polgárháborúk.
Kétlem, hogy bárki is bele szólt volna. A dél-szláv háborút sem érdekelt senkit.
De egyébként írják azt is, hogy sima diplomácia úton is több lehetõség lett volna.
Úgymond mindenki független volt és vígan dúltak a háborúk, polgárháborúk.
Kétlem, hogy bárki is bele szólt volna. A dél-szláv háborút sem érdekelt senkit.
De egyébként írják azt is, hogy sima diplomácia úton is több lehetõség lett volna.
#43275
a digit álca mivel jobb, a kínai jármûveknél szerintem is csak divat.....
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#43274
Ez mire ment?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43273
Nem tudom elhinni hogy a MH vissza tudta volna foglalni felvidék/Erdély/kárpátalja részét vagy egészét, meg is tartja és a nagyhatalmak sem lépnének a tökünkre. :-S
#43272
Egyébként nem csak nemzetközi piaccal lehetne megoldható.
A honvédségen túl a civil lakosság is vásárolhatna mondjuk 9mm-seket kicsit más lenne a szitu 😊
Itthon is nyereségesen fenntartható lenne egy alap fegyvergyár.
De persze csak ez is ábrándozás... 😞
A honvédségen túl a civil lakosság is vásárolhatna mondjuk 9mm-seket kicsit más lenne a szitu 😊
Itthon is nyereségesen fenntartható lenne egy alap fegyvergyár.
De persze csak ez is ábrándozás... 😞
#43271
Pont ez az!
Hiába volt nekik elméletbe, de gyakorlatban nem tudtak tömegesen harckocsikat gyártani ahogy most sem.
Lényegében a mai gyakorlati fegyvergyártásuk a saját kézi fegyverekben merül ki.
"Nekünk jelentõs mennyiségû kézifegyver van raktáron" mire?
Tegyük fel totális háború jön. Elég arra a 80 ezer Ak-63 + esetleg pár ezer AMD? Szóval szerintem a hasonlat az, hogy ha nincs saját fegyvergyártásod akkor alapból másokra vagy utalva. Szerintem ennyi a hasonlat a horvát esetben.
Hiába volt nekik elméletbe, de gyakorlatban nem tudtak tömegesen harckocsikat gyártani ahogy most sem.
Lényegében a mai gyakorlati fegyvergyártásuk a saját kézi fegyverekben merül ki.
"Nekünk jelentõs mennyiségû kézifegyver van raktáron" mire?
Tegyük fel totális háború jön. Elég arra a 80 ezer Ak-63 + esetleg pár ezer AMD? Szóval szerintem a hasonlat az, hogy ha nincs saját fegyvergyártásod akkor alapból másokra vagy utalva. Szerintem ennyi a hasonlat a horvát esetben.
#43270
40% -os javulást tud embereknél...200 méteren, mert hogy ugye az az alap mérés a NATO-nál.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#43269
Mi ez a digi mánia? Esküszöm, hogy nem értem. Szerintem semmivel sem rejt jobban, mint egyes hagyományosabb, minták.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#43268
Az, hogy nem volt semmijük (?), a kialakult helyzetbõl fakadt, errõl írtam lent. A kézifegyvergyártás a mai szerbia területén maradt fõleg, de például a harckocsigyár Horvátország területén volt. Tehát hogy nem volt semmijük, az nem igaz - volt például harckocsigyáruk, de sokra nem mentek vele, mert sok részegységbeszállító meg más egykori Jugoszláv tagállamban volt.
Emiatt nem is igazán lehet összevetni a dolgot. Nekünk jelentõs mennyiségû kézifegyver van raktáron (gyakorlatilag dobáljuk õket kifelé), ahogy lõszer is, sõt, van hazai lõszergyártó cég, és a többi.
Továbbra sem érzem tehát a hasonlat helyességét...
Emiatt nem is igazán lehet összevetni a dolgot. Nekünk jelentõs mennyiségû kézifegyver van raktáron (gyakorlatilag dobáljuk õket kifelé), ahogy lõszer is, sõt, van hazai lõszergyártó cég, és a többi.
Továbbra sem érzem tehát a hasonlat helyességét...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43267
elírtam.. csak beszélnek 😊
#43266
igen régebben csak szóbeszéd alapján terjedt. Például én is az index fórumról hallottam elöször a "kalaskinyov ügyrõl"
De manapság az akkori vezetõk is beszélnek is beszélt errõl:
"Kétségtelen, hogy az Antall-kormány Kalasnyikov fegyverszállítmánnyal segítette a horvátokat a szerbek elleni háborúban. Ezt a magyar kabinet évekig tagadta, s hivatalosan máig sem erõsítették meg. Honvédelmi államtitkárként volt-e valamilyen szerepe a horvátok felfegyverzésében és ha igen, mi volt a céja?
– Utólag már elmondhatom, hogy az úgynevezett Kalasnyikov-ügy egyik szereplõje voltam. 1990-ben Horvátországot jó minõségû fegyverekkel és sok millió lõszerrel láttuk el, így támogattuk a horvát szabadságharcot Nagy-Szerbia ellen." Raffay Ernõ
link
De manapság az akkori vezetõk is beszélnek is beszélt errõl:
"Kétségtelen, hogy az Antall-kormány Kalasnyikov fegyverszállítmánnyal segítette a horvátokat a szerbek elleni háborúban. Ezt a magyar kabinet évekig tagadta, s hivatalosan máig sem erõsítették meg. Honvédelmi államtitkárként volt-e valamilyen szerepe a horvátok felfegyverzésében és ha igen, mi volt a céja?
– Utólag már elmondhatom, hogy az úgynevezett Kalasnyikov-ügy egyik szereplõje voltam. 1990-ben Horvátországot jó minõségû fegyverekkel és sok millió lõszerrel láttuk el, így támogattuk a horvát szabadságharcot Nagy-Szerbia ellen." Raffay Ernõ
link
#43265
Errõl a magyar szállításról hol olvashatok, mert csak említéseket találtam anno mindenhol.
#43264
na pont ezt akartam írni, hogy egészen másra gondoltunk😊
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#43263
degenerator szerintem arra gondol amikor kitört a balhé. A délszláv háború kezdeténél a horvátoknak nem volt semmijük. ( még alapvetõ fegyvereik sem voltak nemhogy saját gyártás.)
És akkor volt ( a már legendává vált 😊 magyar gépkarabély szállítmányok, több millió lõszer és több féle fegyverek átadása.
A horvátok aztán a háború után belekezdtek fejlesztésekbe, de szerintem ez evidens. Ugyanis állandó fenyegetettség volt a szerbektõl. Szóval létkérdés volt, hogy amit lehet felhasználjanak.
De amikor gáz volt akkor össze vissza kapkodtak, hogy valahonnan szerezzenek fegyvereket.
És akkor volt ( a már legendává vált 😊 magyar gépkarabély szállítmányok, több millió lõszer és több féle fegyverek átadása.
A horvátok aztán a háború után belekezdtek fejlesztésekbe, de szerintem ez evidens. Ugyanis állandó fenyegetettség volt a szerbektõl. Szóval létkérdés volt, hogy amit lehet felhasználjanak.
De amikor gáz volt akkor össze vissza kapkodtak, hogy valahonnan szerezzenek fegyvereket.
#43262
A második képen az S-300(?) kegyetlen ronda, mint valami lego autó.<#idiota>
#43261
Úgy tûnik a kínaiaknál elhatalmasodott a digitális álcaminta-mánia:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43260
Sajtettem hogy van oka hogy nem így van. :-)
#43259
Az Audi nem adta ki a gyártás jogát. Az az õ saját gyára, amit õ épített fel.
Miután a harcjármûvek gyártása erõsen specializált, és ugyanakkor viszonylag kis gyártási rátájú dolog, ezért a gyártónak nem érdemes több gyárat fenntartani. A Leo2-õk is mind egy gyáregységben készülnek, hiába van jelentõs megrendelés rá, ütemeznek. Annyit nem adnak el belõle, hogy máshol érdemes legyen egy gyárat felhúzni érte...
Miután a harcjármûvek gyártása erõsen specializált, és ugyanakkor viszonylag kis gyártási rátájú dolog, ezért a gyártónak nem érdemes több gyárat fenntartani. A Leo2-õk is mind egy gyáregységben készülnek, hiába van jelentõs megrendelés rá, ütemeznek. Annyit nem adnak el belõle, hogy máshol érdemes legyen egy gyárat felhúzni érte...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43258
Én úgy gondoltam, hogy az lenne jó, ha egy külföldi teknikát, itthon gyártatnának, mint pl a gyõri audi gyár. Csak úgye senki nem akarja kiadni a gyártás jogát. Így egy harmadik megrendelõnek is nálunk gyártatnák le a teknika legalább egy részét. Így minimum magyar befektetéssel lehetne fentartani egy bizonyos tech.-i tudást.
#43257
Ez nem politikai vagy gazdasági súly kérdése, ez logika kérdése. Nekünk sem éri meg licencgyártásba fogni, amíg a licencgyártás legjobb esetben is csak pár tucat harcjármûre vonatkozik. Felállítják a gyártóüzemet, esetleg egyes részegységeket hazai alvállalkozók elkészíthetik (ám a legdrágább eszközök, mint a tûzvezetõ rendszer, vagy a motor már nem tartozik ide, ezek mindenképpen külföldrõl jönnek), a maradék jön külföldrõl. Felveszel és kiképzel pár száz munkást a feladatra, összeszerelik a jármûveket mondjuk 1-2 év alatt, és utána a gyártósor ott fog állni munka nélkül, a drágán kiképzett embereket pedig küldheted el, mivel nincs mit csinálniuk, az idõszakos karbantartásokra nem lesz szükség ekkora létszámra.
Nem véletlen, hogy a licencgyártás csak akkor kerül szóba, amikor jelentõsebb mennyiséget akar az adott ország üzembe állítani, például az Indiai T-90S és Szu-30MKI tartozik ide, csakhogy az elõbbibõl összesen csaknem ezer, az utóbbiból pedig 280 darabot akarnak építeni. Kicsit más dimenzió...
Nem véletlen, hogy a licencgyártás csak akkor kerül szóba, amikor jelentõsebb mennyiséget akar az adott ország üzembe állítani, például az Indiai T-90S és Szu-30MKI tartozik ide, csakhogy az elõbbibõl összesen csaknem ezer, az utóbbiból pedig 280 darabot akarnak építeni. Kicsit más dimenzió...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43256
érdemes ezzel szemben megnézni a dél-szláv háború tanulságait. hogy örültek volna akkor egy nyamvadt fegyvergyárnak a horvátok. vagy a hazai szervízipart valamilyen szinten fenntartani muszáj...lenne.
Jugoszlávia szétesése rossz példa. Adva volt egy ország, saját hadiiparával, amely nemzetiségi problémák miatt szétesett. Az, hogy melyik új országnak mennyi jutott az egykori fegyvergyárakból, egyszerû geopolitikai kérdés lett, amit nem tudtak befolyásolni. Mellesleg Horvátországban található az M-84 (jugó T-72 folyomány) gyár, amit most Duro Dakovicsnak hívnak, tehát a példádat nem egészen értem.
Mellesleg Horvátország kétszeresen is rossz példa, vagy esetleg jó példa, de az én véleményem alátámasztására. 😊
Horvátország a dél-szláv válság után saját fejlesztésbe is fogott, ennek eredménye az M-95 Degman, ami a jugoszláv M-84 továbbfejlesztése. Maga az M-95 nem egy rossz eredmény, izraeli ERA blokkok, 1000 (opció 1200) lóerõs diesel-motor, saját gyártású 125mm-es löveg és tûzvezetõ rendszer, izraeli távirányított fegyverállvány, német lánctalpak... Csak aztán jött a kijózanító valóság, hogy ezek gyártásáért fizetni is kellene, és a program kútba esett, a két prototípust még egy ideig mutogatták, próbálták eladni akár új, akár M-84 feljavító csomagként, de semmi.
Horvátország eredetileg sorozatban kért volna belõle 29 darabot, majd inkább a meglévõ M-84D-k felújítása mellett döntött, de erre se volt pénz. Kuvait bejelentkezett szintén, hogy a saját M-84D-it újítsa fel, de arról e program körül is csak csend honol már két éve, aztán Líbia mutatott érdeklõdést, de üzletkötés még ebbõl se született.
Ott van a saját harckocsigyártó és fejlesztõ képességük, de gyakorlatilag parlagon, kihasználatlanul....
M-95 Degman
sorolhatnám, de annyira nem értek hozzá, érdemes az index megsemmisült topikján olvasgatni az ottani mérnökök hozzászólásait.
Minden tiszteletem az övék, de a szükséges feltételek ahhoz, hogy itthon valós fegyvergyártó kapacitás szülessen:
1.: Politikai szándék és támogatás. Állami támogatás nélkül a semmibõl versenyképes haditechnikát prezentálni nagyon nehéz. Ehhez természetesen hozzátartozik, hogy legyen egy lefektetett kormányzati terv, hogy mit vár el a hadseregtõl, és ehhez milyen eszközökre van szükség.
2.: Katonai szándék és támogatás. Ha a hadsereg nem támogatja, és nem igényli az adott eszközt, akkor csak feleslegesen dobják ki rá a pénzt. Itt is fontos, hogy legyen egy konkrét elképzelés, hogy a hadsereg milyen feladatok elvégzésére kell képes legyen, és ehhez milyen eszközökre van szükség. No persze ehhez az is kell, hogy a katonai vezetõk is tisztába legyenek azzal, hogy mik a feladatok és igények, és törekedni kell ezek megvalósítására.
3.: Kell egy megfelelõ K+F és gyártói kapacitás, amely az adott eszközöket nemzetközi szinten is versenyképesen és megfelelõ minõségben képes kifejleszteni és gyártani. Ahhoz a Magyar Hadsereg aligha fog elég eszközt igényelni, hogy a gyártókapacitást fenn lehessen tartani, tehát alapból arra kell törekedni, hogy nemzetközi porondon is helyt álljon az adott eszköz (a Szép féle AMD mutációkat rakjuk már a hasonló Cseh, Lengyel és egyébb gyártók termékei mellé, és szégyenkezzünk...). Ha ez nem valósul meg, akkor a K+F és gyártói kapacitást nem lehet megõrizni és fenntartani, tehát nem lehet üzleti szinten is életképesen fenntartani a hátteret.
Amíg e három fontos pont mindegyike nem áll fent, addig hiú ábránd az, hogy hazai szinten ezzel foglalkozzunk. Vagy olyasmit fogunk gyártani, ami egyszerûen nem versenyképes, tehát a nemzetközi fegyverpiacról olcsóbbat és jobbat lehet beszerezni, vagy olyasmit, amire az ország hadseregének, igényeinek nem felel meg. Mindkét eset értelmetlen pénzkidobásnak tekinthetõ.
Ez legalábbis a saját véleményem.
Jugoszlávia szétesése rossz példa. Adva volt egy ország, saját hadiiparával, amely nemzetiségi problémák miatt szétesett. Az, hogy melyik új országnak mennyi jutott az egykori fegyvergyárakból, egyszerû geopolitikai kérdés lett, amit nem tudtak befolyásolni. Mellesleg Horvátországban található az M-84 (jugó T-72 folyomány) gyár, amit most Duro Dakovicsnak hívnak, tehát a példádat nem egészen értem.
Mellesleg Horvátország kétszeresen is rossz példa, vagy esetleg jó példa, de az én véleményem alátámasztására. 😊
Horvátország a dél-szláv válság után saját fejlesztésbe is fogott, ennek eredménye az M-95 Degman, ami a jugoszláv M-84 továbbfejlesztése. Maga az M-95 nem egy rossz eredmény, izraeli ERA blokkok, 1000 (opció 1200) lóerõs diesel-motor, saját gyártású 125mm-es löveg és tûzvezetõ rendszer, izraeli távirányított fegyverállvány, német lánctalpak... Csak aztán jött a kijózanító valóság, hogy ezek gyártásáért fizetni is kellene, és a program kútba esett, a két prototípust még egy ideig mutogatták, próbálták eladni akár új, akár M-84 feljavító csomagként, de semmi.
Horvátország eredetileg sorozatban kért volna belõle 29 darabot, majd inkább a meglévõ M-84D-k felújítása mellett döntött, de erre se volt pénz. Kuvait bejelentkezett szintén, hogy a saját M-84D-it újítsa fel, de arról e program körül is csak csend honol már két éve, aztán Líbia mutatott érdeklõdést, de üzletkötés még ebbõl se született.
Ott van a saját harckocsigyártó és fejlesztõ képességük, de gyakorlatilag parlagon, kihasználatlanul....
M-95 Degman
sorolhatnám, de annyira nem értek hozzá, érdemes az index megsemmisült topikján olvasgatni az ottani mérnökök hozzászólásait.
Minden tiszteletem az övék, de a szükséges feltételek ahhoz, hogy itthon valós fegyvergyártó kapacitás szülessen:
1.: Politikai szándék és támogatás. Állami támogatás nélkül a semmibõl versenyképes haditechnikát prezentálni nagyon nehéz. Ehhez természetesen hozzátartozik, hogy legyen egy lefektetett kormányzati terv, hogy mit vár el a hadseregtõl, és ehhez milyen eszközökre van szükség.
2.: Katonai szándék és támogatás. Ha a hadsereg nem támogatja, és nem igényli az adott eszközt, akkor csak feleslegesen dobják ki rá a pénzt. Itt is fontos, hogy legyen egy konkrét elképzelés, hogy a hadsereg milyen feladatok elvégzésére kell képes legyen, és ehhez milyen eszközökre van szükség. No persze ehhez az is kell, hogy a katonai vezetõk is tisztába legyenek azzal, hogy mik a feladatok és igények, és törekedni kell ezek megvalósítására.
3.: Kell egy megfelelõ K+F és gyártói kapacitás, amely az adott eszközöket nemzetközi szinten is versenyképesen és megfelelõ minõségben képes kifejleszteni és gyártani. Ahhoz a Magyar Hadsereg aligha fog elég eszközt igényelni, hogy a gyártókapacitást fenn lehessen tartani, tehát alapból arra kell törekedni, hogy nemzetközi porondon is helyt álljon az adott eszköz (a Szép féle AMD mutációkat rakjuk már a hasonló Cseh, Lengyel és egyébb gyártók termékei mellé, és szégyenkezzünk...). Ha ez nem valósul meg, akkor a K+F és gyártói kapacitást nem lehet megõrizni és fenntartani, tehát nem lehet üzleti szinten is életképesen fenntartani a hátteret.
Amíg e három fontos pont mindegyike nem áll fent, addig hiú ábránd az, hogy hazai szinten ezzel foglalkozzunk. Vagy olyasmit fogunk gyártani, ami egyszerûen nem versenyképes, tehát a nemzetközi fegyverpiacról olcsóbbat és jobbat lehet beszerezni, vagy olyasmit, amire az ország hadseregének, igényeinek nem felel meg. Mindkét eset értelmetlen pénzkidobásnak tekinthetõ.
Ez legalábbis a saját véleményem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43255
én arra gondoltam, hogy ha helyzet van, a kilõtt dolgokat itthon is meg lehessen reparálni, vagy neadjisten tudjunk valamilyen szintû szakócákat gyártani, ne a nyugati határon kelljen csempészni, ürgebõrbe varrva
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#43254
Az lenne a jó, külföldi cuccokat itthon állítatnánk elõ hazai munkaerõvel, de amíg nincs politikai/gazd-i súlyunk addig úgy sem lesz semmi.
Gondolom egy lõvészpáncélost mi is össze tudnánk szerelni külföldi licenc alapján, csak hülye lesz bárki ezt kiadni.
Gondolom egy lõvészpáncélost mi is össze tudnánk szerelni külföldi licenc alapján, csak hülye lesz bárki ezt kiadni.
#43253
érdemes ezzel szemben megnézni a dél-szláv háború tanulságait. hogy örültek volna akkor egy nyamvadt fegyvergyárnak a horvátok. vagy a hazai szervízipart valamilyen szinten fenntartani muszáj...lenne.
sorolhatnám, de annyira nem értek hozzá, érdemes az index megsemmisült topikján olvasgatni az ottani mérnökök hozzászólásait.
sorolhatnám, de annyira nem értek hozzá, érdemes az index megsemmisült topikján olvasgatni az ottani mérnökök hozzászólásait.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#43252
Csak a véleményemet mondtam, korántsem biztos, hogy így van, csak a szakmai tapasztalatom alapján erre tudok következtetni.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#43251
Ezen lehet vitatkozni, de szerény véleményem szerint felesleges komoly K+F és gyártókapacitást fenntartani csak azért, hogy elmondhassuk, saját harcjármûvünk van. Lásd a Szlovénok a "saját" Valuk páncélozott jármûvüket a Ausztriában gyártják a General Dynamics Európai leányvállalatánál (a volt Steyr jármûgyártó cég), a tervezésekor a Pandur-t vették alapul, a fegyvertornya a felfegyvezett példányokon pedig a Rafael OWS-25 tornyát kapta. A felderítõ változatát, a Stalker-t az Izraeli Rafael céggel közösen fejlesztették ki, az izraeli cég Toplite rendszerére építkezve.
Ahogy lehet látni például a Steyr agonizálásából, majd felvásárlásából, egy ilyen iparnál fontos a megrendelések biztosítása. Ha nincs megrendelés, nem lehet rentábilisan mûködtetni a szükséges háttéripart, vagyis csak egy pénznyelõt csinálsz, miközben a piacon jobb eszközök olcsóbban megszerezhetõek.
Gyakorlatias szempontból a valódi megoldás az együttmûködés lenne, mert annak tényleg kevés értelme van, hogy párhuzamosan több fejlesztés folyik azonos kategóriákban...
Ahogy lehet látni például a Steyr agonizálásából, majd felvásárlásából, egy ilyen iparnál fontos a megrendelések biztosítása. Ha nincs megrendelés, nem lehet rentábilisan mûködtetni a szükséges háttéripart, vagyis csak egy pénznyelõt csinálsz, miközben a piacon jobb eszközök olcsóbban megszerezhetõek.
Gyakorlatias szempontból a valódi megoldás az együttmûködés lenne, mert annak tényleg kevés értelme van, hogy párhuzamosan több fejlesztés folyik azonos kategóriákban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43250
Nagyobb? Nos sem svedorszag, sem finnorszag nem olyan nagy. Ja a cseh koztarsasag sem. Ausztria sem. 😊
Mondjuk ugy, a "nemtoketlet" orszagok.
Mondjuk ugy, a "nemtoketlet" orszagok.
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#43249
az a 29-es. :-)
#43248
Én ezt neked elhiszem, csak sok oldallal korábban pont itt mondta nekem az ellenkezõjét. :-S
#43247
13 millió euró/db, viszonyításképpen a CV9035-ösök darabjáért Hollandia több, mint 5 millió eurót fizetett. A Puma elõnyben van vele szemben a moduláris páncélzat, a személyzet nélküli torony és a jobb védelem ill. fegyverzet miatt. Hátrányban van a szállított személyek száma miatt (3+6 vs. 3+8).
Hozzá kell tenni, hogy Európában még most sem szokatlan, hogy minden nagyobb ország saját harcjármûfejlesztéssel bír...
Hozzá kell tenni, hogy Európában még most sem szokatlan, hogy minden nagyobb ország saját harcjármûfejlesztéssel bír...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43246
Vagy lehetséges talán hogy a fejlesztés költségeit egy új "vevõnek" már nem számítanák fel ? Persze tudom, a Puma IFV az egyik létezõ legkiforrotabb konstrukció, nadehát..
Szent Haba-kukk
#43245
Én is Cifu 1. linkjére emlékeztem hogy olvastam már: nem tudom ki nézte meg, de ha visszaszámolom amit írnak 3 milliárd euró - 400 Puma IFV-re ha integrált logisztikai támogatással is, kiképzéssel. Számomra amolyan hazai Gripen beszerzéssel összevethetõ kategóriának tûnik fel (...mintha-csak dupla ár volna ez is <#miaz> mondhatnám hogy - vitathatatlan (?)
Szent Haba-kukk
#43244
De ez csak elektronikus vezérlés esetén mûködik gondolom, viszont (ha hihetek annak amit olvastam) az F-15-n megmaradt a hagyományos tolórudas vezérlés is. Ettõl függetlenül kicsit gondolkodva a dolgon akár az elektronikus vezérlés is kitrimmelheti a szárny elvesztését (hiszen hasonló lehet az asszimetrikus fegyverterheléshez), bár szerintem azért ilyen mértékû egyensúlytalanságot nem tápláltak be a programba de ez szigorúan csak magánvélemény.
Ez egyébként elég érdekes megoldás, hogy nem sebességfüggõ, de nem végül is nem logikátlan.
TG
Ez egyébként elég érdekes megoldás, hogy nem sebességfüggõ, de nem végül is nem logikátlan.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#43243
Az F-15 vezérlése tudtommal kicsit hibrid. Mindig azt csinálja, hogy arányos bot kitérítéshez sebességtõl függetlenül azonos G terhelésû forduló párosul, ha van elég sebesség.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43242
Es a SZU-27 lett a vilag legszebb gepe. 😊
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#43241
Az F-15-nek van hagyományos és FBW rendszere is. Egy FBW rendszer (ez így önmagában hülyeség, hiszen csak a vezérlõ jel eljuttatásának módjáról beszélünk, bár tágabb értelemben használják az elektronikus vezérlésre is), vagy inkább elektronikus vezérlés, pont (programozás terjedelme miatt) ilyen szélsõséges egyensúlyváltozást nem tud kezelni. Pl az egyébként nagyon jól kitalált Airbus vezérlés is, egy bizonyos fokú bedöntés után felteszi a kezét és a repülõgép-vezetõre bízza a gép irányítását. Úgyhogy, szerintem, az F-15-t pont a hagyományos vezérlés és vezérlési út megléte mentette meg.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#43240
Tudom hogy az alacsonyakat viszik hk.zónak, de a hk mellett bárki állhat. :-) Ha nem alacsonyabbak, akkor nem tudom mitõl tûnik ilyen batár nagynak a hk.
A FBW szvsz jó dolog, nagyobb a túlélési esélye a gépnek, lásd pl félszárnyú IAF F15 esete.
A FBW szvsz jó dolog, nagyobb a túlélési esélye a gépnek, lásd pl félszárnyú IAF F15 esete.