95113

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #91494 Hát csalinak jók a sima ALU gépek is. :-)
Az oroszok sem hülyék, csak szerintem most bitang hátrányban vannak a villámmal szemben. Az Sz-300/400-ak kb semmit sem érnek a Big Bird vagy A-50 nélkül. A BB nem túl mobil, A-50 meg vagy nincs a potenciális elleneknél vagy nem tudnák folyamatosan fent tartani. És jönnek a mini drónok amikkel szerintem a "nagy" SAM önvédelmi közel légvédelme sem fog mit kezdeni. MErt az SDB-ket még leszedegetheti, de egy méhrajnyi drónt már nem nagyon. Persze ehhez kell a rutin, az évek és a CIA, de Saméknél minden adott a bevetés tervezéshez. :-) -
#91493
Hát, inkább 100 km alatt a gép képességeit nézve.
Döbbenetes, hogy az EO képességek hova fejlődtek, én ezt 2004 táján nem gondoltam volna.
Meg ilyen lesz az ellenrakéták miatt, az armament group-os. :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.08. 21:09:11 -
#91492
-1 db Szu-30MKI. -
fade2black #91491 Te írtál ballisztikus rakétát. :)
és azt az 48N6t nem is 1300kmre kell észlelni.... Legrosszabb esetben is elég 250kmre. Innen EOTS is ránéz frotba van radar is az is nemsokára kiszurja. Elképesztő előny nem csak az, hogy tudod hogy tudod jön, hanem, hogy pontosan honnan, mikor várható becsapódás. És pont ezért mehet az ellenrakéta. Pontosan tudod mikor kell kidobni és milyen manővert végrehajtani. Az se lepne meg ha leprogramoznák, aztán ha pilóta úgy akarja megnyomja a gombot többi meg mozi. A drágaságot nem értem. Ha darabja 1millió$ márpedig ha akkor rohadt drága akkor is megvédte a gépet. Szóval nem kell annyira olcsó legyen. És igazad van SciFi elég messzire vezetne.... márpedig mért ne? -
#91490
Egy LEO pálya felé menő rakéta csóvája és teljesítménye sokkal nagyobb, mint egy 48N6 rakétáé, de ebből azért sejthető, hogy 40-60 km távolságból szép időben azért ez nem egy missin impossible főleg, hogy ballisztikushoz közeli pályán emelkedik.
A Britecloud belefér a standard 2 colos dispenser töltet helyére. Ellenrakéta még sehol, de ha sikerülne olcsón megcsinálni az elég messzire vezetne, mert elhozna egy elég furcsa korszakot koncepcionális szinten.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.08. 19:48:49 -
fade2black #91489 "Mivel a legbrutálisabb tűzvezető radarok marketing adatai szerint is a -30 dBsm méretű célt 50 km alatt észlelik, ott a DAS elég jól lát egy kvázi emelkedő ballisztikus rakétát, ha nincs felhős idő."
Az NG videon https://www.youtube.com/watch?v=DN-A6PWRFno
nem 50 hanem 600km!!!ról gyönyörűen látja az emelkedő rakétát.
1:12nél pedig elképesztő 1300kmen követi, csak stage separationnal dobja el.
más: Nagyon érdekes amúgy logikus, hogy sokkal elöbb észleli, kategorizál DAS, sokkal korábban mint ahogy radar észlelné.https://www.youtube.com/watch?v=qF29GBSpRF4&t=125s
Kis rendszbe integrálva video.https://www.youtube.com/watch?v=OCasCuncTpc
@Cifu: Az Sxxx felderítő, célravezető radarok nagyok és te véleményed alapján kb nem lehet elbujtatni őket. Ha ez így van az gigantikus előny amikor megtervezik F-35 műveletet. Vagy elkerülöd vagy elcsapod. Ha el akarod csapni csak akkor mész "50kmen belülre" ha DAS/EOTS/RADAR látja, hogy elcsaptad.
TELARok esetleg el tudnak bújni... amíg nem indítanak. Onnan megvannak és nehezen fogják lefutni a pl SDBt.
más: Sok hely van vontatott csali méretű dolognak. Nem feltétlenül az lesz benne. Nekem a kis ellenrakéta terv anno tetszett. De britecloud tipusú eszköznek is lehet elég a hely. Persze a vontatott csali is pont vész esetére van...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2019.08.08. 19:26:29 -
#91488
Nem hinném, hogy ez egy túl hasznos taktika lenne, ha rejtve is tudna maradni gép. -
#91487
Én a "csalis" gépet úgy értettem, hogy a csalival célpontot játszik. Itt a cél az, hogy őket észrevegyék, a 'lesben állókat' meg nem. -
#91486
Ööööö, szerintem nem erre való. Soha nem dobja ki a csalit az F-35 csak úgy, mert értelmetlen, ezek nem 4. gen nem stealth gépek és a dobule digit SAM már intelligensebb.
A DAS adatai alapján döntenek elsősorban, hogy akkor kieresszék azokat vagy sem. Folyamatosan húzni maga után értelmetlen, ahhoz olyan buta hardver ellen kell repülni, mint a kőkorszaki Kub. Egy Sz-300PMU1----> Sz-400 ellen a rakéta végfázis közelében kell kidobni, hogy akkor a rakéta saját érzékelője nem tudjon rendesen pásztázni, hogy miről is jön a visszaverődés. -
#91485
Rugalmas felhasználást biztosít. Adódhat olyan körülmény, amikor megéri az, hogy 2-4 F-35A szépen csalival célpontot játszik, másik 2-4-8 F-35A pedig "lesben áll". Ha a rakétaindítás megtörtént, a csalis gépek hátat fordítanak, és húznak el, a lesben állók pedig dobhatják az SDB II.-ket az indítási pontra. Simán lehet, hogy egy-egy ilyen forduló nem elégséges, tehát előny, ha több csali van a pocakban, hogy ne kelljen habozni, ha dobni kell. Ha dobni kell, dobják, marad elég a következő fordulóhoz...
Ez amúgy azért macska-egér játék, mert az Sz-300PMU-k és az Sz-400 (meg az Sz-350 is majd) meglehetősen mozgékony dolog. Nyilván az oroszok sem ostobák, tisztában vannak, hogy milyen taktikai előnyökkel bír az F-35 család. Tehát feltehetően ők is dolgoznak azon, hogy a jelenleg megszokotthoz képest (amikor 4-4 indító járművet egymás mellett parkoltatnak) jobban "szét dobják", illetve indítás után azonnal összecsomagolják, és átmozgatják máshova. -
#91484
Az F-35 a saját és vagy hálózatba kötött DAS segítségével látja, ha megy felé csúnyaság. Akkor dobja ki, de csak a megfelelő időzítéssel. Nem húzza állandóan maga mögött.
Ha több van kint annak lehetnek bizonyos előnyei, amit jelenleg sehol nem írnak le. Még a vontatási hosszról sem beszélnek.
Mivel a legbrutálisabb tűzvezető radarok marketing adatai szerint is a -30 dBsm méretű célt 50 km alatt észlelik, ott a DAS elég jól lát egy kvázi emelkedő ballisztikus rakétát, ha nincs felhős idő. -
JanáJ #91483 Odáig eljutottam, hogy nem a Lockheed nem ért hozzá, hanem én. Csak nem sikerül összerakni a miértet. Az értem, hogy egy ŰALU gépnél jó a vontatott, mert azt csapja el a rakéta, nem a gépet. Megnézik hogy mi/kik ellen kell menni és gondolom mikor a veszélyes övezetbe ér, akkor kiengedi és bekapcsolja. De az alu gép világít a radaron. Az F-35-nél nekem nem tűnik logikusnak, hogy miután vért izzadtak a kis RCS-el, akkor azt növeljék egy csalival. Vagy ez elhanyagolható plusz és ha mégis észre veszik akkor bekapcsolhatja? A 12 db sem tiszta. Vagy ez egy most még nem teljesen kihasznált fejlesztési potenciál? -
#91482
Ki mondta, hogy csak kivágja? Nem merő passzióból van a gépen 12 db, amikor az F-16C-n vagy B-1B-n is kevesebb van... -
JanáJ #91481 Nem értem. Az tiszta nire jo a vontatott egy alu gepen, de mire egy lopakodon? Mennyi ido alatt lehet vajon kiengedni? Lehet erre ido? Vagy csak betettek mert elfer. Nekem hihetetlennek tunik, hogy nem manoverezni vagy zavarni fog, hanen csak kidobja a csalit es imadkozik. -
JanáJ #91480 Nem értem. Az tiszta nire jo a vontatott egy alu gepen, de mire egy lopakodon? Mennyi ido alatt lehet vajon kiengedni? Lehet erre ido? Vagy csak betettek mert elfer. Nekem hihetetlennek tunik, hogy nem manoverezni vagy zavarni fog, hanen csak kidobja a csalit es imadkozik. -
#91479
A HT összefoglalóban le van írva.
180 és 187 oldal között.
Röviden, a DAS látja az emelkedő Sz-300 szerű SAM-eket (is) és az alapján tudja, hogy melyik gépre jön, ha data link is van és melyik dobja ki magából és milyen hosszan. -
JanáJ #91478 Az F-35-ön mi értelme a vontatott csalinak és mikor, hogyan használható? Nem értem. -
JanáJ #91477 Híradó meg az M1-en van este.
-
kiskorúbézoltán #91476 HíradóS?
Szaktanácsadás lvl.1000... :D
"Híradós az Ipper Pál.", mondták annó a híradó szakik. ;)
-
JanáJ #91475 OFF
Voltak elvetemült ötletek kikötő öböl robbantására és egyéb hülyeségekre. Tavat robbantottak a ruszkik és valami fejes meg is mártózott benne, mutatva mennyire biztonságos... Anno magyar tanulmányt (?) is találtam aknazárak légköri robbantással történő felszámolására. -
#91474
OFF
Hpasp lehet érdekli, egy régi üzbég gázkitörés amely 3 évig égett és végül "atommal" oltották el.
YT link
Leírás g.t.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!1963. december 1-jén, Üzbegisztán területén, az Urtabulak mezőn, előre nem látható esemény történt, amelynek eredményeként földgáz került kibocsátásra. A fúró rendkívül magas tartálynyomást (AVPD) ért körülbelül 300 atmoszféra tartálynyomáson és magas hidrogén-szulfidtartalommal.
Hiba történt a további fúrás során: acélból nem használtunk speciális fúróberendezést, amely ellenáll az agresszív közegekkel. A fúrószálat kihúzták a kútból, és egy hatalmas gázkút kigyulladt. Gáznyomás alatt a derrick összeomlott és részben megolvadt. Rövid időn belül a kútfej védőarmatúrája összeomlott, és a fáklya növekedett.
Ez a fáklya három évig (1064 nap) égett, a gázkút elérte a 70 méter magasságot, az éghető gáz mennyisége napi 12 millió m3 (egyes forrásokban kb. 14 millió m3).
A magas hőmérséklet miatt lehetetlen volt megközelíteni a fáklyát 250–300 méternél közelebb. A környéket korom borította, a kút közelében az állatok viselkedése megváltozott. A hő elleni védelem érdekében a buldózer segítségével télen homokparapet öntöttek a fáklya körül.
A fáklya oltására különféle, akkoriban alkalmazott módszereket alkalmaztak, ideértve a tüzérséget is, de a tűz nem volt eloltva. -
#91473
aham akkor az lesz köszi! -
JanáJ #91472 Szerintem is híradós. Itthon tudtommal még az IT-ok is azok - meg gondolom más seregben is. -
#91471
Pontosan annak. A FM 100-2-3 a szovjet-VSz hadredben is signalling company-nak hívja pl. azt, ami itthon híradós század volt. -
#91470
tunesia 1943-at forditgatom, teli van katonai szlengel.
Signallers-t mire fordítanátok? lehetne híradós egységnek fordítani mert egy telefonkagyló ikon jelzi a térképen? viszont a funkciója konkrétan riasztás (jelzőfénnyel), kapcsolattartás, kommunikáció. Egy kettő-háromfős csapatról van szó az első harcvonalban, nem gépkocsizósok.
Lásd a kép:
-
#91469
0:40 az Saddam graffiti?
-
#91468
Ez az Elbit "Páncélozott Harcjármű" koncepció, ami egy M113 alvázra épített kísérleti platform.
Ez az OMFV tender három indulója közül az egyik, amit az Elbit épített, a másik két induló az IAI és a Rafael. A fő cél az innováció, olyasmi, mint egy F-35: tele van mindenféle érzékelőkkel, mesterséges intelligenciával (önvezetés képessége elvárás) és a fő tényező az, hogy a két fős kezelőszemélyzet mindent lásson a környezetében. Elgondolkoztató, mert azért (ahogy a brit Ajax) alapvetően meg akarja reformálni a harckocsi és a felderítő harcjármű feladatkörét (csak az Ajax konzervatívabb a személyzet elhelyezése terén).
Ebből következik, hogy ezek kísérleti járművek, ahol a 2 fős személyzet életképességét kell bizonyítani, amihez M113 alvázat használt mindhárom pályázó. Az IAI a legegyszerűbb megközelítést használta, az ő járművének még csak forgatható tornya sem volt, egy fegyverállvány és 2x4 rakétaindító látható rajta. A Rafael pedig műanyag elemekkel szimulálta a jármű nagyobb külméreteit, ami a plusz páncélzat jelentene.
Ez a Rafael féle Carmel:
Ez pedig az IAI féle:
Videó:
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.05. 07:19:44 -
#91467
-
#91466
Uh, kávé előtt ezek szerint homályos a látásom. XD -
#91465
Az első mondatban ott van az osztály. Érdekes, valamiért fregattnak hittem, tényleg romboló... -
#91464
Csak az osztály nevét nem írtad le. :)
Iroquois-class destroyer
Ami valamiért romboló és nem fregatt. Fura. Pedig alig nehezebb, mint az OHP osztály. -
#91463
Rakéta-Technikai érdekesség: Kanada az 1960-as években ASW fregatott kezdett el tervezni, az Iroquois-osztályt, hogy pótolja a tengeralattjáró-elhárító egységeit, amik kiöregedtek. Ehhez az egységhez légvédelem terén eredetileg az amerikai Tartar légvédelmi rendszert nézték ki, de végül a Sea Sparrow mellett döntöttek. Ugyanakkor az eredetileg a rendszerhez szánt Mk.25 indítóállás (ami 8 rakétát elforgatható, zárt tárolókonténerekben tárolt) túl sok helyet foglalt, így egy saját megoldást dolgoztak ki, amely a hajóhíd előtti felépítményben két oldalra kinyúló karon 4-4 tűzkész rakétával rendelkezett. A felépítményben összesen 32 rakétát lehetett elhelyezni.
Videó, a rakétarendszer a 2:00-től kezdve lehet látni működés közben:
A rendszerrel kapcsolatban sok kritika fogalmazódott meg, a Sparrow hatótávolsága túl kicsinek bizonyult, a tűzvezető rendszernek akár egy percig tartó 'felfűtési' időszaka volt, az indítókar újra feltöltése négy rakétával akár 10 perc is lehetett még nyugodt körülmények között is. Az 1980-as években ezért elkezdték a Tribal Refit and Update Modernisation Program (TRUMP) programot, amely a hajókat ASW egységből légvédelmi feladatkörű egységekké alakította át. A program részeként a 127mm-es löveget (ami miatt annó nem volt hely az Mk.25 számára) levették, a helyére 32db Mk.41 VLS indítót helyeztek el SM-2MR Block III rakéták számára, a korábban a Sea Sparrow által használt felépítmény tetejére pedig egy 76mm-es löveget helyeztek el. Az átalakításnál nem gondoltak CIWS telepítésén, de az 1991-es Öböl-háború után egy plusz Phalanx CIWS került telepítése mindnégy hajón.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.04. 08:14:24 -
#91462
Szerintem egy DE nem is CBGk ellen van.
Bármi ellen használható, de itt inkább a feladatkör a fontos. 'Blue water' (mélytenger) területen a nukleáris tengók előnyben lehetnek, mert hatalmas sebességet képesek fenntartani. 'Brown water' (sekély tenger vagy partközeli részek) területen a DE (AIP) tengó előnyben van, mert kisebb és csendesebb (lehet).
A Gotland 'Blue water' körülmények között hozta nehéz helyzetbe a US NAVY-t, amikor Hawaii-n gyakorlatoztak két évig. A lenti képen a Todaro az Atlanti-óceánon végrehajtott JTFLEX '08 hadgyakorlaton vett részt... -
fade2black #91461 "Szerintem egy DE nem is CBGk ellen van."
Ha pont arra megy akármiért akkor CBG ellen is. Gondolj a Homuzi szorosra meg 101 más helyre.
Szerintem a DEt nagyon el kell különíteni az AIPs tengotól. Egy type 212re ami a képen is van olyat olvasni, hogy 20+csomót tud 1000kmes távon tartani. Meg hónapot van lent a DEre jellemző 2-6 csomóval. Upsz. -
JanáJ #91460 A DE-re en is ezt mondtam, vagy legalabbis akartam. Szerintem egy DE nem is CBGk ellen van.
Ellenben a nuki szivar mint mondtad barhol lehet es ertelmezesem szerint kisebb az eselye hogy megtalaljak, mint nem, ha keresik mint a bolond mert eppen hadgyakorlat volt. Ellenben ha torpot indit akkor jon a nyakaba egy-ket tengo es az osszes asw ami ott van. Ez az en ertelmezesemben jo esellyel hullamsirt jelent. Nuki nelkul meg tudtommal nem olyan konnyu viz ala tenni egy lapostetejut. Bar a harcertekenek biztos odavagna par torp. A -
#91459
Nem éppen. A sorozat közben vagy után elhangzott, hogy a DE és más nem nuki nagyon csendes tengók inkább afféle helyváltoztatásra képes aknák. Ha valami véletlen folytán nem megy hozzá közel egy sokkal gyorsabb mozgásra képes csoport és nem képes valami szerencse + minta alapján kisakkozni hol lesz a cél, akkor valódi hadműveleti távolságban azok hatótávolsága nem túl nagy. Saját partok védelmére alkalmas, de az Atlanti vagy Csendes-óceánon nem fog fogócskázni semmiféle felszíni kötelékkel.
Egy nuki zajosabb, de olyan, mint a örökmozgó Duracell nyuszi. Azt istennek sem fog leállni. A világ végéről odarobog a hadműveleti zónában és semmiféle hatótávolság korlátot nem kell figyelembe vennie. Soha. Amíg van kaja és víz (meg kávé és cigi, bár ma talán már tilos dohányozni) addig az rohangál a hadműveleti zónában.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.03. 13:17:42 -
JanáJ #91458 Elolvastam mindet, nagyon jo. A lenti foto kapcsan pont keresgettem hogy julius milyen. :)
Ellenben a dolog nem all ossze. Ha jol ertem akkor a dizelek ellen nem a sonar/lidar/varazslat ved, hanem hogy ugy manoverezel, hogy ne veszelyeztessenek. Nuki tengo ellen meg kb a rózsafüzér.
Nekem ez a tekno fotozas kicsit olyan, mintha arra lennek buszke, hogy le tudtam volna utni valakit álmában. :) -
#91457
Hát erről írtam egy sorozatot, úgyhogy nem fejteném itt ki még egyszer:
1, Szonárok
2, Egyéb felderítési módszerek
3, Torpedók
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.03. 09:58:21 -
JanáJ #91456 És akkor mi erre a válasz a CBG részéről? Messze maradunk a pártoktól? Ha az olasz szivar torpot inditana, akkor gondolom neki reszeltek, ertsd megtalaljak. -
#91455
Ott a képen a dátum, Július és a kép nappal készült.
A világ valaha volt legkomolyabb AN/SQS-26 OTH aktív szonárjának felderítési max zónája:
Sárga zóna az AN/SQS-26 SL/BB üzemmód felderítési távolsága nappal.
Kék zóna az AN/SQS-26 SL/BB üzemmód felderítési távolsága este.
Zöld zóna, az AN/SQS-26 CZ üzemmódja.
Vagyis aktívval vagy megcsíped a konvergencia zónában 35..45km között, de ha feléd halad akkor tuti nem mert túl kicsi, vagy maximum 1,5kyd a felderítési távolság.
+1 diagram látható, hogy a szabadon manőverező - támadó NATO tengeralattjárókból mennyit derítettek fel az aktív szonárok.












