95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#91734
Ez tök jó csak ennek eredménye az, hogy lehet, hogy egy olyan gépet raknak össze az USAF számára, ami már a kiforrott F-35A csúcsképességeit nem éri el.
Abban viszont jobb lehet, hogy ha máshová balanszolt gépet akarnak tervezni, akkor gyorsabban célba érnek, ha nem tesznek bele semmi újat. Bár nem egészen világos, hogy miben lehetne tök új a vadász, amikor az F135 hajtómű eleve behatárolja, hogy akkor 1 hatjóműves a gép és annak minimális méreteit több helyen. Ergo lehet kisebb gépet is építeni, de minek? Vagy lehet nagyobb is, de ennél is felmerül a kérdés, hogy mi lenne az előnye? A fő tényező talán az, hogy teljesen eltérő balanszolás és szívócsatornával F-22-höz közelebb eső repteljesítményű gépet rakjanak össze. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91733
Az USAF új vadászgép-fejlesztési programja 5 éven belül új típust szeretne. Röviden: okulva az F-22, F-35 és B-21 programokból, most nem egy irreális elvárási listát állítanak össze, amit aztán a gyártók küszködve próbálnak teljesíteni, és kifejleszteni az ehhez szükséges technológiákat, hanem azt mondják, hogy a gyártók milyen jelenleg rendelkezésre álló technológiákat tudnak összeépíteni minél gyorsabban. A cél az, hogy a fejlesztések minél rugalmasabban legyenek "összeilleszthetők", itt az olyan buzzword-ökre kell gondolni, mint például nyitott fejlesztések. Az USAF példának a T-X kiképzőgép tendert állítja, ahol a Boeing (és a Saab) prototípusa alig 3 év alatt eljutott az igénylistától az első repülésig, majd egy évvel később meg is nyerte a T-X tendert. Míg eredetileg (még 2014-ben) 2023-2024 körülre számították a végül T-7 Redhawk jelölést kapott gép IOC-ját, jelenleg elképzelhetőnek tartják akár a 2021-es IOC-t is.
![]()
A Boeing-Saab T-7A Redhawk
![]()
Fantáziarajz az USAF NGAD programhoz -
#91732
-
#91731
AAM-4B ?
HPASP ha jól emlékszem régebben írta, hogy bizonyos rakéta átmérő kell, mert különben nem elég hatékony.
PicoSar
pdf1
pdf2 -
fade2black #91730 "The Peregrine will have a multi-mode, autonomous seeker that includes infrared imaging."
másik oldalról:
"Noyes also notes the missile is autonomous and has a tri-mode seeker, but declines to say what other sensors the weapon is equipped with." -
#91729
SPAAG non-plusz ultra T249 Vigilante: 6x 37mm-es csővel már lehet köpködni, a tűzgyorsasága 3000 lövés/perc, de a tűzkész lőszerkészlet csak 192db volt (nagyjából 5 másodpercnyi tűzcsapásra elég).
![]()
-
#91728
Mintha rémlene valami AESA radarfejlesztés rakétákba, de most nem találok semmit e téren... -
#91727
Az a másik. Csak ennyire vad feltételezést nem mertem leírni. Eltalálni egy kis AAM-et egy másikkal nem tudom, hogy mennyire kivitelezhető főleg, mert ahhoz érzékelni kéne azt időbe az indító gépnek is. Egy 48N6 méretű rakétánál ESA radarral ez mehet, hiszen gyorsan pásztáz. Mechanikus radarral ez mission impossible. -
#91726
Tudom régi vesszőparipám, de én még egy önvédelmi rakétaelhárító-rakéta szerepkört is bele tudok látni... -
#91725
Erősen érzem rajta az ASM/CM vadászatra szánt szerepet, ahol a vadászgépnek van lehetősége közel menni veszély nélkül és nem a feleslegesen drága és limitáltabb mennyiségű AMRAAM-okkal tüzelni. -
#91724
Spike NLOS tesztlövészet Apache szárnycsonk alól...
-
#91723
A Raytheon bejelentett egy új levegő-levegő rakétát, a Peregrine-t. A rakéta csak 1,8 méter hosszú és 68 kg tömegű, vagyis még a Sidewindernél is rövidebb és könnyebb. A kialakítása alapján olyan, mint egy "megvágott" AMRAAM, vagy még inkább ESSM, bár azt állítja a Raytheon, hogy rövid és közép hatótávolságú rakéta. Alapvetően nem a Sidewinder vagy az AMRAAM leváltását célozzák meg, hanem egy kiegészítő fegyver lenne, amelyből kettő fér el egy AMRAAM helyén.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.17. 06:35:36 -
#91722
Ausztrália a Land 400 Phase 3 (lövészpáncélos) tenderen a két döntősnek a német Rheinmetall féle KF41 Lynx-et és némi meglepetésre a koreai Hanwha AS21 Redback-et nevezte meg. A kiesők a GDLS Ajax IFV és a BAe CV90 Block IV.
![]()
![]()
-
#91721
Az, hogy még a 57 mm-es ágyús is leszedték róla az már tényleg a hülyeség csúcsa volt. Egy szubszonikus ASM ellen sincs CIWS védelme egy ekkora hajónak. Vicc. -
#91720
Nagyjából nincs "élettere" a Zumwalt-osztálynak így, hogy a 155mm-es AGS-hez szánt LRLAP lőszert "elkaszálták", pontosabban a magas ára miatt nem rendelnek belőle. Így az AGS kb. csak dísz, pedig ez lett volna a fő célja (tüzérségi támogatás a partraszálló erőknek) a hajóosztálynak. Az is nagy gáz, hogy nincs CIWS-e, az 57mm-es Mk.110 tornyok helyére egy-egy 30mm-es Mk.46 Mod1 került, ami 250 lövés/percet tud, nincs programozható gránát hozzá, a maximális csőemelkedése 45°, és a maximális toronyforgási sebessége 60°/másodperc (a CIWS-eknek kb. kétszer ennyi szokott lenni).
Jelenleg egyetlen "használható" feladatköre van, a 80db Mk.57 VLS indítójával Tomahawk-hordozó féllábú óriás lett, nyilván a VLS-ek egy részébe (mondjuk 8-10 darabba) mehet majd 4-4 ESSM rakéta, de ennyi a mozgástér, elvben képes lehet az aktív rávezetéses SM-3 és SM-6 indítására, de erről nincs több információ (tippre: nincs meg a céladatokat a rakétának továbbító adatkapcsolat a hajón).
Amíg nem lesz kész a bevethető EM ágyú (railgun) és / vagy lézerfegyver, addig nagyjából kísérleti egységek, az integrált enerigarendszere nagy előny, de ugye jelenleg nem sok minden tudja kihasználni.
A potenciál megvan az osztályban, de jelenleg nem aknázzák ki, így viszont eszméletlen pénztemető inkább...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.16. 13:29:48 -
#91719
Hmm... Furi, mert tudom, hogy sok helyen írták (egy időben a Globalsecurity-n is) a fáklya dolgot...
De aláírom, logikusan végiggondolva igazad van, és valójában "csak" az égőteret próbálhatták "elfedni". -
#91718
Lőnek ki ágyúból érzékeny elektronikát, GPS és lézer-érzékelőt is, gondolom ez is megoldható.
Amúgy tisztában vagyok vele, hogy eléggé valószínűtlen forgatókönyv, hogy ilyet fejlesszenek ki (inkább majd egy egyszer használatos rakéta visz magával mondjuk egy tucatnyi szonárbóját, hogy a célterületen leszórja) de mint lehetőség, megfogott egy ilyen elképzelés, mert noha a helikopter a bevett ASW platform, az csak egy helyen tud lenni, illetve az sem 7/24-ben bevethető. Tehát látom elvi szinten az életképességét egy ilyen koncepciónak... -
#91717
A Zumwalt osztály szép :) Cifu, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, vagy csak drága játék lett? Mármint a reális igényeket, nem azt hogy mobil halálcsillagként szétlézerezzen mindent vagy a gauss ágyúval eltüntessen flottákat. -
#91716
Azért használtam a talán szót. Mert ez a 98-99%-os megsemmisítési valószínűségre vonatkozik. Hogy mennyi lett volna kisebb valószínűség és 3 odazavart rakéta esetén azt már nemigen tudjuk meg soha. Mondjuk az SR-71 900 m/s sebessége mellett erős kétségeim vannak. De hát lövöldöztek Dvinával is rá, amikor kvázi esélyük nem volt. -
#91715
Bőven HMZ-n kívül volt minden távolodó A-12/SR-71, még a Dubnának is. (Vc <= 417m/s)
(HT Összefoglaló 361. oldal)
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.16. 12:59:26 -
#91714
Bakker már kb .megszámlálhatatlan számú alkalom, amikor valaki azt írta le, hogy az utánégető lángja az radarral érzékelhető. Hogy honnan jön ez a téveszme, az nem egészen értettem soha. Egyesek valami ionizált részecskékről fantáziáltak, de forrást soha nem láttam erre.
Ez is pont olyan ki nem haló városi legenda, minthogy az első stealth gép az SR-71 volt. Ja persze. Csak akkor tudnám, hogy hogy a búbánatba emelték rá a készültségi gépet a szovjetek (MiG-25 és 31-est is) gyakorolta rá az elfogást pl. a svéd vagy más is. Meg te is betetted azt, hogy a szovjetek hogyan követték.
Egy Vega azért talán még utána tudott volna indítani, ha csak akkor kezdi el látni, amikor oldalról feltűnik, de mivel végig tudták követni a gépet ez indifferens volt. Szerintem. -
#91713
Dehogynem, legalábbis amíg nem lett jobb ötlet rá, lásd: AN/SSQ-110 EER (Extended Echo Ranging) persze vegyesen kell alkalmazni a módszereket, oszt valamelyik csak működik majd... -
#91712
Szerintem a cikkíró totál félreértette az A-12 -es történetet.
Nem az utánégető hatalmas fáklyája a jelentős radar-visszaverő felület, az ugyanis átlátszó a radarhullámok számára, hanem maga a nagy átmérőjű utánégető szerkezet látszik szépen hátulról a radarok számára.
Erről is szól az idézet: “To overcome the afterburner problem of a large radar cross section return from the aft quadrant, we proposed the use of [a] cesium additive to the fuel,”
A hatalmas méretű kiömlő elrejtésére szolgálna a fáklya segítségével létrehozható plazma, ami viszont tényleg elnyeli a radarhullámokat.
Tippem szerint azért nem került bevezetésre, mivel az a radar amelyik hátulról látja az A-12-est már rég nem jelent fenyegetést...
-
#91711
Whoa, a kubai majdnem incidens után még mindig használják ezt a detonációs módszert...? A sorozatban azt írtad, hogy a US Navy ezzel felhagyott és soha többet nem vették elő az ötletet. -
#91710
Hát ehhez külön tervezni kellene a bóját, hogy kibírja.
Viszont a 3kg-os töltet a vízben, amit tengeralattjárók ellen akarnak használni - ennyi volt az információ tartalom - az egyértelműen egy olcsó 220dB-es hangforrásként funkcionál. -
savaz #91709 Szerinted egy erzekeny mikrofonbol mi marad, ha kilovik egy agyubol? -
#91708
Auch, ezek szerint nem olvastad el a hsz.-met rendesen. :)
Én nem a detonációk keltésén kezdtem el lamentálni (az is logikus és érthető használati feladatkör lenne), hanem azon, hogy adott esetben ágyúból szonárbóját lőjön ki adott távolságra egy hajó. Erre vonatkozott a hsz. első mondata, a neked szánt kérdés is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.16. 12:13:21 -
#91707
AUCH! 
Cifu ezek szerint nem olvasta el a szonárbójás írásaimat.
Nem a bóját lövöd ki, hanem a korábban elhelyezett EER/MSAS bójamező passzívan hallgatózó bójái számára keltesz detonációkat a vízben (ismert pozícióban) amiknek hangja visszaverődik a némán lebegő D/E tengóról, így az felderíthetővé válik.
A fenti bóják komoly limitációja ugyanis, hogy csak pár db robbanótöltetet tartalmaznak.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.16. 12:10:22 -
#91706
Ez baromi érdekes kérdés, mert felveti azt, hogy a heli leszállóval nem rendelkező hajóknál ez komoly képességnövekedést adna, pl. egyes AB osztályú rombolóknál. -
kiskorúbézoltán #91705 Normál lőszerrel 25-35km a lőtávolsága ennek a kategóriának manapság, persze ez nem jelenti azt, hogy ezzel, vagy hasonlóval is menne olyan messzire.
Megint másik kérdés, hogy ahhoz a hajóhoz van-e olyan közel amit el akar süllyeszteni a tengó.
Szóval én nem jelenteném ki mindössze ennyi alapján, hogy valaminek reszeltek van sem, de én nem is értek hozzá annyira. -
#91704
Te lőnél szonárbóját ágyúból? Ezen morfondíroztam a hsz.-ed után. Talán elég hely lenne a résztöltetben hozzá, és a tömeg is belefér kategória. A 127mm-es löveg effektív lőtávja hagyományos lőszerrel 15km, maximális lőtávja 23km... -
#91703
EER szonárbóját segítheti, ha ismert pontokon a tengerben robbantasz.
MSAS esetén is jól jöhet ugyanez.
Persze ha egy lopakodó D/E tengó ágyúlövés távolságban van a hajótól, annak már alighanem reszeltek...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.16. 11:17:50 -
kiskorúbézoltán #91702 Talán valami ilyesmi lehet az ok, én legalábbis mást nem tudok kitalálni. A cikkben meg nem találtam utalást a dologra (valami kiállításos cikket találtam).
Az meg hogy mire jó? Békát meg kis robot izéket meg is kéne találni, előbbi elég necces lehet. Viszont mezei tengónál nem t'om, mennyire zavarná a szonárt a robbanás. A mai sztenderd 5"-es tengerészeti álgyúk elég szaporán tudják küldeni a gránátokat. HA a 3kilós kis töltet robbanása zavarja a tengót akkor lehet értelme a dolognak. Elég lehet az irányt tudni és viszonylag olcsón be lehet csobbantani a vízbe párat kétség esetén. A tengónak úgyis biztosan jobb szonárja van mint egy rombolónak, akkor inkább ne lásson senki.
Full hasraütve persze... -
#91701
Tippelek csak, szerintem túl nagy a sebesség bizonyos szögekhez. Látható, hogy az első gránáttest elég vastag falú, vagyis relatíve nehéz lehet. Az orrgyújtó mögötti töltet és a tágulási térben kitágulva "veti ki" a hátsó részt, és egyben lassítja le olyan sebességre, hogy ez ne okozzon már problémát.
Szerk.: Igen, a lőtáv- / negatív kitéríthetőségi problémára is megoldást jelenthet mondjuk...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.16. 10:20:57 -
kiskorúbézoltán #91700 Vajon mi az oka ennek a kialakításnak? Miért kell a kettéválás? Miért nem jó ha maga a gránát robban fel a víz alatt meghatározott mélységben?
Szerk: van egy sejtésem, nem tud közelre lőni az álgyú vízfelszínre. Meredeken meg túl lassú/esetleg pontatlan.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2019.09.16. 10:19:24 -
#91699
Az SR-71 kapcsán ismert, hogy az utánégető hatalmas fáklyája jelentős radar-visszaverő felület, és emiatt iszonyatos távolságból lehetett még civil radarokkal is követni, na most ezen cikk szerint volt egy koncepció, mely szerint (nem radioaktív) cézium-tartalmú üzemanyagot használtak volna ennek a problémának a megoldására. Azonban túl sok kompromisszum volt az üzemanyag-adalék használata terén (többek között az utántöltő gépek tartályainak korróziójától féltek), így sose használták végül... -
#91698
Valószínűleg sose hallunk róla többet, de azért egy érdekességnek megteszi: BAe Kingfisher projekt, egy 127mm-es hajófedélzeti ágyúból kilőheti mélységi bomba. A lövedék első fele csak az út első felében kap feladatot, az előre programozott repülési idő után (nagyjából a cél felett) beindul egy kis töltet, ami kilöki a hátsó résztöltetet, ami kinyitja a stabilizáló szárnyait, és így csapódik a vízbe, hogy aztán a 3kg-nyi robbanótöltet a kiválasztott mélységben felrobbanjon.
Hivatalosan tengeralattjárók elleni alkalmazás a cél, de a kis robbanóanyag-mennyiség miatt én valószínűbbnek tartom az UUAV-k és békaemberek elleni használatot...
![]()
-
#91697
Az első két Zumwalt-osztályú romboló:
![]()
Az első sikeres fékezőhorgos leszállás a hordozó-fedélzeti LCA vadászbombázóval:
![]()
Szokatlan felszerelés egy Dél-Afrikai JAS-39D-n: 3 darab pótos és két dupla bombazáron 4db Mk.81 légibomba:
![]()
Furán felemás felszerelésű AH-1Z-k szállnak fel a USS Boxer LHD fedélzetéről, a háttérben a korábban említett "extra" közelvédelmi feladatkörű LAV-25... :)
![]()
Potens kis harci drón: 7.62mm-es géppuska és javelin...
![]()
A SAAB és a Raytheon közös fejlesztésének eredménye a félaktív lézeres irányítású Carl Gustav / MAAWS lövedék:
![]()
'Vakard meg a hasamat...' Egy lábait feldobott francia Jaguar, amelyet egy erős vihar állított fejre 2009-ben:
![]()
-
Akkor elvileg csak a rakéta hajtóműnek van a esetleg másfajta hajtótöltete és a hossz akkor maradt ?
-
#91695
Tudom. Pontosan ezért mondtam.
/arc-anglerfish-arc2-prod-mco.s3.amazonaws.com/public/UQNIDVJ2RJADBHLNUYV3GU55I4.jpg)
