95127
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #70437
    [Hende lemondott.]
  • molnibalage83
    #70436
    Ezt nem tudtam, hogy az időjárás ennyire faktor volt. Viszont még mindig akkor is difi, hogy a Stark esetén több találat volt és a harci rész bizony elműködött. A Sheffieldnél nem...

    Az sem azonos, hogy Irakkal nem állt háborúban a jenki és a RoE "kicsit" más volt, mint az angoloknál. Bármi jönn nyugatról, az gyakorlatilag ellenséges célpont volt... A Stark esetén meg körkörös volt a fenyegetés. Igen komoly tényező volt az A300 leszedésénél a USS Stark esete szerintem, 1+ évvel később meg kicsit túlregálták a helyzetet, de az előzmények tükrében...
  • [NST]Cifu
    #70435
    Emmm... Nagyon nem fair összevetés. A HMS Sheffield a meglehetősen kemény Dél-Atlanti Óceánon kapta be a találatot, és nem magától a találattól sűllyedt el, hanem mert a magas hullámok a lyukon keresztül elárasztották a hajótestet vízzel, a hőtől (tűztől) meggyengűlt válaszfalak pedig nem bírták a víz nyomását. A Stark sem volt messze az elsűllyedéstől, és csaknem egy napba került, amíg sikerült a lángokat megfékezni, a hajó erősen megdőlt, és nem sok híjja volt, hogy felboruljon. Ha nem a nyugodt vízű Arab-öbölben történik a találat, hanem a Dél-Atlanti óceánon, esélyesen ő is a tenger fenekén végezte volna.

    Szóval nem tudom, miért lenne szégyenteljes a Sheffield esete. Mindkét hajó ráadásul nagyon hasonló körülmények között maradt alul az Exocet-el szemben, egyik sem volt képes megvédeni magát, holott elviekben erre képesnek kellett volna lennie...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.08. 13:53:01
  • [NST]Cifu
    #70434
    Az USS Stark-incidensre gondolsz, ott két Exocet találta el a hajót, az első nem robbant fel, a második igen.



    A harckocsik és a hadihajók védelme között óriási a különbség. A harckocsik esetében van mód a fedezék használatra, és jellemzően kissebb távból, átlagban pár km-ről nyitnak tüzet rájuk. A harckocsi általában az ellenfele felé néz, ezért is van az a nézet, hogy a harckocsi első 120°-os szögben érkező "teljes értékű" támadás ellen kell védve legyen.

    A hadihajók a nyílt tengeren nem rendelkeznek fedezékkel, és mivel jóval drágábbak, ezért az elpusztításukra szolgáló fegyverek is drágábbak lehetnek (a Shielhagh rendszer egyik nagy kritikája az volt, hogy egy harckocsi árának tizedébe került egy-egy rakéta). A hadihajók esetén a páncélzat ára túl magas. Jelentősen nő a vízkiszorítás, így a sebességért erősebb gépészetre van szükség, ami nagyobb fogyasztást jelent. Ördögi kör, ami ugyebár a harckocsiknál is problémát jelent. A másik probléma, hogy a nukleáris fegyverek megjelenése után nyílvánvalóvá vált, hogy tök felesleges több kT-ás robbanófejek ellen páncélozni a hajókat.

    A másik részről pedig a fent említett probléma: már a 76mm-es SAPHEI lőszer ellen is komoly páncélzatra lenne szükség (~200mm RHAe vs. KE). Pakolj rá ekkora páncélzatot egy fregatt méretű, 150 méteres hajóra, és az addig ~7000 tonnás tömege lesz mondjuk ~8000-8500 tonna. Nagyobb merülés, kisebb sebesség, kisebb hatótáv. Ez senkinek nem gyerebe...
  • molnibalage83
    #70433
    Az angol hajó süllyedt el az Exocet hajtóműve által keltett tűztől Falkalndon az HMS Sheffield. A USS Stark meg két rakétát kapott be és éppenhogy, de túlélte annak ellenére, hogy a Sheffield picit nagyobb és ott a haci rész nem működött el. Hát izé.. Egyszerűen ordító a különbség. Ezt én mindig is komoly kritikaként kezeltem az angol hajóépítés és kármentés színvonalára nézve.
  • molnibalage83
    #70432
    Sokkal nagyobb. A techstorys Kirov írásban látott hajó nem süllyedne el két bármilyen típusú nehéz gránáttól. A két Gránit gyakorlatilag úgy ment át rajta szinte hozzában, mint *** a libán...
  • JanáJ
    #70431
    Valamelyik amcsi hajó is kidőlt egy besült Exocet (?)-től, mikor Irán elkezdett kakaskodni. Szörnyülködünk, hogy a hk-ik milyen puha testűek már, de a vízen szerintem ez hatványozottan előjön, mert nincsenek terepakadályok. Egy atom nélküli vízi ütközetben pik-pak ledarálná egymás flottáját két modern tengerészet, miközben még mindig évek egy hajó átadása.
  • JanáJ
    #70430
    Az utolsó mondatoddal megválaszoltad magadat. :-) Az, hogy van három tégla rajta a 333-ból, azt nem nevezném védelemnek. :-)
  • F1End
    #70429
    Két Raptor továbbment Észtországba.
    link
  • [NST]Cifu
    #70428
    Akkoriban még "hagyományos" kialakítású lövedéktestben helyezték el a kumulatív töltetett, valamikor az 1960-as években aztán lassan elkezdtek áttérni a "csőrös" kialakítású kumulatív gránátokra, amikor a gyújtó egy előrenyúló "csőr" végén van elhelyezve, így már megoldható, hogy a megfelelő pillanatban működjön el a robbanófej.



    Fent a "régi" HEAT megoldás egy 100mm-es M69-nél, alul egy modernebb megoldás (ez egyébként az 1950-es évek végén jelent meg először
  • [NST]Cifu
    #70427
    Akkor elvileg lehetséges az, hogy pl.: tegyük fel egy 406mm-es a kumulatív gránát 50 cm-es acélt át üt, de a fókusz pontjának vége ~2 méter ?


    Nincs olyan, hogy fókuszpont. A kumulatív sugár (nem egészen plazma) képes lehet erre, de ismét az a kérdés, hogy milyen korszak technológiájával. A II.Vh-ban még nagyon messze voltak ettől. Ma talán képesek lennénk erre, de minek - nincs olyan hadihajó, amelynél ez jó megoldás lenne. Ráadásul forgástabilizált lövedéknél macerás a HEAT robbanófej...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.08. 09:47:17
  • savaz
    #70426
    Elvileg ezeknél a hajó elleni robotrepülőgépeknél azzal számolnak, hogy a megmaradt üzemanyag is beszáll a hatásba. Illetve van egy keményfém orrkúp, ami menetközben valamit véd a gatling ellen, majd segít átütni a hajó oldalát, végül bent robban a robbanófej és teríti a maradék kerozint.
    Anno a HMS Shefieldnél nem is robbant fel a robbanófej, de az okozott tűz elég volt a hajónak.

    Egy nagy sebességű több tonnás orosz hajó elleni , azért lehet akkora hatása, mint egy 420 mm-es gránátnak.
  • ximix #70425
    Kösz megtaláltam (naivan azt hittem, hogy keresztben a feléig, hát nem hosszában )
    ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



    BRAHMOS be és kimenet

  • m18
    #70424
    Hallomásból-majd megerősítitek,vagy megcáfoljátok,ez inkább csak közvetett-úgy tudom,hogy a második vh. kumulatív gránátjainak a kezdősebességét egy bizonyos határ fölé nem lehetett emelni,mert az akkori gyújtószerkezetek nem voltak képesek időben elműködni-tehát ha túl gyorsan érkezett a lövedék,még azelőtt szétkenődött a páncélon,mielőtt működésbe léphetett volna a kumulatív fej(bocs a pongyola megfogalmazásért).
  • molnibalage83
    #70423
    A techstorys videón a Gránt egy 250 méteres hajót nagy szögben kap el és a hajó közepéig megy csak a sugár a videón. Félelmetetes. És sokkal kevesebbet gondoltam róla. Ebből 2-3 találat jó helyen tényleg megfektet egy CV-t. Ha nem is süllyed el, a hajó cakk-pakk kiég.
  • molnibalage83
    #70422
    +1
  • ximix #70421
    Volt nemrég ez a "Szekeres József nyugállományú ezredessel készített interjúk" amibe azt mondta
    "Később lőttem T-72-vel T-55-re kumulatív gránáttal. Utána a javítózászlóaljnál szétszerelték. Elől, az irányzótávcső mellett találta el. Fém mérőszalaggal lemértem, 28 cm mély volt a lyuk, amin az energianyaláb bement. Felnyitottam a tetőpáncélt, belülről is lemértem. A kocsi egész belseje szürkéskék volt, mert amikor a gránát átfújta a páncélt, fém- és ólomköd keletkezett, és minden felületre rácsapódott több ezer C fokon. Minden szerves anyag egyszerűen elillant. A gránát átment a páncélon, az ólmon, utána a légtéren, vagyis háromszori közegváltás történt. Megnéztem, szóródott-e az energianyaláb. Akkor vettem észre, hogy hátul, a válaszfalnál lyukas a 8 cm vastag páncél. Összesen 36 cm-t ütött át a nyaláb, azután kiment. Iszonyú a hatás, és egy sima RPG ugyanezt meg tudja csinálni. "

    Akkor elvileg lehetséges az, hogy pl.: tegyük fel egy 406mm-es a kumulatív gránát 50 cm-es acélt át üt, de a fókusz pontjának vége ~2 méter ?
    Tehát egy 30cm acéllemezt ideális 90°-ban eltalál átüti majd ez a plazma nyaláb még egy 2méterrel arrébb lévő 10cm vastag lemezt vagy ami elé kerül is átüti?
    Persze ez a 2 méter vagy több vagy kevesebb nem tudom, de a 406 millibe férne kakaó rendesen, csak mint lentebb említitek a halakat riogatná maximum.

    ---------------------------------------------------------------------
    Új rész 2015.09.05 Olajbúvár III. - Hárman páncélban
    Az első pár sorban van a hagfelvétel linkje aki inkább hallgatná
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.07. 20:17:08
  • Lacusch69
    #70420
    Nem tudom, fel-fel nézegettem az oldalára. Két hónapja nem lettem volna?
    Bakker, öregszem... nem hittem el apámnak, de igaz ezek szerint, hogy egyre gyorsabban telik minden...
  • molnibalage83
    #70419
    Zoli Új írása. Basszus két hónapos és észre sem vettem...
  • [NST]Cifu
    #70418
    A kumulatív gránát nem úgy pusztít, ahogy az AP / APHE (ugyebár a hajólövegek pct. lövedékében is volt némi robbanóanyag). Pont ebből fakadóan nem látom én túlzottan értelmét. A valóban létfontosságú eszközöket (lövegek, kazánok és gépház) páncélzat védte. De a páncélzat mellett még valami: közfedélzetek, páncélfedélzetek. A kumulatív sugárnak elég macerás lenne eljutnia valahova oda, ahol tényleg komoly kárt lenne képes okozni (lőszertároló). A találat esélye is kicsi, és az is, hogy eljut-e oda.

    Ezzel szemben az APHE lőszer ugyebár becsapódik, behatol a páncélzat mögé (késleltetés), és robban. Ha nem is talál el létfontosságú eszközt, a robbanás és a vele járó repesz- valamint légnyomás-hatás lehet, hogy komoly károkat okoz.

    Van előnye, például nem tud lepattanni a páncélzatról, bármilyen szögben is csapódik be. De a forgási probléma, és a kumulatív sugár pusztító hatásának elégtelen volta miatt nem igazán lenne értelme foglalkozni vele...
  • molnibalage83
    #70417
    A forgást elfelejtettem. Nagy lőtáv esetén tényleg problémás. A repeszhatás stimmel, egy hk esetén számottevő, mert a teljes személyzet egy kis térben van. Csatahajó esetén komoly kárt ezzel nem okozna. Tehát, ha elvileg létezett volna 406 mm-es kumulatív gránát és talál is, akkor képes lenne komoly pusztításra?
  • [NST]Cifu
    #70416
    Túl későn jött a hatékony kumulatív technológia.

    A kumulatív lövedék tök jó dolog, ha a páncélzat alatt van valami, amiben kárt okozhat. Egy harckocsi esetében ez ugyebár esélyes - kicsi a méret, és jó esélyel ha talál, akkor a kumulatív sugár csak elkapja a személyzet valamelyik tagját, szerencsésebb esetben még egy lövedéket.

    A hajók elleni kumulatív robbanófejek angolban HEAT-MP, vagyis Kumulatív-Többfeladatú jelzővel illethetőek. Ez annyit tesz, hogy a robbanás és a repeszhatás mértéke jelentős, és a kumulatív sugár "másodlagos", ha páncélozott célt talál el a robbanófej, akkor azt átüti, és remélhetőleg elkap valamit, ami komoly sérülést okoz, talán harcképtelenséget vagy úszóképtelenséget is.

    A csatahajóknál több okból sem terjedt el a kumulatív gránát:
    1.: A kumulatív gránátok megjelentekor a csatahajóknak már leáldozóban volt. A II.Vh végén kezdtek el megjeleni a már valamennyire hatásos kumulatív robbanófejek. Ekkoriban pedig már érdemtelen lett volna a vele való küszködés.

    2.: Márpedig küszködés lett volna, hiszen a kumulatív sugár kialakulását masszívan befolyásolja a robbanótest forgása. Ehhez a huzagoltcsövű lövegeknél mindenféle csapágyas meg levállóköppenyes megoldásokat alkalmaztak - később, a 60-as és 70-es években. A hajóágyúknál a forgásstabilizálást ilyen nagy űrméretnél kiváltani elég mókás lett volna, és bizonyosan rontott volna a pontosságon. Használnál úgy HEAT lőszert, hogy a szórásképed a többszörösére nő?
  • ambasa
    #70415
    Amennyire én tudom. A kumulatív gránátnál van egy alapvető probléma, hogy a forgásstabilizálás rontja a hatásfokát, ami ugye egy rakétánál/robotrepülőgépnél nincs. Ugyan ebből fakad, hogy a kumulatív gránát a hagyományos tüzérségi lövedékekkel szemben hosszabb távon pontatlanabb. Szerintem ezért, ott, ahol nem 1-2, hanem 20 km körüli lőtávolságok vannak, a kumulatív gránátok nem alkalmazhatóak.

    A másik felvetésed, nem ilyen egyszerű, A kumulatív gránát hatásfoka nem csak az átmérőtől függ, hanem a robbanóanyagtól, a béléstest anyagától annak vastagságától, kúpszögétől. Az is egy tévedés, hogy a kumulatív gránát csak éget, a robbanásakor van légnyomás, a kisebb repeszhatás, és a páncél átégetése után a a mind a plazmasugár, mind magából az átégetett páncélból repeszek fognak leválni és záporozni a belső térben.

    TG
  • molnibalage83
    #70414
    Eszméletlen hülye kérdésem lenne. A techstory blog Kirov írásában van egy videó arról, hogy a Gránit hogyan kap szét egy páncélozatlan hajót. A Gránitnak kumulatív harci része van. Ha jól tudom, akkor ennél főleg az átmérő a döntő. Tehát elvileg egy Gránit úgy menne át akár egy csatahajó páncélzatán is, mint kés a vajon? A 120/125 mm-es kumluatív lőszeres gránátok vittek át 400-500 mm-es homogén acéllemezt már 30 éve is. Akkor a csatahajóknál csak azért nem volt ilyen gránát soha, mert túl későn jöttek rá, vagy mert nem volt értelme? Ha nem olyan részt talál el a hajón, ahol éghető vagy robbanó anyag van, akkor csak egy szép nagy lukat csinált volna, de a kemény pct. lövedék és kevés robbanóanyaghoz képest is kevés kárt csinált volna?
  • Hpasp #70413
    Ez már nem az első videó, aminél találat után gyorsan vágnak.
    Volt korábban egy Kurd TOW vs T72 videó is, ahol szintén nem láttam másodlagos robbanásokat.
  • [NST]Cifu
    #70412
    Az oldalazva kigurulás nem teljesen ördögtől való, így gyorsan lehet ki- majd visszagurulni, ha úgy kívánja a helyzet. A test oldalán, orrán és a torony frontján Kontakt-1 ERA-t látni, tehát amíg sima RPG-7V szintű veszélyforrásoknál komolyabb nincs, addig nem kell nagyon aggódniuk.

    Mondjuk a videót elnézve igazán professzioniális az lett volna, ha rézsútosan előre mennek be a kereszteződésbe, és úgy is tolatnak vissza veszély esetén.
  • [NST]Cifu
    #70411
    Kár, hogy videó félbeszakad, kíváncsi lettem volna, hogy a hiányos Kontakt-1 ERA blokkok végül is megfogták a rakétagránátot, vagy sem (mindkettő lehetséges a videó alapján, másodlagos robbanást nem látni).
  • JanáJ
    #70410
    Nem teljesen tiszta mi volt a koncepció. Miért az oldalát mutatva tolatott ki? Mert itt a legvékonyabb? Nem mintha sokat számított volna. A gyalogok miért nem mentek vele? És ők foglalják el a fél sivatagot?
  • JanáJ
    #70409
    Asszem az aranysas linkelte a fb-on. Ép hogy nem könyököl ki a WSO az "ablakon".
  • ximix #70408
    Ilyen egy igazi adok - kapok.
  • aksurv2
    #70407
    Szerintem ugyanaz tank érdemes megnézni videokat egyszerre, teljesen megegyeznek , és háttérbe levő falak is látszanak.
  • ximix #70406
    A videó elején a HMMWV is alap változat ha így kicsapták belőle a szélvédőt és milyen vékony az ajtó kb egy utcai változat van zöldre festve majdnem.
  • JanáJ
    #70405
    Jaj, a kommentek kemények.
  • ximix #70404
    Jó a cikk
    ------------------------------------
    A hsz-ek között előkerül a Szaudi Abrams is és hogy a legénységnek esélye sem volt, ha volt benne egyáltalán.
    Azért kérdőjeleztem meg korábban, hogy nem e beállított szituációt látunk, mert pl egy korábban elfoglalt Abrams is lehetett a videóban, és nem azért kételkedem, mert nem hiszem el hogy ez így megtörténhetett csak nem árt ha az ember egy kicsit kételkedik és nem hisz el mindent amit lát.
  • m18
    #70403
    Nem a 14,5 mm-es KPV( és KPVT) nehézgéppuskára gondolt??
  • [NST]Cifu
    #70402
    GépPUska.
  • JanáJ
    #70401
    gondolom 14 milis gépágyú lőszerre ondolt
  • JanáJ
    #70400
    A magyar T-72-ek.
  • qtab986
    #70399
    szerintem még a 14mm-es GPU is
    Az micsoda?
  • SZUsszan
    #70398
    Akkor én a 10%-ba tartozok. A videón lévő helyzetben semmi sem indokolta volna, hogy megpróbáljam szemből meglőni.