95127

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71238
Érdekesség: az LCS esetében komoly problémák vannak a különféle missziós konténerek tömegével. Leginkább az ASW (tengeralattjáró-elhárító) konténerével. A megoldásra külön megbízást kapott a konténert gyártó konzorcium, hogy 15-25%-al csökkentse a konténer tömegét, de az opciók elég szélsőségesek (megvágni a vontatott szonár képességeit, illetve könnyű de drága kompozit anyagok alkalmazása a fém alkatrészek helyett). Végső megoldásként azt lebegteti a gyártó és az US NAVY, hogy akár 200 tonnát is tudnának "adni" a küldetésmodul részére - úgy, hogy ennyivel kevesebb üzemanyagot vételeznek. Persze cserébe némileg csökken a hatótáv...
-
#71237
-A Német Védelmi Minisztérium befejezte a HK G36-ot ért kritikákat (túlmelegedés miatti pontosságromlás). A katonákat megkérdezve senki sem válaszolt olyat, hogy tapasztalta volna a problémát, sőt, a katonák általában nagyon meg vannak elégedve a G36-al. Az ügy lezárva...
-A General Dynamics bemutatt az M1A2 SEPv3 program eredményét:
-Új M829E4 (M829A4) APFSDS-DU lövedék, amelyet felkészítenek az ERA és APS-ek ellen.
-Új APM lövedék, amely kiváltja a korábbi HEAT-MP, kartács és HE lőszereket. A programozható gyújtó három üzemmódal bír, csapódásra elműködés, késleltetett, és a célpont felett való robbanás.
-Új Improved FLIR (IFLIR), amely jobb minőségű képet tud nyújtani, megkönnyítve a célazonosítást (a korábbi FLIR rendszereknél sok volt erre a panasz).
-Új, alacsonyabb távirányítású géppuskatorony.
-
#71236
Erősen úgy tűnik, mert sehol sem látni ilyenkor más függesztett fegyverzetet rajtuk... -
#71235
Az F-4K (Phantom FGr.Mk.1) annyi újdonsággal bírt, hogy nem volt hozzájuk integrálva gépágyúkonténer (beépített gépágyújuk se volt), igaz, amikor ezek átkerültek a RAF-hoz, akkor ezt a képességet utólagosan beépítették.
Az F-4M (Phantom FGr.Mk.2) az 1970-es évek közepéig első sorban csapásmérő gép volt, és abszurd módon a BAe Lightning volt a légierő elfogó gépe. Aztán a Lightning kivonásával és a Jaguar megjelenésével a Phantomok átvették a légifölény feladatkört, 4x AIM-7E2, 2x AIM-9G és egy SUU-23/A gépágyúkonténer standard fegyverzettel. 1979-ben a Sparrow-ot kiváltotta a SkyFlash és az 1980-as évek elején az AIM-9G helyett az AIM-9L jött be.
Csapásmérő fegyverzet terén az általad említett bombák és az Ambasa által említett SNEB konténerek kerültek még integrálásra, de mivel a csapásmérés másodlagos feladatuk volt ekkoriban már, ezért ezeket ritkán lehetett a szárnyaik alatt látni.
Megjegyzés: az 1980-as években a britek vettek 15db amerikai Ex-US NAVY F-4J-t, amit amerikai hajtóművekkel (J79 a jobb és erősebb Spey helyett) és amerikai fegyverzettel rendelkeztek. -
ambasa #71234 A wiki szerint a Skyflash-t is integrálták a fegyverzetbe és a SNEB 68 mm-es NIR-t. Mellesleg itt leírják, többek között a fegyverzetét is.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.10.14. 20:19:48 -
#71233
Az IAF az F-4E gépekre integrálta a Python-3-at, ha jó látom, de a mérete miatt csapásmérő fegyverzet ekkor kizárt?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 19:57:01 -
#71232
Az angol F-4M és F-4K gépek milyen fegyverzettel bírtak? Jenki fegyverzetet használtak és mellé tettek brit Bl.755 és 1000 fontos bombát és kb. ennyi?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 19:40:27 -
#71231
Ez nem 2003-ra vonatkozik.. Az 1991-es balhé előtt volt. Akkor meg volt. 1998-ban is volt és a KK topikban volt olyan link, ahol bizony az volt leírva, hogy 2003 után is találtak itt-ott készleteket... Nem olyan BM-hez, de voltak készletek itt-ott. -
Lysandus #71230 Jó, nyilván mindenki rázta az öklét. Érdekes kérdés, hogy egyáltalán volt-e akkor még tömegpusztító fegyvere Iraknak. Mert minden kilőtt SCUD-nak hagyományos töltete volt. -
JanáJ #71229 Azért biológiai és vegyi fegyver ellen lehet védekezni. Atom ellen nem. Ugyan akkor nem gondolom, hogy egy Indiai méretű országot megtámadnának, az még nekik is nagy falat lenne. -
Lysandus #71228 A lényeg, hogy az első Öböl háború után. -
#71227
A második robbantás volt 98-ban. Hogy ebből bevethető fegyver mikor lett, az megint más kérdés.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 15:42:56 -
#71226
Hajlandó vagyok efféle áldozathozatalra... -
Lysandus #71225 Bocs, szóval Indiának '98-tól van bevethető atomfegyvere. A '74-es robbantás után nem született ilyen. -
#71224
Ebben sem vagyok biztos. Vegyifegyverek bevetésére számítottak, amik semmivel sem kevésbé pusztítóak, mint egy taktikai atomfegyver számtalan helyzetben és a mentesítés sem egyszerű...
Ellenben a válaszlépés szerinted mi lett volna? Akkor a jenkik minimum hasonlóval válaszolnak, de mivel erőből tárgyalnak akkor ma Bagdad helyén lehet, hogy egy romhalmaz lenne...
Nem tudom, hogy mennyi valóság alapja van annak, amit Forsyth leírt az Iste Ökle című könyvben leírt. Ott arról volt szó, hogy ha Irak vegyi fegyverek bevetését tenné meg egy esetleges konfliktusban, akkor arra amerikai nukleáris csapás lesz a válasz Bagdad ellen. A találkozó helyszíne a könyben Genf volt Tarki Azísz és James Baker között, ahol ezt közölte.
Amit 30 sec kereséssel találtam.
Ez.
http://hamodia.com/2013/12/16/saddam-never-used-chemical-weapons-gulf-war/
És egy interjú, amiből származik.
http://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/gulf/oral/baker/1.html
Q: What warnings were sent to the Iraqis about using chemical weapons?
Baker: The President's letter to Saddam Hussein which Tariq Aziz read in Geneva, made it very clear that if Iraq used weapons of mass destruction, chemical weapons, against United States forces that the American people would demand vengeance and that we had the means to achieve it. I also reinforced that message in my presentation with Tariq Aziz at Geneva and we made it clear that in addition to ejecting Iraq from Kuwait, if they used those types of weapons against our forces we would in addition to throwing them out of Kuwait, we would adopt as a goal the elimination of the regime in Baghdad.
And we never did that, we never expanded our war aims or our political aims to include that -- we never went beyond the scope of the United Nations Security Council resolutions but we made it very clear to them that if they used weapons of mass destruction on our forces that would be one thing we would consider doing and further that we had the means to obtain vengeance.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 15:44:41 -
#71223
Elfáradna a lábad, amíg mindet végigrugdosnád... -
#71222
Anno apám beszélt egy helyi politikussal (ma már nem az az illető, és nem, nem a mai kormánypártokhoz tartozott), aki azt találta mondani, hogy a szakértő dolga a döntés megmagyarázása
Az ilyen kaliberű "embereket" helyből rúgnám pofán... -
Lysandus #71221 Teljesen mindegy, hogy mit érzel. Mert ezt Indiában senkit nem érdekel. Én azt írtam le, hogy onnan nézve hogy látszott a dolog.
Azt mindenki tudja, hogy India nem a kilencvenes években robbantott először. Nyilván azt sem kötelező elfogadni, hogy a '74-es robbantás "békés" célt szolgált, amint azt az indiaik mondták (nyilván nem). Viszont az atomprogramjuk '94-ben pörgött fel, mégpedig az említett okok miatt. És azóta váltak egyértelmű atomhatalommá. Nem árt, ha megértjük azt is, hogy miért. Amit az indiai külügyér mondott, abból az következik, hogy elsősorban nem India és nem Pakisztán miatt.
Egyébként még Irakból nézve is teljesen mindegy, hogy az USA miért állt neki összekovácsolni egy nemzetközi koalát. A lényeg az volt, hogy léptek. Tök felesleges belemenni abba, hogy "igazságos" háború volt-e vagy sem. Mert ez maximum csak a filmekben számít, ami valójában vezérli a döntéshozókat, az a stratégiai érdek. De az is biztos, hogy ha lett volna atomjuk és hozzá raksijuk, akkor nem támadták volna őket meg. Maradtak volna a szankciók. -
ambasa #71220 Az enyém is....
TG -
JanáJ #71219 Én az általad leírtakra mondtam, hogy az elv jó, csak mi nem jól használjuk. Aki ért hozzá, az elmondja mit és miért szeretne. A politikusok meg az ő tudás szintjükre egyszerűsített összefoglaló és a gazdasági lehetőségek szerint döntenek. (A kezem meg a bilibe ér.) -
ambasa #71218 "Most minden bántás nélkül: miből gondoljátok, hogy a vezérkar, vagy a katonák elfogulatlan döntést hoznak? Nem csak nálunk, bárhol. Szerintem evidens, hogy az amerikai vagy bármelyik vezérkarnál is igen keményen lobbiznak a gazdasági szereplők."
Igen természetesen lobbiznak (a lényeg a lobbi szón van, ami nem egyenlő a megvesztegetéssel). Az amerikai hadiipari vállaltok igazgatótanácsai tömve vannak egykori, nyugalmazott főtisztekkel akik kihasználják kapcsolati tőkéjüket. Viszont erről szól a civil kontroll., mivel a végső döntést a politika határozza meg, hogyha bármely ilyen gyanú felmerülne megvétóza azt. A gond az, hogy nálunk amikor a katonák javasoltak valamit, azt nem azért söpörte félre a politika mert ilyen gyanú felmerült, hanem mert az ő érdekeik mást diktáltak, és így figyelmen kívül hagytak minden szakmai érvet. Anno apám beszélt egy helyi politikussal (ma már nem az az illető, és nem, nem a mai kormánypártokhoz tartozott), aki azt találta mondani, hogy a szakértő dolga a döntés megmagyarázása. Amíg a politikai elitünk így gondolkodik, és nem úgy, hogy a szakértő dolga a döntés előkészítése, addig olyan döntéseket és törvényeket hoznak amikkel nap mint nap szembesülünk.
Persze nálunk fejlettebb államokban is létezik korrupció, ez nem egyedi jelenség, még egy NATO főtitkár is belebukott ilyenbe amikor még belga hadügyminiszterként az Augusta helikoptereit választotta nem minden anyagi érdek nélkül és ez később kiderült. És elismerem egy repülőgép beszerzés igen összetett kérdés, amelynek vannak gazdasági vetületei, de azért mégis figyelembe kellene venni annak a véleményét, aki végül azt majd a harcmezőn az életét bízza rá.
Egyébként jellemző volt a magyar vadászgép tenderrel kapcsolatban, hogy emlékeim szerint Mécs Imre az akkor Honvédelmi Bizottság tagja előbb szált fel a Mirage 2000-essel mint egy magyar vadászpilóta. És miután kiszállt a gépből azt az örökbecsű bölcsességet mondta. " nekünk azt tanították a Műszaki Egyetemen, hogy ami szép az jó is és a Mirage egy szép repülő." hiába a franciák tudták, hogy ki veszi meg nálunk a gépet, a buta amerikaiak meg ezredeseket reptettek, az ostobák...
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.10.14. 15:18:10 -
#71217
Zavart érzek az erőben.
Az első indiai teszt robbantás 1974-ben volt. Még az irak-iráni balhé sem törént meg. 1991-re mondva is ökörség, met Irak szállt meg egy másik országot és egy koalíció rugdalta ki a seggét, még akkor is, ha jenkik adták a nehézfegyverzet és technika 85-90%-át. Politikailag nem arról volt szó, hogy csak az USA érdeke volt kipenderíteni oda Szaddámot és még ezt a kalandot is megúszta, mert hatalmon maradt és Iraktól 0 területet vettek el... -
Lysandus #71216 Most minden bántás nélkül: miből gondoljátok, hogy a vezérkar, vagy a katonák elfogulatlan döntést hoznak? Nem csak nálunk, bárhol. Szerintem evidens, hogy az amerikai vagy bármelyik vezérkarnál is igen keményen lobbiznak a gazdasági szereplők.
Paki atomhoz, talán belefér a topik témájába: Az indiai külügyminiszter mondta azt az első iraki háború után: számukra a tanulság az a történtekből, hogy akinek nincs atomfegyvere, azt bármikor lerohanhatja az Egyesült Államok. Lett atomfegyverük. Utána persze Pakisztánnak is lett. -
#71215
Én is csak ez találtam... :( -
#71214
Ilyen nincs, pár nagyságrenddel egyszerűbben tudják le az ő statisztikájukat... -
#71213
A repülős szakma első helyre tette az Hornetet és másodikra az F-16-ot. Legalábbis nekem Varga Ferenc ezt mondta, a megfogalmazott ajánlásban ez szerepel. Az ember gép kapcsolatot és a két hajtómű adta biztonságot értékelték nagyra. Mondjuk és a két hajtóműves fétist nem értem. Az egyhajtóműves F-16 baleseti statja igen közel van az F-15 gépekéhez, régen elmúltak azok az idők, ahol ez komoly tényező lenne a statban. -
#71212
A US Navy gépekről nincs ilyen statisztika? -
JanáJ #71211 Nem ironizálok. Mi nem jól csináljuk, de a magyar tendernél is a hadsereg / légierő mondott valamit, tudtommal az F-16-ot, amit az aktuális kormány felülírt és lett belőle a Grif. Ez még jó is lehetett volna, ha a svédek tényleg jobb ajánlatot tettek és a gép végül is bőven jó nekünk. Az más kérdés, hogy nem olvastam sehol, hogy a plusz a Grif mellett meg lett volna és a 16-os csak kényelmesebb/biztosabb/bejáratottabb út lett volna. Sokkal nagyobb gondnak látom ahogy és amire használjuk. A HunGrif bohóckodást most hagyjuk.
De én amit olvasok, az alapján amcsiknál is van ilyen, hogy a politikusok azt mondják, hogy nem így, nem ezt, nem annyit. De érdekel a véleményed, mert "picit" jobban képben vagy mint én. -
millerius #71210
Igen, ugyanis ezt azzal kapcsolatban mondta, amikor az USA az indiai vadászgép-tenderen felajánlotta jóformán a tervezőasztalról az F-35-öt Indiának (értelmezésem szerint ez kb. azt jelentette, hogy atomfegyveren kívül bárkinek bármit akinek Kína hatalmi növekedése nagyon nem áll érdekében). -
ambasa #71209 Ugye most csak ironizálsz, azzal, hogy a magyar gyakorlat jó? (és ezt most kormányoktól függetlenül kérdezem) -
ambasa #71208 Azért a magyar AMRAAM-nál ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy mi NATO tag vagyunk, vagyis deklaráltan is az USA egyik legközelebbi szövetségese.
TG -
#71207
Az F-16 korszerűsítés, és az ingyen átadott 10db F-16 mellett milyen amerikai fegyverbeszerzésről tudsz? Én csak az AH-1F/J beszerzésről, amelyek elég régi helik, ráadásul most nézegetik a piacot, mivel váltják majd le őket, de sokan már borítékolják a WZ-10 győzelmét.
A másik serpenyőben pedig ott az Al-Khalid harckocsi, az FC-20 vadászgépek beszerzése, a JF-17/FC-1 könnyű vadászgép, a Zulfiquar-osztályú fregattok és most jelentették be, hogy 8db fejlesztett Jüan-osztályú tengót vásárolnak még a kínaiaktól... -
JanáJ #71206 De miért lenne jó a két rendszer hátrányait egyesíteni? A kis katapultot ugyan úgy üzemeltetni kell, de mégsem teljes értékű gépeid vannak. -
JanáJ #71205 Én azt hittem a magyar gyakorlat jó, csak rosszul használjuk. Hogy pl a légierő azt mondja új vadásznál, hogy Eurofighter, F-16, Griff, Mig-29 a (kitalált) sorrend, de az EF drága, a 29 meg orosz ezért 16-ost szeretnének. MAjd erre mondhatja a politika hogy Grifet kaptok mert az gazdaságilag kedvezőbb és nekünk elég az is. A megvalósítást hagyjuk. -
#71204
Amennyire tudom a gőzkatapult a kezdeti szakaszban ad igen nagy gyorsulást, a gőzexpanzió és "visszarúgás" miatt igen jól kell belőni, hogy mekkora tömeget gyorítanak, hogy a végén a katapultból elfogyjon az erő. Tehát, ha pont az első 30-40 méteren megkapná a gép a kezdősebesség 35-40%-át már az hatalmas segítség lenne. -
#71203
A kérdés jó, nem tudom... -
#71202
A MiG-29K esetén egy sci fi forgatókönyv van. A Rafale sanszosan korlátozott fegyverterheléssel fel tunda szállni, sőt minden land based gép. A probléma ugyebár a visszatérésnél van... -
#71201
A paki F-16-osokat, akkor ki korszerűsítette? -
#71200
Az erőegyensúly dolgot vitatnám, mi megkaptuk az AMRAAM-ot, holott továbbra sincs a környezetünkben senki, aki ehhez fogható fegyverzetű vadászgépekkel rendelkezik (és nincs még most sem). Pakisztán inkább az atomfegyver kifejlesztés miatti dádát szenvedte, és az amerikaiak példamutató módon tökön is szúrták magukat vele - a Pakisztániak egyszerűen a kínaiakhoz fordultak, és kvázi már le is cserélték az amerikaiakat, mint fő fegyverbeszállítókat. Szóval az USA nyitása India felé innen is érthető: saját hibájukat próbálják orvosolni úgy, hogy Indiával fűznék szorosabbra a kapcsolatukat.
India részéről nyomás a légierőn nincs, az F-35 helyi licenszgyártása elég valószerütlen (nem valósult meg másnál sem, beszállítóként jelent meg mindenki, aki ellentételezést akart), és a Rafale esetében is ez volt az egyik kritikus pont. A haditengerészet más eset, a MiG-29K-nak nagyon nem volt alternatívája, de CATOBAR gépek terén megint rövidek a lehetőségek: F/A-18E/F, F-35C és a Rafale. Lista vége. Az USA agresszíven nyomul, nem csodálkoznék, ha valami módon megegyeznének végül az Indiaiakkal, mert nekik globális politikai érdekeik vannak, míg Franciaország pusztán gazdasági okokból van jelen. -
ambasa #71199 Hát azért szerintem,egy normális államban a politikai kijelöli a hadsereg feladatait, meghatározza, hogy ehhez mekkora anyagi forrásokat biztosít, de a beszerzendő fegyverrendszereket, a hadrend kialakítását, azt a szakemberekre, jelen esetben a katonákra bízza. És a polgári felügyelet (minisztérium) ebben az esetben semmi mást nem jelent, mint hogy figyeli, hogy a hadsereg (vezérkar) az általa meghatározott irányelvek szerint működik, és csak akkor lép közbe ha úgyvéli, hogy ettől eltér, vagy szándékozok eltérni. A beszerzéseknél a mit a hadsereg határozza meg, a politika pedig vagy jóváhagyja, vagy elutasítja, de nem ő találja ki.
TG


