95125
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71596
Melyik BMP-T-re gondolsz? Mert volt több koncepció is. -
Freeda Krueger #71595 koaxos Chieftain
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71594
Részemről szkeptikus vagyok az új nagykaliberekkel kapcsolatban. Mióta húzzák már? 20 éve biztosan. Leginkább a baromi hosszú cső zavar. Előbb utóbb a mozgásnál problémát fog okozni a messzire kinyúló és nehéz cső. Ráadásul hátul a totonyban nem lesz több hely így kiegyensúlyozni is nehezebb lesz.
Megoldás? Torony nélküli (külső) lövegelhelyezés, vagy személyzet nélküli torony, ahol a csőfar a torony forgáspontja mögött is lehet.
Sehol nem olvastam ilyesmit tehát csak az én hozzánemértő agyszüleményem, hogy ha mégis lesz valami 140-152 környéki nagy cső akkor lehet hogy visszatérnek a rövid cső és abból rakéta megoldáshoz.
Valahol nem igazán értem ezt a csőből való rakétaindítás dolgot. A torony hátulján elhelyeznek indítókonténereket (akár függőlegesen), és kész. Nem kell a töltéssel vesződni... Vagy akkor a hagyományos harckocsik helyett irány a BMP-T jellegű megoldások esete.
Persze ennek vatagon ellentmond a jelenlegi tendencia. 70t felé járunk ma már, ha fel tudnak menni 80-90t-ig is majd, akkor a 140-152 sem lesz igazán probléma.
A T-14 még 152mm-es löveggel sem fog 60t elérni, ahogy most kinéz, ez mutatja az irányt is - gyengén páncélozott személyzet nélküli toronnyal vagy külső lövegelhelyezéssel megoldható, hogy elviselhető szinten maradjon a tömeg. A 80-90 tonnás szupernehéz-harckocsik aligha valósul meg. -
Freeda Krueger #71593 ![]()
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.11.02. 11:25:47 -
#71592
A belövő géppuska akkor hol volt a brit harckocsikon és hogyan működött...? Melyik szériáig használták ez? A '80-as években is ezzel bohóckodott még a Chieftain Mk.10/11 és a Chally 1?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.02. 10:50:35 -
kiskorúbézoltán #71591 Nem csak az távmérés a lényeg hanem az előretartás - mozgó célnál - és a meteorológiai viszonyok felmérése is. Ez akkor működik ha az alkalmazott géppuska és a löveg - egy bizonyos lőszerének - ballisztikai jellemzői egy bizonyos távolságig elfogadható mértékben megegyeznek.
A menet egyszerű volt, először megy a géppuska (tán hármas rögzített sorozat vagy egyeslövés? nem emlékszem már) a becsapódás alapján ha kell helyesbít az irányzó és megy a löveg. Gyakorlatilag 1-3 géppuskalőszer felhasználással biztosítja az első lövés magasabb találati valószínűségét. Gyors mert nem kell megvárni a löveg töltését, lőszertakarékos mert három puskagolyó csak olcsóbb mint egy tankmalac és a lőszerkészletet is kíméli.
Inkább az optikai távmérős időkben voltak népszerűek és akkor is csak egyes országokban. mosz így hirtelen csak a britek jutnak eszembe akik előszeretettel használtak belövőgéppuskát.
És ha má' emlegettem a belövőgéppuskát akkor ne keverjük a párhuzamosított géppuskával aminek taljesen más a szerepe. Mondjuk a lőszertakarékosságot leszámítva. :) -
#71590
152-155 mm-es ATGM-ből ma mlyen RHA átütés jönne ki Cifu azt írta, hogy a '70-es évek végig a szovjet tankok által használt ATGM-ek elég durvák voltak, de a Leo2 és M1-től kezdve (M1IP és Leo2A4) gyakorlatialg szinte hatástalanná váltak a fronpáncélt nézve.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.02. 10:39:18 -
kiskorúbézoltán #71589 Részemről szkeptikus vagyok az új nagykaliberekkel kapcsolatban. Mióta húzzák már? 20 éve biztosan. Leginkább a baromi hosszú cső zavar. Előbb utóbb a mozgásnál problémát fog okozni a messzire kinyúló és nehéz cső. Ráadásul hátul a totonyban nem lesz több hely így kiegyensúlyozni is nehezebb lesz.
Sehol nem olvastam ilyesmit tehát csak az én hozzánemértő agyszüleményem, hogy ha mégis lesz valami 140-152 környéki nagy cső akkor lehet hogy visszatérnek a rövid cső és abból rakéta megoldáshoz. Persze ennek vatagon ellentmond a jelenlegi tendencia. 70t felé járunk ma már, ha fel tudnak menni 80-90t-ig is majd, akkor a 140-152 sem lesz igazán probléma.
Amúgy a 155-ös nyugati ágyútaracknál (rövid cső és max 45-ig megy fel) tarackágyúra gondolsz (hosszú cső és 45 fölé is mehet az emelkedés). ;) -
#71588
Senki nem mondta, hogy a pásztázás után azonos csőállással lőnek. Pont ez a lényege. A géppuska és a szög és röppályából lesz egy távolság és ezt használják fel, hogy az ágyúval célozzanak. De a cső az közben mozog. Legalábbis tudtommal. -
SZUsszan #71587 Egyébként párhuzamosított géppuskával hogyan mérnek távolságot, ha teljesen más ballisztikája van, mint a harckocsi lövegének? -
kiskorúbézoltán #71586 Majdnem jó de lényegi tévedések vannak benne szerintem. Megvárom még Hpasp indoklását és majd egybe válaszolok, hogy mi az én meglátásom a dologról, aztán majd pro és kontra megvitatjuk. Ok? :) -
#71585
Kiváncsi leszek, nyugati oldalon mi lesz a hk. lövegekkel. A ruszkik megoldják a 152mm-es hk.ágyúval. és ágyútarackkal, viszont nyugaton 140mm-es hk.ágyú és a 155mm-es ágyútarack tűnt eddig befutónak. Meg persze jönnek majd a hk.-ba beépített gépágyúk. :P -
#71584
Sok szeretettel ezt neked szerkesztettem.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Én így képzelem, az irányzék végig alaphelyzetben a lövész annyit csinál, hogy a célpont alsó szélét és közepét célozza.
![]()
Honnan tudja, hogy most az a cél pásztázott lő távon belül van e ?
Onnan, hogy lövészek tanulják az aktuális ellenségek méreteit és az optikában általában elhelyeznek egy "viszonyítási alapot" pl a Tigris célkeresztjében a középső nagy háromszög ami egy 2méters tárgy magassága 500méteren, ha jól tudom.
-
kiskorúbézoltán #71583 Ééééééés érted is amit bemásoltál ide? :) -
kiskorúbézoltán #71582 Az űrméret erre enged következtetni. A 120-as vető amúgy is kezd olyan sztenderdé váni mint a 152/155-ös löveg. -
#71581
Touché! :)
Tehát 120mm-es önjáró aknavetőről lehet szó. -
Olajbúvár III. - Hárman páncélban
"Van egy olyan fogalom, hogy pásztázó lövés. A célpont alsó, középső részére lövök, és a röppálya sehol nem megy magasabbra, mint maga a célpont. Ha látom a közepét és az alsó szélét, valahol biztos eltalálom, lézer nélkül, és számolni sem kell. Hatalmas fegyver. Ez a T-55-nél 1200 m, a T-72-nél űrméret alatti gránáttal 2400 m." -
kiskorúbézoltán #71579 Én viszont vitatnám ezt az állítást. Indokolnád, hogy szerinted miért időhúzás pásztázotton belül távolságot mérni? -
#71578
Új anyag erről. -
kiskorúbézoltán #71577 "... egy 120mm-es löveggel felszerelt önjáró löveget - utóbbi kvázi egy könnyű harckocsi lehet, hiszen a tüzérségi kaliber a 122 és 152mm, míg a 120mm kifejezetten harckocsi-űrméret az oroszoknál."
Kibontanád nekem ezt a 120-as ruszki tankágyú dolgot? Valahogy msot nekem nem ugrik be egy se. Hálából majd szakértek a 120-as aknavetőkből... ;) -
#71576
Beírtam egy jó hosszú szöveget, de sajnos az Sg.hu fórummotorja pont ezt az időpontott választotta arra, hogy összeomoljon. Hozsánna érte... 
-
ambasa #71575 Elhiszem, nem értek hozzá, én csak a hidegháborús időszak lehetséges harctávolságairól írtam.
TG -
#71574
Azért 1km körül szokott lenni a pásztázott lőtávolság, az alatt csak időhúzás a távolságmérésre fordított idő.
-
ambasa #71573 Egy dologról megfeledkezel. A hidegháború idején, amikor a Német-lengyel síkságot képzelték el fő hadszíntérnek, megállapították, hogy a terület több, mint háromnegyedén egy kilométer alatt van az távolság, amelyen láthatóvá válik egy harckocsi méretű cél. Ezeket a nagyvasakat, (az mostani ázsiaiakat kivéve) pedig szinte kivétel nélkül ide tervezték. Úgyhogy én egyáltalán nem vagyok biztos, abban, hogy feltétlenül az öböl-háború harctávolságai lesznek a jellemzőek egy elkövetkezendő harckocsi-harckocsi összecsapásban. És ha a lézertávmérőd megsérül, akkor bizony marad a párhuzamosított géppuska, amit pont ezért találtak ki között.
TG -
#71572
Nos, nyilvánvaló, hogy nem is pontlövészetre gondoltam, hanem a célpont megszórására. :)
Egyébként érdekes kérdés, hogy merre fog haladni az APS elleni megoldások lehetősége. Logika alapján nincs tökéletes megoldás. Ha lézerekkel akarod megvakítani az APS-t, akkor füstfalat emel a jármű, ha fizikai behatással próbálkozol (kartács / programozott lövedék), akkor pedig a redundancia segíthet (bár fájdalmas lehet, ha minden irányba két-két radart akarsz rakni). -
#71571
Nagy difi van a kb. gyors távolságmérés és a találat között. Nyomjelzővel ismert szélviszonyok esetén egy gyors cirka 50 m-es távbelövéshez lehet, hogy jó. Ekkora távból te soha semmit nem fogsz eltalálni, még akkor sem, ha áll. Mesterlövészek mesterlövész fegyverrel állócélra tartanak világrekordokat ekkora távon... -
#71570
Pont nemrég volt szó róla, hogy a Chieftain konkrétan egy 12,7mm-es géppuskát használta belövésre, és a tapasztalatok szerint 2km-en belül tökéletesen megfelelt a célnak (2,4km volt a max. effektív lőtávja ennek a megoldása, ott égett ki a fényjelző). -
#71569
12,7-es géppuskával ágyú párbaj lővátolságán megszórni az ellent több, mint bajos... Annak a hatásos lőtávja minden marketing duma ellenére párszáz méter, a hk. hk. vs hk ATGM párbaj meg 2-3 km-nél is kezdődhet, ha a terepviszonyok megengedik. -
#71568
Az oroszok egy mókás megoldást találtak ki erre, a fő rakétaindító csővel párhuzamos egy kisebb rakétindító cső van elhelyezve az RPG-30-ason, amely mindössze pár tized másodperccel indul a fő rakéta előtt (vagyis pontosabban a fő rakéta indul ennyivel később). Az aktív védelmi rendszer érzékeli az első rakétát, és aktviálja az APS-t. Ilyenkor például az Izraeli Thropy egy cirka 0,4-0,5 másodpercig "lekapcsol", hogy az APS robbanása, illetve a berobbanó rakéta robbanófeje által generált repeszfelhő ne indítsa be a működését. Ez az az időintervallum, amin belül az RPG-30 esetében megérkezik a fő rakéta, és az APS-től nem zavartatva eléri a harcjárművet.
![]()
Az RPG-30 működési vázlata
A sima "kartácslövedék" hatásfoka az APS semlegesítésére kérdéses, leginkább azért, mert nagy távolságból nehéz ügy kellő hatást elérni. A programozott lövedékekkel el lehet talán valami hatásfokot érni, de kérdés, hogy lősz ilyet a célpontra, hiszen az efélék 25-30mm-es kaliberű gépágyúktól jelennek meg. A harckocsin meg nincs (ill. nem jellemző) ilyen, vagyis a fő löveggel lehetne megoldani csak (magyarul először egy ilyet, aztán egy HEAT / APFSDS lövedéket lősz rá). De effektíve hasonló eredményt érnél el, ha mondjuk 12,7mm-es géppuskával szórod meg a célpontot a főlöveg elsütése előtt. A kérdés, hogy az ellenség tétlenül nézi-e ezt, vagy csinál-e valami huncutságot - például visszalő...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.01. 10:26:01 -
#71567
Semmilyen más platfrom nem tervezték?
A BMP-T esetében is ez került a toronyra, de azt ugye senki sem rendszeresítette. Az oroszoknál mint az Ataka, mind a Vikhr kivonásra van elviekben ítélve, mivel azok már elégtelenek a modern nyugati harckocsik ellen, a váltótípus a 9M123 Hrizantyema, ami a Mi-28 és Ka-50/52 helikre, illetve a 9P157-2 Hrizantyema-Sz páncélvadászra kerül.
![]()
A 9P157-2 Hrizantyema-Sz
Ez a rendszer az oroszok állítása szerint 1250mm RHA CE páncélátütési értékkel rendelkezik ERA mögött. Hogy ez elégséges-e egy M1A2 SEP vagy Leo2A6 ellen, az jó kérdés. Az M1A2 esetében a becslések 1300-2000mm RHA CE között mozognak, a Leo2A6 esetében 1340-2200mm RHA CE között. Viszont például a Leo2A6 esetében egy jelentős része ennek a NERA modul a torony elején, amit (elviekben) legalábbis részben hatástalanít egy tandem-robbanófej (a németek állítása szerint nem, hiszen az ék alakú modul külső páncélzata ~30-50mm, így egy gyengébb kumulatív fej nem képes azt átütni). Az Abrams páncélzata szintén használ NERA-t, a rugalmas gumipogácsákon rögzített lemezekkel, viszont ez elviekben nem semlegesítődik a Tandem-megoldásnál, lévén több réteget ölel fel, így csak csökkenti a hatásfokát. Az oroszok aligha rendszeresítenék, ha nem lenne hatásos kellő mértékben, de az is lehet, hogy egyszerűen nem a toronyfront-találatot tekintik alapértelmezettnek. A Bradley esetében is ez áll fent, a TOW-2 variánsok egyike sem képes a hivatalos, vagy akár a becsült átütési értékekkel semlegesíteni a modern orosz harckocsikat szemből a torony frontján. Mégsem cserélik le másik rakétára...
Az MT-LB alapvetően jól sikerült konstrukció, de ahogy Ambasa is írja, itt alapvetően egy úszóképes szállító járműről lenne szó. Az oroszok továbbfejlesztették az MT-LBM jelöléssel, új erőforrás és erőátvitel, illetve a modern rendszerekhez szükséges elektromos hálózattal látták el. Azonban csak kis számban került gyártásba és rendszeresítésre, alig-alig látni fotókon, amely nem kiállításon/bemutatón készült.
Egyes feladatkörökben állítólag a Kurganyec-25 váltja az MT-LB-t, de ez számomra erősen homlokráncolós dolog. Az MT-LB-t mint úszóképes APC-t kiválthatja, de mint szállító / vontató jármű? Érdekes lenne. Bár állítólag a Kurganyec-25 alvázára sok más fegyverrendszert is telepítenek, többek között egy 57mm-es gépágyúval felszerelt önjáró légvédelmi gépágyút (SPAAG) és egy 120mm-es löveggel felszerelt önjáró löveget - utóbbi kvázi egy könnyű harckocsi lehet, hiszen a tüzérségi kaliber a 122 és 152mm, míg a 120mm kifejezetten harckocsi-űrméret az oroszoknál.
Persze elképzelhető, hogy a vontatott tüzérséget (legalábbis az MT-LB-vel vontatottat) az oroszok felednék, és a helyükre más megoldást képzelnek el, esetleg önjáró alvázon.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.01. 10:12:56 -
ambasa #71566 Anno rendszeresítettünk néhány változatából pár darabot: egy üteg Sztrela-10-et amelynek az alváza ez volt, illetve a SzNAR-10-es tüzérségi mozgócél felderítő radarokat, továbbá volt az önjáró tüzérosztályoknál üteg és osztály(?) szinten, MT-LBu alvázon lévő 1V12 Masina tűzvezető járműveket. Ezeken felül lehet, hogy volt egy-két alapjárművünk is, illetve a HTI MT-LBu alvázon épített egy kísérlet 2B9-essel felfegyverzett önjáró aknavetőt.
Egyet azonban ne feledjünk el, az MT-LB tipikus esete a nem az, aminek látszik történetnek. Az MT-LB nem lövészpáncélos, hanem páncélozott, vontató. A VSZ-en belül (persze mi kivételek vagyunk), sok helyen a vontatott tüzérosztályoknál rendszeresítették. Nem lehetett sikertelen, hiszen közel 10.000 darabot gyártottak belőle, de ezek nagy része valamilyen speciális változat, ilyen-olyan eszköz hordozó platformja.Nekem van egy munkatársam, aki elmondása szerint vezette, nagyon szerette. A bolgárok, akik szintén gyártották (a lengyelek mellett), készítettek belőle BMP-2 toronnyal ellátott 23 mm-es és 30 mm-es gépágyús változatot is, de alapvetően mindenki csak másodvonalbeli járműként használta.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.11.01. 08:22:12 -
F1End #71565 Szerintem egyértelműen az. Bár mi nem rendszeresítettük(?), de a svédek a 90-es évek elején rendszeresítették (kis mértékben módosítva Pbv 401 néven) és több százat vásároltak belőlük jó áron volt VSZ tagállamokból, bár mára nagy részüket kivonták a szolgálatból.
Ők még saját páncéltörő rakétindítós változatot is csináltak belőle.
![]()
Még több kép itt és itt.
Emellett az MT-LB alváz volt az alapja tudtommal a 2Sz1 Gvozgyika önjáró lövegnek meghosszabítva), a ZSzU-23-4 Silka önjáró légvédelmi gépágyúnak és a 9K35 Sztrela-10 légvédelmi rakétahordozó járműnek is is. -
SZUsszan #71564 Nem érné meg kifejleszteni direkt aktív védelmek ellen egy olyan lőszert, ami a célponttól bizonyos távolságra sörét szerűen telidurrantaná valami repeszfelhővel, hogy minél nagyobb kárt okozzon a blokkokban, illetve másodlagosként a közvetlen körülötte lévő élőerőben, meg a periszkópokban, kamerákban?
Aztán könnyebb lenne kinyitni a vasat, ha csak akár a 30-40%-t teszi működésképtelenné a blokkoknak, meg pár periszkópot hazavágna. -
#71563
Semmilyen más platfrom nem tervezték? Az MT-LB enyébként sikeresnek mondható konstrukció? -
#71562
Többszörös találat nem viseli meg a páncélt?
Az első találat repeszei általában lebontják a figyelő periszkópokat/műszereket, löveget, stb. (harckocsi nagyjavításig harcból kivonva)
A páncélvédettség általában az 1. találatra van megadva, de láttunk már lőtéri harckocsit, amin x.db találatot (átfedés nélkül) megfogott a páncél.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.31. 18:28:33 -
#71561
A többszörös találat természetesen megviseli a páncélzatot, tehát ha sikerül két találatot bevinni ugyanoda, az eredmény feltehetően átütés. Kérdés, hogy erre mekkora az esély... (Nem sok)
Az Ataka rakétával felszerelt MT-LV alváz a 9P149 Sturm-SzM névre hallgat, de tudomásom szerint nem állt rendszerbe. -
#71560
Többszörös találat nem viseli meg a páncélt? Tehát lehet, hogy egy Konkursz nem kapja szét szemből a Leo2/M1-et, de több az már azért csak megviselné nem?
A MT-LVB platfromon volt Kokon rakéta ez volt a Sturm. Atakával nem terveztek szárazföldi platformot? -
#71559
A Stryker (eddig) APC-nek minősül, hiszen csak M2-es géppuskája van. Most fejlesztgetik hozzá a 30mm-es tornyot, "válaszul" a lehetséges Kelet-Európai veszélyhelyzetre. Ez megint egy tipikus utólagos mókolás (hasonló a BTR-80 -> BTR-80A esethez), mert a Stryker-t eredetileg dedikáltan APC-nek tervezték, nem merült fel, hogy harckocsikkal együtt mozogjon, és ellenséges harcjárművek ellen harcoljon. Ez a Bradley, illetve majd a Bradley utód feladata lett volna (GCV tragikomédia).
![]()
A Stryker demonstrációs jármű a külső elhelyezésű MCT-30 toronnyal
Na most ez változóban van, éppen ezért az US ARMY a Kongsberg MCT-30-as tornyát akarja rápakolni a Stryker-re, és megerősíteni a jármű védelmét egy kiegészítő páncélzattal. A jármű így is csak a 14,5mm-es géppuskalövedékekkel szemben védett, ez egy fokkal jobb, mint a BTR-80A, de csak egy fokkal...
Az MCT-30 toronnyal a Stryker értelemszerűen IFV besorolásba kerül már az US ARMY-n belül is.
A Stryker MGS teljesen más kategória, ez nem szállít gyalogosokat, hanem egy tűztámogató jármű, a besorolása trükkös, az elnevezése (Mobile Gun System) is jelzi, hogy nem fér bele egyik hagyományos besorolásba sem, de az utóbbi időben Assault Gun (~rohamlöveg) szokott szerepelni mellette. Egyébként van egy olyan kezdeményezés, hogy hozzá vissza a Light Tank besorolást a 30 tonna alatti tömegű, lövegfegyverzetű harcjárművekre, amelyek direkt az ellenséges harcjárművek leküzdését célozzák (ie.: az IFV-k elsődleges feladata a csapatszállítás).
Az US ARMY (Airborne) egységei részére készülne egy ilyen, ez a Mobile Protected Firepower (MPF) program, ami miatt a BAe elvitte a leporolt XM8-ast egy kiállításra...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.31. 17:20:19 -
#71558
Az M2-ön az alap TOW tudtommal kérész életű volt. Akkor már az iTOW hasított és a '80-as évek közepétől a TOW2. Az lazán átlőtt tudtommal minden nem ERA-s hk-t.
A BGM-71C (ez amit ITOW-nak is hívnak), majd ~83-tól a -71D és végül 88 körül a -71E az általánosan használt verzió a Bradley esetében. Ezek közül az E változat tandem fejes, de ezt még a Kontakt(-1) EDZ ellen találták ki (T-80BV például), nem a fejlettebb Kontakt-5 ellen. A T-80U változatot, amelyek Kontakt-5 ERA-val rendelkeztek, szemből egyik TOW verzió sem volt képes kilőni. A Raytheon ezért egy "top-attack" verziót fejlesztett ki az 1990-es évek elejére, ez volt a BGM-71F, amely két formázott töltettel rendelkezett, és alapvetően a célvonal felett repül, majd közelségi gyújtó robbantja be a két töltetett. Ez a verzió nem terjedt el túlzottan, leginkább azért, mert az oroszok a torony tetejére is szereltek ERA blokkokat pont a fentről jövő támadások miatt.
A TOW (HOT és hasonló rakéták) ellen a másik ütőkártyájuk a Stora-1 elektronoptikai aktív védelmi rendszer, ez az a két nagy infrafényszóró, amelyet a rendszer aktiválása esetén a rakéta irányába fordít, és így összezavarja a TOW irányító rendszerét. Az ilyen vezetékes irányítású pct. rakéták esetén a célravezetés úgy működik, hogy a rakéta végén van egy infrafáklya, és a tűzvezető rendszer ezt követi, próbálja a célkeresztbe befogott célra rávezetni. A harckocsin lévő két nagy infra jelforrás felkapcsolása (és az indítóállváncs felé való fordítása) miatt a tűzvezető rendszer azt érzékelheti, hogy a rakéta valójában a célon van, így nem ad pályamódosításra parancsot. Anno a Stora-1 hatékonysága a TOW-2 ellen (nem részletezett melyik alváltozatról volt szó) mintegy 80% körül mozgott (magyarul 5 kilőtt rakétából 1 találta el a célt).
Szumma szummárum, a Stora-1-el és Kontakt-5-el felszerelt T-80 / T-90 változatok ellen a Bradley elég gyengusz.
A Konkursz megfogta már a sima M1 és Leo2A0 is? Ezt nem tudtam.
Szemből. A Konkursz mintegy 600mm RHA CE átütőképességgel rendelkezik. Az alap M1 Abrams és a Leo2A0 toronyfrontja ~700mm RHA CE értékű védelemmel bírt. Az ágyúpajzsnál gyengébb, de ez gyakorlatilag minden harckocsira igaz már. A nyugati harckocsiknak szemből először az Ataka pct. (9M120) rakétától kellett félniük, de lassú elterjedése, és a hordozóeszközök hiánya (Mi-28/Ka-50) miatt végül csak jóval a hidegháború után kezdett csak fenyegetésként jelentkezni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.31. 17:03:59 -
fonak #71557 A Stryker akkor APC-nek számít? Gondolom az Stryker MGS az nem.
