95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #78107 De a Balti misszió eleve kudarc. Amennyire én tudom megállapodhattak ki mennyi "vasat" tarthat a térségben, ezért ne tudnak lepakolni egy csomó felszerelést, amire csak ember kell. Mint a anno a hideg háborúban. Meg azzal nem lehet nyugtatni a népet. A gyakorlatozók viszont nem számítanak ebbe bele. Ha meg mutogatni kell, akkor Orosz o. ellen tök mindegy, hogy 100 tricikli, vagy 100 MBT van, ha elindulnak akkor úgy is kevés lesz. A krimi kis zöld emberkék ellen meg pont elég a Sryker. -
JanáJ #78106 Show of forcera kicsit drága a cucc. Meg erre a jura kori LAV-ok is jók. :-) -
JanáJ #78105 A rádiózással lebuktatná magát? Egy tűzharcban? Ez ilyen mozifilmes. Erre mondtam, hogy minden ellen nem védhet semmi. Nem csak a kütyü súlya a gond, hanem a plusz aksiké, meg hogy ezeket hogy töltsd/cseréld. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78104
Ez tök szép, csak a másik oldal meg tömegével vesz jeladókat, és a pár ezer dolláros rakéták majd 10 dolláros jeladók tömegeit kaphatják el... -
#78103
Az egész onnan indult, hogy az US ARMY-nak nem volt "közepes" szállító járműve. A HMMWV és a Bradley között egy hatalmas szakadék tátongott. Ahol gyors mozgósítás, légi szállítás kellett, ott volt HMMWV, ahol meg a légi szállítás nem igazán volt opció, ott maradt a Bradley. A kettő közé képzelte el Eric Shinseki, az akkori US ARMY vezérkari főnök a gumikerekes, gyorsan mozgósítható szállító járművet. Ez lett a Piranha III-on (avagy LAV III-on) alapuló Stryker. Kvázi egy felfújt Up-Armored HMMWV volt az elvárás vele szemben. Ennek tökéletesen meg is felelt. Az Iraki tapasztalatok pedig alapvetően pozitívak voltak. Kellett rácspáncélzat az RPG-veszély miatt, dehát a Bradley-kra is sietve pakolták fel a Rafael féle ERA téglákat (amelyek a jól megválasztott veszélyfelmérés alapján olyanok, hogy a Tandem-fejes rakéták ellen nem védenek...)...
Szóval a Stryker arra, amire szánták, megfelel. Most viszont hirtelen európában kiderült, hogy a Stryker egy feltételezett Balti-misszióban bizony csúnyán leszerepelne. Az egész zavaros, mert ha tényleg elvárás lenne a komoly harcérték, akkor nem Stryker Brigade kerülne ide, hanem egy nehéz, Abrams-okkal és Bradley-kal. -
_rudi #78102 Szerintem ha megjelennek ezek a rádiójelekre vadászó vállról indítható rakéták és drónok akkor mindenki elég gyorsan le fogja kapcsolni a jeladóját... -
#78101
Csodálatos, hogy végigautókázzák Európát, de egy harcjármű mércéje nem ez... -
F1End #78100 Úgy tudom, hogy nem az. A Stryker lényege a mobilitás. Ezt elvszi a C-130, a Bradleyt meg nem, kb ez a lényeg. Plusz terepen kívül is rendkívül mobil, nem véletlen, hogy ezzel autókázták végig fél Európát, ilyesmire egy lánctalpas jármű nem képes hipp-hopp. -
#78099
Tudod, hogy van a senkit nem hagyunk hátra doktrína, lehet rádiózással lebuktatná magát emezzel meg nem vagy elromlik a rádiója, zavarják a jelet stb. A súlyra meg kíváncsi vagyok mikor jönnek már az első nagyobb exoskleton tesztek. -
#78098
Kétéltű a Strkyer? Ha nem, akkor az egészet nem értem. Nem lett volna egyszerűbb fogni az M2 Bradley-t és azt mókolni? Mert nekem úgy tűnik, hogy Stryker akkora bukta, mint ide Lacháza... -
#78097
Egy kicsit Bradley-történetes az egész. A Stryker ICV-k dolga az, hogy a harctér közelébe szállítsák a nyuszikat, de közvetlen harcban nem feltétlenül vesznek részt - egyetlen 12,7mm-es géppuska amúgy sem több, mint önvédelmi fegyver. A Stryker Brigade-oknak van TOW hordozó pct. vadász járművük, MC az indirekt és az MGS, ami közvetlen tűztámogatást tud nyújtani.
Most hirtelen támasztottak egy elvárást, hogy a Strykerek kapjanak komolyabb tűzerőt. Így lehetett megoldani... -
JanáJ #78096 Én ezt az egészet nem értem. Jött ez a hülyeség, hogy majd ilyen könnyű papír tankokkal megyünk gyorsan, mert egy lepke is elbírja ami még működhet is. De hogy most meglepődtek, hogy ezzel nem söprik el a "Vörös Hadsereget"? Az a szerencséjük hogy az Air Forcw a Halál Csillagon innen bármit legyalul és ők nyugiban tudnak balf@szkodni a "tiszta" ég alatt. -
JanáJ #78095 "Ha Te lennél az az egy valaki aki valamilyen oknál fogva leszakad a csapatától, aztán esetleg még körül is vennének vagy sérült lennél máris nem gondolnád úgy, hogy áh elég 1 emberre a rajból úgy is ott van a többi is"
Éreztem, hogy valaki ezt be fogja dobni. De csak ezért nem éri meg bevezetni. Erre van a rádió, a kiképzés, meg a harceljárások. 100%-os védelem meg nincs. A lövedékállók sem azok, a "lényeget" védik, de cserébe teljesen lelassultak a katonák. -
#78094
Nem, pont az ICV-ket építették át, mert alapból csak egy 12,7mm-es géppuskájuk volt. Az ukrán területeken pedig olyan orosz páncélozott szállító járművek tűntek fel, amelyeken 30mm-es gépágyú volt. Az US ARMY pedig megijedt, hogy alulfegyverzett lett a Stryker.
Ami persze mókásan hangzik, hiszen bármelyik modern APC-hez képest alulfegyverzet, kezdve a LAV-25-öst, ott a szomszéd tengerészgyalogságnál. A BTR-80A-t nem is említve. A lényeg, hogy úgy döntöttek, hogy márpedig ide komolyabb tűzerő kell, és most SOS elkezdjük átépíteni a Stryker ICV-ket Dragoon-á. Pontosan emiatt távirányított külső toronyra volt szükség, hiszen a belső térben el kell férnie a 9 gyalogosnak a személyzeten felül. Ezért esett a választás az Kongsberg MCT-30-ra, mert az nem igényel belső teret... -
#78093
Jah, de 6 tonnával nehezebb is, így pedig már nem fér bele a C-130J teherbírásába. Márpedig ez volt az egyik kritérium a Strykerrel szemben... -
#78092
Na jó, de az amerikanszkij Stryker-nél más volt a problematika, miszerint azt a nagy lőcsöt ami eredetileg rajta volt nem igazán lehetett használni gyalogság támogató feladatokra és baromi nehéz volt, laza talajon megküzdött vele és az alakulat kérte -ha jól emlékszem- az átépítést egy gépágyúra ami sokkal használhatóbb számukra. (fedezni a gyalogságot, élőerőt likvidálni, ellenséges könnyen páncélozott járgányokat luggatni..ect )(meg tán könnyebb is)
ezeket építették át ha jól tudom
![]()
ilyenre
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.11.02. 00:23:55 -
_rudi #78091 Na igen...
Valószínű ezért akarnak most az Angolok 800 db-ot venni belőle.
A dolog pikantériája hogy tendereztetés nélkül.
-
JYeti #78090 Az Ausztrália által tendereztetett Boxer kicsit komolyabbnak tűnik :)
![]()
Y -
#78089
Úgy siettek, hogy azonos színűre festeni mán nem is maradt idő.
-
#78088
Hogy egy kicsit pozitívabbat is mondjuk az Egyesült Államok haderejéről:
Az US ARMY október 28.-án átvehette az első 30mm-es gépágyúval felszerelt Stryker-t. A Stryker Dragoon-ra elkeresztelt változat rekord gyorsasággal készült el (igaz "csak" egy kész tornyot kellett integrálni a meglévő testhez), 2015 júliusában bízta meg az US ARMY a kivitelezőket a feladattal, és 2017 május volt a határidő.
![]()
-
#78087
Semmilyen harcásztai gép nem a csendes-óceáni távolságokhoz készült, egyik sem igazán alkalmas arra, hogy extrén nagy távolságból repüljön bevetést. A kínai gép sem lesz. -
fade2black #78086 imo rézsárga radarkép növelő, másikat én mawsnak nézném. beömlő melletti fekete 6szög, meg a pupról viszont még imot se merek írni.
príma kis gép lesz ha elkészül... megfelelő méretű platformnak tűnik. imo F-22 egyik baja, hogy nem a csendes oceáni távolságokhoz készült.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.11.01. 15:52:00 -
fonak #78085 A fegyvertér és a főfutóaknák között baloldalt az DIRCM? A másik oldalt a rézsárga pod pedig mi? Célzókonténer? -
fade2black #78084 China's J-20 Stealth Fighter Performs at Airshow China 2016
A navy megalomán részt még kiegészítenem a durván ostoba jelzővel is. Mert LCS modulok nékül ostobaság, Zumvalt se tico, se burke közelébe se jön, árban horror: ostobaság, eközben egy virginia árából vehetnének 3 AIPs tengót ami rengeteg helyen/esetben még potensebb is lehet mint egy virginia: ostobaság.
-
overseer-7 #78083 -
#78082
Pár képz...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
J-20-as alulról, érdemes megfigyelni az orr alatt az F-35 EOTS-ének megfelelő "üvegházat"
![]()
Egy francia mesterlövész 4150 méterről végrehajtott lövészete, a fegyver egy .408 Cheytac, a távcsőbak pedig látványosan lejt, a nagy lőtáv miatt
![]()
A Brit légierő (és a haditengerészet illetve hadsereg) állománya -
#78081
Így indokolták, hogy a BUK-nál miért nem ramjetet használtak:
- szilárd ramjet nem szabályozható, így optimalizálni csak egy adott magasság tartományra lehet -> limitálja a max hatómagasságot léraknál ami ugye mindig a földről indul (hajó elleni rakéta más tészta, azt lehet csak kis magasságra optimalizálni, meteort is lehet csak nagy magasságra)
- nagy manőverező képességet (>20g) nem lehet elérni vele, nem szereti a nagy állásszögeket
- hajtómű kiégés után jobban lassul mint a hagyományos rakéta, ezáltal rövidebb a passzív szakasz
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.01. 08:37:28 -
#78080
Utána már a szilárd hajtóanyagú dual-thrust rakéták lepipálták a ramjeteket.
Most meg jönnek vissza a ramjetek... Meteor, BrahMos, stb... -
F1End #78079 Ramjet az 50-es évek ódiuma volt, a korabeli KRUG is az.
Értem, de ha jól tudom a KRUG folyékony hajtóanyagú volt. Engem most kifejezetten a szilárd hajtóanyagú ramjet érdekel, ha már a NAVY is azon dolgozik.
De ha jól értem a Kubbal ilyen téren nem volt probléma, ami külön indokolta volna a váltást, inkább csak úgy látták, hogy a hagyományos, szilárd hajtóanyagú rakéták fejlesztése a legkecsegtetőbb éppen. -
#78078
Aki eredeti forrásból szeretne makettet vásárolni...
-
fonak #78077 Tyihomirov volt a főkonstruktőr nem? Őt küldték volna Szibériába? 60-as években? Mert Sztálin idején még nem lett volna meglepő.
A fószer amúgy 85-ig élt és most is róla van elnevezve a Tikhomirov NIIP. Az viszont a cikkből is kiderül, hogy kirúgták a Kub kudarc miatt, és biológiai meg oceanográfiai cuccok tervezésével foglalkozott később, szóval "száműzték". -
#78076
A Sztrela-11 mi lett volna?
Sztrela-10 szerű cucc, csak BMD-1 alapon, ejtőernyővel ledobható változatban.
Lett volna még egy változat a Flottának is, de arról semmit sem tudok.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 20:33:18 -
#78075
A Sztrela-11 mi lett volna?
Az Osza az nem poén, mintha más ilyren rendszernél is lenne egy 0 betoldás az első és M változat között.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.31. 20:25:45 -
#78074
Ожидалось, что в ходе операции противником может быть применено до 320 ракет «Ланс», до 150 «Сержант» и до 350 «Першинг» с максимальной дальностью стрельбы 75,140 и 740 км соответственно.
740km-es Pershing-1 -re volt kiírva az eredeti 1969-es terv.
Amúgy időrendben a GRAU számok is szépen sorjáznak:
komplexum - rakétája
2K11 KRUG - 3M8
2K12 KUB - 3M9
9K31 Sztrela-1 - 9M31
9K32 Sztrela-2 - 9M32
9K33 Osza - 9M33
9K34 Sztrela-3 - 9M36 <- itt kezdődik valami miatt a rakéták számozásának elcsúszása
9K35 Sztrela-10 - 9M37
9K36(?) Sztrela-11 - 9M37?
9K37 BUK - 9M38
9K38 Igla - 9M39
9K39 ?
9K310 Igla-1 - 9M313 (13-as rakéta, ami az Oroszoknál általában idegen, vagy eredetileg nem tervezettet jelent)
Kivételek:
9K330 TOR (nyilván egy poén, ami arra utal hogy a TOR igazából az Osza normálisan megcsinálva) - 9M330
9K81 Sz-300V - 9M82, 9M83 -
#78073
Az Sz-300V 1969-ben indult...? Milyen paraméterekkel? Mert a Pershing II "kicsit" később jöt, ami ellen domborítania kellett...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.31. 19:57:19 -
#78072
Ha Te lennél az az egy valaki aki valamilyen oknál fogva leszakad a csapatától, aztán esetleg még körül is vennének vagy sérült lennél máris nem gondolnád úgy, hogy áh elég 1 emberre a rajból úgy is ott van a többi is :D -
#78071
Akkor úgy véled ez technika csak a tervezőcsapat "leváltása" miatt nem terjedt el a kései szovjet rakéták esetében?
Ramjet az 50-es évek ódiuma volt, a korabeli KRUG is az.
Utána már a szilárd hajtóanyagú dual-thrust rakéták lepipálták a ramjeteket.
KUB - Nyeva - BUK
Rakéta tömege: 635kg < 952kg > 685kg
Szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozat: 175kg < 280kg - ?
Szilárd hajtóanyagú utazó fokozat (ramjet - hagyományos - dual-thrust): 75kg < 151kg - ?
Sebesség: Mach2,8 > Mach2,6 < Mach2,8
Hatótávolság: 24km = 25km < 30km
Hatómagasság: 14km < 18km < 20km
Ennyit fejlődött a szilárd üzemanyag technológia 14 év alatt.
Érdekesség hogy mennyire ütemezetten indultak a lérak fejlesztések:
1958 KUB, KRUG
1960 Sztrela-1, Sztrela-2, Osza
1969 Sz-300V, Sztrela-10
1970 Sztrela-3, Tunguszka
1972 BUK
1975 TOR
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 19:03:19 -
F1End #78070 Aha, tehát nagy magasságban kisebb a teljesítmény. Gondolom ezért nem erőltetik nagyobb hatómagasságú, meg nagyobb HMZ -t ballisztikus pálya miatt elérő rakétáknál, mint az Sz-300/400, a TOR rakétái meg gondolom túl kicsik lehetnek, hogy megérje ez a meghajtás.
Mondjuk a Buk (meg talán korai Sz-300?) esetében jó lehetett volna a cucc. Akkor úgy véled ez technika csak a tervezőcsapat "leváltása" miatt nem terjedt el a kései szovjet rakéták esetében? -
#78069
Vagyis a szilárd ramjet ~33%-al kisebb/könnyebb és némileg gyorsabb rakétát eredményezett, a hatómagasság limitálása árán.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 16:12:44 -
#78068
Ha össze kellene hasonlítani egy hagyományos szilárd hajtóanyagú rakétával, akkor erre a Nyeva a legalkalmasabb:
KUB - Nyeva
Rakéta tömege: 635kg < 952kg
Szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozat: 175kg < 280kg
Szilárd hajtóanyagú utazó fokozat (ramjet - hagyományos): 75kg < 151kg
Sebesség: Mach2,8 > Mach2,6
Hatótávolság: 24km = 25km
Hatómagasság: 14km < 18km
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 16:01:56
