95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #82295 Jelenleg, mikor NATO oldalról mögötted az AWACS és te csak dobálod a AMRAAMot, addig nem gond, pláne, hogy nem nagyon van, ami szembe jöjjön. De ha az ellennek is van, onnan azért orosz rulett (hehe OROSZ rulett), hogy mikor kapnak le. A Meteor meg a világból kirepül. -
JanáJ #82294 Huh, ez durva buli lehetett. -
#82293
Nem távolság, iránybeli probléma. A rakéta kb. 60 fokos hátrafelé néző kúból tud jelet venni tudtommal. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82292
Arról tudjuk, hogy kb. milyen távolság? -
#82291
Csak éppen ott az MCG antenna vételi korlátja... -
#82290
Így viszont nem annyira forget az F&F rakéta, mert MCG jelhez küldéshez és magához a jelhez is irányban kell maradnod.
Amíg nem volt adatkapcsolat a gépek között, valóban. Csakhogy az F&F sokkal korábbi elnevezés, és például az infravörös önirányítású rakéták F&F-nek számítanak a félaktív radarosokhoz képest. Egy nagy hatótávolságú aktív radaros AA rakéta esetén nem feltétlenül kell F&F-ről beszélni, de van olyan helyzet, amikor F&F tudod használni.
De manapság azért a modern gépek közötti adatkapcsolat miatt nincs szükség a saját radarodra se, mégis meglesz a célpont céladata.
Plusz az AMRAAM AIM-120C-7 esetében az MCG-t már nem csak az indító jármű adhat... -
#82289
Kurvajól néz ki. -
#82288
Kínai "ground effect" hajó elleni robotrepülőgép kísérleti fázisban, a tenger felett fél méteres magasságban repülne (ie.: kb. 5-ös fokozatnál nagyobb szélben aligha bevethető), viszont másfél órás repülési idő, és ebből fakadóan akár 1000km feletti hatótávolság is elképzelhető. Sajnos túl sok mindent nem tudni róla, de a 3 tonnás tömegéből fakadóan nyilván nem légi indítású, hanem feltehetően szárazföldi.
![]()
-
#82287
Finn BMP-1 mod. prototípus, LAV-25 toronnyal:
![]()
-
#82286
Nagy közel, a semmiből felbukkanó cél ellen. Manőverező légiharcban néhány km távolságba is indítható vele AIM-120. BORE, 20x30 vagy más dgf. radar módban befogott célra azonnal mehet a rakéta. Persze azért nem árt előtte VID és imádkozni, hogy ne legyen más cél közelebb, amire ráállhat a rakta önhatalmúlag... -
JanáJ #82285 Na akkor a pitbull tiszta. A maddog nem tudom mire jó. WW3-ban talán.
Így viszont nem annyira forget az F&F rakéta, mert MCG jelhez küldéshez és magához a jelhez is irányban kell maradnod.
Saját radaros rakéta észlelést elméleti lehetőségnek írtam. Ha valaki látott ilyet élőben, az már tuti nem él. :-)
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.05.08. 14:10:07 -
#82284
Vazz, tényleg. -
#82283
"Pitbull" az, amikor az Amraam saját radarja célt fog. Amire te gondolsz az a "Maddog". -
#82282
Igen, nem kell felkapcsolni a saját radart és MCG nélkül is lehet. A rakéta elindul előre, folyamatosan radarozik és amit talál, arra rámegy. Ennek sok értelme nincs, de ere si képes. Pitbullnak azért hívják sanszosan, mert a "láncról" a "véreb" azonnan megy a célra mindenféle irányítás nélkül.
Az MCG jelet szakaszosan adják. Nagy sebességű és manőverező cél esetén a kezdedi koordináta szart sem ér, ha cél manőverezik. Képzeld el, hogy a célpont repül 30k lábon M0.9-cel keletről nyugatra. Érzékeli a radart és irányt vált és süllyed az AMRAAM indítás után. Nagy magasságon 1 perces repidő is lehet 40 km-es távolságra. Ezalatt az előre kalkulát pont 20 km-es körzetében sem lesz a célgép, ha mondjuk 120 fokos irányt vált és lemegye 20 ezer lábra, hogy tudjon jobban manőverezni.
Az ellenfélnek nincs semmiféle infója RWR által, hogy jön AIM-120 vagy sem. Azért az sejthető, ha sokáig üzemel egy vadász radar, akkor adott távolságnál jönni fog a rakéta. Az RWR távolságot nem mér, de ha saját radarral a cél megtalálta az indító gépet, akkor már van fogalma a távolságról. A bibi az, hogy ez már régen alárendelt helyzetet jelent. Ekkor már menekülni kell a francba, ha akkor kezded az ellenfelet keresni, amikor már villan fel egy radar, amiről lövésed nincs, hogy miért van ott.
Soha nem hallottam még olyat, hogy vadászgép saját radarjával észlelt volna AAM indítást. A Dvina, ha már követte a célt, akkor az AGM-45-öt látta leválóü céljelként, de a vadászok hasonló STT (singe target track) módot csak SARH rávezetéskor kapcsolnak. ARH korszakban nem kb. közeli dogfigthban van ilyen, ahol meg nem releváns ez. -
JanáJ #82281 Vakon alatt mit értesz? A repcsi radarjs bekapcsolása nélkül? Mert az elég elméletinek tűnik. IFF megy radar nélkül?
A pitbull nem maga az, ahonnan saját radarral megy?
A csendben dolog "tiszta", mert köteléknél is elég egy radar.
Az MCG jel az folyamatos? Azt hittem kap egy koordinátát hogy hol keressen magának célt és csók. Vagy ha nem kell elfordulni, akkor a rakéta után küldhetem, hogy merre korrigáljon, ha a cél elkezd manőverezni?
Az ellen miből tudja hogy ha indítottak rá? Mert ha valami véletlen folytán nem látja meg nagyon közel a radarján, akkor marad a szeme meg a "miatyánk". -
#82280
A kémműholdak nem tartoznak közvetlenül az USAF-hoz, ebben igazad van, de mind az USAF, mint az NRO a DoD (védelmi minisztérium) alá tartozik. Az új technológiák kifejlesztése / kutatása a DoD-on belül pedig a DARPA alá tartozik, a világűrbe indított járművek pedig alapvetően az USAF felügyelete alá. Tehát az X-37B program alapvetően a DARPA pénzügyi támogatását élvezi, de az üzemeltetést a Air Force Rapid Capabilities Office (RCO) végzi, az egészet pedig a Office of the Under Secretary of Defense for Acquisition, Technology and Logistics felügyeli.
A megszerzett tapasztalatokat pedig a DoD irányítása alatti műholdak tervezésénél és építésénél használhatják fel. Ide tartoznak az NRO kémműholdjai is... -
#82279
ARH-t vakon is lehet indítani, akkor azonnal saját radarra kapcsol, ez a "pitbull" mód.
Data linken mástól kapott koordinátára is lehet küldeni rakétát, de az indító gépnek folyamatosan kapnia kell a céladatot, mert a rakéta seggén levő MCG vevő antenna karakterisztikája először 30, később 60 fokos szögben tudott venni csak tudtommal. Tehát más gép nem tud MCG-t adni rádiós úton, az indító gépnek kell megtennie. Ezért van az, hogy SAGG/TVM vezérlésű SAM esetén csak az azt indító SAM képes célra vezetni.
Ezen módon lehet indítani csedben a rakétát, ez meg is történt 1999-ben, a holland F-16-os emlékeim szerint így indított. Hpasp erről tett fel anyagot jan végén, feb elején itt. Az összes AF-es légiharcot felrakta.
MCG jelet 4-8 db rakétához tudnak adni a gépek típustól függően. -
JanáJ #82278 Akkor szerinted egy hogyan építsünk jó kémműholdat "homokozó" az USAF-nak? Én úgy tudtam a műholdak nem hozzájuk tartoznak. -
JanáJ #82277 Egy ARH rakéta bevetése hogy néz ki? Nekem kb ez van meg. Repül a repülő, saját radarral keres, majd talál és utána csak a célra dolgozik. Indítja a rakétát "elé" lőve a célnak, ahol számításaink szerint lesz, mire odaér a rakéta. A cél közelében a rakéta a saját radarral megkeresi a célt és - számunkra - ideális esetben le is lövi.
El tudom úgy engedni, hogy a cél ne tudja, hogy indítok rá, csak azt lássa, hogy keresek?
Hogy a tökben tudok több célra tüzelni? Mikor pl odaér két rakéta az ellen géppárjához, akkor lebeszélik, hogy melyik kié.
ARH rakétát gyak korlátlanul tudnék indítani? Mert ha jól értem kell neki egy ide menj koordináta és utána nincs dolog vele. (Tudom F&F) -
#82276
de tuti nem viccből az USAF viszi a projektet.
A NASA vitte az X-37 / -37A projektet, csak aztán pénz nem nagyon lett rá. Eredetileg egy legalább 270 napig fent keringő tesztjárműnek készült, pont arra, amire a hivatalos adatoknál most megneveznek. Csak most már az USAF felügyeli, és pár NASA kísérletet leszámítva az ő cuccaik vannak a raktérben...
Felderítésre elég lenne műholdakat fellőni.
Igen, csakhogy az OTV bír valamivel, amivel a "hagyományos" kémműholdak nem - újrafelhasználhatósággal. A hagyományos kémműholdak keringenek egy adott pályán, és visznek pár tonnányi üzemanyagot, hogy 10-15 éves élettartamuk alatt megfelelő számú pályamódosítást és "szúrást" (nagyon alacsony pályamanőver, ahol a célterület felett minél kisebb magasságban halad el a minél jobb felbontás érdekében) tudjon végrehajtani.
Az OTV két éven keresztül volt "csak" fent, viszont utána visszajön, feltankolják, és mehet fel újra - itt nem maga a képesség a lényeg, hanem annak tapasztalati oldala, hogy a "valódi" kémműholdaknál hogy lehet a minél jobb megoldásokat használni - például Hall-hatásra épülő ion-hajtóművek alkalmazásával. Illetve majdan újrafelhasználható kémműholdak lehetőségei, vagy adott esetben a fent lévő kémműholdakkal való dokkolás, és üzemanyaggal való feltöltésük... -
JanáJ #82275 Nem vagyok összeesküvés mániás és nem néztem a pályáját, meg nem is tudom mennyire tudja módosítani, de tuti nem viccből az USAF viszi a projektet. Mondjuk azt sem tudom miért. Felderítésre elég lenne műholdakat fellőni. A visszatérés szerintem csak költség csökkentés.
A két nyilvános dolgot olvastam, de gondolom nem ezért volt két évig fent. :-) -
#82274
Alapvetően a lényeg az, hogy egy "space tug", egy távirányítású, önálló működésre, manőverezésre képes űrhajó, amely ráadásul képes visszatérni a Földre. Utóbbi képessége szvsz nem létfontosságú, inkább csak mellékes. A mostani útnál két alapvető kísérletet hoztak nyílvánosságra, az egyik a raktérajtóba szerelt anyagvizsgálati teszt (a világűr hatásainak kitett anyagok vizsgálata), a másik pedig egy új Hall-hatást kihasználó ion-hajtómű tesztje.
Alapvetően az X-37B-k (kettő épült eddig) kísérleti járművek... -
JanáJ #82273 Haza talált tegnap az X-37B. MAjd 80 éves koromban talán megtudom mit csinált. :-) -
#82272
+lérak
+ (godolom) Lazúr vagy utódjának antennái
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.05.07. 13:58:21 -
#82271
A képeken egy P-18 radar látszik, feltehetően később lesz egy telepített komolyabb felderítő radar. A bázis önellátó (atomreaktor?), és van saját kifutója. Ennyit tudni róla... -
#82270
Radar meg mi még? Kicsit olyan félig kutató félig katonai bázis kinézete van. -
#82269
Épülő orosz katonai bázis a Ferenc József-földön:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
-
#82268
Vége az XM25 / M25 automata gránátvető programnak. Ezzel az OICW utolsó maradványát is elkaszálták... -
#82267
Köszi. -
#82266
A Shield and a Sword
googli link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.05.06. 01:52:29 -
#82265
A 11. perc táján egy olyan történet, amiről eddig soha nem hallottam bár nem egészen tiszta, hogy ki szökött volna meg.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.06. 01:13:50 -
#82264
Igen erre én is gondoltam, de sztem nem kell ahhoz még autóbaleset sem, elég megcsúszni a jégen gyalog :D -
JanáJ #82263 Most vissza olvasva hülyén fogalmaztam. Szóval azt még értem, hogy a fogantyú meghúzása utáni 1-2 mp "lelassul", de hogy még van ideje kinyúlni, hogy ő majd jól elkezdi mégis a hajtómű indítást, azt nem tudom felfogni.
Az ülés leírást köszönöm. Az egyenes gerinc előnye tiszta. Szegény Grif pilótán mégsem segített az ülés. Mázlija, hogy le akarta tenni a gépet, különben már nem élne. -
JanáJ #82262 Tök hülye vagyok a témához, de a műszerfal szánalmas lenne egy 30 éves Zsiguliban is. Bár nem ez a meghatározó, de akkor is. Mellesleg be akarunk törni a busz piacra? Mé' nem tudunk onnan rendelni ahonnan a többiek. Eleve mi a töknek spéci busz. ÁÁhhhh. -
#82261
Aggódnotok nem kell, a Honvédség fellépett a problémák megoldására: célegyenesben az Aries-projekt, a modern honvédségi busz... (random facepalm insert here) -
#82260
Euler féle kihajlás. -
millerius #82259
"@millerius: Azt még fel tudom fogni, hogy tud / van ideje gondolkodni. De hogy azért törte össze magát mert kinyúlt a testhelyzetből, azt nem értem. A 21-es ülése mennyire volt jó a saját idejében? "
Amikor kimozdult az előírt katapultálási helyzetből (hátratámaszkodva ülés egyenes gerinccel, fej a fejtámlára szorítva), attól kezdve a gerinc nem egyenes hanem meg van görbülve, másképpen kapja a terhelést, nem tengelyirányban hanem hajlításra/görbítésre dolgozik a test tehetetlenségének erőhatása. Próbáld ki: egy függőlegesen letámasztott hurkapálcára ejts rá egy félkilós súlyt 30cm-ről, nagy valószínűséggel csak egy koppanás lesz és a súly csak lepattan a pálca végéről. Hajlítsd el a letámasztott hurkapálcát és úgy ejtsd rá a súlyt - tuti hogy a pálca el fog törni a más irányú erőhatástól. Így működik a gerincoszlop is katapultálásnál. Ha a pilóta szorosra húzza repülés előtt a bekötőhevedereket (has és vállhevederek), amit katapultálás előtt egy kis piromunkahenger megfeszít, akkor majdnem megvan az ideális testhelyzet, csak a fejét kell hátraszorítani a fejtámlára. Ha kényelem miatt lazára veszi a hevedereket, akkor kisebb a hatékonysága az automatikus hevederfeszítésnek is. Anno én tudtam beszélni Kilián Nándorral ifjú tisztként nem sokkal a komlói katapultálása után, és azt mondta, hogy neki egyrészt a testméretei miatt is, meg a repülési feladat miatt is szerencséje volt. Elég hosszú, langaléta legény volt, így rendesen bekötve is elért minden kapcsolót a 21bisz-ben, és mivel légiharc-gyakorlatra szálltak fel, direkt szorosra is húzta a hevedereket, így ideális testhelyzetben tudott katapultálni, semmi baja nem lett.
A 21-es első tipusaiban használt SzK-üléseket nem szerették a pilóták, kissé féltek tőle, mert elterjedt a híre, hogy a Szu-ban nem mindig működött az automatikus kabintető-leválasztó rendszer, így még sikeres katapultálásba is belehalt néhány pilóta (annál az ülésnél volt egy olyan üzemmód, hogy a kabintető rácsukódott a katapultban ülő pilótára). Ezért egyrészt mindenki húzta az időt hátha még megmenthető a gép, és ebbe halt bele (sikeres kabintetővel együtt történő katapultáláshoz 110m min magasság kellett vizszintes repülésben, egy zuhanó gépben ennél több volt a limit!!). Másrészt a vészhírek miatt többen inkább eldobták a kabintetőt katapultálás előtt, ezzel viszont időt/magasságot veszítettek és ebbe haltak bele mert már nem volt kellő magasság az ernyő belobbanásához. Az újabb KM-1 ülések már jobbak voltak, földön gurulás közben is lehetett vele katapultálni, és nem kellett külön foglalkozni a kabintető ledobásával (ez csak mint lehetőség volt meg), elég volt meghúzni a katapult-fogantyút és mialatt a hevederfeszítő piro "becsomagolta" a pilótát, azalatt a vész-leválasztó rendszer lerobbantotta a kabintetőt. Jobban is bíztak benne a pilóták, több lett a túléléses katapultálás mint korábban. Ettől függetlenül nyugaton addigra már léteztek 00-ás katapultülések, amik még jobbak voltak mert földön már gurulási sebesség nélkül, álló helyzetben is biztonságosan mentették a pilótát. -
JanáJ #82258 Wiki ennyit ír: "Gyermely (más forrás szerint Zsámbék) mellett lezuhant az 50-es MiG–21bisz (75AP), Groszmann István főhadnagy meghalt. Alacsony magasságon végrehajtott feladat során a repülőgép földnek ütközött. Más adatok szerint a repülőgépnek letört a stabilizátora, de ezt nem hozták nyilvánosságra." -
Ha látnád a helyszínt és tudnánk az útvonalat jobban tudnánk sakkozni. -
JanáJ #82256 Akkora még nem, hogy ez bekövetkezzen. Csak remegés, percekkel utána.
@millerius: Azt még fel tudom fogni, hogy tud / van ideje gondolkodni. De hogy azért törte össze magát mert kinyúlt a testhelyzetből, azt nem értem. A 21-es ülése mennyire volt jó a saját idejében?
