95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#1051
Szeretnék (a flashbang.en kivül) egy kibeb@szott nagy 20 oldalas ismertetőt az A-10-ről. Nemtudom ez mennyire megoldható, de aki ráér és szívesen csinálja (és jóül tud angolul) akkor anak nagyon megköszönném. 
-
#1050
-
#1049
úgy értettem annak mókás aki eldobja. -
#1048
Megnézném ha egy flasbang villanna előtted, mennyire röhögnél... -
#1047
mókás :) -
#1046
Cifu, a Flashbang gránátnak milyen hatásai vannak. -
#1045
krikett ütővel is el lehet intézni pár embert :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1044
Aha... :)))
Pakisztán persze elötte pár nappal végzett tesztindítást a rövid-hatótávolságú Ghauri stratégiai rakétával. Enyhüljünk, de azé' tudd milyen fegyvereink vannak és mire vagyunk képesek...
-
Cat #1043 na, akkor mégegy indiai hir :)
india öt év óta előszőr ismét krikettmeccset játszik pakisztánnal
a krikettet az angolok honosították meg, mindkét országban nemzeti sportnak számít, és a mérközés a kettejük közötti kapcsolat enyhülésének jele -
#1042
Sorry, de kicsit betegeskedem, és úgy zúg a fejem, hogy alig birok összeszedetten gondolkodni... 
Azért egy-két hír:
Oroszország hivatalosan is átadta az Admiral Gorshkov repülőgép-hordozót Indiának, az átadás Március 9.-én, Szeverodvinszkban történt, ahol a SzevMash haditengerészeti dokkban az elkövetkező 52 hónapban a 44.000 tonnás Kiev-osztályú hordozót képessé teszik a MiG-29K hajófedélzeti vadászbombázó indítására és fogadására, amihez ugrósánc-szerűvé kell alakítani a hajó orrát. A hajó a vadászgépek mellett még feltehetően Ka-28 tengeralatjáró-elhárító helikoptereket fog szállítani.
Az Admiral GORSHKOV még régi formájába, fedélzetén Ka-25 tengeralatjáró-elhárító helikopterek.
Egy MiG-29K teljes harci díszben - érdekes, hogy a jelenlegi tervek szerint kizárólag India fogja rendszeresíteni a tipust, mivel oroszország a Kuznyecov hordozóra a Szu-33-at választotta.
Egy koncepció az átépített hordozóra
A MetalStorm bejelentette, hogy sikeresen elvégezték a 40mm-es, helikopterre szerelt gránátvető változat első lőpróbáit. A tervek már készen állnak mind a helikopterekre, mint a repülőgépekre/UCAV-okra szerelhető változatokra, de a kivitelezésnél akadályokba ütköztek (túl nagy visszarugás, illetve túl nagy tömeg), ezért némi késést szenvedtek a kisérleteknél.
MetalStorm videók -
#1041
up -
harcu #1040 A gáz-riasztó az mostantól a szabadon tartható fegyverek kategóriájába esne. -
steweee #1039 érdekes a törvényi megfogalmazás. gáz-riasztóra eddig sem kellett pszichológia vizsgálat, csak élesre -
Cat #1038 Nem kötnék engedélyhez a gáz- és riasztópisztolyokat
A tervek szerint május elsején lép érvénybe az új fegyvertörvény, mely az eddigi gyakorlattal ellentétben a gáz- és riasztófegyverek tartását nem, azonban a flóbertpisztolyok birtoklását engedélyhez kötné.
Engedélyhez kötné a flóbertpisztolyok megszerzését az új fegyvertörvény, melyet a kormány pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat indoklása szerint a flóbertpisztolyok alacsony csőtorkolati energiájuk miatt ugyan élet kioltására nagy valószínűséggel nem alkalmasak, ám az uniós irányelvek értelmében lőfegyvernek minősülnek. Magyarországon körübelül kétszázezer ilyen típusú fegyvert tartanak, melyek egy része még azonosítószámmal sincs ellátva.
Ha a törvényt elfogadják, akkor a flóbertpisztolyok további tartásához legkésőbb május 31-ig engedélykérelmet kell benyújtaniuk az eddigi tulajdonosoknak (az ügyintézés ideje legfeljebb 180 nap). Ennek költsége, akárcsak az egyedi azonosítószámmal való ellátás, a kérvényezőt terheli. A lehetséges flóberttulajdonosok körét majdan kormányrendelet szabályozza, de a fegyver alacsony veszélyessége miatt a megszerzését feltehetőleg nem fogják szigorú feltételekhez kötni.
Gáz- és riasztópisztolyt bárki kérhet
A jelenlegi szabályozás szerint fegyvertartási engedélyt magánszemély sportvadászat, sportlövészet és lövészeti oktatás céljából, valamint szolgálati és önvédelmi célból kérhet. Utóbbi esetben maroklőfegyvert külön indok nélkül fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, pénzügyi nyomozó, országgyűlési képviselő, a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, polgármester, illetve főpolgármester kaphat.
Emellett lőfegyverhez juthat az is, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel. A törvénytervezet szerint azonban gáz- és riasztópisztolyhoz ezentúl bárki engedély nélkül hozzájuthat, így az eddigi gyakorlattal ellentétben a leendő tulajdonosok pszichológiai alkalmasságát sem fogják vizsgálni.
Európai lőfegyvertartási engedély
Az uniós csatlakozás az európai lőfegyvertartási engedély bevezetését is megköveteli. Ez azonban nem jár együtt a jelenleg érvényes engedélyek cseréjével, a fegyvertulajdonosoknak csak akkor lesz rá szükségük, ha lőfegyverüket az unió más tagállamába is magukkal kívánják vinni. Az európai lőfegyvertartási engedély kiadására a rendőrség jogosult. Az új törvény május elsején, az ország uniós csatlakozásának napján lépne érvénybe. Addig még az Országgyűlés illetékes bizottságainak is meg kell tárgyalniuk, hogy parlamenti vitára, majd szavazásra bocsáthassák.
Fogalmak a fegyvertörvény tervezetében
Tűzfegyver: a törvény mellékleteiben meghatározott gépszerkezet, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve: ha külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították; riasztásra, jelzésre, életmentésre, állati vágóhídon történő leölésre vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják; muzeális fegyvernek tekinthető.
Légfegyver: a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver.
Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki.
Flóbert lőfegyver: olyan tűzfegyver, amely kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas.
Flóberttöltény: olyan egybe szerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert. -
harcu #1037 "légpuska minek számít amúgy?"
7.5 J alatt szabadon tartható, felette engedélyköteles. Ez minden fegyvernek látszó tárgyra fennáll. -
#1036
Ott reagáltam :) -
#1035
Ghostnak lehet igaza. A videó valójában két képsorozatot tartalmaz, az elsőnél nem igazán lehet kiveni a tipust, de valószinüleg egy Pz III. vagy IV., a második képsorozatnál szerintem egy kései Pz III.-ast látunk, amit egy IL-2 sorozza éppen. A jármű hátulján lévő üzemanyaghordók (?) érdekesek, eddig nem nagyon láttam olyan képet, ahol így tárolták volna az üzemanyagot - de ez nem jelent semmit, annyira nem vagyok otthon a II.VH-ban... :) -
#1034
Családi vállalkozásban dolgozom, ami ugye "rugalmas" munkaidőt jelent (amúgy a kiskereskedelemben dolgozom). :))) -
Cat #1033 exoskeleton - személyi mech? -
Cat #1032 mi a francot dolgozol te vasárnap? -
#1031
Nem. Szerintem ez egy Pzkpfw. 3 vagy 4. Csak kicsit gyanús rajta hátul az üzemanyagtartály, ami az orosz tankokon szokott lenni.
-
#1030
Talán egy Nikolaus? :D -
#1029
Ez egy orosz tank lesz, de várj picit utánanézek. -
#1028
Hát sajnos ez valami codecet használ, ezen a gépen meg semmi ilyen nincs, szóval majd csak késő este tudom megnézni...
-
Yetike #1027 Megvan http://airforce.users.ru:8080/nvi/forum/files/Nikolaus/attack1.avi -
#1026
Nálam az airforce.users.ru oldal a wwww.companies.ru oldalra vezetett... A videót nem tudod belinkelni közvetlenül? -
#1025
Érdekes, de én is a szkeptikusok közé tartozom az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Az emberi viselkedés nehezen előre jelezhető dolog... -
#1024
kösz
-
Yetike #1023 Na ezért ne vegyetek skodát ! -
Yetike #1022 :)
-
Yetike #1021 Tudja valaki, milyen típusú harckocsit szórnak ebben a videóban ? airforce.users.ru -
Cat #1020 Hadakozó ágensek
Megszűnt a kétpólusú világrend; szétszóródott, láthatatlanná vált a korábban oly könnyen definiálható ellenség. A váratlan és mindenhol jelenlévő fenyegetés reakciójaként, háttérbe szorulnak a hagyományos – valószínűségi, statisztikai jellegű – háborús játékok. Az ágensalapú modellezés komplexebb kimenetekkel kecsegtet.
érdemes beleolvasni -
Cat #1019 na, most olvastam végig, sztorno -
Cat #1018 Ez a Shkval érdekes, miért nem használják tengeralattjárók esetén is, pl menekülésre? kilőnek rá egy torpedót, vagy vadásznak rá helikopterek, és akkor elhuz 300km/h sebességgel akkor nem tudják követni se hajók, se vizibombák se semmi, és kormányozni se kell
20-30 kilométerre eltávolodik, ami az életet jelentheti -
#1017
Akkor először is egy kis áttekintés. Jelen korunkban a tengeralatjárókat (jelölés első betüje: SS) két fő módszerint osztályozzuk: egyfelől vannak a "hagyományos meghajtásúak", amelyek legtöbbször dizel-elektromos meghajtásúak (jelölésük: utolsó betü K), és vannak a "nukleáris meghajtásúak" (jelölésük: utolsó betű N), a másik mód a feladatkörük. A "vadásztengeralatjárók" feladata az ellenség vízalatti vagy vízfelszini járműveinek leküzdése (nincs külön jelölése, ez a 'hagyományos' feladatkörük), a "rakétahordozó tengeralatjárók" nevüknek megfelelően stratégiai csapásmérésre készültek, ballisztikus rakétáikkal több ezer kilométerre lévő nagyvárosokra vagy katonai célpontokra is képesek nukleáris csapást mérni (jelölése: középső betű B), az utolsó feladatkör pedig a "robotrepülőgép-hordozó tengeralatjáró", amelyek legtöbbször az ellenséges vízfelszini célok leküzdésére vagy ellenséges szárazföldi célpontok elpusztítására alkalmas robotrepülőgépeket indíthatnak (jelölésük: középső betű G), itt jegyezném meg, hogy az utóbbi időben sok vadásztengeralatjárót képessé tettek robotrepülőgépek hordozására és indítására, de nem ez az elsődleges céljuk, ennek megfelelően nem kapják meg a "G" jelölést. A nemzetközi jelölés a fentiek alapján áll össze, tehát egy hagyományos meghajtású vadásztengeralatjáró jelölése SSK (SS mint tegeralatjáró, és K, mint hagyományos meghajtású), egy nukleáris meghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralatjáró jelölése pedig SSGN (SS, mint tengeralatjáró, G mint robotrepülőgéphordozó, és N, mint nukleáris meghajtású).
Az SSN-774 USS Virginia, a legújabb amerikai vadász-tengeralatjáró
A fegyverzetüket a feladatkörük határozza meg, minden tengeralatjáró rendelkezik torpedóvető csövekkel, amelyek a legtöbb esetben ezek 533mm-esek, és általában max. 7 méter hosszú torpedókat képesek indítani. A 70-es évek vége óta a szovjet tengeralatjárókon feltüntek a 650mm-es torpedóvető csövek, amelyekből ilyen átmérölyű torpedókat lehet indítani, illetve az amerikai Seawolf-osztályon 660mm-es torpedóvetőcsöveket használnak, de ezekből jelenleg továbbra is 533mm-es torpedókat lőnek ki. A nagyobb torpedóvető csövek értelme az, hogy a legtöbb hagyományos töltetű tengeralatjáró-elleni torpedó robbanófeje kumulatív elven működik (ezt már körberágtam a tüzérségi lőszereknél), és a nagyobb átmérő hatásosabb átűtöerőt jelent.
A hajók ellen használt torpedóknál a lényeg az, hogy a hajó gerince alatt robbanjon, mivel az ekkor létrejövő erőhatások szabályosan kettétörik a hajót.
Egy, a hajógerinc alatt robbanó torpedó hatása képekben
A torpedók meghajtására három fő mód létezik, az egyik az elektromos meghajtás, mikor akumulátorokról táplált villanymotor forgatja a hajócsavarokat, szintén hajócsavaros megoldás amikor valamilyen gáz-meghajtású (általában hidrogén-peroxid) turbina- vagy dugattyú-meghajtást alkalmaznak, a harmadik megoldás pedig a reaktív meghajtás, ami egy víz alatti rakétahajtó-szerűség, és egy kémiai reakció hozza létre a tolóerőt. A torpedók legtöbb esetben kétféle sebességre képesek, egy gyors (tipustól függően 50-70 csomó (1 csomó = 1,852km/h)) és egy lassú (30-50 csomó) sebességre, és a hatótávolságuk ennek megfelelően ~50 vagy ~30km körül van (persze ezek most nagyon durva adatok, és főleg a nyugati tipusokra igazak).
Egy kivétel akad, mégpedig a VA-111 "Shkval", amely egy torpedóvető csőből kilőhető speciális... valami... A Shkval ugyanis egy szuperkavitációnak nevezett jelenséget használ ki, amelynek a lényege, hogy a vízbe merült test körül létrejövő gőzbuborékok jelentősen lecsökkentik a test ellenállását. Ez a jelenség hajócsavarok esetén jelentkezik pl., és ott káros, mivel a hajócsavar nem tudja átadni a mozgási energiáját a víznek. A Shkval viszont ezen jelenlség segítésével képes döbbentes sebességek elérésére (pontos adat nem ismert, de 200 és 300 csomó (!!!) közé teszik). Ennek persze ára van - a Shkval egyszerűen túl gyorsan és túl zajosan halad ahoz, hogy irányítani lehessen, ezért csak "egyenesen előre" elv érvényes rá - cserébe létezik nukleáris robbanófejjel ellátott változata, amely 2-3kT robbanóerejével elég nagy terültre hat ahoz, hogy ne kelljen tökéletes találat. (érdekesség: 1995-ben az oroszok "piacra dobták" a Shkval butított verzióját, Shkval-E néven, amelyből a Kína, Irán és Franciaország is vásárolt. Az oroszok szerint a technológia nem visszafejthető....)
VA-111 "Shkval"
A torpedók irányítására két fő változat létezik, az önírányító torpedó saját szonárral rendelkeznek, és magukat vezetik célra, míg a távírányított torpedók dróton keresztűl kapják az utasítást a tengeralatjáróról.
A tengeralatjárók (főleg a nukleáris meghajtásúak) másik fő fegyvere a robotrepülőgépek, amelyeket vagy a torpedóvető csőből indítanak, vagy pedig külön vetőcsövük van (pl.: a Los Angeles-osztályú tengeralatjárók második fele már 15db függőleges indítócsővel rendelkezik, amelyekben Tomahawk robotrepülőgépek vannak). A robotrepülőgépek elsődleges használata a szovjet/orosz stratégiában az ellenséges felszini flotta leküzdése, alapvetően hagyományos (de természetesen szükség esetén nukleáris) robbanófejű robotrepülőgépek alkalmazásával - nem is titkoltan ennek lényege az USA repülőgép-hordozói által vezetett hadműveleti csoportok (Battle Group) elpusztítása. Erre a feladatra csúcsosodott ki az Oscar I. és II. osztály, amelybe a nemrég katasztrófát szenvedett Kurszk is tartozott.
Az amerikaiak inkább a szárazföldi célok ellen bevethető robotrepülőgépeket tekintik hasznosnak, ennek megfelelően a START II. korlátozásai miatt leszerelni kényszerült 4db Ohio-osztályú SSBN-eket SSGN-ekké alakították, amelyek nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülőgépet képesek hordozni és indítani.
A robotrepülőgépekről most nem kívánok bőven írni, mivel magukban megérnek egy külön misét (illetve már kissé fáradt vagyok :)).
A harmadik fő fegyverzetük a ballisztikus rakéták, amelyek jellemzően közepes (néhány ezek km) és nagy (interkontinentális, vagyis akár 7000km-nél is nagyobb) hatótávolsággal rendelkeznek. Ilyen tengeralatjáróik jelenleg az Oroszoknak, az USA-nak, Angliának, Franciaországnak és Kínának van (Kína jelenlegi SSBN-je viszont rövid hatótávolságú, vagyis alig egy-két ezer km hatótávolságú rakétával felszerelt SSBN-el rendelkezik).
A tengeralatjárók felderítése több módon is törénhet, de még mindig a legáltalánosabb a halgatózás, tehát a passzív szonár alkalmazása. Mivel a víz igen jól vezeti a hangot, ideális esetben egy kellően érzékeny hidrofon akár több száz km-re is "elhallhat". Ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a tengeralatjáró olyan csendes marad, amennyire csak lehet. Az összes fedélzeti gépet, lehetséges zajforrást olyan csendesre tervezik, amennyire csak lehet, és a nagyobb rezonanciát keltő gépeket gumibakokra helyezik. Az orosz hajók külső burkolatára rugalmas "táglákat" rögzítenek, amelyeknek a hangelnyelés a feladata. Érdemes tudni, hogy a NATO egy, a világ összes tengerére kiterjedő víz alatti lehalgató-hálózatott telepített, így (elvileg) ami a vízben történik, arról ők tudnak (feltehetően ez nem teljesen így van persze).
A másik fő módszer a mágneses-anomália érzékelése. A tengeralatjárók többszáz, vagy több ezer tonna acélból készülnek, és egy ekkora fémtömeg már megfeleően érzékeny műszerekkel kimutathatóak - mivel a föld mágneses mezejét minimális mértékben befolyásolják. Az ilyen érzékelőket általában repülőgépekre vagy helikopterekre telepítik, mivel csak így lehet kellően hatékonyan átfésülni egy területett. Ez ellen is létezik védelem, mégpedig ha a fémtestet vagy nem mágnesezhető acélötvözetből készítik, illetve ha demagnetizálják azt. Mindkét eljárás elég drága, és a második ráadásul nem is hoz tartós eredményt.
Egy P-3 Orion tengeralatjáró-elhárító repülőgép. A gép farkán lévő "nyúlván" rejti a mágneses-anomália detektort. A tengeralatjáról felderítésére továbbá ledobható szonárbójákat visz magával.
Meghajtás terén jelenleg két fő igéretes megoldás van, az egyik az MHD (Magneto-Hidrodinamika), amelynek lényege egy cső, amelynek falában (folyékony) fémet keringtetnek (bár pontosan nem tudom, mi módon), és az emiatt létrejövő mágneses mező mozgatja a csőben áthaladó vizet. Ez a megoldás teljesen hangtalan lenne, ám jelenleg csak igen szerény mértékű tolóerőt sikerült kisajtolni ebből a megoldásból.
A másik megoldás lényege pedig az, hogy a jármű orra és fara között elektromos feszültséget hoznak létre, és ez a hajótest mentén vízáramlást hoz létre - előre hajtva a tengeralatjárót. E megoldás is inkább kisérleti szinten van.
A harmadik, még felmerülhető megoldás a szuperkavitáció kiterjesztése a tengeralatjárókra. Mindenképpen nagy dobás lenne egy olyan víz alatti harcjármű, amely akár többszáz km/h sebességel haladhatna - ám igen komoly technikai akadályai lehetnek, és eddig látványos sikert ilyen meghajtással csak az oroszok értek el.
A hagyományos meghajtás kiváltására szintén vannak ötletek. Az egyik az üzemanyagcella, amikor a tengeralatjáró oxigén és hidrogén reakciójából nyerne energiát akumulátorok alkalmazása helyett. Egy ilyen tengeralatjáró már készült az 1980'-as években, mégpedig egy nyugatnémet hajógyárban, de úgytünik nem hozott áttörést, mivel nem követte több. A svédek a zárt-működésű Stirling-motorral kisérleteztek, át is építették egyik tengeralattjárójukat, és úgytünik ez a megoldás bevált, mert az új, közös Dán-Svéd tengeralatjárót a tervek szerint ilyen rendszer fogja a víz alatt hajtani.
Az egyenlőre még csak tervezőasztalon létező Viking-osztályú tengeralatjáró. -
sniper #1016 Huh, mar megijedtem hogy a fe'nykardomra is engedely kell... :) -
#1015
fegyverzetük, hogyan lehet őket levadászni, tehát a gyengéik, és ha van vmi info az ujabb fajta hajtomuvekről :) -
#1014
Úgy tudom, a törvénytervezet nem foglalkozik vele, szóval nem lesz változás. -
#1013
most, de később? mert én nem fogok a papírokkal szarozni az tuti..... -
#1012
Én úgytudom simán tarthatod, nincs semmilyen különösebben rá vonatkozó szabály.