95112
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #15325
    S-200 (SA-5): 10db
    V-75 (SA-2 / HQ-2J): 50db
    3M9 KUB (SA-6): 50db?
    Improved HAWK: 150db
    HQ-7 / FM-80: 10db
    Plusz ugye jönnek majd a Tor M-1-ek.

    Továbbá Igla, Sztrela és Stinger vállról indítható légvédelmi rakéták.
  • Cnut
    #15324
    És földi légvédelem terén mijük van?
  • Pluskast
    #15323
    Ebben egyet értek veled. Sosem lehet tudni mit hoz a holnap és a világtörténelemben láttunk már egy s más hasonló 180 fokos hatalomváltást. Másrészről én azt sem zárom ki, hogy Iránnak már van is atomfegyvere. Azért ma már nem annyira nehéz ezt előállítani mint annó 45-ben. Egyébként meg gondolom tudjátok, hogy a jelenlegi iráni elnök igen tevékenyen részt vett a 72-es izraeli olimpikonok elrablásában. Szóval szerintem tőlle kitelik, hogy atomot dob izraelre...
  • Fen3gyerek
    #15322
    Elkéne néhény Kamov is :D
  • [NST]Cifu
    #15321
    Az adatok hozzávetőlegesek természetesen, a Globalsecurity.org-ról illetve a Jane's-től vannak, a hadrafoghatóság pedig részben becslés, részben megfigyelés (légi parádékon, hadgyakorlatokon hány gép van a levegőben, stb.).
  • Pluskast
    #15320
    Ismét köszi a kimerítő infókat Cifu!
  • tomcat1
    #15319
    helyes meglátás.
  • I.C.ram
    #15318
    Najó, és mi van ha megdönti ka demokratikus rendszert? Volt erre már párszor példa. Világháború elött sorra dőltek meg a demokratikus, vagy fél-demokratikus rendszerek.

    Vagy itt van pl Spanyolország 92-ben majdnem újra diktatúra lett Franco 75-ös halála után, mikor pár felfegyverzett magasrangú katona betört az országházukba, és csak a királyon múllott, hogy nem lett újabb diktatúra Európában.

    Ez most lehet, hogy tök elképzelhetlen, de bármi lehet. Az ilyen dolgok spontán jönnek. Pár hónappal ezelötti francia események is hidegzuhanyként jöttek. Én nem örülnék túlzottan annak, hogy akárhol is létezik atomfegyver. Vegyifegyverekkel az a baj, hogy míg az átlag fegyver ledarálja a népességet, addig az atomfegyverek komoly károkat okoznak a földön, amik maradandóak jóppár hosszú évtizedre, és nem is biztos, hogy képes visszaállni a természet. Kb Le se szarnám, ha az emberek halomra ölik egymást, mert valahogy érettnek érzem az emberiséget erre, de miért kell a környezetünekt is pusztítani folyton-folyvást? Szóval maradjanak csak a kinetikusan pusztító fegyverek a vegyifegyverek helyett.
  • tomcat1
    #15317
    Grat a felsoroláshoz, le a kalappal. egy kérdésem van. A vadászok hadrafoghatósága? na azt honnan szeded, nem bizalmas információ egy kicsit?
  • Thanatos
    #15315
    felső kép nem látszik :( amugy ezek a madárkák már ránézésre is többet érhetnek mint a fél magyar hadsereg... 8najó lehet hogy a tlejes :P)
  • [NST]Cifu
    #15314
    Amúgy egy érdekességbe botlottam a mai, pradon, a tegnapi Magyar Hirlapban. A hadsereg le szeretné cserélni a Mi-8/Mi-17 parkját, amely egyre elöregedettebb. Az újságban négy aspiránst neveztek meg, a Mi-171-et, a Sikorsy S-72-őt, az Eurocopter AS532-őt és az NH Industries NH-90-et. Érdekesen hangzik mindenestre, bár nemrég még arról nyilatkoztak, hogy nem várható nagyobb beszerzés, márpedig ezen helikopterek darabja 3-4 milliárd forintot ér, és legalább 6-10 beszerzéséről lenne szó, ami azért elég szép tétel...

    [center]
    Mi-171


    Sikorsky S-70 (aka UH-60)


    AS532


    NH-90
  • [NST]Cifu
    #15313
    Indonézia szerintem inkább szenvedő alanya lehet csak adott esetben egy katonai konfrontációnak, ami Japánt illeti... hát az már egy teljesen más tészta.
  • [NST]Cifu
    #15312
    Csepnyi irónia. :)
  • Cat #15311
    a képbe azért feltétlen vedd bele a 200 milliós indonéziát és a 130 milliós japánt is :)
  • Ren
    #15310
    Oroszország, Kína és India is nagyhatalomként szeretne feltünni és mivel az érdekszférájuk egy része közös, ez mindenképp konfrontációhoz vezet valamilyen szinten. De én is azon a véleményen vagyok, hogy ez a közeljövöben max. csak politikai szinten bontakozik ki.
  • Cat #15309
    "Egy fejlődő nagyhatalomnak mindig is fontosak a nyersanyagforrások, e téren Kína nem áll túl rosszul"

    Nagyon is rosszul áll, az olajárak nagyon fontos részben Kína miatt szaladnak az égig.

    "mondjuk Japánhoz képest" - azaz a nullához képest? :)
  • Cat #15308
    az, hogy az oroszok kiváló bedolgozok lesznek, és ha jól csinálják, rá tudnak ülni a kinaiak évente 10%al robogo gazdasági vonatára. Ők fogják kielégíteni a kinaiak növekvő energiaéhségét, segíthetnek nekik az urkutatásban (muholdak stb.), a katonai programokban vagy akár nagyszabású építkezéseknél (atomerőművek, vízerőmüvek stb.). Ez a gazdasági viszony, az egymásra utaltság (mert kina máshonnan nem tud energiát szerezni) alapvetően meghatározza a politikait is.
  • [NST]Cifu
    #15307
    Katonailag a közel-keleten messze Izrael rendelkezik a legütőképesebb hadsereggel. Ha Törökországtól Jordániáig, Líbiától Iránig minden közel-keleti muszlim állam nekirontana Izraelnek, akkor lenne esély arra, hogy tényleg eltünjön Izrael a térképről. De egyfelől ez elképzelhetettlen, mert a muszlim államok sem végtelen kebelbarátai egymásnak, másfelől ha ennek csak az esélye is felmerül, azonnal nagy politikai nyomásgyakorlás kezdődne meg USA és Európa részéről.

    Az Orosz-Kínai viszony nem egyszerű. Oroszország tetszik vagy sem, de leszálló ágban van. Kína viszont felszállóágban. Kínának viszont jelenleg egyáltalán nem hiányzik egy ellenséges Oroszország, ő most politikailag első sorban Tajvan felé néz. Hogy utána mi jön? Na az már érdekes lehet. Egy fejlődő nagyhatalomnak mindig is fontosak a nyersanyagforrások, e téren Kína nem áll túl rosszul (mondjuk Japánhoz képest), de kétségkívűl jelentős hatással lennének a hosszútávú terveire a Szibériai nyersanyagkincsek. Pláne, hogy ha Kína gazdasági fejlődése tovább tart, akkor nemes egyszerűséggel megvehető őket, nincs szüksége katonai erőre a megszerzésére.
    Ettől függetlenül én rövid távon (10-20 év) esélyét nem látom annak, hogy Kína és Oroszország között bármi komolyabb feszültség is kialakuljon.
  • Cat #15306
    izraelnek pletykák szerint 200 atomrobbanófeje van.
  • Cnut
    #15305
    Irán tűnne el a térképről. Aztán még sokan mások.
  • Fen3gyerek
    #15304
    Akkor Izrael eltűnne a térképről...




    a linket meg THX, neked mint hozzáértő embernek mi a véleményed erről az orosz-kínai viszonyról?
  • [NST]Cifu
    #15303
    Az atomfegyverekkel van egy komoly probléma: nem csak a fizikai valójukban, fegyverként kell számon tartani őket, de politikai fegyverként is. Ha egy Iráni politikus azt mondja, hogy holnap szent dzsíhádra hívják a népet Izrael ellen, Izrael legfeljebb mosolyog egyett az egészen magában, majd komolyan kiáll az újságírók elé, és azt mondja, hogy ezek a szélsőséges nacionalista megnyílvánulások nem használnak a közel-keleti helyzetnek. Ha az iráni miniszterelnök azt mondja, hogy holnap egy atombombát dobnak Izraelle, akkor ott olyan szintű megelőző csapást csinálnak hat órán belül irán területén, hogy csak na.
  • Bucser
    #15302
    Igazából csak addig aggódik mindenki amíg be nem szerzi adott ország a maga saját fejlesztésű atombombáját Aztán pár év múlva megnyugszanak a kedélyek a technológia alapján épített erőművekből meg sorban állnak majd az eddig zabos nemzetek az energiáért. Ez ment eddig is és most is ez lesz... HA meg valamelyik "vezető őrült" meg akarja nyomni a gombot szerintem hamarabb kap egy gyorsan eltussolható golyót a fejébe a saját testőrétől/vezérkari főnökétől vagy valamelyik emberétől minthogy elérne odáig...
  • Cat #15301
    hm, átgondoltam, és ellent kell mondanom magamnak.

    Rohadtul nem izgatna egy olyan atomfegyver, amit biztosan nem vetnek be - és ilyen a lentebb felsorolt országoknál nem történik meg, míg egy "friss" tag feltehető, hogy izzad a tenyere, és használni is akarja.

    Egyébként india és pakisztán téma le van tudva szerencsére, mindkét országban eltelt egy évtized, már nem viszket az ujjuk.
  • Cat #15300
    szerintem senki nem aggódna a nukleáris leszerelésért, ha az az atomfegyver egy valóban demokratikus országban van. (pl. engem totál nem izgatna egy ausztrál, olasz, német, vagy japán atomfegyver).
  • [NST]Cifu
    #15299
    Egyetértek, de hozzátenném, hogy nagyon kellemetlen a nagyhatalmak számára az elmúlt években történtek. Már az is nagy pofon volt, hogy Pakisztán és India saját erejéből belépett az atomklubba, pedig igazából senki sem hívta őket. Nehezen kezelhető problémák forrása lehet ez, és sok fejfájást okoztak a nemzetközi nukleáris ügynökségnek. Ezután nemrég Észak-Korea elismerte, hogy van atomfegyvere. Ha irán is saját atomfegyverre fog szert tenni, az már világpolitikai szinten kabarévá teszi az egész atomklubbot (USA, Oroszország, Anglia, Franciaország és Kína). Egy atomfegyverrel rendelkező országot nehéz egyszerű fenyegetéssel vagy gazdasági szankciókkal kezelni, ez egyértelművé vált Észak-Korea esetében. A nagyhatalmi aspiráns országoknak (pl. Brazilia, Indonézia) akár példakép is lehet, ami nem túl kellemes jövőkép a nukleáris leszerelésért küzdőknek...
  • Cat #15298
    Population: 68,017,860 (July 2005 est.)

    Age structure:
    0-14 years: 27.1% (male 9,465,475; female 8,973,828)

    http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Iran

    70 millió embert nehéz lenne uralom alatt tartani, szóval biztosan nem vonulnak be - bemegy pár vadászbombázó, és letarolja amit kell.
  • Cat #15297
    "Az egész leginkább világpolitika, egyszerűen Irán szeretne nagyobb elismerést, ezért ez a nagy kardcsörtetés."

    Szerintem meg nem. Az iráni politikai rendszer hatalmas nyomás alatt van, egyszerüen demográfiai okokból. Az ország lakosságának fele(!) 25 év alatti, nagy a munkanélküliség, és fiatalok, életőerősek, változásokat szeretnének. Az egyetemeken már tudnak netezni, van muholdas tévéjük, látják hogy mi folyik a világban körülöttük, és ugyan ez egy szük kör, de véleménybefolyásoló. Az utóbbi választásokon is iszonyatos ellenérzéseket keltett a "radikálisabb" politikusok kizárása (persze ezek csak nekik radikálisak), mivel a vallási tanács nem egyezett bele indulásukba a választásokon (teokrácia van, amit a papok mondanak az van - a miniszterelnök döntéseit is felülbírálhatják).

    Szóval szerintem inkább terelik a témát, külső ellenséget kreálnak maguknak hogy a fiatalok le tudják vezetni fölös energiáikat és ők megtarthassák a hatalmukat, és mondhassák: "lebombázták gyárainkat, atomerőműveinket, gyerekek haltak meg, mi meg akarunk védeni iránt ezektől a támadoktól". És onnan kezdve nyert ügyük van.
  • Ren
    #15296
    "Elfoglalni" kb. annyira lehetne mint Irakot, azaz szét lehetne verni a reguláris hadsereget, infrastruktúrát és a jelenlegi kormányzatot. Ezek után viszont ugyanaz lenne a helyzet mint Irakban, csak sokkal nagyobb területen és több emberrel, azaz totális káosz. Az iraki és afganisztáni tapasztalatok alapján szerintem kizárt, hogy erre vállakozna az amerikai kormány. Amit elképzelhetőnek tartok, az vmiféle légikampány, vagy precíziós légicsapás, de azzal sokat szvsz nem érnének el. Nyilván Irán atomfegyverei és ezek előállítási képessége lenne az elsődleges célpont. Azonban nem garantálható, hogy ezeket azonnal meg tudják semmisíteni, így Irán valószínüleg megpróbálná bevetni azokat, a legvalószínübb célpont pedig szvsz Izrael. Ezek után sokféle folytatás elképzelhető, pl jó kérdés, hogy mi lenne a világ ill. a környező államok rekciója egy izraeli válaszcsapásra, stb. Az egész leginkább világpolitika, egyszerűen Irán szeretne nagyobb elismerést, ezért ez a nagy kardcsörtetés.
  • [NST]Cifu
    #15295
    Irán:

    Hadsereg:

    A létszáma mintegy 300.000-350.000 fő, melybe beletartoznak a sorkatonai szolgálatban lévők is. 4 hadosztályba vannak osztva az egységek, melyek gerincét négy páncélos ezred (ebből csak kettő teljes értékű) és hat gyalogos ezred adja (melyből négy gépesített, a maradék kettő csak teherautókkal és könnyű járművekkel rendelkezik), van továbbá egy légideszant ezred és két SF zászlóalj, továbbá több kisebb, független katonai egység, nem is szólva a különféle miliciákról.

    Harckocsik:

    Zulfiqar: ~100db (Iráni gyártású harckocsi, a T-72 és az M60A1 alapján 125mm-es löveggel)
    T-72M1: ~480db
    T-62: ~75db
    T-54/T-55/M-77/Type-59: ~640db
    Chieftain Mk3 és Mk5: ~100db
    M60A1: ~150db
    M47: ~160db

    Páncélzott harc- és szállítójárművek:

    Scorpion: ~80db
    EE-9 Cascavel: ~35db
    BMP-1: ~210db
    BMP-2: ~400db
    BTR-50/BTR-60: ~300db
    M113A1 és A2: ~200db
    Boragh: ~120db (iráni gyártású páncélzott szállítójármű)

    Tüzérség:
    -Mintegy 2000 db vontatott löveg, melynek mintegy fele 130mm-es M-46/Type-59-1.
    -Mintegy 300db önjáró löveg, főleg orosz 2S1 és amerikai M109
    -Mintegy 900db rakéta-sorozatvető, tulnyomó többsége kínai vagy irányi 107mm-es rakétával, továbbá sok BM-21 és BM-11
    -Mintegy 300db Scud rakéta és mintegy tucatnyi indítójármű
    -Mintegy 30db CSS-8 rövid hatótávolságú rakéta, ezen kívűl ismeretlen számú iráni gyártmányú Oghab, Shahin-1/-2, Nazeat és Shehab 3 rakéta.

    Helikopterek:
    AH-1J: ~50db (a jó részük már átesett egy iráni felújításon, digitális fedélzeti rendszereket kapva)
    CH-47C: ~20db
    Bell-214: ~50db
    AB-205A: ~68db
    AB-206: ~10db
    Mi-8/Mi-17: ~25db
    Továbbá ismeretlen számú iráni másolata a Bell 206 és 214 helikoptereknek

    Vadászgépek:

    F-4D/E: ~60db, kb. 25%-os hadrafoghatóság (valamint 5db RF-4E Phantom)
    F-5E/F Tiger II.: ~60db, kb. 75%-os hadrafoghatóság
    F-14A Tomcat: ~60db, kb. 30%-os hadrafoghatóság
    F-7 (kínai MiG-21 továbbfejlesztés): ~25db, kb. 50%-os hadrafoghatóság
    MiG-29B/UB: 50db, kb. 80%-os hadrafoghatóság
    Szu-24MK: 30db, kb. 80%-os hadrafoghatóság
    Szu-25K: 10db, kb. 80%-os hadrafoghatóság
    Mirage F-1: 25db, kb. 75%-os hadrafoghatóság
    MiG-23: 15db, kb. 75%-os hadrafoghatóság
    Azarakhsz (megnövelt F-5-ösre emlékeztető Iráni gyártmányú gép): ~10db, kb. 75%-os hadrafoghatóság

    Szállítógépek:

    Boeing 707: 5db Tanker változat és 5db szállító változat (B707F)
    Boeing 747: 1db Tanker változat
    Boeing 727: 1db
    C-130E/H: ~20db

    Haditengerészet:

    Alvand-osztályú könnyű fregatt: 2db (angol eredetű, az 1970-es évek elején gyártott hajók, plusz egy egység van még, mely súlyosan megrongálódott)
    Bayandor-osztályú korvett: 2db (az 1960-as évek közepén gyártott amerikai eredetű, ágyúfegyverzetű hajóegységek)
    Kilo-osztályú tengeralattjáró: 3db (az 1990-es években leszálított egységek, a jelentések szerint az üzemeltetésük igen nehézkes)
    Hengam-osztályú partraszállító hajó: 4db
    Iran Asr-osztályú partraszállító hajó: 2db (aknatelepítésre használták az Irak-Iráni háborúban őket)
    Chavoush-osztályú partraszállító hajó: 2db
    Kaman-osztályú rakétafegyverzetű gyorsnaszádok: 10db (francia eredetű hajók, később kínai C-802 hajó elleni rakétákra fegyverezték át őket)
    Hudong-osztályú rakétafegyverzetű gyorsnaszádok: 10db (kínai hajók, C-801 rakétákkal, nem az iráni haditengerészet, hanem egy milicia üzemelteti őket)
    Parvin-osztályú járőrnaszád: 3db
  • neuro
    #15294


    Az USAF új légifölény vadászgépe...



    De ez is jó :)
  • Pluskast
    #15293
    Az utóbbi idöben ismét a világpolitika előterébe kerűlt Irán és épp azon gondolkoztam, hogy vajon milyen haderőt tudna felvonúltatni egyesetleges Usa támadás esetén? Az biztos, hogy nem lenne olyan egyszerű elfoglalni mint Irakot, hisz nagyobb az ország és a táj is változatosabb nem csak sivatagból áll. A haderőjükről nem tud valaki valamit?
  • [NST]Cifu
    #15292
    Amint a képekből látható, az USS Stark igencsak komolyan megrongálódott, és a személyzetnek igencsak meg kellett küzdenie a tűzzel, hogy a hajó ne vesszen oda. Egy ilyen kis méretű hajó elleni rakétától (4.7 méter hosszú, 670kg tömegű, melyből 165kg a harci fej) kb. ezt lehet elvárni. A HMS Sheffield úgy sülyedt el egyetlen AM39 Exocet találat után, hogy a robbanófej fel sem robbant - a becsapódás után még mindig működő rakétahajtómű által okozott tűz miatt veszett oda az Angol romboló.

    [center]



  • Cat #15291
    inkább az exocetet kéne áttervezni - nem olyan nagy hajó ez, két rakétának már el kellett volna süllyesztenie :)
  • [NST]Cifu
    #15290
    Az ilyen rendszerek hatékonysága mindig is kérdéses lesz, ez nem vitás, de előhozakodnék egy hasonló szintű példával: ismerős ugye az amerikai és más NATO hajókon a Phalanx közellégvédelmi rendszer (CIWS - Close-In Weapon System). Elvileg az a feladata, hogy hajó közvetlen körzetében lévő ellenséges repülőgépeket és rakétákat leküzdje. A bizalom töretlen volt benne, mindenki úgy gondolta hogy egy ilyen rendszerrel felszerelt hadihajót nem érhet olyan végzet, mint amilyen az HMS Sheffield-nek jutott, amelyet egy argentín vadászbombázóról indított Exocet hajó elleni rakéta rongált meg súlyosan, illetve nem ismétlődhet meg a HMS Coventry esete, amelyet argentín vadászbombázók hagyományos légibombákkal elsülyesztettek.

    Szinte mindenki így gondolta. Egészen 1987 Március elsejéig. Ekkor ugyanis egy iraki Mirage F-1 vadászbombázó két AM39 Exocet hajó elleni rakétával tévedésből (?) megtámadta az USS Stark (FFG-31) nevezetű, Perry-osztályú fregatott. A hajó érzékelőrendszerei és a Phalanx nem is érzékelte a két rakétát. A Stark ugyan túlélte a támadást, de súlyosan megrongálódott és 37-en vesztek oda a legénységből a robbanásoktól, illetve az utána kitörő tűzvészben. A Phalanx rendszert azóta többszörösen áttervezték, de az 1990-es évek végén eldölt, hogy leváltásra kerül, a modern NATO hajókon helyette már a RAM közellégvédelmi rendszert építik be.

    [center]
    A Phalanx-rendszer hírnevét az eset nem kezdte ki túlságosan, igaz nem is sűrűn emlegetik fel...





  • AKSURV
    #15289
    Azért erre a kinai csodára még nem lehet ráírni, azt, hogy tested by Apache.
    addig meg...
  • schrank
    #15288
    hááát ha ez egy AK-ból van szerkesztve akkor bármilyen szörnyen is nézki szerinted ez a XXl.sz. tömegfegyvere lesz
  • Cnut
    #15287
    Ez de szornyen néz ki: (remélem látszik)

  • Fen3gyerek
    #15286
    És ki lehet vhogy bekkelni?
    vagy ez csak kínai hype?
  • Fen3gyerek
    #15285
    Kína és Oroszország érdekes viszonya.