95127

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
HunGripen #26833 Az tény, hogy Oroszorszég egyes területeken előrébb járt, ilyen volt és bizonyos fokig még ma is a rakétatechnológia. Csak ugye az a kérdés, hogy mindezt mennyire tudja az orosz haderő megfizetni. Gondolok itt olyan programokra, amely iránt az orosz haderő érdeklődött, de később mégsem rendelt az elkészült példányokból az anyagi problémák miatt. Mostanában észrevehető egy bizonyos mértékű javulás, de még sok idő és pénz kell ahoz, hogy Oroszország megközelítse az USA haderejének a szintjét. -
Thanatos #26832 szerintem te nem usa imádo vagy, csak simán csak és kizárolag a légierő téren méred le egy egy ország képességeit, az pedig már nagyon sokszor bebizonyosodott hogy CSAK légierővel nem lehet háborut nyerni, terület megtartásárol akkor meg még szó se volt ugye... :) -
#26831
Egy B-2A darabára még akkor is több, mint tízszer annyi lett volna, mint egy B-1B-é, egy F-22-es ára is kétszer annyi, mint egy F-15C-é.
Viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez EGY területe egy haditechnikai versengésnek. Az oroszok előrébb jártak a reaktív páncélzatok, a szuperszonikus robotrepülőgépek vagy a szuperkavitációs torpedók terén. A lopakodótechnológia terén especiel nem. -
#26830
Persze, hogy csak akkor lettek rendszerbe állíva, de az alapkoncepciót megvalósító gép már '91-ben repült. EZ a lényeg szerintem. Igen, a Hidegháború terméke, de a hidegháború alatt sem csinált más ilyet, pedig 10 évük lett volna rá. A költség meg azért lett nagy, mert vége a Hidegháborúnak és 0 darabszámot rendeltek mindkét gépből az eredetileg számítotthoz képest... Asszem 160 B-2-es és kb. 800 db F-22 lett eredetileg tervbe véve. -
#26829
arról se feledkezz meg, hogy oroszországban minden olcsóbb, fele pénzből is ki lehet hozni a dolgokat. -
#26828
Valamit ne felejts el: az amerikai lopakodók a hidegháború hevében készültek, brutális összegekért. Emlegethetjük a B-2A-k esetén a teljes költséggel számolva 2.2 milliárd $ / gép árat, de az F-22A is brutális e téren (339 millió dollár / gép a teljes fejlesztési és gyártási költséget figyelembe véve), ráadásul ne felejtsük el, hogy az F-22A nem az 1980-as évek terméke, hiszen a rendszerbe állása csak 2005-ben történt meg, és az első szériagépek is csak 2002-ben lettek átadva.
Szerk.: na valakinek jól kiütöttem a hsz.-ét a dupplázás miatt... -
#26827
Egyesek enegem meg szoktak vádolni USA imádattal és, hogy lenézem az orosz cuccokat. Ez nem igaz, csak jó lenne reálisan látni, hogy a világ egyes dolgokban kb. 20-30 évvel le van maradva. Az első stealth gép az F-117-es kb. 30 éves, de az USA-n kívűl még senki sem csinált még egyfeladatos stealth gépet sem. Az F-22-es kialakítását a '80-as (!) évek technikai szintjén meg tudták csinálni! Hol van ehhez képest a világ? Nagyjából sehol.... Jó 4+ genrációs gépeket tudnak csinálni, csak hát milyen áron? Lásd Rafale. -
#26826
JSDF 2007 Fuji éles lőgyakorlat I. rész
JSDF 2007 Fuji éles lőgyakorlat II. rész
Érdemes megnézni a JSDF csatorna többi videóját is.
BTW ez a Stage6 végre egy normális videó-lelőhely, nem olyan gyenge minőségre lebutított anyagokkal van tele, mint a Youtube... -
#26825
Oroszországnak nem realitás, hogy "partiban" legyen az USA-val. Lent már párszor kiveséztem, röviden: Oroszország teljes éves költségvetése jelenleg fele annyi, mint a Pentagon éves költségvetése. Az orosz légierő nemrég komoly felújítási programba (pl. Szu-27SzM program, MiG-31BSz felújítás, stb.) és új gépek vásárlásában kezdett (eddig két vadonatúj Tu-160 stratégiai bombázót vettek át). Ez szép és jó, de iszonyú messze van attól, hogy fel tudja venni a versenyt az USA légierejével. A PAK-FA programra állítólag idén 200 millió dollárnak megfelelő összeget különítettek el. Ez elsőre nem tünik kevésnek, de ha figyelembe vesszük, hogy manapság bármely más modern vadászgép fejlesztési költségei milyen szinten mozognak, akkor feltünően kevés - viszonyítás képpen még a HAL Tejas fejlesztésének második fázisára is átlag évi 170 millió dollárt költött India az elmúlt években - csakhogy az egy sokkal egyszerűbb és olcsóbb gép. -
Vilmoskorte #26824 Konkrétan arra gondolok, hogy tudnak-e kiállítani nagy tömegben olyan gépet, ami felveszi vele a versenyt? Mert az amik nagyobb tömegben nyomják a saját gépeiket. Ezzel kellene tehát partiban lenniük. -
#26823
Sajnos típust én sem olvastam sehol, de az orosz mesterlövész fegyverekről a world.guns.ru oldalon olvashatsz. -
#26822
Mozogni mozognak, az új UAV terveik és a hírek szerint a PAK-FA is már errefelé tendál. De jelenleg csak szerény módszerekkel operálnak, legalábbis a jelenleg rendszerben lévő gépeknél.
Az F-22 elleni válasz alatt mit értesz? -
HunGripen #26821 Volna egy kérdésem. Nem rég hallottam valahol, hogy Venezuela orosz mesterlövész fegyvereket vásárol. Megtudná valaki mondani, hogy milyeneket és egy weboldalt, ahol részletesebben utánaolvashatnék? -
Vilmoskorte #26820 Az oroszok lopakodó technológiában nem mozognak érdemlegesen? Mert igazán erre kellene mozdulni. F22 ellen vmi válaszuk van? -
#26819
Otthon egyre tarthatatlanabb a helyzet, növekszik a halottak száma
4 év alatt 3731 halott (ebből 674 nem ellenséges kezektől, hanem balesetben halt meg)? Gyakorlatiasan nézve ez szinte semmi. Legalábbis ha háborús helyzetett veszük figyelembe. A probléma politikai jellegű, hiszen azt tényleg nem lehet beadni, hogy irakban béke és nyugalom van...
Gyakorlatilag teljes a csőd, semmit nem tudnak felmutatni.
Azért ez túlzás. Szaddam rendszerét megdöntötték. Az tény, hogy a jelenlegi iraki kormányzat az USA fegyveres erői nélkül összeomlana, mivel nem tudtak megfelelően stabil rendszert kiépíteni. De hozzáteszem az ilyen helyzetekben ez egyáltalán nem egyszerű. Itt van tőlünk nem messze Koszovó. Lassan 10 éve küzdenek körülötte, nemzetközi együttműködés, részleges fennhatóság, és a többi. Mégsem képesek egy működőképes, életképes és békés Koszovót létrehozni...
Egy sikeres háborúhoz nem elég a haditechnika, szinte ma már az a legkevesebb (pici túlzás). Olyan mint a nő, sokkal könnyebb megszerezni (odacsapni erővel), mint megtartani (lásd Afganisztán, Irak).
Megtarthatnák, olyan módszerekkel, mint azt tették 150 éve a brittek és a franciák. :)
Csak azt manapság sokkal nehezebb elfogadtatni.
Szu47-el mi van? Láttam maks-os videót róla, nagyon tetszett. Itt a vége, fuss el véle?
Gyakorlatilag igen. Noha eredetileg szóban igéretett kapott a típus rendszeresítésére az akkori orosz légierő parancsnok, gyakorlatilag semmi sem lett belőle. Jelenleg a szuhoj vezette PAK-FA programot tervezik utódjául:
[center]
A PAK-FA-ról még nem került ki hivatalos kép vagy rajz, ez is csak egy fantáziarajz, vagyis "ilyenis lehetne"... -
Ren #26818 Szerintem kizárt hogy az irakihoz hasonló átfogó szárazföldi offenzívát indítsanak Irán ellen. Egyrész sokkal nagyobb ország, másrészt azért valamilyen szinten csak levonták az iraki tapasztalatokat. Ha lesz valami a kardcsörtetésen kívül, akkor az jó eséllyel valami nagyobb volumenü légi hadjárat lehet (nem véletlenül van három repülőgéphordozó a Perszsa-öbölben) esetleg megspékelve valami korlátozott behatolással Irak felöl vagy partraszállással esetleg légidessanttal ha vannak olyan célpontok ahol ez szükségesnek és kivitelezhetőnek látszik. -
bgabor #26817 Hát ha egyszer irakig már eljutottak anno, onnan már a szomszéd ország irán. -
#26816
Azt hogy Irakban kerül e új diktátor hatalomba majd az idő eldönti... ez egy 10-20 éves folyamat lesz. Sőt 30-40-50-éves. -
Vilmoskorte #26815 Szu47-el mi van? Láttam maks-os videót róla, nagyon tetszett. Itt a vége, fuss el véle? -
Vilmoskorte #26814 Szerintem az usa ezt nem fogja bevállalni. Otthon egyre tarthatatlanabb a helyzet, növekszik a halottak száma, folyik el a pénz, eredmény nulla. Gyakorlatilag teljes a csőd, semmit nem tudnak felmutatni. Az al-kaida erősödik, polgárháború, káosz. És bin-Laden köszöni szépen.
Egy sikeres háborúhoz nem elég a haditechnika, szinte ma már az a legkevesebb (pici túlzás). Olyan mint a nő, sokkal könnyebb megszerezni (odacsapni erővel), mint megtartani (lásd Afganisztán, Irak). Ezt sem bírják, ma már egyértelmű.
Anélkül, hogy bárki halálát kívánnám, azért megnézném az orosz légvédelmet élesben mit tud. persze hiába a technika, ha a kezelők nem tudják maximálisan kihasználni. -
#26813
Köszi az infót Cifu! -
#26812
Igen, de akkoriban az Izraelieknek sem volt még annyi preciziós fegyverük, mint ma. Ráadásul Izraelnek elég sok ország felett kéne elrepülnie, hogy elérje Iránt, ami szintén nem kis probléma. Ha az iráni atomlétesítmények ellen támadás lesz, valószínűbbnek tartom, hogy az USA fogja azokat végrehajtani, és nem Izrael... -
MuldR #26811 "...ezeket óvhatja meg az amerikai Tomahawk, JSOW és hasonló preciziós fegyverektől."
Es az izraeli F-16osoktol :)
Ugye, picit arrebb volt mar ilyen. -
#26810
A lopakodás nem azt jelenti, hogy teljesen láthatattlanná válik a radarok számára egy gép, hanem azt, hogy annyira lecsökkentik a visszavert radarjelek mennyiségét (vagyis annyira lecsökkentik a radarkeresztmetszetett), hogy a radarok csak viszonylag közelről képesek észlelni.
A kérdés itt az, hogy mekkora lehet ez a távolság. Ugye a légvédelmi rendszerek tervezői azon dolgoznak, hogy a lehető legjobban kitágítsák ezt a távolságot, a lopakodógépek fejlesztői pedig azon, hogy minél inkább szűkítsék ezt a kört.
A TOR-M1 (nem Thor, az skandináv főistenség. ;)) egy rövid hatótávolságú rendszer, vadászgép méretű célpontot 25km-ről tud érzékelni, és 20km-ről tud egyszerre legfeljebb 2 rakétát rávezetni. A 9M331 rakétájának effektív hatótávolsága 1.5-12km között van, és 0.1-6 km közötti repülési magasságú célok ellen indítható. Az orosz marketinganyag szerint 0.1m2 radarkeresztmetszetű célpontok ellen is nagyszerűen használható, alapvetően ugyanis nem csak légvédelmi célokra szánták, hanem arra, hogy a fontos épületek, bázisok védelmét lássa el. Képes elvileg arra, hogy az ellenséges robotrepülőgépeket, preciziós légibombákat észlelje és megsemmisítse a becsapódás előtt. A gond csak az, hogy a becslések szerint az F-117A és a B-2A radarkeresztmetszete is bőven 0.1m2 alatt van (valahol 0.001 környékén), ráadásul mindkét gép alapvetően viszonylag magasan repül. A B-2A konkrétan elvileg nem is igazán sűllyed le a TOR-M1 "veszélyzónájába", végig nagy magasságban, 10km felett repül.
Összeségében személy szerint nem tartom valószinűnek, hogy a TOR-M1 igazából a lopakodókra jelenthet komoly veszélyt, ilyen célú propagálása kissé túlzó. Inkább azért érdekes az iráni birtoklása, mivel ugye irán esetén az atomipari létesítmények védelmére használhatják, ezeket óvhatja meg az amerikai Tomahawk, JSOW és hasonló preciziós fegyverektől. -
#26809
Ez egy ezerszer lerágott csont. A stealth képesség nem észlelhetetlenséget jelent, csak nagyon megnehezíti egyes szögtatományokból. A Tor ráadásul inkább csapatlégvédelmi fegyver, max. bevethetőségi távolsága 10-15 km körül lehet normál célpont esetén. Ha ilyen közel ér ma egy repülőgép (mindegy, hogy stealth gép vagy sem), akkor már régen rossz. Ebből a távolságból már réges rég lehet mindenféle csúnya fegyvert indítani. A mai sikóbombák és egyéb finomságok, bőven 30km felett is indíthatók, ahogy a HARM is...
Egy fegyver vizsgálata önmagában hülyeség, mert háborúben FEGYVERRENDSZEREK és kiképzési rendszerek csapnak össze. -
MuldR #26808 Koszi szepen :) -
#26807
- Nem tudjatok, eddig irakban hany katona sebesult meg? Az erdekelne, akit utana leszereltek, tehat nyomorekra lottek. Sajna errol nem talalok adatot.
WIA not RTD: 12429
Wia not RTD = Wound in Action, not Return to Duty, vagyis 72 órán belül nem tért vissza az aktív szolgálatba a küldetés közben szerzett sebesüléséből. Ezek egy része persze csak olyan, aki soha nem épült fel teljesen, ezekről én sem találtam adatot, olyan 4-5000 becsülöm a számukat.
- ez az orosz 2 csovu tank hany mm-es agyuval rendelkezik?
152mm
- a Tejas tudasban kb hol van? Melyik tipushoz hasonlithato?
A méretei, tömegadatai, fedélzeti rendszerei és teljesítményadati alapján valahol a JAS-39A és a JAS-39C Gripen között mozog, ha az ismertebb gépekhez akarod hasonlítani. De inkább a Dél-Koreai/Amerikai T-50 Golden Eagle vagy a Tajvani/Amerikai F-CK-1 Ching-kuo könnyű vadászgépekhez hasonlítható. -
#26806
Én arra lennék kíváncsi, ha valaki tudna nekem felvilágosítást adni ( és itt első sorban számítok cifu szakértelmére:) ), hogy mennyire jó az oroszok által iránnak eladott Thor légvédelmi rendszer? Valóban képes érzékelni a lopakodó gépeket vagy ez csak kacsa? -
MuldR #26805 Egy par kerdesem lenne:
- Nem tudjatok, eddig irakban hany katona sebesult meg? Az erdekelne, akit utana leszereltek, tehat nyomorekra lottek. Sajna errol nem talalok adatot.
- ez az orosz 2 csovu tank hany mm-es agyuval rendelkezik?
- a Tejas tudasban kb hol van? Melyik tipushoz hasonlithato?
Koszi
-
Cat #26804 Külön hadsereg őrzi Szaúd-Arábia olaját
Szaúd-Arábia 35 ezer fős hadsereget hoz létre olajlétesítményeinek terrorista akciók elleni védelmére - írta a Financial Times. A lap értesülései szerint az első 5000 fős kontingens kiképzése már meg is kezdődött az amerikai Lockheed Martin hadiipari cégnél, amely egy amerikai kormányintézménytől kapott erre megbízást. A vállalat tagadja, hogy bármit is tudna az ügyről.
Az arab ország, amely a világ legnagyobb kőolajexportőre és a világ bizonyított olajtartalékának 25 százalékával rendelkezik, négy-öt milliárd dollárt költ a véderő felállítására, amihez két-három évre lesz szükség. Terroristák már több támadást intéztek olajlétesítményei ellen, de egyet sem sikerült kikapcsolniuk a termelésből, csak a kitermeléssel foglalkozó személyzet lakóhelyei elleni akciók követeltek áldozatokat.
A több mint 80 olaj- és gázmezőt és a mintegy 17 ezer kilométernyi csőhálózatot jelenleg az Aramco, az állami olajtársaság ötezer biztonsági őre vigyázza, eddig hatékonyan, de a szaúdiak semmit sem akarnak a véletlenre bízni. A 35 ezres "ipari őrsereg" még a védendő célpontok nagy számához mérten is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az ország szárazföldi hadseregének létszáma 75 ezer fő. -
tomcat1 #26803 Nem rossz oldal:) Majd gyüjtök rá :)
Tudom, ukránoknál szu 27 eseket + mig 21 et lehetett kipróbálni. Bár az se utolsó. -
#26802
Két probléma is van:
1.: Belövik ök a nyugati technikát, ha kell. A Szu-37 pont erről szólt, részben francia avionkát kapott. Ezzel viszont vannak gondok, hiszen a francia avionika gyártója (ha jól rémlik a Thales volt) mondhatja azt, hogy hiába akarod te eladni a gépedet mondjuk kukutyinnak, én ebbe nem szeretem őket, ezért nem is fogok szállítani alkatrészt a nekik gyártandó gépekhez. Részben ezért is fújt ki a Szu-37 program, és lett a teljesen orosz eszközökkel felszerelt Szu-35 a régi-új csúcstípus.
1.a: Vehetsz te nyugati technológiát (a MiG-29M tesztgépben állítólag 486-os procikból állítottak össze fedélzeti számítógépet), de azt háborúban pótolni is kell. Ideális esetben tehát neked kell gyártani ismét az alkatrészt.
2.: Már most megvan nekik a szükséges saját technikájuk. A Szu-27SzM-ekbe és Szu-35-ösökbe orosz gyártmányú procik és TFT kijelzők vannak, például.
2.b.: A nyugati fegyvergyártók is ugyanonnan veszik a mikrochipeket, ahonnan ők: Tajvan. :) -
#26801
Még 1x: ez az orosz ikercsövű önjáró tüzérségi ágyú nem 80 tonna, ha jól tudom valahol 50 tonna körül mozog, amúgy a T-72-es alvázán pihen. ;) -
Vilmoskorte #26800 Egyszerűen nem értem az oroszokat. Mechanikához kiválóan értenek. Elektronikában gyengék, de iszonyat jól programoznak. Ma már bármilyen elektronikát be lehet szerezni (cocom már szerintem régen nincs), miért nem lövik be a gépeiket modern elektronikával? Egy nagyságrendet ugrana a használati értékük relative potom pénzért. -
Vilmoskorte #26799 És az oroszok nem futnak bele abba a csabdába, amibe a németek a vh-ban? Azért ezeket mozgatni is kellene, vagonírozni, hidakon át kellene evickélni valahogy... ezt hogyan oldják meg? Maga a jármű futóműve, motorja sem lehet piskóta, gondolom ekkora terhelésnél hetente szervizelnek. -
#26798
Ha figyelmesen olvasod, akkor feltünhet, hogy én pont azt írtam, hogy nem lett 80 tonnás, noha egy ikercsövű önjáró löveg esetén ez biza elvárható lenne (dupla löveg -> kétszeres tömeg a lövegek és a kiszolgáló berendezések (automata töltőberendezések, helyretoló szerkezet, dupla lövegbölcső, stb.). -
Ren #26797 Ez a 80 tonna honnan jön? Nekem kicsit soknak tűnik. Én csak ilyen 50-55 tonna körüli adatokat láttam. -
#26796
Az ukránoknál már biztos nincs, mivel nincs rendszerben a 31-es náluk, de az oroszoknál megteheted, itten, alig több, mint 20.000 US$-ért. :) -
tomcat1 #26795 Hm. Kösz a választ. Azért kipróbálnék egy 31' est :)
Nem lehet utolsó mulatság:) Anno az ukrán seregnél volt pénzért sétarepültetés, ha jól tudom. Befizetnék egy 31' es túrára. -
#26794
Az önjáró tüzérség normális, valós háborús harchelyzetben úgy működik, hogy felvesz egy tüzelési poziciót, lead egy gyors tűzcsapást (max. egy percig tüzelve), majd máris szedi a sátorfáját, és iszkiri elhagyja a területet, mivel az ellenséges tüzérségi radarok a lövedékek röppályája alapján bemérhetik a pozicióját, és a saját tüzérségükkel válaszcsapást adhatnak a területre. Ebből fakadóan itt nem arra kell gondolni, hogy most leáll egy helyben, és fél órán keresztül csak lő, és lő, és lő, amíg el nem fáradnak a lőszert pakoló pajtások... :)
80 tonnás harcjármű? Nem tudok arról, hogy jelenleg lenne-e rendszerben ilyen nehéz harcjármű. A modern harckocsik még mindenféle extra verzióban is csak 63-67 tonnáig jutnak el (M1A2 SEP, Merkava 4, Leopard 2 PSO).
