95125
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Bucser
    #26911
    idézett.
  • Pluskast
    #26910
    "A kárpát medence legfejlettebb, és legütőképesebb hadserege a miénk jelenleg, bárki bármit mond."

    Ezt a sületlenséget honnét vetted? A hadügyminisztertől attól az idióta baromtól? Azért mert most beszereztünk grippeneket akkor most már hú de modern a hadseregünk?? Cifu nagyon jól reagálta hozzászólásodhoz. Azzal a pár elavúlt (igen elavult!) t72-el kitörűlhetjük a seggünket. A Mi 24-ink meg már lassan emberi években mérve is öregnek számítanak. Az összes szomszédunk (szerbiát leszámítva) jobb nállunk és sokkal többet költ a hadsereg fejlesztésére és modernizációjára mint mi.
  • [NST]Cifu
    #26909
    Jujj micsudi sületlenségek...

    Csak pár szemezet:

    Nincs 1 db t72-esük se, mindössze 40 harckocsijuk van

    Viszont ezek a T-55-ösök reaktív páncélzatot kaptak, passzív éjjelátó berendezést (a magyar T-72-eseken ósdi aktív éjjelátók figyelnek), digitális tűzvezető rendszert és olyan hatékony pct. lőszert, ami lelépi a mi T-72-eseink 125mm-es 3VBM-6 pct. lőszereit.


    Így éz ki egy Szlovén T-55-ös...[/center]

    [i]...(románia)... és van néhány száz elavult t55-ösük is(t72-esük egy se][/i]

    Aha. De ismét: ott vannak a saját T-55 folyomány TR-85 és TR-850-eseik felújított változatai, a TR-85M1-esek (150db), reaktív páncélzattal, új V8-as motorokkal, új digitális tűzvezető rendszerrel, passzív éjjelátókkal, lézerbesugárzás jelzőkkel és izraeli 100mm-es APFSDS lőszerrel. Ismét nem szivesen tenném a pénzem 1 vs. 1-ben sem a magyar T-72-esekre ellenük.
    [center]

    TR-85M1


    Ezen kívűl ott vannak az MLI-84M lövészpáncélosok (180db), 25mm-es gépágyúval és SPIKE-LR pct. rakétákkal.

    Megjegyzem továbbá, hogy bár romániának nincsenek Cobrái, de a Puma licenc IAR-330-asból gyártottak felfegyverzet változatot, amelyeket nemrég felújítottak, és többek között a pilóták kaptak éjjelátó rendszert (a mi MI-24-eseinken nincs éjjelátó).


    egy felújított IAR-330 SOCAT
  • bgabor
    #26908
    Amúgy miért +3? Miért nem 15?
  • MuldR
    #26907
    Nem jott ossze az uzlet? Bennem az maradt meg, hogy vegulis megvettek. Akkor le vagyok maradva.
  • dara
    #26906
    tkazmer baromságaival ne foglalkozz, komolytalan az egész amit írt, teljesen tájékozatlan.
  • dara
    #26905
    De ki kell felejteni, lévén abból semmi sem lett.
  • degenerator
    #26904
    nekem hivatásos katona mondta, hogy abból a 12 tankból állandóan bevethető kb 2. 180 raktáron levőből meg csak annyit, nagyrészük 55ös, vagy pszh
  • MuldR
    #26903
    "mintegy 2e katonával kevesebb van nekik."

    Tehat nekik 1500 van? :)

    Romaniabol nem kellene kifelejteni a Huey Cobrakat. Azthiszem reggelire megennek a 15db T72esunket :)
  • Bucser
    #26902
    "Egyébként szerintem, ha a náluk ugye sokkal fejlettebb ausztria sem költ annyit a hadseregére mint mi, akkor lehet, hogy nincs is értelme?" "

    Tudom nem te írtad és csak idézted, de a kedves íro elgondolkodhatna azon, hogy Ausztria miért vett Eurofightereket végül? (igaz újragondolták a szerződést, de volt tender és ha megsemmisítik a szerződést a tendert újra kiírják).

    nem mellsleg ott ül mellettük a semleges svájc A kibaszott erős néemtország csehország akik most szereztek be ugye 4 és feledik. generációs típusokat szintén Szlovénia fejlődik mint az őrület valamint az olaszok is igen szép méretes haderővel rendelkeznek egy amerikai támaszpomntal is megspékelve.
  • lopbisz
    #26901
    ídézek:

    "nem egészen igaz, hogy 15 tankunk lenne, van még 180 raktáron
    Aztán: szlovákiának nincs egy teljes századnyi normális repülője.(ami van, és még úgy-ahogy korszerű: 10db mig29) jah, és mintegy 2e katonával kevesebb van nekik. jah, és kb 1mrd dollárral többet költünk a hadseregre, mint ők.

    Szlovénia: Nincs 1 db t72-esük se, mindössze 40 harckocsijuk van. Nincs normális repülőjük, csak néhány felfegyverzett Pilátus PC-9M( ) gyakorlógép. Jah, és van 47 fős haditengerészetük

    Horvátország: kb egy szlovákiányival költenek kevesebbet a hadseregükre, mint mi. Összesen 280 harckocsijuk van, de ebben nem csak a t72-esek, hanem a t55-ösök, és az m48-asok is benne vannak. Van össz 24 db mig 21, de ebből csak 12-t modernizálnak.
    Jah, és a tengereikre mindössze 1 tengeralattjáró vigyáz néhány partvédelmi hajó segítségével, gyakoratilag semmire sem jó, még a fulladozó túristákat sem tudják velük kimenteni

    Szerbia: szintén 15db t72-es, de jó, van még nekik 50 szervízben. Emellett még van 62db mig 21, valamint 5db mig 29. Asszem ezt egyetlen mig 29 századunk leverné Jah, és hozzá tartozik a dologhoz, hogy náluk ugye nemrég volt háború, tehát talán lehetne némi fegyverük..jah, és ők is kb egy szlovákiányival kevesebbet költenek a hadseregükre, mint mi.

    Románia: ugyan természetszeráen több a gyalogosuk, valószínűleg a jóval alacsonyabb fizetések miatt, és van néhány száz elavult t55-ösük is(t72-esük egy se), de a még valamire használható mig29-eseiket kivonták a hadrendből, mert drága a fenntartásuk ( ), így van 110db mig21-esük. Szemben a mi 41 korszerűnek mondható, és 55, az övékkel kb megegyező színvonalú repülőnkkel. Kb annyit költenek a hadseregükre, mint horvátország.


    Ausztria:
    Holott nálunk nagyságrendekkel fejlettebb ország, mégis kb annyit költenek a hadseregükre, mint mi. A légierejük jelenleg nem mondható túl modernnek a 12db f5e-vel, és a 28 saab gyakorlógéppel.

    Ukrajna:
    A hatalmas szovjet örökség miatt ők az egyetlenek, akik a térségben komolyabb haderővel rendelkeznek, aminek az állapota viszont megkérdőjelezhető, tekintve, hogy talán ők költenek a térségben a legkevesebbet a hadseregükre.Viszont nézd meg őket, arról nem tudnak megállapodni, hogy ki legyen az elnökük. szerinted képesek lennének háborúzni?

    Tanulság:
    A kárpát medence legfejlettebb, és legütőképesebb hadserege a miénk jelenleg, bárki bármit mond.

    Egyébként szerintem, ha a náluk ugye sokkal fejlettebb ausztria sem költ annyit a hadseregére mint mi, akkor lehet, hogy nincs is értelme?"
  • Punker
    #26900
    12+3 db T72-es van hadrendben, a többit elajándékozták ide-oda.
  • lopbisz
    #26899
    Egy másik oldalon mondták nekem, hogy összesen 180 darab t72 van, és ezért balkánon mi vagyunk a legütösebb hadsereg. Nemértek nagyon hozzá, de szerintem ez baromág :D
  • Punker
    #26898
    az a 12+3 db 72-es dísznek van.....
  • lopbisz
    #26897
    A honvédség fog valami normális dolgot venni a jövőben, vagy normálisan felújitaní? Az MI-24 update pénzből álltólag jóval többet ki lehetne hozzni? De mégis ugy csinálják, hogy a felét se fogja nyújtani ugyanannyiiból...

    Nézem, hogy t72 tankok vannak még mindig? Nemtudom, de manapság a védelme ér is valamit? Egy molotov koktél és repül, nemhogy egy rendes tank ellen.. Vagy a személyzetnek tök m1? Ha már orosz tank orosz mentalitás is jár hozzá? :D
    Szerintem a mostani költségvetésből simán vehetnénk t-90ket reaktív páncélzattal. Az csapatostúl érne is valamit.

    Itthon nem a pénzhiány a probléma hanem, hogy sz@rul költekeznek :(
  • Molnibalage
    #26896
    Skacok a Red Arrows most volt itt Ferihegyen kb. 1,5 órát! Mindkétszer itt repültek el a fejem felett, de egyszer sem tudtam lefotózni őket. :(
  • [NST]Cifu
    #26895
    Kína félúton helyezkedik el a "klasszikus" szovjet, és egy szabadabb, nyugatias szemléletű haditechnikai fejlesztés között.

    A klasszikus szovjet fejlesztés lényege, hogy erős tervezőirodákat hoznak létre, amik előre kitűzött célokat kapnak (úgy mint készítsenek el egy bizonyos méretű és típusú radart, vagy egy adott feladatra szánt kézifegyvert), és ezt kell megvalósítaniuk. Annyiban eltérő a szovjet és a náci németország mentalitásától, hogy itt nem folyik élet-halál harc a tervezőirodák között. Ettől függetlenül a saját tervezőirodák "futtatása" az elsődleges cél, vagyis az, hogy a saját maguk képesek legyenek a fejlesztésre és a gyártásra.

    Nyugati szemléletű abból a szempontból, hogy amit nem tudnak jelenleg előállítani megfelelő minőségben, vagy nincs velük elég tapasztalatuk, azt egyszerűen megveszik, jelenleg ugyebár szinte kizárólagos alapon az oroszoktól...
  • horthy
    #26894
    Szerintem ha a Kinaiak igy haladnak tovább le tudnak sokmindent elektronikát , fegyvereket stb gyártani , nem kell mindenből majd licenc ( ha nem adják meg ellopják )! Bár a licenc se rossz dolog meg lehet vele sporolni a fejlesztési időt ! A történelem során nem egy állam koppintotta már le a másik fegyverét ! Erre rentgeteg példa van ( 40 mm és 80 mm Bofors löveg , MG-FF gépágyu stb )ebbe ne merüljünk bele nem érdemes regényt lehetne róla irni ! Lényeg az hogy ha igy fejlődik a kinai ipar magával rántja a hadi ipart is mert csak erős , stabil , folyamatosan fejlődő gazdaságra lehet erős hadsereget épiteni és ezen az uton jól halad Kina ! Pénz , Pénz , Pénz !!!!!!!!!!!!!!!!!!
  • Ren
    #26893
    Mondjuk szerencsétlen matrózok már rég halottak voltak mire bármi érdemleges történhetett volna.
  • [NST]Cifu
    #26892
    Ez az a dolog, amit nem fogunk talán soha sem megtudni.
  • MuldR
    #26891
    Hivatalos forras. Ugyan. Ha annyira hivatalos, miert hajtottak el a norvegokat onnan, es hagytak a matrozaikat megfulladni? :(
  • HunGripen
    #26890
    Tényleg, a Kurszkról jutt eszembe. Lehet biztosan tudni, hogy mi okozta a balesetet. Ha jól emlékszem valami veszélyes működésű torpedó(asszem hidrogén-predoxiddal hajtott), amelyet a többi ország elég hamar ki is vont a fegyverarzenáljából. Más források szerint egy új fejlesztésű torpedó volt(talán szuperkavitációs). Na akkor most melyik?

    Mondjuk valószínűbb, hogy az 1. lehetőség a helyes, főleg mert a hivatalos források is ezt állítják.
  • Molnibalage
    #26889
    Annak még is mi állna ellen? Durván semmmi ami elviekben megalkotható és úszóképes. Ez olyan, hogy rakj egy petárdát a papírdobozra és robbants fel. A doboz megússza. Rakd bele, azt figyeld a hatást...
  • [NST]Cifu
    #26888
    A Kurszk reaktorát még 2003-ban kiemelték, a reaktormagot pedig kiszedték magából a reaktorból.

    A szellőzőcsö is lezárható volt szektoronként, nem volt azzal semmi gond, csakhát nem arra tervezték, hogy ellenálljon egy, a hajó belsejében történő torpedórobbanásnak.
  • [NST]Cifu
    #26887
    Az oroszok sem hülyék, de a franciák sem azok. Nyilván licencgyártás akkor lesz, ha egyfelől a gyártónak elég nagy haszna lesz azon is, másfelől ha a francia kormány azt bölcsnek látja, és biztos benne, hogy nem adják tovább pl. Kínának (ahova még most is él a fegyverembargó az EU-ból).
  • Vilmoskorte
    #26886
    A Kurszk reaktorável mi lett? Discoveryn láttam több filmet is, a robbanáskor számítások szerint >50G(!) hatott a reaktorra. Viszont a "futómű" szépen lekezelte az eseményt, ami azért nem piskóta. Az oroszok kiszedték a roncsból a fegyverzetet, de a reaktorrol nem hallottam.

    Micsoda banális tervezési hiba kellett a tragédiához, hihetetlen. Megerősített falak, szigetelés, franckarika, csak éppen a szellőző cső jött nyílegyenesen át az egész hajón. Adtak a szarnak egy pofont.
  • Vilmoskorte
    #26885
    A japánok ezt tuti nem így csinálták volna. Tessék ideadni a licencet, majd mi megmegcsináljuk. Nem halat kellett volni venni Ivánéknak, hanem megtanulni halászni.
  • Gundark
    #26884
    Köszönöm szépen a pontos és kimeritő választ.
  • [NST]Cifu
    #26883
    Visszakanyarodva kicsit a korábban említett oroszok által használt nyugati technológiákhoz: a Thales pár napja jelentette be, hogy 100db harckocsikba szánt, fejlett éjjelátó berendezést ad el az oroszoknak - az Orosz hadseregnek szánt következő T-90 változatba. A francia cég lelkendező hangvételű médiaanyaga szerint ezt a megrendelést remélhetőleg továbbiak követik majd a jövőben.
  • [NST]Cifu
    #26882
    Sajnos pontos részleteket nem nagyon lehet tudni a tengók reaktorairól, mivel ezek szigorú titoknak minősülnek, tehát abból élünk, ami kiszivárgott, vagy nyilvánosságra hoztak.

    A reaktor típusától függ, az első tengók esetében a fejjel lefele fordulás esetén némi problémát okozhatot, hogy állítsák le a reaktort (az akkori kor szokásai szerint a vészleállításhoz szükséges szabályzórudakat a gravitáció segítségével lehetett volna a helyükre lökni). A mai reaktoroknál ezeket már figyelembe vették, a vészleállítás parancsára a reaktor minden esetben biztonságossá kell, hogy válljon. Sőt, az S8G típus esetén (amit tudtommal végülis nem építette be egy tengóba sem) a primer hűtőkör vízáramának gyors forgása tartotta fent a mag reakcióját, ha a vízáram megállt valamiért, a reaktormag visszahűlt pillanatok alatt, és a reakció megállt.

    Két folyékony fém hűtöközegű reaktor volt, az amerikai USS Seawolf (az USS Nautilus testvérhajója) nátrium hűtésű reaktort kapott először, de a folyamatos technikai problémák miatt végül ugyanolyan nyomottvizes modellt kapott, mint a testvére.
    A második model a szovjet 705-ös típus (NATO: Alfa), aminek a reaktorának primer körében olvadt ólom-bizmut keringet, a fém sokkal jobban vezeti a hőt, így a reaktor hőteljesítményének nagyobb részét sikerült hasznosítani (ez a fém hűtő- és hőközvetítő közeg lényege). A reaktor és a kiszolgáló rendszerek kompaktsága miatt a becslések szerint jó 300 tonnával kevesebbet nyomott, mint egy hasonló teljesítményű, hagyományos nyomotvizes modell esetén. Az Alfa azért is érdekes volt, hogy a magas szintű automatizálás, és az (elvi) megbízhatósága miatt csupán 29-32 fős személyzetre volt szükség (viszont jól jellemzi a helyzetet, hogy ebből 25 fő tiszt, a maradék négy pedig tiszthelyettes, tehát a karbantartó, suvickoló "aljanépen" spóroltak annyit, amennyit csak lehetett). Hogy miért nem vált be? Nos a reaktor több "apró" problémát is felvetett, egyfelől ha a primer kör megdermedt, akkor az a reaktormag végét is jelentette, nem lehetett újraindítani már őket, tehát a reaktoroknak folyamatosan működniük kellett, bármilyen műszaki hiba a "halálukat" jelentette. A tengeren ugyan viszonylag kevés karbantartó munka volt, de ennek az volt az ára, hogy a kikötött hajón végezték el a rendszerek folyamatos felülvizsgálatát, karbantartását (ezeknek a tengóknak két személyzetük volt, egy "tengeri" és egy "parti", ez utóbbiak dolga volt a kikötőbe visszatért hajók működtetése, karbantartása). A hűtőkör a magas nyomás és hőmérséklet miatt erősen korrozív volt, a hűtőkörbe jutott oxidánsok komoly bajokat okozhattak, a karbantartás egyik fele pont abban merült ki, hogy megakadályozzák, ill. kezeljék ezt a jelenséget.

    Végül a jelenlegi modern nyomottvizes reaktorok hatásfoka és kompaktsága olyan szintre jutott, hogy jelenleg nem használnak folyékony fém hűtő és hőközvetítő közeget.
  • Gundark
    #26881
    Extém esetben mi történik? Gondolok itt arra hogy megsérül a hajó, és mondjuk valamiért átfordul és tornyóval lesz lefelé :) Egyébként az új Virgina vagy a drága Seawolf osztály új tervezésű reaktort kapott (gondolok itt arra amit mondtál hogy a szekunder természetes áramlású) vagy egy olyan, kis túlzással, ami már a Nautilus-ban ( nem Nemo-é hanem a USS Nautilus (SSN-571)) is volt? Úgy emlékszem hogy az orosz-szovjet Alfáknál folyékony fém hűtésű reaktort alkalamztak. Ez mi volt ? Higany? És miért nem alkalmazták ezeket a továbbiakban? Zajosak voltak, (bár a Project 705-nél ez tökmindegy volt hiába volt zajos mint egy kukásautó ment mint a golyó :) vagy netán korrozív volt?
  • [NST]Cifu
    #26880
    Más: Gondolom az atomreaktor nem szereti nagyon a piszkálják. Van valami biztonsági korlátja a tengeralattjárókon olyan tekintetben hogy pl hány fokos dőlésszögig "biztonságos"? vagy mennyiben másabb (pl primer-szekunder hűtőkör) mint egy sima "szárazföldi"?

    A tengeralattjárók felépítéséből adódóan azért nem kell attól tartani, hogy az a reaktor fejjel lefele álljon például. :)

    A tengók reaktorai alapvetően a szárazföldi reaktorok másai, amiben mások, az a méretcsökkentés, a zajcsökkentés és a speciális üzemeltetési körülmények folyományai. A tengókon nincs sok szabad hely, ezért kompaktra kell építeni őket, ráadásul elég mokányra és megbízhatóra, hiszen az amerikai S9G reaktorokat például a tengó egész élettartamára, 25-30 évre tervezték, ez idő alatt elvileg nem szükséges egy olyan mérvű karbantartás sem, ami miatt szét kéne szerelni a reaktort. A tengók reaktorai legtöbbször nyomotvizes típusúak, az újabb tengóknál a másodlagos hűtőkörben már természetes vízáramoltatást használnak (felteszem a mozgás közben a test mellett eláramló vízből vezetik el a szekunder körbe a vizet, és a hajó mozgása tarthatja azt forgásban), hogy ne legyen szükség zajos keringetető szivattyúk működtetésére (ha a tengó megáll, akkor a szivattyúknak persze be kell indulniuk).
  • Gundark
    #26879
    Na ehhez is Cifu kell majd :) Talán az NG-n volt pár éve hogy ott északon ahol Kurcsatov eltás épitette az orosz.. izé szovjet atombombát a kisérleti telep viztározója meg a föld olyan szinten szennyezett és elhagyatott hogy a szomszéd népek kicsinyt aggódnak hogy nem szeretnék ha a vizecske kiköszönne az északi tengerre, mert a hal állomány 2/3-a világitana a sötétben.

    Más: Gondolom az atomreaktor nem szereti nagyon a piszkálják. Van valami biztonsági korlátja a tengeralattjárókon olyan tekintetben hogy pl hány fokos dőlésszögig "biztonságos"? vagy mennyiben másabb (pl primer-szekunder hűtőkör) mint egy sima "szárazföldi"?

    Ja és a TU-123 nagykirályságnak néz ki igy képen :)
  • Boconadi
    #26878
    D-21 úgy nézki mint egy fél SR-71.
  • Sadist
    #26877
    Hát ha téged meg tud műteni egy doktori diplomával rendelkező matematikus, vagy programozó, akkor gratulálok neki...
  • bgabor
    #26876
    Wow! És te ezt ránézésre meg tudod ítélni valakiről. Na ez ám a nem sem semmi!
  • HunGripen
    #26875
    Bocsi, ezek szerint tévedtem. Nem vagyok nagyon járatos a robotrepülőgépek terén.
  • [NST]Cifu
    #26874
    A kettőnek azért sok köze van egymáshoz. Az orosz robotrepülőgépek között van olyan, amelyik műholdas adatkapcsolattal rendelkezik, sőt, a "társaival" is állandó adatkapcsolatban áll, ilyen pl. a Granit hajó elleni robotrepülőgép. Az oroszoknak és az amerikaiaknak is voltak kísérleti szuperszonikus pilótanélküli felderítő repülőgépeik (Tu-123 és D-21), amelyek előre beprogramozott útvonalon repültek végig, ill, elvileg korlátozottan távirányíthatóak voltak.

    [center]
    Lockheed D-21


    Tupoljev Tu-123


    Tipoljev Tu-123
  • Sadist
    #26873
    Jó, én is ismerek csomó olyat, akinek a neve előtt ott díszeleg a "Dr.", de a vakbeledet attól még nem tudná kivenni...
  • [NST]Cifu
    #26872
    Ahhoz nagyon-nagyon sok véletlennek kell összetorlódnia, hogy egy tengó reaktora felrobbanjon (ie.: gyakorlati szinten ezzel nem kell számolni). Természetesen jelentős sugárterhelést okozhat a környezetnek az, hogy ha egy tengó reaktorából a radioaktív anyagok kiszabadulnak, a környező élővilág nyilván megsínyli, és nem örülnek neki a környező vizeken dolgozó halászok sem. De globális mértékű katasztrófáról ekkor sem beszélhetünk.