95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#90531
Akkor pörgessük vissza.
Használtál olyan kifejezést hogy közepes és nehéz hk. Mar már nincs ilyen kategória attól függetlenül, hogy a egyik 48 tonnás a másik meg akár 65. Könnyű hk. a gumikerekes és egyéb izéknél lehet, de ezeket nem is Main battle tank-nek címkézik fel. A Centuro-tól kezdve az AMX-10 felderítő jármű, harckocsivadász, felderítő hk. és egyéb jelzőket teszik rá, pl. tűztámogató, mint a Stryker. Ezeket harckocsinak hívni merő eufemizmus, A MBT az, ami van a gl. és hk. alakulatoknál. Nincs se közepes, se nehéz hk, MBT van. Az más kérdés, hogy az MBT műszaki tartalma és tömege 1960-as évek közepe és ma között változott és minden hk. tömege csak nőtt.
Hogy értsed a fejlődést és megnevezést. Ahol anno párhuzamosan volt Panther, Tiger I és Pz IV. a németeknél, ott ma van Leo2 és pá. A három hk. három eltérő konstrukció volt. A nehéz, közepes, stb. megkülönböztetése a tűzerő és páncélvédettség terén volt a '40-es és '50-es években, de aztán szépen kihalt.
Tehát most három eltérő súlycsoportú hk. helyett van egy. Hiába volt/van T-64/72/80 ezek mind azonos feladatra készült, de eltérő konstrukciók és milyen meglepő, az automata töltő és a 3 fős személyzet miatt az azonos korszakba eső változatok között nincs nagy tömeg eltérés. Nincs megkülönböztetés aközött, hogy T-72B vagy T-80U volt a szovjet alakulatoknál. Az egyik újabb és minőségibb volt, mint a másik, de tökugyanarra használták volna azokat és ugyanaz a kategória. A főbb képességeik között azonos korszakban nem volt akkora szakadék, mint egy Pz IVH és mondjuk egy Tiger I között.
A nyugati és a szovjet-orosz T-xx hk-k között alapvető méret és tömegbeli eltérés van a 3 vs 4 fős személyzet miatt. Igen, valóan 20 tonna, ha a Leo2A6/7-et méred a T-72 Uralhoz. Ennek egy rész páncél, egy része egyéb más faktor. Mert pl. +8 tonna tömeg esetén sanszosan változtattak máshol is a harckocsikon a plusz tömeg miatt és a plusz tömeg elviselésére a megerősítések még plusz tömeget jelentenek,
A többire.
Olyan fogalmakat használsz, amit nehéz értelmezni. A kevésbé páncélozott rész alatt mit értesz? RHA védelmet? Vagy fizikai vastagságot? Vagy minden egyéb additív dolog abszolút tömegét?
Nem csodát kell várni, azt viszont még a NATO tesztelésen résztvevőket is meglepte a hh után, hogy a Kontakt-5 milyen jó hatásfokkal működik még a APFSDS lövedékek ellen is. Ez volt 30 éve.
Az egész úgy kezdődött, hogy "vastagabb bőr" és 20 tonna. Csak azt felejted el, hogy közben a T-xx harckocsikon is "vastagabb bőr" lett. A T-64 kezdetben 38 tonna táji volt és megjelenésekor olyan védett volt olyan tűzerővel, hogy kb. zárójelbe tett minden nyugati hk-t. Aztán ott tartunk most, hogy 47 tonna vagy picit feletti a T-90M, de már a T-80U család is a hh. végén 46 tonnás volt.
Erre írtam azt, hogy alapvető különbség az, hogy 3 vagy 4 fő fér el a hk-ban és ebből mekkora védendő felület jön ki. Ezért nehezebb minden nyugati harckocsi és nem azért - amit sokan leírnak - hogy mar generálisan jobban védettek lennének azonos korszakban.
Igazából továbbra sem értem, hogy mit nem értesz. Nincs azonos korszakban 20 tonnás difi, a 20 tonnás difid valóan vastagabb páncélt is jelent. Csak amíg mondjuk 2,5 tonna ERA az igen durva védelmet tud adni, akár oldal irányba is, 2,5 tonna sima "anyag páncél" az finoman szólva nem túl sok akárhogyan próbálod rétegelni, nagy távot tartani, stb. Az az ERA elműködése után egy területen már nem ad semmiféle védelmet... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#90530
Ez a 'sima' Piranha 5 8x8-as APC / lövészpáncélos képe (MCT30 toronnyal):
![]()
Ez pedig a romániai változat, bejelölve, hogy milyen kiegészítő páncélzattal látták el:
![]()
Ez pedig a spanyoloknak felajánlott változat, hasonló kiegészítő csomaggal, de jobban látható a képen:
![]()
-
JanáJ #90529 Terelsz.
Az első mondatod értem, csak nem értem mit támasztasz vele alá. Tudtommal a T-72-es mindig is kevésbé páncélozott volt, mint az azonos időszakú - mondjuk - Leo2. Ha mind a kettőnek növelik 20%-al a páncél védelmét, akkor miért lenne pariban a kettő? Eleve csak a tömeg növekedéssel elég nehéz mérni a védelem növekedését. Szóval ez így nekem játék a szavakkal. Az "igen jó ERA" van rajta szintű dolgokra meg inkább nem mondok semmit. Persze lehet, hogy azonos, vagy kisebb súly mellett nagyobb védelme lett a T-90nek, csak csodákat nem várok tőle. Mondom ezt úgy, hogy nekem sokkal szimpatikusabb a kisebb, öntöltős 72-es, mint egy korabeli Leo 2.
Szerintem az a baj, hogy mindenkibe bele állsz, aki szerinted hülyeséget mond. De attól, hogy valaki hülyeséget mond, még nem feltétlen hülye és attól hogy sok a hülye, még nem mindenki az. Azzal pedig magadból csinálsz hülyét, hogy félreolvasod amit írtam és belegondolsz dolgokat, amivel meg utána elkezdesz harcolni. Én meg azért vagyok hülye, mert sokadikként leírom neked. Talán a higgadtabb hangnem miatt jobban átmegy. -
#90528
Egy alapvetően sokkal kisebb harckocsi számára a relatív tömegnövekedés kb. azonos, mint egy nagyobbnál. Csak, ha egy 42 tonnás hk-ra rárakódik 15%, akkor az más, mint amikor egy 52-55 tonnásra. Ennyi. Ezért van az, hogy a T-90M 47 tonna körüli, a Leo2A6 meg már bőven 60 tonna feletti.
Tényleg olyan nehéz megérteni, hogy sokkal kisebb a védendő felület a T-xx harckocsikon, mint a Leo2-őkön és ez eltérő tömegnövekedést okoz? Ráadásul az oroszok az ERA-ra alapoznak, ami kisebb tömegből másféle védelmet ad.
A védettségi szint a sok száz kommentből, amit betoltak ide és máshova is. Igen jó ERA van rajta és maga a torony passzív védelme is más, mint a T-72-nél. A T-90 (ex T-72BU) és a T-90M között az az M betű igen hangsúlyos műszaki tartalommal bír.
Az első mondatra. Amikor valakivel egyetértek, akkor nem szükséges kommentelni, legfeljebb kiegészíteni. Ha van mivel. -
#90527
Oje, jogos. Elnézést a felületes forráskritikáért, mentségemre legyen mondva, a fogorvos-pánik elvitte a figyelmem. :) -
JanáJ #90526 Nyilván nem, ahogy nem te vitázol folyamatosan kb mindenkivel. ;)
Én ezt írtam: Az a plusz plusz 20 tonna egy kopasz 72-hez képest nem csak a plusz egy fő és ezt te is tudod.
Hogy ebből a többit te hogy hoztad össze, az számomra rejtély, de nem is érdekel.
A T-90M passzív védetségének szintjét mire alapozod? Számomra hihetetlen, hogy hozza egy A7-es védetségi szintjét. -
#90525
Nem írok magas lóról. Te egész egyszerűen nem azonos műszaki tartalmú harckocsikat vetsz össze. Az azonos korszakban az egymás ellen készülő 3 és 4 fős harckocsik között nemhogy 20, de 10 tonna tömegdifi sincs. Te fogsz egy 1970-es évek eleji T-72 Uralt és összeveted a 2018-as Leo2A7-tel, majd kijelented, hogy a 20 tonna nagy része a vastagabb bőr. Nem. Amennyire lehet tudni igen hasonló passzív védettsége van a mai T-90M és Leo2A7-nek. A tűzerő limitált az orosz oldalon az autoloader miatt korlátos hosszú penetrátor miatt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.04.11. 08:28:51 -
JanáJ #90524 Szerintem meg szállj le a magas lóról és olvasd el mit írtam. -
JanáJ #90523 Attól hogy te valaminek nem látod értelmét, az még nem értelmetlen. A 20 tonnával arra próbáltam célozni, hogy egy 60 tonnás "kimaxolt" nyugati és egy kopasz T-72-es közötti 20 tonnában nem csak a plusz egy fő van, hanem sokkal vastagabb bőr is. -
Kurfürst #90522 Ennek a képnek kicsit fotóbolt szaga van.. furák a kontrasztok, árnyékok. Mintha egy valódi partraszálló képre utólag került volna egy haditechnikai parkban fotózott T-28. -
#90521
Nem,nem vitték el Koreába.
Eredeti felirattal. -
Oddball29 #90520 Nem vitték.Figyeld a dátumot.
Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.04.10. 23:06:30 -
#90519
Köszi az infókat. Eddig azt sem tudtam, hogy Koreába elcipelték. -
#90518
Ez 1950. októbere lesz, Korea. Kissé érdekes forrás, de ha itt jelent meg a cikk, hát itt jelent. -
#90517
Tippre ez csak az amerikai hadsereg Aberdeen Proving Ground tesztközpontja lesz, ott direkt tesztelték a partraszállásra szánt eszközöket. -
#90516
![]()
T-28-at jenki földön tesztelték így vagy valóban át is hozták a vén kontinensre? -
Oddball29 #90515 Igazából ha az oroszok komolyan gondolták Nyugat-Európa lerohanását, akkor már csak a hídak többségének a kapacitása miatt 50 tonna alatt kellett tartaniuk a vasaikat.
Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.04.10. 20:25:39 -
#90514
Értelmetlen szerintem a T-72/T-80 szériát összevetni az M1 / Leo2 szériával tömeg és személyzet vektorok alapján. Eleve eltérő páncélzat, eltérő koncepció, eltérő lövegek.
A Leclerc vs. Leo2 összehasonlítás szerintem jobb párosítás, hiszen a koncepció és a hozzávetőleg tűzerő / páncélzat megoldás jobban hasonlít egymáshoz. -
#90513
Lásd előző kommentemet. Rossz az összehasonlításod. Azonos korszakban levő harckocsikat vessél össze.
A T-72 Ural idején nem is volt semmiféle M1, Leo2 és akkor next gen. nyugati hk.
1979
M1, Leo2A0, ezeket lehet mérni mondjuk a T-72A, T-64B és T-80-hoz. Az M1 105 mm-es löveggel, addig Leo2A0 az 120 mm és a szovjet hk-k meg 125 mm-sek. Ej...
1983
Leo2A1, M1IP ezeket lehet mérni mondjuk a T-72B, T-80B-hoz. Az M1IP még mindig csak 105 mm-es löveges, de már van DU páncélzat.
1985
M1A1, Leo2A4 ezeket lehet mérni mondjuk a T-80U családhoz.
Így sokkal tisztább képet kapsz, hogy mit jelent a +1 fő és az ERA cipelés mondjuk. Az, hogy fogtad és a '70-es évek közepi esetleg végi 40-41 tonnás szovjet hk-hoz mérted a Leo2A7-et és az M1A2 TUSK-ot annak kb. semmi értelme. A fentieknél nem fog 6-8 tonnánál nagyobb eltéréseket látni, így fejből és érzésre.
Semmi náciskodás nem volt ebben. Nincs olyan, hogy közepes és nehéz hk. MBT van. Csak ennek van '70-es évek beli és mai műszaki tartalma is. Ez azzal jár, hogy nehezebbek lettek...
De ettől pl. a CFT-s F-16V nem lesz "nehézvadász" egy F-16A Block 1-gyel szemben...
@Mindenki
Annyi szovjet hk. változat van, mint égen a csillag. Nincs valakinek listája, hogy ebből valóban melyiket is gyártották érdemben és nem rekedt meg proto szinten?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.04.10. 16:24:33 -
#90512
A német wiki ír 52 tonnát üres és 55,1 tonnát feltöltött harci tömegre. A Leo2 úgy 1984/85 táji cucc. Csak éppen ezt Janáj összevetette egy tök csupasz 1970-es évek közepi T-72-vel. Ez értelmetlen.
1985-ös T-80U tömege 46 tonna. Ez alig 6 tonna difi, ha még a harci tömeg és üres tömeg szórást nézem, akkor is legfeljebb 8 tonna. Ne 20. Ennyi okoz a 3 vs 4 fő.
A további tömegnövekedés mértéke az eltérő. -
#90511
Tudsz forrást adni a különféle Leo2-ől tömegére? Én azt látom, hogy sajnos az oldalak a régi Leo-k tömegére az A6/A7 tömegét adják meg. Én nem tudom, hogy az 52 tonna az reális vagy sem az A4 tömegére.
Janáj 20 tonna difije sanszosan nem igaz az azonos korban levő Leo2 és T-64/72/80 változatokat nézve. -
fonak #90510 "A automata töltő nélküli mai nyugati hk-k a azért vannak 60 tonna felett, mert nagyobb térfogatúak és a nagyobb térfogat = nagyobb felület = nagyobb méret = nagyobb tömeg és több páncél."
A Leo2A4 még csak 52 tonna, erről nőtt fel 62,5 tonnára, nem a térfogat miatt. Elsősorban a védelem növelése miatt lettek egyre nehezebbek. -
JanáJ #90509 Ne nácizz! Azért van MBT, mert a jelentős sereggel rendelkező nemzeteknél egy maradt, ezért értelmét vesztette a besorolás.
Az a plusz plusz 20 tonna egy kopasz 72-hez képest nem csak a plusz egy fő és ezt te is tudod. Szerintem az nem igazolja a nyugati gondolkodás igazát, hogy ezek maradtak meg. Az egy szerencse, hogy a tömeg hadsereges, totális atom háborúból a professzionális kicsi seregre váltáshoz ez jobb. Nekünk. Az oroszok meg így jártak.
-
#90508
Nincs olyan, hogy nagy/kicsi vagy nehéz/közepes. MBT van, ami feladatkörben egy kategória. A difi az, hogy ezt ki milyen műszaki tartalommal képzelte el.
A automata töltő nélküli mai nyugati hk-k a azért vannak 60 tonna felett, mert nagyobb térfogatúak és a nagyobb térfogat = nagyobb felület = nagyobb méret = nagyobb tömeg és több páncél.
Az automata töltős Leclerc és K2 55 tonna táján vannak és nem a 65 tonna tájik, mint az M1A2 mindenféle kiegészítővel vagy a Leo2A7. Ennyit számít az a -1 fő.
A szovjet harckocsik is 40 tonna tartomány aljáról indultak - sőt, a korai T-64-esek 40 tonna alatt voltak - a '70-es években ehhez képest a T-90M vagy Msz 46-47 tonna már. Arra is került fel ez-az a T-72 koncepció elhagyása és kinövése után. Viszont minden szovjet harckocsi a T-64 óta 3 fős személyzetű, a T-54/55/62 voltak egyedül 4 fősek, mert azokban nem volt automata töltő. Azok viszont még azért voltak könnyebbek (max. 40 tonna), mert más korszak gyermekei voltak. -
JanáJ #90507 Nyugaton szerintem a leszerelések miatt maradtak a nagyok. Azok voltak a legjobbak és már adottak voltak. Közepesnek kb a T-72/90 maradt. A kicsik meg kihaltak, mert már egy harmadik világbéli APC-n is lehet 30 milis. Szerintem itt inkább az abból főzünk ami van érvényesül, nem pedig az, hogy mi a legjobb. -
Kurfürst #90506 Kicsit kezdenek már átesni a ló túloldalára ezzel a mítoszrombolással. Akinek egy csöpp esze van, tudja, hogy a páncél nem minden, és hogy egyik harckocsi sem sérthetetlen, ideális esetben összfegyvernemi harcot folytat stb. Ez kb. az 50. videó ami ezekre rácsodálkozik, aztán levonja a konklúziót hát a tigrincs mégsem volt olyan fasza. Viszont ehhez képest jelenleg nyugaton ugyanúgy 70 tonna körüli, lényegében sokkal mozgékonyabb nehézharckocsik maradtak csak meg, és nem kevésbé méretes harckocsikkal operálnak. A kicsi/könnyű stb. trendin hangzó bohócharckocsikra pedig senki sem mer építeni élesben.
![]()
A védettség továbbra is elsőrangú szempont, ez egyedül a 60-as, 70-es években szorult kicsit hátra a jobb tűzvezetés és a pct. rakéták megjelenésével. Ami változott hogy a közben eltelt időben egyre jobban optimalizálták a test méretét, és a kompozit/NERA/ERA páncélokkal lehetővé vált a megfelelő szintű védelem.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2019.04.10. 13:46:23 -
ToxiMaxi #90505 Kis segítséget kérnék. Németh Béla vezérőrnagyról (3. magyar hadsereg 12. tartalékhadosztályának parancsnoka) készült képet keresnék, de a google ezúttal nem akar a barátom lenni. -
#90504
Még F-35A infó. -
#90503
-
#90502
Akinek esetleg új dologról van szó:
Az AK-74 széria leváltása az évtized eleje óta téma, eredetileg egy, az Izmas indított el egy komolyabb újításokat tartalmazó AK-12 programot, amely többek között mindkét kézzel kezelhető felhúzókarral bírt, négy picatinny sinnel, változtatható hosszúságú és behajtható válltámasszal.
![]()
A korai AK-12 változatok
![]()
Az AK-74M (1991) összevetve az AK-12 fejlődésével 2011 és 2015 között, majd a közel végleges AK-400 alias "új" AK-12 gépkarabéllyal
A fegyver bekerült a 'Ratnik' programba, ami a gyalogsági katonák felszerelésének modernizálását tűzte ki célul. Az AK-12 ugyanakkor elbukott ezen, meg volt kellően megbízható, strapabíró és túl drága volt. Az újraalakult Kalasnyikov-csoport (aminek az Izmas is részese lett) új vezetése úgy döntött 2004-ben, hogy dobja a kudarcott valott verziót és főtervezőjét, Vlagyimir Zlobinyt. Az új főtervező, Szergej Urzumtyszev inkább az AK-100-as szériához nyúlt vissza, és azt reszelgette tovább, a belső elnevezése AK-400 lett. A korábbi AK-100-as verziókhoz képest újdonság volt egy változtatható hosszúságú, behajtható válltámasz (noha behajtva úgy tűnik, hogy nem lehet lőni vele), egy ergonomikus pisztolymarkolat, a csővel egybeépített gázvisszavezető cső, és ezzel együtt a "hátsó" tokhoz rögzített, az előággyal közvetlen kapcsolatban nem álló fegyvercső ("lengő csövű" kiképzés), amivel egyben lehetővé vált a tokfedél áttervezése, hogy azon rögzítősint helyezzenek el. Az előágyon további fegyversinek kerültek elhelyezésre. A tűzváltó kar maradt a hagyományos kiképzésnél, csak jobb oldalon kezelhető, de a négy választható tűzmód változott: biztosított -> egyes lövés -> 2-es rövid sorozat -> sorozatlövés.
![]()
AK-12 (2016)
![]()
AK-15 hangtompítóval
Függetlenül az elnevezés előéletétől, az AK-12 az 5.45x39mm-es változat elnevezése, az AK-15 a 7.62x39mm-es változaté, mindkettőből létezik rövid csövű "karabély" változat, ezek elnevezése AK-12K és AK-15K. Az RPK-74-et váltó változat is tesztelésre került, de annak rendszeresítéséről én legalábbis nem olvastam. Eredetileg még 2016-ban jelölték a típust rendszeresítésre, és küldték csapatpróbákra. Most ezek alapján döntöttek a típus rendszeresítése mellett. -
Berkut111 #90501 Russian Ministry of Defense has signed a three-year contract with Kalashnikov Concern for 150,000 AK-12 and AK-15 Kalashnikov assault rifles.
Russian army will receive 50,000 AK-12 and AK-15 general purpose military assault rifles in 2019, 2020 and 2021, according to the Interfax news agency. -
aksurv2 #90500 A pajzs 14 kg. Nem tesznek bele pluszt mert igy is baromi nehéz.
A pajzsosnak két pisztolya van, mert ugyanugy leszeleteli a sarkokat csak oldalt es fegyvert vált.
.357 a franciák hasznalnak pont az alabb leirt dolgok niatt, de az biztos hogy annak nem oszinte a mosolya aki fullosra töltött. 357et egy kezzel hasznal.
Tobb értelme van ket 19es tarral töltött g17nek. -
#90499
Elvileg a pajzzsal kell fedezni a mögötted lévőket.
Elindul a "kukac" be az ajtón, de a kukac előrevetített vonalától, tegyük fel jobbra elől felvillan az enemi, elfordítod a pajzsot a fegyó miatt, hogy ellőd, de így szabadon marad szemből a bal széle, ahonnan az időközben előkerülő a másik enemi megsoroz.
A felállásból adódóan mind két oldalon van aki figyel, de ha elfordítod a pajzsot és nem reagálja le időben akkor baj van, szerintem.
Aztán a valóságban, hogy megy a fene tudja, pajzsa is válogatja, mert több méret is van. -
Gunslinger #90498 Ezen kívül a 30-as táras pisztoly is fura lenne, az már felesleges nagy, rossz súlyponttal, bele akadhat a pajzsba, stb. Szerintem pajzsos emberkének a mai napig a legjobb választás egy S&W TRR8. 8x.357 Magnum lövés bőven elegendő, mivel revolver, ezért nincs szán, ami beakadjon a pajzsba. Lehet rá lámpát meg mindenféle kacatot rakni, az 5 colos csőből 8-900 Joule-t is tudhat, így kb. ez a legerősebb kézifegyver, amit egy kézzel biztonságosan lehet kezelni és viszonylag gyorsan ráduplázni.
link -
#90497
![]()
Mert bekorlátoz. A ballisztikai pajzs alapvetően épületharcra van kitalálva, ott pedig mindig fel kell készülni arra, hogy váratlan helyzetekre improvizálva reagálj. Hogy a felvetésedet végiggondoljunk, csak gondolj bele hogy fogják alaphelyzetben a pajzsot jobbkezes lövő esetén: bal kéz alkarra van a pajzs rögzítve, a jobb kéz szabad az ajtók, tereptárgyak mozgatására, illetve a pisztollyal való fegyverhasználatra. Sose tudhatod pontosan merre van a célpont, lent, fent, jobbra vagy balra.
![]()
Ha a fegyvert rögzíted a pajzshoz, akkor a fegyver mozgási szabadságát durván bekorlátozod, és immár a pajzsal kell céloznod, ami sokkal nehezebb, mint szabad kézzel. De vedd az, hogy mi van akkor, ha el kell forgatnod a pajzsot, hogy például leküzdj egy akadályt, beépített fegyvernél, de még "gömbcsuklós" megoldásnál is ez esetben egyszerűen nem fogsz tudni ráfogni a fegyver markolatára, hiszen az (ismét: jobb kezes embernél) balra fog nézni.
![]()
A célzás egyébként (állítólag) nem vészes dolog, eleve a behatoló csoportban csak a pajzsosnak van bekapcsolva a célzólézer, így biztosan tudja, hogy hova néz a fegyvere. -
SZUsszan #90496 Amennyire a mögötte állók tudnak célozni, annyira a pajzsos is tud, ha fixen az ellenfélre tartja a nézőkébe vetített reddotot. Az újratárazás pont ezért jelentéktelen, amit írtál. Max. pár méterre és másodpercekig tartó akció. Egy 30-as tárral egy pisztoly bőven elég lenne.
Ráadásul a pajzsos emberkének is be lehet gyakorolni, hogy a pajzzsal a kezében célozzon gyorsan a mellalakra. Meg nem önállóan menne be ezután, hanem ugyanúgy formációban, ahogy eddig is, csak ha gond van, nem lehet rendesen leadni célzott lövést a mögötte állónak anélkül, hogy bekapna egy találatot, akkor a pajzsos tudna akár egyedül is leküzdeni egy célpontot anélkül, hogy szemből bekaphatna találatot az operátor. -
Kurfürst #90495 Gondolom mivel a pajzsot behatolásoknal használják ami max másodpercekig tart és max par méterre lőnek, senki se érne rá célozgatni.
Gyanítom a pajzsos ember feladata is inkabb az, hogy mozgó fedezékksl védi a többieket akik mögötte jönne és a pisztoly kb önvédelemre van?
Harmadik tipp hogy a pajzsba épített pisztoly nehézkesen tölthető, nem teheted le a pajzsot, ha valamiért leteszed nincs fegyvered. stb.
-
SZUsszan #90494 Lenne egy józan paraszti ésszel kiagyalt kérdésem a taktikai pajzsokkal kapcsolatban.
Miért nem terveznek olyan pajzsot, ahol a pajzson lenne egy védett fegyverpont, ami mondjuk fix helyre lőne, de a pajzson a rétegelt üvegen fel lenne vetítve reddot szerűen hogy hova lő pár m-en? Vagy akár valami forgatható pont is lehetne, mint a harckocsikon a homlokzati géppuska, vagy ilyesmi? -
#90493
Egy japán F-35A eltűnt a radarokról 135 km a Misiwa légibázistól, ahonnan indult. Helyi idő szerint este fél nyolckor indult, hogy a Csendes-óceán felett végrehajtsa gyakorlórepülését három másik társával együtt. A hírek szerint nagy erőkkel keresik a gépet és a pilótát, ám egyenlőre nincs hír felőlük...
Forrás
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.04.09. 14:52:08 -
#90492
India 464 darab T-90MSz harckocsit vásárol Oroszországtól (ill. részben licencben gyártja) mintegy 1,93 milliárd dollárért. Ezzel India let a típus első vásárlója. A beszerzést még 2016-ban indították el, ám Indiai oldalról majdnem két évig tartott, amíg döntésre vitték a dolgot (mivel ez alapjaiban alávág az Arjunk Mk.2 beszerzésnek). A korábbi hírek szerint noha sok téren rendkívül jól felszerelt harckocsikról lenne szó (pl. Relikt ERA modulokkal a korábbi Kontakt-5 helyett), hiányzik az aktív védelmi rendszer a képletből, mivel az egyetlen szóba jöhető orosz alternatíva, az Arena-E nem felelt meg az Indiai kívánalmaknak. Azokat az izraeli Trophy teljesítette, így elképzelhető, hogy később azokat integrálják.
![]()
