Szerelmes versek
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Bocs hogy nem írtam, majd írok, csak szét vagyok csúszva... :)
Est Sularus oth Mithas!
Majd írok én neked egy szép versikét, most nem megy valahogy:))
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Az Élet nem más mint egy hosszú Halál! \"Belül én már rég meg haltam csak a maszkom él.\" - Junkies Nyúljon meg a nyaka bogyokának, s legyen kék a nyelve!
#326 gyönyörû nagyon:)
#316 Nagyon szép gratulálok:))
Bennem forgolódnak a verses szavak, költemények csak lusta vagyok leírni:D
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
életben vagyok,
gyökereim kitépték,
még életben vagyok. (by Hanga)
tehettek velem amit akartok,
élni fogok, mert élni akarok.
testem összetöritek
én csak nevetek,
szírmaim kiszedhetitek,
én csak nevetek,
velem Ti bármit is tesztek,
én csak Titeket hangosan kinvetlek.
Ti nekem sosem árthattok,
velem akármit is csináltok,
mert rám van ki emlékezzen,
van ki szívében megõrizzen,
Ti meg csak elhulltok,
s senki nem emlékszik rátok.
majd én díszítem a sírotok,
s eltakarom elkorhadt fejfátok,
s az emberek engem dicsérnek,
mert Titeket észre sem vesznek,
s én! én ott majd ott virítok,
mert élek s én élni tudok.
Az Élet nem más mint egy hosszú Halál! \"Belül én már rég meg haltam csak a maszkom él.\" - Junkies Nyúljon meg a nyaka bogyokának, s legyen kék a nyelve!
dalra többé nem nyíl szám,
de a költõk elõtt tisztelgek,
szép sorokat örömmel megnézek.
én nem tudok oly szépen írni,
nem tudok szívhez íly közel kerülni,
bár sok mindent nem tudok,
de megszégyenülni nam akarok.
a tudás elõtt meghajlok,
Vele versenyezni nem tudok,
de az igéretem még betartom,
s a rímes sorokat majd folytatom.
de az lesz az utolsó írásom,
az lesz az utolsó mondatom,
mely rímekben hagyja el ajkam,
s legyen utána szimplán csak szavam.
yaaaa még gratulûlok a versekhez!!!!!!!
Az Élet nem más mint egy hosszú Halál! \"Belül én már rég meg haltam csak a maszkom él.\" - Junkies Nyúljon meg a nyaka bogyokának, s legyen kék a nyelve!
én sosem voltam az :/
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
te igen?
ja igen te az:)
A legmerészebb álmok mindig a lehetetlent valósítják meg.
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
Kezedben a kulcs, életem nyitja,
Szívem kapujának kulcsa,
Te nyitottad fel elõttem az új világot,
S szerelmeddel elûzted az átkot,
Mely rab lelkemet béklyóba verve,
Kárhoztattot a magányra, erre
A befejezetlen életre, melyet
Ma újra teljessé tehetek,
Veled.
rövid de lényegretörõ<#wink>#wink>
A legmerészebb álmok mindig a lehetetlent valósítják meg.
gratulálok <#taps>#taps>
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
A világ oly lassú és homályos most,
Mintha már a könnyû álom mámora ringatna,
Valóban, el-el révedõ tekintetem,
Mintha árnyalakokat pillantana.
Vad táncot lejtenek vigasságukban,
S tekintetükkel engem keresnek,
Már érzem ott vagyok a markukban,
Mikor mögöttem fehér fény lobban fel.
Az árny démonai visszahúzódván,
Teret adnak a jóságos, fehér fénynek,
Alakot ölt, s pillantásomat magán tudván,
Felém fordul megmentõm.
Próbálok rájönni ki lehet az,
De hosszú csuklya fedi az idegen arcát,
Megszólítanám, s már nyitom is számat,
Mikor visítva kettészakad a világ.
Megmentõm, s a démonok eltûntek mind,
Helyettük a monitor tompa fénye bánt,
Elaludtam, e sok lázas élmény mind,
Álom volt csupán.
:)
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Én lemaradtam mert nem volt idõm gondolkozni sem:D
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Életben vagyok,
Bár ki tudja meddig még.
Szeretetet nem kapok,
Úgy érzem közeleg számomra
A vég.
Mososlyod varázsa,
Mely melengeti lelkem
Nem nekem szól, hiába
Vágyom rád
Kedvesem.
Szertefoszló reményeim
Összevisszasága,
Búsan tükrözi,
A múltban szõtt
Álmaim.
A valóságra ébredvén,
Visszatérni próbálok,
Szürke életem színterén
Magányosa állok,
A világ elé.
Nem haragszom.
Megsebeztél bár,
De nem fáj semmim,
Csak ég a lelkem,
Pokoltûzben, úgy érzem.
Kettesben ültem egy Jó baráttal,
Én meséltem, s õ hallgatott.
Csendben, gyógyított alázattal,
Segített, hallgatása gyógyított engem.
Lelkem kezdett megnyugodni,
De egyszer csak a Jó barát elhagyott.
Tudta, hogy továbbra is itt kell maradnom.
Táskámból egy új Jó barát köszönt rám.
Sok Jó barát hevert körülöttem, hangoskodva.
Rettegve kerestem még egyet, aki hallgatott.
De mind elhagyott, énekelve, dalolva elhagyott.
Nem volt senki, aki hallgatva megértett volna.
Tudtam, csak egy dolog menthet meg.
A szél társult mellém, s én vele nevettem.
Hívott, ha van bátorságom, kövessem.
Nevettem. Hisz a sok Jó barát erõ adott nekem.
Egy hang szólt. „Mit teszel Te Barom”
Egy Igaz barát karolt fel, segített.
Újból a hang. „Mond mi a Bajod!”
Rettegve, fázva tértem magamhoz.
Féltem, nehezen jöttek a szavak.
„Iszom a boldogságra, mely elkerül.”
Nem szólt semmit, csak leült, s hallgatott.
Meséltem, ahogy sok Jó barát tanított.
”Menj haza! Ezeket bízd csak rám.”
Körbenézte, s a földön sok Jó barát.
Hangosan nevettek, mutogattak rám.
Õk hallgattak meg, most… Minden fájt.
Vesztemet akarják oda fent.
Elvették életem, egyetlen értelmét,
S küldtek sok hamis Jó barátot.
Majd csalfa szelet, hogy vezessen.
De volt egy Igaz barát, aki nem engedett.
Mikor nem talált. Tudta, hogy baj lehet.
Szembeszállt Velük, hogy segítsen nekem.
Nem engedte, hogy megtegyem…
A múltat nem tette semmisé, hisz nem lehet.
De megvédett a sok hamis Jó baráttól,
S erõt adott nekem ahhoz, hogy tovább élhessek.
Még mindig fáj, s szenvedek. De ez az életem.
„Szeretlek. De ez így nem helyes.
Nem helyes, hogy ennyire szeretlek.
Nem helyes, hogy csak egymást ismerjük.
Ha ez így megy, akkor örökké együtt maradunk.
Nem vagyunk azok az emberek,
Szabad lelkek vagyunk, akik nem rabok.
Kérlek! Engedj el, hogy elengedhesselek.”
Ezek a szavak öltek meg…
Est Sularus oth Mithas!
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Majd nemsoká én következem, elkezdtem de várakozás van <#vigyor>#vigyor>
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Egy perc, egy óra.
Egy óra, egy nap.
Egy napszak, egy hét.
Egy nap, egy élet.
Óránként szívem rád gondol.
Naponként jutnak eszembe hibáim.
Hetenként gyötör félelem, kétely.
Egy életen szenvedek nélküled.
Minden perc, egy óra.
Minden óra túl sok perc.
Minden szenvedésem végtelen.
Így telnek a napjaim nélküled.
Est Sularus oth Mithas!
Jaj, megint nem leszel? Nem jó az:(
Mindig csak várok és várok:D
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
köszy szépen MindentudÓ!
biztos vak benne, hogy sikerülni fog.
én most egy idelyig nem leszek, mert sok a meló otthon, s így szabit vettem ki, de majd szombat este megnézem. addig is yoooo alkotást.
ekkolákko
Az Élet nem más mint egy hosszú Halál! \"Belül én már rég meg haltam csak a maszkom él.\" - Junkies Nyúljon meg a nyaka bogyokának, s legyen kék a nyelve!
Már vártalak, bizony, kiváncsi voltam, hogy mit alkotsz amit Hanga feladott itt :DD
Lehet, hogy sikerül majd nekem is valamit kreálnom:)))
Gratulálok tigerbá, nagy költõ lehetnél. <#wink>#wink>
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
A legmerészebb álmok mindig a lehetetlent valósítják meg.