Digitális és analóg fotográfia

szpész rokit

ezmiez

nemfék

Amit a pixel értékekrõl írsz sRGB-nél és AdobeRGB-nél, az így van.

Azt, hogy pontosan hogyan kell beállítani a színkezelést, azt nem teljesen vágom, mert nekem gyárilag kalibrált a monitorom (legalább is azt állítja a samsung, és nincsen rajta semmilyen tekerõ). A PS-ben lehet vele sakkozni. A lényeg, hogy az elméleti színtérrõl a monitorra jó legyen a mappelés, de itt is lehet választani. Egy lehetõség, hogy a gamuton belüli színek kolorimetriailag helyesek, és ami kiesik, az mondjuk kikoppan, és ugyanolyan színû, mint a legközelebbi gamuton belüli szín (clipping), vagy az is lehet, hogy egyszerûen belepaszírozza a gamutba az összes színt a program. Játsz a beállításokkal, de szerintem a színhelyes megjelenítés mítosz. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha valamit lefényképezek, akkor az nagyon szépen kijön nyomtatáskor, csak nem szabad eltekergetni a színeit csak azért, hogy monitoron kúl legyen.

mm.. még mindig csak kapisgálom, ha nem baj kérdeznék tovább 😊

"Ha a RAW-ból átkonvertálod sRGB-be, akkor ott 0,255,0 lesz az érték. Ha AdobeRGB-be, akkor ott nem az lesz, hanem valami más."

Azt hittem a színértékek nem lesznek különbözõek, merthogy " a színprofil nem konvertál".. akkor ez a kiejlentés gondolom nem állja meg a helyét (?)
Viszont akkor az AdobeRGB-s színterû kép esetén esetében ez gondolom csak kisebb érték lehet mittomén 0,200,0 (?).. gondolom én ezt abból hogy az AdobeRGB színtér háromszögén belül ha megnézem hol helyezkedik el az sRGB színtere és azon belül hol van annak a 0,255,0 pontja, akkor az csak kisebb lehet az AdobeRGB- 0,255,0 pontjához képest (?)

Most hirtelen annyi volna még a kérdésem hogy..
- az oprendszerben (xp) a Megjelenítés tulajdonságai….. Színkezelés fülön megadom azt a profilt amit a kalibráló eszközöm létrehozott, mást kell-e állítanom? Gondolom nem, mert ez csak annyit mond meg a monitornak hogy amit õ kiküld színkódot azt hogyan módosítsa hogy amit kibocsájt azt legalább "helyesen" tegye(?)
- ezekután programonként kell beállítanom a képmegjelenítés mappelését..

- PS-ben a Color Settings beállításoknál amit beállítok Working Space (AdobeRG😎-nek gondolom csak az új fájlok esetében van jelentõsége, egy meglévõ kép megnyitásakor nincs hatása magára a megjelenítésre (?)

- Amikor egy sRGB fotót megnyitok PS-ben, a beállítás szerint rákérdez hogy a beépített profilt használom-e, konvertálom work space-be vagy nem használok színmanagementet.. ilyenkor én mindig meghagytam a saját profiljában, de most kipróbáltam, ha átkonvertáltatom vele megnyitáskor az sRGB-t Adobe-ba, semmi különbséget nem látok a megjelenítés tekintetében (a konvertált és a konvertálatlan között)… ezek szerint amit te említettél mappelés („akkor azon múlik, hogy mit látsz, hogy milyen mappelést használsz”😉 az valami más beállítás?

- Tegyük fel hogy jó a mappelés beállítása minden programnál.. akkor elvileg a kisebb színterû monitoromon csak a monitorom színterén kívüli színeket fogom nem helyesen látni.. az a kérdés hogy amit nem látok helyesen (gondolom a gamut warning megmutatja melyek azok a színek) azzal mit tudok kezdeni adobe rgb színtérben matatva? Mert bármit matatok vele, max csak sRGB-ben megjelenítve lesz olyan mint amit én a monitoromon látok belõle.. AdobeRGB-ben, nyomtatva azok a szinek élénkebbek lesznek elvileg (?)

beszt kép evör

Dani!! Némmááá...ee...
<#beka2><#awink><#awink>

szia..

köszi a válaszokat, asszem kicsit jobban kapisgálom már a dolgot de még majd át kell rágjam egyszer kompletten (csak most rohanok).. az alapvetõ tévedésem asszem ott van hogy azt hittem sRGB-ben és AdobeRGB-ben is ugyanaz a pixelek értéke a képen belül

Na most nézem a screenshot-ot alaposabban:

Szerintem ezzek a screenshot-ok logikusan értelmezhetõek. Az sRGB nem képes a mély zöldet és a mély pirosat ábrázolni, azért teltebbek a színek az AdobeRGB-nél. Ez nem azt jelenti, hogy a monitorod képes megjeleníteni az AdobeRGB-t, hanem azt, hogy valamilyen relatív mappelést használsz, ami az AdobeRGB-t behúzza az sRGB színtérbe, az sRGB-t pedig ennek megfelelõen valami szûkebbe. Ha abszolút kolorimetrikusra állítod, akkor el kell tûnnie a különbségnek.

Sajnos a zöld falas hasonlatodat nem nagyon tudom követni, meg ez így nem is mûködik különbözõ okokból. Inkább nézzük úgy, hogy lefotózol egy zölden világító CRT monitort. Mivel az sRGB a monitor foszforának a fényéhez van szabványosítva, és feltesszük, hogy ez egy tökéletes monitor, pontosan az sRGB definíciójában szereplõ alapszíne van. Amúgy a szoba sötét. No ha ezt lefényképezted, akkor a fényképezõ színterében a pixeleknek lesz valamilyen értékük, tök mindegy. Ha a RAW-ból átkonvertálod sRGB-be, akkor ott 0,255,0 lesz az érték. Ha AdobeRGB-be, akkor ott nem az lesz, hanem valami más. Ha kirakod egy monitorra, ami pontosan tudja az sRGB-t, és a képmegjelenítõ programot is tudja kezelni a színprofilokat, valamint a beállításod abszolút koloritmetrikus, akkor pontosan azt a zöldet kell látnod, amit elõször lefotóztál. Ha már relatív kolorimetrikus mappelést használsz, akkor nem. Ezt a mappelést úgy kell elképzelni, mint amikor lehalkítod a zenét, hogy ne torzítson be az ócska hangszórón.

Amikor valamilyen olyan színtérben dolgozol, aminek nagyobb a gamutja, mint a monitorod, akkor azon múlik, hogy mit látsz, hogy milyen mappelést használsz. Valószínû ezért tér el az adobeRGB kép a PS-ben az sRGB-tõl. Vagy azért, mert a jpeg fájlban nincsen benne a profil és mindkettõt adobergb-ként tölti be.

És igen, a monitoron sosem fogod azt a képet látni, ami majd nyomtatásban megjelenik, kivéve, ha a monitorod teljes egészében lefedi a papír gamutját továbbá a kinyomtatott képet 5700K-es fénynél nézed.

felraktam pngben is 😊: osszehasonlitas.png (1,3Mb)

ezek a kis jelek:  szmájlik akartak lenni 😊

plusz az is hozzájárul, hogy milyen színtérrel mented a képet, amit webre küldesz, és a böngészõ támogatja-e az sRGB-tõl eltérõ színtereket 😊 (A Safari igen, az IE és a Chrome nem, a Fox és az Opera alkalmanként igen (Foxhoz van plugin is))

végre egy olyan alkalom, amikor örülök, hogy erõs színtévesztõ vagyok 😊 nekem annyira mindegy...
(plusz valószínûleg a 4 éves laptopom képernyõje sem áll a helyzet magaslatán, ha pontos színvisszaadásról van szó)

...de lehet, hogy az összehasonlítós jpg-t png-ben kellett volna nem?

Elõször is köszi, hasznos információk és kezd már derengeni de még nem mondanám hogy világos 😊😊 .. részben az általad írtak alapján futnék még egy kör csak hogy jól értem-e.. bocs ha valamit nem 

Az elsõ cél ugye az lenne hogy, ha lefotózok valamit majd azt megjelenítem a monitoromon akkor színhelyes képet lássak. Másodszor ha elküldöm nyomtatni akkor szintén színhelyes képet kapjak, illetve ha felrakom a netre, akkor mások is (nagy átlagban) közel helyes képet kapjanak.

Ha az „eszközeimet” nézem a színvisszaadási képesség tekintetében kb:
- a valóságnak van ugye a legnagyobb gamutja 
- a fényképezõgépemnek valamivel kisebb
- AdobeRGB, papír
- sRGB, Monitor

Vagyis elvileg nem tudom reprodukálni a valós színeket (?), maximum a monitorom által megjelenített színeket tudom papíron jól kinyomtatni (?)
Ha a monitorom vacak, kisebb a színtere mint a nyomtatóé, akkor hiába dolgozom Adobe RGB work spaceben, hiszen nem a helyes szineket látom.. vagy nem jól gondolom? Úgyértem hiába nagy a work space ha amit látok a monitoron az nem lehet ugyanaz mint amit kinyomtatok.. így akkor helyes sem lesz  mert amit én szerkesztek egy nagyobb színtérben azt nem jól jeleníti meg a monitorom.. vagyis elvileg a monitoroménál nagyobb színtér szineit nem is láthatom (?)
mondjuk ez nem áll még össze egészen hogy hogyan tudok egy, a monitoroménál nagyobb színtérben matatni.. hoygan tudok olyan színekkel bánni, „rajzolni” amit az nem képes megjeleníteni 

A folyamat:
- Oprendszer+Monitor: kalibráló készülékkel létrehozok egy színprofilt a windows számára, hogy az hogyan korrigálja a monitornak kiküldött jeleket a legjobb látható színhûség érdekében. De még így is csak korlátozottan látom a színeket, például a legzöldebb zöld (0,255,0) pixel megjelenítésekor a monitorom valójában nem a legzöldebb zöldet jeleníti meg, csak azt amire képes.
- tegyük fel, helyesen kalibrált fényképezõgéppel (megfelelõ fehéregyensúly, expozíció mellett) készítek RAW-ban egy képet a valóságban létezõ lehetõ legzöldebb falról. A rendelkezésemre álló fizikai eszközök közül a legnagyobb színtérben tárolom így a képet
- Áttöltöm a képet a szgépre

a/ A raw-ból kimentem TIF-be, AdobeRGB színtérben. A kép információtartalma: minden pixel színkódja rgb-ben: 0,255,0 + a kép AdobeRGB a színtérben van
- Ha megjelenítem a windows képmegjelenítõvel a képet, akkor kiolvassa a képbõl a pixel információkat (és elvileg figyelmen kívül hagyja a színteret (?)), majd a korábbi kalibráló profil figyelembevétele mellett megjeleníti a monitoron
- Elvileg egy olyan képet kellene látnom ami a monitor által elõállítható lehetõ legzöldebb képet mutatja, mindenhol 0,255,0 (de nem a fal valós színe)

b/ A raw-ból kimentem TIF-be, sRGB színtérben. A kép információtartalma: minden pixel színkódja rgb-ben: 0,255,0 + a kép sRGB a színtérben van
- Ha megjelenítem a windows képmegjelenítõvel a képet, akkor kiolvassa a képbõl a pixel információkat (és elvileg figyelmen kívül hagyja a színteret (?)), majd a korábbi kalibráló profil figyelembevétele mellett megjeleníti a monitoron
- Elvileg egy olyan képet kellene látnom ami a monitor által elõállítható lehetõ legzöldebb képet mutatja, mindenhol 0,255,0 (de nem a fal valós színe)

ilyen módon „a” és „b” verziók között megjelenítsében nem kellene hogy különbség legyen ugyanazon a monitoron, ha jól gondolom maga a windows nem végez mappelést (?).. legalábbis az egyszerû monitor színprofil megadáson kívül nem találtam semmi mást.. viszont mégis van különbség a lentebb látható kép szerint csak azt nem vágom miért 

c/ Ha PS-ben jelenítem meg ugyanezt a két képet:
- a PS kiolvassa a pixelinformációkat (0,255,0) és a színteret.
- És igazából itt már nem értem hogy mi történik a PS-ben hoygan veszi figyelembe a kép színterét és a színinformációkat ahoz hogy megjelenítse a képet a monitoromon (nem a színtérkonverzióra gondolok )
- Ha jól gondolom akkor PS-ben a workspacenek egy meglévõ kép szerkesztésekor nincs szerepe a megjelenítésben ha a megnyitáskor a kép beépített színprofilját használjuk.. és ha így van akkor hol és mit kell neki megmondani hogy a helyes szineket lássuk? és már kezdem elveszteni a fonalat abban is hogy mi a "helyes" 😄 egy adott RGB kódú színt kb 4 féleképpen tudok láttani a monitoromon függõen a színtértõl és a proof tól 😊.. de ha jól értem akkro az egyik sem a valóságos RGB szín csak amennyire a moniotorom meg tudja közelíteni 😊
- Azt sem érzem igazából hogy ha a színtér megadása nem konvertál szineket, akkor miért van Convert to profile parancs és külön Assign to profile parancs? Elvileg nem csak azt közöljük a képben egy adott megjelenítõ eszközzel hoyg a 0,255,0 színû pixelt a színtérnek megfelelõ módon kezelje?
- itt egy kép hogy mi történik (mit látok belõlük) a folyamat során két kép esetén: összehasonlítás

lehet túlbonyolítom ezt az egészet és pár dolgot már jobban látok de valahogy nem akar teljesen összeállni a kép 😄😄

No sorban:

Az elsõ tétel az, hogy additív színkeverésnél (monitor) az elemi színek által kifeszített konvex poligon jeleníthetõ meg az eszközön. Ezért van az, hogy az sRGB, AdobeRGB stb. mind háromszög alakú területet fed le. Pech, hogy az emberi szem által érzékelt teljes patkó nem konvex, így csak végtelen sok monokromatikus színforrással lehetne kifeszíteni, ugyanis a patkó külsõ pereme a monokromatikus színeket mutatja. Ha a kikapcsolt elemi pixel 0, a teljesen világító 255 (8 bites mélységnél) akkor az pontosan definiálja neked a színteret. Minden eszközön más és más az elemi pixelek pontos színe, tehát más a színtér. Elméletileg van definiálva néhány színtér (sRGB, AdobeRGB, NTSC, PAL, ProPhoto), ahol megadják az elemi színek pontos spektrumát, mivel az elemi színek nem monokromatikusak. Ezek közül a ProPhoto érdekes, mivel virtuális színekkel dolgozik. Említettem, hogy csak konvex poligon fedhetõ le a színtérben, ezért a ProPhoto úgy oldja meg a teljes látható színtér lefedését, hogy fizikailag nem létezõ pontokban definiálja az alapszíneket. Ez lehetõvé teszi, hogy három számértékkel le lehessen írni az össze látható színt, viszont nem készíthetõ olyan eszköz, amelyik a teljes ProPhoto színteret megjeleníti.

Amikor fotózol, akkor expozíciókor a CCD pixeleiben elektronok gyûlnek fel, amiket a kiolvasó elektronika meg tud számolni. A pixelek elõtt van egy színes szûrõ, a Bayer-szûrõ, aminek az átviteli függvénye pontosan ismert és a gyártó által pontosan kalibrált. Amennyiben RAW-ban fotózol a gép nem csinál semmi mást, csak kiírja a fotonszámokat a fájlba, és kész, a többi a RAW konverter program feledata. Tehát a RAW kép mindig a fényképezõ színterében ábrázolja a színeket. A gép színtere általában jóval nagyobb, mint az sRGB vagy AdobeRGB, ami a korlátozott megjenítõ eszközökhöz van kalibrálva. Ha JPEG-ben fotózol, akkor a gép fehér-egyensúly korrekció után (ez is megér egy külön misét) valamilyen szabványos színtérbe konvertálja a színeket, ezt jelenti az sRGB/AdobeRGB beállítás a jobb gépeken. (A jpeg szabvány amúgy támogatja a színprofilokat, így elvileg egyedí színtér is használható.)

Amikor egy képet megjelenítesz, akkor kénytelen vagy valamit kezdeni azzal a problémával, hogy a megjelenítõ eszköz nem feszíti ki a teljes elméleti színteret, amiben a fotód van. Az sRGB foszforos számítógépmonitorokra lett tervezve, tehát nem feszíti ki a teljes színteret, ami fehér papíron nyomdatechnikával ábrázolható. Az AdobeRGB 1998 színtér úgy lett kitalálva, hogy lefedje a papír színterét (illetve annál többet, mert a papíron megjeleníthetõ színek tartomány nem háromszög, a szubsztraktív színkeverés máshogy mûködik). Az LCD monitorok nagy problémája, hogy a hidegkatód-fluoreszcens háttérvilágítás nem ad elég széles spektrumot ahhoz, hogy a szubpixelek az sRGB alaszíneket meg tudják jeleníteni. Emiatt van az, hogy a CRT monitorok színei szebbek, akár a drágább LCD monitorokénál is. Újabban vannak WGCCF háttérvilágítású monitorok is, amikben wide-gamut (a gamut a színtér eszköz által megjeleníthetõ területe) fénycsöveg vannak, ezek általában tudják a teljes sRGB-t. Az AdobeRGB színtérhez már LED-es háttérvilágítás kell. (Vigyázat, a LED-esként hirdetett monitorok nem aktív LED-esek, csak a háttérvilágításuk az, a maszk ugyanúgy TFT LCD.)

Eddig csak a teljesen telített színeket néztük, de figyelembe kell venni azt is, hogy a megjelenítõ eszköz milyen kontraszttal bír, és milyen színtelítettségi fokozatokat tud megjeleníteni. Ez a fekete-fehér tartományt, illetve a fekete-teljesen világító alapszín tartományt jelenti. Amikor az elméleti színtérbõl a fizikaiba kell konvertálni, akkor ezt is figyelembe kell majd venni.

Akkor most jön a trükk, merthogy valahogyan kénytelenek vagyunk megjeleníteni a teljes képi információt a fizikailag korlátozott megjelenítõ eszközön. Erre több módszer is van, attól függõen, hogy mi a végsõ cél, de általában igaz, hogy valamilyen kompressziót kell végrehajtani az elméleti színtéren, hogy az a fizikai színtérre kerüljön. Itt viszont bejön az is, hogy milyen látványt szeretnénk, tehát több szubjektív mapperlési módszer közül lehet választani:

- színkalibráció nélkül: ekkor az elméleti színtér egyes alapszíneit behelyettesítjük az eszköz alapszíneivel és mindenféle konverzió nélkül jelenítjük meg a képet. Ez szépen eltolja a színeket és ronda lesz a kép.

- abszolút kolorimetrikus: ekkor az a cél, hogy a képernyõn megjelenõ szín pontosan olyan legyen, mint amit egy koloriméter mér. Ekkor a képernyõ által megjeleníthetõ fizikai színek pontosak lesznek, az azon kívül esõk viszont hibásan jelennek meg. Általában a programokban be lehet kapcsolni a gamut-warning opciót, ami arra jó, hogy valami jól látható színnel befesti azokat a területeket a képen, amik az eszköz miatt nem jelennek meg helyesen. A megjelenítõ eszközök szín-profilja azt adja meg, hogy az elméleti színtérbõl hogyan kell abszolút kolorimetrikus módon konvertálni a színeket. Ezt általában valamilyen külsõ fényforrás mellett adják meg (5700K sugárzó), mivel pl. a papír gamutja attól is függ, hogy milyen fényben nézzük.

- relatív kolorimetrikus (proofing): ilyenkor a megjelenített színek nem abszolút kalibráltak, hanem a cél médiumhoz (pl. CMYK nyomott papír) kalibráltak, és nem azt mutatják, hogy ideálisan hogyan néznének ki a színek, hanem hogy a végeredmény milyen lesz, ha kijön a kép a nyomtatóból/nyomdagépbõl.

- léteznek más mapping eljárások is, pl. olyan, ami fotókhoz van optimalizálva, vagy pl. vektoros rajzokhoz, grafikonokhoz. Utóbbinál az a cél, hogy az alapszínek szép telítettek legyenek, hogy a rajz kontrasztos legyen. Ezek mind szubjektív színleképezési módok.

A fenti mapping beállítást általában minden komolyabb programban meg lehet adni.

Na most akkor válasz a kérdéseidre:

1. Így van.

2. Így van, de ez nem teljesen egzakt a legtöbb esetben, mivel egyrészt függ a külsõ megvilágítástól (amire mondjuk a szem korrigál), illetve a papírtól, és attól is, hogy milyen mappelési modellt választasz.

3. Így van, de ez csak akkor lesz korrekt, ha sötét szobában használod a monitort.

4. A kép nálap piros X, de biztosan így van.

5. a working color-space tehát az az elméleti színtér, amiben a képed a memóriában reprezentálva van. 0: alapszín kikapcsolva, 255: alapszín teljesen bekapcsolva. Ha az elméleti színtered szûk, akkor elvileg is képtelen leszel szép wide-gamut képekkel dolgozni, függetlenül attól, hogy a megjelítõd tudja-e vagy sem. Tehát ha pl. van egy vacak monitorod és egy jó nyomtatód, akkor is érdemes AdobeRGB-ben dolgoznod, mert a végén a nyomatod még lehet szép. Ha sRGB-ben dolgozol, akkor eleve lekorlátoztad magad.

6. Az AdobeRGB azért jelenik meg nálad rosszul, mert a program, amiben nézed, nem végzi el a színtér mappelését. Vagyis egy fizikailag kisebb színtéren nézen ugyanazokat a számértékeket. Nézd PS-ben. A hisztogram logikus, hogy laposabb, mert nagyobb tartományt fog át.

7. Igazából a színkorrekció a fehéregyensúly korrigálása, ekkor konvertálódik a fényképezõgép által mért fotonszám az elméleti színtér színeire. Ez egy erõsen nem-lineáris konverziós és ebben van a legnagyobb magic, legfõképp ettõl függ, hogy egy digitális gépnek milyenek a színei.

8. Én azt javaslom, hogy RAW-ban tárold a képeidet.

Végülis ezt a topikot is ugyan azok látogatják akik ezt, de leginkább ebben a belinkelt topikban szoktunk gépvásárlós tanácsokat adni. Ez a topik inkább a fotókról mint a technikáról szól.

Szvsz nézz át oda, és ott folytassuk a csevejt!

Sziasztok nem tudom jó helyre írok-e, ha nem akkor mehet a törlés szónélkül.

Mostanság szeretné venni egy dslr gépet, eddig tesztek alapján a sony alpha 300-as sorozat az, ami árban még elfogadható, és tudásban tesztek alapján sem rossz, kérdés mennyire probléma hogy nincs MLU, és mélység érzékelés állító ? Valamint, ha van árban hasonló, de tudásban álltalatok jobban preferált, gép akkor osszátok meg velem pls elõre is köszönöm!

😊 hát legyen.. átnyálaztam egy rakás cikket meg fórumot hogy jobban megértsem a színterek, színprofilok témakörét de nem nagyon állt még össze a kép 😊
Többnyire innen próbáltam okos lenni: Színkezelés I. - Alapok
szóval..
1. ha jól gondolom akkor minden eszköznek (fényképezõgép, monitor, nyomtató..stb) van egy meghatározott színtere ami gyakorlatilag az a színtér amin belül az adott eszköz képes a színeket kezelni.. ami ezen kívül van azt nem képes leképezni illetve megjeleníteni (?)

2. a színprofilok azt mondják meg hogy az adott eszköz hogyan jelenítse meg a színeket (megmondja hogy mennyivel kell eltolni a színeket hogy helyes színek "jöjjenek ki belõle") (?)..

3. a monitor színkalibrálása (eszközzel) arra való, hogy létrehozzon egy színprofilt az oprendszer (ill képszerkesztõk, megjelenítõk) számára.

4. bekalibráltam a monitoromat (crt) Colorvision Spyderpro-val.. majd a létrejött színprofilt megnéztem egy progival:



.. elvileg a legnagyobb patkó alakú szines paca az elméleti legnagyobb színtér.. látszik mekkora területet fog át az AdobeRGB, sRGB valamint a monitorom..
namost az nem világos, hoyg ha csak ekkora területet képes megjeleníteni az elméleti színtérbõl, akkor hogyan látom mégis a képernyõmön az elméleti színteret?

5. ha a monitorom sokkal kisebb színteret képes megjeleníteni mint az AdobeRGB akkor pl PS-ben miért javasolják WorkingSpace-nek AdobeRGB-t beállítani ha úgysem látom azokat a szineket amiket ez a színtér lefed?

6. A gépemmel (Nikon D80) állványról, szobában, változatlan megvilágítással csináltam ugyanarról a témáról kétféle színtérbeállítással képet (fgépen a képkészítés elõtt beállítva).. a meglepõ számomra az volt hogy az Adobe RGB-ben készített kép hisztogramja sokkal „nyomottabb”.. pedig azt gondoltam volna hogy pont fordítva lesz, hiszen az AdobeRGB elvileg nagyobb színtér mint az sRGB. .vagyis arra számítottam hogy AdobeRGB-ben készítve a képen több árnyalat és szín lesz mintha sRGB-ben lett volna rögzítve.. és persze lehet nem jól értelmezem a hisztogramot de mintha pont fordítva lenne (??)



7. azt olvastam hogy a színprofil állítása „nem színkorrekció, csak a színek látványának megváltoztatása”.. de ha így van akkor hogyan kapok mégis eltérõ hisztogrammal rendelkezõ képet a 6. pontban leírtaknál? (ok hogy másképp látnám de akkor elvileg azonos hisztogramjuknak kellene lenni nem?)

8. pár helyen azt tanácsolják hogy a fgéprõl áttöltött képeket AdobeRGB-ben tároljuk, majd attól függõen hogy hová szánjuk (netes megjelenítés, nyomda stb) mentsünk belõle megfelelõ (pl sRG😎 profilba átkonvertált képet is.. de mi értelme van ha már a szerkesztésnél nem az AdobeRGB színteret látom csak egy sRGB-hez közelit? Vagyis már eleve helytelen színeket látok egy AdobeRGB-be állított kép szerkesztésekor/megjelenítésekor?

Add elõ, határozottan és merészen! 😊

hali.. van itt valaki aki vágja a színtereket? van pár dolog ami nem egyértelmû számomra

inkább csak "spam"

Ezek a negatív példa kedvéért lettek linkelve, ugye?

Tessar

www.madridfans.gportal.hu

Hát ez LOL!

Gratula Te múvisztár!<#eljen><#nevetes2><#awink><#awink>

<#bohoc>

na megint egy kis véleményezésre szeretnék bedobni egy képet. nagyformátumú géppel lõttem(filmes!😄) viszont megkellett vágni mert belogott a létrám egyik lába, ezért: KOCKA.


nagyban

Na a többi képre sem lennék büszke a helyében..😄😄
Utólagos blur-tömegek,kontraszttalan FF képek,olyan kompók, hogy hányinger...
És van olyan állat aki fizet..nem is keveset!
Ezek miatt nem csoda, hogy ki vannak bukva a tehetséges profik!
Ááá....

Meseter! <#worship>

Amúgy nekem is tetszik. <#vigyor3><#eljen>

szép-szép eyecandy a javából, csak nekem túl kontrasztos.

ugyan, örülök, hogy tetszik
<#smile><#wave>

jóvanna nem lehúzni akartam 😊 szánombánom

Az egész tájat vindóz péjntben rajzoltam, PS-ben csak rádobtam ezt a spéci pad-generátor effektet! -.-

Mit PS? Hát nem látod, hogy ez 3D render?
Ki vele Blasta mivel készült? 3D Studio vagy Maya? ;o)

nem akarom x. alkalommal is kirobbantani a ps vs fotózás vitát uh inkább nem akarom megmagyarázni de egyetértek, fölösleges volt kiemelni

mert nem is volt ott pad

Persze, hogy fotosop, de ezt miért emelted külön ki???
Amúgy örülök, hogy tetszik, csak nem nagyon értem a kommented elsõ felét.

jó kis fotosopp de teccik a hangulata 😊

Nikon girl - music video remélem nem solastyear még. 😊

Miez, Városliget <#gonosz1>