Clarke nyitja meg az ûrfelvonó konferenciát

lol milyen régi topic... 😄

Erre mondta azt valaki nagyon helyesen hogy a számítógép sosem lesz olyan könnyen kezelhetõ mint egy mosógép mivel nem specializált, hanem sokrétû feladatkörre tervezték.

hogyhogy túl sok ideje? a az ûrkutatás úgy fejlõdne mint a számítástechnnika...
hangyafasznyiak az eredmények

Ez lehet sõt talán az is hogy az ûrutazás korunk hérón gömbje. Korunk rómájának nincs szüksége rá és sok-sok nemzedék kell még mire valaki újra felfedezi majd.

nehéz beismerni, hogy zsákutcába jutott az ûrközlekedés. Azért kellenek ezek a vidám ötletek, hogy addig se legyen feltéve a nagy kérdés.

El fogok jutni. 😛 De hogy ebbõl az ûrliftbõl nem lesz semmi az hóttuti!

az egész vállalkozás annyira elrugaszkodott a valóságtól hogy már az agrav is valószínûbb

ez nem túl valószínû és még ha megépülne akkor se nagyon lenne jó személyszállításra szvsz valami agrav cuccban kéne gondolkodni.

de fog, mert ha csak egy egesz kicsit elmozdul, marpedig elmozdul, akkor indukalodni is fog

ha annyira néphülyítõ áltudomány lenne akkor itt csak oldalakon át fikázás lenne, de nekem nem igy tünik

ja, és hogy viszed a cuccost fel a holdra :>

magas hegyen magas épületben is vannak hatalmas viharok - a 8 kilométer magas himalája is csak évente pár hónapban mászható

Az ûrfelvonó egyetlen problémája a megfelelõ kábel legyártása, a többit már ma is meg tudnánk oldani. A fülke hajtását egyszerû elektromos hajtással fogják megoldani, a táp lentrõl jön majd. A fenti állomásra ható visszahúzó erõt pedig egy az állomás fölé egy kábelen kinyújtott ellentömeggel fogják megoldani, ami miután a geostac pálya felett van, kifele fogja húzni az állomást.
A légköri viharok és az azok okozta kilengéseg csillapítása a 2. legnagyobb kihívás, ezt magas hegyen épült magas épülettel lehet csökkenteni. Szerintem a kábelre végig fognak szerelni stabilizáló egységeket, amiket fel-le csúsztatva eletromotorok segítségével lehet a kilengéseket csökkenteni.

De az egész kulcs a kábel, ami még nincsen meg. A jó ebben az egészben, hogy mire meglesz a kábel, addigra meglesz a rengeteg még szükséges technológia is.

A jelentõsége az egésznek, amit nem látok a cikkben, az, hogy ha ez megépül, akkor lehet tényleg kolonizálni a naprendszert. Rakétákkal és ûrrepülõgépekkel nem lehet.

Inkább a holdra kéne felhúzni egy kilövõbázist, az 1/6 gravitáció mellett egyszerûbb lenne fellõni rakétákat.

Lassuljon is csak le egy kicsit, kevés már ez a 24 óra a mai világban.

csak egy ideig siet elore, mivel a madzag a geostacionaris palya alatt felgyorsul(mint minden mas az urben) igy aztan, ha az urallomast nem lassitanak le, (nem kuldenek egy kicsit magasabb palyara) akkor a zsineg magaval huzna, es annak ellenere, hogy geostacioner magassagon lene, feltekeredne a foldre, ahogy rolika baratunk mar felvazolta az elobb... viszont ha kicsit 'hatrebb' helyezkedik el a foldi allomashoz kepest, akkor a kotel egy spiralgalaxis karjahoz hasonlo alakban meghajolva koti ossze a kettot, es igy mar azonos szogsebesseggel is mozog a ketto

Hülyeség ez az egész.
Szerintem egy ilyen hurka még lelassítja a föld forgását, és megszûnik a nap-éjszaka ciklus.

Mivel eddig senki nem jött rá a megoldásra, ezért most elárulom. A kábel egyik végét a forgástengelyhez, másikat a holdhoz kötik, így majd nem kell gyorsítani, ahhoz hogy fennmaradjon 😛

Ez egy képtelen hülyeség.
Valhol láttam egy ûrrepülõket kihajító hatalmas ûrkatapult tervét, valószínû ennél is hasonló anyagokat akarnának felhasználni.
Szerintem más felé kéne kutakodni, Pl.: Szintén valahol láttam un. kilõvõpályák építését, amiken légüres térben a mágneses vasútnál ismert technikákkal lehtne felgyorsitani az ûrrepülõket, elméletben akár szökési sebességre is. Ennek az igen hosszú fedett kilövõ pálya a hátránya, de egy hegy belsejébe is föl lehetne építeni. A kivezetõ nyilásnál már kevesebb oxigén lenne, ami szintén segítené a kilövést, kisebb lenne a súrlódás. Persze ez is sok technikai problémát felvet, de szerintem korán sem annyit mint amennyit ezek a baromságok.

a fold egy kicsit eloresiet a geostacioner urallomashoz kepest, igy a szalra hato erovektor egyik osszetevoje az urallomas gyorsitasara (palyan tartasara) forditodik
a problema az, hogy vajon a szal a sajat sulyanak (ami egy 100E km-es kotel eseteben nem keves...) sokszorosat kell, hogy megtartsa, es ki kell birnia az arapalykelto eroket is
a madzag egyebkent nem tekeredik korbe a fold korul, mert ha font problema van van, egyszeruen csak le lehet oldani, es az urbe repul az egesz... a problema ott adodik, amikor ez az egesz kirepul az urbe, nagyfeszultsegre toldodik (carbon szal, vezeto, a fold magneses tereben mozog) igy aztan eleg, ha csak megkozelit egy muholdat, az ivfeny megteszi a magaet..

háát, nemtom... ez olyan futurisztikus, nem is csodálom, hogy clarke apó nyitja meg! messze vagyunk még ettõl...
és a biztonság? képzeljetek el egy balesetet, amikor ez a madzag kétszer körbetekeredik a föld körül...

alulrol lézerrel megvilágítva pályán lehet fenn tartani, illetve gyorsítani lehet a felküldött cuccokat
kicsiben már müködik a dolog, a tárgy aljára egy lefelé álló parabolatányért raknak, amit alulrol becéloznak lézerrel

Az lenne a legjobb ha a fenti bizbasz egy csörlõvel felhúzni a droátra kapcsolt cuccot

Mért nincs?

Tegyük fel, hogy megépül! Lesz akkora haszna, amekkora a befektetés? A világûr az emberiség tulajdona. Kérdem pl. etiópia hogy fog részesülni a sok jóból, ami kintrõl jön? Ki fogja megvédeni a földi 'kikötõt' a gonosz terroristktól? Vagy mindenkit és minden csomagot (nyilván több ezer tonna terméket) át fognak vizsgálni?
Egyébként a feljutáshoz szükséges energiát így is be kell fektetni. A különbség csak az, hogy elvileg így nincs korlátozva a feljutáshoz szükséges üzemanyag.

Ez se kutya!
http://www.space.com/businesstechnology/technology/space_elevator_020327-1.html

És hogy a rákba fog felmenni a dróáton a zanyag?

Hany emeletes a zur?

ha figyelmesen elolvastad, pont az irja, hogy MÉG NINCS készen, csupán találtak egy anyagot, ami jelenleg ugy néz ki hogy kibirja - gyakorlati tapasztalat nulla

royman, ha még emlékszel arra az oldalra, kérlek oszd meg velünk, engem is érdekel...

bocsánat, centrifugális erõ ugye nem létezik, én a centripetális erõ -1szeresérõl beszéltem :>

az ürlift megvalósításának egyetlen akadálya, hogy nincs olyan anyag, ami elég könnyû, és elég erõs lenne ahhoz, hogy a saját tömegét és az iszonyatos erejû centrifugális erõt kibirja, és ne szakadjon el
mivel ez az anyag továbbra sincs még készen, egyáltalán nem látom a jövõt optimistán, bár kétségtelen, hogy egyszerû és hatékony módja lenne az orbitális pályára állításnak