62
  • Balasnyikov
    #62
    lol milyen régi topic... :D
  • NF
    #60
    Erre mondta azt valaki nagyon helyesen hogy a számítógép sosem lesz olyan könnyen kezelhető mint egy mosógép mivel nem specializált, hanem sokrétű feladatkörre tervezték.
  • NF
    #58
    hogyhogy túl sok ideje? a az űrkutatás úgy fejlődne mint a számítástechnnika...
    hangyafasznyiak az eredmények
  • NF
    #56
    Ez lehet sőt talán az is hogy az űrutazás korunk hérón gömbje. Korunk rómájának nincs szüksége rá és sok-sok nemzedék kell még mire valaki újra felfedezi majd.
  • Anteris
    #55
    nehéz beismerni, hogy zsákutcába jutott az űrközlekedés. Azért kellenek ezek a vidám ötletek, hogy addig se legyen feltéve a nagy kérdés.
  • NF
    #54
    El fogok jutni. :P De hogy ebből az űrliftből nem lesz semmi az hóttuti!
  • NF
    #52
    az egész vállalkozás annyira elrugaszkodott a valóságtól hogy már az agrav is valószínűbb
  • NF
    #50
    ez nem túl valószínű és még ha megépülne akkor se nagyon lenne jó személyszállításra szvsz valami agrav cuccban kéne gondolkodni.
  • Bonewerkz
    #47
    de fog, mert ha csak egy egesz kicsit elmozdul, marpedig elmozdul, akkor indukalodni is fog
  • Cat #44
    ha annyira néphülyítő áltudomány lenne akkor itt csak oldalakon át fikázás lenne, de nekem nem igy tünik
  • Cat #41
    ja, és hogy viszed a cuccost fel a holdra :>
  • Cat #40
    magas hegyen magas épületben is vannak hatalmas viharok - a 8 kilométer magas himalája is csak évente pár hónapban mászható
  • JTBM
    #39
    Az űrfelvonó egyetlen problémája a megfelelő kábel legyártása, a többit már ma is meg tudnánk oldani. A fülke hajtását egyszerű elektromos hajtással fogják megoldani, a táp lentről jön majd. A fenti állomásra ható visszahúzó erőt pedig egy az állomás fölé egy kábelen kinyújtott ellentömeggel fogják megoldani, ami miután a geostac pálya felett van, kifele fogja húzni az állomást.
    A légköri viharok és az azok okozta kilengéseg csillapítása a 2. legnagyobb kihívás, ezt magas hegyen épült magas épülettel lehet csökkenteni. Szerintem a kábelre végig fognak szerelni stabilizáló egységeket, amiket fel-le csúsztatva eletromotorok segítségével lehet a kilengéseket csökkenteni.

    De az egész kulcs a kábel, ami még nincsen meg. A jó ebben az egészben, hogy mire meglesz a kábel, addigra meglesz a rengeteg még szükséges technológia is.

    A jelentősége az egésznek, amit nem látok a cikkben, az, hogy ha ez megépül, akkor lehet tényleg kolonizálni a naprendszert. Rakétákkal és űrrepülőgépekkel nem lehet.
  • Crokin
    #38
    Inkább a holdra kéne felhúzni egy kilövőbázist, az 1/6 gravitáció mellett egyszerűbb lenne fellőni rakétákat.
  • Gabest
    #35
    Lassuljon is csak le egy kicsit, kevés már ez a 24 óra a mai világban.
  • Bonewerkz
    #34
    csak egy ideig siet elore, mivel a madzag a geostacionaris palya alatt felgyorsul(mint minden mas az urben) igy aztan, ha az urallomast nem lassitanak le, (nem kuldenek egy kicsit magasabb palyara) akkor a zsineg magaval huzna, es annak ellenere, hogy geostacioner magassagon lene, feltekeredne a foldre, ahogy rolika baratunk mar felvazolta az elobb... viszont ha kicsit 'hatrebb' helyezkedik el a foldi allomashoz kepest, akkor a kotel egy spiralgalaxis karjahoz hasonlo alakban meghajolva koti ossze a kettot, es igy mar azonos szogsebesseggel is mozog a ketto
  • Epikurosz
    #33
    Hülyeség ez az egész.
    Szerintem egy ilyen hurka még lelassítja a föld forgását, és megszűnik a nap-éjszaka ciklus.
  • Gabest
    #31
    Mivel eddig senki nem jött rá a megoldásra, ezért most elárulom. A kábel egyik végét a forgástengelyhez, másikat a holdhoz kötik, így majd nem kell gyorsítani, ahhoz hogy fennmaradjon :P
  • Amero
    #27
    Ez egy képtelen hülyeség.
    Valhol láttam egy űrrepülőket kihajító hatalmas űrkatapult tervét, valószínű ennél is hasonló anyagokat akarnának felhasználni.
    Szerintem más felé kéne kutakodni, Pl.: Szintén valahol láttam un. kilővőpályák építését, amiken légüres térben a mágneses vasútnál ismert technikákkal lehtne felgyorsitani az űrrepülőket, elméletben akár szökési sebességre is. Ennek az igen hosszú fedett kilövő pálya a hátránya, de egy hegy belsejébe is föl lehetne építeni. A kivezető nyilásnál már kevesebb oxigén lenne, ami szintén segítené a kilövést, kisebb lenne a súrlódás. Persze ez is sok technikai problémát felvet, de szerintem korán sem annyit mint amennyit ezek a baromságok.
  • Bonewerkz
    #26
    a fold egy kicsit eloresiet a geostacioner urallomashoz kepest, igy a szalra hato erovektor egyik osszetevoje az urallomas gyorsitasara (palyan tartasara) forditodik
    a problema az, hogy vajon a szal a sajat sulyanak (ami egy 100E km-es kotel eseteben nem keves...) sokszorosat kell, hogy megtartsa, es ki kell birnia az arapalykelto eroket is
    a madzag egyebkent nem tekeredik korbe a fold korul, mert ha font problema van van, egyszeruen csak le lehet oldani, es az urbe repul az egesz... a problema ott adodik, amikor ez az egesz kirepul az urbe, nagyfeszultsegre toldodik (carbon szal, vezeto, a fold magneses tereben mozog) igy aztan eleg, ha csak megkozelit egy muholdat, az ivfeny megteszi a magaet..
  • rolika
    #25
    háát, nemtom... ez olyan futurisztikus, nem is csodálom, hogy clarke apó nyitja meg! messze vagyunk még ettől...
    és a biztonság? képzeljetek el egy balesetet, amikor ez a madzag kétszer körbetekeredik a föld körül...
  • Cat #24
    alulrol lézerrel megvilágítva pályán lehet fenn tartani, illetve gyorsítani lehet a felküldött cuccokat
    kicsiben már müködik a dolog, a tárgy aljára egy lefelé álló parabolatányért raknak, amit alulrol becéloznak lézerrel
  • Xboxman
    #20
    Az lenne a legjobb ha a fenti bizbasz egy csörlővel felhúzni a droátra kapcsolt cuccot
  • Xboxman
    #19
    Mért nincs?
  • moran
    #17
    Tegyük fel, hogy megépül! Lesz akkora haszna, amekkora a befektetés? A világűr az emberiség tulajdona. Kérdem pl. etiópia hogy fog részesülni a sok jóból, ami kintről jön? Ki fogja megvédeni a földi 'kikötőt' a gonosz terroristktól? Vagy mindenkit és minden csomagot (nyilván több ezer tonna terméket) át fognak vizsgálni?
    Egyébként a feljutáshoz szükséges energiát így is be kell fektetni. A különbség csak az, hogy elvileg így nincs korlátozva a feljutáshoz szükséges üzemanyag.
  • poach
    #16
    Ez se kutya!
    http://www.space.com/businesstechnology/technology/space_elevator_020327-1.html
  • Xboxman
    #15
    És hogy a rákba fog felmenni a dróáton a zanyag?
  • zippofcy
    #14
    Hany emeletes a zur?
  • Cat #10
    ha figyelmesen elolvastad, pont az irja, hogy MÉG NINCS készen, csupán találtak egy anyagot, ami jelenleg ugy néz ki hogy kibirja - gyakorlati tapasztalat nulla
  • papabear
    #9
    royman, ha még emlékszel arra az oldalra, kérlek oszd meg velünk, engem is érdekel...
  • Cat #2
    bocsánat, centrifugális erő ugye nem létezik, én a centripetális erő -1szereséről beszéltem :>
  • Cat #1
    az ürlift megvalósításának egyetlen akadálya, hogy nincs olyan anyag, ami elég könnyű, és elég erős lenne ahhoz, hogy a saját tömegét és az iszonyatos erejű centrifugális erőt kibirja, és ne szakadjon el
    mivel ez az anyag továbbra sincs még készen, egyáltalán nem látom a jövőt optimistán, bár kétségtelen, hogy egyszerű és hatékony módja lenne az orbitális pályára állításnak